Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-22 / 300. szám
KO,yh '*6. í«LiáG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 'r4p0SNK^ HOL ÉS MERRE FEJLŐDJÖN A VAS- ÉS FÉMIPARI KOMBINAT? FALUSI PARTTITKÁROK KÖZÖTT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TÉLI LÁTOGATÁS A GÉPÁLLOMÁSOKON XIV. évfolyam, 300. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. december 22. NÉPI EGYÜTTESEINK NYOMABAN: KALMANCSA 5000 hold talajjavítás, emelkedő árutermelés, házépítések az állami gazdaságok jövő évi tervében A népnek évről évre több kenyér, több hús, zsír, tej és egyéb élelmiszer szükséges. A mezőgazdaság fejlődését ez határozza meg, lépést tart-e eme igényekkel. Sőt, ettől függ nem utolsó sorban a népgazdaság előbbre jutása, az életszínvonal emelése is. Többet, jobbat, olcsóbban — e három szóban lehetne kifejezni a mezőgazdaságra háruló feladatokat. Természetesen ebben is a döntő szó a nagyüzemeké, ezek közül is a leg- nagycbbaké, az állami gazdaságoké. A somogyi gazdaságok részt kívánnak vállalni e célokból — ezt mutatják a jövő évi terveik is. Talajerő utánpótlás A belterjes gazdálkodás alaptétele, hogy nagyobb termést hozzanak le a megművelhető földterületekről. Ennek alapfeltétele pedig többek között, hogy gondoskodjunk talajerőnk megfelelő utánpótlásáról, a leromlott termőföldek talajjavításáról. A megye állami gazdaságaiban is igen nagy gondot összpontosítanak erre a célkitűzésre. Csupán 1958-ban kereken 5 ezer hold savanyú homoktalajt alkarnak meszezéssel s az Egerszeghy- féle aljtrágyázással bő termővé tenni, helyrehozni. Még soha annyi földre nem tudtak istállótrágyát juttatni, mint amennyit a jövő évben megtrágyáznak. A szántóföld 22,3 százalékára istállótrágyát hordanak és 7,4 százalékára pedig zöldtrágyázást alkalmaznak. Messze túlhaladták a megye egyéni gazdáit a pillangós takarmányok termelésében. 1958-ra a szántóföldek 18,4 százalékán lucerna és lóhere virít, 1959-ben nedig minden ötödik hold szántóról pillangóst tudnak kaszálni. Ezzel megvetik a vetésforgó alapját és megoldódik a takarmánykérdés. A jövő évben az állami gazdaságok minden hold szántóföldjére 240 kiló műtrágya jut. Árutermelés Ezek a talajerő utánpótlást elősegítő intézkedések kedvezően hatnak az árutermelésre. Az öissz árutermelés 1958-ban az előző évihez viszonyítva 3,7 százalékkal emelkedik. Ezen belül a legjobb eredményeket a szarvasmarha-tenyésztésből várják. A várható 10,6 százalékos növekedés 600 ezer liter többlet tejet jelent a népgazdaságnak. A gyapjúértékesítés 1957-hez képest 39 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. 1958-ban a gazdaságok kétszer annyi hízómarhát értékesítenek, mint amennyit öt- venhétben előállítottak. Növekszik ezen belül az extrém minőségű hízómarhák aránya is. Új házak Barázdák a decemberi mezőkön A Gépállomások Megyei Igazgatóságának tegnapi jelentése szerint az •utóbbi tíz napban 10 221 normál- holdnak megfelelő mélyszántást végeztek el a traktorok. A szám talán önmaga nem mondana semmit, ha nem december végét imánk a nap-' tárban Éppen azért elismerésre mél-? tók ezek a számok, hiszen bármilyen£ enyhének, jónak találjuk is az icTőt fc egész nap traktoron ülni — mégsem£ kellemes dolog. Sáros a föld, süppedj, a traktor a barázdádban A tízezer£ hold mélyszántás a traktorosok sza-X vazn.ta a jövő esztendei jó termésért.X Néha metsző szél csap az arcba, meg-X hűl a kéz a kormámikeréken, meg-* fázik a láb bármilyen vastagon szó-* Hfig is a lábbeli — a hideg vason.* Bármilyen jó is az idő. a traktoros► százszorta viseli az idő kellemetlen-► ségdt. s küzd a természettel. Talán► a fisatséagel sem lehat piámé meg-X köszönni rnhSa fáradságukat. £ Köszönetképpen megszorítjuk ke~X züket az 1351 holdat feltörő balatan-X kijiti. hgo^svári, tarsnnsti traktovosX elv*árra,knak és a többieknek. Kö-X Az állami gazdaságokban számos új építmény teszi jobbá a gazdálkodást. A beruházási összegek 16,7 százalékát lakóházak építésére fordítják, s ennek eredményeként mintegy 30 dolgozó kap új lakást. Sok baj, nehézség volt a gabona- aratás gépesítése körül. Most a Csillagpusztai Állami Gazdaságban egy komplett gépesített kombájnszérűt állítanak fel, s eszerint az aratással szinte egyidőben történik a magtisztítás, szárítás, s ami a legszámottevőbb, a szérű kiszolgálásához az eddigi 10—12 ember helyett kettő is elegendő. Ez pedig nagy dolog, éppen a legnehezebb munkaidőben emberek szabadulnak fel, illetve állíthatók más, sürgős munkára. TANÁCSKOZIK A T. HÁZ A pénteki ülésszak az úgynevezett kényes kérdések napja volt az országgyűlésben. A délelőtt folyamán terjesztették ugyanis a t. Ház elé a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot. Miről volt itt szó? Arról, amit mindenki tudott: a pazarlásról, a korrupcióról és a ki- sebb-nagyobb üzemi lopásokról és arról, hogy milyen módon fékezzék meg a kis és nagy »élelmeseket és ügyeskedőket.« Pénteken igen jól megtalálták a gyógyszert ez ellen a betegség ellen is... * * * Egyébként az arcokról is le lehetett mérni a hozzászólásokat. Azt, hogy milyen hatást keltenek a hallgatóságban. Figyelmesen hallgatták a felszólaló Nagy Dánielt, aki elmondja, hogy a kopácsi állami gazdaság igazgatója több mint félmillió forinttal károsította meg a népgazdaságot a gazdaság vezetőségébe beépített rokonsága segítségével. Enyhe moraj kél útra a széksorok közül. S látni lehetett igen sok egymás felé hajló arcról, hogy ezt kérdezgetik egymástól: — Ugyan ki volt az? Lám, így terjed a népszerűség. * * * De kérdezgették ezt a sok időt és eseményt megélt, anektódákból jól ismert büfé tájékán is, ahol mintegy napirendi alpontként tárgyalták a képviselők egymás között. Loy Árpád Kossuth-díjas bányász és Pióker Ignác, az Egyesült Izzó Kossuth-díjas esztergályosa beszélgetéséből lessük el a következőket: Loy: Ha tőlünk naponta egy szál karót visz el valaki — ami meg is történt —, 70 fillérével számolva is egy év alatt máris egész szép ösz- szeget lop. Pióker: Nálunk még értékesebbet is lopkodtak. Például többszázforintos izzólámpákat vittek el kenyérbélbe rejtve — s mindez azért ment könnyen, mert az ellenőrzés nem volt komoly. Loy: Igen, a jövőben is minden attól függ, hogy kik lesznek azok az emberek, akik eme vigyáznak. Pióker: Szerintem is feltétlenül (becsület, becsület kell ide. Ekkor megszólalt a csengő. * * * Az előadást követő vitában többen felszólaltak. Dir. Műn,nach Ferenc, Martin Ferenc és Kelen Béla országgyűlési képviselők. Ök valamennyien a javaslat elfogadása mellett foglaltak állást, különféle oldalakról bizonygatván annak szükségességét. Beszédüket meghallgatták a képviselőtársak, s aztán megtapsolták. Kinek-kinek a szónoki képessége szerint. De nevetni csak egyszer nevetett a V Ház éspedig Münnich Ferenc elvtárs ezen (kitételén: »Meg kell szüntetni az utonállók felelőtlen rágalmazását, azt a hivatali népszerűséget, amit. nálunk »fúrásinak neveznek«. Király EmuJegyzetek az országgyűlésről Megint nehéz az újságírónak olyan dolgokról írni, amelyek még oly kiforratlanok. Oly nagyon körvonalakban látható és az első pillanatban nem tudni mi lesz belőlük, milyen hasznot, jót hozna életünkbe. Nagyon könnyű azonban az országgyűlés második napján elfogadott, a népi ellenőrzésről szólni, hiszen ez a sok képviselő által lelkesen méltatott törvény régi problémát old meg. Az egész országban, így Somogybán is sok gondot, fejtörést okozott már esztendők óta az állam vagyonának, a társadalmi tulajdonnak a védelme, megóvása olyan emberektől, akik könnyelműen kezelik a rájuk bízott értékeket, s csak az alkalmat Esik, miként károsíthatják meg a becsületes tömegeket, a boldogulásért küzdő népet. Jobb azonban, ha az új törvényről azok szólnak, akik a választó- polgárok kérésére, kívánságára megalkották a javaslatot, s most az országgyűlésen elfogadták maguk a képviselők is. Az ülésszak második napjának végén a parlament folyosóján megvártuk megyénk országgyűlési küldötteit, s hármójuk: Losonczi Pál, Kossuth- dijas tsz elnök, Sasi János és Varga Károly elvtársak véleményét kérdeztük meg az új törvényről. Elsőnek Losonczi Pál elvtárs szólt: — Az új törvény, a felállításra kerülő népi ellenőrző bizottságok fontosságáról legjobban talán egy esztendő múlva tudnék beszélni, amikor példákkal bizonyíthatnám, milyen nagy szükség volt rájuk — mondta mosolyogva, és kicsit arra is gondolva: a bizottságok működése ahhoz is segítséget nyújt majd, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő olyan visszásságok, mint az tapasztalható volt a barcsi Vörös Csillag Tsz egyik istálló építkezésénél. — A magam részéről nagyon sokat várok a népi ellenőrzési bizottságoktól, mert nagy segítséget adnak a jövőben munkánkhoz. Most Varga Károly elvtárs ve tű át a szói: — Tudvalévő, hogy az Elnöki Tanács 33/1956. számú törvényerejű rendeletével a hivatali munka egyszerűsítése érdekében több állami szervet összevont, valamint néhány minisztériumot, főhatóságot: — így például az Állami Ellenőrzés Minisztériumát is — megszüntették — mondotta. — Azonban éppen az el lenforradalom okozta »lazulások:« miatti szükségünk van egy olyan eszközre, amelynek segítségével végéi vethetjük a névvagyon, a társadalmi tulajdon büntetlen elherdálásának. Mivel minden vonalon a demokratizmusra törekszünk, ezért találtuk legmegfelelőbbnek az ellenőrzés széles tömegekre való alapozását is. Karácsony a zeneóvodában szőniük a ió munkát! DCnrneiomt a Kossuth-óvodábant Tegnap délelőtt tartották meg » bensőséges karácsonyi ünnepélyü- ► két a szabadságparki Kossuth-óvo- £ da csepp kisgyermekei. Két kislány ► először karácsonyi verseket mondott el, miközben Streit ► ► Laura ► óvónéni meggyújtotta a karácsony- ► fa csillagszóróit. Azután a gyere- f kék körbeállva énekeltek. A kis S Tibinek kellett volna a cintányért ► ütnie az énekszó alatt, de bizony eszébe se jutott, annyira belefeledkezett a karácsonyfa alatt lévő új * játékok szemlélésébe. Babák, vo- ► na tok, szebbnél szebb játékok vették körül a karácsonyfát. Az ünnepség befejezésével boldogan kezdtek játékba az óvodások. rrrrrtrjwrrrwwrrrrrwrrrrrjTrrrrrrrrrtttttttttttttt jTTTmTTtmtttTTTtTTmTtTTmTTTWTfr iwwtv Á népi ellenőrző bizottságok 3 szamára soforetü feladatokat szab 3 meg az új törvény — folytatta me- 3 gyénk országgyűlési képviselője. — 3 Ezeken kívül azonban olyan prob- 3 lémák megoldását is várjuk a népi 3 ellenfr-öktől. amiket a pamgrafu2 sok írnak elő. Így például nemcsak azt kérjük, hogy leplezzék le és üldözzék a hibákat, hanem azt is; segítsenek azok kijaiiításában. A beszélgetésbe bekapcsolódik Sási János képviselő, a Somogy megyei Tanács VB elnökhelyettese is: — Sok dolguk lesz az eUenörök- n°k az építkezésekkel — mondotta. Fényt kell végre derítenünk, mi az oka annak, hogy egy épületet sohasem, tudnak átadni az ígért határidőre, de sokszor még az ötödik terminus után is hosszú idő telik el a ház befejezéséig. Vagy: miért van az. honv olt) sok esetben kérnek az építkezésekre a befejezés előtt pót- hitelt,. Miért kerül többe a ház• oly sokszor a tervezettnél. Ennek kivizsgálása mind sok munkát ad majd a népi ellenőröknek. < — Bizonyosan a végére is járnak < a.z ilyen ügvekríek — véli Varga 3 Károly —. hiszen a törvény 7. pa- 3 raorafusának 2. rendelkezése azt tmn elő szabályként: A népi ellenőrök általában vizsgáló csoportokban végezzék munkájukat. Tehtl: több szem többet lát, és így minden hibát is jobban megtalálni.. A beszélgetés végén azzal a biztos tudattal válunk el a három Somogy menyei képiüselCtől, hogy az új törvénynek, a népi ellenőrzésnek rövidesen megmutatkozik a he,>y * *■! Tizenketten vannak mindössze. Igaz, hogy e mesebeli létszámot a krónikás fantáziája kerekítette ki, hozzászámítva az óvodásokhoz az óvónénit és a zongorát is. Nincs ebben semmi csalás. Itt nem mindig érvényesülnek a felnőttek józan törvényei. Külön világ ez! A létszámban szereplő zongora sem olyan, mint más közönséges zongora. Lába is csak ket+ő van (azok sem egyformák), a harmadikat téglákon ágaskodó szék pótolja. Felnőtt ésszel arra következtettem. hogy barbár ifjak tépázták még tanulás és szórakozás ürügvén. Az apróságok azonban így mesélték el a zongora igazi történetét: Ez a zongora valamikor régiesrég (még negyvenötben) indult vándorútra s hosszú bolyongás után jutott el ide. Megiár+a az óriások országát (tudok is róla: az egyik színjátszó együttes próbatermében a »Csókos huszárokkal« gyötörték; átkelt az Óperenciás tengeren (valóban: a rosszul értelmezett »köztulajdoni korszakban« a piactéren ázott egv héten át...); sárkányok karmai között is volt (jó rázós szekér lehetett...) míg végire idetalált a barcsi zeneóvodások közé. Most itthon van! Örökké nevető szájából kivirít hófehér fogsora. Ne féljek! — biztatnak tízen egyszerre — nem harap... Idegenvezető is akad, aki körülvisz a mesék birodalmában. Az óriási cserépkályha mögött rejtőző szekrényből kicsiny bábfigurák kandikálnak ki. A sebtiben kifeszített lepedő paravánja felett életre kelnek az erdő kedvenc lakói, a nyuszi, a mókus, a dörmögő medvle. A falakon színes meseképek. Jancsi és Juliska most bukkannak rá a sötét erdő mélyén a világos ablakú kis házra. Amott meg Piroska toppan be a nagymamához. Odakünn, az ablakon túl ködös téli idő. Idebent barátságos meleg és ünnepi várakozás. Tizenegy óra körül megérkeznek a meghívott szülők. A mesebeli zon- 'gorán csillogó ruháiba öltöztetett karácsonyfa. Télapónak is jörm’e kell. Két hete itt járt már (akkor Mikulásnak hívták...). Ivérte. ha mindenki szófogadó és szorgalmas lesz, újra eljön. Lehet, hogy puttony nélkül, de az ünnepi bundájában, amelynek feneketlen zsebei vannak... És egyszer csak csengő csilingel. Kezdődik az előadás. A cserépkályha melletti paraván felett megjelenik a dörmögő medve, s elmeséli kalandját a gonosz farkassal, meg a ravasz rókával. Megszólal a zongora, s a paraván alól élő szereplők bukkannak elő — mind a tizen (felnőtt óvodások), erdei törpének öltözve, a »Bújj, bújj zöld ág« dallamára, majd középen felsorakoznak, hogy elmeséljék az egyszeri kis törpe esetét, aki beugrott a gödörbe és betörte az orrát. Miközben folyik a műsor, éln fegyelmezetlenül és illetlenül a Télapó fülébe suttogok. ■Mindenre elszántam magam, tudom, hogy amit teszek, kimeríti a hivatali vesztegetés bűncselekményének tényálladékát. De mentségemre szolgáljon büntetlen előéletem és hirtelen beállott átmeneti kiskorúságom, mert .gyemnek lettem újra, a gyermekek között. Ezért hiszek abban, hogy Télapó ezen a napon nemcsak itt jár, hanem mindenütt, ahol gyermekek vannak és oda is elmegy, ahol a gyermekeket szeretik. Arra kérem Télapót, hogy ezen a télen még egyszer látogassa meg a (barcsi zeneóvodásokat. Amikor ijedten megrezzen vattás szakálla, bátorítóan hozzáteszem, hogy az sem baj, ha civilben jön, puttony és nagy zsebek nélkül, mert az a kérésem, hogy — szekérrel jöjjön... Nem, ne ijedjen meg, nem púpozott szekérre gondolok. Csak néhány kis-asztalira, kis-székre, a jelenlévő létszámhoz mérten, (de arra is számítva, hogy idővel többen lesznek). Nincs ideje válaszolni, mert időközben befejeződött a műsor. A karácsonyi ünnepi bunda feneketlen zseb jeire kerül a sor. A zongorán felcsendül Mozart Menüettje, s apróságok kollektív piruettel köszönik meg az ajándékot. Utána rohanok Télapónak és várom a választ. Zsebébe nvúl (sajnos, nem a fenekip+i<m zsebbe) és — minő pro- fanizmus! — igazolia magát: Szemez Józsefnek hívják, a járási művelődési ház művészeti előadnia. S most már ismét a természetes hangján hozzáfűzi: a gyermekeket szem+fi szívén és három saját gyerekén kívül egyebe neki sincs. Mindenesetre a kérést megpróbálja tisztelettel felterjeszteni az végieknek«. VÉRTES GYÖRGY 3 tása. hiszen a nép tízezrei őrzik — s a nép vagyonát. — ger — l Ünnepi párffaggyfilésefc 3 a nagyatádi járásban 3 A nagyatádi járás 12 pártalapezer- 3 vezetőben ünnepi taggyűlés volt » 3 hét folyamán, ahol kiosztották az áj * tagkönyveket.