Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lu XV. évfolyam, 5. szám. ARA 60 FILLÉR Kedd, 1958. január 7, A mai számunk tartalmából: Bevonulás az élet iskolájába A földművesszövetkezetek életéből Közöljük az NB II. tavaszi sorsolását A SÜKETNÉMA GYERMEKEK ÓVODÁJÁÉRT Nagyon szép elhatározás született meg Kaposvárott az elmúlt hónapokban: a Süket­néma Intézet általános iskolá­ja mellett óvodát is nyitni, mintegy 48—50 férőhellyel. A kezdeményezés már túljutott a puszta elhatározáson is. A telek már rendelkezésre áll, s most a legnagyobb nehézség megoldása van hátra, az épít­kezéshez való pénz előterem­tése. Mintegy kétmillió forint. Ehhez pedig az kellene, hogy Dunántúl megyéi — hasonló­an Somogyhoz — kinyissák pénztárcájukat és összeadják a szükséges összeget. Az egész országban csupán három szükségóvoda működik jelenleg: Budapesten, Vácott és Szegeden, összesen talán harminchat kis süketné­ma gyermekkel. Tehát szük­séges az óvoda! És miért ép­pen Kaposvárott? Röviden: a legmegfelelőbb hely. Győr, Sopron, Szombathely, vagy Pécs sokkal inkább kiesik Du­nántúl közlekedési forgalmá­ból. Különben, a múlt év no­vember 26-án összeült megyei vezetők meg is egyeztek eb­ben: Somogy, Tolna, valamint Zala megyék összesen 900 000 forintot ajánlottak fel az épít­kezéshez és a berendezés cél­jára. De hol marad a többi megye? A Kaposvári Süketnéma In­tézet igyekszik mindent mini­mális költséggel, saját erejé­ből előteremteni. így az inté­zet udvarához csatlakozó tel­ket megkapják a tűzoltóságtól, a terveket pedig egyik pedagó­gus építőművész férje alkotta meg. Modem, szép óvoda lesz, akár az intézet többi része. A süketnéma óvoda szüksé­gességének van egy igen fon­tos pedagógiai oka is. Az idő­sebb korban bekerülő gyerme­kekkel csak úgy lehet megkez­deni a foglalkozást, ha előbb megtanítják őket a »jelelésre-«, a beszélgetés mutogatás for­májára. Ez azonban a későb­biek folyamán a tanítás, a szájról való leolvasás és az ar- tikulálás rovására megy. A gyermekek szívesebben jelel­nek egymásközt továbbra is. Kicsi korban azonban a peda­gógus tóhagyhatja a jelelés megtanítását, tehát sokkal könnyebben megy a gyerme­kek beszédkészségének fejlesz­tése. összegezve: a süketnéma gyermekek hasznára és az egész társadalom javára szük­ség van az óvoda felépítésére Kaposvárott. A kezdeményező lépések után az anyagi alap megteremtése még hátra van. Nem hisszük, hogy Dunántúl megyéi megvonnák támogatá­sukat, hiszen az intézetben je­lenleg is sok baranyai, vasi gyermek van. Emberség és be­látás kérdése a segítség. Az intézet vezetői reménykednek, s mi is. Bizonyára nem hiába. Akkor pedig nem kell mások helyett szégyenkeznünk f Fehér Kálmán fi NfiTO-ban szerdán foglalkoznak a Buiganyin levelekkel London. John Eandle, a Reu­ter tudósítója írja: A NATO állandó tanácsa szerdán ülést tart Párizsban, s minden valószínűség szerint megvitatja a Bulganyinnak adandó válaszok kérdését és az eg)'es levelek elküldése előtt összehangolják az elgondoláso­kat. Párizsban szerdán előrelát­hatólag megvitatják a Bulga- nyin-levelefk egy másik szaka­szát is, nevezetesen azt, mely­ben a szovjet miniszterelnök támogatja a közép-európai atommentes övezet létrehozá­sára vonatkozó lengyel javas­latot. Közlemény dr. Petru Groza betegségéről Bukarest (MTI). A vasárnapi lapokban közlemény jelent meg dr. Petru Grozának, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnö­kének egészségi állapotáról. A közlemény szerint dr. Petru Groza betegsége súlyo­sabbra fordult. A betegség kö­vetkezményeként létrejött bél- elzáródások és hashártyatüne- tek súlyosbodtak. Kereskedelmi hírek fiz indonéz hadsereg szóvivőié szigorú intézkedéseket jelentett be minden kormánymegdüntési kísérlethez Djakarta (AP). Harsono őr­nagy, az indonéz hadsereg szó­vivője hétfőn közölte, hogy szi­gorú intézkedéseket tesznek azok ellen, akik megkísérlik a kormány megdöntését Sukamo elnök távollétében, vagy bár­mikor máskor. A hadsereg — hangoztatta Harsono őrnagy — hű marad Sukarno elnök­höz, aki egyben az indonéz fegyveres erők legfőbb pa­rancsnoka is. Mostanában sok üzlet ajta­ján látható a »leltár« felirat. A tanács kereskedelmi cso­portjához sokan jöttek már panasszal, hogy egyes idény­cikkek, mint pä. bundáscápő, télikabát nem 'kapható. A ci­pőboltok január 8-ig befejezik a leltárt és általában hét ré­gére véget érnek a leltározá­sok, s az eddig hiányzó áruk, melyek — meg kell jegyezni, csak a leltározás miatt -r- nem voltaik kaphatók, megfelelő mennyiségben állnak majd a vásárlók rendelkezésére. * * * A vasárnapi országos állat- és kirakodóvásár forgalma igen QJjj mlmellídhlL ő-ttkfruő-k A TABI JÁRÁSBAN Ilyenkor télen a tahi járás csaknem minden községében lehet hallani, milyen kultúr- munkát végeznek a fiatalok, milyen színdarab betanulásá­val töltik estéiket. Érdemes tehát megnézni a kultúra hajlékait is. Elsősor­ban azt, hol készül el ebben az esztendőben művelődési otthon, vagy legalábbis hol kezdenek ilyent építeni. Tekintsünk talán szét elő­ször a járási székhelyen, Ta­bán. De nehezen tudták eb­ben a fejlődő községiben meg­oldani az előadások helyiség- prohlémáit mind a mai napig! A meglévő termek mind ki­csik, egy-egy érdekesebb elő­adásra a közönségnek csak kis része fér be a szűk néző­terekre, legyen az a Kossuth Tsz, vagy a ktsz kultúrterme, vagy akár a mozi. Igaz, 1956- ban nagy segítséget jelentett a 800 ülőhelyes szabadtéri színpad elkészülése. Ennek építéséhez — bizonyítva, hogy a kultúráért áldozatokra is képes — csaknem tízezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá Tab la­kossága és jelentős segítséget adtak a különböző szervek, a párt és a tanács, a gépállo­más és a sporté,gyesület. Mégis a szabadtéri színpad felépülése nem hozott végle­ges megoldást a helyiségkér­dés rendezésében, hiszen csak a nyári hónapok alatt hasz­nálhatják azt. Hozzá kezdtek tehát az új járási művelődési ház építé­séhez, hogy most már egy­szer s mindenkorra korszerű, kényelmes helyet nyújthassa­nak azoknak, akik a téli, ke­vesebb munkával járó hóna­pokban ás akarnak művelőd­ni, szórakozni, tanulni. A há­rom és félmillió forintos költ­séggel épülő művelődési ház ebben az esztendőben elké­szül. Színháztermében ötszáz ember számára lesz ülőhely s külön teremben tölthetik es­téiket a táncot kedvelők ás. Az épületben ezen kívül jól felszerelt klubszoba kap he­lyet, s itt található majd a járási könyvtár is. S addig? A tahiak addig sem tétlenkednek. Színdara­bokat, táncokat, jeleneteket tanulnak, hogy a művelődési otthon elkészültéig is szóra­koztassák a járási székhely lakóit. A gimnázium és az ál­talános iskola tanulói már ■ meg is kezdték a készülődést, hogy amire a szabadtéri szín­padon ismét lehet majd elő­adásokat rendezni, az elsők között léphessenek színpadra. A KISZ pedig már szervezi a barkácsoló, fotós és rádiós szakkört. Ezeknek is jut majd hely az új művelődési ott­honban. Ehhez hasonlóan dolgoznak a kapolyi fiatalók is. Két fia­tal pedagógus segítségével ál­landóan tanulnak, új lehető­ségeken gondolkodnak, hogy minél szebb élményeket sze­rezzenek a falu kultúrát sze­rető lakódnak. Pedig előadá­saikat jelenleg egy volt istál- lóépületben tartják. Most már azonban elmondhatják, hogy nem sokáig. Tavasszal ugyanis befejezik ebben a községben is egy új művelő­dési otthon építését, amelyhez a pénz egy részét a tanács a községfejlesztési alapból te­remti elő. Nagy színpad, két­száz férőhelyes nézőtér, öltö­ző, mindezt megtalálhatják majd a létesítményben a ka­pói y iák. Az új művelődési otthonok elkészülése nagy lendületet ad majd a kultúrmunkának Tabon és Kapolyon is. Ezt ékesen bizonyítja Kánya és Bedegkér példája, ahol nem­régen készült el a kultúra há­za, s az épület ma már mind­két faluban valóban sok em­ber második otthona. — ger — lanyha volt. Az állami keres­kedelem nem pakolt ki a leltá­rozás miaitt. Még a magánke­reskedők sem jelentek meg s szokásos számban. 536 lovat, 106 csikót, 82 te­henet, 27 borjút hajtottak fel; A felhaj tobt lovaikból 73 keh el, 5000—6500 forintos áron, a csikókból 71 darab 3500—400# forintos áron, tehénből 29 da­rab 3500—5500 forintos áron, borjúból 23 darab 600—2506 forintos áron. Remélhetőleg sokkal na­gyobb forgalom lesz a követ­kező kirakodóvásáron, február 2-án. A tömött pénztárcák mind meglaposodnak, minden felhajtott állat új gazdára lel majd­OGOGGOOOOGOGOGOGOOOGOOOOOOOGOOGOOOGGOGOOOOGGOOGOOOOOOOOO GO0OGGGG0GGOGOOGGGGOG0GOOOGOGOGGG0GO0GGGOOO0OGOG BISI.FOSLIM hírek A kereskedelem ellenőre: megállapították, hogy egyes húsüzletekfoen többen nagy té­telekben, táblákban vásárolják a zsírszalomnát. Feltételezhe­tően azzal a spekulációs céllal, hogy később lesózva, füstölye magasabb áron hozzák forga­lomba. A jövőben továbbra is kor­látlan mennyiségben vásárol­hat a lakosság zsírszalonnót, de a visszaélések megakadá­lyozására a kereskedelem el­rendelte, hogy csak kisebb da­rabokban, késsel bevagdatva lehet forgalomba hozni. Ezzel a zsírszalonna füstölésre vagy sózásra alkalmatlanná válik Az utasítás végrehajtását szi­gorúan ellenőrzik. A rendelke-- zés megszegői ellen eljárás in­dul. * * « Az építőmunkások régi kí­vánsága, hogy több családi üdülőjük legyen, ahová gyer­mekeikkel együtt mehetnek pihenni. Az Építő-, Fa- és Épi- tőanyaigipari Dolgozók Szak- szervezete méltányolva ezt a kívánságot, családi üdülővé alakította át leányfalui nyara­lóját. Az új családi üdülőt feb­ruár 6-án nyitják meg. Leány­falun 25 családot tudnak egy­szerre elhelyezni, 50 gyermek­kel. A gyermekek szórakozta­tását külön társalgó, játékszo­ba, és rengeteg játék szolgálja, Meqoatóauió téli procfrwn-3^^ AKI NEM TANUL, LEMARAD Az este úgy lopakodott mö­göttünk, hogy észre sem vettük. Mire beértünk a fa- inba, utol is ért. Sőt! El is hagyott. Beburkolta a kis fa­lusi házakat, a kutyák is vackukba húzódtak, a barom­fiak sem kapirgáltak már az udvaron, az igazak álmát aludták. S amikor a fehérre őszült felhők mögül a hold fénye derengett elő, Kapos- szentbenedek utcáján akkor kapott kerékpárjára Máté János gazda. A kerékpár kor­mányának egyik felére öblös kosarat akasztott, tele ínyenc falatokkal. Kóstoló gazdatár- sának, a kaposdadai Molnár Imrének. Odakerült még a kosár mellé egy jókora de- mizson is — igaz üresen. Az egészségétől majd ki­csattanó fiatal Máté, örege, az apja unszolására vállalkozott az útra, végig a vasút men­tén csörgedező kis patak papiján keményre fagyott, megszokott ösvényen. — Aggyon Isten — köszön a pitvarajtóban MolmáréSknak. A kisunoka, a Pityu gyerek is felriad a hangra, még a vizes-bádogot is elejti, pedig eredetileg a vödörbe igyeke­zett csúsztatni. — Eszti néni, ez a magáé — nyújtja a kosarat a ház asszonya felé. — Ez meg a magáé — te­kint az öreg Molnárra, jobb­jában a. bütykössel. — No, nézd csak, üres — mosolyog vissza az öreg. Az­zal a szekrény mögé rejti a kihűlt »lámpást«. A vendég érkezésekor csak egy pillanatra akadt meg a beszélgetés, aztán csörgedező patakként folyóvá dagadt. Heves vita, szócsata alakult ki a föld mesterei, a két gazda között. Csillog a szeme a fiatalabb- nak, nyugodt a tekintete az idősebbnek. A szótengerből csendes, halk megjegyzés buggyan elő: — Talán sikerül a kísér­let. Nagy-nagy bizakodás fűti Máté János szavait, amikor erről beszél. — Nocsak? Kísérlet?! — hümmög az öreg. S aki ott van a konyhában, most Já­nosra figyel. Az megnyalja szája szélét, kihörpinti ma­radék borát, aztán szakszerű, szinte tudományos magyará­zatba k ezd. — Hát igen... Tavaly volt egy darab őszi árpám. Egy magyar hold. Nyolc mázsát adott. Amikor learattam, gon­doltam egyet, búzát vetek utána. Meg is csináltam. A tarlóra kiszórtam 80—100 mázsa istállótrágyát. Hadd legyen mit enni a növénynek. Az ember is csak úgy él, ha rendesen táplálkozik. Nem igaz? — De igaz — bólintanak rá. — Szóval, hogy szavamat ne felejtsem, korán le is buktattam a tarlót. Két szán­tást adtam. Aki arra járt, meg-megállt, csóválta a fe­jét. — Nem lehet a.bba búzát vetni te, árpa után — mondo­gatták. Dergec Sanyi is arra jön, megáll a föld Végében, s nagy fontoskodva mondja: — No, erre kíváncsi va­gyok. — S azzal odébb áll. — A korai szántást azért csináltam, hogy amire jön a hóié, legyen mit magába szívni a földnek. Még aka­rok adni a búzának péiisót is. Mindeddig senki nem sza­kította félbe a szavakat. De az öreg Molnár a pétisónál már nem fojtotta el vélemé­nyét: — Nem az kell annak te, hanem foszfor. Azt adj ne­ki, mert különben úgy ledől a búzád, hogy belefájdul a szí­ved. .. A fiatal Máté gondolkodik, hangosan nem nyilatkozik, de látszik rajta, hogy szeget ütött a fejébe ez a megjegy­zés. Végül is még annyit mond: — Az a célom, hogy men­nél kevesebett dolgozzak, s minél több legyen a haszon. Ezt pedig csak szaJcszeríí gaz­dálkodással tudom elérni. — Bizony csak azzal — bó­lint az öreg. — Én is ezt vallom. Mit gondolsz, szóra­kozásból járok én az ezüst- kalászos tanfolyamra? — És én? — üt a mellére Máté. — Ott tanultam azt is, amit az előbb magyaráz­tam. Meg egyebet is. Kevés gazdának van a faluban si­lója. Nekem 30 köbméter van. Vetőgépet is most vet­tünk az apámmal. — No-no, csak ne olyan hevesen — inti Molnár bá­csi. — Nem is azért mond­tam.­— Minden gazdának ott lenne a helye — enyhül meg Máté. — A minap beszél­tem Kis Jánossal. Azt mon­dom neki: — Te nem akarsz tanulni? — Nincs időm, nem érek rá! — mondja. — Ahogy én ráérek, úgy ráérsz te is. Tanfolyamkor etess egy órával előbb, oszt ott lehetsz te is, úgy, mint én. De nem hajlik a baráti, jó szóra. — Akkor az olyan, mint itt nálunk Dadán a Somogyi Pa­li. Ugyanazt mondta, amit a Kis Jancsi. Szó-szót köpetett, végül is azt mondja: — Beiratkozom... — Én már két tanfolyamon vettem részt — meséli Mol­nár bácsi. — Nekem ez az ötödik — kontráz vissza Máté. Sorolja is. Aranylzalászos, zöldmező, rét- és legelőgaz­dálkodás, növénytermesztés, s most ez az ezüstkalászos. — Nem kis dolog — hagyja helyben az öreg, s aztán folytatja. — Az élet megy to­vább. Fejlődik a tudomány a mezőgazdaságban is. Aki pe­dig nem tanul, az lemarad. — Egyszer — emlékezik — elhatároztam, hogy kukoricát ezután nem töltögetem. Cso­dálkoztak is a szomszédok, s mondogatták: — Nem lesz azon jó ter­més. .. — Én viszont úgy cseleked­tem, ahogy elhatároztam. Az­tán, amikor törésre került a sor, igencsak fel kellett kötni a nadrágszíjjat, hogy győz­zük. Olyan csövek voltak, hogy némelyike, megizzasztott, míg letörtem. Újra csodálko­zást láttam, amibe már egy kis irigység is vegyült. Végül elárultam a »titkot« annak, aki kérdezte. Azt mondtam: nem helyes a töltögetés, vizet von el a növénytől, mert nagy felületen éri a nap. Pereg a beszéd fonala. Az idő is halad szaporán. Imre bácsi kitölti az utolsó pohár bort. Az időközben elfogyasz­tott uzsonna után jólesik a torok öblítés. Aztán veszi a kabátját, Máté János meg a többi vendég szintúgy elin­dulnak az iskola irányába, az ezüstkalászos tanfolyamra. Fontos dologról, a vemhes te­henek ápolásáról, gondozásá­ról, s tulajdonságairól lesz szó. No, de erről majd leg­közelebb. TÓTH FERENC * * * A SZÖVOSZ igazgatósága legutóbbi ülésén megtárgyalta a baromfitenyésztés, a felvá­sárlás és az értékesítés hely­zetét. Elhatároztak, hogy »ta­valyinál jóval nagyobb many- nyiségben szállítanak a buda­pesti és a vidéki piacokra élő baromfit. Rövidesen megala­kul a baromfitenyésztők orszá­gos szövetkezeti tanácsa, amely részletes tervet dolgoz ki ar­ra, hogyan segítsék a heíjíri földművesszövetkezetek a ba­romfitenyésztés fellendítését, • * * A hosszú ősz és az eddig eny­hének mutatkozó tél kedvező feltételeket teremtett a vad­állomány áttelelte téséhez. Ä2 országos erdészeti főigazgató­ság vadászati osztályának köz­lése szerint a vadak eddig bő­ségesen találtak természetes ta­karmányt. A következő hetek­re azonban felkészültek az er­dőgazdaságok, vadgazdaságok és vadásztársaságok: elegendő takarmányt tartalékoltak, hogy nagy havazások és kemény fa­gyok esetén le ne gyengüljön, ki ne ritkuljon a világszerte híres szarvas, dám, őz és muff- ion állomány. Egyúttal felhív­ják a vadásztársaságok figyel­mét, hogy az átteleltetés ne­heze most következik, ezért időben gondoskodjanak a ta­karmány kihelyezéséről, s ha vastag, »kérges« hó lesz, a hó­ekézésről is. Kérik azt is, hogy fokozzák a területek ellenőr­zését, mivel a kiéhezett, le­gyengült, s ilyenkor »bizalmas­sá-« váló vadaikra fokozott ve­szélyt jelentenek a ragadozók» meg a vadorzók hurkai, csap­dái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom