Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

•«HOG« SfiPLAP 2 Szombat, 1958. március 1. As SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata Az NDK-ból kivonuló szovjet egységek búcsúztatása a kolliozvendszer további fejlesztéséről és a gépállomások átszervezéséről Moszkva (TASZS2). Mint) nnár ieäantetUBc, az SZKP Központi Bizottsága 1958. feb­ruár 25—26-i ülésén meghall­gatta és megvitatta Hruscsov beszámolóját »d kalhozrend- sagr további fejlesztéséről és a gépállomások átszervezéséről«, 5 megfelelő határozatot hozott. A határozat helyesnek és időszerűnek ismeri el az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének javaslatait a koiLhoz- mndszor további fejlesztésére «s a gépállomás-ok átszervezé- séife. A fesrvbevatt intézkedések íjaíbb, rendkívül fontos és oagy tépést jelentenek a szo- sialista mezőgazdaság fejlesz- •j&Sben. Ezt a kérdést a párt <, Szovjetunió Legfelső Taná­csának soron kővetkező ülés­szaka elé terjeszti megvitatás- ••a. Előadónak Hruscsovqt, a sárit első titkárát jelöltök ki. A plenum célszerűnek ismer- •e el, hogy addig is, amíg a be gf első Tanács ülésszakán megvitatják a tervbevett in- •ézkadéséket, aeotoat a nép országszerte vitassa meg a kol­hozok, gépállomások és szov- íozöfc közgyűlésein, az ipari vállalatokban és az építkezé­seknél, a tudományos szerve­retekben és a tanintézetekben, i katonai alakulatoknál és a vözintésanényofanél, a lapok és tolyóiratek hasáfbjain. Hruscsov oestámolőjának 'téziseit nyil­vánosságra hozzák. Gélszerű 1959 elejére összehívni a kol- »ozparasztok harmadik orszá­gos kongresszusát. Á határozat rámutat arra, miiiyen óriási történelmi jelen- őségiürR volt a kolhozreodszer mi^eremtésében és megszalár- iítatíában a gépállomásoknak. Az állam a igefc»átJornások far- májában segítette a kolhozo­dat közös gazdaságuk megszi­lárdításában, különösen az i többi években. Á jelenlegi körülményeik kő­só tt mái- nincs összhangban a meaögr.zdasági termelő erők fejlődésének szükségleteivel a jefeaSegi forma, amikor is a ■colbozok a igápáHornások út­ién kapják meg a termelésihez szükséges technikai szolgálta­tásaikat, Sőt, ez a forma sok esetben kezdi kakdályozni az élenjáró kolhozok további elő­rehaladását. Ezért szükséges a jelenlegi rendszer megváltoz­tatása és a gépállomások foko­zatos átszervezése. Célszerű át­térni arra, hogy a traktorokat, a kombájnokat és egyéb me­zőgazdasági gépeket közvetle­nül eladják a kolhozoknak. A határozat kifejti, hogy a gépállomásokat műszaki kar­bantartó állomásokká kell át­szervezni, amelyeknek felada­ta a traktorok és egyéb gépek javításának biztosítása, a kol­hozok technikai kiszolgálása, a kolhozok és szovhozcfc új gé­pekkel, pótalkatrészekkel és egyéb anyagokkal (eladás út­ján) történő ellátása. A határozat megállapítja, hagy a XX. pártkongresszus óta eltelt két év alatt a Szov­jetunió ipari termelése 22 szá­zalékkal, a nehézipar termelé­se pedig majdnem 24 száza­lékkal növekedett. A munfcá­Bukarest (MTI). Csütörtö­kön 24 órakor elutazott Buka­restből a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kül­döttsége. A késő éjszakai óra ellenére* a bukaresti dolgozók nagy tömege gyűlt ' össze a baneasai pályaudvaron, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyár párt- és kormány- küldöttség tagjainak búcsúz­tatására Gheorghiu-Dej és Chi- vu Stoica vezetésével a ro­mán párt- és állami élet szá­mos vezetője megjelent a pá­lyaudvaron. Ott voltaic a Bu­karestben akkreditált egyes diplomáciai képviseletek veze­tői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó kép­viselői. A román és a magyar him­nusz hangjai közepette Kádár János Gheorghiu-Dej-el együtt sok és alkalmazottak egy dol­gozóra eső reáljövedelme az említett időszakban 19 száza­lékkal emelkedett. Sikeresen fejlődik a szoci­alista mezőgazdaság ás — hangzik tovább a határozat. A szűz- és parlagföldeknek a Szovjetunió keleti területein történt hasznosítása lehetővé tette, hogy az utóbbi négy esz­tendő alatt a Szovjetunióban 27 százalékkal több szemester­ményt takarítottak be, mint az előző négy év alatt. Megszün­tették az állattenyésztés hosz- szantartó elmaradottságát. Az 1953—1957-ig • eltelt időszak alatt a szarvasmarha-állomány 10 900 000 darabbal növekedett. A hústermelés 38 százalékkal, a ‘tejtermelés 50 százalékkal emelkedett. A határozat a továbbiakban adatokat sorol fel, amelyek a kolhoz-gazdálkodás fellendü­léséről tanúskodnak. ellépett a díszszázad előtt. Egy fiatalokból álló csoport virá­got nyújtott át a magyar kül­döttség tagjainak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testület tagjaitól és a megje­lent hivatalos személyiségek­től. A magyar és a román ál­lami és pártvezetők baráti kéz­szorítással búcsúztak egymás­tól. Kádár János és Gheor­ghiu-Dej melegen összeölelke­zett. A pályaudvaron össze­gyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormány- küldöttséget Malnaseanu kül- ügyminiszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminiszté­rium protokollosztályának ve­zetője elkísérte a magyar—ro­mán határig. A magyar kül-1 döttséggel utazott Ion Popescu, a Román Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. Fürstenwalde (TASZSZ). Az Odera-Frankfurt körzeti Für­sten waldeban csütörtökön ün­nepélyesen búcsúztatták azo­kat a szovjet gépesített alegy­ségeket, amelyeket a szovjet kormány döntése értelmében visszavonnak a Szovjetunió területére, majd ott a hadsereg létszámcsökkentése keretében feloszlatnak. Fürstenwalde főterén nagy tömeg gyűlt össze a szovjet csapatok búcsúztatására. Meg­jelent G. Grüneborg, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, H. Bej amin, igaz­ságügyminiszter, a német nép­hadsereg küldöttsége, a Né­metországban állomásozó szovjet csapatok parancsnok­ságának és a Szovjetunió ber­lini nagykövetségének kép­viselői, katonai; lattasék, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más nyugati országok katonai hatóságai­nak képviselői. A gyűlésen G. Grüneberg búcsúztatta a szov­jet csapatokat. Kölcsönös köszöntések után a város főutcáin a pályaudvar felé haladó szovjet csapatokat ■a lakosság mindenütt meleg ünneplésben részesítette. A lottó húzása Pénteken délelőtt Szegeden került sor a lottó 9. játékhete nyerőszámainak húzására. Be­érkezett 3 804 085 szelvény, 120 000-rel több, mint a múlt héten. Ha valaki 5 találatot ér el, mintegy másfélmillió fo­rintot nyer. A szokásos elő­készületek után a következő számokat húzták ki: 23, 28, 56, 69. 77 A tárgynyeremény sorsolá­son a 8. hét szelvényeit húzzák. Párizs (MTI). Franciaor­szágban tovább tart a zord időjárás. Hó esett még a Föld­közi-tengeri Levant-szigetan, a nudisták paradicsomában is. Észak-Algériában is hava- •zott. A hó gyors olvadása csak növeli az árvízveszélyt. A Pá­rizstól délre lévő Villeneuve­— Népszabadság olvasóan-1 két. Március 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a kaposvári Helyőrségi Tiszti Klubban az MSZMP megyei és városi bi­zottsága a Népszabadság olva­sói részére ankétot rendez. Elő­adó: Nemes Dezső elvtárs, a* MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttag­ja, a Népszabadság főszerkesz­tője. — Képviselői beszámolót tartott csütörtökön, február 27-én Gáhri Mihály ország- gyűlési képviselő Somogyvór községben. — Gycrmeklélektani és ideggondozó rendelést nyitott meg a mai napon a megyei egészségügyi osztály. Érzékeny idegrendszerű, fegyelmezet­len, nehezen nevelhető közép­iskolás, általános iskolás és óvodás korú gyermekek nyer­nek itt teljesen ingyenes, szak­szerű ellátást, illetve kezelést. A rendelés hétfőn, szerdán és pénteken 3—7 óráig lesz a ka­posvári kórházban. — A nemzetközi nőnap alkal­mából az ünnepségek színhe­lye a Csiky Gergely Színház lesz. A színház aznapi előadá­sát hétfőn, március 10-én tart­ja meg. — A Magyar Honvédelmi Sportszövetség fonyódi járási elnöksége február 22-én ülést tartott, melyen megválasztot­ták az ideiglenes járási elnök­séget. — Két paplan elkészítését vállalta a gyermekváros részé­re a balatonfenyvesi nőtanács. A téglajegyekből eddig már 600 forint árut adtak el. — A Zclicség kis falvaiban is megünneplik a nemzetközi nőnapot. Az ünnepi nőgyűlések után a legtöbb faluban vidám Saint-Georges-bem négyezer lakost fenyeget az árvízve­szély. Párizsban a Szajna el­öntötte a rakpartokat. A fo­lyón megszűnt a hajózás. Észak- Franciaországban 11 halálesetet okozott a hideg. Az árvizek és a hóvihar, vala­mint a hideg okozta károkat több milliárd frankra becsülik. — »Tegyük széppé a ma­gyar tengert« jelszóval mozgal­mat indít a Veszprém és So­mogy megyei Hazafias Nép­front. A mozgalomban társa­dalmi munkával szépítik meg a háztájakat, iparkokat, játszó­tereket. A munkában élenjá­rók jelvényt kapnak. — Eddig 130 000 forint gyűlt össze Somogy megyében a fóti gyermekváros javára. A gyűj­tésiben a legderekabb részt a nő tanácsok vállalták. — Alig két héttel ezelőtt alakult meg a termelőszövet­kezet Somogytúron, Az új tsz tagsága február 28-án, szerdán tartott taggyűlésén Jénei Im­rét választotta elnökül. — Nyomtatott meghívókkal hívják meg a nemzetközi nő­napra a dolgozó nőket a me­gyei tanácsnál, a Patyolat Vál­lalatnál, Göllében és Siófokon. — Ritka díszhalak tenyész­tése, neonhal tenyésztés cím­mel tartanak előadást 2-án, vasárnap délután 2 órai kez­dettel Babócsai László és Te- szák Kálmán, a TTIT központi akvarista szakkörének tagjai, a társulat klubjában (Bajcsy- Zsilinszky u. 19.). Időjárásjelentés Várható időjárás szombaton estig: felhős idő, sokfelé ha­vazás. Élénk, időnként erős északi—északkeleti szél. A Dunántúlom helyenként hó­fúvás. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szomba­ton plusz 1—mínusz 2 fok fcö­öicsös vásárolhat lakberendezési cikket, szőnyegei, sportszert, órát, fényképezőgépet, ruhá­zati és háztartási cikket. Használt ruházati és egyéb tárgyait értékesítse válla­latunknál. Ruházati és lakberendezési cikkeit készpénzért is megvásá­roljuk. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kamánykiiSilöttség mulatság lesz. Zord időjárás Franciaországban * v,i)fVTf7r»-'»TT7TYT'f'l'TVTTVTTTTTTTT7»VrTTYtYTT»TTTTTTTTTTTyTTT7r»TTTTT"fTYTrTTY»TTYTVTTrnrTTTYYTTTT»YTr»TTTYTYTTTYTVTTTTTfYYT'rT»TTTTTTT»TT»TTTTVT»í"TTVH>YHT'f»TTTTVr»TirYYTTTr'r»» H ABCALITÓL i RTA: CSER PÁL A HALHATATLANSAGIG 11. Süssék meg a falusi romantikát Ez a mondás Kovács Bertalantól szárma- !Ott, még 1946 elején, amiikor általában ilye­neket nem mondtak az emberek, annál in- ’«ább sem, mert falvaink romantikájától kó­válygott a fél ország feje, színparaszttá igye­kezett átnemesülni minden pesti és vidéki '<.ávéfiáz‘tulajdoru>s, mi több, a hírneves Váci utca' hamisságában tétlenkedő úri népe is. De ezen most ne filozofáljunk, elmondom, Bertalanunkat mi késztette történelmi, de kissé elhamarkodott politikai kijelentésének megtételére. 1946 legelején bizony még mindig főben­járó gondja volt a városi népnek, hogy mivel tömi meg a hasát. Ezekben a keserves idők­ben, miként 1945-ben is, a haza egyik fele ro­hant az ország másik feléhez kis iisztecs- kéért, krwmplicsküért, sózott szalonnáért: hordva érte cserébe pénz helyett: citerát, tep- iiket, nadrágtartót, fogpasztát, téli és tavaszi kabátot, bajuszkötőt, a. nagymamák melltar­tóit, a nagypapák kiégett tajtékpipáit. Ha valaki vesz magának annyi fáradságot, hogy alapozza ennek az időszaknak napilapjait, bőséges szakiroda Imát kap saját emlékeihez is tapasztalataihoz: kínkeserves népi mozga­lom volt ez, sóhajtásoklcal. káromkodásokkal, könnyekkel és korgó hasakkal telítve. Voltak innék a gyomormozgalomnak egyszerű köz­katonái, akik apró bátyúikkal és apró re­ményeikkel utazgatták be hazánk szép tájait, legtöbbször á vonatok tetején, vagy az ütkö­zőkön. Voltak ennek a mozgalomnak mesterei is, akik már a háborúból kimenekített teher- lytixltoii végezték ,a beszerzési műveleteket. Aztán olyanok is akadtak, akik tudományos liánon, szinte akadémiai szinten dolgoztak a '■cöz javára és a maguk szerény hasznára. Hementó. Kovács Bertalan, Hegyi úr jóvoltából, mint gazdasági ás beszerzési felelős szintén részt nett ebben a mozgalomban, s talán egészen dicsőséges elhalálozásáig azt hitte, mindezt a köz, a kollégák, a síró gyerekek, az ideges ósaládanyék kedvéért cselekedte. Kis naív. * 21. Az igaz, hogy munkatársai által közadakozott ringyrongyokat cserélgette tojásra, kenyérre, lencsére és hasonlóan szerény emberi elede­lekre. Azt hitte, szentül hitte, hogy a közt szolgálja azzal is, hogy Hegyi úr utasításai alapján, a vidéki kastélyokból kiszórt képe­ket, liba-itatónak befogott avult edényeket, faragott szekrényekből fabrikált tyúkólakat, lótakarónak befogott szőnyegeket szedegette össze — hol ezért, hol másért —, hogy amint Hegyi úr monda: a régi dolgok ne csak a sze­mét- és a trágyadombokra kerüljenek, hanem jusson néhány belőlük a múzeumoknak is. Nem is volt ez olyan nehéz feladat, körül­tekintő szorgalmat kívánt csupán, s ezen a téren Bertalan körül nem lehetett hiba. Hogy mennyire mm volt, azt az is igazolja, hogy a talcarékpénztár nagyúra meg is volt vele elégedve. Hogy a múzeumok mennyire, az már nem ránk, hanem Hegyi Tivadarra tar­tozik. Elég ebből ennyi is, mert ha az ember so­kat töpreng a régmúlt dolgokon, még elpityer- gi magát, ez pedig nincs belekalkulálva a re­ceptbe. A címben bejelentett dolgokra térek. Ment, mendegélt tehát Kovács Bertalan fa­luról, falura, mint a mesebeli legkisebb le­gény, míg el nem veié a sorsa egy parányi somogyi faluba, melyet még a térképek sem mutatnak, így nevét az országutakon bandu­koló vándor csak a falu határába letűzött címtáblán fedezhető fel.. Hívták a falut Sala­monnak, ami önmagában is igen felemelő dolog. Amikor Bertalanunkat a szélső házak kutyái ugatják, éppen február 23-át mutat­nak a kalandáriumok. Délután van, de már közel ahhoz, hogy hamarosan leszakadjon a téli este. Az út tocsog a megolvadt hólében. Természetes úgye, hogy a nótákban meg éne­keli akác-lombok most hiányoznak. De hagyjuk is most a lírát. A falu, ez a Salamon, igen nagy dolgok küszöbén áll, mert tanító választásra készül, ami majdnem olyan jelentős dolog, mint a Icanászfogadás. Ebbe a választásba csöppent bele Bertalan, ennek kapcsán néhány más ter­mészetű falusi ügybe is. Sorjába veszem. Úgy kezdődött a dolog, hogy már a falu elején, vagy három suttyó legényke nyomába szegődött, s amikor jól megnézték maguknak a takarékpénztár faluratévedt volt pénz­tárosát, jelenlegi gazdasági ügyintézőjét, el­kurjantják magukat, de úgy ám, hogy utca­hosszat hallik: , — Éljen! Éljen! Megint jött egy! Ez a kiabálás olyan jó közép-somogyi dia­lektusban hangzott, jó Lenne írásban is úgy visszaadni, ha az ember tudná hozzá az írás­jeleket. No, mindegy. A kocsma előtt két öregasszony éljenzett, valamivel odább egy útkereszteződésnél egy katonasapkás sánta lábú, nyűtt bekecsű atyafi, aki az éljenzés után még hozzátette a következőket: — Isten éltesse! Tessék jönni a bíró úrhoz, ott van a gyülekező! Más talán töprengett volna a dolgon, vagy legalábbis egy-két kérdéssel feltétlenül el­árulja kíváncsiságát, Bertalan azonban csak a vállát vonta meg szerényen, és a tőle meg­szokott kedvességgel igazodott az új helyzet­hez. A bíró háza a falu közepén van, két hatal­mas fenyő áll őrt előtte, mint kaszárnyák előtt az őrtálló katonák. A bíró után nem­kellett a házban keresgélni, mert már az utcáról is látszik, hogy ott álldogál többed- magával az udvaron, pont a cserepes disznó­ól előtt. Zsebredúgott kezekkel, szétvetett lá­bakkal áll ott. Impozáns látvány. Mikor Ber­talan belépett a kiskapun, fene tudja hogyan, a Valewska grófnő című film jutott eszébe. Ja igen, azért, mert a körülötte tipródó embe­rekkel diskuráló bíró éppen úgy hatott, mint az említett filmben a nagy Napóleon, a lip­csei csatára virradó hajnalon. — Meghoztam, a kilencediket is, — így or­dított már a kapuból Bertalan önkéntes kí­sérője. Salamon bírája kezet rázott Kovács Berta­lannal, s tanító úrnak titulálta, óvatos tisztes­séggel, félreérthetetlen bírói felsőbbséggel. A körülötte álló falusi gyülekezet egy kicsit éljenzett is. Ha van az embernek oka valamilyen élte­tésre, hát tudja, hogy mit kell .tennie. Jelen esetben Kovács Bertalan nem tudta hová te­gye magát, nem tudta az éljenzés miatt, mag a tanítói címzésre igazán nem számított. Meg is mondta volna azonnal az igazságot, de nem jutott rá idő, mert a salamoniak foly­tatták érkezésekor abbahagyott tanácskozá­sukat. A párbeszédekből: — A birkaakol pedig birkaákol marad! Ezt a bíró mondta. Akinek szólt, cifrán, de megfelelő alázattal káromkodott, azt emleget­ve, hogy a népek mindenütt bontják a hasz­nálatból kivont uradalmi épületeket, csak éppen itt Salamonon nem enged a bíró a negyvennyolcból. — Megmondom én nektek, hogy a törvé­nyért én felelek, vagy majd talán ti fogtok számot adni a gróf úrnak. — így a bíró. A birkaakolért instállók még le sem nyelték a bírói szót, máris a falu fejének disznóiról folyt az értekezés. Ketten is alkudtak a há­rom hízóra, ezért is, meg azért is. — Egy valódi zongora az ára a három ár- tánynak — szála emigyen a bírói felelet. Vakarja az'üstökét a két kupecféle ember, nyilván nagy gondot okoz a zongora-ügy. Bertalan itt szerényen bele is kapcsolódott, a beszédbe, kinyilatkoztatva, hogy manapság a zongora az agrárkérdés fő problémája. Be­szélt arról is, hogy hazánk egyes vidékein már az orgona/ is olyan mindennapi eset, hogy a szoptatósgyerekeket is annak hangjaival dajkálják. Ezek az őszinte szavak láthatólag nagyon jólestek a bírónak, mert másodszor is megszorongatta Bertalan kezét. — Azt mondják a városokban, mo$ Nemes- apáu.an is a kommunisták, hogy új törvény ■van, bíró úr, lehet bontani az uradalmakban, ha házra köll... — Lehet, de abból akasztás lesz. Persze, nektek mindegy, mert benneteket a kiosztott földekért úgy is agyoncsapnak. A kupecek a disznókat Takargatták. A birkaakol bontásáért törtetők idegesen tip- ródtak, az Istent emlegettéknem valami csendességgel, az összes szentjeivel együtt. Bertalan Szabolcslia Mihályra gondolt. A bíró most egy vörös üstökű emberrel tárgyalt, akit Jóskának nevezett, az meg János bátyá- mozta a törvény helyi őrét Hamarosan ki­tűnt, hogy ez a megszólítás nem valami atya- fiságos köteleken sárjadzott, hanem valami leözös üzleti tevékenységen. A vörös fejű, az asztalosmunkák mestere, aki a háború nyo­mán terjeszkedő ködben, bírói közreműkö­déssel, fele-fele alapon szerette át a grófi fűrésztelepről a gattert, a saját portájára. A gutter jó, fűrészelnivaló jócskán akad, csur- ran-csöppen valami mindkettőjük tarisznyá­jába. Most azonban ki lehetne bővíteni a vál­lalkozást. — Szunyogh Antal intéző úr végezné a rönk vásárlást, meg a felvágott deszkák el­adását. Neki megvannak még a jó össze­köttetései. Tízszeres haszonra dolgoznánk, Já­nos bátyám. (Folytatása következik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom