Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1958. február 26. 3z angol hadügyminiszter bejelentése az alséházban a rakétatámaszpontok létesítéséről London (Reuter). Duncan Sandys angol hadügyminiszter az alsóházban bejelentette, hogy az amerikai rakéták ki­lövésére szolgáló angol tá­maszpontokat elsősorban Ke- tet-Angliában, Ltnoolnshire- ben és Yorkshirében állítják fel. A rakétákat szétszóródva, kis mennyiségben tárolják. A hadügyminiszter hangoz­tatta, az Egyesült Államokkal kötött egyezmény kiköti, hogy a rakétákat csupán a két kor­mány »közös és pozitív dönté­se« alapján lövik ki. A rakétákat és a hozzájuk szükséges különleges felszere­léseket az Egyesült Államok szolgáltatja. Az Egyesült Álla­mok vállalja magára a raké­ták, valamint az Egyesült Ál­lamokban kiképzendő angol személyzet költségét. Ugyan- ókkor Anglia költségére építik meg majd a támaszpontokat és szállítanak bizonyos felsze­relési cikkeket. Anglia része­sedése e kiadásból becslések szerint mintegy tízmillió font­sterling. A bejelentés után a munkás­párti képviselők azonnal a kérdések özönével árasztották el Sandys hadügyminisztert az egyezményről, valamint arról, hogy milyen körülmények kö­zött lövik ki a rakétákat. Az egyik kérdés az volt, hogy po­litikai vagy katonai döntésről lesz-e szó. A hadügyminiszter így vá­laszolt: "A két kormány kö­zös, pozitív döntésére lesz szük­ség — s hangsúlyozom: a kor­mányok, és nem katonai pa­rancsnokok döntéséről van szó«. A miniszter azután hangoz­tatta, hogy az egyezmény öt évig marad érvényben, utána bármely kormány felmondhat­ja hathónapos felmondási idő­vel. Egy munkáspárti képviselő ígéretet kért arra nézve, hogy a rakétatámaszpontok építését nem kezdik meg a «-csúcs« megbeszélések előtt — a had­ügyminiszter kitért a válasz elől. A Holland Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Hága. (TASZSZ). A De Waar- heid közölte a Holland Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának nyilatkozatát, amely rámutat, hogy a holland nép széles rétegei aggódnak a ra­kéta-támaszpontok létesítésé­nek tervei miatt, minthogy ezek csupán kiélezhetik a nem­zetközi helyzetet és amennyi­ben Hollandiát bekén y szeri tik a szocialista tábor országai el­leni agresszív háborúba, ka­tasztrofális következmények­kel járhatnak az országra. A Holland Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívja a holland kommunistákat: még szívósabban győzzék meg a né­pet, hogy minden erővel meg kell akadályozni az amerikai rakéta-támaszpontok építését. ..‘ Íií BERLIN (MTI). Bonni hivatalos hely­ről származó értesülés szerint Adenauer kancellár lemond­ta tavaszra tervezett dél-ame­rikai útját. A nyugatnémet bel- és külpolitikai helyzet ma nem engedi meg, hogy a kancellár hosszú időn át, ép­pen ezekben a hónapokban távol legyen Bonntól — hang­zik a hivatalos jelentés. TOKIÓ (TASZSZ). Hétfőn Tokióban megkezdődött a Japán Szo­cialista Párt II. kongresszusa. A kongresszuson körülbelül Antonin Novotny beszéde Prága (MTI). A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Csehszlovák Nemzeti Arcvonal Központi Bizottsága február 24-én az 1948. februári győzelem (10. évfordulója ajkaiméból együt­tes ülést tartott a prágai vár spanyol termében. Az ülésen A. Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, köztársasági etaök mondott be­szédet. 1948 februárjában — mon­dáiba — történelmi összecsa­pásra került sor a munkásosz­tály és a burzsoázia között, amely vissza akarta téríteni az országot a szocializmushoz ve­tető útról. A februári győzelem -befeje­zését jelenti annak a forradal­mi folyamatnak, amelyben Csehszlovákiában a népi de­mokrácia lett a proletárdikta­túra formája. Ezután a febru­ári győzelem óta elért eredmé­nyeket méltatta. Antonin Novotny beszédé­nek befejező részében a cseh­szlovák köztársaság külpoliti­kájával foglalkozott. A köztársasági elnök beszé­de után «-A szocialista haza építésének Klement Gottwald rendjével« és más kitünteté­sekkel tüntette ki több üzem és kollektíva dolgozóit, vala­mint a Csehszlovák Kommu­nista Pánt Központtá Bizottságá­nak egyes tagjait, a párt több régi harcos aktivistáját és több kiváló dolgozót. A koreai katonai fogyversziineti bizottság ülése megkísérlik az „Ontlrea Doria“ kiemelését A napokban két amerikai vállalat — amely elsüllyedt ha­jóik kiemelésével foglalkozik — bejelentette, hogy ez év tava­szon közös kísérletet tesz az Andrea Doria nevű elsüllyedt olasz hajó kiemelésére. Az Andrea Doria a Stockholm ne­vű svéd—amerikai hajóval tör­tént összeütközése után 1956 úliueában süllyedt el. A tervek szerint a hajót, ?mely most az oldalán fekszik, először sűrített levegő összi- -attyúzásával próbálják meg élállítani. Ezután 70 vastag Kötelet csúsztatnak a hajó alá cd ezeket két ércből készült hajóhoz erősítik. A két hajó raktárhelyiségeit vízzel töltik meg. Amikor a ''aj ók mélyebbre merülnek a tengerben, meghúzzák a köte- ' eket. Ezután kiszivattyúzzák belőlük a vizet. Arra számíta­nak, hogy ezáltal az elsüllyedt hajó eléggé felemelkedik ah­hoz, hogy sekélyebb vizekre vontathassák. Itt az említett folyamatot mindaddig megis­métlik, amíg az Andrea Doriát úszó kikötők segítségével be­vontathatják a tengeri kikötő­be. Az amerikai társaságok azt remélik, hogy egy darabban tudják kiemelni a hajót és az­után eladhatják valamelyik hajózási társaságnak, amely visszaállítja a forgalomba, vagy ócskavasként használja fel. Panmindzson Uj Kína). Hétfőn Panmindzson,ban ülést tartott a koreai katonai fegyverszüneti bizottság. Az ülésen Kang Szang Ho vezérőrnagy, a koreai—kínai fél küldöttségének ~ vezetője átadta az ENSZ-haderők kül­döttségének a kínai népi ön­kéntesek főparancsnokságának nyilatkozatát a kínai önkén­tesek kivonásáról. Felkérte az amerikaiakat, hogy helyezkedjenek pozitív álláspontra a koreai—kínai lé­péssel kapcsolatban és von­ják ki Dél-Koreából az ösz- szes amerikai és más külföldi csapatokat. Az amerikai fél megtagadta a kínai népi önkéntesek fő­parancsnoksága nyilatkozatá­nak átvételét és nem volt haj­landó a koreai—kínai fél fel­vetette kérdéseket megvitat­ni, azzal a kifogással, hogy azok nem tartoznak a katonai fegyverszüneti bizottság ha­táskörébe. Kang Szang Ho vezérőrnagy erre rámutatott, hogy a kínai népi önkéntesek kivonásáról szóló nyilatkozat igen nagy- | jelentőségű Korea békés egye- í sítése és a koreai feszültség ! enyhítése szempontjából. Ez a kérdés mindenképpen a j koreai katonai fegyverszüneti j bizottság küldöttsége elé tar- | tozik — mondotta. I A koreai—kínai küldöttség ! vezetője ezután hangsúlyozta, I az amerikaiak elutasító ma­gatartása újból megmutatja, hogy a legkevésbé sem tö­rekednek Korea békés egye­sítésére, majd, kérte, hogy az amerikai fél vegye újból ko­molyan fontolóra a kínai népi önkéntesek kezdeményező lé­pését. Az amerikaiak hétfőn fi­gyelemreméltó célzattal, "új­ból indokolatlanul követelték annak a repülőgépnek a visz- szaszolgáltatását, amely feb­ruár 16-án átrepült Észak-Ko­reába. Kang Szang Ho vezérőr­nagy válaszában leszögezte, hogy a koreai—kínai álláspon­tot már világosan kifejtették: ha a dél-koreai hatóságok va­lóban érdeklődést mutatnak a repülőgép egyes utasainak visszatérése iránt, akkor köz­vetlenül forduljanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányához. Verekedések a török parlamentben Ankara (MTI). Hírügynöksé­gek jelentése szerint, a török parlamentben vasárnap a köz- társasági elnöki hivatal költ­ségvetési Vitájában az egyik köztársasiágpárti képviselőnek Celal Bayar (köztársasági el­nökre tett megjegyzése felbő­szítette a demoikratapártá kép­viselőkéit. A heves parlamenti viharnak az elnök csak szünet elrendelésével tudott véget vet­ni. A parlament délutáni ülé­sén demokratapárti képvi­selők egy csoportja az üléste­remben megbeszélést tartott, amikor Tevfik Unsalan köztár- saságpárti képviselő abban a hitben, hogy szabályos parla­menti ülés folyik, belépett a terembe. A demókratapárti képviselők megtámadták és be­törték az orrát. Később a par­lament büféjében újból kirob­bant a hét párthoz tartozó képviselők .vitája. Az esti ülés után pedig, amelyet az elnök a megjelentek kevés száma miatt felfüggesztett, a két párt kép viselői a terem elhagyása előtt ismét összeverekedtek. Hétfőn délelőtt újabb öse- szecsapás volt. A félórás vere­kedésben mintegy kétszáz kép­viselő vett részt. A képviselők ököllel támadtak egymásra, pa­dokat törtek össze, tintatartók röpködtek a levegőben, 5 az elnök végül is kénytelen volt kiüríteni a termet. A vereke­dés ezúttal a vallásügyi fő- igazgatóság (költségvetésének tárgyalása alatt tört ki, mert egy demokrata párti képviselő «-hitetleneknek« minősítette a másik párt képviselőit. 700-an vesznek részt, a párt vezető funkcionáriusai, par­lamenti képviselők, helyi kül­döttek, a szocialista pártot támogató szervezetek képvi­selői. Moszaburo Szuzuki, a párt elnöke kijelentette: a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben a japán nép azt követe­li, hogy a kormány józan kül­politikát folytasson., amely biztosítja az ország biztonsá­gát és .gazdasági helyzetének javulását Ebben a vonatko­zásban a Kisi«kormány mű­ködése ellenkezik a nép ér­dekeivel és törekvéseivel. Mi­nél előbb fel kell oszlatni a parlamentet és lehetőséget kell adni a népnek arra, hogy az új választásokon kinyilvá­nítsa akaratát. A kongresszu­si beszámolót I. Asanuma, a párt főtitkára mondta. Kije­lentette, hogy a párt több­ízben fellépett a katonai tá­maszpontok létesítése ellen. Okinava visszaadásáért, az atomfegyverek eltiltásáért, a Kínai Népköztársasággal való diplomáciai viszony helyre­állításáért. A kongresszus há­rom napig tart. KANTON (Uj Kína) A kantom városi bizottsági szervek eUenforra- dalmi tevékenység és a törvé­nyek ismételt megszegése miatt letartóztatták Teng Ji-mingat, a kantoni egyházmegye püspö­két: Teng Ji-ming ellenforra­dalmi célokra pénzösszegeket vett át imperialista ügynökök­től és továbbította ezeket a pénzeket. Tevékenyen együtt­működött a külföldről Kínába küldött eUenfocradalméroikkal. Az időközben az országból ki­toloncolt Pierre Nabbais Jau- reguyvel együttműködve szer­vezetet Létesített Kantonban* amely ellepiíorradaíLmárokat csempészett ki az országból. Jaureguy-nek egyházi állásá­ból kifolyólag szerzett okmá- nyoikat adott át HÉRLEN (MTI). A hollandiai Hérlen- ben egy állatidomító iskolá­ban hétfőn egy férfi puszta ököllel támadt egy oroszlánra, hogy megvédjen egy fiatal leányt. Az oroszlán az idomí- tót a ketrec rácsain keresztül igyekezett magához rántani. Á férfi öklével verve az oroszlán mancsait és pcxfáját, visszako­zásra kényszerítette. • rTT»TTTTT*T»T'rTTTTWT¥T»,*'*'r* tv . IT*1” HALHATATLANSÁGIG Ilyenkor aztán összeszalad az utca, a kör- nyék, a faluvég s szépen felruházzák őket. Vendégségbe mennek, ahol ijesztő története­ket mesélgetnek. A külvárosi melósnegye- dekben pz a témájuk: — Egy burzsoá banda rohant meg bennün­ket, csupa kékvérű alak, s miközben ruháin­kat szaggatták le, kegyelmes és méltóságos urnák szólították egymást. A belvárosi «vetkőztetésükről« ezt mesélték: — Vagy a kendergyári, vagy a kőfejtői munkások voltak a támadók. Egyre azt kia­bálták, hogy «az úri bitangoknak még a borit ts le kellene fejteni!« A káptalandombon így adták elő a dol­gokat: — Istentagadó rablóbanda tört ránk. Azt mondták nekünk, hogy «ruházzon benneteket 1 mennyeknek ura, miként a mezők lilomait ruházza«. Szóval tudna Vágó még sok példát felhozni, mert amint meséli, eléggé tájékozott ezen a téren. — Tudjátok, hogy milyen raktári készlete van ennek a házaspárnak? Egy békebeli áru­ház kismiska mellettük! Vagy negyven alkal­mazottjuk van, akik az összeszedett holmikat 1 kereskedelem csatornájába csorgatják. Él­nek mint hal a vízben. Bertalan erre megkérdezte, hogy miért nem zsap a kardjára a rendőrkapitány? Felesége világosította fel, hogy Velencei Áron főkapi­tány úr jelenleg kirúgás alatt áll s jegyszedő az Uránia moziban. Utóda valami Kovácsevics Alajos, valahonnét idecsöppent katonatiszt, aki kijelentette, hogy a vetkőztetés is lehet is­tenes dolog, a jól beütemezett ruhacsere még egy háborút is eldönthet. Rá sem ránt a do­logra. — Kovácsevics Alajos? Hisz én ismerem! Hat nap együtt voltam vele a Koronáhan’ — Bertalan! Nem is tudtam, hogy te kocs- mázni szoktál s főleg ilyen gyanús alakokkal?! Kovács Bertalanunk adós maradt a felelet­tel. Lelki szemei előtt elvonult az egész pincei história. De más is eszébe jutott. Arra gon­* 18. dőlt, hogy a háború vérzivatarából menekített élete milyen furcsa világban folytatódik to­vább, de az isten kegyelméből ebben a nagy zűrzavarban azonban máris két fix pontot lelt, Hegyit és Kovácsevicset, akikhez lehet majd igazodnia. 10. Jár a baba, jár... Kovács Bertalan a kora délelőtti órákban indult el hazulról, hogy visszaérkezését az ösz- szes fórumok előtt törvényesítse. Mielőtt megnéznénk óvatos tipegéseit, egy-két családi dolgot kell még röviden megtekintenünk, mely a reggeli órákban játszódott le a puha családi fészekben, három felvonásban. Első felvonás: a gyerekekkel kapcsolatos. A dolgot a legkisebbik, a hét éves János kezdte el azzal, hogy apja katonai agyusztérungjára, mely az egyik széken hevert, a következő megjegyzést tette: — Ezért a papa még lógni fog! Ezt a kedves kijelentést összcsaládi elképe­dés és két anyai pofon követte. A gyerek nyikkant néhányat az anyai tenyeresektől s míg könnyes szemmel az ajtó felé somfordáit, ezt szipogta az apja felé: — Ne haragudj, papa, hiszen csak úgy mondtam. A srácok is azt mondják, a gyűlé­seken is hallottam, hogy a katonatisztek reak­ciós alakok... Befejezetlen maradt a mondat, mert János, a fenyegető anyai tenyerek elől kiugrott az ajtón. Jó, jó, ez még nem nagy eset. Egy hét éves apróság elvégre még csak olyan, mint a szaj­kó, fecseg, locsog a csacska szájával. Berta­lan még mosolygott is magában, hogy lám miket forgat kobakjában a kis kölyök"Borot­válkozás közben azonban eléggé meghökken­tette az a beszéd, mely felesége és középső fia, a tizenkét éves Márk között zajlott le. Meg is vágta magát a borotvával. —. Mama! Ma nem megyek iskolába. Sztrájkolunk! — Mit csináltok? — Sztrájkolunk! — Édes fiam, nelem ne marháskodj, mert a sodrófát verem a fejedhez! — Mama, az egész gimnázium sztrájkol. A cigaretta miatt van. Hegyi Vidor, tudod a pa­pa főnökének a fia, a hetedikes, pénteken, éppen számtan órán rágyújtott egy cigarettá­ra. Bende tanár úr a szájába verte, s azt mondta, ha valakinek az apja oly nagyszerű kötéltáncos is, mint az övé, nem szükségszerű, hogy a fia is bohóc legyen az iskolában. Eb­ből aztán az lett, hogy Vidor szaladt haza, s hozta a papáját. Hegyi úr valami nagy skandalumot csaphatott a tanáriban, ami miatt az egész iskolában elmaradtak az utol­só órák. Szombaton megtudtuk, hogy Bende tanár urat kirúgták. — S2xgény Bende, hiszen az olyan rendes ember volt. De mi köze ennek a sztrájkhoz7 Ki a fene hallott ilyent, hogy a diákok sztráj­koljanak? — Tudod, marna, éppen ezért sztrájkolunk. A Vidor szombaton azzal dicsekedett, amit az apja mondott a Bendének. Azt mondja Vi­dor, hogy a tanár úr sógorának a keresztfia kiköpött volksbundista volt, s ebben a tanár úr is nyakig ludas. Vidor papája a helyi la­pok régi számaival tudja igazolni, hogy Ben­de tanár úr már a háború előtt idült német­mániákus volt, kétszer tartott előadást Wag­ner operáiról, kint volt a berlini olimpián is és állandóan Rotbart borotvapengével borot­válkozott. Hegyi úr állítólag — a Vidor sze­rint —, nemcsak, hogy a gimnáziumból kirú- gatta, hanem megígérte, hogy mint volks- bundistát átbillenti a határon is. Hát ezt mi nem engedjük. Ezért sztrájkolunk. — Édes egy fiam! Látom, hogy anyád jó szívét örökölted. De talán ennek elintézése nem tartozik rátok. Bertalan kénytelen volt bekapcsolódni a beszélgetésbe. — Márk! Veszed a könyveidet, s indulsz az iskolába! — Papa kérem! Én megesküdtem a többiek­kel együtt, hogy nem megyek. Senki sem megy. — Hegyi Vidor biztosan megy. — Hegyi megy, persze. De ezek után kö­pünk rá. — Márk! Vidor az apád főnökének a fia. Apád mindig megadta a kellő tiszteletet fel­jebbvalójának, s természetes, hogy te is meg fogod adni a fiának. Elmégy, ha ketten lesz­tek is. Vidorral kezet szorítasz, s megmondod neki, hogy tiszteltetem, a Kovácsokra mindig számíthat. — Bertalan! Nem gondolod, hogy ezeknek a gyerekeknek némi igazuk van? — Az igazság ott van, ahol az erő. A Hegyi pedig erő, volt, van és lesz. A gyerek fogteá ja tálskáját és köszönés nélkül elment. Bertalant ez megnyugtatta, s míg állát másodszor is beszappanozta, meg­elégedetten azon elmélkedett, hogy ilyen hosszú távoliét után is csorbítatlan atyai te­kintélye: fiai tudják ki előtt kell behúzni a nyakukat. Azt persze nem tudhatta, hogy fia ennek ellenérz sem az iskola, hanem a sport­pálya felé indult. Még két epizódszereplője volt ennek az első felvonásnak. A 10 éves Lukács és a leg­idősebb Kovács csemete, Máté. Lukácska ezt kérdezte az anyjától: — Mamii A Vágó bácsi ma miért nem aludt itt? Bertalan a borotvával másodszor is meg­vágta magát. Máté viszont az apának mondta a követ­kezőt: — Papa! Mit szólnál hozzá, ha kimennék az idegenlégióba? Bertalan abbahagyta a borotválkozást. A keze reszketett. Kicsit sok volt a jóból ezen a reggelen. így érthető, hogy drámaian kezdődött a második felvonás, most már gyerekek nélkül, Bertalan, az anyós és Lina asszony szereplésé­vel. — Mire nevelted távollétemben a gyerme­keimet? Hitvesi ágyadban egy villanyóra le­olvasót melengettél szemérmetlenül, vedig csak a mennyasszonya voltál. MamácsJca! Ezt érdemelte meg egy férj, egy vő, aki en­nek a háborúnak mártírja volt? Én Jézus Szent Szíve oltalmára bíztam a házat, s ez lett belőle! — Nézd Berci! A gyermekeinket istenféle­lemben neveltem, akik minden esti lefekvés előtt imába foglalták apjuk nevét. Hát bán­tottak téged ezek egy mákszemnyit is? Nem. Csak olyan dolgokról beszéltek előtted, ami­ről általában a mai világban mindenki be­szél. Ez csak nem bűn? Ami pedig a hitvesi ágyat illeti... (Folytatása következik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom