Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-25 / 47. szám
3 SOMOGVl NÉPLAP list Kedd, títífí: február 8ä. Egy KISZ vezetőségi ülés margójára «MZ VAGYUNK UJ VÉR város erében, fonalak új idők új szövetében, barázdából kikelő magok...« Majakovszkijnak ezek a lelkesedésre gyújtó sorai jártak fejemben, amikor betévedtem a tabi általános gimnázium KlSZ-szervezete vezetőségének ülésére. Hallgattam friss hangjukat, amint a végzett munkáról adtak számot, néztem derűit vonásaikat, szemüket, amint közeli terveikről beszéltek pátoszmentesen, éppen ezért meggyőzően, biztatóan azok számára, akik féltő gonddal, szeretettel egyengetjük ifjúságunk útját a szocializmus eszméi felé. Középiskolás ifjúságunkra sokat panaszkodnak a szülők, pedagógusok, felnőttek egyaránt. Azt tartják, neveletlen, cinikus, láábrándult ifjúság a mienk, közönyös és így tovább. Akik ezt állítják, súlyosat tévednek, mert csupán a felületet látják meg, lemondanak a könnyebb -ítélkezések« kedvéért annak a tudomásul vételéről, hogy a fiatalság sajátja az útkeresés. Az ifjú emberréválásínák útján maga akar meggyőződni mindenről, sürgetés nélkül. Nem igaz, hogy ifjúságunk katasztrofálisan pasz- szív, cinikus. Nézzük csak végig megyénk középiskoláit. Mindegyikben él és erősödik a Kommunista Ifjúsági Szövetség, mely lassan hajtó motorja lesz az iskola életének. Egészségesen hat munkájával a közösségre, még azokra a diákokra is, akik távoltartják magukat a “politizálástól«. Igaz, kevesen vannak a KISZ-tagok, de akik azok, nemcsak zsebükben őrzik tagkönyveiket, tudják mivel tartoznak a szövetségnek. így van ez Tabon is. Százharminc diák tanul. Ebből KISZ-tag 33. Java részük érettségire készülő, tovább tanulni akaró diák. A tanulók háromnegyed része a környező falvakból jár be az iskolába, ami megakadályozza őket abban, hogy az iskola KISZ-szervezetében dolgozzanak. Az iskola KlSZ-szervezete mégis túlnyomó részben bejáró növendékekből áll. A helybeli gimnazisták megmozdíthatatlanok. Sokat a szülök tiltó szava tart távol a KISZ-től. Van néhány olyan diák is, aki a gimnáziumba kerülve is tovább az úttörőben dolgozik, mint ifjúsági vezető, de arról hallani sem akar, hogy belépjen a KISZ-be. Ezt tudva, látva, mégis azt kell mondanunk, hogy a tabi gimnáziumban életképes a KI Szélet. Legjobb úton halad afelé, hogy valóban élesztője legyen az iskola közösségi életének. Lelkes igyekezetben nincs hiány. Nemrégiben rendeztek egy tehetségkutató szava lóversenyt az irodalmi szakkörben, most készülnek Szigligeti Liliomfi c. vígjátékénak bemutatására. Tavasszal salakpályát építenek az iskola mögötti téren, majd meg akarják rendezni az osztályok közötti labdarúgó bajnokságot, sakk-, ping-pcng bajnokságot. Az iskolaév vége felé pedig egy általános műveltségi versenyt rendeznek. A munkaprogram élénk, megtalálható benne minden, csupán a politikai nevelőmunka hiányzik belőle. Amikor megkérdeztük a KISZ-vezetö tanárnőt, Kiss Rózsát, hogy mi érdekli legjobban a fiatalokat, azt válaszolta: — »az érettség* bankett, melyet össze akarnak kötni egy csehszlovákiai utazással«. A KISZ-titkártól, Horváth Ferenctől azirám érdeklődtünk: miért nem működnek a mar xista körök, azt felelte: — nincs előadónk. A két válasz között nagy a disszonancia Sok keresgélés nélkül is rájöhet az ember hogy valami baj van a tanárok és diákol< között. A KISZ azért számlál olyan kevés tagot, mert a tanárok nem »erőszakolják« a diá kokra a belépést. Félreértés ne essék, egyetér tünk azzal, hogy ne lehessen akárki KISZ-tag De egy százharmincas létszámú iskolánál ke vés a 33 KISZ-tag. A fiatalok nem problémátlanok. Helyes, he érdekli őket az érettségi bankett — bennün két is érdekelt annakidején —, de helyteler ha csak az érdekli őket és a tanár, aki a KISP vezető tanár címét viseli, belenyugszik ebbe Panaszolják a gimnázium KISZ-vezető hogy alszik a vitakészség diáktársaikban Legfeljebb óraközi szünetekben vitatkoznál Legtöbbször csak maguk között. Vajon név hibája-e ez az iskolai nevelésnek is? Név oda vezet-e, hogy középiskoláinkból Bóloga tó János-jelöltek kerülnek főiskoláinkra é egyetemeinkre a minden állásfoglalástól idegenkedő fiatalok közül? A politikai nevelés frontján már a nevelőké is a felelősség. A TABI ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUM KISZ szervezete jó mag. Lehet köré építeni. De ad janak tanáraik több segítséget a kiszeseknek’-U Készüljünk a Nemzetközi Nőnap megünneplésére Március 8-a — a Nemzetközi Nőnap — megünneplése immár hagyományossá vált nálunk. Ezen a napon az üzemekben és hivatalokban fokozottan kifejezésre jut az a megbecsülés és szeretet, amely a magyar asszonyokat és lányokat övezi. A aők egyenjogúságát törvények biztosítják Magyarországon. Sokszorosan bebizonyították helytállásukat a munkában és a vezetésben, hogy hazug demagógiával évszázadokon keresztül érdemte- 'eniil nyomták el őket. A megbecsülés és az elismerés jeléül a március 8-át megelőző estén minden üzemben és hivatalban rendezzenek kifejező, bensőséges ünnepélyeket, ahol a férfiak kcszöntsék az édesanyákat és lányokat. Ezeken az ünnepélyeken kifejezésre juthat a nők béke- akarata, tiltakozása az atom- 3S hidrogénbomba kísérletek, a fegyverkezés ellen, szolidaritásuk a függetlenségükért harcoló országok asszonyaival, Bányaival. A nőnap megszervezése és lebonyolítása a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség június első felében tar- .andó IV. világkongresszus előkészületét is szolgálja. E jéiok megvalósításáért a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsa felhívja minden üzem és hivatal szakszervezeti bizottságát, hogy saját területükön mar most fogjanak hozzá a Nemzetközi Nőnap előkészületeihez. Az 1958• márciusi állatszámlálásról A Központi Statisztikai Hivatal március 1-től 7-ig állat- számlálást végez. A szocialista szektor gazdaságainak állat- állományát teljes mértékben, az egyéni gazdaságok állatállományát pedig a megye 127 községében írják össze, összeírásra csak a szarvasmarha, sertés-, ló- és juhállomány kerül. Miért van szükség az állat- számlálásra? Az összeírás célja: megállapítani az ország állatállományát, összetételét, az előző év óta bekövetkezett változásokat Az összeírás kizárólag statisztikai célt szolgál. A Statisztikai Hivatal az összeírás alapján tájékoztatja az ország, a megye és a járás vezetőit az állatállományról. Az állatállomány pontos számbavétele az egész ország érdeke. Az idei állatszámlálás jelentőségét növeli, hogy a 3 éves terv beindítása előtt állunk. A tervek készítéséhez, azok végrehajtásának ellenőrzéséhez és helyes intézkedések meghozatalához elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezető szervek pontos számadatokkal rendelkezzenek. Kik kötelezettek adatszolgáltatásra? Adatszolgáltatásra kötelezett az összes szocialista gazdaság vezetőjén kívül a kijelölt községekben minden egyénileg gazdálkodó paraszt, minden földnélküli állattartó, a háztáji állatállományra vonatkozóan pedig minden termelőszövetkezeti és termelőszövetkezeti csoport tagja. HÍREK A MEGYÉBŐL — Képviselői beszámoló. Dögéi Imre elvtárs, földművelés- ügyi miniszter, megyénk országgyűlési képviselője február 26-án délelőtt 10 órakor Somogyszentpálon, délután 3 órakor pedig Kéthely községben beszámolót tart. — Jól sikerült jelmezbált rendezett Zimány község párt- szervezete, tanácsa, valamint a szülői munkaközösség és a peA iWüzisták Szia- I Hogyan történik az összeírás? Az összeírást az előző évekhez hasonlóan számlálóbiztosok végzik, akik házról-házra járva írják össze az állatokat. Az állatokat a gazdák megmutatják a számlálóbiztosnak, aki az állatok megszámlálása után kérdőívet tölt lei és azt a gazdálkodóval aláíratja. A korábbi években egyes gazdálkodók állatállományuk egy részét elrejtették, mert az összeírásból helytelenül arra; gondoltak, hogy a beszolgálta- tási és adózási célt szolgál. Ezeket a gazdákat megnyugtathatjuk arról, hogy a statisztikai összeírás adatait soha nem használták és használják ilyen célokra. A kormány a beszolgáltatás! rendszert törvény alapján megszüntette és nem is célja annak visszaállítása, úgyszintén már szabályozta az egyes adótételeket is. Ebből is látható, hogy a statisztikai összeírások nem ezt a célt szolgálják. Az állatszámlálás végrehajtása a kis létszámú statisztika szervekre nagy feladatot ró Sikere az adatszolgáltatók ét az összeírásban résztvevők j< munkájától függ. A helyi párt ás tanácsi szervekre ezzel kapcsolatosan az a feladat hárul, hogy kísérjék figyelemmel az állatszámlálást és segítsék a statisztikai dolgozók munkáját. Molnár György Rövid kultúrhírekfi — A balatonszemesi KISZ- szervezet február 14 és 16-án nagy sikerrel adta • elő Gárdonyi: Bor című népszínművét. A darabot Tóth Vendel pedagógus tanította az együttesnek, tesnek. — Grimm: Hófehérke és s hét törpe című mesejátéké játszották február elején a ba latonszemesi úttörők. A ké előadásból 2600 forint tiszta be vétel volt. Ebből az összegbő fedezik az úttörők tavaszi ki' rándulásaik költségeit. — A kaposgyarmati kultúr- csoport nagysikerű farsangi műsort adott a kulturális se- regszemlére való felkészülés keretében Cserénfán. A kétórás műsort sok tapssal jutalmazták a nézők. A színdarabot Marschal Lajos rendezte. Paraszti ésszeL számítással. . . Szágluld (a vonalt, szembe, a tán még nagyobb sebességű széllel A kerekek egyhangúan zakatolnak. Monoton zenéjük megnyugtató, idegeket pihentető. Két oldalt szántóföldek. A koratavasztól zöldülnek a vetések. Olvasni lehet a végeláthatatlan határban, az egymáshoz simuló barázdákban, mint a nyitott könyvben. Mennyi munka, mennyi gond és remény szunnyad a hótakaró alól kibújt mezőben?! Egy pillanatra — mintha megelevenedne a róna — szántó-vető ember, ökrös-, tehe- nes-, vagy lófogatok, dübörgő zenét zengő traktorok és sztali- nyecék érlelik életteljessé a földet. A ló, a tehén, az ökrök mögött meggömyedt háttal gyöngyöző homlokkal ballagnak az emberek. A gépek mögött nem -menetel« senki, hanem a 'traktoros ül a tetején büszkén, vidáman és hetvkén. rx-m “tapossa«-e el a földet?! — meg efféle okokból. Valahogy ezek jutnak az eszébe az embernek, no meg egy kérdés: melyik jobb, melyik könnyebb? Nemrégiben ke- reszfcül-kasul barangoltam a megyét Sok emberrel váltottam szót. Imitb- amott aprópénzre is s: került váltani. Kialakult egy kép, egy számvetés. Ezt szeretném most közreadni, íme!... Pusztakovácsiban a földművesszövetkezet irodájában készült a számvetés. — Mi újság? — kérdeztük Molnár elvtárstól. — Dolgozunk — felelt amaz lakonikusan. — Miben merül ez ki? — Mindenben — hangzik csöndesen. — Megy a felvásárlás, megy a műtrágya is. Most hoztunk egy vagonnal, s már mind elfogyott. Nem ülünk az irodában. Megyünk kifelé az Aztán fordul egyet a beszéd, s a gépi talajmunkáról esik szó, na meg arról, hogy az egyénileg dolgozó paraszt is jobban jár, ha géppel műveli a földjét és nem igával. — Csak a tejpénzből kikerül a szállítás. A tehén sem dolgozik, több tejet ad, s a gép munkadíja bőven megtérül — mondta Molnár elvtárs. Aztán hozzátette: — Vannak a faluban, akik évente 14—15 ezer forintot teremtenek a tejből. De nézzük a tényeket. Egy vontatóért óránként 44 forintot kell fizetni. A vontató viszont egy nap alatt kihordja a trágyát, ami kereken 400 forintba kerül. Ha például tehénnel fuvarozza a gazda, három hétig is eltart. Az állat leromlik, nem tejel úgy, ahogy kéne. Ugyanakkor a gazda maga is fárad, küszködik, battyog a kocsi után. Vegyünk példának egy 8 holdas paraszakkor a föld meg is van szántva úgy, ahogy a nagykönyv előírja. Az őszi betakarítás belekerül 5—600 forintba. Tegyük fel, hogy a trágyahordás 4—500 forint. Az összes mun- kadíj 5—3000 forint. Az évi bevétel csak tejből 15—16 ezer forint. Marad tehát kereken 10 ezer forint. Ha valakinek van két lova, azért fizet 1500 forint adót. A két ló megeszik jó pár holdnyi termést, ami sokezer forintra rúg. Ugyanakkor szekér, szerszám kell még. Gondot, fáradtságot, gondozást, ápolást jelent a ló. Ha viszont eladja lovát, s a két ló helyett négy tehenet tart, s géppel dolgoztat, a jövedelem is nagyobb. A teheneket nyáron kihajtja a legelőre, ami azt jelenti, hogy fél évig kell etetni. A négy tehén ugyanakkor, ha jó tejelő — hoz évi 30 ezer forint hasznot. Máris adódik a kérdés: mi a könnyebb, MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK FÓRUMA A kukorica vegyszeres gyomirtásáról Somogy megye területének nagy része igen alkalmas a kukorica termesztésére. Sokévi átlagterméseink mégis azt mutatják, hogy nem adjuk meg a kukorica kultúránknak mindazokat az agrotechnikai tényezőket, amelyek a megye termésátlagait egyes hazai tájak és a külföldi országok átlagterméseinek szintjére emelnék. A múlt esztendő időjárása a kukoricatermelésnek igen kedvező volt. Ilyen jó körülmények közt a Tengődi Állami Gazdaságnak íennálása óta rekordtermése volt. Silókukoricából holdanként 142, csöves- kukoricából pedig 30,20 mázsa termést takarított be. Tudomásom szerint ezek az eredmények jóval meghaladják az országos és megyei szintet. Ezeket a terméseredményeket a gazdaság a következő növényápolási munkákkal érte el: a kapásművelésű kukoricákat háromszori gépi és kétszeri kézi kapálásban részesítette, míg a silókukorica két gépi és egy kézi kapálást kapott, Hogyan lehet gazdaságosabban termelni a kukoricát s hogyan növelhetők a hozamok? E célt szolgálja az ikersoros 'kukoricatermelés és a hibridkukoricák széleskörű alkalmazása. Ide tartozik a vegyszeres gyomirtás is, amelyről részletesebben szólok. Ez a módszer 1700 holdon végzett nagyüzemi kísérleteim során Szolnok megyében az elmúlt két év alatt jónak bizonyult és bevált. Szolnok megye éghajlati és talajviszonyai közt általában 10 százalékkal kisebb a termésátlag, mint Somogybán. Másrészt a vegyszeres gyomirtásra késve került sor, amikor a termelő mezőgazdasági üzemek már úgy elkéstek a kézi kapálással, hogy kukoricájukat a teljes pusztulás fenyegette. A vegyszeres gyomirtás hatásaként néhány gazdaság a következő terméseredményeket érte el: kapáskukoricából silókukoricából mázsá kat, hold Jászberényi Tangazdaság 28 208 Túrkevei Búzakalász Tsz 25 — Túrkevei Táncsics Tsz — 180 Mezőhéki Táncsics Tsz 30 160 Kisújszállási Kinizsi Tsz 32 — A kapásművelósű kontroli- táblák, ahol háromszori gépi és kétszeri kézi kapálást végeztek, csaknem hasonló terméseredményeket adtak, mint a felsorolt gazdaságok kétszer, esetleg háromszor géppel és egyszer kézzel kapált, de vegyszeresen is gyomirtóit kukoricatáblái. Az ismertetett gazdaságok silókukorica-táblái csak két gépi kapálást kaptak a vegyszeres gyomirtás mellett. Célszerű alkalmazni a kukorica vegyszeres gyomír- tási módszerét. Ez a megállapítás silókukoricára fokozottabb értelemben vonatkozik. Gyakorlati .tapasztalataim alapján a kukorica vegyszeres gyomirtására vonatkozó javaslataim a következők: 1. A gyomok és a kukorica fejlettségi állapotától függően holdanként 1—1,5 kg. Dikonirt gyomírtószert használjunk. Ezt a mennyiséget motoros gépeknél 100, háti gépeknél 300 liter vízben oldjuk fel. 2. Vegyszeres 'gyomirtás esetén a növényápolási sorrend a következő: keléssel egyidőben boronálunfc, 10—15 cm-es kukorica magasság esetében gépi 'kapálást végzünk. A gépi kapálást követő 7—14. napon vegyszeresen gyomírtunk <35—40 cm-nél magasabb kukoricára a gyomírtószer káros lehet). A gyomirtást követő 10—15 napra gépi és kézi kapálással összekötött ritkítást végzünk. Ezt követően a kukorica és a gyomok fejlettségi állapotától függően még egy gépi és esetleg kézi kapálást végezhetünk. Mindez a kapásművelésű kukoricára vonatkozik. A silókukoricánál a vegyszeres gyomirtás előtt és után egy gépi kapálást végzünk. 3. A Dikonirt a vadrepcét csaknem teljesen elpusztítja, míg az acatot, folyófüvet, libatopot, szedert, disznóparéjt és az egyéb ‘kétszikű gyamokat 60—80 százalékban károsítja. Ezzel egyidőben a Dikonirt növekedést serkentő hormonhatásánál fogva a kultúrnövények terméshozamát fokozza. 4. 15—40 cm-es kukorica fejlettség között a gyomírtószer a kukoricára a közölt mennyiségben semmiféle káros hatással nincs. Remélem, hogy az elkövetkező években gazdaságaink Somogy megyében is eredményesen és nagy területen alkalmazzák a kukorica vegyszeres gyomirtását. Mi az idén 6C hold kapás- és 240 hold silókukoricát részesítünk vegyszeres gyomirtásban. Célszerű, ha £ munkaerőben amúgy is szegénj nagyüzemeink gondolkodnál; e módszer bevezetésén. Győr Tibor, mezőgazdasági mérnök, Tengődi Állami Gazdaság Bocsánat, hogy kritizálok! Nem, ne gondolják, hogy holmi mentegetőzés, óvatosság vezette toliamat, amikor a fenti címet papírra vetettem. Szó se rólá. Csak valahogy kellemetlen megmondanom a véleményemet akkor, amikor a fonyódi Visszhang Együttes tagjai épp ellenkezőjét várják annak, amit itt sorra előadok. Akik nem ismerik még a fonyódi Visszhang Együttest, azoknak elmondom, hogy három éve működik az együttes és a könnyű műfajt művelik. Értendő ezalatt, hogy vokál együttestől tánczenekarig, szájharmonika-duótól vidám jelenetek, paródiák előadásáig minden megtalálható műsorukban. Sinkovits László, az együttes hórihorgas irányítója, ösz- szefogója és “lelke«, így fogalmazta meg célkitűzéseiket: »tollhegyre tűzni a helyi visz- szásságokat, visszatükrözni a mindennapi életet. Együttesünk az MSZBT égisze alatt működik, ezért munkánkkal a magyar—szovjet barátság erősödését is szeretnénk előisegí- teni«. mostani élethez, öt évvel ez előtt se hatott jobban, min most. Nem beszélve arról hogy némajátékuk néhol má az ízléstelenség határán jár Poros a műsor, nincs sava -borsa. A zenei számokba! sincs elég ötlet. Sokat kel gyakorolnia a zenekarnak is, hogy véglegesen összehan golódjon. A negatívumok mellett ; lelkesedés, szorgalom, akará az, ami az együttesben a pozi tívumat jelenti. De nem lenn jobb ezt a határtalan lelkese dóst nemesebb célokra “fel használni«? Higgyék el a Viss. hang együttes tagjai, hogy könnyű műfaj nem is olya könnyű, azért -megy nekik i nehezen. Nehogy azt gondolják, hog most már kár a gőzért«. Ke ránt sem! Csak ezt a "-gőzt használják fel ésszerűbbel okosabban. Próbáljanak szín vonalasabb, ízlésesebb, ma ibb műsorokkal színpadr lépni. Tudom, ha most szén től-sze.mbeállnánk egymássá Sinkovits László bein,lene a együttesnek, s már énekelné is: “Mondd, nem kíváhsz t +-m1 i- rvVof ?-'< U £4. Kv rrAAí