Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
3SOK8CS<S<8ŰgCS<§ClSCK§<aiC^OSCIK§QScKiCík^<a?CÍ<^<!©CKtC®S<§<3gCÍ<^ -«>jPgSÄHO§DiS>»9: Doktor úr, reumám van! gyakran hallani ezt a paszt a körzeti orvosi vagy ikorvosi rendelőben. Ezt a rta kijelentést azonban igen ipos és részletes vizsgálat- le kell követnie ahhoz, hogy orvos el tudja dönteni, melt »reumás« megbetegedéssel áll szemben? A mozgásszer- betegségek mindegyikét a mma« gyűjtőszóval foglalja ;ze a beteg. Talán nem is dja, hogy ezek a megbetege- ;ek mennyire különböző okból jöhetnek létre. A reu- is megbetegedéseknek azon- n van egy közös tulajdonsá- k: a lehűlésre, a huzat ár tal- ikra, tehát hideghatásokra :gnyilvánuló érzékenység, í esetben fokozódó fájdalom. ogyan hat a lehűlés szervezetre ? \ szervezet a lehűlésre ér- izehúzódásokkal válaszol, ezt eszséges egyénnél bizonyos 5 múlva értágulat követi. Ez erszabályozási mechanizmus jgvédi a testet a fokozott ho- idástól. A reumás betegek- 1 ugyanez a folyamat játszóra le, azzal a (különbséggel, gy náluk az erek összehúzc- sa tartósabb és azt sokkal sőbb követi értágulat. Ok a ieggel szemben épp azért .ikal érzékenyebbek. Érthető, gy nedves, hideg helyen véget nehéz testimunka, annak enére, hogy a lehűlés a be- gség létrehozásában nem ját- jtt szerepet, mégis rontja az a-potot, egy igen kellemet.en ienyilvánulással, a fájdalom kozódással. A szervezetnek ezt a játékát m Breemen, holland reuma- ógus érdekes kísérlettel iga- Ita. Levetkőztetett betegeit »vé- Jenül« hűvös helyiségben igyta várakozni. Egy idő után jszálér vizsgálatokat végzett luk, s ezekkel megállapítot- hogy a reumás betegek rgy'részénél az érfalak össze- izódá'sát az egészségeseknél jgszokott idővel szemben jó- i,l később követte az erek ki- gúlása. Ez tehát kísérletileg szólta, hogy a mozgásszervi legek érszabályozása jelenté- myen megromlott. fi köre a huzatnak lehűléshez ? kérdezheti az olvasó. A huzat lassú légáramlás, ely kisebb, de tartósabb in- rt jelent a szervezetnek. mint a lehűlés. Az ilyen ingerekre érzékenyebb reumás betegek érrendszere a huzatra tartós érösszehúzódással válaszol. «-Biztosan huzatot kapott« -—1 szokta mondani a szomszédasszony. De anélkül, hogy bántani akamók őt, meg kell mondanunk, hogy a huzat nem okozza a betegséget, hanem a már meglévő betegséget súlyosbítja, fájdalmasabbá teszi. A szervezet egyes részeinek vagy egészének lehűlése lehet ugyan a betegség oka, de gyakran ez is csak a miár meglévő kórt teszi fájdalmasabbá. Egyes testrészek tartós helyi lehűlése izomfájdalmakat akozhat (a derékban ni. a népiesen »hexenschussnak«, vagy »nyilamlásnak« elnevezett betegségek). Ezek aztán később kisebb Tehüléstől is kiújulnak. Létrejöttüket könnyen megérthetjük a fent leírt érreakcióik alapján. Csak a félreértések elkerüléséért: a derék izomza- ta azért még számos más okból is megbetegedhet. Kirándulóknak ás tanácsolhatnánk, hogy indulás előtt ne csupán a rádió meteorológiai jelentését hallgassák meg, hanem reumás ismerőseiktől érdeklődjenek, lesz-e időváltozás e mai napon? A légköri változásoknak a reumás betegékre tett hatása közismert. Ez a jelenség azonban már más, mint amit a húszat- és lehüléses ártalmaknál elmondottunk. A légköri változás nem a reumás megbetegedésre hat, hanem minden embernél fokozza az idegrendszer ingerlékenységét. Akin valami régebbi, esetleg olyan apró elváltozás van, amit egyébként észre sem venne (műtét hege, régi törés, stb.), az ilyenkor is fokozott idegingerlékenység miatt panaszokat okoz. Ugyanilyen módon rosszabbodnak az időváltozásra a reumás fájdalmak. Mi adja meg mindennek gyakorlati értelmét? Igen sok munkakör teszi ki a dolgozókat a legfejlettebb egészségvédelmi berendezések mellett is olyan hőmérsékleti ingadozásoknak, amelyek reumás megbetegedést okozhatnak. A túlerőltetett izomzat lehűlésre igen érzékeny. A bányászok, aikik sok esetben nedves munkahelyen is kénytelenek dolgozni, már munkahelyükön ki vannak téve »vizes lehűlésnek«, de huzatártalomnak is. Munka végeztével, amikor .kiizadtan érkeznek fei a felszínre, hirtelen bekövet- 1 kező általános lehűlés érheti a szervezetet. Amit rosszul tesznek Kohómunkások, meleg munkahelyen dolgozók sokszor meggondolatlanul teszik ki magukat hirtelen lehűlésnek (meleg munkahelyről kimennek a hidegre »lehűlni«, testüket hideg vízzel locsolják, stb.), s nem gondolnak arra, hogy a szervezetüket olyan megpróbáltatásoknak teszik ki, melyek később betegséggel állnak bosszút rajtuk. A közlekedési alkalmazottak hidegártalomnak vannak kitéve. A fűtők, mozdonyvezetők, akik munkájuk végzése közben egyes testrészeikre meleghatá- soikat, ugyanakkor más testrészeikre hideghatásokat kapnak, fokozott elővigyázatossággal, az egészségügyi védőrendszabályok pontos megtartásával végezzék munkájukat! Ugyanez áll az év nagy részében a szabadban dolgozó mezőgazda- sági munkásokra, halászokra is. A huzat- és lehüléses ártalmak mellett a meghűlés, mint a hideghatások egy súlyosabb foka — előkészítheti a talajt különböző fertőzéses megbetegedések számára. Hüléses hurut, torokfájás, tüszős mandu- iagyulladás, hörghurut alakulhatnak ki meghűléses alapon. Ezek persze önálló megbetegedések is lehetnek, de a szervezetben olyan gócként is szerepelhetnek, amelyek a későbbiekben a mozgási szerveket ténylegesen megbetegíthetik. Világos tehát: a hidegártalom, megfázás csakugyan vezethet önálló fertőzéses megbetegedésekhez, s ezek később reumás megbetegedéseket is okozhatnak. A lehűlés létrehozhat önálló megbetegedést is, de minden esetben rontja a mozgásszervi beteg állapotát. A huzatártalom önállóan megbetegedésre nem vezet, azonban a már meglévő reumás megbetegedéseket tovább rontja. A hidegártalmak elleni egyéni védekezésnek döntő szerepe van a reumás betegségek megelőzésében. Felvilágosítás, a dolgozó egészségügyi kulturáltságának emelése vagy segítség ; a betegségtől való megóvásban, a betegség megelőzésében. A LAZCSILLAPÍTÁSRÓL Kétezer esztendeje élt Hlpjokrétinz, »az orvostudomá- lyok atyja« azt tanította, h.oqy i mejetjnok, a láznak fontos zerefe -,van a gyógyulásban. Izerinte a meleg, a láz az, ami »betegség anyagát« elpuszitja. A népi tapasztalat, egyes or- osok Józansága a századok fo- yamán mindig ellentmondott e zár vasokoskodásnak. Nagy■an-egészében mégis tovább iralkodott a Hlppokrátesz-okoa- ioíás. hogy a láz hasznos! Liebermelster Károly svájci telgyögyász-p-ofesszor és a ma- lyar Jendrassik Ernő végképpen tisztázták azt a veszerlel- net, amelyet a láz Jelent a szer- /ezetre. A lázcsökkentés nélkülözbe- etlenséqfnek tisztázásával pár- íuzamosan indult a keresgélős )lyan lázcsökkentők után, ate- yek nem zavarják úgy a táp- álócsaíorna működését, mint a izalicilsav. Jobb szerek kuta- :ása sem ment simán. A vegyi arvosszerek fő előállítója: a vi- áqbatalmat képviselő anilln- röszt, a Farbenindustrie, fél- eredménye it is erőszakolta. Az idők folyamán sok fajta veqyiipari úton készült, úgynevezett szintetikus lázcsillapító lemaradt. De ma Is változatlanul használatos a fenacetin, az ace- tilecetsnv (.aszpirin, Isztopirin), az amidozafen (piramidon). Miként hatnak ezek a vegyü- letek? Az ember és az ún. melegvérű állatok hőmérséklete egészséges állapotban független a környezet hőmérsékletétől: állandó. Ezt a szervezet hőszabályozó berendezése biztosítja. A szer ezeti hőszabályozás, hőfce- éllltás központja az agyvelőben j tékel, Tulajdonképpen nem egy pont ez, hanem a test hőfokára ható szervek agyi központjainak valóságos munkaközösségei Na már mórt: a betegségek jelentékeny részében a szervezet meg.álíozott nedvei vagy átalakult kóros körülmények a hőszabályozó központot izgalomba hozzák. Ez az izgalom a hőszabályozó köpcntból kifutó Idegeken keresztül tovaterjed és a hcfermelö szerveket fokozott melegte melésre készteti. így a szervezetnek a szokottnál magasabbra emelkedik a hőmérséklete, mint amire egészségesen be van álhtva, kóros álladó:. láz támad. Minden igazi lázcsillapítónak az a sajátossága, hogy a lázas hőmérsékletet kellően leszállítja, az egészséges, a normális test- hőmérsékletet viszont nem. A lázcsökkentök elsősorban a hőszabályozó központ rendellenes Izgalmára hatnak, azt nyugtatÍ ák meg, annak izqalmát csök- lentik. Ekkor a hőszabályozó központ a hőleadás fokozásá val (izzadás, fokozott verítékpárolgás) igyekszik a testmeleget csökkenteni. Gerhard már 1853-ban előállította az acetifczalicllsavat, de csak 1899-ben foglalta el nyilvánosan a helyét a gyógyításban aszpirin néven. Hogy ilyen nehezen Jutott el ahhoz a nagy szerephez, amelyre később mindenütt szert tett, annak az volt az oka, hogy igen soká tisztí- tatlan aszpii m-anyaggal kísérleteztek. Ekként a nyers acetll- ecetsav elbomlott, mégpedig nagyon gyorsan, s ezért gyógyszeres alkalmazásában nagyrészt összetevőinek: az ecetsevnak és a s-'-’llcils.avnak sajátos és nem mindig ártalmatlan hatásai érvényesültek. Kiderült a vegy- tlizta aszpirinről, hogy a bélben is csupán részlegesen bomlik, és így legnagyobbrészt itt változatlanul felszívódik és azután fejti ki hatását a szervezetben. Tehát a vegytiszta acetilsav hatása lényegében különbözik a szalicilsavétól, de még a tisz- títatlan acetilszalicilsavétól is. Ebből is látható, mennyire fontosak és értékesek a gyógyítás számára a kifogástalanul vegytiszta készítmények. Az aszpii In sokkal erősebb láz- és fájdalomcsillapító hatású, mint az egyszerű szalicllsav. Tehát nagyfokú tájékozatlanság ! az acelllszalicllsavra azt mondani, hogy »valami szaliciléi vackot kaptam!« Ha valami nagyon elterjedt, olcsó és egyszerű, az még nem jelenti, hogy rossz. Hiszen akkor a mindennapi kenyerünk Is az lenne! ... Az aszpirinről elterjedt tévhit, »árt a szivemnek!« Ez leg- többnylre — ahogyan mondani szokták — bebeszélís. Az acetilszallcllsav orvos-írta adagban és módon a szívnek nem árt! Sőt! Lázcsillapító — így órlökéscsökkentő hatásával egyes szívpanaszt, szívbajt okozó betegséqek orvoslásával segíti, javítja, támogatja a szív helyzetét. A kalmopirin is hasonló vegyület, az aszpirin mcszsója. Amennyire általában feleslegesek és olykor károsak az ult- raszeptil. a penicillin, egvéb antibiotikumok a szövődmény- mentes influenzában, meghűlésekben, — annyira használhatók az orvos kezében a különböző lázcsökkentők nagyobb hüléses influenzás lázakban. A láz csillapításával együtt jár a szapora szívműködés csökkenése, a javuló lélegzés, a kábult- Ság szűnése, sőt a fájdalom, az Izgatottság abbamaradása. NÉHÁNY SZÓ A BEVÁSÁRLÁSRÓL Fáradságos munka a család élelmiszerszük- ségletének beszerzése. A dolgozó nő rendszerint ezzel kezdi a »második műszakot«. Várakozik a meglehetősen zsúfolt üzletekben: sietve berakja a szatyorba a megvásárolt zöldséget, húst, kenyeret, sajtot, felvágottat. Sokan nem is tudják, hogy a különféle élelmiszerek gondatlan egymás mellé csomagolásával akaratlanul is milyen 'betegségek okozóivá válhatnak. Hogyan kell tehát hazaszállítanunk a vásárolt élelmiszereket, hogy az egészségügyi követelmények ellen rte vétsünk? Ha otthonról indulunk, mindig két szatyorral vagy kosárral menjünk el vásárolni. Az egyikbe rakjuk azokat az élelmiszereket, amelyek