Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

3SOK8CS<S<8ŰgCS<§ClSCK§<aiC^OSCIK§QScKiCík^<a?CÍ<^<!©CKtC®S<§<3gCÍ<^ -«>jPgSÄHO§DiS>»9: Doktor úr, reumám van! gyakran hallani ezt a pa­szt a körzeti orvosi vagy ikorvosi rendelőben. Ezt a rta kijelentést azonban igen ipos és részletes vizsgálat- le kell követnie ahhoz, hogy orvos el tudja dönteni, me­lt »reumás« megbetegedéssel áll szemben? A mozgásszer- betegségek mindegyikét a mma« gyűjtőszóval foglalja ;ze a beteg. Talán nem is dja, hogy ezek a megbetege- ;ek mennyire különböző okból jöhetnek létre. A reu- is megbetegedéseknek azon- n van egy közös tulajdonsá- k: a lehűlésre, a huzat ár tal- ikra, tehát hideghatásokra :gnyilvánuló érzékenység, í esetben fokozódó fájdalom. ogyan hat a lehűlés szervezetre ? \ szervezet a lehűlésre ér- izehúzódásokkal válaszol, ezt eszséges egyénnél bizonyos 5 múlva értágulat követi. Ez erszabályozási mechanizmus jgvédi a testet a fokozott ho- idástól. A reumás betegek- 1 ugyanez a folyamat játszó­ra le, azzal a (különbséggel, gy náluk az erek összehúzc- sa tartósabb és azt sokkal sőbb követi értágulat. Ok a ieggel szemben épp azért .ikal érzékenyebbek. Érthető, gy nedves, hideg helyen vég­et nehéz testimunka, annak enére, hogy a lehűlés a be- gség létrehozásában nem ját- jtt szerepet, mégis rontja az a-potot, egy igen kellemet.en ienyilvánulással, a fájdalom kozódással. A szervezetnek ezt a játékát m Breemen, holland reuma- ógus érdekes kísérlettel iga- Ita. Levetkőztetett betegeit »vé- Jenül« hűvös helyiségben igyta várakozni. Egy idő után jszálér vizsgálatokat végzett luk, s ezekkel megállapítot- hogy a reumás betegek rgy'részénél az érfalak össze- izódá'sát az egészségeseknél jgszokott idővel szemben jó- i,l később követte az erek ki- gúlása. Ez tehát kísérletileg szólta, hogy a mozgásszervi legek érszabályozása jelenté- myen megromlott. fi köre a huzatnak lehűléshez ? kérdezheti az olvasó. A huzat lassú légáramlás, ely kisebb, de tartósabb in- rt jelent a szervezetnek. mint a lehűlés. Az ilyen inge­rekre érzékenyebb reumás be­tegek érrendszere a huzatra tartós érösszehúzódással vá­laszol. «-Biztosan huzatot ka­pott« -—1 szokta mondani a szomszédasszony. De anélkül, hogy bántani akamók őt, meg kell mondanunk, hogy a huzat nem okozza a betegséget, ha­nem a már meglévő betegsé­get súlyosbítja, fájdalmasabbá teszi. A szervezet egyes részei­nek vagy egészének lehűlése lehet ugyan a betegség oka, de gyakran ez is csak a miár meg­lévő kórt teszi fájdalmasabbá. Egyes testrészek tartós helyi lehűlése izomfájdalmakat akozhat (a derékban ni. a né­piesen »hexenschussnak«, vagy »nyilamlásnak« elnevezett be­tegségek). Ezek aztán később kisebb Tehüléstől is kiújulnak. Létrejöttüket könnyen megért­hetjük a fent leírt érreakcióik alapján. Csak a félreértések elkerüléséért: a derék izomza- ta azért még számos más ok­ból is megbetegedhet. Kirándulóknak ás tanácsol­hatnánk, hogy indulás előtt ne csupán a rádió meteorológiai jelentését hallgassák meg, ha­nem reumás ismerőseiktől ér­deklődjenek, lesz-e időváltozás e mai napon? A légköri változásoknak a reumás betegékre tett hatása közismert. Ez a jelenség azon­ban már más, mint amit a hú­szat- és lehüléses ártalmaknál elmondottunk. A légköri válto­zás nem a reumás megbetege­désre hat, hanem minden em­bernél fokozza az idegrendszer ingerlékenységét. Akin valami régebbi, esetleg olyan apró el­változás van, amit egyébként észre sem venne (műtét hege, régi törés, stb.), az ilyenkor is fokozott idegingerlékenység miatt panaszokat okoz. Ugyan­ilyen módon rosszabbodnak az időváltozásra a reumás fájdal­mak. Mi adja meg mindennek gyakorlati értelmét? Igen sok munkakör teszi ki a dolgozókat a legfejlettebb egészségvédelmi berendezések mellett is olyan hőmérsékleti ingadozásoknak, amelyek reu­más megbetegedést okozhat­nak. A túlerőltetett izomzat lehűlésre igen érzékeny. A bá­nyászok, aikik sok esetben ned­ves munkahelyen is kénytele­nek dolgozni, már munkahe­lyükön ki vannak téve »vizes lehűlésnek«, de huzatártalom­nak is. Munka végeztével, amikor .kiizadtan érkeznek fei a felszínre, hirtelen bekövet- 1 kező általános lehűlés érheti a szervezetet. Amit rosszul tesznek Kohómunkások, meleg mun­kahelyen dolgozók sokszor meggondolatlanul teszik ki magukat hirtelen lehűlésnek (meleg munkahelyről kimen­nek a hidegre »lehűlni«, tes­tüket hideg vízzel locsolják, stb.), s nem gondolnak arra, hogy a szervezetüket olyan megpróbáltatásoknak teszik ki, melyek később betegséggel áll­nak bosszút rajtuk. A közlekedési alkalmazottak hidegártalomnak vannak kité­ve. A fűtők, mozdonyvezetők, akik munkájuk végzése közben egyes testrészeikre meleghatá- soikat, ugyanakkor más testré­szeikre hideghatásokat kapnak, fokozott elővigyázatossággal, az egészségügyi védőrendsza­bályok pontos megtartásával végezzék munkájukat! Ugyan­ez áll az év nagy részében a szabadban dolgozó mezőgazda- sági munkásokra, halászokra is. A huzat- és lehüléses ártal­mak mellett a meghűlés, mint a hideghatások egy súlyosabb foka — előkészítheti a talajt különböző fertőzéses megbete­gedések számára. Hüléses hu­rut, torokfájás, tüszős mandu- iagyulladás, hörghurut alakul­hatnak ki meghűléses alapon. Ezek persze önálló megbete­gedések is lehetnek, de a szer­vezetben olyan gócként is sze­repelhetnek, amelyek a későb­biekben a mozgási szerveket ténylegesen megbetegíthetik. Világos tehát: a hidegárta­lom, megfázás csakugyan ve­zethet önálló fertőzéses meg­betegedésekhez, s ezek később reumás megbetegedéseket is okozhatnak. A lehűlés létre­hozhat önálló megbetegedést is, de minden esetben rontja a mozgásszervi beteg állapotát. A huzatártalom önállóan meg­betegedésre nem vezet, azon­ban a már meglévő reumás megbetegedéseket tovább ront­ja. A hidegártalmak elleni egyé­ni védekezésnek döntő szerepe van a reumás betegségek meg­előzésében. Felvilágosítás, a dolgozó egészségügyi kulturált­ságának emelése vagy segítség ; a betegségtől való megóvásban, a betegség megelőzésében. A LAZCSILLAPÍTÁSRÓL Kétezer esztendeje élt Hlp­jokrétinz, »az orvostudomá- lyok atyja« azt tanította, h.oqy i mejetjnok, a láznak fontos zerefe -,van a gyógyulásban. Izerinte a meleg, a láz az, ami »betegség anyagát« elpusz­itja. A népi tapasztalat, egyes or- osok Józansága a századok fo- yamán mindig ellentmondott e zár vasokoskodásnak. Nagy­■an-egészében mégis tovább iralkodott a Hlppokrátesz-okoa- ioíás. hogy a láz hasznos! Liebermelster Károly svájci telgyögyász-p-ofesszor és a ma- lyar Jendrassik Ernő végkép­pen tisztázták azt a veszerlel- net, amelyet a láz Jelent a szer- /ezetre. A lázcsökkentés nélkülözbe- etlenséqfnek tisztázásával pár- íuzamosan indult a keresgélős )lyan lázcsökkentők után, ate- yek nem zavarják úgy a táp- álócsaíorna működését, mint a izalicilsav. Jobb szerek kuta- :ása sem ment simán. A vegyi arvosszerek fő előállítója: a vi- áqbatalmat képviselő anilln- röszt, a Farbenindustrie, fél- eredménye it is erőszakolta. Az idők folyamán sok fajta veqyiipari úton készült, úgyne­vezett szintetikus lázcsillapító lemaradt. De ma Is változatlanul használatos a fenacetin, az ace- tilecetsnv (.aszpirin, Isztopirin), az amidozafen (piramidon). Miként hatnak ezek a vegyü- letek? Az ember és az ún. meleg­vérű állatok hőmérséklete egészséges állapotban független a környezet hőmérsékletétől: ál­landó. Ezt a szervezet hőszabá­lyozó berendezése biztosítja. A szer ezeti hőszabályozás, hőfce- éllltás központja az agyvelőben j tékel, Tulajdonképpen nem egy pont ez, hanem a test hőfokára ható szervek agyi központjai­nak valóságos munkaközösségei Na már mórt: a betegségek je­lentékeny részében a szervezet meg.álíozott nedvei vagy átala­kult kóros körülmények a hő­szabályozó központot izgalomba hozzák. Ez az izgalom a hősza­bályozó köpcntból kifutó Idege­ken keresztül tovaterjed és a hcfermelö szerveket fokozott melegte melésre készteti. így a szervezetnek a szokottnál ma­gasabbra emelkedik a hőmér­séklete, mint amire egészsége­sen be van álhtva, kóros álla­dó:. láz támad. Minden igazi lázcsillapítónak az a sajátossága, hogy a lázas hőmérsékletet kellően leszállítja, az egészséges, a normális test- hőmérsékletet viszont nem. A lázcsökkentök elsősorban a hő­szabályozó központ rendellenes Izgalmára hatnak, azt nyugtat­Í ák meg, annak izqalmát csök- lentik. Ekkor a hőszabályozó központ a hőleadás fokozásá val (izzadás, fokozott verítékpárol­gás) igyekszik a testmeleget csökkenteni. Gerhard már 1853-ban elő­állította az acetifczalicllsavat, de csak 1899-ben foglalta el nyilvá­nosan a helyét a gyógyításban aszpirin néven. Hogy ilyen ne­hezen Jutott el ahhoz a nagy szerephez, amelyre később min­denütt szert tett, annak az volt az oka, hogy igen soká tisztí- tatlan aszpii m-anyaggal kísérle­teztek. Ekként a nyers acetll- ecetsav elbomlott, mégpedig na­gyon gyorsan, s ezért gyógysze­res alkalmazásában nagyrészt összetevőinek: az ecetsevnak és a s-'-’llcils.avnak sajátos és nem mindig ártalmatlan hatásai ér­vényesültek. Kiderült a vegy- tlizta aszpirinről, hogy a bélben is csupán részlegesen bomlik, és így legnagyobbrészt itt vál­tozatlanul felszívódik és azután fejti ki hatását a szervezetben. Tehát a vegytiszta acetilsav ha­tása lényegében különbözik a szalicilsavétól, de még a tisz- títatlan acetilszalicilsavétól is. Ebből is látható, mennyire fontosak és értékesek a gyó­gyítás számára a kifogástalanul vegytiszta készítmények. Az aszpii In sokkal erősebb láz- és fájdalomcsillapító hatású, mint az egyszerű szalicllsav. Tehát nagyfokú tájékozatlanság ! az acelllszalicllsavra azt mon­dani, hogy »valami szaliciléi vackot kaptam!« Ha valami na­gyon elterjedt, olcsó és egysze­rű, az még nem jelenti, hogy rossz. Hiszen akkor a minden­napi kenyerünk Is az lenne! ... Az aszpirinről elterjedt tév­hit, »árt a szivemnek!« Ez leg- többnylre — ahogyan mondani szokták — bebeszélís. Az acetilszallcllsav orvos-írta adagban és módon a szívnek nem árt! Sőt! Lázcsillapító — így órlökéscsökkentő hatásával egyes szívpanaszt, szívbajt oko­zó betegséqek orvoslásával se­gíti, javítja, támogatja a szív helyzetét. A kalmopirin is ha­sonló vegyület, az aszpirin mcszsója. Amennyire általában felesle­gesek és olykor károsak az ult- raszeptil. a penicillin, egvéb an­tibiotikumok a szövődmény- mentes influenzában, meghűlé­sekben, — annyira használha­tók az orvos kezében a külön­böző lázcsökkentők nagyobb hüléses influenzás lázakban. A láz csillapításával együtt jár a szapora szívműködés csökkené­se, a javuló lélegzés, a kábult- Ság szűnése, sőt a fájdalom, az Izgatottság abbamaradása. NÉHÁNY SZÓ A BEVÁSÁRLÁSRÓL Fáradságos munka a család élelmiszerszük- ségletének beszerzése. A dolgozó nő rendsze­rint ezzel kezdi a »második műszakot«. Várakozik a meglehetősen zsúfolt üzletek­ben: sietve berakja a szatyorba a megvásá­rolt zöldséget, húst, kenyeret, sajtot, felvá­gottat. Sokan nem is tudják, hogy a külön­féle élelmiszerek gondatlan egymás mellé csomagolásával akaratlanul is milyen 'beteg­ségek okozóivá válhatnak. Hogyan kell tehát hazaszállítanunk a vásá­rolt élelmiszereket, hogy az egészségügyi kö­vetelmények ellen rte vétsünk? Ha otthonról indulunk, mindig két szatyorral vagy kosár­ral menjünk el vásárolni. Az egyikbe rakjuk azokat az élelmiszereket, amelyek közvetle­nül, előzetes mosás, sütés és főzés nélkül ke­rülnek fogyasztásra, tehát a kenyeret, süte­ményt, sajtot, felvágottat. Ezek csomagolásá­ra vigyünk magunkkal tiszta, fehér vászon­kendőt. A második szatyorba ikerül a zöldség­féle és a hús. De miért szükséges ez az elővigyázatosság? Tudjuk, hogy a zöldségfélék, még ha lát­szólag tiszták is, talajdarabkákkal szennyezet­tek. Márpedig a talaj a legkülönbözőbb bak­tériumok melegágya. A húst szintén nagyon kedvelik a baktériumok. A főzelékféléket és húsokat felhasználás előtt megmossuk, tehát a rajtuk lévő baktériumok nagy részét eltávo­lítjuk, a megmaradtakat pedig a főzéssel vagy sütéssel ártalmatlanná' tesszük. A zöldségfélékről vagy húsról a baktériu­mok átkerülnek a velük érintkező élelmisze­rekre. Ha ott a körülmények kedvezőek, to­vább fejlődnek, szaporodnak. A kenyeret, sza­lámit stb-t fogyasztás előtt már nem mossuk és nem sütjük meg, tehát a rajtuk lévő bak­tériumokat nem pusztítjuk el. A fertőzött élel­miszerek fogyasztása hasmenést, hányást, sőt komolyabb megbetegedést is okozhat. Amikor a munkából hazafelé menet kell bevásárolni és a ma már úgy elterjedt hálót visszük magunkkal, akkor is gondoskodjunk élelmiszer részére külön tiszta kendőről, vagy arról, hogy a közvetlen felhasználásra kerülő nylon zacskó legyen kéznél. Ne sajnáljuk az elővigyázatossággal járó kis munkatöbbletet. Családunk és magunk egészsége érdekében megéri! ('J)L&la. a aiLíujurbtn Éppen vasárnapra esett a születésnap. Mama piskó­ta-tortát készített, amelyen hét gyertya hirdette Pista éveinek számát. De a leg­szebb ajándék az volt szá­mára, hogy meghívhatta ba­rátait, Lacit és Palit. — Aíit játsszunk? — kér­dezték egymástól uzsonna után. — Indiánost! — ajánlotta Laci. — Nem, az ócska! Inkább számháborút! — mondta Pali. — Ahhoz meg kevesen va­gyunk! — fújta le Laci. — Tudjátok mit... — kezd­te Pista félénken — játsszunk utazást a világűrben! Lacinak és Palinak tetszett az ötlet, de azért megkérdez­ték, hogyan kell azt játszani? Pistán is látszott, hogy tö­ri a fejét. — Hát mondjuk, ez a szék lesz a műhold, amelyik a kutyát felvitte. Én rá is ülök mindjárt kutyának! Igen ám, de Laci és Pali is éppen kutya akart lenni. — Aki jobban tud ugatni, az lesz a kutya! — mondotta Pista, mire vendégei akkora ugatásba kezdtek, hogy sze­gény mamája ijedten rohant be a konyhából. — Mi történt veletek? — Anyu mondd meg, hogy ki legyen a kutya? — kérdez­te szepegve az ünnepelt. Mamája mindjárt megér­tette a helyzetet és azért re­mek tanácsot adott. — Tudjátok mit? Lehet egyszerre három műholdat is kilőni és mindegyik vihet magával agy kutyát! Több se kellett a három fiú­nak. Egyszerre három szput- nyiik is lett három kutyával. Hogy melyikük ugatott szeb­ben, azt nehéz lett volna el­dönteni. HORGOLT TERÍTŐ Készítéséhez lehetőleg vé­kony (80-as, 100-as Horgony) fonalat használjunk. Készítése igen könnyű, mindössze két sorból áll. 1. sor: húsz levegőszem után az előző sor rövid pálcáiba há­rom ráhajtásos pálcát horgo­lunk, amelyeket egyszerre feje­zünk be. Nyolc levegőszem után újabb három tagú három ráhajtásos, egyszerre befeje­zett pálcából 'álló csoport kö­vetkezik, majd ez a minta is­métlődik végig a soron. összesen 12 pálcacsoportot kapunk. Minden csillag­nak két-két szomszédos calckja kerül összehorgo- lása a befejező 2. soron és közben egy cakk szabador. marad, melyeknek össze- horgolása a következőkép­pen történik: 8 levegőszen után egy rövidpálcával le öltünk egy szabadon ma­radt cakkba, 4 levegőszem rövidpálcával a követke­zőbe, 4 levegőszem, ismét leöltünk egy rövidpálcá­val, majd 4 levegőszem után a 8 levegőszem köze­pébe öltünk és 4 levegő­szemmel folytatjuk tovább a 2. sort. Ez adja a csilla­gok közötti kis négyzetet. — De ki irányítja majd a, három műholdat a földről? — aggodalmaskodott Pista. — Én irányítom, ha akar­játok! — válaszolta mama mo­solyogva és már ott is ter­mett a rádiónál. Tökéletes volt tehát a já­ték. Mama úgy tett, mintha a rádió gombjait csavargat­ná, s közben utasításokat adott a három kutyának, akik állandóan szivhezszóló- an ugattak. Mégis a két vendég türel­metlenkedni kezdett. — Néni kérem, mikor szál- luhk ki valahol? — Hál, ha akartok kiszáll­hattok a Holdon, mindjárt oda is értek... Egy-kettő. . VMár itt is a Hold-állomás! A fiúknak tetszett az öt­let, s miközben a képzeletbe­li Holdon kissé körülnéztek, elhatározták, hogy legköze­lebb a Mars bolygón fognak pihenőt tartani. Már indultak is arra felé, mikor megszólalt az előszoba csengője és a két vendég ma­mája érkezett meg. — Gyerekek fejezzétek be a játékot, késő van! — Még nem lehet! Éppen most készülünk a Marsra! — nyafogott Laci is meg Pali is. De a mamák szigorúak vol­tak, egy-két vakkantást en­gedélyeztek még ugyan, de a világűr-játéknak vége lett. A »kutyák« fájó szívvel szálltak le a műholdakról és mentek haza kisfiúknak. — Majd legközelebb foly­tatjuk! — határozták el nagy komolyan. Pistának azonban kedve­zett a szerencse, mert este alighogy elaludt, azt álmod­ta, hogy gyönyörű, tortákkal bélelt űrhajón utazik egyene­sen a Mars felé. A Föld mesz- sze elmarad mögötte, s ő kedvére ugathatott. SZABÓ IBOLYA Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy mezei nyulacsica. Vi­dám nyúl volt, szíve-» sen játszadozó:!"" a tó­parti nádasban. Egy dél-mán kedve kere­kedett, hogy kipró­bálja, vajon ehető-e a kardlevelű sás. Majszolta, majszol- gatta, míg végül az éles levél megvágta az ajkát. Megharagu­dott a nyulacska, s haragjában elfutott a tűzhöz: — Tűz pajtás, égesd meg a tóparti sást! — Miért? Mit vé­tett ellened a sás? — lepődött meg a tűz. — Megvágta az aj­kamat. — Te vagy a hibás! Telhetetlen voltál, sásra fájt a fogad, ezért vágta meg áz ajkad. oi nyulacska még haragosabb lett. Sar­Hol volt, hol nem volt... EGY MEZEI NYULACSKA kalandjai konfordult, s a vízhez ment: — Víz pajtás, oltsd el a tüzet! — Miért? Mit vé­tett ellened a tűz? — Nem akarja megégetni a tóparti sást. — Hát a sás mát vétett? — Megvágta az aj­kamat. — Te vagy a hibás, telhetetlen voltál, sásra fájt a fogad, ezért vágtad meg az ajkad — korholta a víz. A nyulacska most már ' dúlt-fült mérgé­ben. Addig futott, amíg találkozott két kisfiúval, akiknek íj- juk volt. — Fiúk, fiúk, nyi- lazzátok le a vizet! — Miért? Mit tett ellened a víz? — Nem akarja el­oltani a tüzet! — Hát a tűzzel mi bajod van? — Nem akarja megégetni a tóparti sást! — És a sás mit vé­tett? — Megvágta az aj­kamat. — Te vagy a hi­bás, telhetetlen vol­tál, sásra fájt a fo­gad, ezért vágta meg az ajkad — korholták a fiúk. Most már tetőfokát érte el a nyúl harag­ja. Futott az egérhez. — Egér pajtás, se­gíts rajtam, rágd el az íj jak húrját, hogy a fiúk ne nyilazhas- sanak. Az egér megsajnál­ta a mezei nyulacs­kát, nekilátott, hogy elrágja az íjak húr­ját. Megijedtek a fi­úk, fogták az íjat, megfeszítették, s rá- nyilaztak a vízre. Megijedt a víz, sie­tett tüzet oltani. Meg­ijedt a tűz, futott sást égetni. Meggyulladt a sás, de a közte ugrán­dozó nyuszi fülének hegyét is megpörköl­te. Bezzeg megrémült a nyulacska, nem volt se élő, se holt, nyaka közé szedte a lábát és szaladt, amerre látott. ±\zóta fekete a mezei nyúl fülének a hegye. • * * Kedves gyerekek! Most egy manysi népmesét ismertetek meg. A manysi nép (régebben vogulnak nevezték), az Ural hegység északi lejtői és az Ob folvó északi folyása között elterü­lő vidéken élt. A manysi nép kö­zeli rokona a magyar népnek. Erre vall az is, hogy az itt közölt népmese a magyar népmese kincsek kö­zött is megtalálható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom