Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-22 / 45. szám
SíMiHbat, 1958. február 22. 5 SOMOGYI NÉPLAP . A MÉHÉSZETI KIÁLLÍTÁS ELŐTT A Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mé- hészcsaportja a megye mé- hészbizüttságával karöltve február 23-tól március 2-ig mé- btósseti kiállítást rendez a Dóssá György utca 14. szóm alatt. A kiállítással kapcsolatban feüí*ea-estüik a legillebékeseb- bet, Somlyai Gyulát, a szakcsoport elnökét: mondja el, milyen látnivalót tartogat az érdeklődő számára ez a rendezvény. A beszélgetés egy kis visz- .saapiüiantással kezdődött, amely bíven tükrözi, milyen nagyot fejlődött a kaposvári méhészeik társulása. — A méhész szakcsoport — keíjdte az elnök — 1951-ben 80 taggal alakult meg. Célja a iméhekkel foglalkozó emberek tömörítése volt, amivel a felszabadulás előtt a méhész egyesület foglalkozott, de ©gé- saea más keretek között. A csoport tagjainak az árubeszerzésnél könnyebbségeket, az áraknál pedig kedvezményeket biztosítottunk. Mégis hosszú ideig nagyon sokan idegenkedtek a társulástól. Csak 1953-ban, amikor már többen rájöttek, milyen előnyöket is jelent a földművesszövetkezet keretén belül méhészkednd, kérték egyre nagyobb számban felvételüket méhésztár- saink az első csoporttagok közé. — Ez a fejlődés számszerűiét is kimutatható? — Hogyne. Például a méz- teCTsalés növekedésében. 1951- ben hatvan tag mindössze két mázsa méz szállítására kötött szerződést az állammal, 1957- öen viszont, amikor tagságunk létszáma már 517-re növekedett, 1057 mázsa mézet vásároltak fel tökünk. 1954 óta ■egyébként nagy segítséget jelentett munkánkban a Méhész Bolt működése, amely — ha az első időben szerényebb keretek között is —, a lehetőségekhez mérfen minden a méhészek számára fontos anyagot igyekezett előteremteni és árusítani. — Rendezett már kiállítást a méhésEcsoport? — Igen. Egy kiállítást már rendeztünk négy esztendővel •ezelőtt. Az azonban más célt szolgáit, mint ez, amit most nyitunk meg. A méhészek ugyanis abban az időben elég nagy anyaghiánnyal küszködtek, a kiállítás tehát abban igyekezett segíteni: milyen anyagokból lehet kaptárt és más szükséges eszközt előállítani, ha nem kapható a legmegfelelőbb. — A mostani kiállításnak mi a célja? — Elsősorban szakmai ismeretek fejlesztése a többtermelés érdekében, az önköltség csökkentésének fontosságát is figyelembe véve. Szeretnénk, ha a mi méhésztársaink, a meghívott állami gazdasági, termelőszövetkezeti és egyéni méhészek is sokat tanulhatnának belőle. —• A másik eredmény, amit a kiállítástól várunk: a közös vagyon nagyobb arányú növekedése. A szakcsoport működése óta már berendezett egy asztalosműhelyt, vásárolt egy viaszolvasztó berendezést, s 30 000 forint takarékbetéttel is rendelkezik. Ebből a pénzből minta méhészetet szeretnénk berendezni. Viszont újabb anyagi alapra lenne szükségünk a többi tervünk valóra váltásához, egy viaszolvasató beszerzéséhez, amit idővel mű- lépfeldoJgozó üzemmé szeretnénk fejleszteni — fejezte be nyilatkozatát Somlyai Gyula, a méhószcsoport elnöke. CpMizáLlatt a fiána... Csengett, bongott a dal és a muzsika bűvös varázsával szinte édes álomba döntötte a marcali járási művelődési ház igen igényes és fejlett közönségét. Fölszállott a páva... áradt szét a dal. Ez és a többi. És szinte úgy érezte az ember, a magyar múlt édes íze, lehelete friss, üde levegőt árasztott oda. Népi est volt Marcaliban. Azelőtt egy sem. És ezután ... szeretnénk remélni, sok, nagyon sok. A páva az általános iskola népi estje, ragyogó, fényes, napszédítő tollai pedig az est műsorában elhangzó szebbnél szebb népdalok, /ve-sek, balladák, népi játékok. Szinte örömmámorban úszott a lelkem, amint egyikegyik szám bűvös varázsából még fel sem ocsúdtam, máris új színben ragyogott, illatozott, csengett, bongott felém a msgyar népművészet egy-egy újabb illatos virága, gyöngyszeme. , Megvallom őszintén, amikor meghallottam a tervet (akkor még javában folytak a próbák), kétkedéssel fo- * gadtam. Féltem, hogy nem sikerül ezt a sokszínű, ízű, zamatú drágakincset, illatos virágot úgy csokorbafűzni, hogy egységesen áradjon belőle a magyar népi művészet zamatos íze. Féltem attól is, hogy a közönség a nagy- és kisoperettek lázában nem érzi meg ennek a ragyogóan nagyszerű kezdeményezésnek igazi leheletét. Igen kellemesen csalódtam. Telt ház volt, annak ellenére, hogy azon az esten öt rendezvény volt Marcaliban. S akkor, amikor végigtekintettem a széksorokban ülők ragyogó arcain és láttam, hogy mennyire értik, szeretik és magukénak vallják a színpadról ezer és ezer színnel áradó népművészetet, kicsit elszégyelltem magamat. De végtelenül boldog vagyok, h így így történt. Nagy Mária tanár gyönyörűen felépített elöljárója igen ügyesen világított rá a népművészet mérhetetlen értékére, gazdagságára. Azután felnyílott a kincsesláda és egymásután hullott ki belőle a szebbnél szebb drágakövek sokasága. Nem is tudom, kit dicsérjek? Pados József igazgatót, akinek agyában megszületett a gondolat? Tanárt, tanítványt, vagy -éppen a lelkes közönséget? Az egész kollektívát, aki ott, azon az esten irányított, népművészetet adott, vagy éppen gyönyörködött. A műsor tervezése és összeállítása Kolozsvári B. István énektanár és a magvarszakos tanárok munkaközösségének érdeme. Kivitelezése megoszlott a nevelőtestület tagjai között. Ki tanított, ki rendezett, ki öltöztetett, lei felügyelt. Együtt végezték a munkát, ami ilyen tartalmú műsorok összeállításának és betanításának igen fontos feltétele. Pár nap távlatából is, amikor ezer és ezer behatás ért már, lelkes örömmel gon tolok vissza az estre még akkor is, ha egy-két heti próbát él is bírt volna a műsor. Szállj páva, szállj... ! És legyenek ezeknek röppentéi a marcali, de minden helység' pedagógusai. Szállj páva, szállj... ! De ne csak az iskola falai közül csupán. Mindenünnen, ahol kultúrmunfca folyik. Henger László-?TTTTVVTTTV»VTTVVTVWrVTVWTWT VTVVTTTVTVVTTTTTTVTTTTTTVVrTTVVTTTTTTVTTVTVTVTTTTVTV» | muT* TÜZET OLTOTTAM SOMBAN A tanácsházán kora délután a somi egyet nem értés okairól tárgyalunk, amikor valaki szinte berobban az ajtón. — Tűz van, tűz van ... Azonnal mindenki ... Az egész társaság, úgy ahogy van, máris rohan kifelé. Nam messziről ide- haliatszák a kiáltozás, jajgatás, szól a kiskaraiig a toronyban. Siető emberek szaladnak arra. Elrohanunk a szartár előtt, onnan éppen most tolják ki nagy erőlködéssel a tűzoltó kocsit. Nagy a sár, néhezen fordul a kenők, mégis szinte íeiröpítik a domboldalon álló ház elé. A zsupptetőbe már teljesen .beleharapott a láng. Magas taréja lobog a szélbein. Sűrű pernyéje száll a szomszéd házak felé. Nagy a veszély, azok is zsuppfedele- sek. Egy kislány sír a házuk előtt, a nagymama tördeli kezét mellette. Pillanatok alatt összeszerelik a csöveket, s már zúdul is a víz a háziak tetejére, mert a másikat már úgy sem lehet megmenteni. Valakitől, egy öreg nénitől elveszem a vödröt és hordom én is a vizet. De hordják mindenfelől. Egymásra várunk, mert a kúton csak egy vödör van, sajnos. De nincs baj, a lajt mindig tele van azért. — Kié a ház? — kérdezem. — Aj szegény, annak így is elege van. Borza Lajosék laktak benné..,. Traktoros. Hat gyerék van. S éppen tegnap vezettette be a villanyt is. Hordom a vizet és, ■nézem a képet: mint egy hadsereg. A szivattyú két fakarját a fiatalok emelgetik, a parancsnok szórja a vizet a füstben a fal alatt fölfelé, mások a túloldalon hordják ki a bútorokat, s amit csak tudnak a kis háztartásból. Arra gondolok közben, de jó ez az együttműködés, mindenben így kellene itt a faluban tenniük. S aztán vízhordás közben arra is, mi lesz a házzal, mert nem. biztosították be Borzáék, hova men- nak a sok [gyerekkel, micsoda igond lesz ez a családnak. De lassan szűnik a munka. A tűz elvégezte a magáét, a tető teljesen „ leégett. Emberek és a parancsnok másznak fel az alacsony fal oldalaira és onnan pásztázzák, csákányozzák a még égő gócokat. Itt már nincs mit menteni. Megköszö- szönöm a vödröt, aztán átmegyek a domboldalba. A szemben lévő ház előtt megállók. Béniről az ablak mögül rémülten és értetlenül bámulnak ki a Borza gyerekek. Ide menekítették őket a szomszédok. Mire tanácshoz érek, már jön szembe az egyik tanácstag, hogy megvan a kiutalt. lakás a családnak, indulnak is pa- kolódni. Jó éi-zés fogott el nagyon. Egy hét múlva megint arra jártam. Beszélgettünk erről-ar- rdl. Valaki emlékezett, hogy ott voltam a tűznél és egy papírt mutatott. — Mi ez? — kérdeztem, mert egy ki- imirttattás volt, számok egymás alatt. — Hát ez a gyűjtés eredménye — mondta Kiss Lajos elvtárs és Kustra Mihály párttitkár bólintott rá. — Tudod, másnap reggel találkoztam a Borza Eajcsival, s olyan szomorú volt. Gondoltam egyet, bejöttöm a Kustra elvtárshoz, aztán ketten átmentünk Varga tanácselnökhöz, behívtuk az ifjúsági vezetőt és megállapodtunk, hogy önkéntesen, ki mit akar adni, . gyűjtést indítunk szegényeknek... A fiatalok megkapták az ívet és nagyon szépen összejött minden. Most olvasd. Néztem az eredményt: ezemégyszáz forint készpénzt adtaik a felnőttek, ötszázat az iskolás gyerekek. Terményből begyűlt: 305 kg. burgonya, tíz mázsa takarmány, 420 kiló gabona, 6 mázsa 80 kiló tengeri, 25 kiló bab. — összeszámoltuk, mintegy hatezer forint értéket szedett össze ez a kétezer lelkes falu. Akikor nem szóltam semmit. Gondoltam, jobb megírni, hogy mindenki .ismerje a megyében: a somiak jelesre vizsgáztak emberbaráti szeretetból. Csákvári János SPORT A volt járási bajnok az NB III. küszöbén A íabi SK labdarúgó csapata A tabiak állandó őszi együttese, ülő sor, balról jobbra^ Györke I., Csonka, Krutek. Térdelő sor, balról jobbra: Gvőrke II., Fritz, Szabó. Álló sor, balról jobbra: Gerbely, Puha. Kuti, Czabula I!., Czabula I. A cím láttán rögtön tudja mindenki, aki figyelemmel kíséri a megyei labdarúgó bajnokság I. osztályának küzdelmeit Somogybán, hogy csak a tabi labdarúgókról lehet szó. A tabi labdarúgás nem tartozott azelőtt sem_ a legrosszabbak közé, mégis 1955- bein elégtelenre vizsgázott. A csapatban uralkodó rossz szellem végül is odáig juttatta az együttest, hogy az visszalépett a megyei bajnokság további küzdőiméiből, s kiesett az I. osztályból. Miután ugyanez évben Somogybán megszűnt a megyei II. ősz tály is, így a tabtaknak a járás bajnokságban kellett hozzálátó csapatuk újbóli lclaUikításához Hamarosan kitűnt, hogy a tabial jól hasznosították a sikertelet 1955. esiztendö tapasztalatait. Át szervezték az együttest. Míg ko rabban a csapat gerincét a hely beli honvédség játékosai alkot tálc, s ezzel egyidejűleg a hazai tehetségek felszínre kerülését megakadályozták, addig az új csapat kizár ól ág tabi játékosokra épült. Hogy az átszervezés helyesnek bizonyult, azt bizonyította az 1956. évi 100 százalékos járási bajnokság. 56 őszén már-, már kivívta az osztályozókon a saipat a megyei I. osztályba való visszajutást, amikor az ellenforradalmi események félbeszakították ezt a küzdelemsorozatot. Az 1957. évi tavasz: egyfordulós bajnokságban csak az utolsó mérkőzésen (amikor döntetlenül végzett a csapat a K. Kinizsi II- vel) úszott el az újabb száz szá- atékos bajnokság. Ez a csapat istán úgy, ahogyan volt, nekivá- ;ott a megyei I. osztálynak, ahol .osszú időn át veretlenül a táblázat élén haladt. A kezdeti siker aztán váratla- :ul megtört. Kikapott a csapat íöhönyén, vereséget szenvedett Barcstól, és ami még nagyobb meglepetés volt. Lengyeltótitól. Ezek a meglepő eredmények azt bizonyították, hogy a csapat felkészülésébe hiba csúszott. -Nem volt megfelelő az alapozás. Tíz hét után mind jobban kiütköztek a fáradtság jelei, a csapat nem bírta az őszi hajrát, ezért került a bajnoki táblázat éléről a harmadik helyre. , Erre az előkelő helyezésre azonban büszkék a tabiak és joggal. A bajnoki rajtnál senki .sem álmodott arról, hogy első helyen vegez majd a csapat. — NB III? Nem értünk meg mi még arra — mondotta Kocsis György, a tabiak lelkes vezetője, aki olyan mindenes szerepét tölti be a 'sportkörnél. A szurkolótábor józanabbik része is úgy vélekedik, hogy ha a tabi csapat az élmezőnyben tud végezni, akkor nagyon jó lesz. Azt azonban elárulhatuk, hogy titokban mégis reménykednek a tabiak. Mi az együttes kitűnő szereplésének az oka? Könnyen választ kaphat erre bárki. Elsősorban a vezetők jó munkája, hogy összekovácsoltak egy kitűnő kollektívát. Aztán Harag Tibor szövetkezeti agronómus, társadalmi edző jó munkája. Harag nemrég még játékosa volt a tabi csapatniuk. Éppen az bizonyítja rátermettségét, hogy volt játékostársaival szemben is van tekintélye. Szaktudását bizonyítja az egységes tabi csapat, ahöl sikerült kialakítania mind az állandó védelmet a fedezetpárt. mind pedig a tárna- dósort. A tabi csapat jóformán alig változott az őszi idény folyamán, s ők szerepeltették a leg- vevesebb játékost a bajnokság félidejéig, számszerűit 14-et. Persze akad még hiba is a tabi tizenegy háza táján. A szakemberek és a szurkolók azt mosdják, hogy főként a védelemnek kell javulnia, mert hiába állandó a hátvédhármas, bizony itt még sokszor közbecsúszik feleslegesen az egyénitek ed és is, nincs meg az összhang. A támadósor játéka tetszetős, de a kapunaiö- véssel már baj van. Ezeket a hibákat igyekszik Harag edző most lenyesegetni. Ha sikerül, akkor bizony könnyen elképzelhető, hogy a csapat nem áll meg az NB III. küszöbén. Mert igenis a Habi együttes ma még a megyei labdarúgó bajnokság ogyik legesélyesebbnek számító csapata. Kovács Sándor Számvetés a megyei sakkbajnokság után Veget ért az idei megyei egyéni sakkbajnokság, amely, úgy vélem, a maga nemében egyedülálló volt. Még soha nem fordult elő, hogy hárem fordulóval a befejezés előtt nyolc versenyző volt esélyes a bajnoki címre, s könnyen keletkezhetett volna a vénén hatos holtverseny. Igv fordult elő, hogy e sorok írója is lehetett volna akár második, de végül is a nyolcadik helyen kötött ki. Mit bizonyít ez? Azt, hogy ma megyénkben S —10 nagyjából egyenlő iátíkerejü versenyzővel rendelkezünk, ahol rendszerint a pillanatnyi forma dönt csak. Ha számbavesszük, hogy ezekhez iönnek Franki dr., Máté dr„ Kiss foltán, Túri dr., Gál Ambrus, H. Kovács Zoltán és Nagy Miklós akik e versenyen különböző okok miatt nem indultak, akkor kitűnik, hogy még nagyobb, még tömörebb a mezőny. Ha ők indulnak, úqy véljük, még szebb, érdekesebb, s valószínű reálisabb is lett volna a verseny. Ez az egyik következtetés. A másik ennél fontosabb. Az egész verseny ugyanis bizonyította, hogy sakkozóinknak nincs versen y gyekor !*ta. Nem bírták idegekkel a verseny idegfeszültségét, s ha valakinek »állt« az első hely, azonnal vesztett. E ‘ttánvosséora csak egy lehet a feleiét, több versenyzési alkalmat kel! biztosítani sakkozóinknak. Az évi egy nagy verseny nagyon kevés, mondhatnánk semmi. Meg keli találni a módot, hogy változtassunk ezen. ügy vélem, ehhez az első lépés az lenne, hogv űjiá kellene szerveznünk a sakkozók megyei al- szövetscqét. E szövetségben ugyanis ma egyetlen fix emberünk van. a sakkozásnak köztiszteletben álló mindenese. 5zabó Gvula. Melléle kellene néhónv lelkes sakkvezető (lehetőleg nem versenyző).- Olvan. aki tud áldozatot hozni e sportágért éppúgy, mint $sabó Gyula. Véiemfmem szerint az új iászervezett szervnek feladata lenne összefooni a K. Soar+aeus scortkcr vezetőségével. Biztosiban! kellene egv megfelelő helyiséget a sakkozóknak. Szélesebb alapokra kellene helyezni ezt a sportot, úqy, hogy ?. iSoartacus rrvirtősógi sakkozói mögött kezdjék meg á sort alulról az általános Iskolás, vagy kö- zéniskolás sakkcsooortok, r legyenek alacsonyabb fokú versenyek is. Vegyük számba a verseny —ó,", vevők KöMer Sándor, bajnokunk. lelkiismeretes felkészülésének, s Jó idegeinek köszönheti megérdemelt első helyezésót. Besztercsényiről az utóbbi időben sokat irt a sajtó. Joggal, mert valóban megtorpant. Gyenge a fizikuma, bővíteni kellene megnyitási repertoárját. Bgy-két éve Besiztercsényit sokan hasonlították össze a magyar bajnokság mostani esélyesével, a zalaegerszegi Portischsal. Beszter- ■ csényi tanulhatna a nála fiatalabb Portischtól szorgalmat és nem utolsó sorban szerénységet. Bárány rossz kezdés és ingadoi zás után bizonyította be, hogy kitűnő versenyző. Dóbor negyedik helye valószínű az I. osztályú minősítés visszaszerzését1 jelenti. Kár, hogy néhány játszmát csúnyán elrontott. Treer tehetséges. Komoly versenyző lehet, de állandóan időzavarral. küszködik. Horváth László könnyen végezhetett volna előrébb is. Mellette szól, hogy nincs kellő verseny- tapasztalata, s hogy napi munkája nagyon elfoglalja öt. Besz- terc-sényi legyőzéséért külön dicséretet érdemel. László is végezhetett volna jobb helyen Ö túl gyorsan játszik, s nem használ. Vasárnap délelőtt ismét bajnoki ökölvívó viadal színhelye Icon Kaposvár. Az NB II. délnyugati csoportjának második fordulójára kerül ekkor sor. amikor a K, Dózsa csapata a Dombóvári VSE együttesét látja vendégül, ökölvívóink legutóbb a jóképességű szekszárdi csapat ellen arattak imponáló győzelmet. Ezen a találkozón is természetes a kaposvári csapat az esélyes. De . . . És ez a de figyelmeztető kell hogy legyen valamennyi Dózsa öklöző számára. Mert az elbizakodottság minden sportágban, de különösen az ökölvívásban köny- nyen megbosszulja magát. A szoSZOMBAT: Labdarúgás: KMTE—K. Honvéd barátságos mérkőzés, Dózsa-sporttelcp, 14.45 Irakor. ASÁRNAP: Labdarúgás: K. Kinizsi—Szigetvári Zrínyi, barátságos mérkőzés. Kinizsi sporttelep, 14.45 ó. KMTE—K. Hunyadi Vasutas, •Kaposvár, Dózsa-pálya, 14.30 ó. K. Dózsa:—K. Kinizsi II., Kinizsi-pálya, 13 ó. Nagyatádi Kinizsi—Barcsi HVSC, Nagyatád, 14.30 ó. Siófoki MÁV Otajmunkás SE— Nagykanizsai VTE, Siófok, 14.30 ja fel kellőképp idejét. Sipos dr. a verseny végére roppant össze. Ö bírta legkevésbé a nagy versenyfeszültséget. Vodicska egykét játszma erejéig most is kitett magáért. Legyőzte Bárányt és Bos7tercsényit. Le kell szoknia felesleges inkorrekt áldozatairól. Péterfi egészségileg nem volt rendben. Ez gyengébb szereplésének oka. Horváth Miklósnak is idegeivel van baj. Emiatt rontott el több nyerő állást (pl. .Beszteijcsényi ellen). Soóki Barnának még sokat kell tanulnia, főként több tül elemre van szüksége. Dicséret illeti Treer legyőzéséért. Mindent összegezve, a verseny jól sikerült, ha a színvonala nem is volt túl magas. Vita egy esetben sem volt. A verseny rendezéséért Szabó Gyulát és H. Kovács Zoltánt Illeti külön dicséret. Dr. Sipos Ferenc rítóban elég esetleg egy meggondolatlan pillanat, a másodperc tört része és kész a baj. A dombóvári csapat, ha tudásban nem is ér fel a kaposvári együttessel, nyilván meg akarja majd mutatni, hogy azért őket sem lehet eltemetni. No meg tudott dolog, hogy- a sportban a bajnokjelöltet. az első helyezettet mindenki meg akarja verni. Éppen ezért1 azt várjuk a K. Dózsa ökölvívóitól, hogy nem okozaok majd csalódást azoknak a szurkolóknak, akik nyilván isméi, nagy számban látogatnak ej majd a Dózsa sportcsarnokába. órakor. Most vasárnap már csaknem valamennyi megyei csapatunk Is pályára lép. ökölvívás: K. Dózsa—Dombóvári VSE NB. II. bajnoki mérkőzés. Dózsa sport- csarnok. 10.30 ó. Teke: KMTE—PVSK NB II. bajnoki. Spartacus-pálya, 8 ó. Asztalitenisz: KMTE—Bajai Vasutas TE NB. II. bajnoki, Kaposvár, Cukorgyár kultúr otthona, 9.30 ő. Röplabda; Tr-remröplabda torna hatodik fordulója, Kaposvár, Táncsics Gimnázium, 8 órától. Ökölvívóink figyelmébe: Ax elbizakodottság mindenkor megbosszulhatja magát ? Ö A szombat—vasárnap sportműsora f;'|