Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunk tartalmából: mint kétmillió forintos üzérkedés OTTHONUNK------------------- “ B eethoten-e&t AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A Sportlevelezőink fóruma Gazdagodás • XV. évfolyam, 38. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1958. február 14. Megalakult a kaposvári járási békebixottság Tegnap délelőtt a járási ta­nácsházán gyűltek össze a ka­posvári járás békehárcosai, hogy megválasszák a békebi­zottságot. Az összegyűltek előtt Csákvári János újságíró be­számolt szovjetunióbeli útjá­ról, majd Gőgös Péter, a Ha­zafias Népfront járási elnöke beszélt a békebizottságok fel­adatairól. Felszólalt Szántó Jó­zsef, a népfront megyei titká­ra és Árvái Lajos országos instruktor is. A békegyűlés részvevői a következő szövegű levelet küldték az Országos Béketa­nácsnak: »A kaposvári járási békebizottság alakuló gyűlése együttes tiltakozását jelenti be a nukleáris fegyverek kísérleti robbantása és gyártása ellen. A kísérleti robbantások veszé­lyeztetik az emberiség létét. Azokat a szörnyű pusztításokat, amelyek az atombomba rob­bantásának utóhatásaként je­lentkeztek, és a Csendes-óceá­ni hidrogénbomba robbantásá­nak rádiumfertőzéseit nem kí­vánjuk saját gyermekeinknek. Ezért egységesen tiltakozunk a Svédország kifogásolja Ausztria álláspontját a rakéta­támaszpontok ügyében (MTI). A Wolksstimme, a semleges Svédország reális ál­láspontjára hivatkozva ki­fogásolja az osztrák kormány (passzív1 magatartását az Észak-Olaszországban felállí­tandó rakétatámaszpontok kér­désében. A rákétatámaszpon- tok felállítása csakis a sem­leges Ausztria megsértésével és biztonságának veszélyezte­tésével lehetséges és ezért ez nem Olaszország »belügye«. nukleáris fegyverek gyártása és kísérleti robbantása ellen. Követeljük a fegyverek gyár­tásának betiltását. Egyetértünk a Szovjetunió javaslatával, hogy tiltsák be záros határidőn belül a kísérleti robbantáso­kat. Követeljük a nagyhatal­mi csúcstalálkozó mielőbbi megtartását. Békés tárgyalá­sokkal, ne háborúval döntsék el a nemzetközi kérdéseket. Békét a világnak!« Magyarországi útra készül az Obrazcov együttes Moszkva (MTI). Szergej Obrazcov, a világhírű bábmű­vész, kiváló művésztársulatá­val újabb magyarországi ven­dégszereplésre készül. Az együttes március közepétől előreláthatólag három hetet tölt hazánkban. A MTI szov­jet tudósítójának Obrazcov el­mondotta: együttesünk tagjai közül azok, akik már jártak Magyarországon, most öröm­mel várják az újabb találko­zz exportsajt gyártó üzemek között első a Marcali Nemrégen még korszerűtlen, elavult berendezések­kel dolgoztak a Marcali Sajtgyárban. Tizenhat munkás hatezer liter tejből, egy nap alatt mindössze négy mázsa export minőségű sajtot tudott termelni. Az üzemet nemrégen másfélrrűlliós beruházással felújították, új berendezésekkel látták el. Azóta 28 munkás húszezer li­ter tejből naponta 15—16 mázsa export sajtot gyárt. A jó munka, a korszerű gépek máris dicsőséget szereztek az üzemnek. Az ország exportsajt-gyártó üzemei között a marcali sajtüzem nyerte el az elsőséget. zást a közönséggel és barű- taiklcal. Akik pedig első ízben vesznek majd részt ezen a turnén, talán még az előbbiek­nél is izgatottabbak. — A magyarországi vendég- szereplésre csaknem negyven szereplővel utazunk — foly­tatta Obrazcov. A felnőttek számára bemutatjuk Gozzi: »Szarvaskirály« című művét — ezt a magyar közönség az Állami Bábszínház műsorából már ismeri, s a »Furcsa kon­cert« , című szatirikus össze­állítást. A műsorról még csak annyit, hogy társulatunk egyik tagja magyar nyelven konferálja. A gyermekeknek az »Aramykulcsocslgá«-t ját­szunk el. — Sajnos, nem tudjuk még, milyen városokban szerepelünk de szeretnénk minél többször találkozni a magyar közön­séggel. Magam önálló estre is készülök, s ha mód lesz rá, szívesen elbeszélgetnék a ma­gyar értelmiség képviselőivel, írókkal, művészekkel, újság­írókkal. • Egymillió forint a somogyi Eiaiatosipart Sdliéinek felújítására Évről évre szebbek lesznek a Balaton somogyi partján elhelyezkedő üdülők épületei. Balatonlellén székel a SZOT- nak egy karbantartó részle­ge, amely gondoskodik arról, hogy a dolgozók ezreit és tízezreit befogadó szakszerve­zeti üdülők folyamatosán kor­szerűbbé váljanak, s maradók nélkül betöltsék hivatásukat. A SZOT I. számú karbantartó részlegnél a legkülönbözőbb szakmák szakembereit talál­juk. Kőművtesek, ácsok, kár­pitosok, asztalosok, tetőfe­dők, villanyszerelők, bádogo­sok, s még ki tudja hányféle szakember dolgozik e részleg­nél ,ihogy minden, a felújítás­sal kapcsolatos munkát ez a kis vállalat a maga emberei­vel el tudjon végezni. Lucz Bélával, a részleg ve­zetőjével beszélgettünk a mi­nap, s érdeklődtünk, hogy csinosodnak ez idén is a so­mogyi parti üdülők? A válasz: tgen< BalatctniMléin a Kőbá­nyai Porcelán és Téglagyár üdülője korszerű konyhát A táblán nagy betűk hir­detik: Balatonboglári Vegyes­ipari KTSZ műszaki részle­ge. Benyitunk a tágasnak nem mondható helyiségbe, ahol Vázsonyi László épp a tanulónak, Turzó Istvánnak adja ki a következő munkát. — Ügyes gyerek a Pista, nincs véle semmi baj. Három éve dolgozik itt. Semmi ki­fogás ellene. Szorgalmas, jó előmenetelő — dicséri Vázso­nyi elvtárs Turzó Istvánt. Még végére sem ért azon­ban a dicséretnek, amikor a »Pista gyerek« már tova is kerekezett biciklijén vala­melyik megrendelőhöz. ÖT PERC A MŰHELYBEN MEGÉRDEMELTÉK A BIZALMAT Lila ciklámenek és rózsaszín primulák varázsolnak családias hangulatot a Kaposvári Szabó Ktsz üzemhelyiségébe. A tag­ság büszkén hallgatja Ilergo- vits János elnök beszámolóját: »Tizedik mérlegzáró közgyű­lését. tartja szövetkezetünk, de elmondhatjuk, soha nem ér­tünk el ilyen eredményeket, mint idén. Minden forint kifi­zetett munkabér után 13 fillér osztalékot fizetünk. Szövetke­zetünk 272184 forint tiszta nyereséget ért el a múlt esz­tendőben. Kiosztásra 112 531 forint kerül«. Böhönyei János, a szövetkezet főkönyvelője be­számolt arról, hogy tavaly 4,8 százalékos többletnyereseget értek el és 52 000 forint értékű anyagot takarítottak meg. Ezután a vezetőség újravá­lasztására került sor. Hergo- vits János elnököt, Móró La­jost, Pintér Lajost, Lukács Ist­vánt egyhangúan, általános tetszésnyilvánítás közben vá­lasztották meg újra. A Kapos­vári Szabó Ktsz jó eredmé­nyeiben nagy része van a ve­zetőségnek is. Azért is válasz- . tották őket újra, mivel bíznak munkájukban. Az ellenőrző és a szövetkezeti bizottság meg­választása után új tagokat avatott a szövetkezet. Tölgyesi István és Szentgróti József né a mai naptól szövetkezeti dol­gozó. Megható percek következ­nek. A szövetkezet elnöke pénzjutalmat és elismerő ok­levelet ad át Keszthelyi Ist­vánnak, aki sok évi munka után most nyugdíjba vonul. A szövetkezet vezetői meg­érdemelték a tagság bizalmát, eddigi munkájukkal is bebizo­nyították, hogy a szövetkezet dolgozóinak érdekét szolgálták minden intézkedésükkel, ál­landóan emelték a szövetkezet termelését, növelték a ktsz va­gyonát. Szakács Erzsébet Az asztalokon szerszámok, alkatrészek, huzalok. Néhány rádió a gyógyító műtétre vár. 'X fal mellett egy porszí­vó árválkodik. Az is javí­tásra vár. Egy-két vasaló, villanymotor is meghúzódik a sarokban. Vázsonyi László végigsimít­ja hetyke bajuszát, leveszi zöld svájci sapkáját és meg­vakarja feje búbját, amikor a forgalomról kérdezem. — Hát bizony, mi inkább ínyáron dicsekszünk azzal, hogy mekkora forgalom volt ma nálunk. Ilyenkor télen bizony kissé álmos hangulat­ban vagyunk mi is, hiányzik az a forgalom, ami a nyaraló vendégeikkel jár. Azért persze most is akad rossz mosógép, porszívó, mert­hogy közbeszúrjam, ebből is egyre több kerül ide hozzánk javításra. A rezsó, vasaló, rádió javítás is mindennapos. Rápillantok az asztalon fek­vő új nyomógombos készü­lékekre. — Sok baj van ezekkel az új rádiókkal? — Hát bizony elég. Azok a rádiók, amelyek a Vadász­tölténygyárban készülnek, sokszor . még eladásra se kerültek, már itt vannak ná­lunk javításon. Sok hibájuk van a Pajtás rádióknak is. — Azt a villanymotort ki­nek javítják? — Az Üdülővendéglátóipari Vállalatnak. De itt érdemes elmondani, hogy egyre több parasztember hoz be javí­tásra motort, ami azt bizo­nyítja, hogy rájöttek arra, érdemes a szecskavágót, ku­koricadarálót, fűrészt vil­lanymotorral működtetni. Közben megérkezik Epres Lajos részlegvezető is. Neki tesszük fel a következő kér­dést: — Van-e zavar az anyag- ellátással? — Sajnos. Főiként a huzallal állunk gyengén, de nagy gondot okoz egyes rádióalkat­részek, óratáblák beszerzése is. Amíg beszélgettünk, tele lett a műhely »ügyfelekkel«. Ki a megjavított rádiójáért jött, ki épp most hozza el­romlott villanyfőzőjét. Ne tartsuk fel Epres és Vázso­nyi elvtársakat. Első a mun­ka!-ki­kapott. A balatonföldvári Fő­városi Üdülő elavult födémé­nek kicserélése is folyamatban van. Szántódon a Vasutas Szakszervizét ötsven gyermek befogadására alkalmas épü­lettel bővül, s ezt május 1-re már üzembe is helyezik. Sa­ját erőből a SZOT építő bri­gádja révén készül el májd Siófokon a Csepel Üdülő új hatalmas épülete, amely egy­maga kétmillió forintos költ­séggel épül. Ezekben a napokban, ami­kor a napsugár a tél közepén is tavaszt varázsol, még foko­zottabb mértékben végzi mun­káját a SZOT karbantartó részlege. Csak a balatompar- ton egymillió forintos költ­séggel végzik az üdülők csino­sítását, . korszerűsítését, hogy minden kényelmet biztosítsa­nak majd a nyáron a Bala­ton somogyi vendégeinek. Tyihonov beszéde a szovjet írók ülésén (TASZSZ). A szovjet írók szövetségének Moszkvában fo­lyó vezetőségi ülésén Nyikoláj Tyihonov beszédet mondott, s megvilágította a szovjet iro­dalom 40 éves fejlődésének 'eredményeit. Franciaországban felemelték a kórházi ápolási költségeket (MTI). A francia kormány a kórházi ápolási költségek eme­lését határozta el. A kórházi költségek emelkedése 10—18 százalékig terjed. Egy párizsi sebészeti klinikán egy napi kezelés egy közepesein fize­tett munkás havi keresetének egytizede. Meqi>alÍ4Liíó téli prvqiwn Fonó község életéből Az elmúlt hetekben néhány lelkes asszony munkája nyo­mán létrejött Fonó községben Javítják a gépeket, ellenőrzik a javítást a gépállomásokon A TÉL NEM JELENT PI­HENŐT a gépállomások mun­kásainak. Ha a mezpn nem is, de a műhelyekben dolgoznak, serénykednek az emberek. Nem lehet »hadrafogható« gépek nélkül várni a tavaszt, s még most, a téli hónapok­ban pótolni kell a tavalyi munkában elkopott alkatré­szeket, s javítani a kisebb- ■nagyobb hibákon. — Vajon minden gépállomáson lelkiis­meretesen végzik feladatukat a műszaki brigádok? Erre a kérdésre a legilletékesebbek­től, a Gépállomások Megyei Igazgatóságán dolgozó szak­emberektől kértünk választ. — A január havi javítási kimutatást véve alapul, nincs ok az aggodalomra — mond­ja Kangyelka Antal, az üzem- szervezési osztály vezetője. Az első hónapra tervezett javí­tásokat elvégezték. — De hogyan? Arról az ellenőrzési jegyző­könyvek tanúskodnak. Vala­mennyi gépállomásom szemle­bizottság vizsgálja meg a Ze- torokat és egyéb gépeket. Újabb megállapodás szerint a »több szem többet lát« elv alapján az illető gépállomá­sokkal szerződéses viszony­ban lévő tfz-ek elnökei, föld- mű vessző vetkezetek agronó- musaii is ellátogatnak a javító műhelyekbe. Még nincs minden a legna­gyobb rendben, de ha elhang­zik a »munkára fel«, nem okoznak csalódást a gépállo­mások. — A gépjavítás minősége ellen többnyire nincs kifogás — folytatja az osztályvezető. — Általában nem fordítanak a javításokra több időt a szük­ségesnél és anyag-, alkatrész- poc.sókolást sem tapasztalha­tunk, de felületesség, bizo­nyos fokú nemtörődömség mu­tatkozik az adminisztrációs munkában. Pedig ez is egyik feltétele a jó felkészülésnek. — Nem sokáig tart beírni a traktorkönyvbe: ilyen és ilyen számú traktoron ezt és ezt az alkatrészt pótolták stb., stb. Azért is fontos ez, mert a jö­vőben könnyebb lesz eliga­zodni, ha tudják, melyik gé­pen mit és mikor javítottak. A hibafelvételi jegyzőkönyvek sem a legpontosabbak. Foko­zottabb ellenőrzésre van szük­ség. A gépállomások mérnö­kei és más vezetői tartsák kö­telességüknek a javításra át­adott és a már megjavított gépek átvételéről készített jegyzőkönyvek hitelességének ellenőrzését. VAN TÖBB APRÓ HIBA, melyek felszámolásához még csak órák sem kellenek. Csu­pán lelkiismeretesség, egy kis figyelem, nagyobb gondosság. Segesden például nem kerülte el a szemlebizottság figyel­mét, hogy az egyik gép ke­rékcsapágya laza, az olajszű­rőn a szitaszövet szakadozott. A piszok a gép üzemeltetése­kor a kenési helyekre rakó­dik. Sem a traktorosnak, sem a népgazdaságnak nem válik hasznára, ha szántás közben »vág vissza« a téli hanyag­ság. Hasonlóképpen hibának számít, ha a lendkerék-védő­sapka hiányzik, ha a légszű­rőt felerősítő csavarok nin­csenek megszorítva — ez mind-mind felületességre valT ló hanyagság, s később a ter­melő munkából órákra való kiesést jelentő hiba. Lehet és kell is ezen javítani. Mező- gazdaságunkban a gépállomá­sok fontos szerepét nem értő gépállomási dolgozók felüle­tességére is fényt derít az el­lenőrzés. A karádiak meg akarták »téveszteni« a szemlebizottsá- got. A hibafelvételi jegyző­könyvben megjelölt gép he­lyett másikat mutattak be. (Igaz, csak a homlokfal volt összecserélve, ahol a szám ta­lálható.) Az igazi meg a tá­rolás helyén lapított. Érthető óikból, javítás után a henge­re szétfagyott. Az igazgató­sághoz küldött jelentés sze­rinti megjavított gépek közül négynek nem találták meg a hibafelvételi jegyzőkönyvét. — És a vetőgépek? — 17 üzemképes! A vizsgá­lat során azonban (jó a szem­üvege a szemlebizottságnak) kiderült, hogy jó néhány gé­pen még ápolás nyoma sem látszik. Ezek után nem hang­zik könnyelmű kijelentésnek, ha azt mondjuk: gépjavítás szempontjából van még kí­vánnivaló Karádon. — Nem marad annyiban a feltárt hiba. A felelőtlen ka- rádi »csínytevők« felelnek ha­nyag munkájukért — mon­dotta Nagy Árpád, a Gépál­lomások Mégyei Igazgatósá­gának vezetője. A KARÁDI PÉLDA —sze­rencsére — nem általános. A termelőszövetkezetek, kevés géppel rendelkező állami gaz­daságok, földművesszövetke-' zetek és egyéni parasztok is bizalommal fordulhatnak me­gyénk gépállomásaihoz. A fo­kozott ellenőrzés nem »pdsz- kálódást« jelent, hanem a ta­valyinál is eredményesebb gépállomási munka érdeké­ben történik. Korai tavaszra számíthatunk, a téli álomból ébredő földek várják az ekét, sok még a szárítatlan föld, s pár hét múlva a földművelők csatára indulnak az ország mindennapi kenyeréét. — se­gíteni kell őket jól, gondosan kijavított gépekkel. G. S. a nőtanács. Főleg Kalmár Sán- domé tanítónő végzett igen jő munkát, s neki köszönhető nagy részben, hogy a nőtanács megalakult Az alakuló ülésen több mint negyven asszony jött össze és beszélték meg* hogy mit szándékoznak te ami a község érdekében. Az a lel­kesedés, amellyel terveiket be­szélték meg, azt ígérte, hogy a fonói nőtanács asszonyai ered­ményes munkára törekszem dk. Pártunk .téli programjának megvalósítása nyomán Kál­inál- Sándor igazgató-tanító két esetben tartott történelmei tárgyú előadást, melyen igen sóik érdeklődő jelent meg. De sok érdeklődő hallgatta végig dr. Bíró Gyula professzornak, az állattenyésztésről szóló elő­adását is. Varga Károly országgyűlési képviselő beszélgetett a falu lakóival a napi életről, a poli­tikai eseményekről, a falu la­kóinak problémáiról. Az elő­adások és a képviselői beszél­getések nyomán növekedett a község lakóinak érdeklődése, s tapasztalható az egyre erősödő bizalom. Tevékenykedik a KISZ-szer­vezet, az útttöirőmozgalom. A. Hazafias Népfront már igen sok közérdekű javaslatot jut­tatott el a község vezetőihez. A KISZ és a nőtanács közös ren­dezésében rövidesen iskolabál­ra kerül sor. A kulturális bi­zottság javaslatára és kezde­ményezésére a KISZ-szervezet a Tanítónő című színdarabot tanulja, melyet rövidesen be-) mutatnak. Bók SíteíJo*

Next

/
Oldalképek
Tartalom