Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

Csütörtök, 1938. jaauár 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP Emberségesebb bánásmódot! — Bonyodalmak egy mosigépésx munkavisxonya körül — EGY NÉGYGYERMEKES családapáról szól krónikánk, egy emberről, aki fél éve fut fuhöz-íához, hogy kiverekedne igazát. Mond- .iute azt, hogy szerencsétlen ember? Dehogy! Csak azok, akik hivatottak voltak intézni sorsát, belebonyolódtak a rendeletekbe (míg végül azt is törvénytelenül hajtották végre), s az emberségről meg éppenhogy megfeled­keztek. Nos, ez az ember Bállá József, volt btissüi mozigépész. Az érthetőség kedvéért el kell mondanunk az előzményeket is, hogy miként került Balia a Moziüzemi Vállalat alkalmazá­sába. Elődje, Horváth Jenő 1955. augusztus 17-én bevonult katonának. Utódról kellett gondoskodni, s Bállá József egy műszaki el­lenőr jelenlétében átvette a munkakört. Mun­kakönyvét természetesen átadta a vállalat­nak, de szerződést, vagy bármiféle feltétele­ket nem kötöttek. Minden ment a maga rend­ién. Az új mozigépész megszerezte a gépke­zelői, illetve üzemvezetői működési engedélyt é3 szorgalmasan, becsületesen dolgozott. A Moziüzemi Vállalat dolgozói ma is állitják: semmi kifogásuk sem volt munkája, vagy magatartása ellen. A baj csak két év múlva kezdődött. Ami­kor közeledett az idő, Horváth Jenő leszerelé­sének ideje, Balia a főkönyvelőtől érdeklő­dött: mi lesz most vele. Felettese biztosítot­ta, hogy marad a helyén, munkájával elége­dettek, s ne fájjon a feje beosztása miatt. Mondjuk azt, hogy Bállá megérezte a ve­szélyt? így is lehetne mondani, mert valóban veszély közeledett. Horváth Jenő leszerelt. Állitólag már ka­tonai állomáshelyéről jelentkezett a vállalat­nál (ezt nem sikerült kikutatni) s levélben olyan ígéretet kapott, hogy bizonyos ellenőri állást tartogatnak számára. Hazajött. Ez áz ígéret addigra már fellegekbe szállt, s _ Hor­váth kérte visszahelyezését Büssübe. Három- szor-négyszer is bejött Kaposvárra, miköz­ben otthon a család nagyhang úan híresztelte: a mi fiúnk visszakerül Büssübe, bármibe kerül is. A vállalat dolgozói szerint akkoriban Bál­iénak, Bállá szerint Horváthnak ajánlották fel a cserénifai körzetet. (Nehéz lenne kibogoz­ni, hogy melyik az igaz). De nem is ez a fon­tos. 1957. augusztus 15-én megjelent Baliánál Palkó József, akkori műszaki ellenőr,. s fel­mondó levelet nyújtott át. Indokolás csak annyi: Horváthot vissza kell helyezni állásába. Ezután már gyorsan peregtek az esemé­nyek. Bállá természetesen fellebbezett a vál­lalati egyeztető bizottságnál, mert az indokot nem találta, nem találhatta kielégítőnek. Az egyeztető bizottság megerősítette az elbocsá­tást. Itt meg kell szakítanunk a történet leírá­sát. A Moziüzemi Vállalat ismeri a Munka Törvénykönyv idevonatkozó részét, csupán félremagyarázta. Mert igaz, hogy a vállalat köteles visszavenni előbbi alkalmazottait, ha leszerelnek a honvédségtől, de semmi sem’írja elő, hogy ugyanarra a helyre, ugyanabba a beosztásba. Azt sem írja elő a törvény, hogy ilyen esetben, mint a fenti, miként kell in­tézkedni. Ehhez nem kell paragrafus, csak emberség, az adott helyzet mérlegelése. Bállá, mint említettük, négy gyermekes családapa, Horváthot tehát könnyebben el lehetett volna helyezni vidékre, hisz nem láncolta a faluhoz családi kötelék. Bállá Ismét fellebbezett. S a TEB — tör­vényesen eljárva — hatályon ikívül helyezte a Vállalati egyeztető bizottság határozatát, vala­mint kötelezte a vállalatot, hogy Bállá Józse­fet állítsa munkába. Látszólag minden rendben van, csakhogy Ballát az ordacsehi körzetbe helyezték, ígér­vén, majd közelebb hozzák családjához. A mozigépész egy darabig elviselte a távollétet, majd amikor kiderült, hogy így keresetéből csalt morzsák jutnak a családnak, kénytelen volt felmondani. A vállalat elfogadta felmon­dását. Bállá azóta nem dolgozik. De igazságérzete tovább hajtja, s verek­szik— jogosan — igazáért. Irt a Rádióhoz. Óimét áttették levelét a művelődésügyi mi­nisztériumba. A minisztérium továbbította a megyei tanács művelődésügyi osztályára. De­cember első napjaiban Bállá József »meg­nyugtató« választ kapott a művelődésügyi osztályról: Tudnak a dologról, intézik az ügyet. És ismét eltelt harminc nap, vagy több. A levél még ott fekszik a fiókban. Nem tették el rosszindulatúan, csupán nem volt idő rá, vagy az illetékesek szabadságolása gátolta a kérelem elintézését. Bállá József most is fut igazáért. Nem kéne különösebb kommentárt fűzni e csúnya történethez. De szíven üti az em­bert, amikor ilyet hall, s egy kicsit fáj, hogy vannák emberek, akik csak papírokat, aktá­kat látnak maguk előtt, nem néznek a mé­lyére. Nem látják a családot, a négy apró gyermeket, a gondokkal küzdő édesanyát. Es nem látják a férfit, aki becsületes munkával szerzett és akar ezután is kenyeret szerezni a család asztalára. MIT TEHET a krónikás ilyenkor? Riadót kénytelen fújni, megrázni a görcsösödött tago­kat, s az értelemre, érzelemre hatni. Mert Bállá Józsefnek dolgoznia kell, s a Mozi üzemi Vállalatnak emberi kötelessége, hogy munka- alkalmat teremtsen számára, családi viszo­nyainak megfelelően. A hibákat csak ezzel lehet jóvátenni. Jávori Béla A római katolikus papok megyei hékegyűlése Kaposvárott Az Opus Pads, a római ka­tolikus papság hékeszerveze- tének Somogy megyei tagjai január 15-én, szerdán délelőtt a Megyei Tanács nagytermé­ben tartották első egyház- megyei gyűlésüket A béke­gyűlésen csaknem száz római katolikus pap jelent meg a megye minden részéből. A békeszervezet ,(»vőT.5ré+ Longauer Imre, kaposvári es- 1 eres-plébános nyitotta meg. '»— Az eddiginél még erő­sebben akarjuk és hirdetjük a népek békés együttélését, mert a béke a legnagyobb jó« — mondotta bevezető szavaiban XII. Pius pápa karácsonyi körleveléből idézve. — Az or­szágos katolikus mozgalom, az Opus Pads célja éppen ennek a békének védése, erősítése. Ezért minden pap vegye ki részét ebből a munkából, s mint a kis pásztor a betlehe­mi jászolnál, kérjük az Istent, adjon nekünk békét hogy az emberek szeretetben élhesse­nek egymás mellett. Longauer Imre megnyitó szavai után dr. Pfeifer János, somogyvári esperes-plébános tartott előadást. — Gond és ibaj mindig volt. mióta az Éden kapui bezárul­tak az első emberpár mögött — mondotta a többi között — Ezek közé tartozott a két vi­lágháború is, amely az em­berek millióinak pusztulását okozta. Még jóformán ki sem hevertük az első' világégés okozta sérüléseket, máris ott volt a második. Érthető tehát, hogy az emberek nem kíván­ják a háborút minden esz­közzel küzdenek ellene. De most ismét itt van a kétség­beejtő izgalom: meg borzadva értesülünk a napilapokból, fo­lyóiratokból, rádióból, hogy újra fokozédik a fegyverkezés ri- egyes hatalmak háborúra készülnek. Mégpedig atom, — amelynek pusztító érvéré r lékezünk Hirosima és Naga­szaki példájából — és hidro­gén fegyverekkel akarják ez alkalommal az emberek ezrei­nek pusztítását véghezvinni. A homo sapiens nem tehet mást, minthogy a békéért, a béke megvédésén munkálkodjon. Dohát hogyan hirdetheti egy pap ezt a maga kis faluja templomának szószékéről? El­sősorban úgy, hogy híveivel következetesen dolgozik a há­ború kitörése ellen, s minden tettével cselekedetével azt kí­vánja, hogy a hatalmak a vitás ügyeket tárgyalóasztal mellett oldják meg. Dr. Pfeifer János előadása után először dr. Szemesi Jó­zsef buzsáki plébános szólalt fel. A többi között a követ­kezőket mondotta: — Mi naponként imádko­zunk a -csendesmisék után az emberiség békéjéért. Amikor ezt a fohászt mondjuk, gon­doljunk arra, hogy a béke megvalósulását tettekkel is segítenünk kell. Kokas Aladár mesztegnyői plébános arról beszélt, meny­nyire jólesik a katolikus pap­ságnak azt hallani, hogy a Szovjetunió diplomáciai kap­csolatot óhajt felvenni a Vati­kánnal. — Ez a tény elismerés — mondotta. — Elismerése an­nak, hogy a katolikus papság a szentséges atya vezetésével őszintén és szívből kívánja a békét. Dr. Langmár Lipót siófoki plébános, akit a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa nemrégen tüntetett ki a Népköztársaság Zászlórendje ötödik fokozatá­val, felszólalásában hangoz­tatta: — A béke, a béke megvédé­se nem kommunista találmány. Nemcsak a kommunisták küz­denek azért, mert hiszen, ha egy hidrogénbombát ledobnak a földre, az nem válogatja meg, kit talál. Nemcsak pártházat dönt romba, vagy kommunis­tákat foszt meg az élettől, ha­nem mindent és mindenkit, aki vagy ami az útjába kerül. Éppen ezért kell nekünk is minden erőnkkel támogatni az Opus Parison belül ezt az ügyet. Hiába imádkozza vala­ki rojtosra a száját, hiába jár­ja a búcsúkat, míg térdig ko­pik a lába, ha nem teljesíti híven kötelességét családja, az állam iránt, s ezen keresztül nem küzd a békéért. Számos felszólaló után emel­kedett szólásra László István, a megyei tanács vb-elnöke is. Kérte a gyűlés részvevőit, hogy továbbra is segítsék a béke megvédésének ügyét. Szaval végén elismerő oklevelet adott át dr. Pfeifer János somogy­vári plébánosnak a békemoz­galom terén elért eddigi mun­kásságáért. A megyei tanács elnöke után a katolikus papság támogatá­sát kérte hozzászólásában Czár Lajos, ü megyei egyházügyi előadó is. A gyűl«; végén a megjelent katolikus papok nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi kö­zött így hangzik: »Felhívjuk híveinket arra, hogy minden erejükkel támo­gassák az egyház és a kor­mány béketörekvéseit Példa­mutató munkával erősítsék drága hazánkat, segítsék a vi­lág békeszerető erőinek össze­fogását, erősítsék a békéért küzdő népek nagy táborát. Valósítsuk meg együttes erő­vel az Opus Pads, egyházunk békeszervezete nagyszerű cél­kitűzéseit. A békemozgalom nem a hí­vő, vagy a hitetlen emberek mozgalma, hanem minden be­csületes, jószándékú emberé. A béketörekvések értékét nem annak forrása határozza meg, ezért üdvözöljük a moszkvai értekezleten elfogadott béíke- kiáltványban foglaltakat. Szabadítsuk meg a világot a háború, a halál és pusztulás veszélyétől!« SP0RT Állítsuk vissza a járási bajnokságok irányítási rendszerét (Howtászólás a Somogyi Nép­lapnak a SLASZ munkáját érté­kelő cikkéhez.1 örömmel olvastuk a Somogyi Néplapban azt az alapos és át­fogó cikket, amely oly részlete­sen taglalta a Somogy in jgyei Labdarúgó Alszövetség egyéves munkáját. Véleményünk szerint helyesen látta a cikkíró, amikor a falusi labdarúgás további fej­lődését a múltban jól bevált já­rási bajnokságok i'endszere alap­ján kívánja biztosítani. Ez a kér­dés elég régóta foglalkoztatja a falusi sportkörök vezetőit. Az­óta, hogy a Járási labdarúgó tár­sadalmi szövetségek megszűntek, s a bajnokságok lebonyolítását a SLASZ vette a kezébe, ogy év telt el. Ha mérlegre tesszük ezt az egy esztendőt, megállapíthat­juk. hogy a jelenlegi falusi lab­darúgó bajnokságok rendszeré­ben több a negatív, mint a pozi­tív tényező. Különösen, ha az összehasonlítást az 1955-, vagy 56-os évekhez vesszük, amikor már szinte zökkenőmontesen mentek a dolgok a járásoknál. Taglaljuk csak a jelenlegi hely­zetet. A falusi sportköröknek sok fejtörést okoz, hogy minden lab­darúgó ügyben Kaposvárra kell utazniok. Ez egyrészt túlzott anyagi megterhelést, másrészt Időveszteséget és nem kis bosz- szűságot okoz. íme, egy példa. A mogve szélén fekvő szegerdői sportkör vezetőinek két napra van szükségük ahhoz, hogy Ka­posvárott délután öt után — amikor a SLASZ-nál hivatalos óra van — ügyüket el tudják Intéz­ni. Ugyanezt, ha van járási sport­szerv. pár forintos költséggel, esetleg kerékpáron utazva, pár óra alatt elintézhetik. Mi követ­kezik ebből? A sportkörök rit­kán szánják rá magukat, hogy az őket érintő ügyekkel beutaz­zanak Kaposvárra. Ebből fakad az az áldatlan helyzet, amely ma a sportkörök nagy része és a SLASZ között fennáll. Ma még nem elegendő a falusi sportkörök munkáját adminisztratív úton, közlönyökkel irányítani. Különö­sen a legkisebb falvak sportkö­rei szorulnak tevőleges segítség­re. amelyet nem lehet levélben eljuttatni. De egy járási szék­helyről már megoldhatók ezek a problémák. Hova vezetett a jelenlegi szer­vezeti felépítés? Megjelent ugyan a közlönyben a megyei Hl. osz­tály őszi sorrendje. Véleményünk szerint ennek sportértéke nem sok van, mert a korábbi közlö­nyökbe’ kitűnik, hogy a mérkő­zések tekintélyes hányada elma­radt, s a bajnoki pontok sorsa nem a zöld gyepen, hanem a zöld asztalnál dőlt el. A SLASZ- nál nyilván nem ismerik a sport­körök problémáit. s valószínű ezért döntenek a szabályok me­rev alkalmazásával esetenként és szinte lólektelenül törölnek és zárnak ki csapatokat a bajnok­ságokból. Ezzel kapcsolatban egy példát idézek a múltból. 1955-ben a mi járásunkban 21 csapat küzdött Három csoportban, A járási I. osztály 90 mérkőzéséből mind­össze három esetben kellett a zöld asztalnál dönteni a bajnoki pontok ügyében. A többi pont a pályán jutott jogos tulajdonosá­hoz. Úgy vélem, ez az összeha­sonlítás híven tükrözi a jelenlegi helyzetet, s állítja a Somogyi Néplap cikkírójának igazál, hogy vissza kell térnünk a járási baj­nokságok rendszeréhez, s e baj­nokságokat a járási székhelyek­ről kell irányítani. Ennek meg is van a lehetősé­ge. Úgy vélem, nemesek nálunk, de másutt is mindenütt von 4—6 lelkes, hozzáértő sportember, aki szívesen vállalja társadalmi mun­kában, minden ellenszolgáltaitós nélkül egy-egy járási bajnokság lebonyolítását. Helyes volna ezt a decentralizá'á.st még most a tél folyamán, a tavaszi idény kez­dete előtt végrehajtani, még ha ez a kiírt bajnokságok megsza­kítása árán történne is. E baj­nokságoknak sportértéke ugyanis oly kevés, hogy nem érdemes ér­tük könnyet hullatni. Én még at­tól sem riadnék vissza, hogy az I. és II. osztály érintetlenül ha­gyása mellett a III. osztályban tavaszi egyfordulós bajnokságo­kat szervezzenek. Higgyék el az illetékesek, megérné. A hivatkozott cikk egy pont­jával azonban nem értek egyet. Helytelen volna a játékvezetői hatáskört is vidékre leadni. Itt úgy látom, -szükség van az egy kézre S ha voltak is zökkenők a játékvezető küldésben, ezek kiküszöbölhetők, s a jelenlegi rend jobb a réginél. Abban a reményben, hogy az illetékesek megfontolják javasla­tomat, bejelenthetem, hogy mi Marcaliban szívesen vállalnánk a SLASZ bármi néven nevezendő járási szervének beindítását és munkáit. Szeretnénk, ha a So­mogyi Néplap helyt adna az ez­zel kapcsolatos nyílt vitának, mondják el véleményüket más járások, s a SLASZ illetékesei is a lapon keresztül, mert úgy véljük, hogy egy ilyen nyílt vita kisegítheti a kátyúból a falusi labdarúgúbajr.okságok jelenleg bizony erősen döcögő szekerét. Isztl Ferenc Marcali (A magunk részéről csak any- nylt, szives örömmel adtunk he­lyet Isztl Ferenc igen egészséges javaslatának. Várjuk a többi ér­dekeltek megnyilatkozását is. — Szerk.) Üj sportköri vezetőség, új remények a Böhönyei Meteor SK-nál Hogy mennyire szívügyük a alap nem tudni, hova folyt. Az mácsolták a böhönyeieknek a helybeli sport kör azt híven tükrözi az a ve­zetőség választó -gyűlés, amelyre január 11-ém este került sor. A vezetöségvélasztó közgyűlés meg­hirdetett Időpontjában ott volt mindenki, akinek csak valami köze is van a sportkörhöz. Sza­bó György, a sportkör eddigi el­nöke beszámolt a vezetőség egy­éves munkájáról, s elmondotta, hogy a falu összefogásának ered­ménye az. hogy az ismét I. osz­tályban szereplő labdarúgó csa­pat a várakozásnak megfelelően jól szerepelt. Még jobb is lehe­tett volna ez az őszi szereplés, ha valóban minden erőt össze­fogtunk volna — hangsúlyozta az elnök, aki elmondotta, hogy csalt a helybeli földművesszövet­kezet állt anyagilag is a sportkör mögé. A többi vállalatok, üzemek néni. E vállalatoktól a sportköri ] elnöki beszámolóból kitűnt az is, 1 hogy a Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet erejéhez mérten szintén részt vállalt a sportkörre háruló terhekből. A Szabadság Tsz-nek köszönhető, hogy nem volt utazási gondja a böhönyei labdarúgóknak, mert a tsz gépkocsija mindenkor ren­delkezésre állt. Taglalva a hibákat. Szabó György keményen bírálta azokat a labdarúgókat, akik a hétközi edzéseket nem látogatták rendsze­resen. Pedig, ha népesebbek let­tek volna az edzések, akkor most még jobb eredményről adhat­tunk volna számot — hangoztat­ta a beszámoló. Az egybegyűltek általában megelégedéssel fogadták a sport­kör elnökének évi beszámolóját. Többen fejtették ki véleményüket < s ezek során köszönetüket tol­Rákhely nem vállalta. Ismeretes, hogy a Kaposvári MTK edzőgondakkal küzd. Har­ri yák Mihály és Androsíts Imre KMTE-vezet ok a napokban felke­resték Rákhely Gyulát!, a KTSE egykori középcsatárát, az ismert nevű magyar sportembert Buda­pesten és arra kérték, hogy vál­lalja el a KMTE edzéseinek irá­nyítását. Rák hely kezdetben hajlandósá­got mutatott hegy jelenlegi bu­dapesti testnevelő tanári állását felcseréli kaposvárival és emel­lett ellátja a KMTE edzői tisztét is. Rákhely hétien estig ígért vá­laszt a KMTE-vezetőknek. A vá­lasz meg is érkezett, egy eléggé szűkszavú távirat, amely arról értesíti a KMTE-vezetöket, hogy különböző, év közben áthidalha­tatlan nehézségek miatt .jelen pil­lanatban nem tud eieget tenni a kaposváriak kérésének. Az edzőválság tehát tovább tart. s a KMTE-nél most — véle­ményünk szerint kissé mái' meg is késve — keresnek, kutiatnak. hogy hol lehetne egy megfelelő edzőt szerezni. A vezetők azt remélik, hogy legkésőbb e hó 20-ig perit kerül az edző-ügy vé^ gére. Addig is. amíg az edzőkér­dés megoldódik, dr. Zádori László szakelőadó megkezdte a KMTE labdarúgó csapatának ' alapozó edzéseit, s irányítja a csapat fel­készülését. községi tanács ve­zetőinek is azért, hogy lehetővé tették a sportpálya bekerítését, az öltözpk kibővítését. A vita után került sor az ÚJ vezetőség megválasztására. Álta­lában a régi vezetők iránt nyil­vánult meg továbbra is a biza­lom, bár a sportkör elnöki tisz­tét új személy tölti be. Lukics- László, a helybeli sütőipari vál­lalat vezetője, az ismert sport­ember személyében. De Zóka Jó­zsef vb-elnök. Szabó György fmsz-igazgató és még sokan má­sok is helyeit foglalnak a sport­kör vezetésében. Döntött a gyű­lés az edző ügyében is és úgy határozott', hogy Pandúr László irányítja továbbra is az edzése­ket. ” Elhatározták, hogy a közeli napokban a csapat megkezdi az alapozó edzéseket tornateremben. Lelkesedésben és akarásban nem volt hiány Böhönyén, a sportköri vezetŐségváiaszí'ó gyű­lésen. Ha annyi erő lesz a kivi­telezésben is, mint amennyi volt a megajánlásban. akkor Böhö­nyén tavasszal tovább halad ft fejiödés útján a Böhönyei Meteor Sport Kör. Baksa Sándor sporttu dósí tő ,Félidő“ a megyei ISI. osztályban Kaposmenti csoport; — Kedves sportbarát! Kedves Kinizsi szurkoló! Szeretettel meg­hívjuk folyó hó 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartandó sport­beszámolónkra a szakszervezeti székház kultúrtermében, Dózsa Gy. u. 1. (Békével szemben.) Be­számolót tart a Kinizsi edzője és vezetősége. Mindenkit szeretettel vár a vezetőség. — 2400 svájci frankot kapott egy sport lóért a Lovászpatonai törzsállattenyésztő állami gaz« daság. — A föld alatt és a föld fe­lett is összekötik Fécs-Vasast Hosszúhetémnyel. A számítások zerint Hosszúhetény lesz a jövő bányavidéke, aiiol az ed­digi [kutatások szerint 70 mil­lió torma szenet rejt magában a föld gyomra. 1. Gölle 10 9 — i 32:9 18 2. Zímány 11 7 2 2 20:13 16 3. Toszár II. 11 6 3 57:18 14 4. Büssü 11 7 — 4 29:17 14 . fi. Kaposhomok 11 6 2 3 21:15 14 6. Somogygeszt! 11 5 2 4 26:19 12 7. Mernye 10 5 — 5 20:19 10 8. Kaposszentjakab 10 3 4 3 23:31 10 9. Szentgáloskér 11 4 1 0 16:36 9 10. Igalpuszta 11 2 2 7 12:25 6 11. Ráksi 10 1 1 8 9:27 3 12. Toponár 11 1 — 10 10:46 o Tavasszal Játszandó: Gölle— s^árli' II cnvéd Jártaié Ráksi, Kaposszentjakab—Mernye. A III. osztályú bajnokságban még aránylag a kaiposmenti cso­portban folytak legnagyobb rend­ben a mérkőzések. E csoportra nem volt jellemző a mérkőzések elmaradása, bár itit is hullottak pontok a zöld asztalnál. A leg­kiegyensúlyozottabb csapat két­ségkívül a göllei együttes volt, amely látszik, pelt a miként a megyei szereplő Taazári Hcsivéd, nagyon napszodikus, hol kétszámjegyű győzelmet arat. hol gyenge csa­patoktól kikap. Büseü, Kaposho- mok, SomogygeezU. Mernye és Kaposszontjakato a várakozásnak megfelelően szerepelt és foglal helyet a középmezőnyben. A se­reghajtók közül nagyon gyenge jogos baj nők esélyesnek | Toponár és Rákéi csapat». Ä Vártnál jobban szere- I- - “ 1 (Folytatjuk.) zimányt együttes. A Ta- 1 Így tippelnek a különböző lapok A—Népsport, É­-Népsaabadság, C- Nemzet.-Népakarat. D— Magyar 1. Initei-iaizíanal-e— Bologna 2. Roma—Juventus 3. Genoa—Milan 4. Padova—Fiorentina 5. Torino—Sampdoria 6. Udinese—Alessandria 7. Reims—Monaco 8. Valenciennes—ßt.Etienne 9. Nice—Ntmes 10. RC Paris—Lille 11. Metz—Toulouse 12. Marseille—Angers Dótm6közések: 13. MTK—Vasas (kézilabda) 14. FTC—Újpesti Dózsa (ld) 15. Csepel—Bp. V. Meteor (ki IC. BEAC —Elektromos (ki) A B C O 1 X í X 1x2 1 X 2 1 2 2 1 l X X 2 2 2 K ' P £ 1 1 X 1 1 1 1 1 X l 1 1 2 l X 1 1 1 1x2 1 1 K X 2 1 X X 1 x 2 1 2 x 2 1 l . t í 1 2 2 1 2 1 X 1 1 x 2 1 2 l x 1 X 1 1 X 1 1 *1 v 2 2 l 1 2 t. 2 X 1 1 1 2 X 2 2 2 1 2 í t 1 ;;1

Next

/
Oldalképek
Tartalom