Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 32. szám (33. szám)

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 32. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1958. február 8. Mai számunk tartalmából: \ ' AKIK ÉLETEKET MENTENEK... Tudomány — technika u ß Manchester United labdarúgóin sk repüíoszerencséllensége EQÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR A 115. somogyi tss: a hábonymegyeri Petőfi Termelős&öretkeset Csütörtökön délután Bábonyme gyéren 9 család 18 taggal. 200 hold földdel gyarapította a meglévő termelőszövetkezetek számát. A megye legfiatalabb, 115-ik közös gazdaságának tagjai szövetkezetüknek Petőfi nevet adták. Somogybán ezzel az idén 14 új termelőszövetkezet jött létre 159 családdal, 236 taggal, több mint 2200 kataszteri hoüdnyi földterületén. A regieket 129 család, 187 tag, 362 holdnyi földdel erősítette. Jelenleg megyénkben 115 mező- gazdaságii termelőszövetkezetiben 2288 család több mint 30 ezer holdnyi földön gazdálkodik. 25 éve gyárt gyógyszer alapanyagot a Somogy megyei Tejipari Vállalat A Somogy megyei Tejipari Vállalat az országban egyedül gyárt tejcukrot, meiy a gyógy­szeripar többféle készítményé­nek alapanyaga. A kaposvári 1. számú üzem­ben naponta 50 000 átér tejet dolgoznak fel, s a lefölözött nyerstejből kazeint készítenek. A visszamaradt savóból újabb eljárással vonják ki a peni­cillinhez és sok más gyógyszer­hez szükséges alapanyagot. A 25 év óta működő üzem szárított nyerscukrot és fino­mított tejcukrot gyárt. A szá- rítottból havonta 60 mázsát, a finomított bői *5—6 mázsát kül­denek a Hajdúsági Gyógyszer­gyárnak és a Budapesti Egye­sített Tépszergyárnak. Az üzem munkásai több tej­cukrot szeretnének előállítani, amit azonban akadályoz az el­avult berendezés. Korszerű gé­pek beállításával többszörösére lehetne növelni e fontos ter­mék gyártását, mely egyúttal csökkentené a külföldi beho­zatalt. Télen sem tétlenkednek a kutasi haladásban (Tudósítónktól.) A Haladás Tsz portáján mo­tor búg, üzemel a daráló. — Állandóan van munkám — mondja Magda József. Napon­ta 15—20 mázsa őrölnivalót is hoznak nemcsak a szövetkezet tagjai, az egyéniele is. Ebből is van valami haszna a Haladás­nak. Mit csinálnak tél idején a Haladás tagjai? Joó Imre tsz- tag válaszol: — Ha az idő engedi, fakitermeléssel, foglal­kozunk. Ennek egy részét ki­osztjuk a tagok között, a má­sik részéből szerszámok ké­szülnek. Többen foglalatoskod­nak a rossz szerszámok kija­vításával is, hogy amikor szük­ség lesz rájuk, kéznél legye­nek. Az istállóban az állatok körül is aíkad mindig valami tennivalónk. Az ellenforrada­lom előtt az Ady Tsz-nek vol­tam a tagja — mondja Joó Imre. — Most úgy gondoltam, újra a közösben a helyem. Amikor megalakult a Haladás, feleségemmel együtt kértem a felvételemet. A múlt évben csak tíz hónapot dolgoztunk együtt, év végén mégis szépen került nekünk is. Közel 20 mázsa kenyérgabonát, 4 mázsa zabot, 25 mázsa kukoricát, 28 mázsa burgonyát, 52 kg cuk­rot, 12 kg szappant és 8 ezer forint készpénzt vittünk haza az asszonnyal — mondja nem kis büszkeséggel. — Decem­berben kétmázsás hízót vág­tam, van mit enni á kenyér mellé. Most is van a háttáji gazdaságomban 2 süldő, 1 te­hén, 1 üsző és közel 50 pár szárnyasállat. Jói halad a gépjavítás a gépállomásokon A gépállomásokon a téiá gép­Hogy jobban főzzenek a csornai asszonyok javítás során ezideig több mint 400 traktor, majdnem öt­száz eke és 800 egyéb munka­gép várja a mezei munkák megindulását. ÚJ HAJÓ a Balatonon A Hajózási Vállalat siófoki kirendeltségének Kilko jőjében a személyszállító hajók nagy része már üzemképes állapot­ban várja a szezont. A javító- műhely dolgozói a »beteg« ha­jó^ rendbehozásának nagy munkája mellett meglepetést is tartogatnak: teljesen új ha­jót készítenek. A Balatonon eddig közleke­dett három vízibuszhoz hason­ló, sokkal korszerű bo, 130 sze­mélyes hajó változatát építik meg a Mahart tervei alapján. Valószínű, ez a típus lesz az, amelyik legjobban megfelel majd azj utazók igényeinek. A hajó teljes alumínium felépít­ményű, az eleje zárt, liátulja nyitott, tágas, levegős, amelyet rossz idő esetén le lehet zárni. A hajó már elkészült, s mi­helyt a jég elolvad, nyomban alapos próbának veszi x alá, s csiaik azután kapcsolják be a személyszállításba. A tavaszi munkákra való felkészülés különösen január hónapban vett lendületet, ami­kor az összes javításra terve­zett gépeket üzemképes álla­potba hozták, sőt azt jóval túl is szárnyalták. Például január hónapra főjavításra tervezett 66 erőgéppel szemben 92-t, 168 ekével szemben 200-at, 26 vetőgép helyett pedig 33-at ja­vítottak meg. Január elsejétől eddig 180 erőgép és több mint 270 egyéb munkagép javítását fejezték be a műszaki dolgo­zók. Február végéig a tavaszi munkáikhoz szükséges összes gépeket üzemképes állapotba hozzák a Somogy megyei gép­állomásokon. A földművesszövetkezet nő­bizottságának rendezésében főzőtanfolyamot tartottak a csornai szövetkezethez tarto­zó’ községekben. Két héten keresztül reggel 9-től délután 3 óráig tanult sütni-főzmi Bor- bás Márkné kaposvári sza­kácsnő irányítása mellett mintegy harminc csornai asz- szony és lány. Amikor a tanfolyam meg­rendezése szóba került, meg­indult a mozgolódás a nőbi­zottság körében és a komoly szervezői munkát Szaibó Jó- zsefné irányította. A legkü­lönbözőbb korú asszonyok és lányok vettek részt a tanfo- I lyamon, így pl. a mindössze 16 éves Kulcsár Mária, aztán Király Józsefné, aki már 29 év óta vezet háztartást és Végh Józsefné 22 év óta fér­jezett asszony. Legtöbb eset­ben a férjek kívánták .azt, hogy a feleségük a tanfolya­mon részt vegyen, pedig ez. kéthetes kiesést jelentett e házi munkánál. Látogatásunk időpontjában Király Jánosmé, Király . .) (> zsefné és Somogyi Józsefné főzték a többiek közreműkö­désével a finom ebédet. Azért nyilatkozhatunk így, mert a tanfolyam részvevői minkét is meghívtak ebédre. Tarho­nyaleves, naturszelet körítés­sel, vizespiskóta és rétes vob a menü és véleményünk sze­rint jól vizsgáztak ez alka­lommal a tanfolyam részve­vői. Mint általában ilyen tanfo­lyamokon szokott lenni, Cso­rnában is megvolt a tréfgcsi- náló: nagyon sokat nevettek Esküdt Gyuláné, a mindig jókedvű, szellemes paraszt- asszony viccein. A tanfolyam­nak egyik kívülálló tagja volt Rajnovics elvtárs, a földmű­vesszövetkezet igazgatóság!) elnöke, akit a tanfolyam rész­vevői mindennap meghívtak ebédre, azért, hogy bírálatot mondjon munkájukról. Len« azonban, hogy e meghívásban bizonyos tendencia is volt, ugyanis az ügyvezető még le­gényember s a lányok talán a tanfolyamon keresztül akar-, ták megfőzni. Balatonlellei ritkaság: borjút- ellett egy tehén Mostanában sok látogató kerül beljebb Somogyi Pál ba­latonlellei gazda udvarába. A sűrű vendégjárás oka, hogy január 30-án három gyönyörű bikafoorjúval ajándékozta meg a gazdát tízéves, Boros nevű, vöröstarka tehene. A borjak születési átlagsúlya 23 kiló volt. Jó étvággyal esznek, a ki­fejt tejet azon tőgymelegen itatják a falánk borjú-gyerekek­kel, nehogy becsapják egymást. Hl! — Dévai — IIIIIIIII1IIIIIIIM Balatoni sétarepülés, műemlékek restaurálása az Idegenforgalmi Hivatal ez évi terveiben Nyolcezer mezőgazdasági dolgozót üdültél az idén a MED0SZ 1958-ban csaknem nyolcezer mezőgazdasági dolgozó megy üdülni a MEDOSZ útján. A MEDOSZ hét saját üdülőjén kívül a SZOT üdülőkben is sok szervezett mezőgazdasági dolgozó nyugodt pihenéséről gondoskodnak. Az állami gaz­daságokban, a gépállomásokon, az erdőgazdaságokban és a vízügyi szerveknél most álla­pít j ált meg az üzemi bizottsá­gok, kik és milyen időszakban vesznek részt az üdülésben. Mivel a mezőgazdasági dolgo­zók télen érnek rá leginkább, a szakszervez« balatonfüredi üdülője jelenleg is üzemel. A Somogy megye Tanácsa Idegenforgalmi Hivatala a Balatont látogatók kényelmét, örömét szolgálja. Tavaly to­vább korszerűsítettek és bőví­tették 1956-ban létesített tu­rista szállójukat, s ez éven át három és félezer vendégnapot biztosított. A múlt évben két­szer annyi vendégnek gondos- I kodtak az elszállásolásáról, be­szervezett férőhelyek és szo­bák útján, mint 1955-ben. A fizetővendégszolgálati rendsze­rüket most kiterjesztik Nagy­atádra is, s így már 12 közsé­get kapcsolnak be Somogybán a fizetővendégszolgálatba. Idén tovább akarják bővíte­ni a szolgálatot, s Fonyódon egy kirendeltség felállítását tervezik, amely men«jegyiro- dai tevékenység« is végez. Az előző évi jó tapasztalatok alap­ján Balaton körüli, Balaton környéki kirándulásokat szer­veznek, ahol autóbuszon vi­szik a kirándulókat. Ha sike­rülne megvalósítani Siófoknak a légi közlekedésbe való bekap­csolását, úgy . sétarepüléseket is szerveznének a Balaton fe­lett. Megjelentetik nem«, fran­cia nyelven a Balaton című kiadványt. Elkészítik Fonyód, Balatonföldvár és Siófok lepő? rellóját. Turista szállások 'be­fogadóképességét 'csak úgy tudnák bővíteni, ha Zamáréi­ból az' Északsomogyi Állami Erdőgazdaság elköltözne mond­juk Kéthelyre — ott van- egy kastélyépület —, a jelenfega épület« pedig átadná a turista szállónak. Ez annál inkább is indokolt, mert Zamárdibar nincs elszállásolási leh«őség. A vidéki horgászok elszállá­solására Tihany és Szántód kö­zött sátortábor építését céloz­zák. — Na most merre? Én tapsonyi vagyok, nem tudom a járást — fordul felém egy harminc év körüli férfi. — Nekem is idegen a vidék, nem Bizén lakom, azért talán be­találunk a faluba. Közben a kalauzok indulást jeleznek a vonatnak, bennünket meg — kérésünkre — egy idős néni igazít útba. Mezőn keresz­tül visz az út... Nincs messze a falu, ide látszanak a szal­makazlak. .. — Különös ez a téli időjárás — szól a hátam mögött bak­tató ember. — Az bizony — ha­gyom rá. — Az olaiütőhöz megyek — folytatja más témába kapva. Az öcsém már teg­nap eljött... Ma meg hazavisszük az olajat... Kettéágazik az út. — Most melyiken? — tanácsolja útitár­sam. Hamarosan egy paraszt-porta szé­rűjét érjük. A pajta- kapu nyitva. Bent lyukok tollászkod­nak. A kút előtt sze­kér. Meg-megcsúszik a lábunk. Senki sem • „Tudtam, hogy ide lyukadunk ki... 66 veszi észre, hogy az udvarban idegenek járnak. Talán még alszanak. Az utcára érve el­köszönünk. Ő föl-, én meg lefelé veszem az irányt. Az utcákon senki. Nagy-néha egy- egy kutya mordul... A házszám-táblákat figyelem 11—9— most jön ai hetes! Hiány­zik a tábla. Uj ház, még nincs bevakolva. Ide bemegyek! — Erre tessék, itt hátul lakunk! Elenge­dem az új ajtó ki­lincsét, s belépek az asszony után a szo­bába. — Mostanában ké­sőn kelünk, még nagy a rendetlenség — mentegetőzik Amt- szman Sándorné. — Az ember csak nem­rég ment ki a jó­szágokhoz. Most job­ban ráérünk, nincs annyi dolog... Igaza van. Jó félóra sem mú­lik el, s máris nya­kig vagyunk a politi­kában. Eltűnnek a falak, mintha föl- szíixiá őket a mesz- szeség, s a kicsi szo­bában helyet kap az egész ország. Bir­kóznak, egymásba ha­rapnak a vélemények. Érvek, ellenérvek vo­nulnak föl, s az egy­máshoz simuló gon­dolatokat félretéve újakkal rukkolunk elő. őszinte és igazi ez a »feleselés». Jó szándék, útkeresés rejtőzik mögötte... — Bizén »nyomják« a tsz-t. megint — mondja a fiatalabb Amtszman. — Nem tudni még, hogy lesz. — S nagy kérdőjel marad a mondata után. — De nincs kény­szer? — Az nincs, csak sokat beszélnek róla. — Kik? — Hallani itt is, ott is... — Na és?... — Úgy néz ki a do­log, hogy nálunk igen ragaszkodnak az ősi­hez. — De ha jobb a szövetkezet? — A paraszt is tud gondolkodni. Kü­lönbséget tesz a jó és a jobb között — vág közbe az ősz hajú családfő — s csakis a nagyobb ha­szon viszi a közös­be. Nem volt jó, amikor ».söpörtek«, s a föld után vetették ki a tojásbeadást, és elvitték a szerződé­ses disznómat. Egy­szer, amikor nálam megcsinálták, tíznél több ellenőr jött egy délelőtt. Kellett ez? — teszi fel a kérdést önmagának. — De az se volt jó — folytatja — s mit sem ért," ha az ember akarata el­lenére ment, vagy megy be a termelő- szövetkezetbe. Sok helyen a gaz ette meg a növényt, nem törődtek vele. — De tavaly? — Tavaly már nem. — És jövőre? Már a múlt évben is ma­gasabb volt a kenyér- gabonából az átlag­hozam, mint az egyé­nieké. — Az enyém is emelkedett — kont­ráz Amsztman bácsi. — Nincs előírás, nem kell a. nyolc hold 55 százalékát kenyér­gabonával elvetni. Kevesebbet petek, de többet aratok! Lehet forgatolózni. — A nagyüzemek olcsóbban és többet termelnek, mint az egyéniek — vetem közbe és a paraszt nem lehet verseny­társa a szövetkezet­nek. Mi lett volna, ha az állam nem fi­zet több mint 200 forintot a búzáért, hi­szen jóval keveseb­bért is megvehetné a világpiacon — Ez igaz, de a tsz-ck sem tudják sokkal olcsóbbért ad­ni. — Most még nem, de jövőre, vagy két év múlva igen. A kisgazdaságok pe­dig 10 év múlva is kézi kaszával arat­nak, ha nem lépnek előre. — Szóval csak a szövetkezet? Tud­tam, hogy ide lyu­kadunk ki, de nem baj — mosolyodik el az öreg Amsztman. — A kapitalizmus­ban is nagyüzemi módszerekkel ter­melnek, Kasza he­lyett kombájn, eke helyett traktor, egy­szóval fejlett techni­ka — csak ez az út vezet az előbbreju- táshoz. — Rendben van. Mondjuk, hogy így igaz, de a mi kör­nyékünkről hiány­zik a példa és a leg­több ember csak annak hisz, amit lát. Jelenleg még a tsz-tagok sem járt­nak jobb ruhában, mint én és amíg azt nem látom, hogy... — Addig? — Addig maradok csak kívülálló. Egye­lőre megtalálom. így is a számításomat, lassan kialakul a ve­tésforgóm és ha meg­adom a földnek, ami megjár, akkor emel­kedik a hozam. Ter­mett nekem 300 ölön 51 mázsa cukorrépa is. — Való igaz, — bi­zonyítja a ház asz- szonya. — Persze a talaj jól elő volt készítve. Ha aranyat vetek be­le, akkor se adott volna több pénzt ek­kora föld... Én azt mondom — kanyaro­dik vissza az előbbi témához Amtszman bácsi —, hogy sokkal előbbre lenne az ügy, ha egyes helyeken nem erőltették volna annyira a szövetke­zést. Akaratos d pa­raszt, ha noszogat­ják, hamar föltámad benne a »csakazért- se«, még ha jóról is van szó. — De ha valaki okosat ajánl, hasz­nos azt megfogadni. Bize! Egy kicsi fa­lu. Csak messziről tűnik csendes, hallga­tagnak. De bent a házakban tervek szö­vődnek. Ki-ki a ma­ga módján, de min­denki tervez, számít, összehasonlít és ösz- szegez, kutatja a jövő útjait És az egyet, egyre gondolák — le­het, hogy holnap, v>agy holnapután ke­zet fognak, mondván: jobb lesz nekünk a ■>többen és köny- nyebben« elv alapján dolgozni... Vajon köztük lesz-e Amtszman bácsi? Er­re gondoltam, mikor elindult a vonat, s ránéztem, a két vas­Az idegenforgalmi hivatal nagy gondot fordít a műemlék­védelemre. Ez évben teljes be­fejezést nyer a balatonszent­györgyi Csillagvár restaurálá­sa. Másfélszázezer forint« köl­tenek a balatonmáriai roma; katolikus templom helyreho­zatalára. Rendbeliozzák a fo- nyódi présházat és kiépítik borkóstolóvá. A fonyódi Alsó- várhely területén -kiássák ee megóvják a várfalakat, ae Országos Műemléki Felügyelt- ség és a Nemzeti Múzeum tá­mogatásával. Helyreállítják ezenkívül szántódi Rév-csárdát, felújítják a kőröshegyi rk. templomot. A lottó e heti húzás« A lottó hatodik hetének nye­rőszámai: 51, 64, 67, 73, 87 — a januári tárgynyereménysoi- solás eredménye. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság február 7-én, pén­teken délelőtt Rákoskeresz­túron. az Uj világ filmszínház­ban kettős lottósorsolást ren­dezett. Először a hatodik heti oszlop tartotta táb­lára: melyen ez a négy betűs szó állt: Bize. (GÖBÖLÖS) nyerőszámok húzására kerüli sor. Erre a hétre ismét nbve- kedett a lottózók számai 3 325 197 szelvényt, küldték M a fogadók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom