Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

»Moon NtPMP 2 Kedd, 1958. február 4. Korea!—kínai tiltakozás az Egyesült Szovjet- lengyel Államok sályos provokációja ellen külügyminiszteri találkozó i’.inmiindzson (Uj Kína). A koreai katonai fegyverszüneti bizottság szombati üléséin Karig Szang Ho altábornagy, a bizottság rangidős tagja a ko­reai—kínai fél réteséiről erélyes tiltakozást jeliemtett be az el­len, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket küldött Dél- Koreátoa és hogy az Egyesült Államok »atomtámadó« had­gyakorlatokat tart a demilitari- zált övezet közelében. A ko­reai—kínai fel képviselője kö­vetelte, hogy az amerikai fél ■azonnal, hagyja abba ezeket a 'provokációkat, szállítsa vissza Déü-Koreából a fegyverszüneti egyezmény megszegésével be­hozott fegyvereket, beleértve az atomfegyvereket is. Köve­telte továbbá, hogy az ameri­kai fél az ügyben tegyen je­lentést majd a fegyverszüneti bizottságnak és a semleges nemzetek képviselőiből alakult ellenőrző bizottságnak. Kang Szang Ho tábornok figyelmez­tetett arra, hogy teljes mér­tékben az Egyesült Államo­kat teszik majd felelőssé a kö­vetkezményekért, ha nem hagyja abba a provokációkat. A mesterséges holdaknak m kéke ügyét kell szolgálniuk Moszkva (TASZSZ). A szov­jet mesterséges holdak és az éten amerikai mesterséges hold felbocsátása — írja Szedov akadémikus a Pravdában — jó alap a .korunk names fel­adatainak megoldásét, célzó nemzetközi tudományos együttműködéshez. A szovjet emberek ürülnének, ka az e területen folyó kutatások a kü­lönböző országok tudósai és technikai szakemberei között versenyként fejlődnének to­vább, amelynek célja a békés jellegű problémák megoldása. Már az első mesterséges hol­dak felbocsátása aat bizonyít­ja — folytatja Szedov —, hogy megvan a lehetőség olyan új és fontos feladatok kitűzésére és megoldására, mint a Föld­re visszatérő, embereket hor­dozó mestenséges holdak létre­hozása. Tudományos és tech­nikai szempontból felmerül a Holdra való repülés lehetősé­ge. Nekünk az a vÉSaanérnyünk, h-ogy jobb űrhajókat építeni, mintsem versenyezni a fegy­verkezésben, békés lakosságot pusztító, halált okozó eszközök .-előállításában. — Mi örömmel üdvözlünk minden olyan lépésit — írja be­fejezésül Szedov akadémikus —, amely a nemzetközi feszült­ség enyhülésére vezet, amely­nek eredményéként a tudo­mány és a technika az emberi­ség javára, a béke ügyének javára fordítja minden erőfe­szítését. * * * Moszkva (MTI). A Szovjet­unióban újabb, az eddiginél nagyobb mesterséges holdak fellövését készítik elő, s a kí­sérletek igen haladott stádium­ban vannak. Ezt támasztja alá N. Sz. Hruscsov minszki be­szédének az a megállapítása is, hogy a Szovjetunió által ké­szített interkontinentális raké­ta az eddiginél nagyobb mes­terséges holdat magasabbra tud repíteni. Blaganravov pro­fesszor, az ismert szovjet ra- kátaszakember a moszkvai rá­diónak adott nyilaíikoza tóban hasonló kijelentéseket tett. A professzor elmondotta, hogy az eddigi szovjet mesterséges hol­dak felreipítésekor korántsem használták kii a hordozórákéta teljes kapacitását. A Szovjet­unió rendelkezésére álló inter­kontinentális rakéta az eddigi­nél súlyosabb szputnyi kokat is magosabbra tud felröpítend, mint az a második mesterséges hold esetében történt. Moszkvai újságíró körökben úgy tudják, az előkészítés alatt álló szovjet mesterséges hold súlya mintegy másfél tonna lesz. Moszkva (TASZSZ). A Len­gyel Népköztársaság kormá­nyának kezdeményezésére 1958. január 23-tól február 1-ig tárgyalások folytak Moszkvában A. A. Gromiko szovjet imlüigyrnimiszter és A. Rapaczki lengyel külügy­miniszter között. A tárgyalá­sok arról, a varsói szerződés többi tagja által is, helyeselt lengyel javaslatról folytak, hogy létesítsenek Közép-Euró- pában olyan övezetet, ahol nem állítanak elő és nem helyeznek el atomfegyvereket. Eszmecsere folyt a nemzetkö­zi helyzet néhány más idősze­rű kérdéséről is. Megállapították, hogy szé­les társadalmi és befolyásos politikai körökben mindjobban terjed az az irányzat, hogy jussanak megegyezésre a megoldatlan kérdéseket illető­en, különösen a leszerelés te­rén. Ezeknek a lörekvések- biiek megfelelnek a Szovjet­unió nemrégen tett javaslatai arra vonatkozólag, hogy hív­janak össze nemzetközi érte­kezletet egész sor állam kor­mányfőinek részvételével. A lengyel kormány örömmel üd­vözölte és maradéktalanul tá­mogatja e javaslatokat. .Ugyancsak kedvezően fogad­ták az atommentes övezet megteremtésére vonatkozó lengyel javaslatot, mint je­lentős lépést a feszültség eny­hülése és a háborús veszély csökkentése irányában. Mindkét fél következetes hí­ve az egyetemes leszerelésnek és mindenekelőtt annak, hogy teljesen iktassák ki az álla­mok fegyverzetéből az atom­fegyvereket. Növekedett a házasságkötések száma hazánkban A népmozgalmi statisztika adatai szerint hazánkban a há­zasságkötések száma a felsza­badulást megelőző időszakhoz képest jelentősen megnöveke­dett. Míg 1938-ban Magyaror­szágon 74 ezren kötöttek há­zasságot, addig 1949-től — az 1951-es és 1953-as éveket le­számítva —• a házasságok szá­ma meghaladta a százezret. A felszabadulás előtt a húsz és huszonnégy éves korhatár kö­zötti férfiak részaránya az összes házasságokhoz képest mindössze 23 százalékra növe­kedett. Ezzel szemben a 25 és 29 éves férfiak nősülési rész­aránya az 50-as években több mint tíz százalékkal csökkent 1938-hoz képest. Valószínű a jobo és gondtalanabb életmód, az életkor és a vitalitás tekin­tetében is érezteti hatását. Ez­zel magyarázható, hogy 1955- ben a 60 és ennél idősebb nő­sülő férfiak száma 1938-hoz képest megduplázódott. A nőknél a társadalmi viszo­nyok változása főként abban érezteti hatását, hogy erősen csökkent a 17 éven aluliak há­zasságkötésének száma. A nők­nél a további korcsoportok változása nem mutat nagyobb eltolódást az 1930-as évekhez viszonyítva, legfeljebb annyi­ban, hogy itt ás megnöveke­dett az idősebb korosztály há­zasságkötésének a száma. Pél­dául 1955-ben 1938-hoz képest a 40 és 50 életév közötti nők házasságkötési száma ugrás­szerűen megnövekedett. Időjárásjelentés Várható időjárás kedden es­tig: megélénkülő nyugati— északnyugati szél. Több he­lyen kisebb ónoseső, vagy ha­vaseső, később kisebb hava­zások. A köd keleten is meg­szűnik. Az éjszakki lehűlés tovább mérséklődik, a nappali hőmérséklet alig Változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden mínusz 1 — plusz két fok között. HÍREK A MEGYÉBŐL — Február 10-én kezdődik a hibás beszédűek részére az ál­lami beszédjavító tanfolyam második féléve. A szaktanfo­lyam célja, hogy beszédpeda­gógiai tevékenységgel kiküszö­bölje a beszéd azon hibáit, amelyek az iskolai tanulmányi előmenetelt, vagy a foglalko­zásbeli tevékenységet zavarják. Ezenkívül tanácsot nyújt a be­szédhiba megelőzésére, illetve a kifejlődésben lévő, vagy ki­fejlődött beszédhiba jobb javí­tási módjára. A szaktanfolya­mon való részvétel díjtalan. Felvétel február 5-től 8-ig, 9— 14 óráig a Beloiannisz utca 24. szám alatt. — Nyári úttörőtábor létesí­téséhez küldi a kutasa úttörő csapat a február végén rende­zendő műsoros est bevételét. — Kultúrházak, színjátszó- csoportok figyelem! Bármely magyar vagy külföldi színpadi mű, operettszövegkönyv és ze­neanyag megvásárolható, vagy kölcsönözhető a Szerzői Jogvé­dő Hivatal színpadi osztályán: Budapest, VI. kér. Népköztár­saság útja 39. — 290 cséplőgépet, 401 ekét, 200 tárcsát, 103 vetőgépet, 58 aratógépet és 17 kombájnt ja­vítottak ki január hó végéig a somogyi gépállomások. — Tánccsoportot alakított a Nagyatádi Konzervgyár nőfea- nácsa. A táncolók között nem­csak fiatal lányok, hanem 40— 45 éves asszonyok is részt vesz­nek. Régi magyar táncokat, csárdásokat tanulnak Farkas László kultórfeleiős vezetésé­vel. Könyvismertetés Asztalos István: Emberség. .Asztalos István minden írá­sa elárulja, hogy az író leg­kedvesebb műfaja a novella. A nagy sikert aratott Vád és panasz című kötetben az író régi, 1944 előttről származó novelláit gyűjtötte össze. A mostani kötet — az Emberség — a felszabadulás után írott novelláit tartalmazza. A cím szinte önmagáért beszél: a kö­tet témája az emberség, az életnek az a teljessége, értel­me, amelyet a múlt erőivel ál­landó harcban álló író csak ma, új társadalmunkban ta­lálhatott meg. E novellák tük­rében olyan írónak látjuk Asztalos Istvánt, aki fennhan­gon dicsérd harcban és sokszor önfeláldozó munkával elért eredményeinket, de aki éppoly nyílt és őszinte lendülettel száll síkra a további előmene­telünket akadályozó hibák kiküszöböléséért. CSI KY GERGELY SZÍNHÁZ Kaposvár — Somogy megye Bemutató előadás! Ma este 7 órakor, minden este 7 órakor, vasárnap du. 3 órakor. Ifjúsági előadás 11-én, kedden du. 3 órakor LEHÁR: fízoeqij Nagyoperett 3 felvonásban Jegyek előre válthatók, szelvények beválthatók: színházi jegyirodában. Telefon: 11-03 FELHÍVJUK a bemutató szelvénybérlet tulajdonosait, hogy szelvényeik keddre érvényesek ’vwwwvTTvyyyy wyTTTyTyywyyyyyywvwvTywwwvTwwTvwvTwywwyyyvyTTy TVTVyvyyyTVTTVyyyTTTVTyTyVTVVVVyyVTyVTT'rVVTTyTVTTVyTTTTVTTVVVWWVTVVTVTVVT HARCA ÍRTA: CSER PÁl litöl I h A HALHATATLANSAGIG »Az olyan ember, aki se nem hal, se nem hús, az Istennek nem gyertya, az ördögnek nem pisz­kavas«. A dolog így kezdődött 1944. viharos évében Kovács Bertalan takarékpénztári tisztviselő házában egy hadtápos német őrnagy kvártélyo- zatt. Sokakkal megesett abban az időben hasonló eset, őr­nagyokkal is, háztulajdonosokkal is. így Kovács Bertalanon és házanépén sem sajnálntvaló, sem irigyelnivaló nem volt. Különben 'is az igazság az, hogy igen kitűnően meg voltak námetiikkel. Ahogy ez a nagy pocaikú fajárja vakkantott, úgy járta vitustáncát a ház apraja és nagyja: előírás sze­rint ment a karlendítés, az ajkak, német szavakat csücsö­rítettek és fülig mosoly ült mindenki ábrázatán. Egyszóval pompásan ment a dolog. Történt, hogy egy nyári reggelen — Péter és Pál napja volt — a hatalmas németet, ezt a fajtiszta, felsőbbrendű embert megütötte a guta. Ez mér másokkal is előfordult a ,világtörténelemben, de egy valódi német őrnagyról ugyan ki hitte volna? Kovács Bertalant ez jobban zavarba hozta, mint a germán sasok tüneményes visszavonulása. Könnyezett is. Főleg akkor, ha mások is látták. Amikor a megboldogult földi maradványait gépkocsira rakták, hangosan zokogott. Vele együtt bömbölt az egész család: anyósa, felesége és négy gyereke. A temetésre is kivonultak, félárbócra eresz­tett orral, pihegve és lihegve, mint szívbéli hozzátartozók. Hát igy volt. Az igazság kedvéért azonban meg kell mondanom, hogy haszon mindenből, még ilyen birodalmi gyászból is fakad­hat. íme a példa: Kovács Bertalanék a kancellár és a ve­zérkar beleegyezése nélkül örökölték az őrnagy komplett pálinkáskészletét, alsónadrágjait, három konzervet, a Mein Kampf-ot díszkötésben és egy eléggé ütött-kopott szamo­várt, melyet még 42-ben Kiev táján vett oltalmába a meg­boldogult. Ezekben a napokban a derék házigazda eléggé nagy gondban volt. Ha hivatala vasrácsa mögött ült, ha az utcán bandukolt, mindig magán érezte az emberek kérdő, gya­nakvó tekintetét. Lassan már éjjel is. Arcára hamarosan a zavar és a titokzatosság telepedett, szarükeretes szem­üvege mögött riadtan ugráltak szemei, tenyere izzadt, tyúk- szemei alig fértek a cipőbe. Ha valaki kérdezte, szólította, összerezzent, alsoajlca lefittyedt, mint a Habsburgok leg­kiválóbb jtié, hátgerincén a hideg futkosott, s arca mosoly­ra torzult. Aztán, ha valaki csak úgy szíves szánalomból megkérdezte: **■miért lóg az orrod Berci?« — majdnem el­sírta magát, s ha ez nem is sikerült, hangja minden eset­re remegett. 4— Nehéz az élet. Meg aztán a német őrnagy is... i^gidíken, kisvárosban, mám amilyen Harcait is, úgy Rész 2 író készülő humoros regényéből. * szokott lenni, hogy az emberek elrágódnak, eltépelődnek az ilyen apró dolgokon. Itt is suttognak valamit, ott is suttognak valamit, s az ilyesmi nemcsak egy kis, hanem egy főtisztviselőt is nyugtalanít. A baj soha nem jár egyedül, még háború idején sem. A világ kereke úgy fordult, hogy az elhalálozott őr­nagy ágyi örökét egy nyakigláb kapitány vette át. Ez volt ám az igazi legény! Gyönyörűen tudott ordítozni, köpköd­ni, énekeim, s a pálinkát nem is itta, hanem vedelte az istentelen. A megszálló hadseregnek ez az idetévedt dísz­példánya eléggé megingatta a házi nyugalom fundamen­tumát. Bertalan egész családját rázta tőle a téli remegés. Karácsony szent estéjén a betlehemi kisded megkönyö­rült Kovácsokon. Schulcz kapitány úr éppen akkor, amikor egy pezsgősüveget vágott bele a háziak aranyrámás tük­rébe, nyekkent egyet, s úgy terült el a frissen vikszoli padló legközepén, mint a tarkón vert nyúl. Addig még pi- hegett valahogy, míg autóba gyűrték, de ott lelkét nyilván a Führernek ajálva, elhalálozott. A kórházba már csak a lcapitányl hulla került. Nemcsak a hadviselők között akadnak peches embe­rek, hanem a szállásadók között is. Aztán úgy van a dolog4 hogy ezt is, azt is szájára veszi a hírharang. Bizony Kovács Bertalan is hamarosan ott csüngött ?z emberek ajkán. Kinek így, kinek úgy. A lioporsós például így beszélt: — Majd még számonkéri Führerünk elpusztult hadse­regét Kovács Bertalanon! . Ez a koporsós ellensége és haragosa volt a takarék- pénztár derék tisztviselőjének, s amellett amolyan magyari német, akit Zechmeiszternek hívnak. — Kinyalja Kovács Bertalan úr az összes német fe­nekét. .. Aki ezt mondta, szintén elfogult ember volt, mert köz­tudomású, hogy származási irataiban van egy-két mocskos papír az anyai nagypapára és nagymamára vonatkozó­an, tehát ugyancsak szubjektív nézőpontról szemlélődik, el­fogult, mi több, fajelfogult. Tessék, igazodjon el az ember, mert kinek németgyil­kos hazaáruló, kinek németbarát briganti Kovácsunk. Mi­vel aá, újságok a front állásáról semmi szenzációt nem tud- ta!< az emberek fülébe harsonázni, így ez a kis kukac hi­vatalnok, ez a semmibe sem vett Kovács Bertalan lett utcája, hivatala, majd egész Harcali érdekessége is. Van­nak emberek, kiknek önérzetét fenemód megnöveli az ilyesmi, Kovács Bertalannal azonban nem ez történt, ker­telés néllciil kimondhatjuk, alaposan be volt rézéivé. Hát, hogy a csudába nem. Egész élete nem állt másból, mint a nyugalom, a békesség, a megelégedettség kereséséből. Ezért igazodott mindenkihez, a nagyokhoz, a hatalmasok­hoz, a bátrakhoz, az erőszakosakhoz, a törvényekhez és úgye, a németekhez is. Hiszen születése első percétől kezd­ve nem tett egyebet, mint ingadozott. Még három hónapos sem volt, amikor szülőanyja megszökött egy vasalóügy­nökkel, (nagy vörös hajú nő volt, tiszta szöktetési eset) és a kis Berci megkezdte az igazodást az apai emlőkhöz, me­lyeket másfél évig egy cuclisüveg képviselt. Későbben egy törvényesített és egy nem törvényesített anyához igazo­dott, majd az iskolában a stréberekhez, a tanárokhoz, a pedelusokhoz. Mikor a »Méh Románca« takarékpénztár nagyon szerény tisztvisélőcskéje lett, állandóan igazodott hasas és hústalan főnökeihez, a kék, zöld, piros bankjegyek­hez, az istenhez, a császárhoz, illetve annak magyarorszá­gi helytartójához: Horthy Miklós kormányzóhoz, miniszte­reihez, képviselőihez, a Szent Koronához. Mindenhez. Egy leönnyelmű tavaszi mámor igézete után megkezdte az iga­zodást anyósához, neje őnagyságához, majd későbben gyer­mekeihez, akik isten dicsőségére Máté, Márk, Lukács és János nevet kapták a szentkeresztségben. Beláthatja mindenld, volt mit és miért igazodnia, kü­lönösen a háború vérzivatarainak közepette. Olyan volt szegényke, mint a hit, remény, szeretet szimbóluma az ámennel együtt. Minden híresztelés ellenére Kovács Bertalan erős aka­ratú ember lévén, a sok baj, zűrzavar ellenére összeszorí­totta keskeny, picipiros száját, s járta az \Élet göröngyös országútját. Kereste a kibontakozás, az igazodás lehető­ségeit. Tudta, hogy a két német elhalálozása után sok minden szorul bizonyításra, s neki bizonyítania kell. Ez érdeke és cgéréletének elengedhetetlen feltétele. Első­sorban be kell bizonyítania, hogy ő tántoríthatatlan híve a németek által szentesített új rendnek, a Wehrmachtnak, az SS-nek és a többi. Gondolt néha arra is, hogy nevet változtat. Csak az volt a dologban bökkenő, hogy azok a német-hangzású nevek, melyek megfeleltek volna egyéni­ségének és vágyainak, a kultúra miniszterei és a katolikus püspöki kar által eléggé kisajátíttattak, bizonyíték erre Klébelsberg, Hómann, Rótt, Ernszt, Karafiát kegyelmesek és nagyméltóságosak, hogy csak úgy a sűrűjében tallózzunk. Kobakjában őrzött egy tetszetős nevet, egy csodanevet, dé­delgette, ráérő perceiben dajkálgatta: Donausender. Hát nem pompás? Donausender úr, vagy né, vagy Máté, Márk, Lukács és János. Persze, ez egyelőre belső titka volt csu­pán. Ezt meg kellett előznie Valaminek, ami teljes egé­szében Szilveszter éjszakáján világosodott meg előtte: né­metet kell hozni a házhoz. Kell. Becsületből is. Reggel nyolc órakor nem ment be a hivatalba. Éleié­ben harmadszor fordult ez elő. Az első eset a nagy háború kitörésének napján volt, mikor is gyónni ment a barátok templomába, hogy testét-lelkét előkészítse a zrire. A máso­dik eset a német őrnagy halálakor történt, igaz, hogy ez nem is eset, hanem egyenesen nemzeti gyász volt. Ahogy az előbb mondtam, nem ment be a hivatalába, a német város parancsnokság felé vette útját. Hogy érdekesebb legyen a magasztos célok felé ban­dukoló hazánkfia, beillesztem a környezetbe. Január máso­dik napja. Hó sincs. Sár van helyette. A háború ellenére még mindig gömbölyű az égkupola, és a levegő összetétele négy rész nitrogén és egy rész oxigén. Az utcán fáradtan és fázósan rohannak az emberek. A fáknak nincs levele. Sok kirakatnak csomagolópapír az üvege. A járdán és az úttesten fekete téli piszok. Verebek. Szówil minden úgy, mint egy ilyen piszkos háborúban kell, hogy legyen. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom