Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Kedd, 1958. január 7. A ssakftserveset többet, alaposabban foglalkozik a gazdaságosság kérdésével Gondolatok a KPVDSZ kongresszusa elé A Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezete január 20—21-én tartja kongresszusát. A KPVDSZ 60 éves fönnállása alatt ez mindig nagy ese­ményszámba ment, mert a kongresszusoknak eredménye­ként nőtt és fejlődött a szakszervezeti mozgalom. A mostani II. kongresszus jelentőségében sok eddigi kongresszuson túlnő. Ezen a kongresszuson is az elmúlt időszak munkájáról és a jövő feladatáról kell beszélni, hatá­rozni, de mindezt a tavalyi ellenforradalmi események után. A múlt év szeptemberében megyénkben a szakszervezet­hez tartozó dolgozók taggyűléseken tárgyalták meg a kon­gresszusi téziseket, választották meg a küldötteket. Mintegy 100—120 aktivistát von be ebbe a munkába a megyeibizott­ság, azért, hogy minél körültekintőbb legyen, tájékozottab­ban tudja elkészíteni a megye dolgozóinak állásfoglalását, javaslatait a kongresszussal .kapcsolatban. Az így előkészí­tett munka eredménye volt, hogy az elnökség elkészített beszámolója tartalmazta a kereskedelem, pénzügy és ven­déglátóipari dolgozóknak mindazt a problémáját, amely még megoldásra vár. Ezek megtárgyalására a közbejött el­lenforradalom miatt nem kerülhetett sor, hisz az ellenforra­dalom súlyos válságba sodorta a szakszervezeti mozgalmat, is. Ezek a napok bebizonyították, hegy nehéz körülmények között, a párt irányítása, vezetése nélkül a szakszervezetek nem képesek helytállni. Az ellenforradalom a fő csapást a munkásosztály élcsapatára, a szocializmus vezető erejére, a pártra igyekezett mérni. De nem tett kivételt az ellenfor­radalom a párt legfőbb segítségével, a szakszervezettel sem. Erre mutatnak az akkoriban lábrakapott jelszavak, mind olyan jelszó, amely arra uszított, hogy a szakszervezetek ne a szocializmus építői legyenek. A szakszervezeti központban munkásáruló elemek je­lentek meg és engedve a külső nyomásnak, a somogyi szak- szervezeti megyebizottság nem töltötte be az akkori időkben hivatását. Egyes ellenséges elemek igyekeztek szétszakítana a szakszervezetei, és elválasztani igyekeztek a pénzintézeti és vendéglátóipari dolgozókat. Ez nem sikerült nekik. Csak hálával gondolhatunk azokra az aktivistákra, ^ mint pl. Kovács Ernő, Petre László, Péter György, akik határozottan, bátran foglaltak állást amellett, hogy a szakszervezetei nem szabad szétszedni, a pénzintézeti dolgozók ne váljanak ki. Aktivistáink felhívással fordultak az ország összes pénzinté­zeti vállalataihoz, a SZOT-hoz is — hangot adva álláspont­juknak. Ilyen körülmények között került sor az elmúlt év szak­szervezeti munkájának megkezdésére. Megállapíthatjuk, hogy fáradozásaink eredménnyel jártak. Sikerült felszámol­nunk a tagdíjhátralékokat, a szervezettség megyénkben el­érte a 92 százalékot, az egy főre eső tagdíjfizetési átlag 11,50 forint. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy dolgozóink meg­értették a szakszervezet jelentőségét, fontos szerepét és ez­zel is mintegy hitet tettek mellette. A II. kongresszusnak egyik legfontosabb feladata lesz, hogy az elért gazdasági és szakszervezeti eredményeinket tartani tudjuk és tovább fokozhassuk. A jövőben okulva a múlt hibáiból, szakszervezetünk körültekintőbben, alapo­sabban foglalkozik a gazdaságosság kérdésével is, elsősor­ban a dolgozók véleményére támaszkodva kell ezt a munkát végezni. Hogy a kongresszus minél jobban sikerüljön, dol­gozóink az elmúlt napokban újból tárgyalták a kongresszusi téziseket és felhívták a megye küldötteinek figyelmét azok­ra a kérdésekre, amelyek még megoldásra várnak. Leszö­gezték, hogy a szakszervezeti kongresszus foglalkozzék a törvényesség betartása területén jelentkező hiányosságok felszámolásával, a társadalmi tulajdon fosztogatásának meg­torlásával. Állást foglaltak amellett, hogy a gazdasági veze­tők vonják be a munkába a szákszervezetet és az ő meg­hallgatásukkal döntsenek a dolgozók ügyében. Látni kell — mondották — a népgazdaság nehéz helyzetét és éppen ezért bérkövetelésekkel, vagy ehhez hasonló követelésekkel nem szabad foglalkozni, hanem a bérezésnél mutatkozó egyes aránytalanságokat kell mielőbb megszüntetni. Felve­tődött, hogy komoly tennivaló van még a szakszervezeti aiapszervi munka megjavítása területén is. Szakszervezeti bizottságainknak sakkal többet kell helyesen politizálni, és politikai tartalommal kell megtölteni a szakszervezeti életet. A felvetett pár kérdés is bizonyítja, hogy a számos elért eredmény mellett vannak még megoldásra váró kérdések. A megyei küldöttek feladata az lesz, hogy a .kongresszuson felvessék ezeket a kérdéseket. Csak így válhat a kongresz- szus a szakszervezeti munka jelentős állomásává. Bléncsi Béla, a KPVDSZ Megyebizottság elnöke. Idagecnyelvű tanfolyamok Kaposváron A dolgozók nagy érdeklődé­se mellett folytak Kaposváron a múlt év tavaszán, majd az ősszel a TTIT szervezésében az idegemnyelvű tanfolyamok. Az orosz nyelvű tanfolyamo­kat az MSZBT-vel közösen tar­tottuk fenn. Immár harrnad'- ízban hirdetjük meg ezeket a nyelvtanfolyamokat, mind kezdők, mind haladók számá­ra a német, orosz, angol és francia nyelvből. Az is jelent­kezhet, aki valamely más, itt meg nem nevezett nyelvből óhajt tanulni. Elegendő jelent­kező esetén abból is indítunk tanfolyamot. A tanfolyamon való részvétel anyagi feltétele változatlan: három havi, te­hát 24 órai tanulásért mind­össze 60 forintot kell befizetni egy összegbein a TTIT-nek. Semmi más fizetnivaló nincs. A tanfolyamok áprilisban ér­nek véget. Itt közöljük a tanfolyamok megindulásának idejét és he­lyét: német kezdő tanfolyam január 16-án, csütörtökön fél 6-ik.or a Táncsics Gimnázium földszintjén, német középha­ladó (Borka-csoport) január 15-án, csütörtökön 5 órakor a Táncsics Gimnáziumban, né­met haladó (Mátray-csoport) január 15-én, szerdán délután negyed 6-kor a Táncsics Gim­náziumban, másik német hala­dó csoport január 14-én ked­den este 6 órakor kezd a taní­tóképző földszintjén. Orosz kezdő és középhaladó tanfo­lyamra jelentkezők jöjjenek január 16-án, csütörtökön este 5 órára a Táncsics Gimnázium földszinti termébe, orosz ha­ladó és társalgási csoport 17- én, pénteken este 6-ra ugyan­oda. Angol kezdők számára a tanfolyam január 20-án, hét­főn fél 6 órákor indul a le­ánygimnázium második eme­letén, középhaladók számára február 3-ám, hétfőn fél 6-kor ugyanott, haladók számára február 5-án, szerdán fél 6- kor ugyancsak a leánygimná­zium második emeletén. Francia kezdők 1958. ja­nuár 16-án, csütörtökön jönnek először a tanítóképző földszin­ti előadótermébe, francia kö­zéphaladók és haladók január 17-án, pénteken délután 5 órá­ra a tanítóképzőbe. A tanfolyam elvégzéséről minden hallgató írásos Iga­zolást kap. mint eddig is. Jelentkezni lehet a tanfolya­mokra a TTIT megyei titkár­ságán (Bajcsy-Zsilinszky utca 19.) akár telefonon (25—01) akár személyesen mindennap reggel 8-tól délután 5-ig, szombat kivételével. Jelent­kezni lehet azonkívül az üze­mekben, vállalatoknál, hivata­lokban, intézményekben is. ahol a TTIT nyelvtanfolyami szervezője meg fog jelenni. Kötelességünknek érezzük, hogy alkalmat nyújtsunk vá­rosunk dolgozóinak nyelvtudá­suk, műveltségük gyarapításá­ra, melynek életükben, egyéni boldogulásukban nagy hasznát veszik, hiszen a tudomány, a technika fejlődése egyre na­gyobb tudásbeli igényt támaszt az egyénnel szemben. TTIT megyei titkárság Új eredmények, új sikerek felé... A múlt évben a SZŐ VOS'“' IV. országos kongresszusának tiszteletére megrendezett föld­művesszövetkezeti seregszemle keretében országosan is elis­merésre méltó munkát végez­tek a Somogy megyei földmű­vesszövetkezeti kultúrcsopor- tok. A november 7-i ünnepsé­gek megrendezésénél, a járási és megyei bemutatókon is be­bizonyították, hogy van tala­ja Somogy megyében a szocialista kultúrának. Tánc­csoportok, zenekarok, énekka­rok és színjátszók tették ünne­pélyesebbé, hangulatosabbá az egyes rendezvényeket és bizto­sítottak szórakozást az fimsz-i tagságnak, a dolgozó paraszt­ságnak. Az elmúlt évben 34 kultúrcsoport működött az fmsz-ek irányításával. Értesü­léseink azt bizonyítják, hogy Somogy megyében nem állnak meg az fmsz-i csoportok ennél a fejlődésnél Újabb tánc- és színjátszó csoportok, zenekarok alakultak már az országos kul­turális seregszemle befejezése óta is, amelyhez nagy segítsé­get adott november 24-ón, Ka­posvárott megrendezett megyei kultúrbemutató. Látták az ott jelen lévő f-msz-vezetők, hogy milyen szépet tudnak produ­kálni egyes földművesszövetke­zeti csoportok és sokan elható rozták, hogy ők is létrehozzák körzetükben és -támogatják a kultúrcsoport munkáját. Hogy csak néhányat említ­sünk meg az újonnan alakult csoportok közül: Segesden már A NIKOTINNAL erősebb méreg... S zidjuk a dohánygyárat. Míg a pesti ember a közlekedést, a Közértet, az IKV-t, mi a dohánygyárat szidjuk, már-már í napi rendszerűén; reggeltől estig és estétől reg- t gélig, váltott műszakban. Nem tehetünk róla. I Romlik a cigaretták minősége és aki tehetne I róla, hogy ne -romoljon tovább, nem tesz sem- > mit. Míg a dohányosok örömére — akik úgy el tudnak gyönyörködni egy szép csomagolású cigaretta különlegességében — egyre több Ínyencség jelenik meg dohányboltjainkban, addig az úgynevezett öreg, kipróbált és tö­megszeretetnek örvendő cigarettaféleségek: a Terv-, a Kossuth- és a Munkás cigaretták fo­kozatosan romlanak. Különböző machinációik folytán elszívhatatlonokiká válnak. S hiába szelíd természetű az ember fia, vagy anya, bizony nem kis Oka van haragudni a lohánygyárakra. Miért? Gyanútlanul kifizet­jük az egy do-boz Terv-, vagy Kossuth ciga­rettáért az elfüstölésre számt o.bulusokat na­ponta. Es naponta ér -bennünket az a kelle­mesnek nem mondható meglepetés, hogy a megvásárolt 25 darab cigaretta közül mini­mum 6—10 használhatatlan. Rosszul van ra­gasztva és érintésre úgy szétnyílik, mint a nap simogatására a tubarózsa bimbója. Lehet jól ragasztva, de akkor meg hiányzik belőle az »-eszmei« tartalom — a dohány. Csak a közepe táján árválkodik a hüvelyiben néhány dobányszálacska. Arról pedig niég beszél­ni sem érdemes, hogy lassan dohánygyáraink teljesen kiküszöbölik a dohánylevelek felhasz­nálását a cigaretta -gyártásnál, mondván: — éhes ember a szöget is elnyeli, szenvedélyes dohányosnak jó a fináncláb is! Az elmúlt hónapok során rengeteg tudomá . nyos cikket olvashattunk, tudományos elő­adást hallhattunk a dohányzás ártaknasságá ról, a szenvedélyes dohányosokat fenyegető nagy veszedelemről, a tüdőrákról. Bevalljuk a sok vészt jósló fejtegetés nem egyszer rész ketésbe hozta a fellohbanó -gyufaszálat ke zünkbe, hiszen egy időben úton-útfélen ez hallottuk: — ne cigarettázz annyit, mert... ét családi, baráti, munkatársi körökben mindif akadt jótétlélek, aki ránkijesztett a tüdőrál mumusával. Pillanatnyilag szünetel a füst-ellenes agitá ciós kampány családi, -baráti és munkatárs körökben. Az agitáció . vezérszólamát a jelel szerint dohánygyáraink vették át a legna gyobb csendben, de csak a vak nem Látja, hogy a cigaretták minőségi romlásával azt f célt szolgálja, amit a tudományos cikkek és előadások — ne dohányozzunk. S lassan beletörődünk, hogy egészségünk érdekében valóban az a leghelyesebb, ha egy időre füst-szünetet -rendelünk el. No, nem a tüdőrák miatt. Inkább azért, mert a nikotinnál sokkal erősebb méreg fenyegeti idegeinket. Mert ugye azt még a bibliabeli Jób sem mondhatja — aki türelmével, béke- tűrésével vált halhatatlanná —, hogy felüdü­lés olyan cigarettát szívni, amiben nincs do­hány, ami szétnyílik, vagy amiben fin-ánolá- bak sorakoznak?! (tüske) január 5-én színdarabot adtak elő az fmsz-i színjátszók. Bala- tonszentgyörgyön és Kéthelyen tánccsoport és színjátszó cso­port alakult. Mesztegnyőn a Marcali Fmsz keretében műkö­dik Palkó Anna pedagógus ve­zetésével a masztegnyői -tánc- csoport. B-abócsián 20 tagiból ál­ló népi zenekar próbál rendsze­resen és várja a szereplési le­hetőségeket. 5-én, vasárnap a Som-Nagyberényi Fmsz újon­nan alakult színjátszó csoport­ja a Kaposvári Texti-lművek- hez látogatott el. Balatonsze- mesen az fmsz .támogatja a tánccsoport és színjátszók munkáját. Siófokon hosszú va­júdás után az fmsz KlSZ-saer- vazetének keretén belül alakult meg a tánc- és színjátszó cso­port. De folytathatnánk még tovább. A régi, most már megyei hi­tű fmsz-i kultúrcsoport ok sem álltak le & a próbák folynak. A iakócsai délszláv népi együt­testől nagyon sokat várnak a megye kultúrvezetői, és remé­lik, -hogy Lakócsa hamarosan országos viszonylatban is az el­tek között lesz. Ugyanez a hely­zet a buzísáki fmsz-i népi együttesnek munkájával kap­csolatban is, mely a lengyeltóti szövetkezet keretein belül dol­gozik. Lelkes munka folyik a Zá- kányi Fmsz szentmihályhegyi horvát ajkú népi együttesnél Eperjessy -Ernő -pedagógus ve­zetésével. A Marcali Fmsz kul- túrcsoportjánál, a Babócsai Fmsz-nél, a barcsi, darányi, igali, tabi, balatonlellei, fonyó- ii, kadarkúti, homokszentgyör- gyi, csokonyavisontaá és csur­gói, valamint még sok más fmsz-nél is. Azt várjuk a már jóhírű és. íz újonnan megalakult csopor- cktól, hogy működésükkel, Előadásaikkal különösen most a téli időszakban, öregbíteni fogják a somogyi kultűrcsopor- ok jó hírét és működésükkel biztosítják a falu parasztságá­nak esténkénti szórakozását, a ’.zocialista kultúra fejlődését. Dévai Zoltán Az Arany rózsafa címmel vas megyei népmesegyűjtő- mény jelent meg. A kaposvári bemutató elő­adás jó sajtóbírálata alap­ján fokozott érdeklődéssel vártuk Balatonbogláron a lcaposvári Csiky Gergely Színház tájelőadását Priest­ley: Várailan vendég-évei. A művelődési házban tar­tott előadás közönsége nem csalódott, mert egy ragyogó­an rendezett, tökéletesnek mondható előadást láthatott. A kaposvári színészek a leg­művészibb eszközökkel ol­dották ki az angol író da­rabjából azt, ami számunkra a remekül megírt, izgalmas eselekményű »story«-nál sok­kal fontosabb — a kapitalista társadalom iparmágnásainak hazug és könyörtelen, ember­telen világát, egy gyári mun­káslány tragédiáján keresz­tül. Ez az eszmei mondanivaló teszi szinte klasszikus érté­kűvé a Priestley-darabot, amelyet a világhírű író zsong- lőrszerű könnyedséggel, fölé­nyes biztonsággal bonyolít három felvonáson keresztül. Meg kell mondanunk, hogy művészi szempontból a Csi­ky Gergely Színház eddig ta­lán legjobb, legérettebb pro­dukcióját láthattuk Balaton­bogláron a Váratlan vendég­ben. Külön elismeréssel kell szól­BOC/LARI JEQYZETEK ni Gábor Maráról és Homo- kay Pálról — akik lázas be­tegen is vállalták a vidéki fellépést —, továbbá Lóránd Hannáról, Szép Zoltánról, Ruttkai Ottóról és Horváth Sándorról. Teljesítményük vérbeli művészekhez méltó, példamutatóan jó munka volt. Köszönjük! * * * Másna,p este tartotta az ál­talános iskola szülői munka- közössége műsoros estjét a tanulók karácsonyi megaján­dékozása céljából. A kétórás tarka műsorban kb 80—90 közreműködővel — ének, zene, tánc, szavalat és vidám jele­netek váltották egymást. Nehéz volna az egyes sze­replők és műsorszámok kö­zött, érdemi sorrendet állí­tani. Meg kell állapítanunk azonban, hogy feltétlenül fi­gyelemre méltó teljesítményt nyújtott a mindössze kb két hónap óta működő Balaton- boglári Vegyeskar (Fasching Ferencné vezetésével) felfo­gásban, hangszínben és dina­mikában egyaránt jól elő­adott Liszt és Bárdos művek­kel. A földmviverszövetlíezát megyei viszonylatban is jó­nevű tánccsoportjának leá­nyai Szentpáli Mária gyűj­téséből két eredeti népi tán­cot — cigándi gyermekjáték és törökkoppányi karikás — mutattak be nagy sikerrel. Kellemes színfoltot jelenteti a műsorban az általános is­kolások magyar tánca is. Az esten közreműködő tánc­zenekar (Mecséri József zon­gora, Babári, Béla bőgő, Perjé­st Károly harmonika és Sze­kér Ferenc dob), bár egyik tagja sem hivatásos zenész, megyei viszonylatban is pár­ját ritkító, kitűnő együttes, amelyet jelenlegi teljesítmé­nyénél is többre tartunk ké­pesnek. A műsor többi szereplői közül Bánfi Béláné, Vincze Jánosné, Nádori Lajos (ének), Kovács Józscfné, Prédli Jó- zsefné, Weidinger Istvánná, és Fábián Imre (szavalat), Gazdag Jánosné, Dobos Fe­renc, Marties Pál, Fekete An­tal, Zádori Lajos, Perjési Ká­roly (vidám egyf elvond sósok­ban), továbbá dr.. Farkas FAe- mérné, Babári Béla, Tillmann Adóim, Szappanos József, Pécsváradi Ede (kisegyüttes), valam-nt Kismányokí Kornél (műsorközlő) nevét említ­hetjük, a jól megérdemelt si­ker osztályrészeseit, A művelődési házat meg­töltő közönség jól szórakozott a szülői munkaközösség mű­soros estjén, A lelkes rende­zőség — élén Sztankó Tibor- néval — értesülésünk szerint máris zíjabb, nagyobbszöbású műsoros est gondolatával fog­lalkozik, amelyet érdeklődés­sel várunk. * * * »Nekünk az összes művé­szetek közül legfontosabb a film!« Ennek a lenini gon­dolatnak jegyében kerülnek a filmművészet hazai és kül­földi, haladó szellemű alko­tásai a magyar közönség elé. Népünk legszélesebb töme­geihez viszi el a kultúrát, a tudást és a művészetet a mo­zi. A balatonboglári mozi mű­sora — különösen az utóbbi hónapokban — minden igényt kielégítően példamutató és kifogástalan. Egymást érik a jobbnál jobb, igényes, mű­vészi filmek, a mozilátogatók őszinte örömére és megelége­désére. Jóleső volt látni, hogy mindkét este, amíg csak Bog­láron játszották, zsúfolásig telt ház közönsége tekintette meg a hatalmas angol—olasz ko- produkciós filmalkotást, a Shakespeare remekműből ké­szült '»Romeo és Júliát.« Re­nate Castellani, a világhírű rendező ihletett és mesteri kézzel vitte filmre a világiro­dalom egyik legcsodásabb al­kotását. Az olasz reneszánsz vérbő és életteli kom hitele­sen elevenedett meg előt­tünk. Ünnep volt a Shakes- peare-film Bogláron és a kö­zönségben gondolatokat éb­resztett, érzelmeket keltett fel a két halhatatlan »vero­nai szerelmesnek«, Rómeónak és Júliának históriája. Elhi­tette velünk, és bebizonyítot­ta, hogy a tiszta szerelem, a bizalom és a szebb jövőbe ve­tett fanatikus hit — még a síron túl is — legyőzi a go­noszságot és az indulatokat és megbékélteti egymással az ádázul gyűlölködőket. A sze­rencsétlen sorsú szerelmesek tragikuma lesz záloga a nép várva várt béliéjének. A bogiári mozi a Romeo és Julia és a többi nagyszerű filmalkotás bemutatásával komoly, mondhatnánk úttörő kultúrnevelő feladatot tölt be. Egy mű, így egy művészi filmalkotás is akkor éri el célját, hogyha a közönségben a szép, a nemes és az. igazán művészi iránt gondolatokat és vágyakat ébreszt. Ezeket a gondolatokat és vágyakat — amelyek csak nemesítik az embereket — hagyjuk tere­bélyesedni, fejlődni a mozi­ból távozó, elmélyedt kö­zönségben. Éppen ezért ké­réssel szeretnénk fordulni a bogiári mozi üzemvezetőjé­hez. Kérésünk az, hogyha a Romeo és Júliához hasonló igényes, művészi filmet ját­szanak a moziban (pl. egűik legközelebbi műsor az Of­fenbach operából készült Hoffmann meséi stb.) ■ azután ne játszanak a távozó, gon­dolataiba mélyedt közönség fülébe a harsogó megafonnal zenét, — főként pedig a mű­vészi film okozta hangulat­hoz egyáltalán nem illő — Tabányi-slágerzenét, Ne essen félreértés, arra is szükség van, de csak a meg­felelő időben (pl. a Csodacsa­tár és hasonló jókedvű, hu­moros filmek után), de nem egy hatalmas, liétórás Shakes­peare dráma disszonáns zá­róakkordjaként. HOCK JÁNOS, a balatonboglári mű­velődési ház mb. igaz­gatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom