Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1958. január 18. Átadták Moszkvában Macmillan válaszát Bulganyin marsall levelére London (MTI). Csütörtökön Moszkvában átadták Macmil­lan angol minisaterelnök vála­szát Bulganyin marsall levelé­re; miután előbb megvitatták azt a NATO állandó tanácsá­nak párizsi ülésén. A Reuter jelentése szerint" Macmillan levelében »a legün­nepélyesebben« biztosítja a Szovjetuniót arról ,hogy egyet­len, kormány sem követne el soha agressziót ellene, illetve nem törné azt el. Bulganyin marsall december 10-i levelére válaszolva Mac­millan hangoztatja, ez volt az értelme annak az utalásnak, amely január 4-i rádióbeszé­dében a meg nem támadási szerződés megkötésére történt. Nem úgy, mint Adenauer kancellár; aki mint ismeretes, elutasította a közép-európai atommentes övezet lengyel ter­vét, Macmillan kijelenti leve­lében, hogy tanulmányozzák a lengyel javaslatot. A javaslat — hangoztatja Macmillan — «-bizonyos nyil­vánvaló ellenvetésre« adhat okot, de «-az angol kormány ta­nulmányozza azt azzal a céllal, hogy megállapítsa, vajon ren­delkezik-e olyan elemekkel, amelyek valamilyen alternatív javaslat a lapjául szolgálhat­nak«, Macmillan hangoztatja, hogy véleménye szerint szükség van külügyminiszteri értekezletre — «-amelyet szintén gondosan előkészítenek« — ha valóban előrehaladást akarnak elérni a Keletet és a Nyugatot megosz­tó problémák rendezésében. Macmillan közli továbbá, hogy latolgatja azokat a javas­latokat, amelyeket Bulganyin marsall a múlt héten második levelében egy kormányfői ér­tekezlet megtartására tett és foglalkozik majd velük, amikor erre a második levélre vála­szol. -Nem szabad elfelejte­nünk — hangoztatja az angol miniszterelnök —, hogy a világ sokat várna egy ilyen értekez­lettől és a kudarc, vagy a ki­ábrándulás ennek megfelelően súlyos lenne«. Macmillan felszólítja a Szov­jetuniót, fogadja el azokat az ismételt nyugati javaslatokat, hogy létesítsenek szakértői cso­portokat a leszerelés technikai kérdéseinek kidolgozására. Macmillan ezerszavas válasz­levelében — Eisenhower el­nökkel ellentétben — csupán azokkal a kérdésekkel foglal­kozik, amelyeket Bulganyin marsall első levelében felve­tett. Az angol miniszterelnök »sajnálkozással« állapítja meg, hogy Bulganyin marsall nem tett említést Németország egye­sítéséről, »jóllehet ez továbbra is lényeges feltétele az európai biztonságnak«. Elutazott az amerikai újságíró küldöttség Az amerikai Egyesült Ál­lamok újságíróiból álló kül­döttség, amely három napig tartózkodott hazánkban, pén­teken reggel elutazott Buda­pestről. Az országos pedagógus konferencia második napja Az országos pedagógus kon­ferencia pénteken délelőtt folytatta tanácskozásait. Az első felszólaló Makoldi Mi- hályné, Kossuth-díjas peda­gógus, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának alelnöke, a nőtanácsnak az iskolai és a családi nevelés összhangja ér­dekében kifejtett tevékenysé­gét és programját vázolta. Elégedetlenség Moszkvában Eisenhower válaszával kapcsolatban Moszkva (MTI). Az MTI moszkvai tudósítója írja: Moszkvai politikai körökben határozott elégedetlenség ta­pasztalható Elsenhower elnök válaszával kapcsolatban, ame­lyet Bulganyin szovjet minisz­terelnök múltévi üzenetére adott. Bár hivatalos állásfogla­lás még nem hangzott el a vá­laszról, továbbá Eisenhower- nek a.jsajtó munkatársai előtt tett kijelentéseiről, megfigye­lők máris rámutatnak, hogy az elnök válasza korántsem felel meg a várakozásnak, nem elé­gíti ki a bekére vágyó emberi­séget, s nem jelent közeledést az égető nemzetközi kérdések .megoldásában. Diplomáciai személyiségek hangsúlyozzák, hogy a szovjet ; avaslatok konkrét programot ■ tartalmaztak a problémák gyöns és határozott megoldásá­ra. Ezt a programot nem lehet diplomáciai tárgyalásokkal he­lyettesíteni, mert az ilyen ál­lásfoglalás csupán elodázza a valódi megoldást. Nem jelent megfelelő kiutat a külügymi­niszteri tárgyalás sem. A gya­korlat ugyanis már az eddigiek során is megmutatta, hogy Dulles és közvetlen tanácsadói az ilyen tárgyalásokat eleve igyekeznek kudarcba fullaszta- ni. Ezt támasztják alá Dulles legutóbbi nyilatkozatai is. Megfigyelők hangsúlyozzák: az elnök állásfoglalása arra mutat, hogy az Egyesült Álla­mok nem igyekszik élni a ked­vező alkalommal, hanem arra törekszik, hogy ismét elodázza a megoldást. Ugyancsak elégedetlenül fo­gadták Moszkvában Adenauer nyugatnémet kancellár szerdai rádióbeszédét. A kancellár megkísérelte letagadni Bulga- nyin üzenetének jelentőségét, megpróbálta, hogy a szovjet ja­vaslatokat »propagandisztiku- saknak« tüntesse fel. Politikai körökben hangsúlyozzák, Ade­nauer beszéde nem tartalma­zott semmi új, konstruktív ja­vaslatot, s így nem járulhat hozzá a nemzetközi feszültség gyors és hathatós enyhítéséhez. A francia nemzetgyűlés szavazása Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés csütörtökön este bizalmat szavazott ugyan a Gaillard-kormánynak, de a szavazás kimenetele Gaillard többségének újabb csökkené­sét mutatta. A szavazáson részt vett 516 képviselő közül csak 253 adta le szavazatát a kormányra, 233 volt az ellen­szavazatok száma. A többség így már csak húsz képviselőre olvadt le. A nemzetgyűlés többségének állásfoglalását a kormány ja­vára befolyásolta az a tény, hogy Amerikában megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások a Franciaország által kért dollár- kő iesön ügyében. Az amerikai A PRAVDA CIKKE: hitelezők a kölcsön megadásá­nak első feltételeként a fran­cia gazdasági helyzet egyen­súlyba hozását sürgetik. Gail­lard miniszterelnök eredmé­nyesen operálhatott ezzel az érvvel. A tuniszi—francia kap­csolatok romlása is a kormány mellett esett latba. A nem­zetgyűlés soviniszta jobbolda­la Tunisszal szemben határo­zottságot mutató kormány mel­lett foglalt állást. A Humanité rámutat, hogy a szavazásban részt vett 516 képviselő közül csak a kisebb­ség szavazott a kormányra. 253 képviselő megtagadta a volt frontharcosok és hadi­foglyok jogainak elismerését. Ä tárgyalás a béke járható útja Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szemleíró aláírással cikket közöl, amelynek címe: "A tárgyalás a béke járható út­ja.« A cikkíró megállapítja: a néptöfnegek világszerte lelkes helyesléssel fogadlak azokat a szovjet javaslatokat, amelyek a nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányulnak. Különösen helyeslik a Nyugat és Kelet vezető politikusainak értekez­letére vonatkozó szovjet ja­vaslatokat. De nemcsak a nagy néptömagek, hanem sok orszá-g fourzsoá körei is öröm­mel fogadták azt a szovjet ja­vaslatot, hogy üljön össze az áltamvezetők értekezlete. Egyes nyugat-európai orszá­gok politikusainak a nyugati és szovjet tárgyalások meg­kezdésére irányuló kívánsá­ga annyira erős, hogy a Neues Österreich című osztrák lap ezt egyenesen »az európai or­szágok forradalnruinak nevezte ' a Dulles-politikávai szem­ben. Bár a NATO-országok a szovjet javaslatokra adott vá­laszaikban "közös vonalat kö­vettek, a valóságban mégis olyan álláspontot foglalnak el, amely nem agyi azik. minden­ben az amerikai állásponttal.« Bizonyos amerikai körök olyan nemzetközi tanácskozást szeretnének, amelyet kibőví­tett NATO-ülésnek tekinthet­nének, ahol az amerikai dip­lomácia szokása szerint dik­tálhatna. Nagyon valószínű, hogy éppen ezek a parancsolás­hoz szokott körök nem akar­ják, vagy nem tudják meg­érteni a világban bekövetke­zett mélyreható változásokat. A cikk végül hangoztatja: világszerte egyre többen — egyszerű emberek és állam­férfiak egyaránt — megértik, hogy csak az egyenjogú, igaz­ságos, a valóságos helyzet el­ismerésén alapuló tárgyalások útján leiiet rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket. Haladéktalanul elhelyezik a szovjet hadseregből és haditengerészetből leszerelő katonákat Moszkva (MTI). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ha­tározata értelmében hamarosan újabb 300 000 fővel csökkentik a szovjet hadsereg és hadiflotta állományát. A Szovjetszkaja Rosszija munkatársa beszélgetést foly­tatott V. V. Grisinnel, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökével a leszerelő katonák elhelyezéséről A Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke a lap munka­társának elmondotta, hogy valamennyi leszerelő katonát és tisztet igyekeznek munkához juttatni. A hadseregből a pol­gári életbe visszatérők sok kedvezményben részesülnek. A közeli napokban már megkezdődik a hadsereg létszá­mának csökkentése. Külföldi megbízás alapján forintot bárkinek átadni vasy elfogadni — büntetendő cselekmény A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint gyakran előfordul, hogy külföl­dön élő személyek valamiféle kölcsönösség alapján megbíz­zák Magyarországon élő hoz­zátartozóikat, ismerőseiket, hogy különböző összegeket ad­janak át Magyarországon élő személyelcnek. Ilyen összegek átadása, vagy elfogadása valu­taüzérkedés, tehát büntetendő cselekmény. A budapesti rend­őrkapitányság több hasonló bűnügyben fejezte be a nyo­mozást. Dutka Imre magyarországi lakosnak például, aki család­jával ki akart vándorolni, azt ajánlotta Brazíliában élő öcs- cse, hogy küldjön bizonyos fo­rintösszeget Soős Istvánná veszprémi lakosnak, amit ^ki­vándorlása után Dutkának ide­gen valutában visszatérítettek volna. Az első 3300 forintot át is adta, a többire azonban a rendőrség ébersége miatt nem került sor. Dutka Imre és Soós Istvánné ellen egyaránt eljárás indult. Külföldi megbízás alapján tehát forintot nemcsak átadni, hanem átvenni sem szabad. Amennyiben azonban valaki mégis ilyen forintösszeghez jut, azt a kézhezvételtől számított három napon belül köteles be- ielenteni a Magyar Nemzeti Banknál. Ez esetben mentesül a büntetés alól. A külföldiek csak a MNB vagy a Magyar Külkereskedelmi Bank útján utalhatnak át pénzt Magyar- országra. PETUOPAVLOVSZK (TASZSZ). A Kamcsatka-fél- sziget délnyugati részénél, az Ohocki-tenger partján egy be­dugaszolt palackot találtak, amelyet egy orosz hidrográfiai expedíció dobott a Csendes­BULFÖLD] hírek Az idén ünnepségsorozato­kon emlékeznek meg hazánk­ban Comeniusról, a híres mor­va pedagógusról Ofbis Sensua- lium Pictus című, Sárospata­kon írt nagyjelentőségű műve megjelenésének 300. évforduló­ja alkalmából. Az ünnepsége­ket a Magyar Tudományos Akadémia rendezi a művelő­désügyi minisztérium pedagó­gusi tudományos intézetével és az Országos Béketanáccsal kar­öltve. Az ünnepségek előkészí­tésére akadémikusokból, a pe­dagógiai, a történeti tudomány kiváló képviselőiből bizottság alakult. Az első megemlékezés a Ma­gyar Tudományos Akadémián lesz január 20-án, hétfőn 16 órakor, amikor Kardos Tibor akadémiai levelező tag Come- nius sárospataki hagyatéka címmel tart előadást. óceánba 1915. augusztus 10-én "Chock« nevű hajójáról. A palacban talált írás el­mondja, hogy a palackot az északi szélesség 54 fok 43 per- eén és a keleti hosszúság 143 fok 47 percén, vagyis a Szaha- lin-szigetek északi sarka köze­lében dobták a tengerbe. KAIRÓ (Uj Kína). Egyiptom csütör­tökön nemzeti ünnep gyanánt ülte meg az alkotmány kihir­detésének második évforduló­ját. A nemzetgyűlés rendkívüli ülést tart, amelyen Nasszer el­nök beszél és átveszi azt a ki­tüntetést, amelyet az országnál? tett szolgálataiért a nemzetgyű­lés adományozott neki. Az ün­nepségre meghívták az összes külföldi diplomáciai képvisele­tek vezetőit. MOSZKVA A Szovjetszkaja Rosszija cí­mű lap csütörtökön belgorodi jelentés alapján arról számolt be. hogy a hohlovi kórházban V. Zsmurkova asszony hét ki­ló tíz dekás gyermeknek adott életet. Anya és gyermeke jól érzi magát s a szülés után 9 nappal már el is hagyta a kór­házat. Az ifjú Zsmurkov való­színűleg az utóbbi évek legna­gyobb testsúlyú újszülöttje. Dulles külpolitikai beszéde az országos sajtóklubban Washington (MTI). Dulles amerikai külügyminiszter csü­törtökön külpolitikai tárgyi! beszédet mondott az országos sajtóklubban. A Reuter jelentése szerint, azt mondotta, hogy az Egye­sült Államok akarja a csúcs­értekezlet megtartását, "felté­ve, ha az értekezlet megfe­lelő feltételei adottak.« Eisen­hower Bulganyinhoz intézett levelének — mondotta a kül­ügyminiszter — »egyszer s mindenkorra el kell oszlatni azt a benyomást, mintha az Egyesült Államok nem akarna tárgyalni, vagy félne a szovjet vezetőiekéi folytatandó tár­gyalástól.« A külügyminiszter hangoz­tatta, meggyőződése, hogy »to­vábbi tárgyalásoknak kell kö­vetkeznie a Szovjetunióval és ezek a tárgyalások meg is va­lósulnak«. Sok olyan közös érdekű kérdés van, amelyben meg lehet állapodni. »— Hi­szem — mondotta Dulles —, hogy a szovjet vezetők nem akarják, s tudom, mi sem akarjuk a két nemzet olyan mértékű eltávolodását, amely azzal a növekvő veszéllyel járna, hogy a hidegháború melegháborúra csap át.« Ezért az szükséges, hogy jól készítsék elő a csúcsértekez­letet. Biztosítani kell, hogy egy ilyen értekezleten fontos kérdéseket vitatnak meg és jó kilátásai vannak olyan jelentős megállapodásoknak, amelyeket meg is tartanak. Dulles ezután azt a kijelen­tést kockáztatta meg: — A szovjet vezetőkön a sor, hogy világosan kinyilvá­nítsák, akarnak-e, vagy nem olyan csúcsértekezletet, amely valóban előmozdítja a béke és az igazság ügyét a világban. Mi akarunk ilyen értekezletet. Kérdésekre válaszolva Dul­les kijelentette, véleménye sze­rint, jobb lenne egyáltalában nem tartani újabb csúcsérte­kezletet, ha Németország egyesítésének kérdését nem tű­zik napirendre. Dulles hozzáfűzte, hogy az olyan csúcsértekezlet, amely még csak meg sem vitatja az 1955. évi kormányfői értekez­let egyetlen megállapodását, hiba volna és nem is tud el­képzelni ennél katasztróféli­' sabb eljárást. A TASZSZ Dulles beszédéről Washington (TASZSZ). Dul­les amerikai külügyminiszter az országos sajtóklubban mon­dott beszédében ismét megerő- siette, hogy folytatni szándé­kozik a hírhedt erőpolítikát, bár nyilvánvaló e politika tart­hatatlansága. Dulles arra törekedve, hogy csökkentse a szovjet gazdaság, tudomány és technika hatal­mas sikereinek a világ közvé­leményére gyakorolt hatását, elmefuttatásokba bocsátkozott a Szovjetunió állítólagos »belső’ gyengeségeiről«; Az amerikai külügyminisz­ter beszédének jelentős részét a Szovjetunióval való tárgya­lások kérdésének szentelte. El­ismerte, hogy »megvan a le­hetőség a tárgyalásokra«, még­is mindenképpen igyekezett azt a benyomást kelteni, hogy a Szovjetunióval tárgyalni — mint állítása szerint a múlt ta­pasztalatai bizonyítják — igen »nehéz« és »bonyolult« dolog. »Véleményem szerint —* je­lentette ki a továbbiakban Dul­les — a Szovjetunióval folytat­ni kell a további tárgyalásokat és lesznek is ilyen tárgyalá­sok«. Indonézia könnyű fegyvereket szándékozik vásárolni Egyiptomtól Kairó (Reuter). Subandrio indonéz külügyminiszter csü­törtökön sajtóértekezletet tar­tott Kairóban, s azon a több’ között foglalkozott a Sukarno és Nasszer elnök közt a na­pokban tartott megbeszélések eredményével. A külügyminiszter kijelen­tette, Indonézia lehetőséget ke­res arra, hogy könnyűfegyve­reket vásároljon Egyiptomtól. Arra a kérdésre, hogy Indo­nézia szándékezik-e szovjet fegyvereket vásárolni, Suband­rio kijelentette, mind Egyip­tomban, mind Indiában »azt hallotta, hogy a szovjet fegy­verek minőségileg jobbak és olcsóbbak, mint a nyugati fegyverek«. Hozzátette: »nincs ellenvetésünk azzal szemben, hogy kereskedelmi alapon fegyvereket vásároljunk a Szovjetuniótól mindaddig, amíg az nincs feltételekhez kötve«. Arra a kérdésre, hogy Indo­nézia azért határozta-e el ma­gát kommunista fegyverek vá­sárlására, mert a Nyugat nem szállít fegyvereket, Subandrio így válaszolt: »ezenkívül azért is, mert a kommunista fegy­verek jobbak«. A külügyminiszter végül ki­jelentette: »egy évvel ezelőtt könnyűfegyvereket kértünk az Egyesült Államoktól, s úgy gondolom, hogy az amerikaiak még azóta is tanulmányozzák ezt a kérésünket«. • OLLENH AUEH: Adenauer rossz szolgálatot tett az enyhülés ügyének Berlin (MTI). Erich Ollen- hauer, a Német Szociáldemok­rata Párt elnöke elítélően nyi­latkozott Adenauer kancellár szerda esti rádióbeszédéről. Amint mondotta, »Adenauer igen rossz szolgálatot tett a nemzetközi enyhülésre és az ellenőrzött leszerelésre törek­vő erőknek. Adenauer kancel­lár gyakorlatilag az atcmíegy- verkezós mellett tett hitet«. Ollenhauer utalt arra, hogy a Rapacki-tervet sok nyugati államban kezdettől fogva nem utasították el és figyelmezte­tően, hozzáfűzte: "Ha Nyugat- Németország területe atomtá­maszponttá válik, akkor össze­tűzés esetén a teljes megsem­misülés veszélye fenyegeti«. A Neues Deutschland Adenauer rádióbeszédéről Berlin (MTI) A Neues, Deutschland Adenauer kan­cellár szerdai rádióbeszédével foglalkozó iglosszájában eze­ket írja: »Ha a bonni kormányfő egy héttel a szövetségi gyűlés kül­ügyi vitájának megnyitása előtt meglepetésszerű rádióbe­szédet mond, hogy elébe vág­jon a kormány-nyilatkozat­nak, akkor ennek komoly okai lehetnek. Ez az ok pedig az a hangulatváltozás, amely Nyugat-Németországban Ade­nauer kárára végbement. Az egyre növekvő tömegmozgalom annyira fenyegeti a bonni NATO-politikusok stratégiai koncepcióját, hogy istállójuk legerősebb paripáját a rádió mikrofonja elé állították. A tömegmozgalomtól való fé­lelem kényszerítette beszédre Adenauert. Ezzel Adenauer nem csupán — mint ahogy a Süddeutche Zeitung írta — »egy belpolitikai támadást« nyitott meg, hanem ismert autokrata módján a parla­mentet is semmibe vette. Amit Adenauer szerdán este mondott, az a leszerelés ellen­ségének programja volt. Á leszerelés ellensége portig a béke ellensége, és ezzel a nyu­gatnémet lakosság véleményé­vel helyezkedik szembe, mert ott most van kialakulóban az atomháború-ellenes arcvonal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom