Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

SOMOOVI NtPLAP 4 Szwda. IMS. hnn*r 29. cA niotden Lentiek mL Nem új jelenség, hogy a különböző állami szerveiket, vagy a szerkesztőséget elárasztják névtelen levelekkel. Ez a jelenség két okból is tanulságos lehet Először is azért, mert gyakran a névtelen levelek is igazságot ta­karnak, tehát feltételezhető, hogy írójának valakitől, vagy valamitől tartani kell, noha nehezen lehet megérteni, mi félnivalója lehet annak az embernek, aki lényegében az igaz­ság védelmezéséért száll síkra. Ugyanakkor tapasztalatból tudjuk, hogy a névtelen leve lek zömében rágalmaznak, rossz színben akarják feltüntetni egyes szerveinket, vagy elvtársainkat, s mert ezek a rosszindulatú emberek tudják, hogy becsületes úton hamar lelepleződnének, ezért választják a névtelen­séget, gondolván, így könnyebben boldogul­hatnak. Megmondjuk, nagy érték számunkra minden, a jószándéktól, becsülettől áthatott levél, a rágalmazó, mocskolódó, hazugsággal tele leveleknek azonban csak a papírkosárban adunk helyet Ismételten hangsúlyozzuk, nem minden névtelen levelet tartunk rágalmazásnak Örömmel fogadjuk az életünk jó oldalairól vagy rossz hajtásairól szóló bíráló leveleket is. A társadalmi életben előre léptünk. Ki- szélesedett a demokrácia, küzdünk a társa dalmi kór: az intrika, a rágalom ellen. Ebből következik: jogos a kívánalom, hogy aki va­lamilyen dologban elmarasztal, felelőssé tesz valakit, annak legyen annyi bátorsága is. hogy az általa leírt sorokért aláírásával t« vállalja a felelősséget. Megint más kérdés az ha valaki meg akarja óvni nevét a közsze repléstől, nyilvánosságtól — annak kérésénét szántén nem mondunk ellent, de határozottan megmondjuk, a szerkesztőségnék ilyen eset­ben is tudni kell, kivel áll kapcsolatban, is merni kell azt az embert, akinek nyilvános Ságot biztosít lapján keresztül. A sajtónak van annyi ereje, hogy azt a le velezőjét, olvasóját, akinek a szerkesztőség­hez írott igazságot, valóságot tartalmazó le vele miatt esne béntódása, mellé álljon, és megvédélmezze a bürokratáktól, az önkő nyeskedőktől, s mindazoktól, akik ellene van nak az igaz szónak. Ezért kérjük olvasóinkat is, bármilyen ügyben kérik közreműködésün két, ne burkolózzanak névtelenség mögé Egyet kérünk olvasóinktól: a levelezőktől é mindenkitől: őszinteséset. felelősséget. AUTÓBUSZON - BOLTBA Hihetetlennek tűnik? No nem amerikai nagyurakról van szó, akik kényelemből mindenhová gépkocsijaikkal vitetik magukat. De tán az autóbuszt ilyen célra még ők is kicsit költségesnek tarts-, nák. Az eset azonban Ma­gyarországon, annak is ki­sebb részében, Somogybán játszódik hetenként többször. A mi autóbusz vezetőink, Só* Vendel és váltótársa, Krafco­vits Gyula engedik meg önön maguknak ezt a drága ké­nyelmet. ök ahelyett, hogy a járat végétől 100 méter tá­volságra lévő garászba vin­nék a kocsit, kényelmesebb­nek tartják a csaknem fél kilométerre, földút melletti lakásukra hajtatni. Ez ké­nyelmesebb. Krakovits Gyula már azt is megtette, hogy feleségének ne kelljen gyalog menni a bolt­ba, a 36 személyes autóbusz- szal szállította oda és vissza. Volt rá eset, hogy az össze- tipratott, sáros útban benn­ragadt és fogatokkal kellett kirángatni a kátyúból. Vajon tudják-e ezt a MÁVAUT ve­zetői. Ha nem, úgy azt java­soljuk, lepjék meg váratlanul a két boltos autóbuszsofőrt Nagybajomban. Kovács József Zavar a tejátvételnél Karódon A ml csarnokosunk, ha va­lamiért szólunk neki, hamar kivágja: ha nem tetszik a mé­rés, ne vigyük hozzá a tejet, így jártam én is, amiért kérni mertem: mérje meg tisztessé­gesen a tejet, s ne két literrel kevesebbet írjon be. Én régi tejszállító gazda vagyok, most is 36 liter tejet fejek, nem volt semmi bajom soha a csar- nokossal, ezért nagyon bántott Nálunk két alkalommal két-két órára összegyűlünk tizennyolcán, hogy sajátunk­ká tegyük az eszperantó nyel­vet. Ugyanakkor sajnálattal hallottuk, hogy a negyven­ezer lakosú Kaposvárott -ni.ndösszs három fő akad* az új tejátvevő flegma válasza. Ha ez így megy, tényleg meg kell fogadnunk a tejcsarnokos tanácsát és le kell állnunk a tejszállítással. Ezt azonban úgy hiszem, nem diktálja az ország, a nép érdeke. Beszél­jenek hát — akikre tartozik — a mi tejkezelőnkkel, és értessék meg vele: nem mi vagyunk ő- érte, hanem ő van miértünk. Kareczki Imre Karád akit érdekelt az eszperantó- nyelv. A mi hallgatóink szor­galmasan tanulnak, amit bi­zonyít az is, hogy Bodor Jó­zseftől dicséretet is kaptunk már. SZABÓ JÓZSEF IV. simnazis+a. 4 babócsai n£pi zenekar Háromfán Már két nappal az előadás ilőtt plalcát és dobszó hir­dette: a babócsai földműves­szövetkezet 20 tagú népi zene­kara hangversenyt ad a köz­ségi kultúr otthonban. A kitű­zött időpontig zsúfolásig meg­teltek az ülőhelyek. Nyolc óra után öt perccel megjelent a függöny előtt Kiss Emil, a karmester, s a zenekar rá­zendített. Elsőnek felcsendül­jek Kálmán Imre Csárdáski­rálynőjének melódiái. Az elő­adás után a fiatalok örömére a zenekar tánczenét szolgálta­tott. A karmester felkereste a babócsai cigánytelepülést, hogy a tehetséges, de kottát nem értő zenészekből népi zenekart szervezzen. BAN ISTVÁN Há'-ovnta 18 fő fanul eszperantóul Nagyatádon A háztulajdonosoknak nincs szívük, se törvényük? Mostanában egyre több panaszos, nem egy­szer kétségbeesett hangú levél érkezik hoz­zánk, s ezekben a háztulajdonosok szeszélyé­nek kitett albérlők és bérlők mind arról ír­nak: egyes lakástulajdonosok szívtelenül és szemtelenül visszaélnek jogaikkal, zsarolják lakóikat, srófolják a lakbért. Alább közread­juk a sok levél közül egy négy gyerekes csa­ládom panaszát, azzal a megjegyzéssel, hogy az állami szervek, beleértve a rendőrséget, ügyészséget és a bíróságot is, jobban ügyel­jenek a dolgozók érdekeire, mert a mostani lakásínséges helyzet sajnos jó táptalajt nyújt lelkiismeretlen nyerészkedőknek. — Tavaly január 4-én költöztünk az Arany utca 11. sz. alatti házba, albérlőként laktunk özv. Horváth Miklósnénál. Havi 200 forint lakbért fizettünk egy bútorozatlan szobáért 1957 májusban azonban a főbérlő meghalt, 8 ezen a címen igénylést adtunk a tanácshoz. A tanácsnál azonban azt mondták, hogy mi­vel a tulajdonos három szobás Uikással ren­delkezik, nem utalhatják ki, hanem egyez­kedjünk vele. Mi hajlandók is lettünk volna erre. ő azonban az ősszel lent volt nálunk — tudniillik Budapesten lakik — és mindjárt azzal kezdte, nem tárgyal a lakbér felől, ha­nem a főbérlő elhunytéig visszamenőleg fi­zessünk havi 200 forintot. Ha ezt kifizetjük, akkor lesz lakás, ha nem, elmehetünk. Mi ötven■ forintot ajánlottunk fel az előző főbér­lő csak 20-at fizetett. En rendszeresen ki Is egyenlítettem a lakbért, de ő csak küldözgeti a felmondó leveleket, hogy nyolc napon belül ürítsük ki a lakást, mert különben ha­tóságilag kilakoltat bennünket. En, mint négytagú családapa nem csodál­koznék, ha a háziasszonynak kellene a lakás, de az biztos, hogy ő ezt avizes, földes, egész­ségtelen lakást nem cserélné fel fővárosi, ké­nyelmet nyújtó lakásával. Remélem, minket is meghallgatnak, s megértenek. Nagyon kérem a szerkesztőbizottság szíves segítségét. PÁNOVITS ALAJOS, MÁV fűtő Kaposvár, Arany utca 11. VÁLASZ Szabó Pál által a Somogy: Néplap január 22-i számában megjelent -Kását jár a malom Jutában« bírálattal egyetér tünk. Mi a bírálatot megszív leltük és a lehető legnagyobb igyekezettel dolgozunk azon hogy finom, apró darát ké szítsunk a gazdák állatainak. A daráló követ megvágtuk és beállításán változtattunk, s így máris jóminőségü darát készítünk. Most a bíráló személytől é a többi gazdáktól is kérjük, ne fáradjanak el Kaposvárra daráltatni, mert mi is jóminő ségű darát fogunk kiszolgálni. Elvtársi üdvözlettel: Tóth Imre, Fucskát László, Nemes Ferenc Ki mit vár 1958-tól? Január 1-1 lapszámunkban napvilágot látott »Ki mat var 1908-uü.'« c. cikkünkOen az aiaooi, a postát érán lő rész jelent meg: »Panasszal 'kez­dem. 80J forintos fizetésem mellé szolgálati egyenruhát nem kapok, a kézbesítő pedig 1200 forintos fizetése mellett a postások egyenruháját vi­selheti. Pedig segédtiszti vizsgát is tettem — mondta Vadál József fiókposta vezető. Miért nem részesülhetnek a fioKpostavezetők is szolgálati ruhajuttatásban? Szeretném, ha a következő évben az igaz­gatóság többet törődne ve­lünk és barátságosabbá ten­né a kis helyiséget — mutat a nemrég gyalult, de festetlen deszkalapra, amivel a régi asztal oldala be van oorítva*. A panaszt kivizsgáltam s megállapítottam, hogy az alaptalan. A Munka 'i örvény- könyve V. c. 74. paragrafus 4. bekezdése értelmében fiók­postakezelők egyenruhával nem láthatók el. íróasztallal kapcsolatban a fiókpostakezelő ezideig sem­miféle észrevételt nem tett, nem igényelt, ezért nem ka­pott. A fiókpostavezetőt a Munka Törvénykönyve hivat­kozott paragrafusáról és az íróasztal igénylés módjáról egyidejűleg tájékoztattam. Dr, Horváth Gyula igazgatóság, forgalmi vezetöhelyettes. Leveli Tavaly, december 10-i la­punkban kifogásoltuk: miért nincs Tabon taxi. A napok­ban levelet kaptunk a Közle­kedési Minisztérium Autóköz- ekedési Igazgatóságától, melv- >nn elismerik a bírálat jogossá­gát és azt is közük, miszerint utasították a kaposvári 23. sz. Autóközlekedési Vállalatot, te­lepítsen Tab községbe egy taxi-gépkocsit. Ez — mint ír­iák — már december 12-én megtörtént. Ezt követően egy •ét múlva pedig a Skoda típu­sú gépkocsit lecserélték War- szavára. * • • Fonyódnak körülbelül négy hónapja nincs körzeti orvosa, mert a régit elhelyezték Veszp­rémbe. Azóta hetenként két- ;zer rendel a balatonfenyvesi >rvos Fonyódon. A község nagy, több üzem is tartozik hozzá, a sok beteg sok mun­kát ad. Sürgős segítség kelle­ne, mert ezt a jelenlegi áldat­lan helyzetet sokáig nem bírja :sm az idős orvos, sem a be- egek — olvassuk Kustos Ká­roly, alsóbélatelepi lakos leve­léből. • • • Miért csak délután kaphat­nak friss kenyeret a balaton- Vnyvesiek, holott a kenyeret helyben sütik. Ezt panaszoJ- ri BVázs János, a Népbolt központból írott levelében. Majd válaszol is a feltett kér­désre: Azért, mert a süteményt Balatonbogláron készítik, s a sütőipar rendelkezésére álló szállítóeszközzel elsősorban a süteményt juttatja ki a terü­letre. A balatonmáriai 65-ös sz. Népbolt a süteményt is hiá­nyosan kapja, noha nagy ve­vőkörrel rendelkezik. * • • Vastag Irén arról panasz­kodik, hogy a nemesdédi le­geltetési bizottság területén novemberben erdősítést végez­tek, de az érte járó bért még máig sem kapták meg. Farkas Sándor, a legeltetési bizottság elnöke most azt mondja, hogy a bankszámlán nincs pénzük, de ez a válasz bennünket nem elégít ki — írja. * * * Somogydöröcskének egy au­tóbusz-járata van, mely Mik­lósiban, Kárán, Szorosadon és Törökkoppányban teljesen megtelik, a somogydöröcskei- eknek és a hozzá tartozó köz­! k innen­ségek és puszták utasainak rendszerint már egy hely sem jut. Kérésünkre az AKÖV ar­ról biztosított bennünket, hogy minden nap öt utas elszállítá­sát garantálják, ez azonban sak két esetben történt meg. Gyakran megesik, hogy kis­gyerekes anyák, öregemberek, kénytelenek gyalogolni kilo­métereket. Helyzetünket csak az érti meg, aki már járt ilyen helyen — írja Braun Ferenc né vb-elnök. Neveléssel is Hogyan előzzük meg a tár­sadalmi tulajdon elleni fosz­togatást, amikor annak szár meg száz formája adódik elő? \ társadalmi tulajdon-véde 'em egyik igen fontos forrná ia a rend, a gondos számvite' a pontos könyvelés, a vezető' ellenőrzése. Ehhez járul a éberség, ami ott kezdődik hogyha valakit munkába állí- unk, különösen pénzzel bánó nunkába — jól meg kell néz­ni, kivel állunk szemben, hogy becsületes, tiszta kezű ern ber-e a jelentkező, nem fűti-f ellenséges szándék a népi de­mokráciával szemben és érti-i a szakmáját? Kétségtelen, emellett nen szabad megfeledkezni a leg hatásosabb eszközről, a neve lésről. A hosszú évek alat megyei bírósági ülnökséger során szerzett tapasztalatair azt igazolják, hogy sok ember meg lehetne menteni a börtön töl, ha a vállalatoknál elege foglalkoznának a dolgozókká (Természetesen megtévedt én­be re kre gondolok, nem a meg rögzött bűnözőkre, akik ner tudnak, nem akarnak felhagy ni cselekedeteikkel.) A tapasz tálatok azt mutatják, hogy azoknál az üzemeknél, válla­latoknál fordul elő a legtöbb Dűncselekmény, ahol vajmi ke­veset törődnek a dolgozók er- üöicsi nevelésével. Meg kell értetünk az embe- rekKei, hogy önmaga ebien vet az is, aki közömbösen tűri, iOgy mások megrövidítsék a társadalmat, a népi államot. Orbán József, a FŰSZERT párttitkára ISMÉT KENYÉRPANASZ onnan ják odaadná, akik csak pár év óta folytatják újra az ipart. * * ♦ Darvas József: Szakadék cí­mű színdarabját vitte színpad­ra a somogyszobi szülői mun­kaközösség és a pedagógus kar. Mindössze másfél hét ju­tott a színdarab megtanulásá­ra, ebből is látszik, micsoda lelkes munka volt ez. Az elő- roast megelőző napon már minden jegy elkelt, zsúfolásig megtelt a kultúrterem. A si­kerben nagy része volt Györ­kös Rudolf iskolaigazgatónak.- b szerep oroszlánrésze Jan- ich Bélára és Palotai Erzsire ütött. Antalné, Bertáné és áncsy Imre pedagógusok is negtették a magukét, dicséret ileti a szülőket is. Az előadás­ai ellátogattak Belegre is, s i 4000 forintos tiszta bevételt ittörő-tábor építésére, a gyére­tek nyári üdültetésére ferdít­ik — írja levelében Kisgyu i Károly levelezőnk. A segesdl péküzem vezető­je és felesége (Nagyatádi Sü­tőipari Vállalat VIII. sz. üze­me) éles hanggal rám rontot­tak, a Segesdi Fmsz VI. sz. bolt vezetőjére. Arról van szó ugyanis, hogy én a péküzemből a ke­nyeret mindig minőségileg és súly szerint veszem át, pon­tosan a rendelkezések értel­mében. Éppen ezért van a baj, mert nap-nap után elég sok kenyeret vagyok kényte­len visszaküldeni a rendelt mennyiségből. Emiatt az utóbbi időben minden nap délután 3 óra tájban kapom a kenyeret. Szerintünk ezt dacból teszik, mivel a rossz kenyeret visszaküldöm. Úgy mondják, a segesdl péküzem vezető ezt a rendelkezést a Nagyatádi Sütőipari Vállalat igazgatójától kapta. Akárki­nek az utasítására csinálják így, rosszul teszik. Az üzletünk a péküzemtől 20 méterre van és az üzlettel szemben van a tejcsamok, ahova a parasztság reggel szállítja a tejet és egyúttal a boltban kívánja a kenyeret Is megvásárolni. De a kenyérért reggel 8 órától délután 3-lg kell várni. Ha azt gondolják a pékek, hogy engem, a boltvezetőt bosszulnak meg, tévednek, mert az ostor nem rajtam csattan, hanem azon a sok-sok dolgozón, akik jogosan bosz- szankodnak ez intézkedés miatt, Makrai János segesdi boltvezető. Szerkesztői ÜZEMETEK ............iiiiiiiiuHiiiuiuliluiiuiiuiuuiulifiHUlUillIflllUlllllllhHHimullllllllUlilHiUllllHIMMUlMIIIB B alaskó Sándor Lábod: Iga­:a van, sértő a becsületes ál­ampolgárokra nézve, ha azt ft ják, hogy mások kihúzzák tagúkat a közteherviselés ■lói. Jogos a 'követelésük, hogy . tanács a hátralékosok tói is ehajtsa az adótartozást. Serman Ede Kisbajom: A kőhazaknak államosítás alóli icntesítése nem érinti a óér­ti viszonyt. Ezek szerint az is lágos, hogy önöket törvény­lenül zaklatja a lakás tulaj- jnos. A lakbéremelésre vo- itkozó kérdésére a szerkesz- Jség által megkérdezett ille­tékesek azt a választ adták: Jnök fizessék rendesen az ed­digi bérleti díjat, s ha a háztu .ajdonos sérelmesnek tartja zt az összeget, úgy a bíróság­tól kérheti a házbér újólagos megállapítását. Nagy János Adánd: Annak eldöntése, hogy a fadkában ki­hajtott disznó lábtörését Ki /agy mi okozta, teljesen az ál­latorvosra tartozik. Ha az al- atorvos megállapítja és niva- alosan igazolja, hogy a kár a can ász gondatlansága, vagy I rossz bánásmódja (kutyahara-| pás, ütés) miatt következettbe, akikor a kanászL — na cl Uáoó* né kihajtása a legeltetési bi­zottság tudtával és engedélyé­vel történt — bírósági úton kártérítésre' lehet kötelezni Özv. Tóth Ambrusné Bala tonkeresztúr: Az 1935. évi 4. törvénycikk, 310. paragrafusá­nak 6. bekezdése szerint gaz dasági fásítást úgy kell léte­síteni, hogy egyik fasor se cs sen a mesgyehez egy méternél közelebb. Az ezt kiegészítő legújabb törvény szerint tör­pegyümölcsöst két méternél, cseresznyét, diót, gesztenyét £ méternél, más gyümölcsfát légy méternél, minden egyéb fát pedig a mesgyéhez 8 mé­ternél közelebb ültetni nem szabad. A birtokos megköve­telheti, hogy a szomszédból a mesgyén áthajtó ágakat az 11- ető tulajdonos levágassa. Az e éren adódó vitás ügyek eldön­tése azonban magánjogi ter- nészetüknél fogva a bíróság hatáskörébe tartoznak. Nagy János Bonnya: Faki­termelési engedélyt csak terü- I let-jog után kaphat bárki. Ha I tehát az áll, amit ön ír, tud­niillik, hogy a tanács olyanok területeire is adott fakiterme­lési engedélyt, amelyeket ko­rábban felajánlottak és je- enleg is állami tartalékot ké- ceznek — törvénysértő csele­kedet volt. Hajdú Jánosné Iharosbe- i’ény: Csalédipótlék panaszát tivizsgálás végett áttettük az JZTK Kaposvári Alközpontjá­oz. A választ tőlük kapja meg. Puskás József Balatonsza- badi: Panasza ügyeDen eljár­tunk és meggyőződtünk roia, hogy bejelemesei nem fedik a vakságot. A levélre vonatko­zóan egyébként a Kaposvári Kertészeti és Utkarbantaroasi Vállalat már válaszolt. Cinkán János Kapoly: Ha iparművészeti szaktudással már részben rendelkezik, ak- ’cor azt tanácsolhatjuk, kérje felvételét az Iparművészeti Főiskolára. Ha azonban ez nem sikerűi, akkor sem kell kétségbeesni, mert készítmé­nyeit a kaposvári Háziipari és Iparművészeti bolthoz behoz­hatja, s így a közönség szolgá­latába léphet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom