Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
Asztma bronchitis, időjárás mT»TTTTVTTTTTTTTTTVT»V*TTTTT'mrT'mT»TTYTT»TTTTTTTrry'rTrrTTTTTVTTVTTTTT> ’»»»T»»»»**»*»»**▼ HASZNOS TUDNIVALÓK FÜGGÖNY, AGYTEEITÖ MOSÁSA Ha a függönyt, ágyterítőt vagy finomabb ruhaneműt mosunk, hajtsuk ossza többszörösen és férc élj ük össze nagy öltésekkel, úgy tegyük a vízbe. A por, a pisaok könnyen kijön belőlük, így elkerülhetjük, hogy a függöny, aa ágyterítő akadoaeon, elszakadjon. Ne mulasszuk el a függönyöket a mosás előtt portaianitani. A finomabb ruhaneműt nem szabad mosás után kicsavarni, hanem inkább könnyű nyomással távolítsuk el belőle a vizet. A KONYHASZAG Bizony elkerülhetetlen, hogy ikonyhaszag áramoljon be a szobába, a lakásba. Segíthetünk ezen úgy, hogy kinyitjuk Recehorgolásos kis terítő Mintája 63x78 szemből áü. iö-as Horgony cérnából 10-es íorgoJótfivel 1/2 cm-es lyuk- íagyaógot kapunk és így a le- zámolható mintán lévő rajz izerint kb. 30x40 cm-es térítőt :észíthetühk. A terítő szélén evő ismétlődő rózsamintát zonban nagyobb terítő diszi- ésére is felhasználhatjuk, tyúkszemeit 2 láncszem és 1 1 pálca váltakozásával készítjük, a sűrű mintánál pedig a 2 láncszemes lyukba 2 pálcát és a szélső pálcákra 1—1 pálcát öltünk. A terítő egyenes szélére —« 2 pikós lyuk és egy kispái- cával költött 3 láncszemes ív váltakozásával — csipkét horgolunk. Általános magyarázó ábrák a recehorgolás szélének szaporításához. 1. Egy lyuk szaporításánál 7 ícszemmel forduluxk és 1 Icával visszaöltünk az előző t utolsó pálcájába. Sor végén az 1 lyuk szapo- iánál 1 háromhajtásos pál- ölitünk vissza a sor utol- álcájának tövébe. 3. Több lyuk szaporításánál a sor elején 7 láncszemhez annyiszor 2 láncszemet veszünk, ahányszor több 1 lyukat akarunk 'készíteni. az ablakot* de bizony a télen nem szívesen engedjük ki a meleget. Sokkal egyszerűbben el lehet tűntetni a konyhaszagot. Kismenyiségű szalmiákszeszt kell elpárologtatni a konyhában, ami teljesen közömbösíti a konyhaszagot. Attól sem kell félni, hogy visszamarad a szalmiákszesz szaga, mert az is elpárolog egy pár perc alatt A BÚTORSZÖVET TISZTÍTÁSA Szalmiákszeszből 1 decit, 8—10 liter vízhez számítva, készítünk oldatot, kemény mosószappan hozzáadásával. Ebbe tiszta ruhafélét mártunk és szálmentén végigkeféljük a párnázott bútont. Rögtön utána tiszta vászonruhával szárazra dörzsöljük. Tél van. örülnek a gyermekek, a sportolók. Sokan azonban nagyon félnek, ha 'beköszönt a hideg idő. Félnek, mert a köd, a nedvesség, a zimankós hideg levegő sok bajt okoz. A légutak betegségei kiújulnak, a nehéz légzés gyakran fokozódik. A hideg Okozta panaszokat szaporítja az is, hogy ősszel, télen, szennyezetteb a levegő. A sok korom, füst, gáznemű égési termék hosszabb ideig lebeg a levegőben tovább fejti ki izgató, káros hatását, mint a száraz, napfényes időszakban. A nagyvárosok levegőjében telente tonnaszám lebeg a korom és sokezer köbméter a mérgező gáz. Közben az égési termékekből még kénes sav is keletkezik és fullasztóvá teszi a levegőt. Mindez még nem okoz asztmát, de gyakran meg- köhögtet és hörghurutot is előidézhet. A légutak állandó ingerlése először gyulladáshoz vezet. Az érzékennyé vált, kevéssé ellenálló nyálkahártyákon megtelepedhetnek a kórokozó baktériumok, vírusok és könnyen súlyosabb fertőzéseket okoznak. Az asztmás beteg görcsös, nehéz légzését csak fokozza a gyulladásos nyálkahártya, a felhalmozódott gennyes vál4. A sor végén több lyukat ugyancsak háromhajtásos pálcával készítünk úgy, hogy a háromhajtásos pálcát az előbbi háromhajtásos pálca középső ráhajtásába öltjük. 5. Sűrű szélnél a pálcákat egymásba ölt ve szaporítani Egy lyuknak 3 pálca felel meg. KONYHA Vadas ételek A pácolás, amit a vadak elkészítésénél sok háziasszony megszokott, különösen, ha az állat fiatal, elmaradhat, de nívei részére mégis közöljük elkészítési módját. Vizet teszünk fel főni és abba karikára vágott petrzselyemgyökeret, sárgarépát, zellert, 10—15 szem egész borsot, néhány babérlevelet, kevés hagymát adunk. Ha megfőtt, kissé ibe- ecetezzük és langyosan öntjük a megtisztított húsra. A pácolást legjobb faedényben végezni. Nyúlgerinc vadasan. Legfőbb szabály, mivel a vadhús sovány és száraz, a legtöbb vadat szalonnával kell erre szolgáló tű segítségével laskás- ra vágott szalonnával megtűzdelni. Ha ilyen eszközünk nincs, akikor a szalonnalapok között tesszük a húst a sütőbe. Alája is zsírt teszünk és sütés közben sűrűn öntözzük saját levéve! és páclévél. Legvégén pár kanál jó tejfelt is adunk hozzá. Jó pirosra sütjük. Mikor megsült, átszűrjük, levéből és pár szem kockacukorral rántást készítünk és azt feleresztjük és az így készült és átpaszírozott zöldség egy részét,' ízlés szerint fűszerezzük. Adhatunk bele kevés reszelt citromhéjat és mustárt, savanyú bort is a kellő mértékben, hogy jó sűrű mártásunk legyen. Ha pácolás nélkül készítjük, akkor a pácoláshoz való alkatrészeket a hússal együtt tesszük fel sülni. Ha öreg a nyúl, akikor miután a zöldség már megpuhult, a húst kivesz- szüik és egy másik lábasban rövid lén tovább pároljuk és sütjük. Tálalásnál a tetejére citrom- szeletet és pár szem capribo- gyót teszünk. Zsemlegombóc. Kissé vastagabb palacsinta-tésztát készítünk és abba a sütőben kis zsíron megpirított zsemiekoc- kákat szórunk megfelelő mennyiségben. A zsemle felszívja a tészta levét, megsűríti azt és így kapunk nagyon könnyű, omlós, a szájpadláshoz nem tapadó gombócokat Aranydió. Bár a vadas hús hagyományos kísérője a zsemlegombóc, mégis jó hozzá az aranydió is, melyet egy jól főző háziasszony ajánl. Kevés zsírral, vagy vajjal dió nagyságú .krumpligambócoikat zsírban, palacsintasütőben kisütünk. Illőre melegített, külön csészében melegen tálaljuk. A vadliba csak akkor jó ízű, ha fiatal. Ha biztosak vagyunk a fiatalságában, akkor legjobb úgy elkészíteni, hogy belső üregét megtöltjük szeletelt almával és így sütjük. Ha öreg az állat, akkor legjobb pácolni, méghozzá négyöt napon át, mert az öreg vadliba nagyon nehezen sül. Jól meg kell tűzdelni szalonnával, mert húsa csak úgy lesz ízletes; szalonna nélkül száraz, forgács-ízű marad. További elkészítése a nyáléval azonos. Nagyon jó savanyú 'levest, szalonnával jól meg- dúsitva vagdalt húst is készíthetünk belőle. Aprólékleves vadból. A húst sós vízben puhára főzzük, sárgarépa, petrezselyem, gyökér, kakuikfű, babérlevél és laóék, sőt igen súlyos asztmás állapotot válthat ki. Ködös, hideg időben azért halmozódnak a rohamok. A külső ártalmak a gyógyulás rendes menetét megakadályozzák, sőt másodlagos fertőzések tüdőgyulladás, tüdőtályog, hörgőtágulatok keletkezésére hajlamosítanak. A tüdőasztma tüneteinek évszakos ingadozását régóta ismerjük, de az őszi, téli rosz- szabbodást a szervezet gyenge ellenálló képessége, az allergiás érzékenység is fokozza. A szervezet védőberendezései ősszel, télen kevésbé akadályozzák meg az asztmát kiváltó allergenek bejutását. A nyálkahártyák lehűlése, az állandó fizikai izgalom csak növeli a hurutot. A hű- iéses hurutok, nátha, légcsőhurut, a mélyebb légutak hörgőinek gyulladása a bronchitis. Mind-mind őszi, téli betegség. A kormos gyár- városokban növeli a bajt az is, hogy a köd és a hideg megakadályozza a nyálkahártyát védő csilló szőrök működését, de a légutak természetes tisztító berendezése is károsult. A sarkvidéki szárazabb és a magaslati allergénmentes hűvös klíma viszont bizonyos fokig védelmet nyújt pár szem bors társaságában. Rántást készítünk, a levéve! feleresztjük. Ecettel, vagy citrommal ízesítjük. Pácolt fácán. Megtisztítva, zsíron sárgarépával, kevés vöröshagymával, 1—2 citrom- szelettel, két-három deci borral, óvatosan, fedő alatt pároljuk. Ha puhára sült, a levét átszűrjük és pár 'kanál tejfellel felszerelve ráöntjük. Puhára főzött, szemenként szétváló rizs jár melléje. az asztala rohamokkal szemben. A lehűlésnél veszélyesebb tehát a szennyezett, nedves levegő, a fertőző csírák megtelepedése a nyálkahártyákon, a hörgőkben. Még a szívbajos ember nehéz légzése, az úgynevezett munkadyspnoe, vagy a súlyos szívasztma-roham is összefügg az időjárással. A hirtelen Időváltozás, a front- betörések, a bő mérsékleti különbségek nagyon megnehezítik a szív munkáját — az oxigén és a szénsav kicserélődését. ősszel és télen valósággal halmozódnak a légutak hurutos betegségei. A tüdőasztmás, a szívbajos ember igen rosszul tűri a fertőzéseket A légutak nyállal, gennyel tömődnek a levegőcsere útjába, gyulladásos eredetű anyagok kerülnek a mechanikus akadály átmeneti tüdőtágulást hoz létre. Nem ritka a másodlagos tüdőgyulladás sem. Mi a megelőzés legegyszerűbb módja? A helyes öltözködés, a száraz lábbeli, a lehűlés elleni védekezés. Idősebbek ne tartózkodjanak sokat a nedves, ködös, kormos levegőben. Télen a hideg, nedves levegőt legalább a koromtól, mérges gázoktól tisztítsuk meg, a nagyvárosok, gyártelepek levegőjét szűrjük meg. A kéményekre szerelt füstfogók, füstemésztők sokat segítenek. A helyes városrendezés is szolgálja a levegő tisztaságát. Örök tavaszt ugyan nem biztosíthatunk asztmás betegeinknek. De megóvhatjuk egészségüket sokféle módon. Távol tarhatjuk a fertőzéseket és káros hatásokat, hogy a bronchitis, következményes tüdőtágulás ne gátolja a gyógyítást és ne fokozza a bajokat. Gondoljunk az énekes madarakra is A hótakaró nehézzé teszi kedvelt énekesmadaraink téli ellátását. Hiába repülnek a halárba, még az udvarokon se Iqen találnak élelmet. A hófedte, hideg tájban gyakran látni cinkecsaládokat, feketerigókat. hasznos énekes madarakat, amint csapatostól keringenek a házak, az országutak fölött, keresve, kutatva élelem után. Az énekesmadarak most aztán Igazán rászorulnak az ember segítségére. Érdemes is őket segíteni, hiszen mindannyiok majd egész esztendőben azon munkálkodnak, hogy minél több gyümölcs kerüljön az asztalunkra. Hogyan/ Egy cinkepár és évi szaporulata 40—50 gyümölcsfát -ovartajanít. A cinkepapa és mama naponta 400-szor visznek ele- séget a fiókáknak. Egy fészekalj fióka felneveléséért 7—8000 rovarra van szükség. A cinkepár ás két fészekalja fiókálnak évi -ovarpusztltása 1 mázsánál Is nagyobb. Nincs olyan erős permet- ló, amely hasonló védelmet Jelentene a gyümölcsöskertben, mint a kedves cinkemadár. Ez csak egy példa a sok közül, mert hiszen köztudomású, hogy énekes madaraink egytől-egytg hasznosak, mindannyian díjtalanul végeznek közérdekű társadalmi munkát a gyümölcsöskertben. Ebből következik az a Jogos kérésünk, hogy a nagy hidegben, llyemkor télen gondolunk a ml kedves énekes madarainkra is. A cinkék nagyon szeretik a napraforgót, a kölest, a feketerigók pedig meghálálják a fára akasztott szalonnadarabokat. VTTTTTTTTTVTTTTTVVTTTTTTVVTTYVTTVfVTTTVTrTTVTTTTVTVTTI’TVTTTTVTTVVTVTTTrTTTTTVTT'rTTtI TTTWTVTT Az Effendi (ARAB NEPMESE) Egyszer kölcsönkért a szomszéd bejtől egy gyönyörű réz serpenyőt az Effendi. Használat után nemcsak a kölcsönkért serpenyőt adta visz- sza, hanem még egy ugyanolyan, ugyanakkora serpenyőt is. — Effendi, miért hoztál két serpenyőt vissza? - kérdezte a bej meglepetten. — A te serpenyőd szülte ezt a másik serpenyőt, hát téged illet — felelte tisztességteljesen. A bej szíves-örömest elrakta a gyönyörű, új serpenyőt. Egyszer megint eljött a bejhez az 'Effendi serpenyőért. A baj, számítva, hogy kettőt kap vissza, hatalmas serpenyőt nyújtott ás az Effen- dinek. Hosszú idő eltelteit, de az Effendinek és a. serpenyőjének se hire, se hamva. A oej nyugtalankodni kezdett és maga sietett el a serpenyőért. — Hol a serpenyőm! — kiáltott dühösen az Effendire. Az széttárta a kezét, s ravaszul így szólott a kapzsi bejiiez: — Sajnos, a te hatalmas serpenyőd belehalt a szülésbe! Olyan szegény volt az Effendi, mint a templom egere. Eszébe jutott egyszer, hogy mi lenne, ha keresne egy kis pénzt, ami legalább a betevő falatjára elég lenne. A gondolatot tett követte, előkereste a kötelet és elment a piacra, ahol is beállt a teherhordók közé. Kisvártatva egy kereskedő jelent meg: — Van egy ládám, tele cserépedénnyel Aki hazaszállítja nekem, fizetségként három bölcsességet fedek fel előtte. A csalódott és felháborodott teherhordók szitkozódva utasították visz- sza ajánlatát. Az Effendi azonban gondolkodóba esett. »Pénzt akármikor kereshet, de aranyat érő bölcsességet nemigen hallhat az ember — morfondírozott — meghallgatom hát a bölcsességeket, jól az eszembe vésem, s ezután aszerint élek majd. Felvette hát a kereskedő ládáját a hátára, s elindult. Kisdarabot menvén megszólalt az Effendi: — Adj az aranyat- érő tanácsaidból! — Ha azt mondja neked valaki, hogy , jobb éhesnek lenni, mint jóllakottnak, nevezd szamárnak és ne hígyj neki. — Hű, ez valóban aranyigazság. Megint mentek egy darabot. — Ideje, hogy meghallgassam a második bölcsességet — mondta az Effendi. — Ha azt mondja neked valaki, hogy jobb gyalogolni, mint lovon utazni, nevezd szamárnak és ne higyj neki. — Hűha! Ez úgyszintén bölcs dolog! — kiáltott fel az Effendi és ment tovább. Kisvártatva újra megszólalt: — Most már mondd el a harmadik bölcsességet is. — Ha azt mondja neked valaki, hogy nincs nálad ostob£bb szolga a világon, nevezd szamárnak és ne higyj neki. Az Effendi végighallgatta a kereskedőt, aztán elengedte a kötelet, a láda pedig a földre poty- tyant. — Ha azt mondja neked valaki, hogy nem törött ripittyára a ládában a cserépedény, szintén nevezd szamárnak és ne higyj neki! t * * Néhány dúsgazdag bej elhatározta. Horni becsapja az Effen- dit. — Az Isten közötte velünk, hogy holnap eljön a világ vége. Ez az utolsó nap, amit mi, halandók, a földön töltünk. Tégy jót velünk Effendi, vágd le a bárányodat és vendégelj meg bennünket. Az Effendi levágta a bárányt. Míg főtt a hús, noszogatni kezdte a bejeket: — Olyan szép idő van, a hús meg úgyse puha még, dobjátok le a ruhátokat, aztán fűrödjete k egyet. Én majd mindenre vigyázok. Jönnek vissza a gazdagok fürdés után, keresik a ruhájukat, de nem találják. — Hol a ruhánk? — kérdik rémülten az Effenditől. — Nem volt elég a fa, hát eltüzeltem! — Jaj, mi lesz most velünk, mit veszünk fel! — jajveszékeltck a bejek. — Minek az már nektek, hisz holnap úgy is itt a világ vége — felelte a ravasz Effendi a szemüket meresztő elképedt bejeknek. Fordította T-A.irYe ntr-TA