Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-25 / 71. szám
Kedd, 1958. március 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gazdálkodjunk takarékosabban az élet mindem területén A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása az ország lakosságához £z eiirnk, a utódja,... Lapunk hasábjain számos panasz lát napvilágot A panaszosok elvárják, hogy a valóban sérelmes intézkedéseket kijavítsák az arra hivatottak. Az olvasók pedig joggal kívánják, hogy a lapban feltárt fogyatékosságok megszüntetéséről is írjon az újság. Minket is jóleső érzéssel tölt el, ha hírt adhatunk a bíráló cikkeink nyomán született intézkedésekről. A Somogyi Néplap március 1-1 száma »Erkölcsi kárt okozhat« címmel két panaszt tett szóvá. Azóta mindkét panasz orvoslást nyert. Az egyik intézkedésről Krausz Imre, a két- helyi szőlőtermelő szakcsoport elnöke március 20-án kelt, szerkesztőségünkhöz küldött leveléből értesültünk. Március 19-én kifizette a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet a szakcsoportnak a megvett, mintegy száz liter bor árat. Ezzel — a lap bírálatán okulva — hónapok mulasztását pótolták a böhönyeiek. — Köszönjük a szerkesztőség fáradozását, s örülünk, hogy végre kedvezően sikerült lezárni ezt a hosszan húzódó ügyet — írja Krausz Imre. Liszák János elvtárs, a somogy- szentpáli tanács elnöke március 21-én írt levelében számol be a másik panasz elintézéséről. Papp Jánosáénak munkabér, magtárbérlet, hídgyűrűk vásárlása címén bizonyos ösz- szeggel régebb óta tartozott a helybeli Béke Tsz. A sajtóbírálat óta megkapta Pappné a megegyezés szerint járó 947,50 forintot A cikkben szerepelt két termelőszövetkezet eleget tett kötelezettségének, megszüntették tehát azt az okot, amelyből erkölcsi káruk származhatna. Február 26-án Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter, országgyűlési képviselő beszámolót és fogadónapot tartott az említett két községben. A hozzáfordulók sérelmeinek hangót adtunk lapunk március 5-i számában: »Panaszuk orvoslását kérik« címmel. Mi történt azóta? A szentpáli vb-elnök leveléből megtudjuk a választ. Kovács Lajos 5 hold földjének telek- könyvezését kérte. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya kivizsgálta az ügyet, s a kérést elutasította, mivel a panaszos az 1952. évi tagosítás során kapott földjét szerette volna kicserélni, amire a törvény nem ad módot. Ugyancsak jogtalan követelést támasztott a tsz-szel szemben Rádó János is. Kilépésekor rendesen elszámoltak vele, amit a járási szervek újabb vizsgálatuk során ismételten megállapítottak. Hodorics Jenő, volt begyűjtési megbízottat anyagilag megkárosították az ellenforradalmárok. A kártérítési ügyben még nem született intézkedés. Ám a többi sérelemre találtak gyógyírt. Horváth Károlynak a Nagyatádi Dohánybeváltó megbízottjára volt panasza. Utánajártak a dolognak, s ígérték neki, hogy megkapja a dohánytermelési prémiumot. Szávics Józsefné hadiözvegy a házát akarja cserepeztetni — megadták neki az épületfa kitermeléséhez szükséges engedélyt. Kéthelyről is a tanácselnök, Németh István elvtárs tájékoztatott levélben bennünket. Nemes Antalné házbiztosítási tartozását törölte az Állami Biztosító Vállalat Somogy megyei Igazgatósága, mivel a szerződést nem írta alá Nemesné. A feloszlott Petőfi Tsz tagjainak anyagi jellegű panaszát megvizsgálták és elutasították az illetékes felső tanácsi szervek. Az elhurcolt vagyontárgyak értékét nem lehel leírni, mert a tsz mérleghiánnyal számolt fel, s a tagokra kivetett tartozás — az ellenforradalom által okózott 11 ezer forintos kár is — állami fedezetet képez. Molnár Imre, a Marcali Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának vezetője viszont arra ígéretet tett, hogy 7300 forintot jóváírnak a volt tsz-tagok részére. Ekkora értékű beruházást eszközölt ugyanis a termelőszövetkezet az akkor használatában volt malomépületen. — Huszár Józsefné azt kérte, hogy a bontásból kapott épületanyag árát havi 400 forintos részletekben törleszthesse.. írásbeli kérelmét elküldtük a megyei tanács illetékes osztályára — közli Németh elvtárs —, de választ még nem kaptunk. — (A megyei tanács vb. legutóbbi ülésén helyt adott Huszámé kérésének. Szerk.) Egy asszony Komlón dolgozó lánya részére 80 százalékos vasúti kedvezményre jogosító igazolást kért. Mivel 400 négyszögölnél nagyobb mezőgazdasági ingatlannal rendelkezik, ezért csak 35 százalékos utazási kedvezmény jár neki, amihez megkapta a községi tanácstól az igazolást. Sajnos, Mészégető Imre általános iskolai igazgató hiába tette szóvá a pedagógusok illetményföldje körüli huza-vonát. Tizenhat hold föld járna a tantestület tagjainak — intézkedjék mielőbb, akire tartozik. A cikkeinkre kapott válaszokból kitűnik, hogy a sérelmek közé, vélt sérelmek is vegyültek, amelyekre egy orvosság van: megmondani, hogy ezért és ezért orvosolhatatlanok. A feltárt valódi bajok nagy részét »-meggyógyították«, kisebb hányaduk sorsát a jövő dönti eL Mindent egybevetve, megelégedéssel nyugtázhatjuk: a panaszos szó nem volt pusztába kiáltott szó, hanem eljutott a megyei, járási, községi szervek fülébe. Az intézkedésekről, a még meglévő fogyatékosságokról is őszinte hangon írt a két község tanácselnöke. Példájuk követésre méltó. ^\i^^JOUÜVAJ(^cXiKji^'(^X!XiXDöc<-XúGOQOOGGGXDGQOOGGKDO©GOGGOQG©OOOGG0OGX3OQC A tanácstag jegyzetfüzetéből IRODALMI HÉT SOMOGYBÁN Az ősszel lebonyolított részleges ‘ tanácsválasztások előtt felkerestünk néhány új megyei tanácstag-jelöltet, akiket a falvak lakossága méltónak talált arra, hogy a nép állmának hatalmi szervébe javasolja képviselőjeként. A jelöltek akkor terveikről, elképzeléseikről beszéltek. Ritecz János, a gyékényest kavicstermelő üzem vezetője is tanácstagi munkájáról szólt legszívesebben. Ezek akkor még csak gondolatok voltak, s lám ma már fokozatosan valósággá fúlnak. Porrog. Porrogszentkirály, Iharosberény és Gyékényes, ez Ritecz János megyei tanácstag körzete. Mindegyik községben havonta legalább egy napot tartózkodik, beszélget választóival, érdeklődik gondjaik, ügyes-bajos problémáik iránt. Panasz mindig van. Hol a községi tanácsra, hol valamelyik más szervre. Ezeket minden esetben igyekszik gyorsan orvosolni. Jegyzetfüzetében telnek a lapok, egyre sokasodnak a beírások. A néhány szavas mondatokból, amelyek egy-egy ember panaszát tartalmazzák, nem nehéz megállapítani, milyen területen fordul elő a legtöbb baj. — Sajnos, a földekkel kapcsolatos problémák okozzák a legnagyobb gondot — mondja a tanácstag és már sorolja is: Porrogszentkirályon több gazda rétjét elvette a tariács, de egyiküket sem, kártalanította abban az aranykorona értékben, ami megjárt volna ■n/tltilr, hanem. kevesebbel. vett föld után semmiféle kártalanítást nem kapott a volt tulajdonos. Porrogon egy 50 százalékos hadirokkant fordult a többi között panasszal Ritecz Jánoshoz. A tanács a tőle elvett földterület helyett a falu legtávolabbi részén adott csereingatlant, amelynek megközelítése sok fáradsággal jár számára. A föld ráadásul meg nem is képvisel olyan aranykorona értéket, mint az, amit elvettek tőle. Egy másik porrogi gazdától 440 négyszögöl erdőrészt nettek el nemrégiben. Csereföldje, amit helyette kapott, nem erdő, mégis erdő után is kell adót fizetnie. — A baj az — mondja Ritecz János —, hogy a megyei tanácsnál úgy könyvelték el a földrendezések ügyét, mint egy nagyon jól megoldott feladatot. így csak nehezen tudunk orvoslást találni a bajokra. Pedig azok vannak, amint ezt a példák is bizonyítják. Persze más természetű panaszok is akadnak szép számmal. Íme csak egy a sok közül: egy gazda a porrogi községi tanács , ellen tett panaszt, mert nem adták ki idejében a járlatleve- lét annak a borjúnak, amit szerződés alapján nevel. A tanács hibájából így nem kaphatták meg a szerződéses jószágnevelés után járó adó- kedvezményt sem. A megyei tanácstag minden kérést, problémát igyekszik elintézni, megoldani. Az idő, o fáradság ilyenkor nem számit, hiszen a választóiért, az egyszerű emberek igazságáért teszi. A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront írócsoportja, valamint a TTIT megyei előadó irodája 1958. április 12—I9-ig egész megyét átfogó irodalmi hetet rendez. Az irodalmi hét idején a somogyi írókon kívül Goda Gábor és Mesterházi Lajos fővárosi írók is szerepelnek a közönség előtt Az üzemek, hivatalok könyvkiállításokat Irodalmi esteket rendeznek. Az irodalmi hét keretén belül megrendezendő szavalóversenyt a Szakszer- veztek Megyei Tanácsának kultúrtermében bonyolítják le április 13-án este 7 órakor. Akik részt óhajtanak venni a szavalóversenyen, pályázatukat április 5-ig küldjék be írásban a Szakszervezetek Megyei Tanácsához (Kaposvár, Dózsa Gy. u. 1.) A részvevők két költeménynyel léphetnek a közönség elé. A kettő közül egyiket választhatják szabadon, a másikat az itt közöltek közül. Csokonai Vitéz Mihály: Jövendölés az első oskoláról Somogybán. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet. Ady Endre: Magyar jakobinus dala. Gábor Andor: Orgovány. József Attila: Munkások. Radnóti Miklós: Nem tudhatom. A szavalóversenyen a hivatásos művészek kivételével bárki részt vehet. A -bíráló bizottság az első három legjobb szavaiét díjazni fogja. Kérjük minden, magában tehetséget érző munkás, paraszt, értelmiségi, középiskolai tanulót, hogy jelentkezzen a szavalóversenvMagyar dolgozók! Munkások! Dolgozó Parasz- bk! Értelmiségiek! Dolgozó Vők! Fiatalok! Küzdelmes, de eredményekben igen gazdag esztendő van mögöttünk. Dolgozó népünk a lárt és a kormány vezetésével, i szocialista tábor — mindenekelőtt a Szovjetunió — önzetlen baráti segítségével si- acrrel megvédelmezte szocialista építő munkánk vívmányait. A magyar dolgozók öntudatos jó munkájának eredményeként — barátaink nagy- értékű támogatásával — begyógyítottuk az ellenforradalom ütötte sebeket. Népgazdaságunk konszolidálódott, a termelés a legtöbb területen ma már meghaladja az ellenforradalom előtti szintet. A dolgozó nép milliói jobban élnek, mini hazánk történetében bármikor. A párt és a kormány azt akarja, hogy a szocializmus építésével egyidőben, a jó munka nyomán népünk jóléte, szociális és kulturális ellátottságának színvonala szüntelenül növekedjék. Reális alapokan nyugvó nép- gazdasági terveink megvalósítása biztosítja a termelésnek és a dolgozók életszínvonalának megalapozott, a mindenkori lehetőségeknek megfelelő emelését. Megvan azonban a lehetősége annak, hogy a tervezettnél gyorsabban haladjunk előre. Ehhez az szükséges, hogy a jó gazda módjára védjük és hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket. Gazdálkodjunk takarékosan az élet minden területén! Használjuk fel azokat az erőforrásokat is, amelyek ma még elfolynak a nemtörődömség, a pazarlás különböző csatornáin. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány — a párt útmutatását követve — már eddig is számos takarékossági intézkedést hozott. Emlékezetes, hogy még a múlt esztendő elején megszüntettünk, illetve összevontunk több minisztériumot. Ennek eredményeként az államigazgatásban mintegy húszezerre! kevesebben dolgozunk. A minisztériumok, a főhivatalok számának, továbbá a létszámnak csökkentése lehetővé tette, hogy a kormány intézkedéseinek megfelelően 1957-ben irodahelyiségekből 4555 lakást alakítsanak át. A minisztériumok és állami főhivatalok által használt személygépkocsik számát igen jelentősen csökkentettük. A kormány 20 százalékkal csökkentette az 1958. évben lebonyolítható hivatalos külföldi kiutazások költségelőirányzatát. Az ez évi népgazdasági terv előírásain felül további 30—50 millió forint import-megtakarítást írtunk elő. A beruházások területén tapasztalt jelentős hiányosságok megszüntetése céljából elrendeltük, hogy csak azokat az új beruházásokat lehet megkezdeni, amelyeknek gazdaságossági számításait már felülbírálták. Néhány nappal ezelőtt a kormány határozatot hozott az országos takarékossági mozgalomról. Kijelöltük az állami szervek tennivalóit. Elhatároztuk, hogy biztosítjuk a szigorú állami fegyelmet. A leghatározottabban fellépünk minden tervszerűtlcnséggel szemben, elejét vesszük annak, hogy az anyagi eszközökkel való gazdálkodásban, a terv túlteljesítése nyomán rendelkezésre álló anyag- és árutöbbletek elosztásában, a beruházások megvalósításában megsértsék a tervgazdálkodás szabályait. A költségvetési szervek munkájában a legnagyobb takarékosságnak kell érvényesülnie. A takarékossági mozgalom fő célkitűzése az, hogy segítse a népgazdaság gyorsabb fejlesztését', az életszínvonal sta- bilizását, illetőleg az ország gazdasági erejével arányban álló további szerény emelését. nem csökkenthetik a tervekben előirányzott életszínvonalat. A költségek csökkentése és ezen belül az anyagíakarékos- ság nem vonhatja maga után a termékek minőségének rondáját, a választék szűkülését. Az elpazarolt összegek minden egyes dolgozót megkárosítanak, a megtakarított összegek minden egyes dolgozó javát szolgálják — a takarékos gazdálkodás tehát mindenkinek személyes érdeke, s ahhoz minden egyes dolgozó hozzá is tud járulni. A kormány örömmel értesült arról, hogy megmozdultak Diósgyőr, Csepel, Sztálinváros, Borsodnádasd és a főváros több munkáskerületének üzemi dolgozói — közöttük nagyszámban ifjúmunkások — és javasolták üzemükben, az egész ország gazdálkodásában a legszigorúbb takarékosságot, követették, hogy minden vonatkozásban erélyesen és keményen lépjenek fel az illetékes szervek a pazarlás, a nép- vagyon herdálása ellen. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány helyesli' és minden magyar dolgozó figyelmébe ajánlja ezeket az értékes kezdeményezéseket. A kormány felhívással fordul minden becsületes dolgozóhoz: a vezető állami és gazdasági szervekkel együttesen bontakoztassák ki az országos takarékossági mozgalmat, tegyék minden ténykedésükre kiterjedő mindennapos feladatukká az ésszerű takarékoskodást. Legyen a takarékosság a szocializmus építésének általános módszere! Hassa át egész közéletünket. az egész társadalom és minden dolgozó gondolkodását és gazdálkodását a takarékosságra való törekvés! Takarékoskodjék ki-ki a maga posztján, sajátjaként féltve vigyázza és óvja a nép vagyonát, mindannyiunk javára! A mi erőnk a tömegek ereje — a dolgozó milliók lelkiismeretessége, vigyázó szeme, na- )onta millió forintokkal gaz- lagíthatja népünket! Különös fontossága van annak, hogy ésszerűen takarékoskodjunk az anyagokkal — elsősorban a külföldről behozott anyagokkal. A múlt évben i felhasznált vasérc 83, a kohó-koksz 100, a fenyőfűrész- aru 89, a pamut 100, a nyersolaj 60, a gyapjú 52 százalékát miföldön vásároltuk. Ha köny- nyűiparunk az idén csak egyetlenegy százalékos anyagmegtakarítást ér el, ez olyan nagy összeget szabadít fel, amely mintegy ezer lakás építési költségeit fedezi. Igen nagy lehetőségeink vannak az energiával való takarékoskodásban is. A gazdaságos tüzelési módszerek elterjesztésével, a kazánok gondos karbantartásával, illetve korszerűsítésével, a takarékos áramfelhasználással ezer meg ezer tonna szenet lehet megtakarítani. Ha csak egyetlenegy százalékkal is csökkenteni I tudjuk az évi szénfelhasználást, ez több, mint 210 000 Fonna szenet jelent a népgazdaságnak. Ez a mennyiség egy hónapig fedezné a háztartások szükségletét. Az üzemi munka jobb megszervezésével, korszerű technológiai módszerek alkalmazásával, selejt csökkentésével nagy mértékben eredményesebbé, hatékonyabbá, gazdaságosabbá tehetjük a termelést. Munkások, műszaki értelmiségi dolgozók, vállalati tisztviselők! Kutassuk fel és hasznosítsuk az üzemekben a takarékosság minden lehetőségét! Legyen minden üzemben pontos és szigorúan megvalósított anyagnorma. Szervezzük meg az anyagok helyes tárolását, a fel- használás lelkiismeretes ellenőrzését. Az üzemekben feleslegesen tárolt anyagokat, valamint a hasznosítható maradék- és hulladékanyagokat juttassuk vissza a népgazdaság vérszigorú ügyviteli és bizonylati fegyelmet. Növeljük a gépek és berendezések üzemidejét. Javítsuk a munka- és technológiai fegyelmet, használjuk ki jobban a munkaidőt. Hasznosítsuk jobban üzemi épületeinket, kerüljük el a felesleges beruházásokat, szüntessük meg a felesleges munkahelyeket, egyszerűsítsük az üzemi adminisztrációt. A kormány továbbra is biztosítja, hogy az üzemek dolgozói a többletnyereségből közvetlenül is részesedjenek. Minden forint megtakarítással a nyereségrészesedést növeljük! A közösség ügyének szolgálata a legszorosabban összefonódik az egyéni érdekkel: egész hazánk és benne minden tisztességes, becsületes állampolgár javát szolgálja a takarékosság. Állami gazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozói! A kormány felhívja, kéri a mezőgazdasági termelés különböző területeinek dolgozóit, szakembereit, hogy óvják és védjék a társadalmi és a szövetkezeti tulajdont. Leplezzék le a közös vagyon, a népva- gyon megkárosítóit. Bánjanak gondosan a gépekkel, gondoskodjanak lelkiismeretes karbantartásukról. A modern növénytermelési és állattenyésztési módszerek alkalmazása, a mezőgazdasági munkák idejében történő gondos elvégzése, a takarmányok szakszerű kezelése egész népünket gazdagító eredményeket biztosít. Kommunisták, szervezett munkások, KISZ-fiatalok! Elvtársak! A kormány azt kéri és várja a kommunistáktól, a szervezett munkásoktól, a KISZ- fiataloktól, hogy olyan önfel- áldozóan és híven, a legelső sorokban küzdjenek népgazdaságunk fejlődéséért, a takarékossági mozgalom kifejlesztéséért, amilyen áldozatkészen küzdöttek az ellenforradalmi erőkkel szemben a néphatalom és a szocialista fejlődés vívmányainak megvédéséért. A kormány azt kéri és várja, hogy az igaz ügyben igaz szóval, személyes példamutatással, találékonysággal, kitartó szervező munkával — s ha úgy szükséges, kíméletlen leleplezéssel is! — csatázzanak a rendelkezésre álló eszközök célszerű és leggazdaságosabb, feltétlenül a nép javát szolgáló felhasználásáért. Győzzék meg és lelkesítsék, mozgósítsák ésszerű takarékoskodásra a gyárak, a bányák, a földek, a hivatalok és az intézmények dolgozóit. Kéréssel fordul a kormány valamennyi tömegszervezetünk és tömegmozgalmunk tagjaihoz és vezetőihez: támogassák tekintélyükkel, min- I den erejükkel az országos takarékossági mozgalmat. Segítsenek olyan közszellcm és közerkölcs megteremtésében és megszilárdításában, amely nem tud szemet hunyni a Pa" zarlás és könnyelműség felett, amely nem tűri gazdasági erőink gyengítését, amely szót emel a közvagyon gondatlan, vagy felelőtlen kezelése ellen. Segítsék elő, hogy a takarékoskodás mindennapi életünk szerves részévé váljék. Magyar dolgozók! Népgazdaságunk egészséges és szilárd, a tervezett ütemben halad előre, gyorsítsuk meg előrehaladását — takarékoskodjunk! Vigyük sikerre az országos takarékossági mozgalmat, mert ennek eredményei tovább gyarapítják szocialista hazánk erőit, így lesz jobb, derűsebb és boldogabb a magyar dolgozó milliók élete.
