Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

Szombat, 1958. január 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP s z i I v e s z t e r i kabar Hálás feladat kabaréról kri­tikát írni, hiszen a könnyű- műfaj az, amin legnagyobb az »ütőíelület«, amit az ember, illetve az újságíró kedve sze­rint kiporolhat. Bevalljuk, né­ha igen jólesik a képzelt po­rolóval buzgólkodni, abban a naív hitben, hogy a kellő lé­lektani pillanatban adagolt bí­rálat hasznára válik a gyerek­nek' Pontosabban a könnyű műfajnak; megjavul vagy legalább a javulás út­jaira lép és nem bosszant bennünket vásott csínyjeivel. Mondják, hogy ez, meg amaz a szerep, ha eljátszhatja a színész: »-mennybemenetel.« Nos, az újságíró számára mennybemenetellel egyenlő, ha a könnyű műfajról, kaba­réról, esztrád-műsorról írhat. Az aztán más kérdés, hogy jelen esetben elmarad remélt látogatásunk a mennyekbe. A porolni akaró porolót is félretesszük, amikor megkés­ve ugyan, de szólunk a Csiky Gergely Színház művészeinek vidám szilveszteri kabaréjá­ról, mely szerencsésen túl­élte az ó-esztendő halálát 4 napnál, s utoljára ma este üzen hadat a borúnak, rossz- kedvűségnek — sikerrel. Várakozáson felül jó volt a szilveszteri kabaré, érdeme ez a műsor összeválogatóinak. a rendezőnek és a szereplő művészeknek. Sokat nevet­tünk, s nem kényszeredett vi­dámsággal, a rövid, de szelle­mes jelenetek egész során, a magánszámokon. Gyönyörköd­ve hallgattuk énekeseinket, Ol- gyai Magdát, Farkas Annyi, Kiszely Lajost és a színház új tagját. Tarján Tamást. Tap­solhattunk a színház legkisebb tagjának. Hitzig Jucikénak — Farkas Annynak. Végre egész­ségesen láthattuk viszont a kabaré színpadán Mihályi Vil­est t is. Örömünkre szolgált a szín­ház kisegyüttese Várkonyi kar­mester vezetésével, akit egy­úttal két sanzon zeneszerző je­lként is ünnepelhettünk. Jól éreztük magunkat. Mindössze egyszer ráncol­tuk homlo,kunkat, s ha erre gondolunk, ráncoljuk ma is: CsurJca László — Ember tra­gédiája paródiája láttán. Nemcsak mi, a nézők, a ka­baré műsor valamennyi sze­replője sajnálhatja, hogy he­lyet kapott az ízléssel és igény­nyel összeállított kabaréműsor­ban ez a szellemtelen, ízlést és kegyeletet egyaránt sértő paródia is. Karinthy Frigyes után meglehetősen nehéz a közönség-bosszantás veszé­lye nélkül Madáchot parodi zálni. Szívesebben láttuk vol­na a mamíbózó Lucifer és az új ritmusokra idegsokkot kapó Ádám helyett inkább Hacseket és Sajót. Ez a két mulatságos úriember, nem tudni miért, ki maradt a kabaréból, pedig a plakátokon azt olvashattuk, hogy találkozunk velük is. Színházi körökben azt tart­ják, az újságíró a legrosszmá- jűbb ember a világon. Meg cáfoljuk. íme boldogan mon­dunk le a »mennybemenetel­ről« művészeink javára, akik a szilveszteri kabaréval, illet­ve a kabaré sikerével inkább rászolgáltak erre. Befejezésül még csupán a.ny- .nyit, hogy amint hallottuk, szívesen venné a közönség, ha nem kellene várnia 1958. szil­veszteréig »hazai« kabaré-mű sorra.- li­N e h e z k esz tyűk Ha -osztályozni kellene film­gyártásunk legújabb termékét, a Nehéz kesztyűk c. .sportfil­met, mely a Budapesti Film­stúdió munkája, kénytelen kel­letlen »gyenge« osztályzatra minősíthetnénk. Megmagyaráz­ván -pedig a szigorúságot: tá­volról sem azért, mintha lebe­csülnénk ezt a műfajt, noha akkor született, amikor a sport ügyét szerettük »fontos nem­zeti ügynek« nevezni. Elődei a »Mese a tizenkét találatról« és a.»Csodacsatár« voltak. S vall­juk csak be, nem lehettünk elégedettek sem az egyikkel, sem a másikkal. Hasonlókép­pen a harmadikkal sem. A Nehéz kesztyűk -p. film ezúttal nem a labdarúgás zöld gyepére vezet el bennünket, hanem a szárítóba. A filmtör­ténet főszerepét Papp László háromszoros olimpiai bajno­kunk játssza, örülünk neki, hi­szen nemcsak remek öklöző Pa:pp László páratlanul rokon­szenves ember is. De annak már nem örülünk, hogy a leg­újabb tspcrtfilm egyetlen nagy érdeme, hogy teret biztosított Papp Laci boxművészete nép­szerűsítésének, bemutatásának. Mert minden más, amit még látunk ezen kívül, bosszantóan primitív, önkénytelenül sajná­latot ébreszt bennünk néhány jobb sorsra érdemes színművé­szünk iránt, akiknek szerep ju­tott a filmben. A forgatókönyv négy szerző munkája. Nem tudjuk szeren­csés dolog-e ez? A mese mag­ja körül nincs semmi hiba, -ám a jó alapra nem épülnek to­vább, csak gyenge jelenetek, szokványos, unalomig ismételt fordulatokkal, arról nem is szólva, hogy a naív dialógusok milyen páratlanul sótlanok. Van egy homályos pontja is a filmnek, amire nem ad vá­laszt és akárhogy -törjük a fő­iünket. mi sem tudunk elfogad­ható választ találni. Megisme­rünk, illetve kívülről megisme­rünk egy Bakonyi nevezetű ■.sportfunkcionáriust, aki fárad­hatatlanul »fúrja« a film hősét. Mindenáron el akarja buktat­ni, de szegény, maga sem tudja miért. H-a megkérdezhetnénk a jobb sorsra érdemes művészek közül elsőként Bárdi Györgyöt — aki Bakonyit alakítja —, ta­lán még o sem tudná megmon­dani, bár szorgalmasan »lurja« a főhőst a rendezés, és a dra­maturgia jóvoltából, de meg- okolatlanul. Rokonszenves jelenség a film női főszerepében Kun Magda. Sajnos, vele sem jártaik el hu­mánusan, ő sem -kap alkalmat arra, hogy tehetség dolgában jeles, vagy jó vizsgát tegyen. És áll ez Kovács Károlyra és a többiekre is. Egyedül Rajz Já­nosnak sikerült mulatságos ed­zőt formálnia a többi, elég pa­pírízű figura mellett. íme mit tesz isten, illetve a rosszul megírt forgatókönyv még a legjobb művészekkel is. Erre dokumentum a Nehéz kesztyűik c. sportíilm. Papp László érdeme, hogy a film ökölvívó jeleneteiben tu­dunk gyönyörködni. Becsülete­sen igyekszik helytállni színé­szi feladatainak is, azért mégis azt mondjuk, a szőri tóban na­gyobb művész! A KIRAKAT * Jól tudjuk, milyen sokat emel a város, a község külső képén, ha forgalmasabb út­vonalait egy-egy szép, ízléses, kivilágított kirakat díszíti. Szíve­sebben sétálunk az utcán — örül a szem, ha szépet láthat. A -kereskedelmi dol­gozók is jól tudják ezt. Ezért igyekszik minden üzlet muta­tóssá tenni kirakatát: ha a vásárló megáll a szépen elrendezett áru -előtt — fél siker. Ha már az utcán ki­választhatja azt. ami­ből vásárolni szeret­ne — szívesebben lép a boltba. A »kií-akaft« című kéziikonj'v (Gábor Bé­la szerkesztésében) hosszú évtizedek után az első kísérlet arra, hogy a kereskedelem e fontos ágával, a ki­rakatrendezéssel, és ezzel szoros össze­függésben a dekorá­ciós grafikával foglal­kozzék. a teljességre törekedve a témán belül. Mint összefog­laló mű, tartalmazza a szakma alapvető ismereteit, s első íz­ben foglalkozik rész­letesen az árurende­zés módszereivel. Iparművész-tanár, kirakatrendezők, gra­fikusművészek fog­tak össze, hogy a ki­rakat-szakemberek­nek, a boltvezetők­nek és az elárusítók­nak átadhassák gaz­dag tapasztalataikat, hogy az új nemzedék további megbecsülést és elismerést szerez­zen a -magyar kira­katrendezés művé­szetének. A szerzőik — akiket nyugodtan nevezhet­nénk az u-tca hivatá­sos képzőművészei­nek, az árurendezós legegyszerűbb tech­nikai fogásától a leg­összetettebb művé­szi kompozíció ki­alakításáig minden lényeges mozzanatot bemutatnak az olva­sónak. Ennek szüksé­gességénél elég talán, ha arra hivatkozunk, hogy városainkban, községeinkben a kira- kaitrandezés színvo­nala még néhol elég alacsony. A könyv tanulmá­nyozása azonban nemcsak a kereske­delmi dolgozónak hasznos, hiszen a szakmabelieket a bél­és külföldi kiál­tások, a növekvő ide­genforgalom és az emelkedő kulturális igények mind na­gyobb feladatok elé állítják. Hat fejezete a kirakat fejlődésé­vel, tervezésével, épí- téséviel foglalkozik, valamint az áru el­rendezésével, a de­koráció és a grafika kérdéseivel. Több száz műmelléklete — fényképek, ábrák, egy- és többszínnyo­mású kirakattervek — nemcsak minden ki­rakattípusra ajánl ■többféle megoldási lehetőséget. hanem ismerteti a kirakat- rendezés szerszámait is, és ezeket, vala­mint használati mód­jukat rajzban mutat­ja 'be. Ez ott is segít a szép kirakat ki­alakításában, ahol nincs állandó kirakat­rendező, például ki­sebb boltokban, stb. Úgy gondoljuk, a kereskedelem dol­gozói ha megismer­kednek »A kirakat«- tal,' nem csalódnak hasznosságában. A K. Téglagyár, Babócsa és a KMTE lett az őszi bajnok a megyei II. osztályban Olvasóink közű többen kifogá­solták, hogy a bajnokság befeje­zése körüli időben nem közöltük a megyei II. osztályú táblázato­kat. Ennek oka az volt, hogy egy sereg tisztázatlan kérdés akadt e bajnokságokban. Volt csiapat, amelyet törölni kellett. Aztán vol­tak mérkőzések, amelyeknek sor­sa a zöld asztalnál dőlt el. Végül is a fegyelmi bizottságok itt is pontot tettek a dolgok végére, s két mérkőzés kivételével vala­mennyi függőben lévő ügyet ren­dezték. Az idő előrehaladottsága miatt azonban a korábban elma­radt Felsőmocsoláci—Nagyberki, valamint a Halatonszemos—T&p- sony mérkőzéseket csak a ta­vasszal kell majd lejátszani. Erinek figyelembevételével ké­szült el a bajnoki táblázat. Amint a táblázatokból kitűnik, a Ka­posi csoporl'ban a K. Téglagyár c&apa'a nagy fölénnyel lett őszi első. Jelentős előnyre tett szert Babócsa csapata Is. A Balato.il csoportban a KMTE II. csapata, amely hosszú időn át még gólt sem kapott, végül (vak egy pont­tal tudta megelőzni az igen lel­kes BuzsákI SK csapatát. Persze a bajnokságok még nincsenek le­futva. Még .a listavezetőket is érheti meglepetés a tavasszal. Ennek ellenére a Jól kiegyensú­lyozott Kaposvári Téglagyár, va­lamint a batócsal együttes fél lábbal már ott van a bajnokság küsszöbén. Nem mondható ez el a KMTE II-röl, ahol a lelkes bu- zsákiak látszanak « bajnokság várományosénak. A mérkőzéseken általában kö­zepes volt a színvonal, elég sok volt a kiállítás. Szóval akad még javítanivaló, különöseit a sport­szerűség terén. Ennek ellenére helyesnek bizonyult megrendezni a megyei II. osztályú bajnoksá­got. Már csak azért is, mert a háromcsoportos bajnokság fel­színre hozta azokat az értékeket, amelyek a megyei labdarúgó baj­nokság I. osztályának utánpótlá­sát biztosítják. Persze megmutat­ta ez a bajnokság azt is, hogy némelyik részvevő csapat nem érdemesük a megyei II. osztály­ban való szereplésre. Úgy, hogy már most helyesen tenné a me­gyei labdarúgó alszövetség, ha Kaposi csoport: keresné a megoldást, hogy a jö­vőben előreláthatólag megrende­zésre kerülő Járási rendszerű bajnokság és a megyei I. osKtály között esetleg csak kettő, egy északi é9 déli csoport képezné az összekötő láncszemet. 1. K. Téglagyár 12 10 1 i 38:13 21 2. Somogysárd 12 8 — 4 52:26 16 3. Mezőcsokonya 12 7 2 3 37:22 16 4. Somogyszil 12 7 1 4 23:21 15 5. Kaposfüred 12 7 1 4 30:28 15 6. Gázló 12 4 4 4 29:26 12 7. Nagyberki 11 4 3 4 29:25 11 8. Nagytoldipuszta 12 4 2 6 27:33 10 9. Felsőmocsolád 11 4 2 5 22:28 10 10. Zics 12 4 1 7 20:21 9 11. Ecseny 12 3 2 7 33:35 8 12. Igái 12 3 2 7 20:32 8 13. Somodor 12 1 1 10 16:66 3 Drávái csoport: 1. Babócsa 10 10 — 1 48:18 20 2. Kaposmérő 11 6 4 1 41:14 16 3. Nagyatád II. 4. Kadarkút 11 7 1 3 35:19 15 11 5 3 3 21:16 13 5. Háromfa 11 5 o 4 22:21 12 6. Felsőbogátpusztia 11 5 2 4 17:22 12 7. Lábod 11 A 3 4 28:26 11 8. Somogytarnóca 11 4 1 8 16:24 9 9. Csurgó II. 11 4 1 6 14:35 9 10. Berznnce 11 2 3 6 26:36 7 11. Heresznye 12. K. Dózsa II. 11 2 1 8 22:32 5 11 1 1 9 11:41 3 Balatoni csoport: 1. KMTE II. 12 10 _ o 4 5:11 20 2. Buzsák 12 9 1 2 34:13 re 3. Balaton nagy berek 12 7 o 3 37:27 ig 4. Kéthely 12 5 3 4 23:18 13 5. Karúd 12 5 3 4 33:27 13 ti. Balatonszemes 11 6 1 4 23:23 13 7. öreglak 12 5 o 5 23:31 12 8. Táska 12 4 3 5 29:31 11 9. Somogyvár 12 4 2 6 33:30 10 10. B-alatonkiliti 12 3 3 6 16:37 9 11. Balatonszeatgyörgy 12 2 3 7 14:26 7 12. Kölese 12 3 — 9 16:34 6 13. Tapsony 11 2 1 8 15:33 5 ÚJ rendelkezések a labdarúgók igazolásáról és átigazolásáról * Megjelent a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadásá­ban. Az MLS3I a közelmúltban újból szabályozta a labdarúgók Igazolá­sát és átigazolását. Tekintettel ar­ra, hogy ebben a legnagyobb tö­megeket megmozgató sportágban sok kellemetlenséget okoznak az igazolásokkal kapcsolatos hiá­nyosságok, ezért olvasóink, a sport körök kérésere részletesen Ismertetjük az MLSZ új rendel­kezését. Az átigazolásnál az elsőrendű követelmény: egy játékos egy baj­noki évben bajnoki mérkőzésen gy sportkörben szerepelhet. Játékos átigazolások eszközöl­hetek: a) azonnal, b) hat havi nemjátszás esetén, c) egy évi nem játszás esetén. Azonnal igazolható Azonnal igazolható minden já­tékos, aki 14. életévéit betöltötte, orvosilag alkalmas és nem voit még egyesületnél leigazolva. Azonnal igazolható minden já­tékos, akinek egyesülete felosz­lott, vagy beszüntette működését és ezt az illetékes alszövetség, vagy az MLSZ hivatalosan tudo­másul vette. Játék jogosultsága át­igazolt Játékosnak csak akkor van, ha a megszűnés évében nem szerepelt bajnoki mérkőzésen. Azonnal igazolhatók a bajnoki is*v utáni szünetben beolvadó egyesület játékosai abba a sport­körbe. amelybe egyesületük be­olvadt. Katonák átigazolása Azonnal igazolható minden já­tékos, aki tényleges — nem hi­vatásos — katonai szolgálatra vonult be (kivéve NB I., NB II.) a katonai alakulat sportagyesüle- tóhez, a bevonulás napjától szá­mított 90 napon belül. Ez a ked­vezmény kizárólag bevonulás eseten egyszer vehető igénybe. Katonai szolgálati idő alatt még katonai szolgálati érdekből tör- :énő áthelyezés esetén sem része­sülhet a játékos kedvezményes átigazolásban. Azon a helyen, ahol a katonai bevonulásnál ka­tonai sportegyesület nincs, a be­vonuló játékos csak az Országos Honvéd SE külön engedélyével igazolható át sportkörbe. Amennyiben a katonai bevonu­lás a labdarúgó idény közben történik, a játékos átigazolása után játékjogosultságot nyer az esetben is. ha a bevonulás előtti sportkörében abban a bajnoki év­ben, bajnoki mérkőzésen vett részt. Ha r. katonai bevonulás esetén a játékos új sportköre ugyanabban a csoportban ját­szik, mint a bevonulás előtti sportkör, úgy a játékos nem ve­het részt új sportkörében t»J- noki mérkőzéseken. Azonnal igazolható tényleges — nem hivatásos — katonai le­szerelés esetén az a játékos, aki visszatér a bevonulást megelőző sportkörbe. Amennyiben a játé­kos katonai ideje alatt a bevonu­lást megelőző sportkör megszűnt, úgy a leszerelő Játékos bármely sportkörbe azonnal igazolhatóvá válik. Amennyiben a katonai leszere­lés a labdarúgó idényben tör­ténne, a játékos átigazolása után átél; ogosultSágot nyer abban az esetben is, ha a leszerelés előtti sportkörében abban a bajnoki évben bajnoki mérkőzésen vett részt. Ka a katonai leszerelés esetén a játékos új sportköre ugyanabban a csoportban ját­szik, mint a leszerelés előtti sportköre, úgy a játékos nem ve­het részt új sportkörében baj­noki mérkőzésen. Leszerelő kato­nai Játékos csak akkor veheti igénybe az átigazolási kedvez­ményt, ha a katonakönyvbe be­jegyzett leszerelés napja után csapatában bajnoki mérkőzésen nem szerepelt. Egyetemisták átigazolása Kellő igazolásokkal ellátott egyetemi tanulmányokat folytató átekos azonnal átigazolható il­letékes főiskolai egyesületbe, ta­nulmányainak befejezéséig, vagy pedig a főiskolából való végleges eltávozás?, után előző egyesüle­tébe szintén azonnal visszaiga­zolható. Ez esetben a Játékosnak átékjogosultsága csak akkor van. ha az átigazolás bajnoki évében a volt egyesületében nem szerepelt bajnoki mérkőzésen. Hat havi nem játszás esetén átigazolható az a játékos, aki a bajnoki idény utáni szünetben ceolvadt egyesület Játékosaként nem kíván abban az egyesületben sportolni, amelybe egyesülete be­olvadt. A leszerelő tényleges — nem hivatásos — katona, aki nem ja v onulása előtti egyesületébe :ér vissza. Az a játékos, aki egyetemi ta­nulmányait befejezte, vagy aki főiskolai tanulmányait abbahagy- a és nem előző egyesületébe tér vissza. Átigazolható az a Játékos, aki szabályszerű várakozási idő után átigazolást nyert és új sportkö­rében bajnoki mérkőzésen nem vett részt. (A hat hónapi vára­kozási idő az új sportköréhez történő leigazolás napjától szá­mít.) Egy évi nemjátszás esetén átigazolható minden játékos, aki nem fegyelmi büntetésből töltötte ki az egy évi várakozási időt. Kát hónapnál több időre szoló eltiltás nem számit bele a várakozási időbe, örökre eltil­tott játékos, aki 2 óv után játék­jogát visszakapja, átigazolható az MLSZ engedélyével. (Várako­zási idő az utolsó bajnoki mér­kőzésen való szereplés időpont­jától számít.) Külföldről visszatért — sza­bályszerű kiadatással bíró játé­kos. akinek eltávozása, valamint külföldi szereplése óta legalább egy év eltelt, az új bajnoki évad megindulása előtti szünetben bár­melyik egyesületbe igazolható. Eqv bajnoki évben szabálysze­rű kiadatással külföldre távozott és visszatért játékos csak a kül­földre távozás előtti egyesületbe igazolható vissza. Ipari tanulók kedvezményes igazolása Az az ipari tanuló, aki vidék­ről Budapestre, vagy Budapest­ről vidékre megy tanulmányai megkezdésére, az Iparitanuló SK- ba azonnal igazolható. Ha az iparitanuló intézel lab­darúgó csapata nem vett részt az alszövetsígi bajnokságban, úgy ezek az ipari tanulók bár­mely sportkörbe azonnal átiga­zolhatok. Az ipari tanulók tanul­mányaik befejezése után az ITSK-bcl bármely sportkörbe azonnal igazolhatók. Az ipari ta­nulókra is vonatkozik az a sza­bály, hogy egy játékos, egy baj­nokságban, csak eqv csapatban szerepelhet. Az átigazolásnál általában a Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzések is bajnoki mérkőzés­nek számítanak. Ez a rendelke­zés 1957. november 21-től van érvényben. A féli könyvvásár kéf új könyve A Téli Könyvvásárra jelent ; meg Szabó Pál új regénye Illés Endre: Történetek a szerelemről é» • balálról című könyve a TéU Könyvvásárra jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom