Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA P3 A XV. évfolyam, 47. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, mv­Mitrr. február 25. Mai számunk tartalmából:----------------------------------------------Jr---­F ogadás a Kremlben Mezőgazdasági szakemberek fóruma Az iskola, család és a társadalom KÉT ÜT Társadalmi tömegmozgalmat! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Vég­rehajtó Bizottságának szom báli ülésén napirenden sze­repelt a társadalmi tulajdon védelme is. A megyei ügyész­ség vezetője, dr. Csiszár János számolt be arról, hogy a rend­őri nyomozószervek eredmc nyes munkája nyomán egyre újabb és újabb lopásokat, csa lásokat, sikkasztásokat leplez­nek le. Ez megnyugtató. Meg­nyugtató, hogy a tolvajok, sik­kasztok elnyerik méltó bünte­tésüket. Be ha a másik olda­lát is nézzük a dolognak, már nem lehetünk olyan nyugod­tak. Évente csak Somogy megyé­ben több millió forintra rúg ■ az az összeg, amellyel a tolva­jok, a sikkasztók, a társadal­mi tulajdon hanyag, gondat­lan vagy bűnös kezelői meg­károsítják a népgazdaságot. 1957-ben ez az összeg több mint 7 millió forintot tett ki. S ennek az ellopott összegnek csak egy részét tudták a bírói ítéletek az államnak vissza­szerezni. A hozzászólók elmondották, hogy szerte a megyében erő­södik a becsületes dolgozók­nak a társadalmi tulajdon megvédése iránti felelőssége. Egymásután érkeznek a nyo­mozószervekhez bejelentések, amelyekben különböző súlyos visszaélésekre hívják fel a fi­gyelmet. Ennek a fokozódott felelős­ségnek az eredménye, hogy egyre több üzemben hozzák létre a társadalmi bíróságot. Mindenütt, ahol ez megtörtént, a dolgozók helyeslése közben választották meg e bíróságok tagjait. A társadalmi bírósá­gokra nagy feladat vár, hogy nevelje a megtévedt dolgozó­kat, hogy segítsen a társadal­mi tulajdon védelmében. Az viszont szomorú tapasz­talat, hogy ezek a bíróságok még egyetlen egy fegyelmi ügyet sem tárgyaltak, s létre­hozásuknál más tevékenység még nem történt. IVdig a 01 el­tévedt dolgozók nyelése mel­lett a társadalmi bíróságnak még másik igen foptré feladata is lenne, melyet a végrehajtó bizottság határozata így fo­galmazott meg: Olyan légkört teremtem, amely lehetetlenné teszi a lopást, a nép vagyoná­nak elherdálását. Tehát nemcsak az a feladata e bíróságoknak, hogy egy-egy üzemi szarkának, fuserálónak ügyét tárgyalja, meghozza a fegyelmi ítéletet, hanem az is, segítsen ezeknek az eseteknek megelőzésében. Nem azt akarjuk — határoz­ták el a végrehajtó bizottság ülésén részvevő elvtársak —, hogy minél több embert bör­tönbe juttassunk, hanem azt, hogy akit lehet, azt nevelő, megelőző munkával visszatart­suk a lopástól, s ezen keresz­tül a börtöntől. De ebben a társadalmi bí­róságok csak akkor nyújthat­nak és kell is nyújtani segít­séget, ha működő, élő, eleven, a társadalmi tulajdont való­ban védelmező bíróságokká alakulnak. Fokozni, erősíteni a társadalmi tulajdon védelmét, hogy minden ember a maga helyén legyen, munkás, veze­tő, kommunista, vagy párton- kívüli egyaránt érezze: felelős azért, ami körülötte történik. Hogy senki ne járjon csukott szemmel — mondván — nem tartozik rám, s így eltűri a lo­pást, a népvagyon elherdálá­sát. Ezért hozott olyan elvi határozatot a végrehajtó bi­zottság, hogy mindenkit, aki a társadalmi tulajdont megká­rosítja, könyörtelenül felelős­ségre kell vonni. Be felelős­ségre kell vonni azokat is, akik az ellenőrzés elmulasztá­sában elősegítik a társadalmi tulajdon megkárosítását. Rendet kell teremteni a tár­sadalmi tulajdon megvédésé­nek terén. Rendet, hogy lelki- ismeretlen emberek ne tudja­nak sok millió forintot ellop­ni a nép vagyonából, s ezt az összeget a nép javára lehes­sen fordítani. De hogy a tol­vajoknak, sikkaszt óknak ki­sebb lehetőségük legyen tet­tük elkövetéséhez, ahhoz az egész társadalom összefogásá­ra van szükség. S ezért kell azon dolgoznunk, hogy a tár­sadalmi tulajdon megvédése érdekében az egész népet meg­mozgató társadalmi tömegmoz­galmat alakítsunk ki. Hz Országos Tervhivatal elnökének