Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

Asztma bronchitis, időjárás mT»TTTTVTTTTTTTTTTVT»V*TTTTT'mrT'mT»TTYTT»TTTTTTTrry'rTrrTTTTTVTTVTTTTT> ’»»»T»»»»**»*»»**▼ HASZNOS TUDNIVALÓK FÜGGÖNY, AGYTEEITÖ MOSÁSA Ha a függönyt, ágyterítőt vagy finomabb ruhaneműt mo­sunk, hajtsuk ossza többszörö­sen és férc élj ük össze nagy öl­tésekkel, úgy tegyük a vízbe. A por, a pisaok könnyen kijön belőlük, így elkerülhetjük, hogy a függöny, aa ágyterítő akadoaeon, elszakadjon. Ne mulasszuk el a függönyöket a mosás előtt portaianitani. A finomabb ruhaneműt nem sza­bad mosás után kicsavarni, ha­nem inkább könnyű nyomás­sal távolítsuk el belőle a vizet. A KONYHASZAG Bizony elkerülhetetlen, hogy ikonyhaszag áramoljon be a szobába, a lakásba. Segíthe­tünk ezen úgy, hogy kinyitjuk Recehorgolásos kis terítő Mintája 63x78 szemből áü. iö-as Horgony cérnából 10-es íorgoJótfivel 1/2 cm-es lyuk- íagyaógot kapunk és így a le- zámolható mintán lévő rajz izerint kb. 30x40 cm-es térítőt :észíthetühk. A terítő szélén evő ismétlődő rózsamintát zonban nagyobb terítő diszi- ésére is felhasználhatjuk, tyúkszemeit 2 láncszem és 1 1 pálca váltakozásával készítjük, a sűrű mintánál pedig a 2 lánc­szemes lyukba 2 pálcát és a szélső pálcákra 1—1 pálcát öl­tünk. A terítő egyenes szélére —« 2 pikós lyuk és egy kispái- cával költött 3 láncszemes ív váltakozásával — csipkét hor­golunk. Általános magyarázó ábrák a recehorgolás szélének szapo­rításához. 1. Egy lyuk szaporításánál 7 ícszemmel forduluxk és 1 Icával visszaöltünk az előző t utolsó pálcájába. Sor végén az 1 lyuk szapo- iánál 1 háromhajtásos pál- ölitünk vissza a sor utol- álcájának tövébe. 3. Több lyuk szaporításánál a sor elején 7 láncszemhez annyiszor 2 láncszemet ve­szünk, ahányszor több 1 lyukat akarunk 'készíteni. az ablakot* de bizony a télen nem szívesen engedjük ki a meleget. Sokkal egyszerűbben el lehet tűntetni a konyhasza­got. Kismenyiségű szalmiák­szeszt kell elpárologtatni a konyhában, ami teljesen kö­zömbösíti a konyhaszagot. At­tól sem kell félni, hogy vissza­marad a szalmiákszesz szaga, mert az is elpárolog egy pár perc alatt A BÚTORSZÖVET TISZTÍTÁSA Szalmiákszeszből 1 decit, 8—10 liter vízhez számítva, ké­szítünk oldatot, kemény mosó­szappan hozzáadásával. Ebbe tiszta ruhafélét mártunk és szálmentén végigkeféljük a párnázott bútont. Rögtön utána tiszta vászonruhával szárazra dörzsöljük. Tél van. örülnek a gyer­mekek, a sportolók. Sokan azonban nagyon félnek, ha 'beköszönt a hideg idő. Fél­nek, mert a köd, a nedves­ség, a zimankós hideg leve­gő sok bajt okoz. A légutak betegségei kiújulnak, a nehéz légzés gyakran fokozódik. A hideg Okozta panaszokat sza­porítja az is, hogy ősszel, té­len, szennyezetteb a levegő. A sok korom, füst, gáznemű égési termék hosszabb ideig lebeg a levegőben tovább fejti ki izgató, káros hatását, mint a száraz, napfényes idő­szakban. A nagyvárosok levegőjé­ben telente tonnaszám lebeg a korom és sokezer köb­méter a mérgező gáz. Köz­ben az égési termékekből még kénes sav is keletkezik és fullasztóvá teszi a leve­gőt. Mindez még nem okoz asztmát, de gyakran meg- köhögtet és hörghurutot is előidézhet. A légutak állan­dó ingerlése először gyulla­dáshoz vezet. Az érzékennyé vált, kevéssé ellenálló nyál­kahártyákon megtelepedhet­nek a kórokozó baktériumok, vírusok és könnyen súlyosabb fertőzéseket okoznak. Az asztmás beteg görcsös, nehéz légzését csak fokozza a gyulladásos nyálkahártya, a felhalmozódott gennyes vál­4. A sor végén több lyukat ugyancsak háromhajtásos pál­cával készítünk úgy, hogy a háromhajtásos pálcát az előbbi háromhajtásos pálca középső ráhajtásába öltjük. 5. Sűrű szélnél a pálcákat egymásba ölt ve szaporí­tani Egy lyuknak 3 pálca felel meg. KONYHA Vadas ételek A pácolás, amit a vadak el­készítésénél sok háziasszony megszokott, különösen, ha az állat fiatal, elmaradhat, de nívei részére mégis közöljük elkészítési módját. Vizet te­szünk fel főni és abba kariká­ra vágott petrzselyemgyökeret, sárgarépát, zellert, 10—15 szem egész borsot, néhány ba­bérlevelet, kevés hagymát adunk. Ha megfőtt, kissé ibe- ecetezzük és langyosan öntjük a megtisztított húsra. A pá­colást legjobb faedényben vé­gezni. Nyúlgerinc vadasan. Leg­főbb szabály, mivel a vadhús sovány és száraz, a legtöbb vadat szalonnával kell erre szolgáló tű segítségével laskás- ra vágott szalonnával megtűzdelni. Ha ilyen eszkö­zünk nincs, akikor a szalonna­lapok között tesszük a húst a sütőbe. Alája is zsírt te­szünk és sütés közben sű­rűn öntözzük saját levéve! és páclévél. Legvégén pár kanál jó tejfelt is adunk hozzá. Jó pirosra sütjük. Mikor meg­sült, átszűrjük, levéből és pár szem kockacukorral rán­tást készítünk és azt felereszt­jük és az így készült és át­paszírozott zöldség egy részét,' ízlés szerint fűszerezzük. Ad­hatunk bele kevés reszelt cit­romhéjat és mustárt, savanyú bort is a kellő mértékben, hogy jó sűrű mártásunk le­gyen. Ha pácolás nélkül készít­jük, akkor a pácoláshoz való alkatrészeket a hússal együtt tesszük fel sülni. Ha öreg a nyúl, akikor miután a zöldség már megpuhult, a húst kivesz- szüik és egy másik lábasban rövid lén tovább pároljuk és sütjük. Tálalásnál a tetejére citrom- szeletet és pár szem capribo- gyót teszünk. Zsemlegombóc. Kissé vas­tagabb palacsinta-tésztát ké­szítünk és abba a sütőben kis zsíron megpirított zsemiekoc- kákat szórunk megfelelő mennyiségben. A zsemle fel­szívja a tészta levét, meg­sűríti azt és így kapunk na­gyon könnyű, omlós, a száj­padláshoz nem tapadó gom­bócokat Aranydió. Bár a vadas hús hagyományos kísérője a zsem­legombóc, mégis jó hozzá az aranydió is, melyet egy jól fő­ző háziasszony ajánl. Kevés zsírral, vagy vajjal dió nagy­ságú .krumpligambócoikat zsír­ban, palacsintasütőben kisü­tünk. Illőre melegített, külön csészében melegen tálaljuk. A vadliba csak akkor jó ízű, ha fiatal. Ha biztosak vagyunk a fiatalságában, akkor leg­jobb úgy elkészíteni, hogy belső üregét megtöltjük szele­telt almával és így sütjük. Ha öreg az állat, akkor leg­jobb pácolni, méghozzá négy­öt napon át, mert az öreg vadliba nagyon nehezen sül. Jól meg kell tűzdelni sza­lonnával, mert húsa csak úgy lesz ízletes; szalonna nélkül száraz, forgács-ízű marad. To­vábbi elkészítése a nyáléval azonos. Nagyon jó savanyú 'levest, szalonnával jól meg- dúsitva vagdalt húst is készít­hetünk belőle. Aprólékleves vadból. A húst sós vízben puhára főz­zük, sárgarépa, petrezselyem, gyökér, kakuikfű, babérlevél és laóék, sőt igen súlyos aszt­más állapotot válthat ki. Kö­dös, hideg időben azért hal­mozódnak a rohamok. A kül­ső ártalmak a gyógyulás ren­des menetét megakadályoz­zák, sőt másodlagos fertőzé­sek tüdőgyulladás, tüdőtá­lyog, hörgőtágulatok kelet­kezésére hajlamosítanak. A tüdőasztma tüneteinek év­szakos ingadozását régóta is­merjük, de az őszi, téli rosz- szabbodást a szervezet gyen­ge ellenálló képessége, az al­lergiás érzékenység is fokoz­za. A szervezet védőberende­zései ősszel, télen kevésbé akadályozzák meg az asztmát kiváltó allergenek bejutását. A nyálkahártyák lehűlése, az állandó fizikai izgalom csak növeli a hurutot. A hű- iéses hurutok, nátha, lég­csőhurut, a mélyebb lég­utak hörgőinek gyulladása a bronchitis. Mind-mind őszi, téli betegség. A kormos gyár- városokban növeli a bajt az is, hogy a köd és a hideg megakadályozza a nyálka­hártyát védő csilló szőrök működését, de a légutak ter­mészetes tisztító berendezése is károsult. A sarkvidéki szárazabb és a magaslati allergénmentes hűvös klíma viszont bizo­nyos fokig védelmet nyújt pár szem bors társaságában. Rántást készítünk, a levéve! feleresztjük. Ecettel, vagy citrommal ízesítjük. Pácolt fácán. Megtisztítva, zsíron sárgarépával, kevés vöröshagymával, 1—2 citrom- szelettel, két-három deci bor­ral, óvatosan, fedő alatt pá­roljuk. Ha puhára sült, a le­vét átszűrjük és pár 'kanál tej­fellel felszerelve ráöntjük. Pu­hára főzött, szemenként szét­váló rizs jár melléje. az asztala rohamokkal szem­ben. A lehűlésnél veszélye­sebb tehát a szennyezett, nedves levegő, a fertőző csí­rák megtelepedése a nyálka­hártyákon, a hörgőkben. Még a szívbajos ember ne­héz légzése, az úgynevezett munkadyspnoe, vagy a súlyos szívasztma-roham is össze­függ az időjárással. A hir­telen Időváltozás, a front- betörések, a bő mérsékleti különbségek nagyon meg­nehezítik a szív munkáját — az oxigén és a szénsav kicse­rélődését. ősszel és télen va­lósággal halmozódnak a lég­utak hurutos betegségei. A tüdőasztmás, a szívbajos ember igen rosszul tűri a fer­tőzéseket A légutak nyállal, gennyel tömődnek a levegő­csere útjába, gyulladásos ere­detű anyagok kerülnek a mechanikus akadály átmene­ti tüdőtágulást hoz létre. Nem ritka a másodlagos tü­dőgyulladás sem. Mi a megelőzés legegysze­rűbb módja? A helyes öl­tözködés, a száraz lábbeli, a lehűlés elleni védekezés. Idő­sebbek ne tartózkodjanak sokat a nedves, ködös, kor­mos levegőben. Télen a hideg, nedves le­vegőt legalább a koromtól, mérges gázoktól tisztítsuk meg, a nagyvárosok, gyár­telepek levegőjét szűrjük meg. A kéményekre szerelt füstfogók, füstemésztők so­kat segítenek. A helyes vá­rosrendezés is szolgálja a levegő tisztaságát. Örök ta­vaszt ugyan nem biztosítha­tunk asztmás betegeinknek. De megóvhatjuk egészségü­ket sokféle módon. Távol tarhatjuk a fertőzéseket és káros hatásokat, hogy a bronchitis, következményes tüdőtágulás ne gátolja a gyó­gyítást és ne fokozza a bajo­kat. Gondoljunk az énekes madarakra is A hótakaró nehézzé teszi ked­velt énekesmadaraink téli ellátá­sát. Hiába repülnek a halárba, még az udvarokon se Iqen ta­lálnak élelmet. A hófedte, hideg tájban gyakran látni cinkecsalá­dokat, feketerigókat. hasznos énekes madarakat, amint csapa­tostól keringenek a házak, az or­szágutak fölött, keresve, kutatva élelem után. Az énekesmadarak most aztán Igazán rászorulnak az ember se­gítségére. Érdemes is őket segí­teni, hiszen mindannyiok majd egész esztendőben azon munkál­kodnak, hogy minél több gyü­mölcs kerüljön az asztalunkra. Hogyan/ Egy cinkepár és évi szaporulata 40—50 gyümölcsfát -ovartajanít. A cinkepapa és ma­ma naponta 400-szor visznek ele- séget a fiókáknak. Egy fészek­alj fióka felneveléséért 7—8000 rovarra van szükség. A cinkepár ás két fészekalja fiókálnak évi -ovarpusztltása 1 mázsánál Is na­gyobb. Nincs olyan erős permet- ló, amely hasonló védelmet Je­lentene a gyümölcsöskertben, mint a kedves cinkemadár. Ez csak egy példa a sok közül, mert hiszen köztudomású, hogy éne­kes madaraink egytől-egytg hasznosak, mindannyian díjtala­nul végeznek közérdekű társa­dalmi munkát a gyümölcsöskert­ben. Ebből következik az a Jogos kérésünk, hogy a nagy hidegben, llyemkor télen gondolunk a ml kedves énekes madarainkra is. A cinkék nagyon szeretik a nap­raforgót, a kölest, a feketerigók pedig meghálálják a fára akasz­tott szalonnadarabokat. VTTTTTTTTTVTTTTTVVTTTTTTVVTTYVTTVfVTTTVTrTTVTTTTVTVTTI’TVTTTTVTTVVTVTTTrTTTTTVTT'rTTtI TTTWTVTT Az Effendi (ARAB NEPMESE) Egyszer kölcsön­kért a szomszéd bej­től egy gyönyörű réz serpenyőt az Effendi. Használat után nem­csak a kölcsönkért serpenyőt adta visz- sza, hanem még egy ugyanolyan, ugyanak­kora serpenyőt is. — Effendi, miért hoztál két serpenyőt vissza? - kérdezte a bej meglepetten. — A te serpenyőd szülte ezt a másik serpenyőt, hát téged illet — felelte tisztes­ségteljesen. A bej szíves-örö­mest elrakta a gyö­nyörű, új serpenyőt. Egyszer megint el­jött a bejhez az 'Ef­fendi serpenyőért. A baj, számítva, hogy kettőt kap vissza, ha­talmas serpenyőt nyújtott ás az Effen- dinek. Hosszú idő eltelteit, de az Effendinek és a. serpenyőjének se hire, se hamva. A oej nyugtalankodni kezdett és maga sietett el a serpenyő­ért. — Hol a serpenyőm! — kiáltott dühösen az Effendire. Az széttárta a ke­zét, s ravaszul így szólott a kapzsi bej­iiez: — Sajnos, a te ha­talmas serpenyőd be­lehalt a szülésbe! Olyan szegény volt az Effendi, mint a templom egere. Eszé­be jutott egyszer, hogy mi lenne, ha keresne egy kis pénzt, ami legalább a be­tevő falatjára elég lenne. A gondolatot tett követte, előke­reste a kötelet és elment a piacra, ahol is beállt a teherhor­dók közé. Kisvártatva egy kereskedő jelent meg: — Van egy lá­dám, tele cserép­edénnyel Aki haza­szállítja nekem, fi­zetségként három bölcsességet fedek fel előtte. A csalódott és felháborodott te­herhordók szitkozód­va utasították visz- sza ajánlatát. Az Effendi azon­ban gondolkodóba esett. »Pénzt akár­mikor kereshet, de aranyat érő bölcsessé­get nemigen hallhat az ember — morfon­dírozott — meghall­gatom hát a bölcses­ségeket, jól az eszem­be vésem, s ezután aszerint élek majd. Felvette hát a ke­reskedő ládáját a hátára, s elindult. Kisdarabot menvén megszólalt az Ef­fendi: — Adj az aranyat- érő tanácsaidból! — Ha azt mondja neked valaki, hogy , jobb éhesnek lenni, mint jóllakottnak, ne­vezd szamárnak és ne hígyj neki. — Hű, ez valóban aranyigazság. Megint mentek egy darabot. — Ideje, hogy meg­hallgassam a má­sodik bölcsességet — mondta az Effendi. — Ha azt mondja neked valaki, hogy jobb gyalogolni, mint lovon utazni, ne­vezd szamárnak és ne higyj neki. — Hűha! Ez úgy­szintén bölcs dolog! — kiáltott fel az Ef­fendi és ment tovább. Kisvártatva újra megszólalt: — Most már mondd el a harmadik böl­csességet is. — Ha azt mondja neked valaki, hogy nincs nálad ostob£bb szolga a világon, nevezd szamárnak és ne higyj neki. Az Effendi végig­hallgatta a kereske­dőt, aztán elengedte a kötelet, a láda pe­dig a földre poty- tyant. — Ha azt mondja neked valaki, hogy nem törött ripittyára a ládában a cserép­edény, szintén ne­vezd szamárnak és ne higyj neki! t * * Néhány dúsgazdag bej elhatározta. Horni becsapja az Effen- dit. — Az Isten közötte velünk, hogy holnap eljön a világ vége. Ez az utolsó nap, amit mi, halandók, a földön töltünk. Tégy jót velünk Ef­fendi, vágd le a bárányodat és ven­dégelj meg bennün­ket. Az Effendi le­vágta a bárányt. Míg főtt a hús, noszogat­ni kezdte a bejeket: — Olyan szép idő van, a hús meg úgy­se puha még, dobjá­tok le a ruhátokat, aztán fűrödjete k egyet. Én majd min­denre vigyázok. Jönnek vissza a gazdagok fürdés után, keresik a ruhá­jukat, de nem talál­ják. — Hol a ruhánk? — kérdik rémülten az Effenditől. — Nem volt elég a fa, hát eltüzeltem! — Jaj, mi lesz most velünk, mit veszünk fel! — jajveszékeltck a bejek. — Minek az már nektek, hisz holnap úgy is itt a világ vége — felelte a ra­vasz Effendi a sze­müket meresztő el­képedt bejeknek. Fordította T-A.irYe ntr-TA

Next

/
Oldalképek
Tartalom