Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
'íxwj;< A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása az Ásványolaj* Az 1870-es évek vége felé tenoir találmánnyal lepte meg íz emberiséget. Az általa szervesztett erőgép az ásvány- >laj lepárlásánál nyert termé- cet, a benzint használta fel Izemanyagként. Tévedés lenne azt gondolni, aogy az ásványolajból nyert »rmékeket csak a modem lechniika megteremtése után használta fel az emberiség. írásos feljegyzések arról tanús- t ódnak, hogy az ásványolajat nár az ókorban ds felhasznál- ák, A középkorban a petróleumot — az ásványolaj egyik .epárlási termékét — fűtési, világítási és gyógyászati cé- okra használták fel. Marco Póló, a XII. század híres utasója útleárás>aiban említést tesz i mai bakui olaj előfordulásokról. Tudatos nyersolajfúrást először Semenov végzett 1848- ban Bakuban, 1859-ben Drakkt Pennsylvániában ért el sikereket az ásványolaj fúrásoknál, ahol felhasználta a sófúrók tapasztalatait. Először a világítási célokat szolgáló petróleum kinyerése miatt történt a nyersolaj team elése és a oenzint — mint veszélyes robbanóanyagot — a folyókba és tengerekbe öntötték, vagy nagy gödrökben gyűjtötték issze. Azonban a robbanómotorok elterjedésével, mint már említettem, a benzin rendkívül nagy jelentőségre tett szert. Az olajtermelés fejlődésének néhány szemléltető adata: L860-ban 1900-ban 1920-ban 1945-ben 72 000 tonna 21 300 000 tonna 99 300 000 tonna 357 000900 tonna Hazánkban az 1870-es évek- nen próbálkoztak fúrólyuk nélyítésével Recsk környékén. Mint a többi európai államok- nan, ebben az időben hazánkban is nagyon kezdetleges volt az olaj kutatásának és éltárásának módszere. Büsz- cék lehetünk Zsigmondi Vil- nos bányamérnökre, aki tulajdonképpen a magyar fúrás- echndka beindítója volt. Zsig- nondi bányamérnök sok új úrás technikai módszert dolgozott ki és azokat meg is ho- bosította hazánkban. Az első, ipari szempontból comoly mennyiséget termelő úajkutakat 1937-ben Budafa busztán készítették. Tulajdon- iéppen ettől számíthatjuk a nagyar ásványolajipar megteremtését Kevés tudományos tárgykörön dolgoztak még annyit a tudósok, mint a kőolaj és földgáz keletkezésének kérdésén. Vastag kötetek százai foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Geo- ógus, vegyész, hiológus, fizikus, mindegyik a maga szem- bontjából sajátos elméleteket állított fel a kérdés tisztázására. A kutatók hosszú sora a kő- üaj keletkezését csupán szervetlen tényezők szerepére épí- :i. Ezek a kutatók legnagyobbrészt azonban figyelmen kívül ragyják a kőolaj előfordulásá- rak általános megállapításait. Legnevezetesebb képviselője innék az elméletnek Mendele- jev orosz akadémikus, aki az 1870-es években sajátos elgondolásokat épít fel, amely szerint a kőolaj fómkarbidokból keletkezett, megfelelő körülmények között Ma már tudjuk, hogy az ásványolaj szerves eredetű, amit bizonyítanak Porfirjev, Stadnicsenko és Ko- german és más szovjet tudósok, valamint a nyugati tudósok egész hosszú sora is. Mai tudásunk szerint az ásvány- >laj tengeri eredetű. A tenger vízében élő növény- és állatvilágot baktériumok alakították át ásványolajjá. Az ásványolaj felhasználása rendkívül sokoldalú. Ha az ás* Részlet műszaki szakosztályunk előadásából ványolajat desztilláljuk 200— 220 C-fokig, benzint nyerünk. A benzint nemcsak motor-hajtásra, hanem extrahálásra, lakkok oldására és még számtalan más ipari célokra is felhasználják. Igen fontos az ásványolajból nyerhető gázolaj is, ami a Diesel-motorok üzemanyaga. A vasútnál és a közúti közlekedésnél a gyors fordulatszámú Diesel-motorok nagyon elterjedtek. Ásványolajból állítják elő a gépek kenésére használatos orsóolajat, gépolajokat, hengerolajat stb. is. Rendkívül nagy jelentőségű az ásványolajon alapuló vegyipar, a petrolkémia. Jellemző rá, hogy amíg 1925-ben a petrolkémiai ipar iáital előállított vegyianyag 670 tonna volt, adlig 1945-ben már 1 600 000 tonna volt a termelés. Ásványolajból és földgázból alkoholokat, nűgumit, műanyagot és még .zárnos ipari terméket állítanak elő. Gerőcz Emil vegyész, a TTIT tagja. Teletísiós előadás és bemutató a TUT-ben A TTIT műszaki szakosztálya és a K.ÁVEL megyei ki- rendeltsége értesíti az érdeklődőket, hogy a jövő héten, kedden, 17 óra 15 perckor, csütörtökön 18 óra 30 perckor, pénteken 18 óra 30 perckor a kaposvári Táncsics gimnázium II. emeleti fizika termében bemutatással egybekötött TELEVÍZIÓS ELŐADÁST tart, mely után bemutatjuk a Magyar Televíziós nagyadó által sugárzott műsort. Belépődíj 2 forint. Március a méhészetben A február első felében bekövetkezett enyhe időjárás a menye egész területén módot adott a méheknek a kirepülésre. Ezért nyugodtabban tűrik a márciusban megmegújuló téli időjárást. Az eddigi szeszélyes idő is igazolnia azt a régi igazságot, hogy ez a hónap a legveszedelmesebb méheinkre. A korai meleg idő miatt felpezsdült méhcsaládok kiterjedt fiasítása ki van téve a meghűlés veszélyének. A hidegben újra telelőfürthe húzódó méhek takaratlanul hagyhatják a fiúsítás egy részét és a» emiatt elpusztulhat. Az ilyen módon elpusztult fiasítás jellegzetesen koszorú alakú és ilyen esetben ne gondoljunk fertőző betegségre. A fészek melegét gondos takarással kell megvédenünk a külső hőmérséklet ingadozásai ellen, mert a fiasítás felnevelése 35 fok meleget kíván a fészekben. Ellenkező esetben, ha kifejlődik is a fiasítás, fejletlen, csonka szárnyú méhek bújnak ki a sejtekből. A méhészek nagy része csak a felső takarásra fordít kellő gondot, az oldalsó takarást elhanyagolja, vonatkozik ez különösen rakodó kaptáros méhészeinkre. Viszonyaink között az oldalsó takarás is fontos. Nálunk a tavasz rendszerint szé'söséges, a nappalok és éjszakák hőmérséklete között is nagy az ingadozás. A fészek tehát úgy legyen takarva, hogy a külső hőmérséklet ingadozásait minél kevésbé érezze meg a család. Takarásra legalkalmasabb a szalmapárna, amit a segesdi méhész- szakcsport tagjai ügyesen alkalmaznak oldalról is hőszigetelőnek. A méhcsaládok tavaszi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges még, hogy elegendő mennyiségű mézkészlet, virágpor és víz álljon rendelkezésükre. A fia- sitás nekilendülése sok eleséget fogyaszt. Szükség esetén tehát etetni kell. Olyan nagy etetőedényt használjunk, amelybe legalább 1 liter folyadék belefér, annak olyannak kell lennie, hogy egyszerre sok méh férjen hozzá és kaptárbontás nélkül lehessen feltölteni és ellenőrizni. Nagyon fontos, hogy a családnak virágpora legyen, fehérje szükségletüket ugyanis ebből fedezik a méhek és tavasszal a fiasítás tömeges fejlődése idején fokozott mértékben szükséges annak biztosítása. Már a beteleléskor gondoskodni kell róla, hogy a fészekből ne hiányozzék a virágpor. A pótanyagok nem tudják mindenben helyettesíteni a virágport. A méheknek annál több vízre van szükségük, minél több a fiúsításuk. Kezdetben elég vizet kapnak a mézben és lecsapódásban. Később kívülről kell vizet gyűjteniük. Márciusban még mérsékelt a vízfogyasztás, de annál veszedelmesebb a váz megszerzése Melegvízű Hatónak minden nagyobb edényt fel lehet használni. Az edényt csappal látjuk el és fűrészporos ládába helyezzük, meleg vízzel megtöltjük és a csöpögő alá ferde deszkát támasztunk szállókának. Vannak fűthető itatók is, ds azok drágák és a célnak megfelel a fent ismerteteti melegvizes edény is. A méhész célja a termelés. Célját úgy éri el, ha méhcsaládjai a főhordás idejére kellő népességgel rendelkeznek. SZABÓ MIHÁLY, a TTIT tagja. A szántód! révcsárda A Balaton kultuszának újabb hivatalos felkarolása sok oly új gondolatot vételt feüiszínre, amelynek megvalósításával a balatonpart idegenforgalmi értéke jelentősen növekedni fog. E gondolatok egyike a szántóéi révcsárdának — a budapesti »100 éves vendéglő« mintjára, korhű révcsárdává alakítása oly módon, hogy az egykor »beszálló csárda« hangulatát hozza elénk, emlékezetve azokra az országos hírű férfiakra — Kazinczyra, Csokonaira, Pálóczi-Horváthra is, akikről tudjuk, hogy valaha itt jártak. A tárgyalások a végrehajtást illetően most folynak. Nemi érdektelen tehát, ha pár mondatban ismertetjük a csárda múltját. Ha az ember az ott lakókat kérdezi az épület felől, azt mondják, 900 éves, s ezt nagy hévvel bizonygatják is. Ezzel szemben a történeti igazság a következő: Szántódét a tihanyi apátok bírták, az apátság 1055-ben történt alapítása óta. Területe ekkor Kak-Szarma (»Koku-Zarma«) néven szerepel, majd a XIII. század óta már Szántó, Szántódként (»Zanto«, »Zantod«), A falu a hódoltság idején elpusztult, s a török kiverése után, mint az apátság majorsági birtoka éledt újra, azon a festői dombon, melyen ma is van. Ez a domb másfél kilométerre van a szántódi révtől, melyen az apátság somogyi birtokainak terményeit szállították át Tihanyba. A révet 1928-ig általában az apátság tartotta fenn. Ekkor az állam vette át, amely az elavult, kézi erővel hajtott evezős és vitorlás kompjárat helyett motoros kompokat állított munkába. Hogy a révet mikor és ki rendezte be először, nem tudjuk. De nyilvánvaló, hegy a Balaton e szorulatát évezredek óta mindig felhasználták a két part közötti összeköttetésre. Arra azonban már konkrét adataink vannak, hogy a XVII. század végén a tihanyi várkapitányok révjáratot tartottak fenn, s hogy a vár 1702-ben I. Lipót parancsára történt elpusztítása után a révjogot a tihanyi lakosok sajátították ki. 1708-ban Rákóczi egyik tábornoka, Esterházy Dániel egyezséget hozott lét* re a tihanyiak és az apát között, oly értelemben, hogy amint alkalmas hajókat állít be, az apát a révet újra birtokába veheti. Ez meg is történt. A révhelyen azonban ekkor még épület nem volt. Csak az 1740—60 közt apátoskodó Lécs Ágoston — a füredi fürdő kiépítője — szerzett „a Balatonon való átszállásra több hajót” és építtetett a somogyi parton „házat és félszert«, amelyben rossz idő esetén az átkelésire várakozók meghúzhassák magukat. Ez az első írásbeli nyom a szántódi révházra. A rév azonban csak az uradalom céljait szolgálta, nem a közét. Ezért 1784-ben Somogy megye kérdést intézett az apátsághoz, hogy hajlandó-e Szántódnál révet tartani, vagy átengedi-e ezt „a nem haszontalan terhet” valamelyik más vállalkozónak. A felszólításnak meg volt az eredménye. Ugyanez évben már a rév közforgalmat bonyolított le s mellette csárdát is rendeztek be, amelynek hasznát 1784-ben 11 forintban könyvelték el. Ez a csárdaépület azonban nem azonos a maival. Nem is ezen a helyen állt egészen, hanem vagy 100 méterrel keletebbre.. A ma is meglevő épületet az egykorú oklevelek szerint 1839-ben, ugyancsak Somogy megye kérelmére építtette az apátság „balatonparti vendégfogadódként, három külön vendégszobával, istállóval és kocsiszínnel. A három épület csorbítatlanul megvan ma is. Kisebb alakításokkal, egy 1928-ban hozzáragasztott üveges verandával és palatetóvel ugyan, de eredeti külsejére könnyen helyreállítható módon. A boltos szobák, az ivóból nyíló pince, a bolthajtásos masszív istálló és a kocsik beállására szolgáló, téglalábakon nyugvó szín valóban nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy egy száz évvel előtti beszálló csárda építkezését, elrendezését tanulmányozhassuk, s kötelességünkké teszi, hogy az eredeti hármas egységében fennmaradt, s ezért ritka, a balatoni műút mentén fekvő építészeti emléket műemlékként kezeljük, s mint Ilyent, igyekezzünk hasznothajtóan felhasználni, MÓRICZ BÉLA, a TTIT tagja Mikor Miből Hogyan ktittktzM a QzäLcL? Lapunk f. hó lS-én megjelent számában közölt cikkemben — sajnálatos módon — értelmet zavaró sajtóhibák helyesbítésre szorulnak. A középső hasáb első bekezdésében: -Eletet hordoz kb. egymillió év éta« helyett ezermllUó év a helyes szöveg. A harmadik hasáb negyedik bekezdésében: »A napkoronát 15 000 millió évre becsülik« helyes szövege: A Nap korát 15 000 millió évre becsülik, A bolygók keletkezését követően a Nap mindinkább megközelítette mai méreteit. Elherdálta, kisugározta tömegének igen nagy részét. Lejjebb szállt hőmérséklete, letompult fénye, csökkent anyagikisugárzása. Ma csak 750-szer nagyobb a tömege, mint a kilenc bolygójáé és a naprendszer minden többi (üstökösök, meteorok, meteoritek, kisbolygók) tagjának tömege. Fénye nem kékesfehér, hanem sárgás, halad a vörös felé. Felületi hőmérséklete csatk 6009 fok körül van, kisugárzásból előálló anyagvesztesége »csak« napi 360 millió tonna. A naprendszer kis tömegű, ún. belső bolygói a Föld fejlődésének módját követték. A külsőnék nevezett jóval nagyabb tömegű bolygók tömegük arányában hűlnek ugyan, de még nemigen érkeztek el a szilárdulás állapotáig. Az elmondottakból következik egy igen fontos megállapítás : a naprendszer jelen állapota tulajdonképpen a Nap fejlődésének egyik állomása. Ebből adódik továbbá az, hogy ahány, a mi Napunkhoz hasonló, Nap van a világegyetemben, annyi, a mienkhez hasonló naprendszer kell hogy létezzen. Ez sok milliós számértékhez vezet. így tűnik ki valójában, mennyire nincs kivételes helyzetünk a Földön. Van olyan elmélet is, mely abból indul ki, hogy kihűlt, hideg, apró törmelékek, meteorok és meteoritok összeállásá- ból keletkezett a Föld és bolygótársai. Ez az elmélet a Nap szerepét nem teszi a keletkezés középpontjába: a Nap és bolygói nem azonos anyagból keletkeztek volna. A bolygók sohasem voltak izzó csillagok, csak fejlődésük előrehaladottabb során melegedtek fel a méhükben hordott rádióaktív anyagok bomlásakor keletkezett hőmennyiségből. Ez a fel- melegedés az izzás állapotáig sohasem jutott el. A fentebb vázolt kétféle elmélet vezető elméit terméke. Az ősködből keletkezés, a csillagállapotot közbeiktató elmélet Kant (1724— 1804) és Laplace (1149— 1827) agyában született meg, de egymástól függetlenül. Kant az »Ég elmélete« c. műve 1755-ben jelent meg, Laplace ködelmélete 42 évvel utána. Az utókor nevük összekapcsolásával emlegeti forradalmi elméletüket. Létrejöttét az tette lehetővé, hogy a XVIII. században a Föld helye a naprendszerben végleg tisztázódott és hozzá lehetett fogni keletkezésének megtárgyalásához. Kant hallatlan bátorsággal lépett porondra, A biológiai teremtés történet helyébe a tiszta ész törvényeinek megismerését állította. Elmélete a csillagászat addig elért eredményeit foglalta rendszerbe. Mindketten a Nap és a » bolygók keletkezését egy, a naprendszer helyén forgó mozgást végző ősködből származtatták, amely ősköd anyagából először a Nap, majd a centrifugális erő hatására, vagyis leszakadás útján a bolygók jöttek létre. Laplace annyiban múlta felül Kantot, hogy elméletét matematikailag is jól megalapozta. A matematika alkalmazásának előrehaladtával azonban az elmélet hitelessége sokat romlott, az elmúlt másfél évszázad sem tudta végleg eltemetni. Világhírű csillagászok javították, korszerűsítették ezt az elméletet. Napjainkban Feszen- kov szovjet akadémikus építette rá elméletét, az új és legújabb megismerések bűzében fogant elemeket. A másik elmélet — a meteor-elmélet — ma élő képviselője Smidt szovjet csillagász. Elmélete annyira friss, hogy matematikai megalapozása még folyamatban van. Mégis sok olyan kérdést old meg simán, amire eddig még nem lehetett magyarázatot találni. Nála a Nap szerepe még kidolgozásra vár ugyan, de a naprendszer bolygóinak legkényesebb kérdései megoldottnak tekinthetők. Szerinte a kéreg nem a folyékony anyag salakja, ami szinte úszik az olvadt anyag tetején, hanem a Föld anyaga kezdettől fogva egészében szilárd. Csak a felső rétegben (köpeny) keletkezik magasabb hőmérséklet a rádióaktív anyagok bomlásakor. Ez a hőmérséklet elegendő arra, hogy a vulkánok működését, a lávaömlést előidézze, de távol van olyan magasabb hőmérséklettől, amit pl. a csillagállapot megkövetel. Elérkeztünk a két elmélet egybefutó útján ahhoz a Földhöz, amelynek immár szilárd talaján kb. vagy egymilliárd évvel ezelőtt elindult a földi élet, a fejlődés legmagasabb szintje. Fogamzásának titkát még nem tárta fel a tudomány, de időben sokkal kisebb korlátok között kutatható, mint pl. csak a naprendszer születésének kérdése is, ami a világegyetem öröktől fogva létező életének megjelölhetetlen, végtelen kicsiny hányada, Hogy mikor jött létre az első, élőlénynek nevezhető, ma még nevet sem viselő valami az élettelen anyagból, azt az időpontot megjelölni nem tudjuk. De az ezelőtt kb. 800 millió évvel keletkezett őskőzetek, elsősorban mészkövek, kétségtelen és könnyen felismerhető maradványait őrizték meg az azidőben élt alacsonyrendű állati szervezeteknek. Fontos tény, hogy ezek a szervezetek a fejlődésnek már olyan magas fokán állanak, hogy azt csak éveknek száz milliói hozhatták létre. Ezt a kort meg kellett hogy előzze a még egyszerűbb, lágytestű lényeket létrehozó kor. Ennek kezdete azonban a Föld csillagászati koránál fiatalabb őskorába vész. A Földre alkalmazott kozmogónia Itt már átadja helyét a történeti földtannak,, benne a Föld szervetlen és szerves életét taglaló tudományágaknak, a geológiának és a biológiának. Az eszével fürkésző embert a Föld alakította ki. De élete a világegyetem életének folytonos behatása alatt áll. Értelme már birkózik a megismerésből falcadó érzések nagyszerűségével. Értelmi kíváncsisága a tér és idő ma még rejtett zugait kémleli. Közel az idő, amikor űrhajójával kilép a Föld gravitációs teréből, és megtapossa valamelyik bolygó-testvérének talaját. Vajon milyen okulással tér vissza otthonába? Bizonyára betelik lelke a béke őszinte, igaz kívánásával. Szentes Imre, a TTIT csillagászai szakosztálvának titkára:
