Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

grifcAG PROLETÁRJA«. EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS .LAPJA XV. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1958. február 1. Mai számunk tartalmából: A Magyar Sajtó Napján Tudomány — technika EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR A háborús készülődések eilen tiltakoznak a magyar dolgozok Az Országos Béketanács nap nap után levelek és táviratok özönét kapja az ország min­den részéből. Ezekben a váro­sok és falvak dolgozói, béke- gyűlések részvevői fejezik ki egyetértésüket a moszkvai bé­kekiáltvánnyal és tiltakoznak az imperialisták háborús ké­szülődései, elsősorban a nukle­áris fegyverekkel folytatott kísérletek ellen. Szelevény község tanácsa így ír: »-Az emberiség életének vé­delme, a munkával termelt ja­vak és a természeti kincsek védelme érdekében tiltakozunk a háborús készülődések ellen-«. A mélyfúró berendezések gyá­rának dolgozói a Béke Világ­tanácshoz intézett levelükben kérik, hogy a világtanács kö­vetelje az ENSZ-től a legma­gasabb színtű értekezlet mi­előbbi megtartását a Szovjet­unió békejavaslata alapján. Hammarskjöld ENSZ főtitkár­hoz intézett levelükben megis­métlik ezt a kívánságukat és követelik, hogy az ENSZ, hiva­tásához híven azon dolgozzék, hogy a világon rend és béke le­gyen. »Elég volt a háború borzalmaiból és ai alomhisx- tériából« — írják, A leszerelés mellett az atom támaszpontok é* a nukleáris kísérletek ellen foglaltak ál­lást Szolnok város asszonyai, a mátravidéki erőmű dolgozói. Sümeg, Felsőpefény, Diósjenő, Jászkisér községek lakosai, a fonyódi nőtanács, a szőkehal­mi szülői munkaközösség. Különösen élesen tiltakoz­nak a dolgozók a nyugatnémet atomrakéta kilövőhelyek léte­sítésének terve ellen, amint azt a bicskei járási népfront nagygyűlése, a tiszafüredi er­dészet dolgozói, a mezőt'rt és a karancskeszi békegyfilés részvevői hangoztatták távira­tukban. Vidám élei a jeges Balatonon A tartós hideg meghozta a Balaton téli örömeit. A jég vastagsága eléri a negyven centimétert, amelyen már biztonságosabban lehet kor­csolyázni, fakutyázni, avagy jégvitorlázni. A SZOT balatonlellei üdü­lőjében 120 vendég tölti sza­badságát sok kellemes téli szó­rakozási lehetőséggel L egna­,yobb sikere ilyenkor a ba- 'agyott Balatonnak van, ame­lyen sokan korcsolyáznak és ákutyáznak. A vendégek kö­zött többen most látják éle­tükben először a Balatont, Vlári Rudolf művezető Deb­recenből jött el két heti üdü­lésre és most vidáman fa- kutyázik Csülök László vásá- rosnaményi könyvtárossal, aki ugyancsak most élvezi először életében a magyar tenger szépségeit. A jeges szórakozáson kívül az üdülő kultúrf elelő se gon­doskodik a keszthelyi kirám dudásról, farsangi jelmezes bálról, de a jól felszerelt könyvtár is kellemes szóra­kozást nyújt. Februárban már működik a népi ellenőrzés területi bizottsága A közeljövőben sorra kerülő megyei tanácsülésen első na­pirendi pontként szerepel majd a népi ellenőrzési megyei bi­zottság felállítása. Ez alkalommal az ügyészség beszámolót tart a törvényesség­ről, a társadalmi tulajdon vé­delméről és a népi ellenőrzés jelentőségéről. Ezután kerül aztán sor a kilenc tagú népi ellenőrzési bizottság megvá­lasztására. Február közepén Somogybán már megkezdi működését a megyei népi ellenőrzési bizott­ság. 300 vagon jég az állami gazdaságok jégvermében Megyénk 13 állami gazdasá­gában igyekeznek kihasználni a jelenlegi fagyos időt. Teljes erővel hozzáláttak a jégter­meléshez. A gazdaságokban lévő halas­tavakon és nagyobb folyókban található jég is a vermekbe kerül, hogy nyáron tejhütéshez és egyéb célra fel tudják majd használni. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság saját szükségletén fe­lül a balatonmenti üdülők ré­szére 8—10 vagonnyl jeget ter­mel. A somogy megyei állami gazdaságokban 300 vagon je­get vágnak és raknak az elő­készített vermekbe. Fáradhatatlanul harcolunk a békéért A Kaposvári Baromfikeltető Állomás befejezte a vérvizsgálatot A Kaposvári Baromfikeltető Állomás dolgozói szor- igalmasan készülődnek az idei naposcsibe keltetésre. Ja­nuár 28-án fejezték be a körzetükhöz tartozó hét község: Osztopán, Büssü, Kazsok és a többi falu baromfiállomá­nyai között a vérvizsgálatot. 37 ezer tifuszmentes vér-és fajtiszta baromfi tojását gyűjtik majd össze, hogy február 12-én induló keltetéshez 80 000 tojást berakhassanak a gépekbe. Farsangi „PÖTTYÖS BÁLOK“ Somogybán A répáspusztai Első ötéves | kívül még Alsőbogéton, Terv Tsz jól sikerült farsangi bált rendezett. A jelmezes est re meghívták a falu valameny- nyi egyéni parasztcsaládját, akik szívesen tettek eleget a kedves meghívásnak és reg­gelig együtt táncoltak, szóra­koztak a termelőszövetkezeti tagokkal. Vasárnap ugyancsak Répás­pusztán rendezik a hagyomá­nyos »pöttyös bált«, melyre ismét meghívják az egyénie­ket. A farsangi est érdekessé­ge, hogy minden asszonynak és leánynak kötelező a pöty- työs kendő-viselet. A fiata­labbak piros-fehér pettyeset, míg az öregebbek kék-fehér oettyes kendőt kötnek ezen az estén a fejükre. Somogybán nagy divat a »pöttyös-bál«. Az idei far­sangvasárnapon Répáspuszfán Osz­topánban, Göllében és még mintegy 59 helyen tartanak Ilyen mulatságot. Mintegy hatsaéz részvevője volt csütörtökön este a Béke Szálló nagytermében meg­tartott nagygyűlésnek, melyet a Magyar Szovjet Baráti Tár­saság és a Béketanács ren­dezett. A megjelenítek érdek­lődéssel hallgatták Szakasits Árpád elvtársnak, az MSZBT országos elnöksége tagjának előadását, aki a Szovjetunió­ban tett utazásainak élményei­ről számolt be. — Először 1946-ban jártam a szovjet-országban, akkor sok­tízezer négyzetkilométeren ke­resztül rombadőlt falvak, vá­rosok jelezték a második vi­lágháború pusztító útját. Mennyire más képek fogadtak legutóbb, amikor 1957. novem­ber 7-ém részt vehettem ‘ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein. Nehéz volt Moszkvára rá ismernem. Ha talmas felhőkarcolók, új vá­rosrészek bizonyították, hogy a Szovjetunió az elmúlt tíz esztendő alatt mily hatalmasai lépett előre a fejlődés útján. Bennünket magyarokat kü­lönös szeretettel fogadtak a szovjet elvtársak, mint az. 5020 nyúl került tavaly pusLavégre A nyúlvadászati idény befejeztével a vadászok is számot vetnek: mit vé­geztek tavaly, eredményes volt-e az esztendő. A va­dász számára kétségkívül a gazdag zsákmány a fon­tos, de ezenkívül arra is kí­váncsi, szaporodott-e az állomány, nem pusztítot­ták-e mértéken felül. A vadásztársaságok elké­szítették statisztikájukat s megállapítható, hogy 1957­ben 5020 nyúl került pus­kavégre. A zsákmányból 1600 darabot állami piacon értékesítettek, a többit sa­ját maguk felélték. A va­dásztársaságok csupán .a múlt esztendő második fe­lében 3823 ragadozót lőt­tek ki. Ebben a legjobb teljesítményt a barcsi va­dásztársaság nyújtotta, több mint 1180 duvadat pusztítottak el. olya* testvért szokás fogad­ni, aki nemrég gyógyult fel iúlyos betegségéből Hisrtte nagyon beteg volt az orsz&f 1958 októberének pusztításaitól. Ismételte» art kellett lát­nom, hogy hatalmas, erős nóf­i szovjet nép. Küldöttségünk­re! jártam Moszkva üzemed bea, könyvtárakban, kultúr* házakban, színházakban. I»S* tam dolgozni a szovjet em­bereket és láttam kultűrszrftp' jukat. Jártam Leningrad ut­cáin, ahol ma is él az orosa művészet nagyjainak szerte» ■ne. Sokfelé jártam és sokféfe: láthattam, meggyőződhettem j, szovjet nép fejlődéséről, tech­nikájának előrehaladottságá­ról, mégis mindenütt, egysze­rűséggel, szerénységgel talál­koztam. Veit alkalmam szélgetni a szovjet emberek kői Ezek a beszélgetések ismétel­ten meggyőztek arról, hogy * szovjet nép békében akar él­ni, erősödni. Hozzájuk hason- 16a* békét akarnak a szoelfe- lista tábor országainak né­pei is, sőt egyre hangosabbal- ős egyre többször adnak Kan-. got békevúgyuknak az imperőp alista államok elnyomott dol­gozói is. Ezért kell nekünk is harcolni a. béke ügye asselfétS fáradhatatlanul, mert az em­beriséget fenyegető szörnyűsé­ges harmadik világháborúi csak így háríthatjuk el — mon­datta többek között Szaka sít- elvtára. Az előadást báród mfegbe szélés követte, ahol Szakasits Árpád elvtárs vezetésével i Magyar Szovjet Baráti Társa« ság Somogy megyei elnökség* és a Béketanács néhány tagjai kicserélték tapasztalataikat és' megbeszélték az MSZBT előü illő feladatokat. TeV*vr»VTWTVVTTTTTVVTTTVTTVT?WrTYTrr?V'rrrVVTTTYWVTWTVVVVTVTTTTTTVYTVTTTVTTV»TVVTM'TTTTrrVTTTTTTTTTVT( Meqiwdósialó téli prvqnMti^^j MOZAIKOK EQY TANFOLYAMRÓL ... Kovács Lőrincz balaton- boglári gazdálkodó udvarán emberek szoronganak. Az MTH üdülőből idesereglett gazdasá­gi felügyelők — akik a téli program tanfolyamán vesznek részt — kíváncsian hallgatják dr. Bíró Gyula professzor »bí­rálatát«. Az idős professzor nagy szakértelemmel vizsgálja a kocsi végéhez kötött tehenet. — Na, hány pontos lehet a Bimbó? — teszi fel a kérdést. A vélemények megoszlanak. — A fajta jelleg nem hagy kívánnivalót, megérdemli az öt pontot — mondja ki a vég­ső szót alapos vizsgálódás után dr. Bíró Gyula. — Ellenben a szervezeti szilárdsággal már baj van. — Majd odalép a te­hén fejéhez, s kezét végigfut­tatja a Bimbó szarván: — Egy, kettő, három, egyet kiha­gyott, de miért nem lett bor­jú — töpreng, majd sorolja tovább —, négy, öt... — Valóban nem nevelt utó­dot évről évre a tehén, de art nem tudják megállapítani, miért? — szól közbe titokza­tosan a gazda. — Csak eltaláljuk — véle­kednek többen, bízva a pro­fesszor ismereteiben. — Ne is próbálkozzanak megmondom én — nevet föl Kovács Lőrinc. — Egyszeriben nem akartam, hogy borjazzon & Bimbó, mert abban az idő­ben nem érte meg felnevelni áz utódokat. Ez az igazság! — Mindenki derül Kovács Lő­rinc mondásán. — Nem tudhattuk, hogy »gazda-bajról« van szó — ereszti el a mondatot valaki... Folyik tovább a bírálat. — öreg a tehén — mondja * professzor —, van már 11 éves is. Szervezeti szilárdsá­gára adhatunk 8 pontot... A küllemét, termelési és te­nyésztési értékét mérlegelve 76 pontot kapott a Bimbó. Lukács István Szegfűje, melyet később kötöttek a sze­kérhez, csak 67 pontosnak bi­zonyult ... Visszafelé menet csoportok­ba verődve vitatkoznak a me­zőgazdasági felügyelők, közre­fogva a neves professzort is. — Hasznos volt ez a minta-bírá­lat, akárcsak a professzor dél­előtti előadása — így lehetne egy mondatban kifejezni az egybegyűltek véleményét. * « * Hogy miről hallottak és hal­lanak előadást a mezőgazda- sági felügyelők a tanfolyamon, azt megtudjuk Csapó Sándor tanfolyamvezetőtől. — Itt van, tessék! — s már­is az érdeklődő előtt fekszik az előadások ütemterve. Csak néhányat közülük. Az MSZMP agrártézisei, irányelvek a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sére, a tsz-mozgalom időszerű problémái, állattenyésztés, ál- 'ategészségügy, a községi gaz­dasági felügyelők hatásköre, növénytermelési feladatok vég­rehajtása és még jó néhány *éma. Mind-mind hasznos és jó segítség a munkához, ha a tanfolyamon hallottakat gyü- mölcsöztetik is a felügyelők. * * « Adjuk át a szót a részvevők­nek: — A szétfolyó munka nem vezethet eredményre. Szükség volt erre a tanfolyamra már csajt árért ia, hogy összehan­goljuk a községi felügyelők munkáját — nyilatkozik Laki Béla^ — Vannak köztünk egészen fiatal szakmabeliek, akik nem­rég hagyták el az iskolát — érthetően —, nem annyira ta­pasztaltak, mint az idősebb gazdasági felügyelők... Itt mód van a törvények, rendel­kezések tanulmányozására, fel­vetheti bárki problémáit és választ is kap rá, legyen az ta­lajjavítással, állattenyésztés­sel, vagy akármi mással kap­csolatos kérdés. Többen pa­naszkodnak amiatt — folytat­ja Laki Bélá —, hogy egyes tanácsok nem rendelik meg a Mezőgazdasági Értesítőt, pe­dig ez szinte nélkülözhetetlen a mindennapi munkában. — Azt is meg lehetne írni — szól közbe az egyik felügye­lő —, hogy az FM Növényter­melési Főigazgatóság vezetője, dr. Soós Gábor elvtárs is ellá­togat hozzánk. Ugyanis végle­gesítik a mezőgazdasági fel­ügyelők szabályzatát, meghall­gatva a mi véleményünket is, A kaposvári járás küldöttei tesznek majd javaslatot... — Többek között... ? — Kérjük, hogy azokban a községekben, ahol van terme­lőszövetkezet és ,a birtok meg­haladja a 400 holdat, ott al­kalmazzanak agronómust. — A másik? — Miért nem kaphatnak a gazdasági felügyelők a peda­gógusokhoz és tanácselnökök­höz hasonlóan egy-egy hold il­letményföldet? Mi is megérde­meljük — hangzik jobbról is, balról is a méltatlankodás. — Az egy hold bizonyos értelem­ben »inintaparcella« is lehetne — szól egy hang. — Példát szolgáltathatnánk a parasztok­nak, hogyan kell jó kukoricát termelni. A felügyelők hálótermében egyre élénkebbé válik a han­gulat. Szinte egy ágy köré cso­portosul a 15—20 ember. Néhányan panaszolják, hogy a tanácselnök vagy titkár csu­pán az »akta-munka« alapján értékeli a felügyelőket. — Mi nem mehetünk be pontosan nyolcra az irodába, nem hagy­hatjuk magára a parasztot, ha éppen az utcán szólít meg bennünket — érvel egyikük. — Előfordul, hogy egész délután, sőt van olyan nap, hogy egy­általán nem tartózkodunk a falak között. Azonban ez nem ok arra, hogy azt mondják: »ma nem csináltak semmit«. * * * A megye egyik legnagyobb községének, Nagybajomnak a felügyelője Tarr György. Hogy vélekedik ő a tanulásról? — Saját tapasztalatomból beszélek. Ott voltam Pesten az egyik mezőgazdasági kiállítá­son. Sok szemléltető filmet lát­tam a talajjavításról... Haza­érve munkához fogtam. Két és fél hold (savanyú) homokos ta- 'ajt lemeszeztem ... Gabonából — bár még nem volt tökéletes a kísérlet — 150—160 kilóval termett több holdanként a ja­vított talajon... Az eredmény révén a gazdákat — kezdet­ben még apám is makaesko- dott — sikerült rávenni a hasznosra. Mintegy 2800 má­zsa mészkőport használt fel 22 termelő. — Van elég ebből a javító- szerből? — Amennyi kell, méghozzá ingyen — válaszol Laki Béla. — Sőt, ha 10 km-nél mesz- szebb szállítja a gazda, akikor még némi térítést is kap a szállításért. — És mégse? ... — Sokan még nem hisznek, meg kell győzni az embereket — folytatja Tarr György. — És ez nem könnyű .., De a fá­radozásnak van eredménye is. Tavasszal már 120 gazda ja­vítja mész- és tőzeg-tartalmú műtrágyával a földjét Nagyba­jomban. No meg a legelőn is tilsabb lesz a fő, mert mintegy 300 holdat javítunk ebben az évben. A Pesten látottakat így hasznosítottam, de ez a tanfo­lyam még többet jelent az iga­zán jobbra törekvőknek. Még a tapasztaltabb gazdasági fel­ügyelők is találtak megszívlel­ni valót. Főleg az itt bemuta­tott filmeknek tulajdonítunk nagy jelentőséget s jó lenne, ha minél gyakrabban láthatná­nak otthon a parasztok is ilyen témájú filmeket —- fejezi be nyilatkozatát Tarr György, * * * — Úttörő jellege is van en­nek a tanfolyamnak — mondja Mátrai József so*i©gyszobi lei­ügyelő. — Főleg a fiatalokon* hasznos, szakmai és igazgató* sí értelemben egyaránt. — így van ez — bizonyítja, a görgetegi Bútor Ferenc, ata nemrég hagyta ott az iskolája — Lehet és kell is tanulná A párt agrártézisednek gyakorin*« ti megvalósítása, az emberek* kel való helyes bánásmód ég egy sor szakmai kérdés vitatása nagy segítség a feladó»«- tok eredményes megoldásáfi uz* Hallottunk a tanfolyamom a vegyszeres gyomirtásról, bor.já nevelésről, takarmányozásröi. stb. Ha a tanultakat napi mm» kánk során átadjuk a párásé* toknak, akkor nem vedt hiába** való ez a fejtágítás. » * * Már előbb szóltunk arrő* hogy dr. Bíró Gyula profész* szór is tartott; előadást a hal»« gatóknak. Vendégként érke* zett megyénkbe, sok helyei, megfordult, s egyre osztogatta hallgatóinak a tudomány ki»* cseit. Mit tapasztalt, mit látóit kőrútján, s mi a vélemény® megyénk állattenyésztéséről'» Erre a kérdésre a következő­ket mondta a professzor: — Mindig szívesen jöttem és jövök Somogyba, ez szinte üdülésnek számít. Barátságid sak, őszinték és okosak itt a» emberek. És még egy; egy üt? dolgozik a vezetőség a vezetői­tekkel. Állattenyésztéséről hí* resek a somogyiak. És nem cita nélkül. Számos és jó szakéra« berrel dicsekedhetik a megyei Nem idegenkedik az újtól sem, 3 megragad minden lehetősé» get az értékes hasznosítására^ Érdeklődnek az emberek. Ekt tapasztaltam és ez csak orvé»» detes — mondja dr, Biró GytW la professzor. QCböUia Strnm

Next

/
Oldalképek
Tartalom