utasítása értelmé­ben az építtető hatóságoknak, minisztériumoknak, fővárosi, megyei, városi tanácsoknak az 1958. évi tervben jóváhagyott beruházási hitelekből és egyéb forrásokból végzendő építke­zésekre február 28-ig végleges hatósági megállapodást kell kötniük a kivitelező szervek­kel. • A hatósági megállapodások megkötése előírásszerűit halad és február 28-ig befejeződik. Körülbelül hetven építtető ha­tóság köt szerződést az ÉM. Vállalatokkal, mintegy hétezer építményre. Megkoszorúzta k a szovjet hősök emlékművét Február 23-án, vasárnap dél­előtt üzemek, hivatalok, fegy­veres testületek pártszerveze­teinek küldöttei gyülekeztek koszorúkkal a kezükben a me­gyei pártbizottság székházá­nál. 56 koszorút hoztak a kül­döttek s helyeztek el a szabad­ságparki szovjet emlékmű ta­lapzatán. A koszorúzás előtt Máté Gé­za őrnagy elvtárs mondott be­szédet. Beszédében arról a harcról emlékezett meg, ame­lyet a vörös hadsereg alakulá­sától kezdve vívott, s arról, hogy mit köszönhet a magyar nép a szovjet embereknek. Be­szélt arról a sok tízezer szov­jet katonáról, akik szórté Eu­rópában a fasizmus leverése közben a népek felszabadítá­sáért, köztük a magyar nép szabadságáért áldozták életü­ket. Máté őrnagy elv társ szavai után az üzemek, hivatalok, fegyveres testületek pártszer­vezeteinek képviselői helyez­ték el kegyelettel az emlékezés koszorúit az elesett szovjet hő­sök emlékművénél. Az ünnep­séget a szovjet katonák, a ma- gyár néphadsereg és a mun­kásőrség fegyveres egységei­nek dfczrnenöte zárta bei A Keleti-temetőben lévP szovjet hősök emlékművénéi ez idő alatt ugyancsak koszo­rúzás! ünnepség zajlott te. Ezen az ünnepségen aa e kör­nyéken lévő üzemeli pártszer­vezetei helyezték el koszorúi­kat az elesett szovjet katonás emlékművénél. Itt Szabó And­rás elvtárs, a városi pártbi­zottság tagja mondott beszé­det. Tisztújító és küldött választó közgyűlést tartott a TTIT megyei szervezete Vasárnap délelőtt az Ipa- rosszókházban nagyszámú ka­posvári és vidéki értelmiségi dolgozó jelenlétében újította meg vezetőségét a TTIT. Dr. Sivó József megnyitó szavai után Csepreghy Győző Kos- suth-díjas főmérnök, a társu­lat elnöke tartotta meg be­számolóját. A jelenlévők elé­gedetten állapították meg, hogy az elmúlt négy év alatt a tevékeny és haladó megyei értelmiség igen értékes mun­kát végzett a nép felvilágosí­tásában, melyet bizonyít, hogy ez időben 3313 előadást tar­tottak 232 244 hallgató előtt, s közreműködtek a népfőisko­lák, az idegen nyelvű, mező­gazdasági tanfolyamok szín­vonalas lefolytatásában. A be­számoló önkritikusan állapí­totta meg a hiányosságokat is, melyek főleg a jelenlegi vi­déki munkából, a szaikosztá-" lyokon belüli viták hiányá­ban, a klubélet vontatott ki­alakulásában jelentkeznek. A színvonalas vitában több helyes javaslat hangzott el. Dr. Fülöp András a siófokiak nevében a nyári kultúrfele­lősök megfelelő kiválasztá­sát, az előadások díjazásának ' egyöntetűségét, a tagok szer­vezésének egyéni beszélgetés formájában való megoldását kívánja. A fiatal értelmisé­giekről sokan szólták. Róna Imre, a Textilművek igazga­tója felhívta a figyelmet a fiatal műszakiak továbbkép­zésének fontosságára. Javas­latot tett egy üzemgazdasági szakosztály felállítása érdeké­ben. Dr. Mezei József az ér­telmiségieknek a Hazafias Népfront által szervezett gaz­dakörökbe való bekapcsolását sürgette. Hasznos megjegyzé­seket tett Merő Béla, a Tán­csics Gimnázium igazgatója, Lővei István, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak dolgozója és Eellyei László, aki az irodalmi szak­osztály további célkitűzéseit ecsetelte. Ezután Onódy Miklós, a TTIT országos elnökségének helyettes vezetője méltatta a megyei szervezet működését, mely szerint a somogyi ér­telmiségiek e társulata orszá­gos viszonylatban is az elsők között van, s híven szolgálja célkitűzéseit. Végül Takács István, az MSZMP megyei vb tagja tolmácsolta a párt elis­merését a társulat eddigi munkájáért és rámutatott né­hány kisebb fogyatékosságra, többek között a világnézeti problémák