Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

Szerda, 1058. január 28. 5 SOMOGYI NfPLAr Egyre többen találnak vissza a szövetkezet nagy családjába Az ellenforradalom 1956. ok- tábor 23-án kezdődött és más­nap már lángban állt a nágo- ost Szabadság Tsz szalmakaz­la. Eae» az estén még két ter- melősaövetkezet takarmány- teazlái gyújtották fel a járás­ban. A. lobogó lángok fénye gya­nús, sötét alakokra vetődött, akik a jó ég tudja honnan — raict a dögbogarak a tetem körül, minden faluban meg je­lentek. Nagy hangon bejelen­tették, hogy vége a pártnak, falun pedig vége a termelő- saövetkezeteknek. Ezért leg­okosabb lesz széthordani min­dent a legutolsó szalmaszálig. Mivel a helyi kulákok és egyéb ellenfonradalmár ele­mek buzgón segítettek — no, meg egyes »szerző« természe­tű fez-tagok is a kapanyél he­lyett az alkalmat ragadták meg — két szövetkezet kivé­telével valóban szét is hord­tak mindent, ami megmozdít- h«té volt. A józanabb fez-ta­baka* legjobb esetben verés­sel fenyegették meg, de akadt olyan is, mint idős Juhász Jó­zsefeié Nágocson, aki azt aján­lotta: »fel kell akasztani azo­kat, akik benn akarnak ma­radni a termelőszövetkezet­ben!« Ezek után kénytelenek voltak »önként« szétmenni ások a fcsz-ek is, amelyek 6—7 év alatt milliós értékeket hordtak össze és a legjobb úton voltak ahhoz, hogy túl­haladják a középparaszti élet­színvonalat. A tabi járásban 1956. decem­ber 31-én két termelőszövet­kezet működött, a torvaji Tán­csics és a szorosad! Uj Elet. Összes területük 280 kh. Állat­állományuk 14 szarvasmarha, 7 ló és néhány sertés. Ennyi maradt a járás 56 tsz-éből. A szocializmus ellenségéi diadalmámorban úsztak. Az öröm azonban túl korai volt. A legharcosabb kommunista és pártonkívüli volt tsz-tagok umnkához láttak. Az eredmény nem maradt el. Egy évvel később, 1957. decemberének végén már ezt mutatja a járási statisztika: tomreiőszö vetkezetek száma 21, termelőszövetkezeti cso­port 1, szakcsoport 4, mezőgaz­dasági társulás 3. A termelő- s *5 ve Ékezetek tagjainak szá­ma 543, ebből zárszámadás alatt lépett be 109 fő. A fez­ek összes területe 5843 kh., eb­ből szántó (tszcs-ével együtt) 4683 kh. Ez a járás szántóte­rületének 9 százaléka. A szö­vetkezetek közös állatállomá­nya: szarvasmarha 287, ebből tehén 130, sertés 214, ló 116, juh 555 darab. A tez-ek összes vagyona 19 558 289 forint. A sajat erőből tavaly végzett be­ruházás értéke 2 891 573 fo­rint. így pl. a kapolyi Szabad­ság zetort és egy vontatót, a töröfckoppányi Rákóczi zetort, a tabi Kossuth zetort és új 3,5 tanítás teherautót vásárolt. Egy munkaegység átlagos érteke a járásban 62,40 forint. Esen belül a gamási Kossuth 77,45, a kányái Alkotmány 70 forint értékű részesedést osz­tott. Természetbenieken kí­vül a kapolyi Szabadság 22,70, a szorosadi Uj Elet 13,38, a torvaji Táncsics 14,70 forint készpénzt adott minden mun­kaegységre. E számadatok saép előrehaladást mutatnak. Különösen szembetűnő az a fejlődés a karádi Búzakalász Tsz-nél, ahol az alapító 16 tag­gal szemben ma 58 tag van. Minden taggyűlésen 3—4 csa­lád .kéri felvételét. A nágoosí Rákóczi Tsz-ben nyolc -hónap alatt 18-ról 42-re növekedett a taglétszám. A scxmogymegy- gyesi Béke két hónap alatt 11- riíl 22-re emelte tagjainak lét­számát. Ezeken kívül is szá­mos tsz-ünk van, ahol állan­dóan vannak belépők annak ellenére, hogy nem vesznek fel mindenkit. Most pedig Tengődön megalakult a járás huszonkettedik fez-e, 15 tag­gal 150 kh. földterületen. Az 1958-as tervkészítés további fejlődés alapjait rakja le. Javult a vetésszerkezet összetétele. Különösen a pil­langós és abraktakarrnányok területe növekszik. Fokozódik a műtrágyahasználat. A kapo­lyi Szabadság 200, a somogy- meggyesi Béke 110, a török- koppányi Rákóczi 90 kg mű­trágyát használ fel ,kat. hol­danként. A járási átlag 75 kg felett van. Emelkedik az istál­lótrágya felhasználása is, bár ezen a területen még sok a kívánni való. Az állatállo­mány további növelése mind a bevételek fokozása, mind a talajerő biztosítása céljából kívánatos. 1958 végére nem lesz a járásban egyetlen olyan fez sem, ahol ne lenne közös állatállomány. Jelenleg három ilyen szövetkezet van, — ezek az újabbak. Öt termelőszövetkezet tervé­ben szerepel zöldtrágyázás is. Ezt a módszert sajnos, nem eléggé alkalmazzák még, pe­dig igen jó eredményeket ho­zott már, ahol kipróbálták. Nem végzett kielégítő munkát a járási tanács mezőgazdasági osztálya sem ennek népszerű­sítésében. A tarlóhántás utáni zöldtrágyázás minden tavaszi vetésű növény alá alkalmaz­ható — és még most sincs ké­sőn pótolni a tervezési mulasz­tást. Termelőszövetkezeteink már most szerződést kötöttek a gépállomásokkal a legfonto­sabb gépi munkákra. Pártszervezet a járás 8 ter­melőszövetkezetében van. Ahol megvan a jó együttműködés a pártszervezet és a tsz-vezető- sége között — mint Karádon, Kapolyon, Somogymeggyesen, —, ott szemmel láthatóan na­gyobbak az eredmények. A kommunisták többsége példa­mutató munkát végez a terme­lésben és a még egyénileg dolgozó parasztok megnyeré­sében. Sajos, még vannak oél- dák az ellenkezőjére is. A szo­rosad'! Uj Életben nincs párt­tag. Nyilván ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyetlen kívülál­lót .sem vettek fel egy év alatt, holott ez a járás egyik leg­jobban megalapozott termelő- szövetkezete. A nágocsi Uj Hajnal Tsz-ben dolgozó kom­munisták hibás nézetei ugyan­csak gátolják a tsz feife^ésőt. A belépni szándékozóktól — akár visznek be földet és állatot, akár nem — annyi ke­nyér- és takarmánygabonát, valamint szálas takarmányt követelnek, amennyi a szö­vetkezetben jut egy-egy tag­ra. Ez a mennyiség értékben mintegy 12—13 ezer forintnak Selel meg, amennyit nem­hogy az agrárproletárok, de még sok szegényparaszt sem tud beadni. Mindez azt jelen­ti, hogy gyakorlatilag csak a úímódú parasztok gondolkod­hatnak a belépésre. E szövet­kezet tagjai elfeledik, hogy ag­rárproletárok, szegényparasz­tok voltak, ív a párt és az ál­lam hatalmas segítsége tette számukra is lehetővé a meg­gazdagodást. Itt és a tabi Má­jus 1 Tsz-ben olyan nagy terület jut egy-egy családra, hogy azt idegen segítség nél­kül nem lehet megművelni. Érdemes ezen elgondolkodni, és még időben változtatni a hibán. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a járási pártbizottság sem figyelt fel időben ezekre a tünetekre és nem adott segítséget a hibák megszüntetéséhez. Az említett hiányosságok el­lenéire a járás tsz-ei egészsé­gesen fejlődnek. Napról nso­ra világosabb, hogy az ellen­forradalom állítása, amely sze­rint csak az erőszak tartotta össze.. a termelőszövetkezete­ket — hazug rágalom! Éppen ellenkezőleg áll a helyzet! Az erőszakos fenye­getésekkel szétkergetett ter­melőszövetkezetek gyakran még a legcsekélyebb segítsé­get sem kapták meg a járási szervektől, mégis újjászerve­ződtek. Erőszak és megfélem­lítés valóban létezik, de ez egészen máshonnan fenyegeti a tsz-be igyekvő parasztokat, így pl. Bábonymegyeren 14— 15 család készül a termelő­szövetkezeti megalakítására. Lukács Lajos, aki az ellen- forradalom alatt a »hőzongők« egyike volt, megfenyegette Harmath Gyulát, hogy »lesz gondunk azokra a piszkokra, akik megint tsz-t akarnak csi­nálni.« Kovács József — aki­nek fia rendőr — hasonlóan támadt rá Mészöly János 7 holdas parasztra. Ilyenfajta fenyegetőzéssel találkoztunk Tengődön, Somogyegresen, és Bedegkéren is. Egyes hangos- kodóknak nem ártana eszébe juttatni, hogy érvényben van az a törvény, amely a tsz-el- lenes uszítást bünteti. Egyes jómódú emberek görcsösen ragaszkodnak az olcsó nap­számhoz, a harmados kapá­láshoz és hát aratni való is akad még tizedikért. Ezért fe­nyegetőznek és hazudoznak, hogy húszezer forintot kap, aki megszervezi a tsz-t. A hazugságnak egyi*e kevesebb bitele van, de az ijedősebb embereket ideig-óráig vissza lehet tarta­ni a régein felismert helyes úttól. Szabó Lajos 13 holdas dolgozó paraszt is ezért nem mer belépni a bábonymegyeri alakuló termelőszövetkezetbe, annak ellenére, hogy tökélete­sen meg van győződve a kö­zös gazdálkodás előnyéről. Az ellenség pillanatnyilag félre­vezetheti, elijesztheti a sze­gé nyp arasztolcat is a terme- 1 ^szövetkezetbe való belépés­től. Párttagjaink, tanácsi szer­veink kötelessége újból és újból türelmesen megmagya­rázni pártunk és kormányunk mezőgazdasági politikáját, is­mertetni kell mindazt a nagy­mérvű segítséget, amit álla­punk a szövetkező parasztság­nak nyújt. Emellett kötelessé­günk leleplezni a gáncsoskodó ellenséges elemeket, s ha kell, a törvény szigorával is el­járni ellenük. Az elmúlt gazdasági évben nem volt ritka az olyan ter­melőszövetkezeti család, ame­lyik 30—35 ezer fórint jövedel­met ért el a közösben. Ezt a iövedelmet könnyebb munká­val. kevesebb gonddal sze­gezték, mint igen sok egyéni r:araszt a maga 15—18 ezer forintos jövedelmét. Ezenkí­vül biztosított nyugodt öreg­ség vár a tsz-tagokra. Kell ide erőszak? Nem, nem kell . és nem is karülhet sor rá. A tabi járás dolgozó paraszt- íai közül egyre többen talál­nak vissza a helyes útra — a ‘■ermelőszövetkezet nagy csa­ládjába. Erőnkhöz mérten se­gítjük őket. TORMA ISTVÁN, az MSZMP Tabi Já­rási Bizottságának me­zőgazdasági osztályve­zetője. Lengyelország kulturális kapcsolatai 1958-ban A tervek szerint az új évben kibővítik Lengyelország kül­földi kultúrkapcsol atait. Az eddiginél több lengyel művész lép fel külföldön és több kül­földi művész Lengyelország­ban. Harminc lengyel képző­művészeti kiállítást rendeznek az ország határain kívül, eb­ből húszat a nyugati országok­ban. Lengyelországban 36 ki­állítást rendeznek 25 ország, köztük nyolc szocialista ország képzőművészetéből. A külföldi együttesek közül előrelátható­lag vendégszerepelni fog Len- gyelországban Obrazcov báb­színháza, a moszkvai Szati­rikus Színház, a moszkvai Nagy Színház balettje, a cseh­szlovák Burian Színház, az olasz Visconti-, a londoni Ol Vic-színház, Párizsból Bar­rault vagy Marceau együttese, továbbá a New York City-ba- lett és valószínűleg a Sandlers Wells-balett. FÉLIDŐBEN... Először az NB III-ról Esztendők óta hiábavaló volt az óhaj, pedig érveltek mellette azok, akik a korábbi tapasztar latokból tudták, hogy az NB III. megszüntetése milyen súlyos kárt, milyen nagy visszaesést je­lentett a labdarúgó sport szá­mára. A segélykérő szavak azon­ban süket fülekre találtak, s mindannyiszor meg kellett elé­gedni az elutasító válasszal, azokkal az »ellenérvekkel«, ame­lyek azt mondották, hogy nlnca pénz az NB III-ra. A félév mér Lehetne ezt vizsgálgatni or- rjzágos viszonylatban Is, akkor is megállapíthatnánk ez állítá­sunk igazát. Ha azonban csak szükebb hazánkban, a délnyugati kerületben vesszük bonckés alá a Nemzeti Bajnokság III. osztá­lyát, akkor is pontos tükörképet kapunk. A délnyugati NB Ill-ban egyaránt megtaláljuk mindazokat az erényeket és hibákat, ame­lyek Jellemzik az NB III. fél év alatt megtett útját. De a színvonal emelkedés meg­érné az áldozatot — hangoztat­ták ismét érvként az NB III. hí­vei, akiknek a szeme előtt ott lebegett, hogy lassan már-már az unalomba fúl mindenütt a megyei bajnokság. Végre 1957-ben megszületett az NB III., amelynek fél esztendős tapasztalatát próbáljuk összegez­ni, mielőtt számbavennónk NB III-as csapatainkat. lege kedvező Nem volt zökkenőmentes ez az út. Az a bizonytalanság, amely 1957-ben az egész magyar spor­tot Jellemezte, rányomta bélye­gét a labdarúgó NB III-ra is. Em­lékezetes. hogy milyen vita dúlt altöi ül, hogy a szerzett jogok, vagy a tavaszi kétfordulós baj­nokság alapján döntsék el a fel­jutás kérdését. Helyesen, ez utób­bi álláspont győzött. Meghozta az INB III a várt színvonal emelkedést ? Mi itt vitába kívánunk szállni azokkal, akik azt állítják, hogy máris komoly színvonal emelke­désről győződhettünk meg. Vé­leményünk szerint ugrásszerű színvonal Javulásról nincs szó az NB III. esetében, sőt Kaposvárott láttunk néhány olyan mérkőzést is, amely színvonal tekintetében bizony semmiben sem különbö­zött egy jó megyei I. osztályú mérkőzéstől. Az a tény azonban, hogy az NB Ill-ban már az első esztendőben a megyék legjobb­jai vesznek részt, mégiscsak mintegy garancia arra, hogy a jók egymás között még jobbakká válnak. Mert hisz nem vitás, hogy jobb felkészülésre, nagyobb erőfeszítésre készteti például a somogyi csapatokat is az. hogy a nagyszerűen szereplő bajai, pécsi, « vártnál Jobban ssereplő tolnai és kanizsai csapatokkal kell mérkőzniök. Mint elöljáró­ban mondottuk, valóban mór igen unalmasak voltak az »örök rangadók« a megyei bajnokság­ban. Nem vitás, hogy az NB III. új szint, friss vérkeringést je­lentett. Állítjuk, hogy a színvonal esztendőről esztendőre emelked­ni fog. Akik ellenezték az NB III-at, azok arról a nagy anyagi meg­terhelésről szónokoltak, amely költségtöbbletben kétségkívül meg is mutatkozik. Féltették az NB III-as labdarúgó csapatokkal rendelkező sportkörök többi szakosztályait 1957 kezdeten úgy látszott, hogy van Is ez utób­biaknak okuk az aggodalomra, mert a »futball-lázba« esett Csur­gó is például könnyű szíwe-l eresztette szélnek atlétáit. Most, ahogy azonban egyre inkább normális mederben folyik a sport. Csurgón és másutt is rájöttek, hogy az NB III. nem mehet a többi sportágak rovására, (Nagy­atádon nem is ment.) Az anyagiak miatt ággódók nem tőlünk, hanem a mérkőzé­sek közönségétől kaptak választ. Csurgón a korábbi 200—400-as nézőszámmal szemben 800—1100 néző volt Jelen a mérkőzéseken. Nagyatádon egész idényben nem volt ezren alul a látogatók szá­ma. Pedig a megyei mérkőzése­ken itt is csak rendszerint fele ennyi néző szekotit megjelenni. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy kormányzatunk a sportolóknak biztosította az 50 százalékos vas­úti utazási kedvezményt, akkor láthatjuk, hogy ha növekedtek is a terhek, a sportköröknek van azt miből feciezniök. Való igaz. hogy városokban, nemcsak Ka­posvárott, hanem Pécsett és Nagykanizsán is más a helyzet. De az NB III. eredeti célkitűzése nem is az volna, hogy az NB li­es csapatok mögött a városokban garmadával nőjenek fel az NB III-as együttesek. hanem az. hogy a megyei labdarúgó csapa­tok és a Nemzeti Bajnokság II. osztálya között megszűnjék a korábbi nagy lépcső. Az a hatalmas szintkülönbség, amely korábban fennállott. Jól ismert Somogybán. Mi láttuk, hogy a könnyűszerrel bajnoksá­got nyert K. Kinizsi milyen ne­héz körülmények között, sok-sok erősítés után alig-álig tudott megkapaszkodni az NB Il-bein. Az NB III. bajnoknak, úgy véljük, kisebb lesz a lépcső. Es a Kini­zsi esete még a jobbik volt. Mert jól ismert Kaposvárott a nagy mányokiak példája is, ahol a lel­kes bányászcsapat esztendőkön át megyei bajnokságot nyert. Az osztályozókon nem egy esetben egy góloi elcsúszott, s aztán kezdhette mindig újra elölről. Ha másért nem, akkor ezért, vagyis az osztályozók kiküszöbö­léséért fenn kell tartani az NB III-at. Mellette szól a várható na­gyobb színvonal emelkedés. a közönségnek a ragaszkodása, és talán legeslegelsősorban labdarú­gó sportunk érdeke. Ellene all* valami. Az, hogy a fegyelem még nem szilárdult meg kellőképp, hogy aránylag sok volt a sport­szerűtlenség és kiállítás (de pél­dául Csurgó és Nagyatád csapa­tából senkit sem állítottak ki a* őszi fordulóban). Mást nem la igen tudnánk felhozni. A mérleg tehát azoknak a Javára billen, akik az NB III. mellett szállnak síkra. Ezért kell ragaszkodnunk továbbra is az NB Ill-hoz mint olyanhoz, amely egyik nélkülöz­hetetlen láncszeme labdarúgó sportunk egészének. Amelynek megszüntetése, avagy esztelen megnyirbálása nem efőre-, hasiéin visszalépést jelentene a fejlődé* útján. Kovács Sándor Oz országos labdarúgóértekezlet előtt szeretnénk hallani a SLI1SZ állásfoglalását Január 25. naqyfontossáqú dá­tumnak íqérkezik a maqyar láb- darúqás történetében. E napon tartja az MLSZ országos labda­rúgó értekezletét a fővárosban, amelyen valamennyi megyei al- szövetség képviselteti maqat. (So­mogy megyét dr. Cziráki Ferenc elno« és Péter János főtitkár képviseli.) Ez az értekezlet lesz hivatva dönteni több nagyfontos­ságú kérdésben, így az utóbbi időben sokat vitatott NB 1/B, az NB II. és az NB III. csoportok száma ügyében is. Véleményünk szerint az MLSZ helyes időpont­ban veti fel ezeket az országos problémákat. Most, a labdarúgó bajnokság szünetében még nincs késő lerögzíteni egy helyes ál­láspontot. Olyat, amely remélhe­tőleg most már nemcsak egy-két esztendőié, hanem akár hosszú évtizedekre Is lerakja labdarúgó rendszerünk alapjait, rendezi a hosszú évek óta vajúdó bajnoki rendszerünk kérdését. Helyeselni tudjuk azt is, hogy az MLSZ elnöksége hallani akar­ja a vidék szavát is és éppen ezért minden megyéből két-két személyt meahívott a tanácsko­zásra. Jelentős lépés ez labdarú­gásunk lenfAbb iránvitó szervé­nek életében, mert bizony a múlt­ban a vidék nemigen jutott egy- egy ilyen naqyfontossáqú kér­désben szóhoz. Nem elég azonban csak Jogot szereznünk ahhoz, hogy elmond­juk a véleményünket, hanem él­ni is kell a lehetőséggel. Erre szeretnénk felhívni a Somogy megyei Labdarúgó Aiszövetség elnökségének figyelmét, s azt vár'ük, hogy az országos labda­rúgó értekezletre utazó képvise­lők a SLASZ elnökségének hatá­rozott állásfoglalásával lesznek útra bocsátva Budapestre. Milyen legyen ez az állásfog­lalás? Olyan, amely megszabja az utat, amelyet követni kell. A sport szeretetélől fűtött labdarú­gó vezetőinknek, mielőtt a kül­döttek útra kelnek, mérlegre kell tenniök nemcsak a megye, ha­nem az országos labdarúgó ér- d© [^0©t IS. Mit látnánk mi a leqjobb meg­oldásnak? Azt, ha a SLASZ veze­tői is magukévá tennék a fejlő­dést biztosító javaslatok közül azt, amelyik a legjobbnak lát­szik. A mi véleményünknek már hangot adtunk. Síkraszálltunk az NB l/B. megvalósítása mellett. Állásfoglalásunkkal egyetértett a magyar sportszaksajtó, a Nép­sport Is, amely vitazáró cikkében két ízben is lapunkra hivatko­zott. Szerintünk az NB 1. mögött egycsoportos, 18 csapatból álló NB l/B„ kétcsoportos, idén 20, maid fokozatosan 18-ra csökken­tett NB II. legyen és ezek mögött nyolc NB III. csoportban küzdje­nek a csapatok a Nemzeti Baj­nokságban. A további lépcsőfok lefelé a megyei I., II. osztály és a Járási bajnokságok I., II. osz­tálya kellene, hogy zárja a sort. Helyes lett volna, ha a SLASZ- vezetők már korábban kinyilvá­nították volna ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat. Szívesen ad­tunk volna helyet akár egy ezzel kapcsolatos vitának is. Miután azonban erre már mód nincs, azt szeretnénk, ha a SLASZ lapun­kon keresztül tájékoztatná a me­gyei labdarúgó közvéleményt, milyen álláspontot képvisel a Ja­nuár 25-i országos labdarúgó ér­tekezleten. Függetlenített sportemberek látják majd el a járási és városi sportfelügyelői teendőket is A magyar sportélet egyensú­lyának végleges holyrobillewtóse terén megszületett az egyik leg­nagyobb Jelentőségű intézkedés, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának törvényerejű ren­deleté sportéletünk átszervezésé­ről. E rendelet alapján létrejött a Magyar Testnevelési és Sport Tanács, mint a magyar sport legfőbb irányító szerve. Nyitva maradt azonban továbbra is egy' olyan fontos kérdés, amelyre gyors és megnyugtató választ várt nem kis aggódással min­denki, akinek szívügye a falu sportja. Régóta cikkezünk már a járási f ílggetlenített sportvezetők miatt. Számo9 esetben konkrétan mu­tattunk rá, hogy gazdátlan ma­radt a falusi sport, amely nélkül pedig nem képzelhető el hazánk­ban az igazi tömegsport megte­remtése. És a kérdésro Itt van a megnyugtató felelet. A magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány 4/1958/1. 12. számú tör­vényerejű rendelete, amelynek végrehajtási utasítása a többek között a következőket tartalmaz­za: A járási és járási jogú városi testnevelési és sport tanács el­nöke. mint az illetékes tanács végrehajtó bizottságának alkal­mazottja, egyben ellátja a sport- felügyelői teendőket is. A 10. paragrafus 3. bekezdése tehát nemcsak a járási, de a já­rási jogú városi tanácsok (Ka­posvár) székhelyein is biztosítja a függetlenített sportfel ügyelőt. A január 12-én életbelépett törvényerejű rendelet véglegesen megoldotta a somogyi falvak sportirány Hasának kérdését la. Természetes, csak abban az esetben, ha megfelelő szakembe­rek kerülnek majd a TST elnöltl tisztébe. Úgy véljük, ilyeneket találhatunk szép számmal e me­gyében. akik közül nem tesz ne­héz kiválogatni a legjobbakat. Azokat, akik jellemüknél és rá­termettségüknél fogva alkalma­sak arra, hogy vezessék, irányít- "sák a somogyi falvak sportját. Azt reméljük, hogy mi home- nabb elfoglalják majd helyüket a járási (városi) TSTetnökök. Csatasorba állásukkal most már zökkenömentesebben, siotábban gördülhet tova megyéinkben 19 a sport nagy gépezete. Megyei III- osztály marcali csoport 1. Somogyszentpál 2. Vése 3. Nemesvid 4. Samogycsicsó 5. Pusztakovácsi 6. Iharos I 7. Balator bérén y 8. Szegerdő 9. Csákány E csoportról már elmondotta véleményét Isztl Ferenc marcali Abdarúgó játékvezető, oki úgy jellemezte e bajnokságot, hogy annak sportértéke majdnem nul­la. Való igaz. nem bizonyult he­lyesnek a csurgói és marcali já­rás csapatainak összevegyítése. Igaz, hogy erre az kényszerítene a labdarúgó aiszövetség vezetőit, hogy a csurgói járásból nem le­hetett összehozni egy valamire való bajnokságot. Viszont a mar­cali csoport táblázatán Iharos helyzete mutatja, hogy sok igaz­ság lehetett Isztl játékvezető ál­részletesen, do nyilvánvaló, hogy másában. Nem vizsgáltuk ugyan olyan csapat, amely nyolc mér­kőzésen három gólt rúg. s há­8 6 1 1 23:9 13 8 5 1 2 19:12 11 8 5 1 2 26:26 11 8 4 1 3 20:11 9 8 3 1 4 20:17 7 8 3 1 4 3:13 7 8 3 — 5 25:15 6 8 2 1 5 12:23 5 8 1 X 6 6:28 3 rom rúgott góljával hét pontot szerez, ott tényleg közre keil játszani a zöld asztalnak is (bár papíron elképzelhető, (*e csak f«apíron). A marcali csoport csapatai kö­zül az éllovas Somogyszentpál, továbbá Vése és Nemesvid üti meg a mértéket. A lelkes so- mogycsicsóiak messze esnek a többi csajkátoktól. Még elképzel­ni is rossz, hogy ők Iialataiibe- rénybe utazzanak, de fordítva is áll a tétel. A pusztakovácsiak a múlthoz képest visszaestek. Iha­ros szintéri, -hisz tavaly a csurgói járás egyik bajnokesélyese volt hosszú Időn át. Balatónberény. Szegerdő és Csákány ae átlagnál is gyengébb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom