Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
Q>s Lj VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Pf. C\| |*,vSomogyi Néplap >Mai számunk tartalmából! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Régi idők öreg tanúi IFJÚ FIGYELŐ LEÁNYVASÁR Zoli Pestre megy XV. évfolyam, 67. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. március 80. A MUNKA NEHEZE EZUTÁN KÖVETKEZIK Szakszervezeti nagyaktíva volt Kaposvárott A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa március 19-én délelőtt Kaposvárott, az Ipa- rosszékházban megyei nagyak- tíva ülést tartott. Az aktíván csaknem ötszáz szakszervezeti tag, funkcionárius jelent meg, legfőképp olyanok, akiik már évek hosszú sora óta részt vesznek a szervezett dolgozók mozgalmában és minden igyekezetükkel segítik annak munkáját. A nagyaktíva ülésre Kaposvárra látogatott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, és a megjelentek előtt részletesen beszélt a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa jelentőségéről, határozatai megvalósításának módjairól. — Biztosan sokan emlékeznek a jelenlévők közül arra —. mondotta beszéde elején a főtitkár —, hogy a felszabadulás után, 1945 és 1948 között milyen óriási munkát végeztek a magyar szakszervezetek. Nem volt olyan feladat, amit meg nem oldottunk volna, és nem létezett akadály, amely utunkat tudta volna állni, amikor a dolgozókról, a szervezett munkásokról volt szó, s a nagy tömegeket kellett képviselni. — 1948 után azonban több hibát követtünk el és ezek miatt lelassult, sokszor jelentéktelenné vált a szakszervezetek munkája. Ettől az időtől kezdve egészen 1956-ig — őszintén megvallva —, mi vezetők sokszor elgondolkoztunk: tulajdonképpen miért is vagyunk, s nem voltunk biztosak abban, vajon hiányoznánk-e egyáltalán valakinek, ha egyik napról a másikra egyszerűen eltűnnénk. — A hibákat — ezeket és még sok mást is — tehát láttuk., segíteni mégsem tudtunk, mert munkánk elvesztette jelentőségét. Éppen ezért a nemrég lezajlott XIX. kongresszus egyik legfőbb .jelentősége, hogy a szakszervezetek végre ismét az őket megillető helyre kerültek. Sokat mond számunkra ez a tény, s elsősorban azt, hogy megnövekedett a felelősség is, amivel munkánknak tartozunk. — A kongresszus után már nem jó az a gondolkodás szak- szervezeteinkben, hogy: a központi vezetőség végre helyesen látja az útirányt, amelyet követnünk kell, mi mégis itt a megyében, vagy járásban, városban, akár egyik üzemben úgy dolgozóink tovább, ahogy mi akarunk, ahogy mi régen megszoktuk. így teszünk a jövőben, minden lehetőségünk meglesz ahhoz, hogy munkánk meggyorsuljon és az eddiginél sokkal eredményesebbé váljon. — Felelősségünk nagy mértékben megnőtt — hangoztatta a továbbiakban Gáspár Sándor —. azért, mert a XIX. kongresszuson tisztáztuk a szak- szervezeti mozgalom helyét. Mit jelent ez? Azt, hogy a szakszervezeti törvényre, melynek kibocsátásáról még alig egy esztendeje is sokat beszéltünk — ezzel gondoltuk ugyanis biztosítani munkánk igazi feltételeit —, így már nincs semmi szükség. Most már módunkban áll érvényt szerezni akaratunknak, elképzeléseinknek, mindannak, ami a dolgozók érdekeit szolgálja. Munkánk azonban még egyáltalán nem olyan kielégítő, mint amilyennek szeretnénk. S ezt most az üzemi tanácsokkal kapcsolatos problémák miatt említem meg. Sokan ugyanis vitatják, hogy szükség van-e az üzemi tanácsokra, vagy serp. Végeznek-e ezek olyan munkát, amit a szak- szervezetek nem tudnának mindenütt ellátni. Egy bizonyos, ha a szakszervezetek végre mindenfelé úgy dolgoznak, hogy semmi kifogás nem merülhet fel tevékenységük ellen — nem lesz szükség mellettük semmilyen más szervre. Éhhez azonban a szakszervezeti vezetés színvonalasabbá tétele — ez a kongresszus egyik legfontosabb célkitűzése is —, szinte tudományos alapra való helyezése szükséges. Abba kell hagyni végre az üres, séma jelszavak hangoztatását, mint például az: előre a többtermelésért, a selejt csökkentéséért, vagy teszem azt, valamelyik üzemben: előre az öntödei selejt 2 százalékos csökkentéséért. Ezek helyett ért közösen kell dolgozni a párttal, KISZ-szel, gazdasági vezetéssel. — Arról is tudományos pontossággal kell beszélni majd a szakszervezeti tagoknak, mit tartalmaz, mit valósít meg a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítását célzó hároméves népgazdasági terv. A XIX. kongresszus határozatainak szellemében kell tájékozódni a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről, s megmondani, mi az, amit megoldunk a hároméves tervben, de őszintén nyilatkozni arról is. ami nem futja még erőnkből. — Ezeket a feladatokat azonban csak abban az esetben tudjuk biztosan és jól elvégezni, ha változtatunk munkamódszereinken is. Elsősorban pedig a gyors, eleven ügyintézésre gondolok itt, mesrt akadozó, bürokratikus munkát többé nem végezhetnek a szakszervezetek. — A XIX. kongresszus tehát a jövő feladatait illetően nagy- jelentőségű volt — fejezte be beszédét Gáspár Sándor. — Felhívás A munka neheze azonban csak ezután következik: megvalósítani mindazt, amit a kongresszus határozatai tartalmaznak. Ehhpz pedig az egész szakszervezeti tagság összefogása is a szakszervezet tekintse feladatának úgy küzdeni a selejt csökkentéséért, hogy alapos vizsgálat után határozza meg: mit kell tennie abban a bizonyos öntödében az öntőknek, a mintakészítőknek, s még a művezetőknek is, hogy 2 százalékkal kevesebb legyen a hibás öntvény. A munka fő célja pedig mindig a termelési tanácskozásokon meghatározott irány legyen, amelynek végrehajtásászükséges. A SZOT főtitkárának nagy érdeklődéssel hallgatott beszéde után sokam szólaltak fr’ a nagyaktíva részvevői közül Kérdéseket intéztek Gáspár Sándorhoz, vagy szakszervezetük, üzemük, vállalatuk szakszervezeti tagságának problémáiról beszéltek, tanácsot kérve, miként tudnának segíteni nehézségeiken. A jól sikerült nagyaktíva minden bizonnyal nagy lépést jelent előre megyénkben a szakszervezeti munka további javításában. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága március 18-i együttes ülésén megvitatta a forradalmi munkás-paraszt kormány 3804-es számú határozatának végrehajtására készített tervet. A megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága kéri a termelőszövetkezetek vezetőségét és tagságát, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kormányhatározatból adódó lehetőségeket felhasználva már ez évben gazdaságilag szilárd, szervezetileg, politikailag egységes nagyüzemekké váljanak. Türelmesen, elvtár- siasan foglalkozzanak az egyénileg dolgozó parasztokkal, különösen a faluban élő szegényparasztokkal. Tudatosodjon megyénk valamennyi szövetkezetében, hogy a szövetkezet nem öncél, hanem vaiameny- nyi dolgozó paraszt közös érdeke, Ezért helytelen, ha a szövetkezeteink befelé fordulnak, s elzárják a belépni szándékozók előtt az utat. Megyénk történelmi múltja, jelenlegi szövetkezeteink eredményei köteleznek arra, hogy a Magyar Tanácsköztársaság 39. évfordulójának tiszteletére szövetkezeteink mindent elkövessenek gazdasági, politikai, szervezeti megerősítésük érdekében és annak érdekében is, hogy — az önkéntesség elvét szigorúan betartva — új belépőkkel erősítik szövetkezeteiket. A megyei párt végrehajtó- bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága* egyetért és ezúton is felhívja termeié* szövetkezeteinket, csatlakozzanak a répáspusztai Első Ötéves Terv Tsz tagságának felhívásához. Javasoljuk, hogy április 4-ig tartsanak rendkívüli közgyűléseket, keressél! fel a szövetkezetbe már hélépni akaró egyéni dolgozó parasztokat, s azokat ünnepélyes keretek között vegyék fel » szövetkezet tagjai sorába. Építsenek ki termelfiszßvefc kezeteink az egyénileg ctolgossó parasztokkal őszinte, barát! kapcsolatot. Kölcsönösen segítsék egymást a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folytatott harcukban. Magyar Szocialista Munkáspárt Végrehajtó Bizottsága Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság« Ahol jól szervezik a szerződéskötést TURISTA UTAZÁS KÜLFÖLDRE Mint minden évben, az idén is, Csehszlovákiába indulnak a legnépesebb turista- csoportok. Az IBUSZ által szervezett csehszlovákiai társasutazások májusban kezdődnek és szeptemberben érnek véget. Az öt hónap alatt mintegy nyolcezer magyar turista utazik a szomszédos baráti országba. A földművesszövetkezetek új feladatai között legújabb és elsőrendű fontosságú a termeltetés munkájának minél jobb megvalósítása érdekében a gépi munkák szerződéskötése. Jól oldják ezt meg a göllei fmsz-nél Kovács János agronómus irányítása mellett, ahol már eddig 670 normál hold gépi munkára kötöttek szerződést a község parasztjai. Kovács elvtárs ezt a fő eredményt úgy tudta elérni, hogy nem zárkózott be az irodájába, hanem felkereste a parasztokat és elmondta nekik, hogy menynyivel drágább a fogatmunka, s felhívta őket, hogy vegyék igénybe a szövetkezet irányítása alatt dolgozó traktorokat a szántáshoz, vontatókat a trágyaszállításhoz. Kovács elvtárs gyakorlati példákkal bizonyította be a parasztoknak a gépi munka előnyét. Elmondta, hogy két ló tartása évi 30 000 forintba kerül és ebből a pénzből több mint 230 normál hold földet lehet felszántani. Sok gazda agitá- cíója nlyom&n elhatározta, hogy lovait eladja és inkább jól tejelő szarvas- marhát állít be haszonállatnak. Ennek az agitációnak az eredménye az, hogy Göl- lében mind többen fordulnak az fmsz. agronámusá- hoz és a lekötött gépi munka szerződés egyre több az agronóm.us asztalán. Tavaszi munka a gyümölcsösben A Bárdibükki Állami Gazdaság 234 holdas gyümölcsösében szorgalmasan dolgozik a 120 főnyi munkás. Tizenegyezer termőfa tavaszt metszését fejezték be hétfőm, jelenleg a 600 nem termő fa tisztogatását végzik. Kedden reggel hozzáláttak a permetezéshez is. Hal motoros permetező ontja a mószkénlét és a gyii&mölcsßaotejat, a vö- ■ röspók, gyümölcsatka és pajortetű elpusztítására. Ezt. a munkát a hét végére be is fejezik. A rendkívüli időjárás a csow&hétj ásóknál kiseltíb fagykárt okozott, az almafák eddig nem szenvedtek kárt A gyümölcsösben 40 kh. területen szerves- és műtrágyázást is végeznek. Kötélpálya épül Fonyódon A szrkszervezetek munkáját ugyanis a párt célkitűzései kell hogy vezessék, s a párt politikája a magyar szakszervezetek választott szerveinek vezetőségében és az ott dolgozó kommunistákon keresztül jut érvényre. — A pártban pedig — ezt mindenki észrevehette — egyre nagyobb szerepet és jelentőséget kap az őszinte szó. Szükség van erre a szakszervezetekben is. Éppen a meg- növeikedett feladatok, a . lényegesen nagyobb felelősség miatt szükséges, hogy a szak- szervezeti tagok és vezetők megmondják mindenkor őszinte véleményüket a szóbanfor- gó esetekről, problémákról. Attól a vezetőtől is, aki nem tudja ellátni a rábízott munkát, ahelyett, hogy bólogat és teszi azt, amit a feladatok megkívánnak, holott egyáltalán nem érti, miért szükséges ez, inkább azt várjuk: mondja meg őszintén, képtelen e munka elvégzésére, hogy időben, még mielőtt hiba következne He, segíthessünk a bajon. Ha Akiknek sikert hozott a főzőkanál Amint arról már hírt adtunk, a MÉSZÖV és a Marcali Földművesszöiletke- zet rendezésében 15-én zajlott le nagy érdeklődés mellett o megyei szakácsverseny, amely mintegy elődöntője volt az országos szakács- versenynek. A nagyszámú deklődőn kívül szövosz és a ■SZÖV néhány vezetője és a hehri vezetők, valamint szakemberek vettek részt az indulókon kívül a marcali szakácsversenyen, amely meghozta a várt eredményt. A versenyre benevezettek közül sajnos a lengyeltóti, tahi és csurgói földera MEművesszövetkezetek szakácsai nem jöttek el és így Marcaliból két induló, Barcsról, Nagyatádról és BalManbogláfrról egy- egy szakács versengitek az első helyezésért. Mintegy 20 féle meleg és hideg ételt készítettek a részvevők, ér> közülük özv. Filip Simonná, a barcsi fmsz. szakácsnője bizonyította be legnagyobb sikerrel tudását, s ő lett a verseny első helyezettje is. ■ Készítményei közül ki kell emelni a drávai halászlét. különösen a közönség körében volt nagy sikere általa készített kott kelnek, de az rca sonkás hasé és hideg fogas is megnyerte a zsűrinek, valamint a résztvevő közönségnek a tetszését. A verseny II. helyezettje Vondrák Károlyné lett, a marcali fmsz. szakácsnője. Készítményei közül különösen a haltál és a vegyes tál nyertek nagy elismerést. A verseny III. helyezettje Bence Margit, ugyancsak Marcaliból. A IV. helyezést Luvták IAszlóné balatonboglári szakács kapta, akinek különösen az a\üdi belsőség-levese ízlett mindenkinek. Ez olyan étel, amelyet be lehet vezetni minden vendéglőben. Ba- zsó Lajos, a nagyatádi földművesszövetkezet szakácsa az ötödik helyre szorult a versenyben, ennek az volt az oka, hogy csak meleg készítményeivel indult a versenyen, hideg készítményekkel nem. Feltétlenül sikeresnek kell elkönyvelni a marcali szakácsversenyt, ahol a zsűri döntése után az elismerés anyagiakban is kifejezésre jutott. Az I. díjat megnyerő özv. Filip Simonná 500 forintot, a II. díj 'nyertese 400 forintot, míg a III. díj nyertese 300 forint jutalmat kapott a MÉSZÖV igazgatóságától. DÉVAI ZOLTÁN A Balaton somogyi partján is nap, mint nap élénkebb az élet. Az üdülőhelyeken szorgos munkáskezek csinosítják, tatarozzák, az épületeket, parkokat. Fonyódon ebben az esztendőben több mint másfélmillió forintot használnak fel a községi strand-öltöző, partvédőmű, vasúti felüljáró, vízvezetékek' építésére, parkosításra. A magyar tengerre és az északi partra legszebb kilátást nyújtó hegy oldalában sportpályát is építenek, melyre as idén 100 000 forintot fordítanak. A történelmi nevezetessé, gű várhegy tetején pedig vendéglőt létesítenek. A vasútállomást a várheggyel kötélpályával kötik össze, A kötélpálya építését 300 000 forintos b6- ruházással valósítják meg, amely jelentősen növeld majd Fonyód vendégforgalmát. A községi tanács saját költségvetésén belül is még 200 006 forintot irányzott elő sétányok, parkok rendezésére. AkkAAAAAAA \kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk kAA^AkkAkkkkj Sátrat kérnek — vagy mégsem azt? Ijedten húztam vissza a lábam. Első pillanatban azt hittem, hogy értekezlet van a marcali földművesszövetkezet irodájában. Szó sincs erről, csak a látszat, a látszat. Isztl Ferenc főkönyvelő mindent megmagyaráz. — Tessék velem jönni, átmegyünk egy másik irodába. .. Az ajtón ez áll: üzemágve- zet.ő. Belépünk. A helyiség zsúfolásig tele asztalokkal. Kilencen vannak ebben a teremben. Üzemágak szerint: A kisker. 3 fő, vendéglátó- ipar 2 fő, felvásárló 3 fő és a belső ellenőr egy fő. A mezőgazdaságii íüzengág vezetőjének nincs is helye — zárja le a felsorolást Isztl Ferenc. Ma megbeszéljük, Ihogy holnap ki megy vidékre. s akkor annak helyére ül Csima Sándor, a mezőgazda- sági üzemágas. Ültünk már ketten is egy széken — folytatja nevetve, de keserűen. — Ha felek jönnek, mert jönnek, ilyenkor székét átadva, közülünk megy ki va-' laki. De lépjünk vissza a másik irodába! egyéb ügyek miatt naponta legalább harmincán keresik föl azt az asztalrészt — mutat az egyik sarokra a főkönyvelő. Valóban tarthatat- iara a helyzet. Ha valaki az együi üzsmágra nem tartozó <lo!g6i akar közölni a másik üaenv- ág vezetőjével, akkor ki kell menni a folyosóra. Ellenőrzés idején nóhányan elhagyják az asztalokat, (különben s központból érkezők nem tudnának dolgozni. A könyvelő számoszlopokat ad össze, va- laikS közbeszól, —i kezdheti újra az egészet. Az irodában tartózkodói: nagy-nagy pontossággal. kerülgetik egymást. De a járatlan és idegen összeütközés veszélye nélkül nem tud .közlekedni. — Van 44 ezer forintunl 31 ezer kellene hozzá és aí kor megszűnne a zsúfoltság Az a kérdés, ad-e ennyit MÉSZÖV? A jelenlegi álla pot a jó munka rovásár megy. — Egy, kettő, három, négy, összesen tíz asztal. Papírok zizegnek. írógép csattog, két- három fej összehajol. — Tűrhetetlen állapot. A bárszámfejtő és szállítási előadó együtt Van a könyveléssel. Reklamáció és — Így van ez — billen hirtelen jobbra Csima Sándor, s előzékenyen utat enged a3 egyik munkatársnak. Valaki megjegyzi: Jön a taviasz, kérünk sátrat a; honvédségtől, s megoldódik a probléma,..- gt