sűrűbb és alapo­sabb tárgyalására. A közgyűlés ezután megad­ta a felmentést a lelépő veze­tőségnek és megválasztotta új tisztikarát, elnökségét, ellen­őrző bizottságát és az orszá­gos küldöttértekezlet megbí­zottait. . I Félmillió foriní takarékbélyeget vásároltak a Somogy megye általános és középislxlal- diákjai január végéig, A kislétszámú iskolák közűit igen szép eredményt értejt el a kapospulaiak, 214,76 fo­rint értékben vásárolt egy- egy tanuló iskolai! takarék- bélyeget. Fazekasdencs 1. sz iskolájában 78,57, Rinyabsse nyőn 61,76, Vityapusztán pe dig 63,75 forint az egy főn jutó átlagbetét. A közepe, létszámé iskolák között Za- kánytelev rezet, tanulónkén: 38,56 forinttal. Lábadon 30,41. Attalán 30,29, Na-gyberény ben 21,11 forint van a Vál­tások gyűjtSlmpján. A nagy- létszámú iskolák sorúban c. nagyatádi központi iskola 29,18, a kaposvári Vöröshaá- sereg úti iskola 21,73 forintw átlagbetétet ért el. Képviselői beszámoló Az országgyűlési képvise­lők Somogy megyei csoportja legutóbbi ülésén elhatározta, hogy tagjai ebben a félévben 160 alkalommal találkoznak választóikkal. Azóta február 21-én' Sasi János elvtárs, a Somogy megyei Tanács VB elnökhelyettese, országgyűlé­si képviselő Szclád és Kőrös­hegy községekben folytatott beszélgetést a falvak lakói­val. Legközelebb Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi mi­niszter látogat el Somogyba. Szerdán, február 26-án dél­előtt 10 órakor Somogyszent- pálon, ugyanaznap délután 3 órakor pedig Kéthely község­ben tart képviselői beszámo­lót. Szemlét tartott és a feladatokról tárgyalt a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága A magyar és román kormány- és párfküSdöfÉségek között vasárnap folytatódtak a tárgyalások Bukarest (MTI) A magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége szombaton es­te Kádár János, a. Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével résztvett a szovjet hadsereg megalakulásának 40, évfordulója tiszteletére rende­zett diszünnepségen. A küldött­ség tagjai az Athenaeum nagy­termének díszpáholyába foglal­taik helyet. Valamennyi bukaresti lap vasárnapi számában fényké­pet közöl a magyar küldöttség és a román párt- és kormány- megbízottak tárgyalásáról. ■Ugyancsak az élső oldalon je­lent meg a hivatalos közlemény is, amely szerint a megbeszé­lések február 22-én, szombaton ■megkezdődtek. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyaló felek szívélyes és baráti lég­körben tájékoztatták egymást és megbeszélték az egymást kölcsönösen érdeklő kérdése­ket. Vasárnap délben egy órakor ismét félbeszakították a tár­gyalásokat. A Román Népköz­társaság kormányának és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének a tárgyaláson résztvett tagjai, valamint a ma­Szombaton délelőtt zsúfolásig megtelt a megyei tanács épületének kis tanácskozó ter­me. Az ellenforradalom ideje óta most ülé­sezett először a megye Hazafias Népfront bi­zottsága. A megye legfelsőbb népfront-fóru­mán, Szántó József, a megyei iroda titkára na­gyon előrehaladott útról, a népfront tevé­kenység egészséges fellendüléséről, sok ered­ményről számolhatott be. Újjászerveződtek, kiegészültek a járási és falusi bizottságok, a megyei iroda mellett különböző bizottsá­gok alakultak, a falvakban sok helyen hatha­tósan Vette kezébe a magyar—szovjet barát­ság, a béke, a mezőgazdaság felien elitesének és átszervezésének nagy ügyét. A megyei bi­zottság a beszámolóból elégedettem, vett tudomásul néhány elvi megállapítást, misze­rint a népfront bizottságok az ellenforrada­lom idején nem váltak annak szerveivé, hogy az újjászerveződő bizottságok elfogadják a párt és a munkás-paraszt kormány célkitű­zéseit és ezekért készek munkálkodni is. Ugyancsak helyeslőleg vették tudomásul a megyei bizottság tevékenységének további céljait: a népfront bizottságok létrehozását és kiegészítését minden faluban: a március­ban »A népek barátsága«-hón ap megtartá­sát; a »Tegyük széppé a magyar temgert«- moEgalmat; a községfejlesztési tervek növelé­sére irányuló társadalmi rnunkamozgalma­kat; a különböző ünnepségek megrendezését; a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítését, propagálását. A beszámoló helyességét a hozzászólások nagy oh aláhúzták. Dr. Bacza Dezső nagyha­jóim esperes plébános a megye katolikus papságának békemozgalmi tevékenységéről beszélt. Csákvári János, a' megyei írócsoport eddigi működését világította meg. Iövei Ist­ván a falu fiatalságának problémáiról, a ke­vés könyvállományról és sok kultúrotthon nem megfelelő állapotáról szólott, s a helyzet megjavítása érdekében a falu társadalmának még jobb mozgósítását javasolta. Ugyancsak a községi kultúrházakkal foglalkozott Dudás János balatonszemesi tsz elnökhelyettes is, majd a termelőszövetkezeti és népfront-moz­galom tagjai aktív közreműködésének fon­tosságára mutatott rá. Ezután Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Irodájá­nak titkára szólt hozzá, tanácsaival, Véle­ményével segítve a további munkát. Külö­nösen aláhúzta a mezőgazdasági problé­mákkal, a szövetkezeti mozgalommal való foglalkozás fcfitosságát. A határozatok elfogadása után a megyei Hazafias Népfront bizottság kibővítette so­rait Az eddigi nyolcvanhét tag helyett száz- ketten vesznek részt a munkában. Nőbizottság alakult a Kaposvár 1. Megyei Posta­hivatalnál, mély a szakszerve­zeti bizottság mellett fejti ki működését és arra hiva­tott, hogy a női dolgozók élet- és munkakörülményeiben, va­lamint egyéb problémáiban segítséget nyújtson, a szakszer­vezetnek javaslatokat tegyen. Az ülésen öt nőt választottak be a bizottságba, elnök Szabó Gizella lett. A szakszervezeti nőbizottság megalakításához sok segítséget adott Hegyi Jó­zsef elvtárs, az SZMT titkára. Az ülésnek egyetlen szépség­hibája volt csupán: a vezető beosztású nődolgozók nem je­lenték meg. gyér küldöttség tagjai: Kádáft János, Apró Antal, Kállai Gyu­la, Szánmai István, Németh &. roly, Sebes István és Keleti Ferenc a szovjet hősök butka- resti emlékművéhez hajtattak* hogy részt vegyenek a szovjet* hadsereg megalakulásénak 40, évfordulója alkalmából rendé« zett koszorúzási ünnepségein. A Román Munkáspárt Központ- Vezetősége és a kotmány iko-l szóraja utón a magyar párt- és kormányküldöttség koszorú, ját helyezték el a szovjet hő­si emlékmű talapzatán. Kultúráiét Kutason A párt, a tanács, az állam; gazdaság és a többi szerwsKe- tek közös megállapodása sze­rint folyik Kutas község kui- túr-élete. A farsang végén a népi együttes, a KISZ és a fia- tál pedagógusok lelkes cső portja 15-, 16-, és 18-án szín- rehozta Szigligeti—Móricz: »A csikós« című háromfelvonásos népszínművét. A három elő­adáson, minden ai ka) orrúnál telt ház volt a művelődés! otthonban. Méltó helyet a nagyatádi vasboltnak 1953 óta a nagyatádi Kossuth utcában működik az fmsz vas- és vegyes boltja, és mondhat­juk, hogy ezalatt az idő alatt kivívta Nagyatád lakóinak, valamint a környék dolgozói­nak elismerését. Az üzletben havonta félmillió forint for­galmat bonyolítanak le. Külsőre azonban más képet nyújt az üzlet. Szinte fél az ember nekidőlni a falnak, at­tól tartva, hogy hátha össze­dől az egész épület. A raktáro­zási lehetőségek sincsenek meg. Öt helyen tárolják a bolt árukészletét és a legtávolabb ső raktár majdnem kilomé­ternyire van a bolt helyiségé­től. Bizony nem kis munkái jelent ez a dolgozóknak és a vezetőknek egyaránt, akik úgy érzik, hogy megilletné boltju­kat egy korszerűbb helyiség hiszen három év alatt munká­juk nyomán 1 millió 800 ezer forint bruttó nyereség növelte az fmsz vagyonát. A nagyatádi fmsz igazgató­sága úgy döntött, hogy segít a uj sze­bajon és elhatározták az bolt létrehozását. A terv •int különválasztják az élel­miszer, a mezőgazdasági gé­meik, az egyéb vasáruk és mó- ;zaki cikkek árusítását. Erre ízért van lehetőség, mivel a MÉSZÖV is segítséget adott a f ö! dm ű vesszővé tik e/■ -tekn ek be« ruházási hitel biztosításával, Reméljük, hogy még ebben aa évben a szövetkezeti kereske­delemhez méltó helyet biztosi* tanaik a vasboltnak. Dévai Zbltáo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom