Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

täaombat, 1958. január 18. 5 SOMOGYI NÉPLAP EMBEREK VAQY ŐRMESTEREK Egy filozófikus ötletre épült a legfrissebben látott olasz film-bohózat: aj világ egyrészt emberekből, más­részt. üres fejű, hatalmasko­dé »őrmesterekből« áll, akik megkeserítik a nekik kiszol­gáltatott kisemberek életét. Antonio de Curtis témájá­ba, Metz Nelli Mancini és a főszereplő Toto írták az »Em­berek vagy őrmesterek« film meséjét. Kedves történet ez és valóságos, mert az olasz polgárt alapvető létproblémái­val hadakozva rajzolja meg, komikus és tragikus helyze­tekben. Egyszer úgy, hogy kénytelen elviselni az »őr­mesteri-tői kapott ütleget, másszor meg úgy, hogy visz- ssuifizeti az elszenvedett ve­rést, töretést a maga egysze­ri,, de életrevaló módján. Az »őrmester^ többféle alakot ölt a filmben és To­to Etfpasito olasz polgárnak mindegyikkel meggyűlik a baja. Üldözi a balszerencse, s bármibe is kezd, minden balul sikerül neki. Drama- turghailag sablonos a keretes filmmese. Az »Emberek vagy őrmesterekénél valahogy meg tudjuk bocsátani a sab- lowosságot, még a szomorlcás befejezést is. Hiszen tele van a fém sziporkázó ötletekkel, az elasz filmművészet lobba­nt temperamentumával, fi­noman árnyalt lírájával, ami kárpótol az avult keretes esz­közökért. Bohózat ez, még­hozzá olasz módon tálalva, sőt továbbmenve: vígjátéki racionalizmus és mélyreható eszmeiség jegyében tálalt bo­hózat] Toto Esposito hosszú mun­kanélküliség után éppen egy filmgyárban akar elhelyez- Ixdni statisztaként. Es mi történik? Eltéved a folyosók labirintusában és annak a jelenetnek kellős közepén toppan be egy műterembe, amikor a nagy Caesarnak kellene megjelennie. A ren­dező éktelen haragra gerjed, mert élőről leéli kezdenie a felvételt. Toto nagynehezen megtalálja a Napoleton-film produkcióját és beöltözik. Kis termete miatt azonban valószínű, hogy a válogatás­nál elküldik. Védekezik a maga módján. Több zubbonyt ölt magára, két csákót nyom a fejébe. A csákó a méréskor lecsúszik egészen az orrára. Nem lát semmit. Megint el­téved, ismét a nagy Caesar helyett jelenik meg a lép­csőn és nagy zűrzavart idéz elő. A filmgyárból beviszik az elmegyógyintézetbe, ki­vizsgálásra. Egy jóindulatú orvos veszi kezelésbe, akinek Toto elmeséli életének kál­váriáját. Azt a tanulságot vonva le, hogy kétféle típus él a Földön: emberek és »őr­mesterek«. Az orvos nagy rokonszenv- vel hallgatja, hiszen az ő életének is meg van az őr­mestere, a kórház főorvosa személyében. Szabadon en­gedi Tótat, akit a kapuban, menyasszonya vár, a gyönyö­rű, szőke Szonja, akivel egy németországi koncentrációs táborban ismerkedett meg, s alávet sokáig megosztotta viszontagságos életét. A lány örömhírt közöl barátjával, odavezeti az utcán várakozó autóhoz és bemutatja a fér­jét. Toto szomorú szívvel kí­ván boldogságot az ifjú pár­nak, és ismeri fel a férj vo­násaiban a gyűlölt »őrmes­ter« arcvonásait. Aztán elin­dul a gépkocsi, a felkavart porfelhő eltakarja Toto szo­morú alakját. Vgy érezzük, a film ilyen befejezése csak a hatásos poén kedvéért született. Egyébként az »Emberek vagy őrmesterek« c. olasz filmet a jó olasz filmek kö­zött tarthatjuk számon, örül­tünk, hogy láthattuk ismét Totot, ezt a jellegzetesen egyéni olasz komikust. Ne­vettetett és könnyeket csalt szeműnkbe játékával. A sok­féle őrmestert mindig ugyan­az a színész játssza, a remek Paola Stoppá, és remekül. Camillo Matsroncinque ren­dezőnek nagy érdemé, hogy mértékletesen bánt a bur- leszk-komikum lehetőségei­vel, hogy kiélezett szemléle­tességgel mutatta meg film­jében mindazt, ami közös a fasizmus és az amerikai im­perializmus barbárságában.- Li ­30GOQOOO00GO0GGGX3QOOGGO0OGG0G0OOGSOGOOOO© A SZIKI«A, MINT SZERSZÁM B. Lazarenko szovjet mérnök kidolgozta a fémmeg­munkálás olyan módszerét, amikor a »vágó szerszám« nem mas, mint egy elektróda. A másik elektróda maga a meg­munkálandó munkadarab. A két elektróda között létrejövő elektromos szikra a munkadarabból részecskéket szakít ki. Ilymódon, amilyen a katód formája, olyan lesz az anód, vagyis a munkadarab alakja is. Az iparban már számtalan ilyen elektromos-eróziós gép dolgozik. Még olyan rendkívül kemény fémeket is meg­munkálnak, amelyeket rendes szerszámokkal csak nagyon nehezen lehetne alakítani. Nemrégiben rájöttek, hogyha a katód helyére vékony elektródákból készített szitát helyeznek, akkor ehhez ha­sonló munkadarabot nyernek a másik oldalon. Ez megköny- nyn, a rendkívül kisnyüású fém szűrősziták gyártását. Az új elektromos-eróziós gépeken nemcsak vezetőket, hanem dielektrikumokat is megmunkálhatnak. Ezek meg­határozott viszonyok között vezetőkké válnak. így például, ha a gyémántot felmelegítik, vezeti az elektromos áramot. Ez esetben már eletromos-eróziós megmunkálás alá vehe­tik, réseket, nyílásokat vágatnak bele. Eddig ezt csupán ultrahanggal, vagy különleg es csiszolással érhették el. yvvyvvVWYVVVVWTVVVVVWVWWVTYYYWWYYWVYVWYYYWVVWYVVWVYYVVWYYVYY VYYVYVYYWVYYYYYYYYY Szereíeí nélkül M IT KERESEL ITT, kisfiam...? A kérdést egy fiatal menyecske tette fei az egyik marcali vendéglőben az oda be­lépő apró, kezében iskolatáskát lóbáló gye­reknek. A gyerek lehajtja fejét, s a szakadó esőben agyonázott cipőjét nézegeti. Vörösre fagyott kezével megtörli szemét, zsebkendő hiányában pedig kabátujját húzza végig orra alatt. — Fázom. Szeretnék melegedni — mond­ja kis idő múlva. Hangja fátyolos, látni a gyereken, hogy a szakadó esőben teljesen átázott, s reszket a hidegtől. — Keresel valakit, kisfiam? — érdeklődik a jószívű menyecske, aki közben egy székre .ülteti a reszkető gyereket. — Lengyeltótiba szeretnék menni.. Anyu­kámhoz. — De hát van-e pénzed és mit keresel itt ■Marcaliban? . .. —■ Ide hozott Somogyvári néni — válaszol a gyerek. S ezután az apró, értelmes arcú, csillogó szemű, barna gyerek elmeséli élete történetét. Tüske Mihály a neve. Márciusban lesz tíz éves. Néhány esztendő alatt már annyi sivár­ságot, bántódást és szenvedést kapott az élet­től, amely egy felnőtt számára is sok lenne. ' Hallgassuk, mit mond a tízesztendős gyerek. — Édesanyámat H. Rozáliának hívják. U-gy tudom, Kaposvárott él... Culáger a kőműve­sek mellett. Régen beszéltem vele. Először hatéves koromban kerültem menhelybe Dencsházára. Onnan vett ki édesapám, Tüske Mihály, aki Lengyeltótiban lakik ... — Tetszik tudni, őhozzá szerettem volna menni. Ott lakik a mostohaanyámmal... De mégis inkább mostohaanyám az én igazi anyu­kám ... — Aztán a mostohaanyám Nagykanizsára vitt és beadott a gyermekotthonba. Onnan a Lujzi néni vitt el Novára Peszleg Feren- cékhez. Nagyon megfáztam. A lábam kék- zöld lett. Zalaegerszegen a kórházban felvág­ták a lábam és Lujzi néni visszavitt Kani­zsára. Akkor jött értem Somogyvári néni és hozott el Marcaliba, Először Gombára kerültem Fe- ketéékhez. Lovakat kellett etetnem. Rosszul bántak velem. A bácsi, amikor részegen jött haza, sokszor megpofozott és ón nem mertem elszaladni, mert féltem, hogy akkor még többet kapok. Három hétig voltam náluk, de nem kellettem tovább nekik, akkor elvittek Ivók .5Mosókhoz. Ök jól bánnak velem ... —■ Ugye, eltetszenek vinni Lengyeltótiba, a mostoha anyukámhoz ... Kimentünk Misivel IvőVókfeoz, a Lőbli Lipót út 23. számú házba. Beszélgettünk az idős asz­### szonnyal, aki elmondta, hogy mindent meg­adnak a gyereknek, amire szüksége van. Me­leg szobában alszik, van rendesen ennivalója is. Dehát ez a gyerek... — mondja Ivókné — ilyen gazembert még nem láttam. Állandóan csavarog. Nálam sem régen van, de már két­szer megszökött... Nem lehet vele bírni .. Én is kérem, hogy vigyék el tőlem... Igen, Misi mindent megkap, amit csak tud­nak, neki nyújtani, csak egyet nem: szere- tetet. S talán ez a tíz esztendős gyerek ezért csa­varog, kóborol, ezért szeretne hazaszökni mostohaanyjához, hátha ott neki is jutna az anyai szeretettből, az anyai kéz simogatásá- ból. Nem tud megnyugodni a -gyerek. Szere­tet után vágyik. Anyjától ezt nem kapta meg. Beszéltem anyjával, aiki nem is tudja, hogy jelenleg hol van a fia. Az elmúlt évek alatt még az sem jutott eszébe, hogy gyermekének egy levelet írjon, vagy megérdeklődje, hogyan, miként él. Ezért mondta a gyerek azokat a súlyos szavakat, melynél bántóbbat egy anya gyermekétől nem is kaphat: »a mostoha anyu kám az én igazi anyukám« .., H. Rozália igen nehéz körülmények között él. Beteg, öreg édesanyját tartja el kevés keresetéből. És talán nem is tudja már betöl­teni azt az űrt, amelyet gyermeke lelkében az elmúlt tíz esztendő okozott. Mostoha anyja? Nemrégen, karácsony tá­ján meglátogatta a gyermeket Marcaliban, s elmondotta Ivókéknak, hogy nem hajlandó visszafogadni Misit, amíg meg nem nevelik, Ő nem ér rá a gyerekkel törődni. így hát Misi hiába is szökött volna vissza mostoha­anyjához, az bizonyára újra a gyermekott­honba irányította volna. Tüske Misi csavargó lett. Gyakran elszökik otthonról, kocsmákban, laktanyák körül csa­varog, elkerüli az iskolát. Már rendőrök is keresik, mert tudják róla, hogy elszökik ott­honról. Mi lesz belőle szeretet nélkül? Megkérdeztük Misit, szeretne-e elmenni Fótra, a gyermekvárosba? Szeme felcsillant, s a mindig szomorú kis arcot most először láttam mosolyogni. — Igen — feleli, oda szí­vesen elmegyek. T ÍZ ESZTENDŐS Misi, de nevelőszülei már javíthatatlannak tartják. Én tu­dom, hogy nem így van. Tudom, hogy ott a többi gyerek között neki is jutna az annyira hiányzó szeretetból. S tudom azt is, hogy ott nem bánatos, hanem mindig mosolygó, vidám gyerekké válna. Érzem, hogy nem javíthatat­lan, hogy ez a gyerek még nem gazember, még lehet belőle ember. Segítsünk neki... Szalui László FÉL1DŰBEM... Mától kezdve sorrendben számbavesszük meqyénk legjobb labdarúgó csapatait. E vizsgálódás során megnézzük, hogy az őszi idényben csapataink mit nyomtak a latban. Cikksorozatunkban igyekszünk rávilágítani a csapatoknál fellelhető hiányosságokra, már csak azért is, hátha hasznosítani lehet a tavaszi idényben némely tanulságot. Vizsgálódásunkat az NB l!-es csapatokkal kezdjük, majd sor­ra vesszük az NB lll-at és a megyei I. osztályú együtteseket. Lássuk tehát, mi történt az első félidőben a KINIZSINÉL Ezzel a csapattal rajtolt a Kinizsi. A csapat tagjai (álló sor balról jobbra): Szigeti, Pálfalvai, Szentgróti, Várvizi Barna, Gergely, Horváth, Mózsi. (qugqoló sor) Szili, Rapp, Stadler. (Péter J. felv.) Kezdjük azzal, hogy ai idény kezdete előtt talán nagyon is bi­zakodó volt a hangulat a Kinizsi házatáján. Volt is a bizakodásnak alapja. Jól sikerült a korábban félbeszakadt NB Il-es bajnokság befejezése, éppúgy, mint a vil­lám átigazolások, amelyek során a csapathoz került Rapp. Ács, Barna, Márkus és Tóth. Aztán a Kinizsi-vezetők éppúgy, mint a szurkolók, számítottak arra is. hogy a felhígított NB II. gyen­gébb lesz, mint az előző bajnok­ság. Hozzájárult az optimizmus­hoz az előkészületi mérkőzések sikersorozata, amelynek során a többszörös lengyel bajnokcsapat, a Ruch Chorzow ellen 2:2 ará­nyú döntetlent ért el a Kinizsi. Nos, az első bajnoki mérkőzé­sek után már nem volt ilyen de­rűlátó sem a vezetőség, sem a szurkolótábor. A Zalaegerszegi Dózsa, majd a Szekszárdi SC el­leni elég keserves győzelmek sejtetni engedték, hogy nem is lesz olyan könnyű ez a »felhígí­tott« bajnokság. Mentség persze volt a gyen­gébb szereplésre (vidéken sorra vereséget szenvedett a csapat). Mindenki azt hajtogatta, hogy az újoncok még nem illeszkedtek be az együttesbe. Aztán az »valódi« kifogás volt, hogy Tóth éppen -a bajnoki rajt előtt megsérült, s hosszú időre harc kép tel enné vált. holott tőle várták a támadó­sor gólképességének f ^javulá­sát. Mint az lenni szokott, a bal­sikert az edző számlájára írták, pedig nem egészen így állt a do­log. Mégis a vezetőség és Avar edző között a nézeteltérés odáig fajult, hogy Avar megvált a Ki­nizsitől. ^ Szerencséjük volt a cukorgyá- riaknak, hogy a csapat hajdani játékosa. Záborszky Jenő nem állt szerződésben a Dózsával s így el tudta vállalni az edzői tisztet. Azért volt szerencse ez, mert Zá­borszky jól ismerte a Kinizsi já­tékosállományát. tudta, hol kell kezdeni, s ezért folyt te szinte zökkenő nélkül az edzőcsere a cukorgyáriaknál. Kétségkívül, az erélyesebb kezű Záborszky mun­kája is hozzájárult -ahhoz, hogy az idény második felében feljött a csapat. Ezidőtájt már időnként bravúrokra is futotta a Kinizsi erejéből. Ilyennek számított a ZTE és Székesfehérvár legyőzése idegenben. Bár ezután is akadt még hideg zuhany. A budafoki 0:4-re és a Láng Gépgyártól el­szenvedett hazai vereségre gon­dolunk. Végül is a Kinizsi az őszi idény végén a bajnoki táblázat 7. helyén kötött ki. azzal, hogy tíz mérkőzést megnyert, két ízben döntetlent játszott és hatszor ve­reséget szenvedett. A kezdeti bizonytalanságot kö­vető némi kiábrándulás után a szurkolótábor, de a csapat veze­tősége is elégedett volt ezzel az eredménnyel. Mindenki azt han­goztatta. hogy egy kis szeren­csével könnyen akár a 3. helyen végezhetett volna az együttes. mert hisz mindössze két pont vá­lasztja el a 3. helyezett Székes- fehérvártól. Ez a megállapítás így igaz. Ha azonban alaposabban szeroügyre vesszük a bajnoki táb­lázatot. aikkor már korántsem le­hetünk ennyire elégedettek a Ki­nizsi szereplésével, mert bizo­nyos fokig mégiscsak balsiker­nek kell azt elkönyvelni, hogy rutintalan újonc csapatok is megelőzök azt a Kinizsit, amely­nek már pár éves tapasztalata van -az NB I-ben. A helyes érté­kelés az volna, ha azt monda­nánk, hogy a Kinizsi eredménye fél sikernek számít. S ha vizs­gáljuk a fél siker eredőjét, ak­kor meg is találjuk a magyará­zatot. V-am igazság abban a meg­állapításban, -hölgy az idény előtti sikerek elbizakodottá tet­ték a csapatot, lebecsülték az olyan ellenfeleket, mint a Z. Dó­zsa, vagy a Szekszárdi SC. Az ilyen elbizakodottság aztán Mo­sonmagyaróváron meg is bosszul­ta magát. Baj volt a Kinizsinél az erőnléttel éppúgy, mint a csapat játekrendszerével, amely véleményünk szerint elavult volt. Mindezekhez hozzájött, hogy a Kinizsi-csatároknak nem ment a góllövós. A két addigi legered­ményesebb csatár közül Hornyuk eltávozott. Horváth -elhízott, el- öregunasodott. Mózsi jól indult, mint góllövő csatár, de amikor neve sorra ott szerepelt a gól­lövők között, akkor a következő ellenfelek már keresték őt, cer­berusként őrizték, ez pedig köz­tudomású, hogy nem ízlik Mózsi- nak. Amikor egy-két ilyen mér­kőzés után nem ment neki a já­ték. akkor végképp kedvét vesz­tette a csatár. A csatársor fogya­tékosságait még csak betetőzte az, hogyr az újjászervezett véde­lem -nehezen talált magára. Záborszky edző főként az erőn­léti 6s taktikai fogyatékosságokon igyekezett segíteni és nem is hiá­ba. Az a négy csatáros védekező­támadó játékmód, amely jellemez­te a későbbiek során a Kinizsi játékát, jól bevált. E rendszerben magukra találtak a támadók épp­úgy, mint a védők, s november— december hónapban a Kinizsi már azt nyújtotta, amit valójában- tud. Tegyük hozzá még azt, hogy több nincs is ebben az együttes­ben. amelynek játékos kerete ki­csi, utánpólása oly gyenge, mint azt a megyei labdarúgó bajnok­ság I. osztályának táblázata el­árulja. Egy-egy sérülés után már komoly gondokkal küzd az edző. Ha e körülményeket számbavesz- szük, akkor bizony ezt a fél si­kert is pozitív eredményként kell elkönyvelni. Különösen, ha arra is gondolunk, hogy néhány bal- szerencsés mérkőzést is vívott a Kinizsi az ősz folyamán, amikor jobban játszott, mint ellenfele, s mégis alulmaradt. Ha a csapat tagjainak- teljesít­ményét tesszük mérlegre, okkor nagyjából a következő képet kapjuk. A fiatal Rapp kezdetben sok bosszúságot, az idény végére sok oromét szerzett a vezetőknek es szurkolóknak egyaránt. Amióta rendeződlek munka- és életköi'ÉI- ményei, már biztos kezű kapu- védő volt. Példája mutatja, -hogy csak olyan játékostól várhatunk jo teljesítményt, akinél nemcsak a pályán vannak rendben a dol­gok. A hátvédhárnlosban találjak a csapat legszorgalmasabb embe­reit. -Szilivel kod kezdenünk, aki egyenletes, jó teljesítményével végül is megoldotta a hosszú ideig vajúdó középhátvéd kér­dést. Szigetit csak dicséret illeti, hogy a számára már szokatlan -osztón is aránylag mindig meg- ízha-tő, jó teljesítményt nyújtott, d-a fizikailag megerősödne, to- ább javulna teljesítménye. Pál- »Ivai mérlege ezidén kedvezőbb, mint a korábbiak során, ö Is a csapat egyik legbiztosabb >ontJa volt, s ha idegességéről és .önnyelműskcdéséről leszokna, nóg jobb osztályzatot érdemelne. A í'edezetsorból Várvizi hamar tivált. Véleményünk szerint in- okolatlanul játszotta a sórUidöt- X azért, mert úgy érezte, hogy imarad a csapatból. Ahelyett, logy igyekezett volna hibáit le- elkőzni, leállt, vagy heiye­-ebb ez a kifejezés: cserben- iagyta csapatát. Nem így Márkus, kiben egy jó szellemű, mogbíz- tató Játékost nyert a Kinizsi. Különösen az Idény végén javult fel nagyon. Borna kevesebbet nyújtott, mint amit vártak tőle. a volt NB Il-es válogatottól. Igaz, hogy r.ála is külső körülmények hatottak zavarólag. Annál kelle­mesebb meglepetés volt1 Gergely, akt a végén, úgy hisszük, vég­képp béjátszotta magát a csapat­ba. A tám-adásorban Tóth csalódást keltett. Korábbi erénye, a goi ve­szély nála teljesen eltűnt. Nem tudni, hogy kétszeri sérülése ját­szott-e ebben kifejezetten közre. Ács jó szellemű, komoly, meg­fontolt sportember. Játéktudása Is megüti a kellő mértéket. Már- már beilleszkedett az együttes­be, amikor súlyosan megsérült. Mózsi kitűnő kezdés után elked­vetlenedett. a csak a kényszer­pihenő után tért magához s nyúj­totta azt — időnként — amit valójában tud. No, de hiába, 0 ilyen kiszámíthatatlan. Pedig ál­lítjuk, hogy a mutatott log Jobb teljesítményénél is több van benne. Talán most, hogy élet- körülménye megváltozott, maid lehiggad. Stadler a szükség-kö- zépcsatár szerepében nagyon hullámzó teljesítményt nyújtott. Szentgróti szépen fejlődik. A vé­dekezésben helyenként már na­gyot játszik, csak mint csatárnak, többet kellene kapura lőnie. Hor­váth fokozatosan lendült játékba. Az idény végére már megtalálta góllövő cipőjét is. Eddig a csapat, s most szá­junk magáról a Kinizsi vezető­ségéről is. Tudjuk, nehéz körül­mények között, sokszor filléres anyagi gondokkal küzdve irá­nyított a sportkör vezetősége. Ál­talában jól. Talárt csak a kellő erély hiányzott időnként a Kini­zsi-vezetőknél, ahol egyes fegyel­mezetlenségeknél nagyobb hatá­rozottsággal kellett volna közbe­lépni (pl. Várvizi-ügy). Záborszky Jenő edzőről csak a dicséret hangján szólhatunk, a már em-» Htett nehézségek közepette ki­hozta a csapatból azt, ami benne van. Ha továbbra is megfelelő támogatást kap, úgy véljük, ál­landósíthatja a csapat november —decemberi formáját. Ez esetben a Kinizsi a tavaszt idény végére feltornászhatja ma­gát az 5—6. helyre. Ennél töb­bet senki sem várhat a jelenlegi Kinizsitől. Kovács Sándor III. osztály, fonyódi csoport erre -a célra. Itt említjük meg, hogy a Nép­1. Szöllősgyörök 9 7 — 2 29:10 14 sport pénteki sízámában megje­lent válogatott névsor hiányos. 2. Buzsák II. 9 6 1 2 25:9 13 Ezzel kapcsolatban többen keres­3. BaJatonföldvár 9 6 — 3 41:15 12 ték meg szerkesztőségünket. 4. Pusztaszesntgyörgy 9 5 2 2 24:15 12 hogy miként lehet az. hogy ami­5. Somogybaboci 9 5 1 3 21:20 11 kor mi hírt adtunk Papp Indulá­6. Pusztaberény 9 5 — 4 23:15 10 sáról, ugyanakkor a Népsmort nem ad erről számot. Miként az 7. Ordacsehi 9 4 2 3 16:13 10 8. Somogyvámos 9 2 — 7 9:26 4 érdeklődőket, úgy olv,ásóinkat is 9. Somogyvár II. 9 1 — 8 11:35 2 megnyugtathatjuk, hogy a ml 10. Balatonszemes II. 9 1 — 8 9:50 2 információnk helyes volt- A Nép­Szftllősgyörökön esztendők óta jó csapat v-an már. A györökiek ezidén is jól készültek fel, s a mezőny legkiegyensúlyozottabb együttesének bizonyultak. Bu- zsák II. csapatát dicséret illeti pompás szerepléséért. Buzsákon a tartalékok megmutatták, hogy a II. csapatban sem szégyen ját­szani. Sőtl Nem vélet/ten az. hogy Buzsák I. osapata is a megyei II. osztályban a 2. helyen áll. Bizo­nyltja ezt Buzsák II. szereplése, amely úgy látszik -nem akar el­maradni az I. csapattól. Balaton- földvár, Pusztaszentgyörgiy, So­mogyba-bod. Pusztaberény és Or­dacsehi alkotják a középmezőnyt. E csapatok között nincs lényeges különbség, csak a szerencse, vagy a pillanatnyi forma dönti el egy-egy mérkőzés sorsát náluk. Somogyvámos csapata gyenge. Somogyvár II. és Balatonszemes II. csapatát azért indították a sportkörök, hogy a tartalékok foglalkoztatva legyeinek. Minden­esetre e csapatok tanulhatnának Buzsák II-től, hogy miként kell a tartalék együttesnek küzdeni a bajnokságban. (Folytatjuk.) Csak Papp Béla öklöz a lengyelek ellen Tegnap hírül adtuk, hogy Bu­dapest ifjúsági ökölvívó váloga­tott csapatában előreláthatólag helyet kap a lengyel ifik ellen Papp Béla és Dunajecz Ferenc- A MDSZ ifjúsági kapitánya már összeállította a végleges kerettel, s eszerint csak Papp Béla tép kötelek közé vasárnap este a Sportcsarnokban. Du-najece ki­maradását a )VIÖSZ-nél azzal »in­dokolják«. hogy nincs anyagi alap arra, hogy a fiatal verseny­ző Budapestre utazzék. Minden­esetre furcsa álláspont, s egy­ben érthetettHn is, hogy egy vá­logatott versenyző szereplése azon -múljék, hogy van-e kétszáz, vagy maximum háromszáz forint sportból nyilván tévedésből ma­radt ki Papp Béla neve, mert h Dózsa ifjúsági öklözőjét csü­törtökön este telefonon és táv­iratban is felrendelte a szövetségi kapitány a vasárnapi mérkőzésre. Tehát Papp Béla indul, Duna­jecz nem. Legalábbis most nem. Persze Dunajecznek nem kell ezért elkeserednie, mert hisz ez a verseny tulajdonképpen Buda­pest csapatát szólítja porondra. No meg vigasztalja a nép­szerű Dózsa-öklözőt az a tudat, hogy még három évig lesz ifi. Ez­alatt lesz alkalma bebizonyítani, hogy helye van a válogatottban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom