Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-13 / 37. szám (36. szám)
fc>sä*«rtök, 1958. február 13. 5 SOMOGYI NÉPLAP HALÁSZOK, HALÁSZOK... Qjvasom a Somoqyi Néplap 1958. fabruár 8-i száma egyik cikkében, hogy »A vidéki horgászok elszállásoláséra Tihany és Szántód között sátortábor építését tervezik«. Ebbe a sátortáborba vitt el bennünket képzeletünk ... Forró júniusi este... A nap lenyugvó sugarai vörös téscsóvákat festenek a Balaton kéklő vízére. Igaz, nem is kék ez a víz most már, hanem inkább fekete... Gépkocsink Kaposvár felől, Kőröshegyen keresztül érte el a Szántód—Zamárdi útka- nyárt. Gépkocsivezetőnk ta- néostalanul állítja meg a kocsiját, s így szól: — pedig jártam már ott, fát fuvaroztam —, de aztán felderült arccal mutatja: — íme, itt az útjelzS.téfcla,.. S válóban. Néhány méterre az országúitól, mintegy 80—100 méterre a balatonpart- jától hatalmas, jól szembetűnő tábla... Rajta izmos, rövid nadrágot viselő, szájában pipát tartó, szemmel láthatóan horgász kinézésű férfi, amint megvető mozdulattal dobja vissza a Vázbe a kezében tartott alig SO—110 cm-es hosszú halat... A kép felett szöveg: Horgász sátortábor, kb. 350—400 méterre. A rövid távolság miatt gyalog indultunk az útnak... Most már teljesen sötét lett. Szántód és Tihany között, ahol régen ősmagyarok ütötték fel sátraikat, s a tűz Ízörül esténként rejtelmes énekeket zümmögtek, most somogyi, zalai, borsodi és ki tudja még honnan érkező horgászok ütötték fel sátraikat, s ülték körül a magasra lobogó tüzet. Az ő ajkukról szállt hát szomorúan a balatoni halászok éneke. Hej halászok, halászok... Hát volt is miért szomor- Izodniuk. Először is kezdjük az úttal. Igazán megérdemelné a sok száz lelkes pecázó, hogy a sátortáborhoz egy rendes utat csináljanak. Hosszú órákba telik, amíg ezt a néhány száz métert az ember megteszi az or- szágúttól a sátortáborig... Ezt mi magunk is tapasztaltuk. Nyakig; vizesen, elfáradva érkeztünk meg az éneklő horgászokhoz, s nyomban megígértük, hogy e panaszukat továbbítjuk a Kaposvári Útfenntartó Vállalathoz, mert úgy tudjuk, hogy ez a terület m.ég az 6 hatáskörükbe tartozik... Reméljük, hoav jövőre már korszerű bekötőúton, gépkocsival is meg lehet közelíteni horgászaink táborát.. ■ ömlik a panasz. Elmondották, hogy az Idegenforgalmi Hvtntal rosszul választotta ki a sátortábor helyét, mert igen mélyre' kell ásniok, hogy a necázáshoz kukacot találjanak. .. Ennek ellenére »kicsit« vizes a talaj, s hiába téglázták le minden sátor helyét, amikor lefekszenek, úgy érzik, mintha valami mosogatná testük alsó felét. .. Közben elkészül a vacsora. . Rotyogva fő a tűzön az illatos, jószagú borjúpaprikás. Ugyanis — magyarázzák horgászaink — az elmúlt napok ' alatt mindig akkora halakat fogtak, hogy kénytelenek voltak őket visszadobálni, mert nem volt megfelelő nagyságú tepsi, amiben megsüthették volna... Bennünket is megkínálnak... Jóízű, ínycsiklandó a borjúpaprikás, látszik rajta, hogy elkészítőik, horgászaink sok-sok nyári este kitanulták a borjúpaprikás főzésének minden csínja t-binját. .. A jó étel egyszerre eltünteti a rossz kedvet, panaszokat, s egyre másra kalandjaikat, élményeiket mesélik el. »Csukás« Toncsi bácsié a szó, akit ismernek az összes balatoni horgászok, no meg a halaskereskedések eladói, akiknél halszükségletét szok- ra hazafelé tartván a pecá- zásból beszerezni... Az alacsony, zömök, kövérkés em- , bér szavait, mint tapasztalt horgászét, megilletődve, csendben hallgatják hor- gásztársaiv* > — Már jó félórája ülök a bot mellett, semmi eredmény nem mutatkozik. Egyszerre csak fortyogni kezd a víz, s menekülő halak ki- sebb-nagyobb csoportokban ijedten úsznak, bizonyára valami rém elől. Meglepődtem, mert ilyent még nem tapasztaltam. Alig telik el egy-két perc, amikor valami irtózatos erő megrántja a zsinóromat. Kétségbeesetten próbálom a zsinórt utána ereszteni, de hiába. Egy sötét test, egy hatalmas fej, tátott szájjal, lecsüngő bajusszal egy pillanatra kiemelkedik a vízből, majd valami ellenállhatatlan erő letépi a horgomat, s könnyedén viszi magával. A horgászok legtöbbje szó nélkül hallgatja, hiszen ilyen, sőt ennél nagyobb kalandokat is »átéltek«, illetve elmeséltek már valamennyien. Csak Keszege Jóska, a be- hemót, nagy darab pecás — aki mellett ott ültek fiai is — szólalt meg, igaz, csak a foga között dünnyogve: Rosszul volt megkötve a "horgod komám, s biztosan egy öt centis sneci vitte el magával emlékbe... De a többiek lehurrogták. Ne beszélj Jóska, belőled az irigység szól — mondja »Vörös« horgásztárs, te még most sem tudtad elfelejteni azt, hogy Fonyódon a te pénzeden ittunk előre a medve bőrére... Késő éjszaka van. Pecás barátainak egy része horgait készíti elő, más részük pedig lefeküdni indul. A fekete égbolton, mint szikrázó gyémántok ragyognak a csillagok, Tihany felől pedig vidám zenét hoz felénk a szél. Elhúz mellettünk a szántódi rév utolsó járata, s utasai sokáig integetnek. Mi is elbúcsúzunk új barátainktól, sok élménnyel s még több tapasztalattal gazdagodva indulunk hazafelé... Meggyőződve, hogy milyen egyszerű és milyen nemes a horgász szíve, s milyen hálásak az Idegenforgalmi Hivatalnak, amiért e nagyszerű sátortábort Tihany és Szántód között létrehozta. Már a part felé gázolunk, de gondolataink egyre visszaszállnak új barátainkhoz és szívvel, lélekkel kívánjuk nekik: — Jó fogást, még jobb elbeszélőképességet... A kedves olvasóhoz csak annyit: Ha nem találnák a sátortábort Tihany és Szántód között, úgy Földvár és Szántód, vagy Zamárdi és Szántód között bizonyára meglelik. Ugyanis a mai technikai adottságok még sok kívánnivalót hagynak maguk után, hogy Tihany és Szántód között sátortábort tudjunk telepíteni... Esetleg télen, ha a Balaton vize jéggé fagy. De nem szeretnénk azoknak a pecázóknak a helyében lenni, akik arra ébrednek, hogy a lábuk a vízbe lóg, mert a rianás épp a sátortábor alatt vágta ketté a jeget... Esetleg megoldás lenne az is, ha négyöt méteres, vagy még hosz- szabb sátorkarók segítségével a Balaton aljához erősítenék nyáron a sátrakat... Hogy milyen megoldást akarnak találni, nehéz találgatni... S minderre a találgatásra mm lenne szükség, ha az Idegen- forgalmi Hivatal vezetői határozottan megírták volna, hogyan képzelik el a Balaton vízén Tihany és Szántód között a sátortábor létrehozását. .. De mi e nehézségeket áiug- rottuk, képzeletben elvittük olvasóinkat magunkkal, s bemutattuk, ha vázlatosan is, egy horgásztábor nyáresti életét és horgásznyelven búcsúzva büszkén elmondhatjuk, »jó fogás« volt... SZAKAI LÁSZLÓ M-l-N-D-E- N-F-É-L-E 404 EZER magyar éi Csehszlovákiában A Csahszlováik Statisztikai Hivatal 1958. január 1-i adatai szerint Csehszlovákia lakóinak száma 13 millió 296 ezer 243. Csehszlovákia lakosainak száma az egyes nemzetiségek szerint a kővetkezőképpen t oszlik meg: a cseh nemzetisé- I igi lakosok száma 8 'millió 834 I ezer 324, a szlovák lakosoké 3 millió 400 ezer 85, az ukrán és orosz lakosoké 74 ezer 898, a lengyel lakosoké 78 ezer 156, a német lakosoké 163 ezer 867, a magyar lakosaké 404 ezer 280 és végül a más nemzetiségű lakosok száma 40 ezer 633. 27 MILLIÓ PÄR CIPÓT EXPORTÁL A világszerte jó hírnévnek örvendő csehszlovák cipőgyártás 1958-ban tovább öregbíti hírnevét. A gott- waldovoi cipőgyár, amely egyúttal az ország legnagyobb cipőgyára, nemcsak a hazai, hanem a külföldi keresletet is mindjobban kielégíti. Ebben az évben a gyár 93 különböző kivitelű nyári cipőt és 107 különböző fazonú luxuskivitelű egyéb cipőt állít elő. A gottwaldovoi cipőgyár idén egymaga 27 millió pár bőrcipőt exportál 80 különböző országban. KÉTMILLIÓ KORONA MŰEMLÉKVÉDELEMRE A népi demokratikus Csehszlovákia minden évben jelentős összegeket fordít az ország műemlékeinek védelmére. A csehszlovák sajtó közölte, hogy ebben az évben csupán Besztercebánya terület műemlékeinek védelmére több mint 2 millió koronát fordítanak. Ez összeg csaknem egyharmadát a híres zólyomi vár újjáépítési munkálatainak költségeire fordítják. Besztercebánya területen különösen nagy gondot fordítanak a régi bányavárosok, Besztercebánya, Körmöcbánya műemlékeinek védelmére. GYÁRKÉMÉNYEK FÜST NÉLKÜL Alexander Smuc, szlovéniai technikus két évvel ezelőtt felszerelte találmányát a kranyi IBI gyár egyik kéményébe. Azóta ez a kémény nem árasztja el a környéket sűrű füstgomolyagok- kal mint azelőtt. Sőt azt a látszatot nyújtja, mintha a gyár nem is működne. Smuc találmánya lépcsőzetes rács-sorozatból áll amely lehetővé teszi a szén tökéletes elégését. A találmány kitűnően bevált és Smuc szabadalmaztatta is. Az említett gyár a találmány révén évente 5—6 millió dinár értékű tüzelőanyagot takarít meg. HÁROM ÉS FÉLMILLIÓ DINÁRT ÖRÖKÖLT Bozsica Anticsevics Eszék- kömyéki 72 éves ágrólszafcadt szegény asszonyt a napokban beidézték a tanácsházára és hivatalosan közölték vele, hogy 3 600 000 dinárt örökölt * az Amerikában nemrég elhunyt bátyjától. Az idős asszonyt rendkívül meglepte az örökség s az a hír, hogy 50 esztendővel ezelőtt kivándorolt bátyja most halt meg. Elmondta ugyanis, hogy már évtizedekkel ezelőtt elsiratta, miután sohasem adott magáról hírt. Az idős asszony a hatalmas örökség egy részét szétosztja gyermekei és unokái között, a többiből pedig gondtalan életet akar magának biztosítani haláláig. Szokvány minőségű cirokseprű kapható hivatalos áron, viszonteladóiknak 9 százalék árengedményt biztosítunk. Lakócsa és Környéke Földművesszövetkezet. Címzett: AMAGYAR ÖKÖLVÍVÓ SZÖVETSÉG BUDAPEST Azt hihetné valaki, hogy nincs annál jobb érzés, mint amikor egy sportszurkoló kedvenc csapatáról tudja, hogy az fölényes, biztos győzelmet arat ellenfele felett. Eddig én is azt hittem, hogy ez így van. Vasárnap azonban rájöttem, hogy mindez tévedés. Mi, kaposváriak, akik sokan szeretjük az ökölvívó sportot, örültünk annak, hogy a kemény öklű somogyi fiúk szép győzelmet arattak a Szekszárdi SC igen lelkes ökölvívói felett. De örömünkbe egy kis üröm is vegyült. Nem, ne essék tévedés, nem a szorítóban küzdő versenyzők okoztak nekünk csalódást. Mind a K. Dózsa, mind a Szekszárdi SC csapata tudása legjavát nyújtotta. Nem volt baj a felkészüléssel sem. Csakhogy valahogy irreális volt ez a küzdelem. Hiába volt a szekszárdi fiúk lelkesedése. ez kevésnek bizonyult azokkal a K. Dózsa öklözökkel szemben, akik az NB I-ben meg az NB II-ben jutottak el tudásuk jelenlegi fokára. De hisz ez is NB Il-es mérkőzés — mondhatná valaki. Való igaz! A Magyar ökölvívó Szövetség versenykiírása »NB II-nek« minősíti a kerületi bajnokságokat. Hogy miért? Lehet, hogy a szebb hangzás kedvéért. Vagy ki tudja, mi okból? Tény az. hogy az a versenyrend, amely ma érvényben' áll a MÖSZ-mél, szerintünk teljesen csődbe jutott. Ékesen bizonyította ezt ez a 18:2-es eredmény, valámint az is, hogy a tíz mérkőzés közül végeredményben három tartott háromszor három percig. A többi kiütéssel, törülköző bedobással, feladással, vagy leléptetéssel ért véget. Azért, mert bizony nem egyenlő képességű ellenfelek küzdöttek a szorftóhan. Olyian volt ez a harc, mintha nem egy súlycsopcrtbelí öklözök találkoztak volna, hanem az egyik, mondjuk féjnehézsúlyú versenyző a harmatsúlyúval került volna szembe. Kendben van ez így? Ugyebár nem. Mert az ilyen 18:2-es eredmények nem szolgálják sem a vesztes, sem a győztes csapat javát. A szekszárdi öklözök képességeit nem akiarjuk lebecsülni. Tudjuk, hogy Szekszárdon kezdett Takács, Füzesi. Ott nőtt fel a kitűnő ifjúsági öklöző, Kálmán, aki Dőrlnek is komoly ellenfele volt. továbbá Dorogi. De a szekszárdi együttes, mint csapat, legfeljebb a kerület színvonalán mozog, s nem egy szinten azokkal, akik — állítjuk — jelenleg a magyar ökölvívás élvonalához tartoznak. A K. Dózsa éppen a csapatbajnokságon bizonyította be az NB I-ben, hogy a legjobb hat csapat között van az országban. Ilyen csapatot összeereszteni a kerületiekkel, úgy érezzük, bűn. Fejlődik-e az ilyen súlyos vereségek után az a csapat', amelyik alulmarad? Úgy vélem, erre könnyű válaszolni. Nemi Sőt könnyen kedvét szegheti az ilyen balsiker sokaknak. De nem fejlődik ilyen ellenfelek ellen a magyar ökölvívás egyik vidéki bázisának számító kaposvári ökölvívósport sem. Az ilyen mérkőzések csak arra jók, hogy könnyelművé tegyék .az öklözeket, s azok idővel a könnyű sikerek láttán lebecsüljék ellenfelüket. Mi a tennivaló? Úgy véljük, felül kell vizsgálni a jelenlegi bajnoki remdet. Azt a bajnoki rendszert, amely egész évem át tétlenségre kárhoztatja négy legjobb csapatunkat. Amely egy hónap alatt akarja lebonyolítani az ökölvívó NB I. csapatbajnokságot, azt is az év végén, decemberben, egyfordulós alapon. Meg kell teremteni az NB I. egésiz évi foglalkoztatását, tavaszi. őszi. vagy őszi-tavaszi alapon. Kmö- gött az ország területét kőt részre osztva, két NB Il-es csoportot kell felállítani B azután jöhet a területi bajnokság. Igaz, hogy ez esetben aligha örülhet majd bármelyik csapat szurkolótábora ilyen elsöprő győzelmeiknek, mint mi, kapós/áriak vasárnap. De örvendezhetünk majd annak, hogy a magyar ökölvívósport biztos alapokra kerül. Hogy végre valóságban is elmozdult a mélypontról, mert jelenleg, higgyék el. kedves MöSZ-vezetők, még mindig mélyponton vagyunk. Kovács Sándor Látogatás a bajnokesélyes Barcsi Vasutas HSC labdarúgóinál A bajnoki táblázatot vizsgálva, a megyei bajnokság I. osztályában kitűnik, hogy az őszi fordulóban legsikeresebben Barcs labdarúgó csapata szerepelt. Pedig náluk valóságos sáralomház hangulat uralkodott az őszi rajt előtt. Hogyisne. Sokan eltemették a drávamenti járási székhelyen már a labdarúgó sportot tízért, mert a tavaszi osztályozókon ez a csapat bizony a vártnál sokkal gyengébben szerepelt. Nem célunk most e balsiker részletes vizsgálata. Egy bizonyos, a klubsovinizmus, az erők szétforgácsolása, a vezetőit és játékosok közötti széthúzás döntő szerepet nyerr abban, hogy az osztályozókon Barcs csapata az utolsó helyen ^végzett. Amikor az őszi rajt előtt Szóvári György edző, Göndöcs Jenő és Kapocsi Kliroly sportvezetők nagy akarással munkához láttak, bizony senki sem merte volna álmodni, hogy a tavaszi utolsókból őszi elsők lesznek. Ha a szurkolok és vezetők maguk nem is, de Göndöcsék hittek a csapatban. Tudták, hogy az újjászervezett vezetőség nagyobb erőt képvisel, mint a korábbi. Helyes utat választottak, amikor széleskörű tagtoborzást rendeztek. S így rázták fel a szurkolókat, akik közül sokan már-már hitüket vesztették. Szóvári edző megtalálta a helyes csapat-kialakítás módszerét. Fiatalok és idősebbek szerencsés vegyülete a jelenlegi barcsi cso- pat, amelynek fő erőssége, hogy lassan kialakul valamennyi állandó csapa tj’ész. Pedig kezdetben még döcögött •a csapat. De talán szerencse is ez — emlékeznek visszia Barcson, mert így nem vette senki sem komolyan, hogy későbbiek során a barcsi csapat sorra szerezte pontjait. Evés közben jön meg az étvágy és ez így volt Barcson isi. A 100 — 150 főnyi szurkolótábor helyett az utolsó mérkőzéseken már ismét félezres tömeg biztatta. lelkesítette a csapatot. Visszatért a csapat önbizalma, kialakult a jó kollektív szellem, megvolt1 az összhang a vezetőség és a sportolók között. E három tényező játszott döntő szerepet abban, hogy Barcson ma bizakodással tekintenek a tavaszi idény elé. András, Szentgyörgyi, Kiss. Takács és a többiek nevével esetleg hamarosan találkozunk majd fiz első csapatban is. Ha valaki boldog, embereket akar látni, az látogasson be, ha Barcson jár, a barcsi sportolók központjába, a vasútállomásra vagy a fütőházfcoz. Idézzük azokat a szavakat, amelyeket Göndöcs Jenőtől, a szakosztályvezetőtől hallottunk: »örül a szívünk, mert a zöld pályán elért eredményekkel lettünk elsők, de legfőképpen annak örülünk, hogy a múlté már a széthúzás, a mag- nemértés«. íme, itt a barcsi siker titka, amelyet az erre legiUetékesebb barcsi sportvezetők mondottak el nekünk. Aztán még egy idézettel zárjuk a tavaszra készülő barcsiakról szóló beszámolónkat Barcson manapság a következő nóta járja: — Mi barcsiak vagyunk, keményen harcolunk ... Hát ilyenek ezek a barcsi labdarúgók. — ács Máris munkához látott a kerékpáros alszövetség új vezetősége C.s.ak a minap adtuk hírül, hogy új vezetőség került a megyei kerékpáros alszövetség élére. Nos, az új vezetőség máris munkához látott. Az ideiglenesen megbízott vezetők tanácskozásán szétosztották a feladatokat. Elnök Gazdig Gyula lett. Az elnök- helyettesi teendőket Szabó József látja majd el. .az alszövetség titkári feladatainak ellátása Kiss Jánosra hárul. Horváth József az Edző Tanács elnöke lett. A kerékpáros alszövetség vezetői most készítik el az idei versenyprogramot. Annyi máris bizonyosra vehető, hogy teljesen új alapokra helyezik megyénkben Területi ÖkÖlVÉVÓ Vasárnap . került sor az ökölvívó területi csapatbajnokság első fordulójára. Máj’ beszámoltunk a K. Dózsa ökölvívóinak szép sikeréről, a K. Dózsa—Szekszárd mérkőzésen kívül lebonyolítottak a Pécsi VSK—Dombóvár és a Komló—Baja találkozókat. Az 1. K. Dózsa 1 2. Pécsi VSK 1 3. Komló 1 4. Baja 1 5. Dombóvár 1 6. Szekszárd 1 a kerékpár sportot. A tervek szerint sok társas kerékpáros kirándulás szerepel a műsoron, ezen túlmenően egy országos, s ha megoldható lesz, egy nemzetközi kerékpáros túra is (Romániába). Mint Kiss János, az új titkár mondotta, azért szükségesek e túrák beiktatása, mert a még nem versenyszerűen sportoló fiatalok ezeken a túrákon ismerik s szeretik meg valójában a versenykerí-kpár ozást. Szakkörökben ,de a kerékpár sport minden barátja nagy érdeklődéssel tekint .a nagy lelkesedéssel munkához látó kerékpáros alszövetség tevékenysége elé. csapatbajnokság állása előbbi találkozón a pécsi csapat győzött 14:6 arányban. A komlói együttes 13:7-es győzelme bizonyítja, hogy jobb, mint a bajai gárda. A bajnoksáq állása az f. forduló után: 1 — — 18 2 2 1 — — 14 6 2 1 — — 13 7 o-- -1 * 7 11 —-- -1 6 14 —-- — 1 2 18 — Mi a bizakodás alapja? Az, hogy együtt van a gárda. Gálra lehet számítani a kapuban, a Kiss— Kövesl—Papp hátvédhármas sok gondot okoz valamennyi megyei csapatnak majd. Kapónál, Pandur és Semsi közül nem nehéz kiválasztani a mindenkori két fedezetet. A tám,adósort <iz »elpusztíthatatlan« Kimpf irányítja, aki a csanatbajnokság mellé az egyéni góllövő elsőséget is szeretné megszerezni. Aztán a fiatal csatártársak, Rózsavölgyi, Mayer, Banokonyi, Szili, Sinkó, Otartics, Zsibrek csak olyan gondot akoznak az edzőnek, hogy a legjobb formában lévők közül ki legyen az a négy, aki szóhoz jut, A legszebb reményekre jogosít a barcsi ifjúsági csapat is. amely szintén az első helyen végzett az ősszel Dezső Göncz, Tucsek. így tippelnek a különböző lapok A —Népsport, B —Népszabadság, C — Népakarat. D—Magyar Nemzet, E—Somogyi Néplap. A B c D E 1. Alessandria«—Verona X 1 1 X 1 X 1 X X 2 2. Bologna—Genoa 1 1 1 1 1 3. Tr.ternaztonale—Padova 1 1 1 X t X 2 X 4. Roma—Torino 1 X 1 1 X 1 V x 5. Sampder'n—Milan X 1 1 X 2 1 x 2 1 X X o 6. Udinese—Fiorentina 1 X 1 X 2 1 :< 2 1 X 7. Valenciennes—Toulouse 1 o 2 1 2 1 X 1 8. RC Paris—Reims X 1 2 2 1 2 1 X l 2 9. Marseille— St. Etienne X 1 1 2 X 2 2 X 10. Lille—Angers 1 1 1 1 1 X 11. Ales—Lens X 1 X 1 x 2 l x 2 1 '2 ' 12. Socbaux— Nimes 1 X 1 X 2 1 1 X 1 Pót mérkőzések: 13. Lanerossi—Lazio 1 x 1 1 X X 1 1 14. Napoli — Atalanta 1 1 1 1 X 1 15. Lyon—Nice 1 21 1 2 __16. Sedan—Veziers 1 2 1 1 1 l