közvetlenül, előzetes mosás, sütés és főzés nélkül kerülnek fogyasztásra, tehát a kenyeret, süteményt, sajtot, felvágottat. Ezek csomagolására vigyünk magunkkal tiszta, fehér vászonkendőt. A második szatyorba ikerül a zöldségféle és a hús. De miért szükséges ez az elővigyázatosság? Tudjuk, hogy a zöldségfélék, még ha látszólag tiszták is, talajdarabkákkal szennyezettek. Márpedig a talaj a legkülönbözőbb baktériumok melegágya. A húst szintén nagyon kedvelik a baktériumok. A főzelékféléket és húsokat felhasználás előtt megmossuk, tehát a rajtuk lévő baktériumok nagy részét eltávolítjuk, a megmaradtakat pedig a főzéssel vagy sütéssel ártalmatlanná' tesszük. A zöldségfélékről vagy húsról a baktériumok átkerülnek a velük érintkező élelmiszerekre. Ha ott a körülmények kedvezőek, tovább fejlődnek, szaporodnak. A kenyeret, szalámit stb-t fogyasztás előtt már nem mossuk és nem sütjük meg, tehát a rajtuk lévő baktériumokat nem pusztítjuk el. A fertőzött élelmiszerek fogyasztása hasmenést, hányást, sőt komolyabb megbetegedést is okozhat. Amikor a munkából hazafelé menet kell bevásárolni és a ma már úgy elterjedt hálót visszük magunkkal, akkor is gondoskodjunk élelmiszer részére külön tiszta kendőről, vagy arról, hogy a közvetlen felhasználásra kerülő nylon zacskó legyen kéznél. Ne sajnáljuk az elővigyázatossággal járó kis munkatöbbletet. Családunk és magunk egészsége érdekében megéri! ('J)L&la. a aiLíujurbtn Éppen vasárnapra esett a születésnap. Mama piskóta-tortát készített, amelyen hét gyertya hirdette Pista éveinek számát. De a legszebb ajándék az volt számára, hogy meghívhatta barátait, Lacit és Palit. — Aíit játsszunk? — kérdezték egymástól uzsonna után. — Indiánost! — ajánlotta Laci. — Nem, az ócska! Inkább számháborút! — mondta Pali. — Ahhoz meg kevesen vagyunk! — fújta le Laci. — Tudjátok mit... — kezdte Pista félénken — játsszunk utazást a világűrben! Lacinak és Palinak tetszett az ötlet, de azért megkérdezték, hogyan kell azt játszani? Pistán is látszott, hogy töri a fejét. — Hát mondjuk, ez a szék lesz a műhold, amelyik a kutyát felvitte. Én rá is ülök mindjárt kutyának! Igen ám, de Laci és Pali is éppen kutya akart lenni. — Aki jobban tud ugatni, az lesz a kutya! — mondotta Pista, mire vendégei akkora ugatásba kezdtek, hogy szegény mamája ijedten rohant be a konyhából. — Mi történt veletek? — Anyu mondd meg, hogy ki legyen a kutya? — kérdezte szepegve az ünnepelt. Mamája mindjárt megértette a helyzetet és azért remek tanácsot adott. — Tudjátok mit? Lehet egyszerre három műholdat is kilőni és mindegyik vihet magával agy kutyát! Több se kellett a három fiúnak. Egyszerre három szput- nyiik is lett három kutyával. Hogy melyikük ugatott szebben, azt nehéz lett volna eldönteni. HORGOLT TERÍTŐ Készítéséhez lehetőleg vékony (80-as, 100-as Horgony) fonalat használjunk. Készítése igen könnyű, mindössze két sorból áll. 1. sor: húsz levegőszem után az előző sor rövid pálcáiba három ráhajtásos pálcát horgolunk, amelyeket egyszerre fejezünk be. Nyolc levegőszem után újabb három tagú három ráhajtásos, egyszerre befejezett pálcából 'álló csoport következik, majd ez a minta ismétlődik végig a soron. összesen 12 pálcacsoportot kapunk. Minden csillagnak két-két szomszédos calckja kerül összehorgo- lása a befejező 2. soron és közben egy cakk szabador. marad, melyeknek össze- horgolása a következőképpen történik: 8 levegőszen után egy rövidpálcával le öltünk egy szabadon maradt cakkba, 4 levegőszem rövidpálcával a következőbe, 4 levegőszem, ismét leöltünk egy rövidpálcával, majd 4 levegőszem után a 8 levegőszem közepébe öltünk és 4 levegőszemmel folytatjuk tovább a 2. sort. Ez adja a csillagok közötti kis négyzetet. — De ki irányítja majd a, három műholdat a földről? — aggodalmaskodott Pista. — Én irányítom, ha akarjátok! — válaszolta mama mosolyogva és már ott is termett a rádiónál. Tökéletes volt tehát a játék. Mama úgy tett, mintha a rádió gombjait csavargatná, s közben utasításokat adott a három kutyának, akik állandóan szivhezszóló- an ugattak. Mégis a két vendég türelmetlenkedni kezdett. — Néni kérem, mikor szál- luhk ki valahol? — Hál, ha akartok kiszállhattok a Holdon, mindjárt oda is értek... Egy-kettő. . VMár itt is a Hold-állomás! A fiúknak tetszett az ötlet, s miközben a képzeletbeli Holdon kissé körülnéztek, elhatározták, hogy legközelebb a Mars bolygón fognak pihenőt tartani. Már indultak is arra felé, mikor megszólalt az előszoba csengője és a két vendég mamája érkezett meg. — Gyerekek fejezzétek be a játékot, késő van! — Még nem lehet! Éppen most készülünk a Marsra! — nyafogott Laci is meg Pali is. De a mamák szigorúak voltak, egy-két vakkantást engedélyeztek még ugyan, de a világűr-játéknak vége lett. A »kutyák« fájó szívvel szálltak le a műholdakról és mentek haza kisfiúknak. — Majd legközelebb folytatjuk! — határozták el nagy komolyan. Pistának azonban kedvezett a szerencse, mert este alighogy elaludt, azt álmodta, hogy gyönyörű, tortákkal bélelt űrhajón utazik egyenesen a Mars felé. A Föld mesz- sze elmarad mögötte, s ő kedvére ugathatott. SZABÓ IBOLYA Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy mezei nyulacsica. Vidám nyúl volt, szíve-» sen játszadozó:!"" a tóparti nádasban. Egy dél-mán kedve kerekedett, hogy kipróbálja, vajon ehető-e a kardlevelű sás. Majszolta, majszol- gatta, míg végül az éles levél megvágta az ajkát. Megharagudott a nyulacska, s haragjában elfutott a tűzhöz: — Tűz pajtás, égesd meg a tóparti sást! — Miért? Mit vétett ellened a sás? — lepődött meg a tűz. — Megvágta az ajkamat. — Te vagy a hibás! Telhetetlen voltál, sásra fájt a fogad, ezért vágta meg áz ajkad. oi nyulacska még haragosabb lett. SarHol volt, hol nem volt... EGY MEZEI NYULACSKA kalandjai konfordult, s a vízhez ment: — Víz pajtás, oltsd el a tüzet! — Miért? Mit vétett ellened a tűz? — Nem akarja megégetni a tóparti sást. — Hát a sás mát vétett? — Megvágta az ajkamat. — Te vagy a hibás, telhetetlen voltál, sásra fájt a fogad, ezért vágtad meg az ajkad — korholta a víz. A nyulacska most már ' dúlt-fült mérgében. Addig futott, amíg találkozott két kisfiúval, akiknek íj- juk volt. — Fiúk, fiúk, nyi- lazzátok le a vizet! — Miért? Mit tett ellened a víz? — Nem akarja eloltani a tüzet! — Hát a tűzzel mi bajod van? — Nem akarja megégetni a tóparti sást! — És a sás mit vétett? — Megvágta az ajkamat. — Te vagy a hibás, telhetetlen voltál, sásra fájt a fogad, ezért vágta meg az ajkad — korholták a fiúk. Most már tetőfokát érte el a nyúl haragja. Futott az egérhez. — Egér pajtás, segíts rajtam, rágd el az íj jak húrját, hogy a fiúk ne nyilazhas- sanak. Az egér megsajnálta a mezei nyulacskát, nekilátott, hogy elrágja az íjak húrját. Megijedtek a fiúk, fogták az íjat, megfeszítették, s rá- nyilaztak a vízre. Megijedt a víz, sietett tüzet oltani. Megijedt a tűz, futott sást égetni. Meggyulladt a sás, de a közte ugrándozó nyuszi fülének hegyét is megpörkölte. Bezzeg megrémült a nyulacska, nem volt se élő, se holt, nyaka közé szedte a lábát és szaladt, amerre látott. ±\zóta fekete a mezei nyúl fülének a hegye. • * * Kedves gyerekek! Most egy manysi népmesét ismertetek meg. A manysi nép (régebben vogulnak nevezték), az Ural hegység északi lejtői és az Ob folvó északi folyása között elterülő vidéken élt. A manysi nép közeli rokona a magyar népnek. Erre vall az is, hogy az itt közölt népmese a magyar népmese kincsek között is megtalálható.
