Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-15 / 294. szám
Vasárnap, 1957. december 15. SOMOGYI NÉPLAP IGAZSÁGKERESŐ A FALAKON KÍVÜL sűrűsödik az est homálya, bent a tanáosirodában szürkén lebeg a cigaretta füst, sápadtabbnak tűnik, a fényt hintő villany-égő üvegburája, mégis dereng valami: az' igazság egének alja. A fékétől szabadulni igyekvő indulatok és a józan mérlegelés kardjainak összecsapásából pattanó szikrák vibrálnak a kis szoba levegőjében. A terjengős levél felolvasását senki nem szakítja félbe. Egyetlen kérés elég ahhoz, hogy mindenki legyen ura türelmének, még ha fülének nem tetsző szavak kopogtatják is meg dobhártyáját. Aztán bízta» tás nélkül csörgedezni kezd a szavak patakja. Cs. Kovács János, Ba- latonőszöd párttitkára formálja beszéddé gondolatait. »Az ötvenhatos októberi felvonuláson nem én vittem a címer kivágásával meggyalázott zászlót — ellentétben a levélíró állításával — hanem Hekker József. Ki akartam a kezéből csavarni, mert nagyon bántott, hogy kilyukasztották a nemzeti lobogót«. ftt van Németh Lajos, kérdezzük meg, honnan szerezte értesüléseit a aászlóvivésről. »Nem vettem részt a tüntetésen, másoktól hallottam, hogy a párttitkár menetelt a tömeg élén, kezében a zászlóval..;« Mástól hallotta, de nem járt utána a dolognak, s mégis volt bátorsága papírra vetni e valótlanságot. Rosszul tette. Most, még a párttitkár folytatja mondanivalóját. Kijelenti a többek között, hogy »Németh Lajos rálövetett a szovjet autóra... Fornyos Zoltán a szemtanú az esetre...« Ezzel a levélről írójára s a fegyveres nemzetőrségre fordul a szó. Sántha István postás-kézbesítő volt az első nemzetőrparancsnok. Szóban megkapta érte a magáét Cs. Kovács Jánostól s október 29-én lemondott, betegségére hivatkozva. »Nem kell nekünk puska, az a törvényes fegyveres testületek tagjainak kezébe való. Mi majd meg- védjük a falu hatalmát bottal is« — így érvelt Sántha. Nincs nyugta a széken, egymás után háromszor is felugrik, s hozzám címzi kérését; »Jegyezze fel, hogy nem leváltottak, hanem önként lemondtam. De írja ám rá arra a papírra, hogy így volt..,« Németh Lajos vette át a parancsnokságot. Többeknek adott géppisztolyt azzal, hogy éjszakánként őrködjenek a falu békéjén, nyugalmán, s fegyverezzék le a műút kóborlóit. Rótták az utcákat a puskások. Németh Lajos gyakorta felkereste lakásán a törvénytelenül fél- reállított Darázs József vb-elnököt, mondván: »Papa, ne féljen, nem esik itt sem magának, sem másnak bántód ása«. Bebizonyosodott e szavak igazsága. Ki lőtt rá az autóra? Időközben megérkezett a tettes társával együtt, övé — ifjú Hungár Józsefé —• a szó- »Marcaliban voltam katona, s onnan hazajöttem. Egy este járőrszolgálatot teljesítettem Ka- ióczi Jánossal a műúton. Leállítottunk minden gépkocsit. Jelzésünkre lassított egy honvédségi teherautó, amit civil ember vezetett. Mellénk érve észrevette, hogy katonaruhában vagyok, gázt adott a motorra, s meg akart szökni. Ahogy elhaladt pár métert, rálőttem a gumikra. Megmondom őszintén., nem kaptam rá utasítást Németh Lajostól. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy jó! beszívtam előtte, ezért a bor huzattá meg ujjammal a géppisztoly elsütő billentyűjét«. így volt? Ka- ióczi János is, meg az akkor közelben tartózkodó másik szemtanú, Fornyos Zoltán is igennel válaszol. A jelenlévők közül senki sem tiltakozik. A párttitkár is belátta — ha késve is, de még nem késő —, hogy ez valóság. KJ ÉMETH LAJOS gombolyítja ■ tovább a beszélgetés fonalát. — Hibáztatsz, amiért nemzetőr parancsnok voltam. De hiszen neked is a nyakadban lógott a géppisztoly, te is teljesítettél fegyveres szolgálatot — fordul a párttitkárhoz. — Ez igaz. Ám én megmondtam társamnak, Kiss Jánosnak, ne menjünk a műútra, mert hátha kinyírnak bennünket — szól Cs. Kovács J ános. — Arról volt szó — vág közbe Kiss —, hogy azért maradjunk a faluban, mert ide szól a beosztásunk. E részkérdés végére így tesz pontot a vita: A párttitkár, a DISZ- titkár ugyan úgy fegyveres szolgálatot teljesített, mint más nemzet» őr. Később a géppisztolyt elvették Cs. Kovács Jánostól, ám arra itt nem derült fény, hogy ez Németh Lajos parancsára történt volna. Szóba került Némethnek egy telefon- beszélgetése is, amelynek a párttitkár által' megnevezett fültanúi nem vesznek részt ezen az eszmecserén. Az viszont bebizonyosodik ezúttal is, hogy a nemzetőr parancsnok november 4-e után beküldte a fegyvereket a tanácshoz. Bognár József, a Vörös Csillag Tsz elnöke is betoppan Időközben az irodába. Eddig nyugodtan hall- gatózott, de most nem állhatja meg szó nélkül: »Mondják meg, miért hívtak ide engem?« — Tudna-e valamit szólni arról, hogyan szervezte ötvenhat őszén Babócsai László a kisgazdapártot? A SZÖVETKEZETI ELNÖK hosszas beszédben válaszol a kérdésre. »Babócsai bácsi 1933 óta itt él a faluban, A felszabadulás előtt intéző volt. A földosztáskor azt mondta a volt cselédeknek: maradjanak együtt, hiszen megvan minden gazdasági felszerelés, dolgozzanak közösen, mint eddig, s mindenki megkapja a konvenciót, a 340 holdas birtok hasznát nem a papok, hanem a dolgozók élvezik. A megélhetésen felüli jövedelemből minden évben 3 lakást építhettünk volna. Hajlottunk is okos javaslatára, de valaki kitalálta, hogy megint intéző-urasdit akar játszani, erre aztán visszahúzódott Babócsai bácsi. De negyvenkilencben ott volt a termelőszövetkezetünk létrehozásánál, azóta egyfolytában ö a könyvelőnk és agro- nómusunk. Velünk érez, velünk tart. Erről leginkább az ellenforradalom napjaiban bizonyosodtunk meg. Jött a hír, hogy itt is, ott is szétment a szövetkezet. Erre mi összehívtuk a közgyűlést. Olyan beszédet mondott ott Babócsai bácsi, melyről nyugodtan állíthatom: ez volt az egyik legerősebb összetartó kapocs a tagság között. Nemcsak, hogy megmaradt a tsz-ünk, hanem új tagok is jöttek közénk azokban a napokban. Volt ott dolga neki, alig bírt vele. Nap mint nap, reggel héttől hajnali háromig készitgettük a zárszámadást. Tehát ideje sem lett volna ellenforradalmi pártot szervezni. Meg hát nem is olyan a : politikai beállítottsága ...« B ABÓCSAI LÁSZLÓ kérdő tekintetére Németh Lajos nem tud mással felelni, mint azzal, hogy ezt a szervezkedést sem személyes tapasztalása révén, hanem hallomásból tudja. Ez az ügy is görbe úton döcögött a kitalálástól a tisztázásig. A levélíró papíron azt kérdi, miért nem mondták — tudniillik a falu vezetői — az újságírónak a»t is az agronómusról, hogy szervezkedett? ... »... Talán arra gondolnak, hogy hátha visszajön a földesúri rendszer, Babócsai úr újból intéző fog lenni, s még árthat nekik, így nem szabad szembeszállni vele«. E mondat végéről elmaradt a kérdőjel, tehát Németh Lajos biztos meggyőződését öntötte szavakba. Eddig leginkább csak surlédtak egymással az ellentétes nézetek, abból egyre nagyobb kő fejlődött, míg most aztán láng lobbant a vitából. — Vedd tudomásul — szól Németh Lajoshoz a tanácselnök —, hogy mi nem intéző urazzuk Babócsai Lászlót. öt, volt intézőnket tiszteljük, becsüljük, s ha nem a mi javunkra dolgozna, megmondom a szemébe, rég kiadtuk volna az útját. Attól sem tartunk, hogy visszajön a negyvenöt előtti világ. Mi megízleltük a demokráciát, szabadságunkat nem adnánk semmiért. Ha kellene, fegyverrel is megvédenénk a mi rend- saexiinket. B ognár József is nekitüze- sedik: — Tizenkét év óta megszoktam a szabad életet. Inkább meghalnék, de senki cselédje nem lennék újra. A szív és az értelem együttesen diktálja e szavakat, azért oly for- róafc és hitelesek. — Lajos fiam, én mindig a javadat akartam — mondja atyai intelemnek is beillőén a tanácselnök, Németh felé fordulva. — Most is hallgasd meg jótanácsomat. Az a mániád, hogy mindenhova írogatsz levelet, tele valótlansággal. Szeretnénk kimozdítani ebből a firkáló megrögzöttségedbőL Nem a magunk kényelméért, hanem a gyönyörű két kislányod jövőjéért. Térj észhez, lépj az egyenes útra, hogy senki ne lássa otthon, az utcán, a boltban, vagy a tanácsnál sírószeműnek a feleségedet. — Én a magam igazát keresem, hogy ne piszkáljanak állandóan — védekezik Németh. — Ha bűnös vagyok, ítéljenek el. Németh Lajosnak nincs oka a türelmetlenkedésre. Korábbi állásából létszámcsökkentés miatt küldték el. Egyéb ügyét — amint ez az eszmecsere is igazolja —, igyekszik a párt is, meg más szerv is igazságosan lezárni. Ám ennek nem az a módja, hogy közben ő másokat befeketít. Mert ezt tette most is. Éjfélre jár az idő, amikorra mind a tizenketten elmondották a levélről, amit akartak. Az írásban foglalt állítások közül egyetlen egy sincs, amit meg tud védeni Németh Lajos. Mindegyikre csak ezzel válaszolhat: »Nem voltam ott, nem láttam, s elhittem, amit beszélnek a faluban«. De az eszmecsere végén nem ad hangot az igazságnak e szavakkal: »Bocsánat, tévedtem...« A NÉPSZABADSÁGHOZ küldött levelét cáfolatnak szánta Németh Lajos a mi lapunk 1957. november 3-i számának Balaton- őszödről szóló cikkére. A megyei pártbizottsághoz juttatott levél tartalmának helyszíni kivizsgálásából született ez az írás. Említett cikkünkben szó sem volt Némethről és semmi olyanról, ami »nevetségessé tette« volna a falu újságolvasói előtt a párt megyei lapját. A levélíró ilyen állítása kitalálásnál nem egyéb. Felolvadva semmisültek meg a vélt valóság bizonyítékai a kendőzetlen igazságot kereső eszmecsere becsületes szenvedéllyel fűtött kohójában. Kutas József Rendelet a növényi kártevők elleni védekezés fokozott előmozdításáról A földművelésügyi miniszter rendeleté alapján a növényi kártevők és betegségek elterjedése megakadályozására szükséges védekezési munkának a termelő költségére történő elvégzését abban az esetben-lehet elrendelni, ha a védekezésre a termelőt jogszabály, vagy annak alapján hatósági rendelkezés kötelezte, a termelő a védekezést az erre megszabott időben elmulasztotta és a növényeket pusztító állati kártevő, betegség, vagy gyom elszaporodásának veszélye fenyeget. Az FM által veszélyes kártevőknek minősített állati kártevő, betegség vagy gyom elleni védekezésről a termelőt írásban figyelmeztetni kell. Hatósági figyelmeztetés közlésére jogosult a mezőgazdasági osztály, a megyei növényvédelmi felügyelő, a megyei növényvédő állomás és az FM növényvédelmi szolgálata. Ha a termelő a védekezést e figyelmeztetésre elmulasztotta, a községi szerv elrendeli a közérdekű védekezést. Ez ellen 15 napon belül fellebbezni lehet, de a védekezési munkát erre való tekintet nélkül végre kell hajtani. Közérdekű védekezést a községi szakigazgatási szerv által erre a célra szervezett brigád, vagy a megyei növényvédő állomás végzi el a helyi szakigazgatási szerv megbízása alapján. Erről a termelőt egyidejűleg értesíti és felszólítja a védekezési költség befizetésére. A közérdekű védekezés költségeit nem fizetés esetén a pénzügyi szervek adók módjára hajtják be. A határozattal elrendelt védkezést a termelő nem akadályozhatja, s a védekezést elmulasztó termelő ellen szabálysértési eljárást is kell indítani. A közérdekű védekezés elrendelésénél és végrehajtásánál hatósági szakértőként a megyei növényvédelmi felügyelő jár eL A rendelet életbelépett. A múlt keddi < hó már nincs sehal, de hideg, ,kabátot be- gomboltató szél nyar- galászik a mezőn. A kőröshegyi termelő- szövetkezet egyik harmincholdas tábláján egy DT [traktor rója a köröket. A reflektorok fénye a forduláskor megsimogatja a közeli domb gerincén őrtálló fákat, átfut a végtelennek tűnő kövesút egy-egy pontján, majd újra egyenesen, észak, vagy dél irányban kutatja a sötétséget. Este van már, de Kovács József, a Bala- tonkiliti Gépállomás traktorosa még nem ül vacsorához. Keze állandóan a botkormányon, s szeme figyelőn keresi az »akadályokat«. A hármas eke 25—30 centi mélyen vág bele a föld húsába. A traktor egyenletes haladását gyakran gátolja az ekék előtt összecsomósodott gaz, kukoricaszár. Ilyenkor működik a kuplung, majd rándul a kéz és és a DT hátrafelé megy pár métert. A kipufogó csövén haragvörös láng, füst ömlik ki, de végül is engedelmeskedik a gép az ember Szánt a DT akaratának. — Csak első sebességgel mehet, nem bír el többet — mondja Kovács József. Nem a legjobb erőben van a traktor, a talaj is »nehéz« — hát ezért. A gépdübörgés s s büszke szél majdnem lehetetlenné teszi a beszélgetést. Föllcapaszkodunk hát a vezető mellé. Csak most érezzük igazán, mit jelent reggel 7 óráid], este 10 ‘óráig forgolódni a földeken. A vezetőfülkén levegőből van az ablak. Nincs ellenállás, a szél akadálytalanul vágódik arcunknak. Még jó, hogy nem esik az eső! Szűk pénz-keret miatt nem jut üveg a keretbe? Vagy hanyagság? Mindenesetre Kovács Józsefnek nem éppen kellemes. S nem a gépállomás gondoskodásának köszönhető^ hogy eddig még nem fázott meg. Ilyenkor már hideg van a csillagok alatt! Pár forintról van szó csupán. Talán az illetékesek tavasz óta nem látták a »huzatos« DT-t? Végre vegyék már észre! Ne kelljen Kovács Józsefnek csontig összefázva ülni a vacsorákon. Tegnap hat hol» dat szántott föl, ma is legalább annyit akar végezni. Mig he nem köszönt igazán a tél — szánt. Szaporodnak a friss barázdédc, szebb lesz a »magok« tavaszi álma. Minden nap hat hold... Egy, tíz, száz karaj kenyér, nagyobb fej kukorim, teltebb kalászok. Csak kicsivel is többet a tavalyinál — az is eredmény. — A »körmössel« könnyebb lenne a dolog. Ha azt beleteszem a barázdába, elmegy végig. De itt nem lehet használni, mert ezen a terepen élsüllyedne — magyarázza Kováds József. — Estére kelve alig érzem a karomat. A kéz mindig a kormányon, itt centizni kell a távolságot — mondja. Fordulóhoz érünk. A vezető lába lenyomja a tengely kapcsolót, s hátra húzza a bal botkormányt. Szelíden fordul a nagy vastest, s a reflektorok fényében látni, mint rezdül fázósan egy-egy kukoricaszálr. Keddre talán már nem is marad egy talpalatnyi föld sem szántattanul a szövetkezet harminc holdas táblájából (CÖBÖLÖS) Vasárnapi sportjegyzefek RANGADÓ-LA7 jellemezte az elmúlt hét napjait, sőt a vasárnapi K. Kinizsi _PVS.K, mérkőzésen — különösen, amikor híre jött, hogv o KMTE Pécsett legyőzte a Pécsbányatelepi Bányász csapatát — igen sokszor képezte szóbeszéd tárgyát, hogy mi lesz december 15-én. A helyi rangadóknak érthetőim mindenkor különös varázsuk volt. Hogyisne, hisz mind a két csapat jól ismert a hazai szurkolótábor előtt, mindkét csapat sok örömet, \"agy bosszúságot szerzett már' a hazai közönségnek. Szóval még az ellenfél is közelebb áll a szurkoló szívéhez, mint mondjuk egy pécsi, győri. soproni, vagy budapesti csapat _ elleni találkozón. Érthető tehát. Ina lázban ég a kaposvári labdarúgót’ábor és ki tudja, hány százszor, vagy ezerszer felhangzott a héten ez a kérdés: mi lesz az eredmény? Választ adni persze mi sem tudunk. Legfeljebb kinyilatkoztattuk azt az, örökérvényű igazságot: győzzön a jobb. „ ftLAS m KAPOSVÁRI SZURKOLÓTÁBOR, amelyet a múltban nem egy Ízben vádoltak meg azzal, hogy hidegvérű, hogy nincs benne tűz. hogy nem tudja ‘ biztatni csapatát. Meg kell hogy cáfoljuk ezeket a korábbi állításokat .HfOiaikénv te'hozzuk a Kinizsi mült vasárnapi mérkőzését, amikor a metsző hideg szélben, a kellemetlen, s a végén mar szinle zuhogó jeges decemberi esőben az utolsó pillanatig helyén maradt a Kinizsi-pálya kétezer nézője. Úgy véljük, nem tévedünk, ha megmondjuk azt is. hogy miért tartott ki mindvégig kedvenc csapata mellett a Kinizsi sízurkolótá-bora. Azért. mert mindenki látta, hogy a cukorgyári csapat mindenegyes tagja határtalan akarással és lelkesedéssel küzd a győzelemért. Nem sikerült? Nem _ zúgolódott senki. Sportemberhez méltó fegyelmezettséggel vette tudomásul mindenki, hogy a labdarúgó-pályán nemcsak győzni lehet. ALIG SZÁZ NÉZŐ volt kíváncsi a »nagy mérkőzés« előtt sorrekerült Csurgó—K. Textiles NB III-as találkozóra. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a száz néző fele Csurgóról utazott Kaposvárra, akkor még szomorúbb ez a kép. amely híven tükrözi, hogy Kaposvárott vajmi kevés érdeklődés nyilvánul meg az NB III-as mérkőzések iránt. Hja, megnőttek az igényeink. 1954-ben. ha lett volna egy NB III-as csapatunk Kaposvárott, valószínűleg legalább kétezer néző látogatta volna ennek a mérkőzéseit. Most, hogy két NB II-es együttesünk van, egyszerre érdektelenné váltak az NB III-as találkozók. A két kaposvári NB III-as csapat magára hagyatottan. közönség nélkül küszködik a nehézségekkel. Csoda-e ezek után, ha félig-meddig már az őszi forduló után mindkettő halálra ítéltetett. VÉLETLEN-E, hogy az NB Ill-ban Nagyatád hatodik, Csurgó pedig a hetedik helyen áll? Úgy véljük, nem csoda, hanem annak a szívós és áldozatos munkának a gyümölcse amelyet mind Nagyatádon, mind pedig Csurgón végeznek a sportkörök vezetői. Két héttel ezelőtt1 Kaposvárott szerepelt a Nagyatádi Kinizsi, s bizonyította be. hogy csapatmunkában, de játéktudásban is felette áll a K. Dózsának. Moat a megismételt Csurgó—K. Textiles mérkőzésen azt láthattuk, hogy a »falusi csapatnak« kikiáltott csurgóiak tették a labdát. Az igen sáros, mély talaj ellenére is helyenként egész szép éssz- játékot nyújtottak a csurgóiak, akik megérdemelten terítették kétvállra a K. Textiles csapatát és rászolgáltak a mérkőzés végén a közönség lelkes tapsára. w M TUDTAK A VERESÉGET ELVISELNI a Textilesek, s jórészt az ő hibájukból vált igen keménnyé, sőt durvává a Csurgó—Textiles mérkőzés utolsó negyedórája. Meg lehet érteni azt. hogy fáj egy csapatnak a vereség. Talán emberileg az is megmagyarázható, hogy Susenka a játék hevében elragadtatta magát, 9 olyan durván rohant Játékostársába, amiért a kiállítás sorsára jutott. Földi magatartását azonban semmi sem menti. Az olyan sportolónak, oki a mérkőzés után játékostársát a pályán megüti, véleményünk szerint olyan büntetést kell kapnia, hogy egyszer s mindenkorra menjen el a kedve az ilven sportszerütiensésS.ől. BEFEJEZTÉK A TEKÉZŐK - irtuk a vasárnapi mérkőzés-beszámolónkat. Való igaz, hogy a labdarúgás után legtöbb igazolt versenyzőt1 számoló sportágban, a tekézőkné! is beköszöntött a téli szünet. Véget ért a bajnokság, amelyen váltakozó sikerrel szerepeltek csapataink. A K. Spartacus a vártnál jobbau. a K Építőik a várakozásnak megfelelően, míg a KMTE a vártnál sokkal gyengébben szerepelt. Most a téli hónapokat kell felhasználni, hogy kijavítsuk a hibákat hogy a tavaszi fordulóban n»tnd az Építők, mind a KMTE javítson jelenlegi helyzetén. OSZTATLAN ÖRÖMMEL FOGADTÁK a hírt a falusi sportolók, hogy megrendezik ez évben a falvak legjobb asztali- teniszezőinek és sakkozóinak a küzdelmét. Szinte napról napra nő az érdeklődés e versenyek iránt, amely remét- hetően ugyanolyan népszerű lesz majd. mint a nyári spartakiád. Sőtl Tavasszal és nyáron a falvak fiataljai bizony a 'egnagyobb dologidőben kénytelenek időt rabolni, hogy sportoljanak. Most télvíz idején viszont inkább akad alkalom a sportolásra. A hosszú falusi téli estéken koppanjanak a ping-pong ütök. töprengjenek, keressék a legjobb megoldást a falusi sakkozók. Ezidén e sportágakban még nincs országos spartakiád döntő, de talán a somogyi és a még néhány megyében megszervezett télt spartakiádok jövőre már porondra szólít iák országos viszonylatban is falU9l sportolóinkat, s akkor legalább úgy kelt e sportágakban is szerepelnünk, mint az atlétikában, tornában és kerékpárban, immár másodszori előkelő helyezésünk kötelez. Kezdjük meg már most időben a felkészülést. . Kovács Sándor A lakosság figyelmébe! YEGYTISZTÍTÁST 6 napra FESTÉST, MOSÁST 10 napra vállalunk KAPOSVÁRI PATYOLAT VÁLLALAT KÖZKÍVÁNATRA! CSAK KÉT NAPIG ! 17-én kedden, 18-án szerdán este 7 órakor PRIESTLEY: VARATLAN VENDÉQ Bűnügyi dráma 3 felvonásban A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZBAN
