Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

rrrT?VTf??tT7TT???TTTTTT7?*YTYTfT?fTT7?TTVTV,rTTT7f?7V,mTT?TTTT,??TTT,rT ▼▼▼7TTTT?7TT77T?T<rf a méhpempőés társai. .. lég 10—15 évvel ezelőtt a kozmetikai ké­ményeket gyártó cégek féltékenyen vi- ,ztak készítményeik titkára. A különböző odaszerek« receptje szigorúan titkos volt azonnal elbocsátották azt az alkalmazot- aki elárulta a titkot. A nagy amerikai meükai gyárak például szerződésben kö- ék ki, hogy vegyészek nem tarthatnák n baráti kapcsolatot más cégek vegyészei- — nehogy akár beszélgetés közben ki- tyantsák a titkokat. Még detektíwel is teltették egyik-másik emberüket. Lelepleződlek a titkok. i vegyészet fejlődése azonban semmivé be a legügyesebb detektív éberségét is. gyelemzéssel hovatovább ki lehetett mu­ni a titkos szerek féltve őrzött összete­tt. ' V kozmetikai szerek készítői között ugyan­akadtak olyanok is, akik az egészségre ár- mas anyagokat kevertek a készítmények- Külör.ösen a múlt század végén igen sok an »»titkos-« szer volt, amely ahelyett, gy megszépítette volna a szer használóit bőrbetegségeket akozott. Ezért törvényt is ztak, amely szerint csak vegyileg meg- sgált és az egészségre ártalmatlan szere- ; szabad forgalomba hozni. Sokat lehetne ú arról, hogyan vették semmibe a nyerész- dö szépítőszer-gyárosok a törvényt... Manapság a kozmetikai készítmények titkát is szempontból »»leplezik le«. Mérgező yagok használata ma már ritka. Inkább -ól van szó, hogy azt kell megvizsgálni, lóban kifejti-e a reklám nagyharangjával harangozott szer az ígért hatást? igen elterjedtek a vitaminos, hormonos érnek. A legutóbbi időben a méhpempő és placenta-tartalmú szépítőszerék. Hatáso­k-e valóban? Hogyan hatnak? Ezekkel a rdésekkel foglalkoznak orvosok, vegyé- fk, biológusok, sőt fizikusok is. A tudomány közbeszól. Néhány hónappal ezelőtt az Egyesült Al- nokban tudományos megbeszélésre gyűltek sze a kérdés legjobb szakemberei. A meg- szélésen Ismertették a vizsgálatok és a sérletek eredményét, ami a gyárosok szem­en tjából eléggé lesújtó volt. Néhány szó a csecsemőápolásról A kisbabát másfél—két­éves koráig naponta füröszt- t jük, ha az orvos másként nem rendelkezik. Helytelen az a felfogás, hogy a fürdés a csecsemőt gyengíti. Per­sze a fürdés szabályait be kell tartani, a fürdő 24—25 fokos, léghuzat nélküli szo­bában. 34—35 fokos meleg­vízben történjen. Mindig üres gyomorral fürdessük a . , .. , , , ... ,, csecsemőt, de a meleg víz­Az úgynevezett vitammos kremek általi-* bcn a pyermek ne tartóz- ban A, D és C vitnunt tartalmaznak. Ezek.. ,kodjon tovább 4_5 percnél, közül az A es a D vitamin zsírban oldódik 5 A f.-.-ix, ideiét hármelvik és így a kenőcsanyaggal a bőrbe felszívó--5 étkezés elé tehetjük. Külö- dik. E vitaminoknak azonban semmiféle, ag n<^n az ideges, nehezen al- bőrre gyakorolt hatása nincs. Hatásuk kizá-3 vó babáknál" szokás taná- rólag az alkalmazott kenőcs alapanyagától 6 csolni az esti, utolsó táplál­függ. A C vitamin pedig nem szívódik fel a» kozás előtti fürdetést. Az a bőrön át ^ fontos, hogy a fürösztés után Lényegében ugyanez a helyzet a hormo-J a csecsemő testét töröljük nokkal is. A hormonok kis mennyiségben is 4 szárazra, de ügyeljünk a ba- hatásos anyagok (akár csak a vitaminok) AzÁ ba érzékeny bőrére. Hideg hogy a szervezet egészére hatnak, azonban 3 vízzel a cs ecsemőt edzeni még nem jelenti szükségképpen azt, hogy a bőrre speciálisan hatnak, ha abba dörgöljük be A kísérletek azt mutatták, hogy hor­monoknak valóban nincs a bőrre fiatalító, ránctalanító hatása. A méhpempő a méhkirálynő-lárvát tápláló méhek fejmirigyének a váladéka. Többféle hormont és vitamint tartalmaz. A placenta EGY KIS FOGYÓKÚRA. nem szabad. Ne dörzsöljük a kicsi testét, inkább csalt itassuk fürdőlepedővel, maid beburkolva hagyjuk feküdni 5—6 percig, amíg az izza-dás elmúlik. Ezek azok a sza­bályok, amelyeket be kell tartani, ha azt akarjuk, hogy a csecsemő fürdés után fel­szintén hormon tartalmú. A méhpempő és^ frissüljön, a placenta-krém tehát tulajdonképpen hor-S Ami pedig a csecsemő ed- mon—krém. Rajuk is vonatkoznak a fent j zését illeti ezt mindig leve— mondottak. Hatásukat nem hormon tártál-^ gözéssel kell kezdeni. Az első muknak köszönhetik. időben a kis babát pelenka­, _ X váltások alkalmával, meg­Krémezzünk vagy ne krémezzünk? i felelő meleg szobában íég­$ füröszti ük pár percig. Eny­Felmerül ezek után a kérdés: van-e egyál­talán értelme az arckrémek használatának? A tudományos értekezlet erre egyhangú igennel felel. De — és ez a fontos — csak akkor; ha szükség van rá! w A száraz, vagy a zsíros bőr élettani egyen-* utcía’ súlyát helyreállíthatjuk a megfelelő krém-fo ® ^ ® mel. Minden bőrnek jót tesz, frissítőén hat a| ? j e. ^ megfelelő (száraz, zsíros vagy közömbös) 8 e e ßsegxo • krémmel való masszázs, mert élénkíti a bőr vérkeringését, ruganyossá teszi a bőrt. Emel­lett: a krémek használata szükségszerűen maga után vonja az arc rendszeres és ala­pos tisztogatását, ez pedig ugyancsak frissíti a bőrt. he időben 3—4 hetes, téli időben 8—10 hetes korában vigyük sétára. Enyhe téli napokon vi­gyük ki a kisgyermeket az Miért híztunk? Két oktból: az egyik a szükséglethez ké­pest magas kalőriafogyasztás, a másik a szervezet működé­sében beállott kóros elválto­zás. A túlzott kövérség feles­leges munkát ró elsősorban a szívre, gátolja a mozgást, s nem is látványos. A szerve­zet működési zavarából ke­letkező elhízás ellen egyedül diétával küzdeni eredmény­telen. Ilyenkor csak a gyógy­szeres kezelés és a diétázás együttesen hozhat javulást Ha azonban túltáplálás okoz­ta az elhízást, akkor megfen lelő étrenddel javíthatunk rajta. Igen fontos azonban, hogy ne legyünk türelmetle­nek. Ne kívánjuk néhány hét alatt helyreállítani meg­szokott testsúlyunkat. A soványító étrendben ke­rüljük a nagy zsír-, kemé­nyítő- és cukortartalmú éte­leket Elsősorban a zsírféle­ségeket, szalonnát és zsíros húsokat csökkentsük. Kerül­jük a tejszín, vaj és túl- zsíros sajtok fogyasztását is. Éle’münk kalória tartal­mának jelentős része kemé­nyítő és cukortartalmú anya­gokból, lisztből, hüvelyesből, rizsből és cukorral édesített élelmiszerekből származik. Ezekből keveset fogyasszunk. Ne engyünk sok kenyeret. Ebédhez, vacsorához egyálta­lán ne együnk kenyeret. A főtt tésztát, a magas cu­kortartalmú dzsemeket, lek­várokat a soványító étrend­ből teljesen hagyjuk ki. Kerüljük a sok folyadékot. A levont hagyjuk ki étren­dünkből. A soványító étrend, a zsír és szénhidrát dús éte­lek kizárása miatt, alacsony kalóriatartalmú. A csökkent kalóriafelvétel mellett az­tán a szervezet kénytelen sa­ját felesleges megnövekedett zsírkészletét elégetni. A fe­hérjeszükségletet azonban mindenképpen elégítsük ki, hogy a szervezet ne legyen kénytelen saját test-fehérje készletét felhasználni. A szükséges fehérjét sovány hú­sok, halak, tojás, zsírszegény sajt és túró szolgáltatják. A húsokat úgy készítsük, hogy lehetőleg kevés zsírt szedje­nek magukba. Különösen al­kalmas erre a főtthús. Lágy­tojást, keménytojást és tü­körtojást együnk és ne zsíros rántottét Igen előnyösek a főzelékfé­lék. Kalóriatartalmuk vi­szonylag alacsony. Sok rost­anyaguk fokozza bélmoz­gást, s a béltartalom gyor­sabban kiürül, s a tápanya­gok felszívódása tökélete­sebb. A főzelékféléket ne rántsuk be, a rántás ugyanis erősen növeli a kalóriatartal­mat. Akkor járunk el célsze­rűen, ha a zöldségféléket megfőzzük sós vízben és ke­vés vajban megforgatva, tá­laljuk. A soványító étrendbe jól beillik a gyümölcs. Főképpen a savanyú vagy nem túl édes gyümölcsök fogyasztása aján­latos. Igen jó az alma, ma­gas rcsttartalmával az emész­tést szabályozza. Kerüljük a magas cukortartalmú, kaló­ria dús gyümölcsöket, első­sorban a szőlőt. Példaképpen közöljük né­hány kalóriaszegény étel el­készítési módját. A szakemberek véleménye tehát az, hogy bár nincs birtokunkban ezidőszerint olyan csodaszer, amely a bőr ráneosodását meg­akadályozná, (hiszen ez a velejáró jelenség a szervezet öregedésével) a helyes bőrápolás­sal (akárcsak a testedzéssel az egész szerve­zetet) hosszú ideig jókarban tarthatjuk ar­cunk bőrét. Megajándékozott lovak A chicagói állatvédelmi egyesület ünnepséget rende­zett, amelyen összegyűjtötte a város öreg lovait. A »»vendé­gek« vacsorára sárgarépát kaptak. Amikor elérkezett az ajándékozás pillanata, rájöt­tek, hogy kevesebb az aján­dék, mint a meghívott. Ennek ellenére 12 ló sorshúzás útján gyönyörű új takarót kapott. HASZNOS TUDNIVALÓK... A téli időben elkerülhetjük ; ablaküveg homályosodását, i az ablakmosó vízbe egy- ;t csepp glicerint teszünk, egóvhatjuk az ablaktáblákat fagyástol is, ha 10 gr. glice- nt fél liter alkohol és né- iny csepp borostyánkő olaj- 1 összekeverünk és azzal az jlakot bedörzsöljük. A nyúl húsa igen ízletes sz, ha nem frissen kerül fe' ilgozásra. Természetesen adászaton elejtett nyulat 1 ;11 belezni és a belseje: ossuk ki ecetcsvízzel mielőt: ^pácolnánk vagy megfő ink. A lőtt nyulat néhánj apig tanácsos az éléskamra- an felakasztva tartani. Az élesztő hiánya. Nem min- ig kaphatunk friss élesztőt mikor akarunk. Az éleszti •isseségét hosszabb időn ke isztül megőrizhetjük, ha £ •iss élesztőt ugyanannyi bú- »ú liszttel elmorzsoljuk é? íegszilárdítjuk. Ezt aztán te- yük bele pléh-dobozba, van ögrébe, de a bögrét taka: ak le és száraz helyen tart ik. Az angin kezelése. A to em bújik keresztül az ani­on, ha az angint az aláb’ Mattal kikeményítjük: vias? s finomra reszelt fehér szar ant felolvasztunk és langyc an egészen vékony rétege énünk belőle az angin bels ldalára. A burgonya haszna, A kifői urgonya levét fölhasználhat ak ablak, tükör, bútorok tisz ítására. Igen jó a burgonyái z eveőszközök tisztítására if v ruhafestésre használt edénj zépen kitisztul, ha burgonya iéjat főzünk benne. Zsírfolt a padlóban. Ha a ladlóban zsírfolt, vagy olajoí olt van, tegyünk a foltra kré- aport, vagy agyagot, amely a síradékat magábaszívja. Ha riss a folt, úgy szappanos ággal vagy szalmiákszesszel 5 kisurolhatjuk a padlóból a Olajos edények tisztítása. Ha már kiöntöttük az olajat az edényből, töltsük meg félig fahamuval. A hamut jól össze- ázzuk; az edényben és azután félóráig állni hagyjuk, hogy jól magábaszívja az olajat. Azután a hamut kitakarítjuk belőle és az edényt melegvíz­zel jól kimossuk. Egész életében csipesszel tépte ki szak állát A jugoszláviai Koprivnicá- borotvát, hanem egy különle- ban nemrég halt meg Tomo ges facsipesszel tépdeste ki Krapinec, öreg parasztember. Krapinec messze földön híres volt különös »-borotválkozásá­ról«. Az öregember ugyanis soha életében nem használt szakállát. Példáját próbálták követni, tudtak kitartani a eljárás mellett. többen is de nem fájdalmas Kelkáposzta angolosan majoránnával: Hozzávalók 30 dg kel, 1 dg vaj, 2 evőkanálnyi tejfel, majoránna, kömény­mag. A kelt sós, köménymagos, kevés majoránnával ízesí­tett vízben puhára főzzük. Leszűrjük, s leöntjük a felmele­gített tejfellel kevert vajjal. Sajtoslepény: Hozzávalók: 2 drb tojás, evőkanálnyi tej, 2 drb reszelt sajt, só. A tojásokat felverjük $ beleöntjük a forró, egy kanál tejjel megnedvesített serpenyőbe. Mindkét oldalán hirtelen megsütjük, majd tányérra borítjuk, sajttal meghintjük és összecsavarjuk. Forrón tálaljuk. Zöldséges halszelet. Hozzávalók: 15 dg halszelet, 12 dg vegyes zöldség, 1 dg vaj, ecet, egész bors. A vagdalt vegyes zöldséget sós, kissé ecetes vízben megpuhítjuk, beletesszük a halszeletet, s 10 percig együtt főzzük. A halat kiemelve a zöldséget leszűrjük, tányérra rendezzük, rátesszük a halat, s a vajjal meglocsoljuk. Tojásfészek. Hozzávalók: 1 drb tojás, 0,3 dg vaj. Por­celáncsészébe vagy kis tűzálló tálba beletesszük a parányi vajat, s vele ecsettel kikenjük az edényt. A tojásfehérjét habbá verjük, az edénybe halmozzuk, közepébe kis vájatot vágunk, s beletesszük egészben a sárgáját. Kissé megsózzuk, sütőbe téve pár percig sütjük. Diétás natúrszelet: Hozzávalók: 10 dg hús, 1 dg zsira­dék, 0,5 dg íiszt. A hússzeletet kiverjük, megsózzuk, egyik oldalát csipet­nyi liszttel meghintjük. A zsiradékot felforrósitjuk, bele­tesszük a szeletet, mindkét oldalán hirtelen átsütjük, majd kevés vízzel fedő alatt puhára pároljuk. ***Y»T»YTTV»Y?fVVTVTTYTTfTVTVT»YVf»Tfrf»»»V»r»T»YT»VVTYTVTTTV1'YYt»?YYTM1 * YYY YYVfTYTYTTYYTTTTTTYTYYYYYYYYYYTYYYf f YYYYYYYTYYTTVYYTTTYVYfYTYYYTYTYTTYYYYTTTTYM TÉLI SPORTOK - ORVOSI SZEMMEL A mozgás — életszükséglet. Nem csökken mozgásszülcség- iotünk télen sem,, csak éppen aehezebben tudjuk kielégíteni. a téli sportok gyakorlása zonban nemcsak a mai szó­ja znál atban szokásos »»edzés« megvalósítását jelenti, hanem . régiek »»edzési« fogalma is. restgyakorlással is edzhetjük restünket, de a levegő, a napfény, a klí- mahatás mind olyan beha­tások, amelyek megfelelő­en »adagolva« nélkülözhe­tetlenek a szervezet jó erőben tartásához. Ez a nézet eddig még nem arjedt el eléggé a köztudat- an. Ezt mutatja egyik sport- rvosi tanácsadásunk történe- e, amelyik a közelmúltban olyt le a követezőképpen. Az gyik általános iskolába járó 0 éves tanuló szülője keresett el bennünket és elpanaszolta, logy fia tanítás után 2—-3 órát ölt kint a hidegben játékkal, portolással. Mire hazatér, ki­ürült, kiizzadt, sokszor liheg­je, fáradtan ül le vacsorázni. Jjabban még régi szokását, az ágyban való olvasást is el­hagyta, mert lefekvés után rögtön elalszik. A szülő azt kérte, hogy mondjunk jó érveket, amelyek -.egítségével lebeszélheti gyer­mekét a »rossz« szokásról. Először megkérdeztük a szü­lőt, milyen tanuló a fia. Ami­kor megtudtuk, hogy a gyerek jeles eredménnyel végzi mun­káját es mindig először a lec­két tanulja meg, csak ezuián megy el barátaival, a szüli számára váratlan vélemény: adtunk. Nézetünk ugyanis az volt, hogy a íiu nagyon he­lyesen járt el, ha tanulmányai­nak befejezése után 2—3 órát tőit a szaaad levegőn. Ez nem­csak jó, hanem valósággal életszükséglet a szervezet szá­mára. A meglepett szülő valóságos kérdésözonnel halmozott el, mire kifejtettük, hogy a gye­rek fizikuma, egészségi álla­pota kedvezően fejlődik a fu­tás, labdázás, korcsolyázás lestgyakorlatai révén. A hidegtől, megfázástól valc rettegés elnávítására rámutat tunk, hogy éppen a szabad levegőn való hú- zamosabb tartózkodás ed­zi a szervezetet és teszi ellenálló képessé náthával, köhögéssel, különböző hu­rutom megbetegedésekkel szemben. Ehhez járul a napsugárzás hatása is, bár ilyenkor csak a bőrfelület aránylag kis részét éri. Hosszúra nyúlt be­szélgetésünk végén a szülő felvetette, vajon a maga szá­mára nem lenne-e előnyös a téli rendszeres séta megkez­dése. Többre nem tud vállal­kozni, mert sohsem sportolt, Igennel válaszoltunk és biz­tosi .outuk őt, nogy leino cinek tulajdonkeppen eppen úgy tzuksege van erre, mint a a/ermennek. uz a ueszélgetés is felhívta j. figyelmünket arra, hogy nem öreggé közismert az edzes reg. foganna, vagyis a termesze, erőinek; napieny, levegő, víz, klimanauás erieK.es szerepe a szervezet erőnlétének fejlesz teseben, egészségi áilapocuna lenn tar tásáoan es növelése- oen. 'felen szükség van erre, hiszen rendszerint többet tar „ozkodunk zárt helyiségben, aunt pl. nyáron. Azt is hozzá kell tennünk, rogy a hideg levegő edző ha­jasa különösen énekes. Ehhez ormészeiesen az is szükséges, iogy az időjárásnak megfelelő jgyen öltözködésünk. Nem .zabad könnyelműen öltözkóa ni, mert ez valóban elősegíthe­ti a megfázás, reumás, huru tos megbetegedéseket, azonban a túl sok meleg holmi éppen úgy zavarja a szervezet ho Háztartását és hasonló meg oetegedéseket okozhat, mint t niányos felöltözés. Mindenkinek ajánlhatjuk £ napi fél, egy órai sétát. Ennek is meg van azonban a maga szabálya. Már évtizedek óta kidolgozták egyes formáit és a módszert »terrén-kúxának« nevezték el Első szabálya, hogy a séta ne szolgáljon lehe­tőleg más célt (bevásárlás, stb.). Ez lehetővé teszi az ideg­rendszer, az izomzat megieie- .o »»efiazitasát« es ezzel való­sul meg a italunk mar színié szállóigévé vált »aktív pihe­nés«. i ártsuk be a fokozatosság elvet is. Kezdetben ke- ny cimescn es aituyit sétál­junk, amennyi jotestK. Később fokozni lehet a tem­pót és a távolságot is. A séta --redmenyesseget növeli, h<* • an módunk sík terep helyeve nnelkedon sétálni. A sétát azok is felhasznál­hatják, akiknek egészséget va­lamely lezajlott ibetegseg érin­tette, szívük, tüdejük, vagy más szervük károsodott Ilyen­kor azonban különösen gon­dot kell fordítanunk a fokoza­tosságra. A terrenkúra meg­kezdése előtt feltétlen kérj ki a kezelőorvos tanácsát Jgyancsak különleges felsze­relés nélkül indulnatunk ki- .ebb-nagyobb túrára. Hazánk- ián az ország valamennyi te­rületén tataiunk aránylag tönnyen megközelíthető ki- ánduló- és túrahelyeket, ba- átságos menedékházakat, -iyenkor a testmozgás és a jó, friss levegő edző értékéhez a klímahatás változása is járul. Nagyon népszerű és egész­séges a korcsolyázás. A ritmikus, ismétlődő kor­csolyázó mozgások nem­csak az izomerőt, álló­képességet fejlesztik, ha­nem az izom- es egyen­súlyérzést is növeliK. Gyakorlott korcsolyázókban a gyorsaság fizikai képessége ts fokozódik. Hasonlóan ked­vező a hatása a sízésnek is, amely ezenkívül egyesíti ma­gában a természetjárás elő­nyeit is. A szánkózás csak látszólag .eszi passzívvá a sportolót, hi­szen a szánkót is fel kell húz­ni a lejtőre, a lesikláshoz jó Jgyensúlyhelyzet és izomérzék szükséges. Mindehhez járul a természet erőinek edző, egészségfejlesztő hatása. A téli sportok veszélyeit (megfázás, sérülés stb.) ki le­het kapcsolni, ha kellő körül­tekintéssel öltözködünk és nem vállalkozunk nagyobb telje­sítmény elvégzésére (sízők, szánkózók tudásuknak és pil­lanatnyi kondíciójuknak meg­felelő lejtőt választanak stb.), mint amelyre képesek va­gyunk. A téli sportok lehetővé te­szik szervezetünk erejének, edzettségének fejlesztését, egészségi állapotának megőr­zését. Az óvodás gyermektől az idősebbekig (a korhatár rela­tív) mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb for­mát . Éljünk minél gyakrab­ban a téli sportok adta ked­vező lehetőséggel!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom