Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-19 / 66. szám

smsrda, 1958. március 19. 5 SOMOGYI NÉPLAP Q ÍJspMUwéizhől — if HA NEM BIZONYGATNÁ vígan komoly arccal, bizony tréfának vélnénk, hogy hat- vmnh&rom évesnek mondja mérgét Kedmenecz István er­dész, akinek »öregségét« legfeljebb a reuma doku­mentálja, ami a mai nappal kényszerítette ágyba. Apró termetű házigazdánk látha- lómi. reskellkedik, hogy ágy­ban kénytelen fogadni ben­nünket pogányszentpéteri hajtókának ikonyhájában, de amint munkáira terelődik a szó, faragóművészetének múltjára, jelenére, megfeled­kezik a betegségről, házigaz­dát mivoltáról, most _ csak művész, aki örül, ha látoga­tója érkezik. Mégha a láto­gató ismeretlen is. A vakító fehérre súrolt konyhai asztal csakhamar ki- ríMítá.ii asztallá lép elő. A halló szavú, halk járású Kedmeneczné hordja ki a szo- bdbóí egymás után a kész alkotásokat, elsőként egy döbbenetes eredeti, menekü­lő vaddisznó mása kerül kí­váncsi pillantásaink kereszt­tűzébe, majd egy párját hí­vogató szarvasbika, mely nemes vonalaival hódítja meg tetszésünket. Aztán kö­vetkezik egy ravasz meg­oldási!díszes váza, amiből tüzetesebb vizsgálódás után kiderül, hogy csak vázatartó, ezután egy torzonborz med- vebocs, amely olyan, mintha mosotifogna. De itt szorong az alkotójuk iránt csodálat­ra és elismerésre késztető munkák között néhány még élettelen fadarab is, elna­gyolt formában, amiből még csak ezután álm,odik a fa- ragőkés segítségével vala­mit Kedmenecz István. Szer­számot ugyan nem látunk a közelben, de az sem lehet messze. Hiszen nyilváfwaló- azért van minden itt az ágy közelében, hogyha a gyengélkedő művésznek eszébe jut ■miami megörokí- tenivaló szép, azt ne enged­je elmosódni az emlékezeté­ben. — Ebből mi lesz — kény­szerít. kérdezősködésre egy furcsa alakú fatömb, amire, ha akarom, ezt mondom, ha akarom, ázt mondom. Min­denképpen az lesz belőle, amit a művész akar. — Dohányzókészlet lesz, de nem tudom még mikor. Az erdőgazdaság egyik mérnöke rendelte meg, de most ez a reuma lefektetett. Miiyen lesz? Korai még a kérdés, minden bizonnyal szép és érdekes, akárcsak a természetből ellesett vad­disznó aprólékos gonddal, tökéletes anatómiai ismere­tekkel megfaragott figurája, vagy az erdők agancsos ki- rályájának, a szerelmes szarvasbikának fenséges fi­gurája a stilizált áljnovény- nyel mértéktartóan behintett talapzaton. — Úgy kezdek én a fara­gáshoz, ha kedvem van rá — vallja meg Kedmenecz István —, hogy sikerül, ami sikerül. Aztán sokszor észre sem veszem, máris■ kész van. Lehet pácolni. Mióta nyugdíjban vagyok, ez min­den gyönyörűségem, azelőtt az erdőjárás volt a minde­nem, most a faragás. — Hol tanulta? Ki volt a mestere? Kinek a kezétől leste el a holt fa ihletett életrekeltését? — Nem lehet ezt tanulni, én azt mondom. Nem tanul­tam senkitől. Egyszer régen, még 16 éves gyerek vol­tam, járt nálunk a pusztán egy\ szobrász, mindenáron el akart vinni magúval. Nem engedett az édesapám. Pe­dig tőle örököltem a faragó hajlandóságot. KEDMENECZ ISTVÁN édesapja pásztorember volt. Afféle szabad ég alatt élő omhí+r, aki az urasági gu­lyát terelve tavasztól késő őszig, ráért lelket álmodni a kezeügyébe kerülő fiity- Icösöknefi, vagy a keze alatti formálódó pipaszárak­nak, sótartóknak, ügy hatá­rozott, hogy nem adja a fiát holmi »kelekótya mesterség­re«, maradjon csak meg az is pásztornak, mint az apja, meg az öregapja is. Az if­jabb Kedtmenecz aztán ma­radt a pásztorság melleit, csak akkor hagyta ott, ami­kor az első világháború után hazajött a hadifogságból és nekigyürkőzött a polgári iskolának, azzal az elhatá­rozással, hogy erdész -lesz. Nem volt könnyű dolog fel­nőtt, fejjel, pásztor létire elhitetni, hogy neki is jussa van a tudáshoz. Letette a négy polgárit azzal, hogy ezután megy erdészeti isko­lára» Nem sikerült. Elment erdőkerülőnek. Ahhoz nem kellett több iskola. — Harminc esztendeig vol­tam erdész. Közbe-közbe ‘fa­ragtam, ha volt időm rá. De úgy istenigazában csak most négy éve láttam hozzá. Miután nyugdíjba küldtek. — Dolgozik valamilyen népművészeti szövetkezetnek? — Ez az, amit mondani akarok. Nem törődik énve- lem senki. Az erdészetben van néhány jó barátom,, akiknek' dolgoztam eleinte ajándékba, azutcán megren­delésre. De már kifogytam a rendelésekből. Nem sok értel­me van így a faragásnak. Igaz, szép az a szobában, de tudja, az az igazi, ha más is örül neki. MEGÉRTJÜK ezt a becs­vágyat. Természetes vélejá - rója ez minden alkotó-mun­kának. A zenész, a festő, az író, valahány művészem­ber van a világon, mind nyil­vánosságra szomjazik. Már­pedig Kedmenecz István mű­vész. Hogy nincs róla tekin­télyt kölcsönző diplomája? Ezeddig még csak a megyé­ben is kevesen tudnak léte­zéséről. Bizony, a közönyös­ség nem változtat az örven­detes tényen. A hatvanhárom éves erdész, népművészből lett iparművész. A maga erejéből. S talán éppen itt a baj. Köztudomású pedig, hogy a hajdan-híres somogyi faragóművésztet kihalófélben van. Ezért is meglepő, hogy Kedmenecz István bácsi azt panaszolja: — sokan jártak ugyafn \Ma, megígérték, hogy megrendelésekhez se­gítik, de mindenki megfeled­kezett a szép ígéretekről. — Nemrég volt Csurgón egy kiállítás. Oda kértek egy fa­ragást. Szívesen adtam, de úgy küldték vissza, hogy még azt, se mondták, fapa­pucs. Nem tudjuk mivel vigasz­talni. Igézetekből kapott már, mint megtudtuk, éppen eleget. De a nála ki nem mondott gondolatolcat itt hadd mondjuk el. Kedme­necz István munkáit nem­csak a megyehatárokon be­lül, de azokon kívül, sőt az országhatárokon kívül is ér­demes lenne megismertetni a népű eredetű művészetet kedvelőkkel, mert komoly dicsőséget szerezne a somo­gyi faragóművészetnek va­lahány faragása. Kint alkonyodik. A beszél­getés fonala már meg-meg- szaltad. Lenne pedig még mi­ről szólni. Az idő sürget, in­dulni kell, de mint ahogy a szerelmesek nem tudnak el válni egymástól a kislcapu- ban, nekünk is nehéz búcsút venni a rögtönzött házi ki­állítás tárgyaitól, melyek kö­zül kettőt illetően nem tud dönteni a gyönyörködő szem, egyik percben d menekülő vaddisznóé az elsőségi sza­vazat, a másiban a kecses vonalú szarvasbikáé. BÚCSÚ ZÁSNÁL Kedme­necz István arcát hálás mo­soly pirosítja fiatallá. Pe­dig mi vagyunk hálásak, a hívatlan látogatók, akik lát­hattuk egészséges népi mű­vészetét, s hírt adhatunk ró­la, hogy faragóinkról szólva ezután már őt is számba- vegyék az erre illetékesek! — li — Népi hagyományaink megmentéséért A lengyeltóti földműves- szövetkezet keretein beiül működik a buzsáki népi együttes, amely főleg a község népi hagyományai alapján állítja össze műsorát. Régi 'hagyományai vannak Buzgóikon a lakodalmas já­tékoknak. Ezek azonban lassart-lassan teljesen elfe­lejtődnek és már csalt a község öregebb lakói emlé­keznek azokra a szép da­lokra, táncokra és szokások­ra. amelyek a buzsáki la­kodalmaikat az elmúlt idők­ben olyan széppé, eredetivé, művészivé tették. A kultúr- csoipoí't vezetői elhatározták, hogy nem hagyják kivesz­ni a gyönyörű népszokáso­kat. ezért Knézics István, helyi (pedagógus vezetésével1 gyűjtési munka indult Bu- zsákon. Felkeresték a község lakóit, akik segítséget tud­tak adni a lakodalmas ösz- szagyűjtésében, és ezt a munkát nemcsak a kultúr- csoport vezetője Knézics Isüvsh véigezte, hanem a gyűjtési munkába bekapcso­lódott a buzsáki általános is­kola egész tanári kara és fő­leg Vida Árpád igazgató, Németh Géza és Németh Gé- záné tanárok. így gyűlt össze a buzsáki lakodalmas, és abban, hogy a gyűjtés sikerrel járt. nagy része volt még Praity József, Varga György és Máté Ist­ván buzsáki dolgozó pa­rasztoknak, akiknek érzékük van a kultúrmunkátwz és a gyűjtésben főleg rájuk tá­maszkodott az iskola tantes­tülete. A lakodalmas elő­adásához 30—35 szereplő szükséges. A próbákat már meg is kezdték. Dicséret il­leti a lelkes szereplő-gárda egészét, de különösen Hol­lós! Rózsa, Horváth Zsuzsa, Simon Júlia, Csizmadia Jó­zsef. Iv'tncsics Hajós és Róth Lajos lelkes kultúrcso- rtagokat. f \ irömmel hallottuk, hogy ^ az egész falu különös érdeklődéssel figyeli a mun­kát és a legm ess zeb bmenő támogatást igyekeznek biz­tosítani a csoportnak. Nagy barátai t-hát a buzsákiak a népművelés gondolatának. Ezt kel!őkc""on tükrözi az a tény is, hogy a tanácsülé­seken rendszeresen foglal - koznak a népművelési mun­kával és mind a tanács, mind az fmsz. rendszeres er­kölcsi és anyagi támogatás­ban részesíti a lelkes kul- túrcsoportot. Babina József, a buzsáki tanács elnöke élen jár ebben a munkában. Sajnos, helyben nem tud kibontakozni a nagyszámú népi együttes tudása, mert a kuli űrház kicsi. Színpada mindössze négyszer négy méteres, és bizony jólesne a buzsákiatora&k, ha támogatás­sal nagyobb kultúrházhoz jutnának. Jelenleg a tanács és az fensz, anyagi támogatá­sával a csoport tagjainak gyönyörű népviseleti ruhákat vásároltak, amelyek szántér kiveszőben vannak. örömmel üdvözöljük ezt a példamutató.; lelkiismeretes kultúrmunkát, mellyel a bu zsákjait ^jiépszokásaiikah fin gyomáryaikat igyekeznek megvédeni és megtartani az utókor számára. A földiművesszövetkezetok megyei központja t< tavwsz folyamán Kaposvárott kultúr fesztivált rendez. Re móljuk, hosy ezen a buzsá- kiak megnyerik majd a ka­posvári közönség tetszését a most összegyűjtött lakodal­massal. D. Z. PORT Űjabb meglepetések születtek a megyei labdarúgó bajnokságban K. HUNYADI VASUTAS- FONYÖD 3:0 (0:0) Kaposvár, Cseri-pálya, 400 néző. V: Pozvai. KH Vasutas: ülés — Wéber, Nagy H., Nagy I. - Mol­nár, Tóth n. - Lala I., Böhm, Tóth I., Jónás, Laki H. Fonyód: Kardos - Horváth, Liszkai, Mol­nár I. - Nagy, Szabó - Farkas, Vida, Molnár H., Szántó, Hajba. Az első félidő jólramú játékot ho­zott, amelyben a kitűnő védelmek mindkét oldalon sikeresen aka­dályozták meg a támadókat a gól­szerzésben. Szünet után nagyon rákapcsoltak a vasutasok, akik 15 perc alatt Nagy H., Böhm és Jó­nás góljaival 3:0-ás vezetésre tet­tek szert. Ezután a játék eldur­vult, s ennek következményekép­pen a 25. percben Hajbát, majd a 35. percben Molnár 11-t a játék­vezető kiállította. A K. Hunyadi Vasutas azonban nem tudta ki­használni az emberelőnyt. Jók: Wéber, Nagy IL, Jónás, 111. Hor­váth, Úszkál, Molnár I. Kert Sándor NAGYBAJOM-BARCS 3:1 (1:0) Nagybajom, 500 néző. V: Cslzi. Nagybajom: Vajda — Ballér, Fe­hér, Horváth - Sáringer, Matyók — Simon, Léránt, Vida, Giesz, Tí- bol. Barcs: Gál - Kiss, Czcczell, Papp - Gulyás, Pandur - Rózsa­völgyi, Mayer, Kimpf, Barakonyi, Szili. Mindvégig hatalmas küzde­lem folyt a pályán. A listavezető barcsiak jobban, a nagybajomiak viszont sokkal lelkesebben ját­szottak. Ez a határtalan lelkese­dés elég volt ahhoz, hogy meg­szülessen a meglepetés. G: Lé­ránt, Giesz, Tibol. ilL Giesz (ön­gól). Jók: az egész nagybajomi csapat, különösen a közvetlen vé­delem, ill. Rózsavölgyi, Kimpf és Szili. Vida László ZAMARDI-SIOFOK 1:1 (0:0) Zamárdi, 700 néző. V: Gadányi. Zamárdi: Mányoki — Horváth, Lő- rinczi, Gulyás - Papp, Bédai - Török, Friesz, Varjú, Kriszbai, Kertész. Siófok: Maya — Vörös, Balogh, Egyed - Csepeli, Szabó — Keszthelyi, Szilágyi, Tóth, Papp, Mirákovlcs. Hűvös, szeles időben került sor a mérkőzésre, ahol el­ső félidőben a zamárdi csapat, szünet után pedig Siófok játszott fölényben és jobban is. Az izgal­makban bővelkedő, mindvégig szép és jóiramú mérkőzésen mindkét kapu sokat forgott veszélyben. A látottak és a mutatott játék alap­ján az eredmény Igazságos. G: Keszthelyi, ill. Egyed (öngól). Jók: Mányoki, Gulyás, Bédai, Kriszbai, 111. Maya, Balogh, Egyed, Keszt­helyi. Kocsis Ferenc BALATONLKLLE- BALATONBOGLAR 2:1 (2:0) Balatonlelle, 600 néző. V: Hor­váth Zoltán. Balatonlelle: Marko- vics — Gréczi, Kovács, Vörös — Szabó, Szegi — Nádasdi, Cser, Szűcs I., Szűcs n., Horváth. Ba- latonboglár: Czár — Bíró, Fodros, Gerei — Szabó, Varga — Kiss, Nagy, Herczeg, Bakó, Laborfalvi. Nagy érdeklődés kisérte a két örök rivális összecsapását. Kez­detben egyik csapat sem tudott fölényt kiharcolni. Aztán a ha­marabb lehiggadó lelleiek kerültek enyhe fölénybe és jól használták ki a bogiári védelem megingásait. Szünet után újra kezdődött az Idegeskedés, különösen azután, hogy a bogiári csapat egy öngóllal szépíteni tudott. A 7. percben saj­nálatos sérülés történt. Markovics Gerei lábára vetődött, s a kapus megsérült, ki kellett vinni a pá­lyáról. Szűcs II. állt a kapuba és a lelleiek ekkor védekezésre ren­dezkedtek be. Balatonboglár azon­ban így sem tudott az eredményen változtatni, s végeredményben a lelkes lellei együttes megérdemel­ten szerezte meg az értékes két bajnoki pontot. G: Szűcs H. 2, ill. Vörös (öngól). Jók: Gréczi, Szabó, Szűcs I., Cser, a mezőny legjobb­ja, ill. Szabó, Varga, Kiss, Bakó. Bükki János MARCALI—BÖHÜNYE 4:1 (2:1) Marcali, 800 néző. V: Prefek. Marcali: Szántó - Grujber, Hajdú, Lajos - Mirkó, Ihász - Bene, Bor­bély, Király, Szecskó, Farkas. Bö- hönye: Baksa — Szalai, Répási, Fülöp H. - Varga, Kovács - Tán- ezos, Vörös, Tóth I„ Fülöp I., Bogdán. Böhönyéről Is sokan kí­sérték el csapatukat a marcali mérkőzésre, ahol a helyenként mély talajú pályán különösen az első félidőben volt változatos a küzdelem. Szünet után a hazai csapat nagy fölényt harcolt ki és hosszú időn át szinte egy kapura játszott. A Marcali MEDOSZ csa­pata a vártnál sokkal könnyebben terítette kétvállra örök vetélytár- sát. G: Borbély 2, Bene, Király, ill. Tánczos. Jók: Lajos, Mirkó, Bene, ill. Szalai, Répási, Kovács. Kálmán Sándor TAB-TASZARI HONVED 3:2 (1:1) Taszár, 500 néző. V: Fenyvesi. Tab: Marton — Györke I., Fritz, Krutck — Györke II., Szabó — Gerbely, Puha, Kuti, Czabula II., Czabula I. Taszár: Haragó — Stündl, Cseh I., Pongrácz - Csu- zí, Uemzső — Horváth, Tárnái, Cseh IL, Pámel, Sinka. Mindvégig nagy iramú mérkőzést hozott a megyei I. osztály rangadója. Elein­te mezőnyjáték folyt, és kezdet­ben elég sokat idegeskedtek is a csapatok. A táblák a 7. percben nagy védelmi hibából Puha révén vezetést szereztek. Ez felrázta a taszári csapatot és a 38. percben Cseh II. átadásából Tárnái ki­egyenlített, 1:1. Szünet után foko­zódott az iram. Az 52. percbe» a taszári csapat 11-eshez jutott és Cseh I. a büntetőt értékesítette, 1:2. Alig öt percig tartott azonban a taszári szurkolók öröme, mert ekkor a Honvéd védők vétettek 11-est és Szabó is bálóba vágta a büntetőt, 2:2. A gól után helyen­ként túl keménnyé vált a játék, s a hajrá a tahinknak sikerült job­ban. A 70. percben ugyanis Szabd megszerezte csapatának a győzel­met jelentő gólt. A látottak alap­ján nem volt lényeges különbség a két együttes között, a táblák nagy lelkesedésüknek és némi sze­rencséjüknek köszönhetik értéke» győzelmüket. Terebes Sándor lengyeltoti-gyékenyes 3:3 (3:2) Lengyeltóti, 300 néző. V: Szilá­gyi. Lengyeltóti: Makarész — Ren- czes, Parrag, Nagy — Horváth, Harsányt — Suri, Somogyvári, He­lyes, Mlletics, Kiss. Gyékényes: Hadi — Kocsis, Baróti, Csabai — Miczók, Mester - Mezei, Oleties, Bogáti. Kisiván, Kocsmár. A len­gyeltóti csapat kitűnően kezdett. A 20. percben már 3:0-ra vezettek a hazaiak, a lelkesen küzdő gyé­kényeslek azonban nem adták fel. Sőt, nagyon ügyesen használták ki a bizonytalankodó hazai védetem hibáit. Szünet előtt csak szépítést tudtak, de szünet után ki is egyen­lítettek. Egyenlítés után újból rá­kapcsolt a hazai csapat, de hiába voít nagy fölényben, az eredmény már nem változott. G: Horváth, Miletics, Suri, 111. Kisiván 3. Jék: Horváth, Suri, Somogyvári, ill. Mester, Kisiván, Kocsmár. Magyar Emi K. KINIZSI II.-SOMOGYSZOB 1:0 (1:0) Kaposvár, Kinizsi-pálya, 400 né­ző. V: Koller. Kinizsi H.: Tóth - Szerecz, Szatyin, Csönge — Hideg, Kosicsár — Hegedűs, Bíró, Hav- rillai. Farkas, Kiss. Somogy Szob: Csere — Pálfí, Hosszú, Szekeres — Németh, Kovács - Gőbölös I., An­gyal, Gőbölös H., Bálint, Papp. A Kinizsi-fiatalok nagyobb tech­nikai tudását a somogyszoblak erőteljes játékkal igyekeztek el­lensúlyozni. Ez jórészt sikerűit Is nekik, mert a hazai fölényt a csa­tárok nem tudták gólokra váltani. A Kinizsi II. két 11-est is kiha­gyott, az elsőt Bíró a kapufának lőtte, a másodikat pedig Farkas méterekkel a kapu mellé rúgta. G: Kiss. Jók: Hegedűs, Biré, fOss, Csönge, ill. Hosszú, Angyal, Ko­vács. Papp, Dunaiecz és Kalmár döntőbe futottak az országos ifjúsági egyéni ökölvívóbajnokságon Hétfőn a késő esti órákban to­vább folytatódott a küzdelem az országos ifjúsági egyéni csapat- bajnokságon. Elekor már csak 29 vidéki és 15 fővárosi öklöző állt még a versenyben. MI érthetően a hat kaposvári fiú küzdelmeit kí­sértük nagy figyelemmel. Bereczki I. feladta Jezernyiczki ellen. A válogatott Jezernyiczki ellen a legkisebb Bereczlri-fiúnak nem volt esélye. Ennek ellenére Bereczki jól kezdett, mikor azon­ban Jezernyiczki fölébe kereke­dett, Szegfi edző feladta a mérkő­zést. Bereczki előreláthatólag 3. lesz, mert e súlycsoportban Jezer­nyiczki minden bizonnyal győzni fog. Papp pontozással győzött Balogh (Budapest) ellen. A kisváltősú- lyűak elődöntője a vártnál na­gyobb harcot hozott. Az Igen ke­mény és jóképességű Balogh azon­ban csak megszorítani tudta Papp Bélát, akinek a győzelméhez nem férhetett kétség. Papp ellenfele a döntőben a komlói Sólymos lesz. Papptól reális számítás szerint győzelmet várhatunk. Dunajecz pontozással győzött Koyács (Budapest) ellen. Váltó- súlyban született meg a nap egyik legszebb mérkőzése, a Dunajecz— Kovács találkozó. Dunajecz na­gyon elemében volt, nemcsak a közönség, hanem a szakemberek tetszését is elnyerte. Szépen öklö­zött és biztosan győzött. Dunajecz ellenfele a döntőben Bertók (Bu­dapest) lesz. Valós számítás sze­rint Dunatecz bajnokságára is szá­mítani lehet. Bereczki L. vesztett Sülé (Szom­bathely) eilen. A nagyváltósúlyűak elődöntőiében Bereczkitől nem le­hetett várni, hogy legyőzi az Igen kellemetlen küzdőmodorú, nagyon tehetséges szombathelyi öklözőt. Bereczki azonban a vártnál is tar­tózkodóbban öklözött, csak arra vtevázott. hogy elkerülte Sülé ha­talmas ütéseit. Bereczki László 3. helye is azonban szinte biztosnak látszik, mert Sülé súlycsoportjá­nak első számú esélyese. Bednanics pontozással vesztett Bakonvi (Budapest) ellen. A féi- nehézsfllvban indult Bednanics, mint már korábban jelentettük, első mérkőzésén megsérült. Jófor­mán csak egy szemmel látott a Csepeli Vasas versenyzője elleni mérkőzésén. Er.nek ellenére Bed­nanics nemcsak hősiesen harcolt, hanem jobbnak is bizonyult ellen­felénél, csakhogy ekkor már a bírák megsokallták a sok vidéki sikert, s a fővárosi öklözőt hoz­ták ki győztesként. Kalmár pontozással győzött Ke-1 cső (Budapest) ellen. Kalmár tart­ja nagyszerű formáját. A Buda- pest-bajnok Szabó Attila legyőzé­se után (Szabó A. kb. 30 kilóval nehezebb Kalmárnál) a budapes­tiek másik üdvöskéjét Is meg­adásra kényszeritette. Hiába győ­zött azonban Kalmár két buda­pesti ellenfele ellen, harmadé»» is pesti versenyzővel találkozik a döntőben, a csepeli Szabóval. Ha Kalmár úgy öklöz, mint az eddi­giek során, akkor az ő bajnoksá­gával is számolunk. Döntetlent értek el az Építők tel ézői, a K. Spartacus nyerte a hazai rangadót Vasárnap már »nagyüzem« volt a tekézőkncl is, ahol az NB-s csa­patok mellett megkezdték a terü­leti bajnokság részvevői, sőt raj­toltak a megyei bajnokságban is. Eredmények: NB I.: Győri MÄV DAC-K. Építők 6:6 Izgalmas, szoros küzdelemben Igazságos döntetlen eredmény szü­letett Győrött. Az Építők valami­vel közelebb álltak a győzelem­hez, de a végső dobások a ha­zaiaknak sikerültek jobban. Az Építők pontjait Illyés 417, Németh 412 és Somlyai I. 383 fával szerez­ték. NB II.: K. Spartacus-KMTE 8:4 A hazai rangadón mindkét csa­pat a vártnál gyengébben szere­pelt Sokat idegeskedtek a játéko­sok. s emiatt volt néhány gyenge eredmény. Győztesek: Fenekes II. 408, Dénes 405, Nagy 379, Bunl 364, AZ NB H. NYUGATI CSOPORTJÁNAK ÁLLASA 1. Győr 2. Sztálinváros 3. Pécsi VSK 4. Sz.-fehérvár 5. Láng Gépgyár 6. Rudatek 7. Zalaeg. TE R. Mawaróvár 9. K. Kinizsi 10. Oroszlány TI. Délhud. Sp. 12. Veszprém 13. Pécsbanvat. 14. Szombathely 15. Nam>kanizsa 14. KTVTTE 17. Sopron ÍR. Zalaeg. Dózsa 19. Szekszárd 21 15 5 1 66:17 35 21 15 3 3 74:24 33 20 11 5 4 34:19 27 21 12 3 e 33:20 27 20 11 5 4 38:25 27 20 12 3 5 36:23 27 21 7 9 5 30:24 33 21 n 1 9 31:27 23 21 10 3 8 39 :S5 23 21 9 9 9 34:39 21 21 6 fi 7 28:34 20 20 7 3 10 36:3d 17 21 5 6 10 20:33 16 21 5 5 11 23:32 15 21 4 7 10 ?1 -50 1 ~ 21 P 2 13 40 -tt.3 14 20 5 2 13 35:*« 12 21 4 3 14 20:46 11 21 3 2 16 21:69 8 111. Kovács 409, Komáromi 378. Te'":’eti haiooksá«; ic Vaskom- blnát-K. Fáklya 6:6, Dombóvár! Iparosok—K. Petőfi 6 Ul. Megyei bajnoksav K. Tipográ- űa-K. Fáklya n. 12:0. Baja megerősítette vezető helyét a délnyugati NB Xlí-baa A bajnoki táblázat állás»: l. Baja 18 15 1 2 4€!17 31 2. Pécsújhegy 18 11 3 f 81:16 21 3. Dombóvár 18 9 6 3 43:25 24 4. Pécsi BTC 18 9 4 5 33:20 22 5. Pécsi Vasas ÍR 10 1 7 31:24 21 6. Simontornya 18 9 3 6 83:28 21 7. Nagyatád 18 6 6 6 36-49 18 8. Nk. Építők 18 5 8 5 27:31 18 S. Bonyhád 18 7 3 8 31:36 17 10. Csurgó 18 7 3 8 25:33 17 11. Szigetvár 18 5 5 8 28:43 15 12. Nk. Vasutas 18 4 5 9 31:36 13 IS. Tolna 18 5 3 TO 1» 14. K. Dózsa 18 4 4 10 I8;S1 13 15. Mohács 18 .3 5 10 16:31 11 16. K. Textiles »«4 18 3411 21:26 10 Követelik a Hlinka-gárdisták megbüntetését Prí,'ja (MTI). A csehszlo­vák közvélemény, elsősorban Szilé válnia dolgozód körében navv felháborodást keltett a Hlinka-gárdista rohamoszta- gok 13 év előtti tömeggyil- •/'ssi'-í '.Lak híre. amelyekről Barák ,'belügyminiszter szá­molt be eTv pozsonyi sajtó- crt-2'kí021-0 t?n. Üzemek, falvak, hivatalok dolgozói tiltakozó gyűléseken követelik a tettesek szigorú megbüntetését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom