Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-10 / 289. szám

Kedd, 1957. december 19. SOMOGYI NÉPLAP * Nagy gond, de meg kell oldani Nem árulunk el titkot, amikor megírjuk, hogy a Megyei Tüdőbeteggondozóban naponként olyan nagy­arányú a vizsgálatokra érkezettek száma miatt a zsú­foltság, amelyet nem lehet sokáig bírni. Gátolja az orvosok nyugodt környezetet kivárná munkáját, no és a tbc fertőző tulajdonságait ismerve, egészségileg sem megnyugtató állapot. Nem is beszélve az ilyen körül­mények között veszélynek kitett vizsgálatra várakozó gyerekek egészségvédelméről. Hogy ennyire látogatott a gondozó, az tulajdonképpen a közegészségügy fej­lődésére nézve egyáltalán nem kedvezőtlen jelenség. (A látogatók jó része nem beteg.) Sőt ez volt a cél ak­kor, amikor a felszabadulás után a kormány elhatá­rozta, hogy felszámolja ezt a népbetegséget. A lakosságban a tbc gyógyítása iránt érzett bi­zalmatlanságot jórészt már sikerült is legyőzni. Ezért a nagy látogatottság. Ennek tudható be az a bizalom, amely kifejlődött a gondozó intézet orvosai iránt. És hagy mennyire nem hiába, arról a főorvosnak, dr. Szundy Aladárnak szobájában elhelyezett és kijelölt térképek beszélnek, elárulva, hogy a megyei gondozó intézet Somogy- legkisebb faluján is rajta tartja a sze­mét. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a megye lakos­ságához viszonyítva a betegek arányszáma az országos atlag alatt van. Kétségtelenül óriási az az út, amit megtettünk ezen a téren. De hogy a betegség felszámolása alapjá­ba® megtörténhessen, nem elég csupán ezt az utat kö­vetnünk, amelyen eddig haladtunk. A modern tüdő- beteggondozás elérkezett oda, hogy ►-parcellázza" a fel­adatokat, tehát a gondozás munkáját elválassza a szo­kásos rutinos munkától, a napi szűréstől, stb. Azaz, a betegek kezelésében tovább lépjen egyet, ne csak megállapítsa azt, hogy valaki megbetegedett, hanem nagy alapossággal kis is kutassa, hogy kitől, mitől lett beteg. Ez a művelet persze ezerféleképpen ágazik szót. Szó sincs tehát arról, hogy afölött méHatiankod- j'.nnk. miért telik meg -naponként a gondozó. Arról sincs szó, hogy a zsúfoltság miatt valakit is felelőssé tennénk, vagy hanyagsággal vádolnánk meg. Nem. Hosszú évek teltek el, hogy eddig eljutottunk. De, és ezért a de-ért íródott a cikk. Mindenkinek látnia kell, hogy határkőhöz érkeztünk és innen eggyel to­vább kell lépnünk. Az előre lépés útja világos és ame­lyik megyében már megtörtént, beigazolta helyessé­gét: szét kell választani a városi gondozót a megyeitől. Az a kívánalom, hogy a városi tüdőgondozó egy rönt­gennél, egy szakorvossal, egy asszisztenssel és egy szakviédőnővel dolgozzék. A város nyilvántartott be­tegeinek száma annyi, amelyek egy városi gondozónak folyamatosan éppen elég munkát adnak. Az így külön­választott megyei és központi járási gondozónak ter­veiben szereplő feladatok nehéz munkát rónak az itt dolgozókra, hogy a sok közül mást ne említsünk, mint a hamarosan beinduló ernyőfénykóp-szolgálatot, amely a megye minden egyes lakóját szűrővizsgálatnak vet alá. Aztán ott a -tbc-s csont- és fogászati rendelés megindulása. Az urogenetális és a gyermek szakren­delés külön szakorvosokkal való megkezdése stb. Mindehhez helyiségre és megfelelő környezetre van szükség. A legkézenfekvőbb megoldásnak nyilván a városi gondozó különválasztása látszik. Ehhez néhány szót még az Egészségügyi Miniszté­rium figyelmébe. Ahhoz, hogy a tüdőgondozási mun­kát megfelelőképpen lehessen «parcellázni", nem lehet figyelmen kívül hagyni az újabban jelentkező tbc szakorvos problémát. Nem akarjuk a problémát részle­tezni. Az Egészségügyi Minisztérium nálunk is sok­kalta jobban ismeri a nehézségeket. De úgy véljük, lehet és sürgősen kell ezt orvosolni. A gondozók szétválasztásával, a megfelelő helyi­ség biztosításával magunkra maradtunk. A megyei és városi tanácsnak kell ezt megoldani. Nem könnyű feladat igaz, de eddigi eredményeinket és a jövőt te­kintve ez a dolog nem tűr sok halasztást. (szegedi) Ismerjük meg megyénket' A balatonszentgyörgyi „Csillagvár“ Kevesen tudják, hogy az. ország legjobb állapotban megmaradt vára itt áll Somogy megyében, szemben a régi Fenékpuszta—^Balatonszent­györgyi átkelőhellyel, Balatonszent- gyfegytől délre a téglagyár és a ffilós-dülő szomszédságában, a domb •kialán négy sarok rondellával el­látott, négyzetalakú sánccal, vár­árokkal körülvett területen. A So­mogy megyei Balaton parton — el- leatétben az északival — elég kevés várra! találkozhatunk, különösen romok és épüleímaradványök ma­radtak fenn kevés helyen. Érthetően terelődött a figyelem Balatonszent- gyergyre, amikor dr. Damay Dor- nyai Béla 1943-ban először foglalko­zott a “-Csillagvárral" és hozta azt a szakemberek tudomására. A “Csillagvár"-nak, — mely nevét jregy ágú csillag alakú alaprajzáról kapta — korabeli rendeltetését, tör­ténelmi adatait részben még homály fedi. A levéltári kutatások most folynak a vár pontosabb megismeré­sének érdekében. A vár ma is telje- sím lakható állapotban van. Téglá­ból épült. Pincéjének alaprajzai gö­rög-kereszt alakú, száraiban egyfor­ma négyzetalakú helyiségekkel. Ezek a földszinten megismétlődnek ■ izzal a kiegészítéssel, hogy a ke­resztszárak helyiségei között ékala­kú előreugró építmények (ú. n. fo­gak) vannak, melyek adják az épü­let csillag alakját. A bejáratnál lé­vő első helyiségben faragott kővel rakott 28 méter mély kutat találunk. Középső helyiségében csigalépcső van, s ez a szépen boltozott pincébe és tetőre visz fel, melyre — az ere­deti emeletes torony lerombolása után (XVIII. sz eleje) —■ gyönyörű ácsmunkával készült tetőszerkezetet építettek. A csigalépcső mesterien faragott kövekből készült, melyhez hasonlót a nagyvázsonyi Kinizsi vár lakótornyában találtunk. A vár épí­tési ideje a szakemberek szerint az 1680-as évekre tehető. Az Országos Műemléki Felügyelő­ség és a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának közös munkájaként ez év októberében in­dultak meg a feltárási és helyreállí­tási munkálatok. A helyreállítás so­rán eddig több értékes néprajzi anyag is felszínre került, köztük 30 pár sarú és több ép állapotban lévő cserép edény. A vár teljes helyreállí­tása — a lerombolt emeletes torony kivételével —• tavaszra befejeződik. Helyiségei muzeális és idegenforgal­mi célokat fognak szolgálni, pincé­jében pedig, a tervek szerint borkós­toló is lesz majd. Fodor János Meddig tart ez még? 1955-ben új, korszerűen felszerelt, szépen berendezett szülőotthont ka­pott Tab község. A szülőott­hon megnyitásával azonban nem ol dódott meg mégsem teljesen a régi probléma. A húsz ágyas intézmény ugyanis még ma sincs teljesen ki­használva, mert nincs szállítóeszköz, amivel a betegeket a járás községei­ből Tabra vihetnék. Vonatközleke­dés szempontjából ugyanis nagyon rossz a tahi járás községeinek ei- heftyezkecjíise. A taxiállomás pedig 1953-ban nem tudni miért, megszün­tették a járási székhelyen. Most, ha valakit a szülőotthonba akarnak szál­lítani, Siófokról, vagy Balatonszár­szóról kell kéötnS bérautót. .Ennek igény,bevétek? azonban ilyen körül­mények közötti jrneglébktősien sok pénzbe kerül. Ezért sokan fordulnak segítségért a járási pártbizottsághoz, vagy a járási tanácshoz, amikor bete­geknek a szülőotthonba szállításá­ra van szükség. A két szerv kivé­teles esetekben szívesen oda is ad­ja gépkocsijait a rászorulóknak. Meddig tart ez még így? Erre kíváncsiak a tahi járásban a szülés előtt álló kismamák. Meddig kell taxiállomás hiánya miatt többé-ke- Vósbé kihasználatlanul állnia a szü­lőotthonnak, amit nagy áldozat árán épített az egészségügyi kormányzat a járásnak. Jó lenne tudni. ger ­Jl u/otupóu) /equ .. Arról panaszkodnak az iharosi kommunisták, hogy ugyan már ré­gebben megalakult a KlSZ-iszerve- zet, de mégsem folyik semmilyen ifjúsági élet a faluban. Az a hiba — mondják —, hogy a KISZ-titkár nem dolgozik, s különben sincs 'te­kintélye. A pártszervezetben pedig nincs olyan kommunista, aki irá­nyíthatná az ifjúság munkáját. Most majd kérünk az erdőgazdaság párt­szervezetétől egy fiatal evtársat a KISZ vezetésére. Nem tartjuk helyesnek ezt a -köi- csöaSeórést", inkáb javasolunk he­lyette mást: az erdőgazdaságnak sincs külön KISZ szervezete, tehát az ©tt dolgozó fiatalok lépjenek be a községi KISZ szervezetbe, s így a legjebbakfoól közösen válasszák meg azokat, akiket alkalmasnak tartanak az ifjúság vezetésére. Persze van fiatal (kommunista a községi párt- síservezetben is. Ott van Horváth Klára, fiatal pedagógusnő, akit java- sofetónik, hogy vonjanak be az ifjú­sági szervezet vezetőségébe. Vonják be a KISZ munkába az óvodában dolgozó fiatal óvónőt is, hiszen erre nagy szükség van, mert az ifjúsági szervezetnek jelenleg 13 tagja van, s ez mind fiú — * * * A tanácsházát kerestük Somogy- c.sicsón. Bizony elég nehéz volt meg­találni. Kétszer végigmentünk a fa­lun, amíg siker korcmásta fáradozá­sunkat. A tanács keresgélésére azért volt szükség, mert a tanácsházát csupán az különbözteti meg a többi háztól, hogy vwlamival nagyobb. Feliratot, hogy ez a tanécsháza, nem visel. Elmondották a tanácsi dolgo­zók, hogy megkapták már egyszer az új címerrel elkészült táblát, de tévedésből visszaküldték. Javasla­tunk könnyen megvalósítható: sür­gősen kérjék ■'.’issza az egyszer már elküldött táblát és minél előbb rak­jak ki azt a tanácsháza falára. . A tanács a község gazdája. De az iharosi emberek azt mondják, hogy' az ottani tanácsháznak nincs .gazdá­ja. Hát ahogy a tanácsházát elnéz­tük. igazat, kellett adni nekik. A be­lépőt szomorú kép fogadja. Kitört ablakok, málló vakolat... Ha így megy tovább, félő, hogy az épület rászakad a tanács dolgozóira. Gon­doljanak arra az iharosi tanács ve­zetői, hogy az épületre még hosszú ideig szükség lesz, s a jövő évi költ­ségvetésben ne feledkezzenek el a tanácsháza tatarozásáról sem ... * * * « Még nem is ittunk, de majd orra- buktunk, ahogy beléptünk a csurgói földművesszövetkezet központi ven­déglőjébe. A betnuléocső eg'ik ré­sze ugyanis darabokra van törve, s ez akadályozza a feljárást. Csinál­tassák meg ezt a lépcsőt a földmű­vesszövetkezet vezetői addig, mielőtt valaki össze nem töri magét, vagy pedig le nem esik a feljáró alatt lé­vő pincébe. * * * Vásárolni akartunk az iharesbe- rényi Földművesszövetkezet (boltjá­ban. Velnük együtt még sokan sze­rettek volna, de a bolt vezetője egy­re késett. Dárdán húsz -nerce«! ké­sőbb, azaz 3 óra húsz párékor nyitotta ki az üzletet. Azt nem fejük le, milyen “dicsérő« jelzők harsfinot­tak el a bolt vezetője fejére a kar­jukon gyermekkel ácsorgó, fagyos- kodé, mintegy húsz-huszonöt asz- szonytól. Igaz, mintha olyant hallot­tunk volna a bolt vezetője részéről, hogy később zárták az üzletet. Ezt nem fogadjuk el kifogásnak. Azt senki sem követelheti meg tőlük, hogy tovább tartsanak nyitva, mint ahogy a megszabott idő előírja. Azt azonban jogosan elvárják a község lakói, hogy az üzletet pontosa» nyis­sák ki. (szí) Ások as idők valóban elmúltak. Próbálkoznak, próbálkoznak... Fegyverrel nem sikerült, hát most megpróbál szóval, hazugsággal eredményt elérni a Szabad Európa Rádió. Most többek között arról is üvöltözik, hogy Magyarországon >'felelősségre vonják az értelmisé­get«. Ennek az aljas rágalomnak a terjesztésében akad hűséges se­gítőtársuk hazánkban is, akik ré­gebben is, 1956 októberében is üvöltöztek és most is suttognak, kiabálnak, mert fáj látniok egyre erősödő, szilárdiUó országunkat... Azt gondolják, hogy talán így majd legalább az értelmiséget szembe ál­lítják a munkáshatalommal... Országunkban különböző rendű, rangú, mesterségű emberek élnek. Egyikük éppen földműves, a másik, pék, a harmadik cipész, kőműves, vagy éppen ügyvéd. A földműves szántja a földet, vet, arat, a pék kenyeret) zsemlyét sült; a cipész csizmát, cipőt készít, á kőműves házat épít, az ügyvéd vádolja a bűnöst, vagy segít védence ártat­lanságának kiderítésében. így van ez rendjén. Ki-ki a maga mester­ségét. .. Ijersze ehhez sem lehet ragaszkodni, régi, maradi elv, hogy a »suszter maradjon a kaptafánál-«, mert lehet, hogy ez a suszter ép­pen kiváló szobrász, festő, vagy a pék éppen kiváló cipész is lehet. Miért ne, ha van hozzá tehetsége? De azellen már felháborodottan tiltakoznánk, hogy az a földműves, aki dohos lisztet ad el a péknek, azzal vádolja a péket, hogy ehetet­len kenyeret süt, vagy az a kő­műves, aki ferde házat épít, elront mindent, az gyalázza a susztert, mert szűk cipőt készített számára. Éppen ezért ugyanúgy tiltakoznánk példáid annak a védőügyvédnek, szamai ellen, aki énem védence, vagy védencei ártatlanságát akar­ja bebizonyítani, hanem mondjuk ehelyett vádolja a fennálló társa­dalmi rendet. Arról pedig elfeled­kezik, hogy védence ártatlanságát bizonyítsa: inkább ilyesmit kiabál, hogy »azok az idők már elmúltak, amikor egy ügyvéd védencének szi­gorúbb megbüntetését kérte...« Azok az idők már valóban el­múlták. Aki nyitott szemmel jár, az láthatja, hogy minden ember — amennyiben tisztességes, becsületes — szabadon és nyíltan folytathat­ja mesterségéit. Azt is láthatja, hogy nem az értelmiség felelősség- revonása, hanem a bűnösök felelős- sép~evonása történik, legyen az munkás, paraszt, vagy éppen ér­telmiségi. .. De a dohos lisztet adó fölműves és a lakhatatlan házat építő kő­műves ne vádolja, rágalmazza má­sik mestertársát, hogyha nincs rend a saját maguk házatáján sem. Es a védőügyvéd, aki men nem bizonyította be védence ártatlan­ságát, az ne vádolja a társadalmi rendet, mert ennek csak egy ered­ménye lehet: csatát veszt... így jártak a németek is a második vi­lágháborúban. Sohsem védekeztek, mindig csak támadtak és mégis csatát vesztettek. Mint már említettük, joga van minden embernek szabadon foly­tatni mesterségét, ha az nem el­lenkezik a fennálló törvényekkel. Társadalmunkban joguk van a vé­dőügyvédeknek is, hogyha kell, tíz körömmel is harcoljanak, s tanúk­kal-, bizonyítékokkal megvédjék vé­denceik becsületét... De arról se feledkezzünk meg, hogy azok az idők is elmúltak, amikor nyíltan lehetett uszítani a népi demokrá­ciánk ellen, s rágalmakkal eltakar­ni az igazságot... Az igazság bebi­zonyításához rágalmak nem ele­gendők. .. Ehhez tények kellenek. HÍREK SZEBB LETT A VÁROS KÉPE a valójában nem is tatarozott, hanem res­taurált Édesipari Technikum épületé­vel Sokan talán kis­sé furcsállották, ami­kor a Somogy megyei Tatarozó Vállalat kő­művesei teljes egé­szében leverték a ré­gi vakolatot a város eme egyik legrégibb épületéről, hogy új köntösbe öltöztessék azt Az történt, hogy a már valóban tata­rozásra szorult épü­letet eredeti formájá­ba állították vissza. Megtalálták ugyanis a volt pértzügyigazigató- ság eredeti fénykénét, amely akkor készült, amikor a hajdanában egy emeletes épü­letre még egy eme­letet húztak. E fény­kép alapjián tervezte meg Lamping Ottó építészmérnök a Kos­suth téri kétemeletes épület tatarozását, amely ma már telje­sen elkészült. A szé­pen sikerült helyreál­lítási munkák befe­jezése után főterünk legszebb épületével szebb lett ismét Ka­posvár képe. — ks — szelvényt! — Állat- és kirakodóvásár lesz de­cember 11-én, szerdán Barcs község­ben. — A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete első ízben rendez Siófokon járási vezetőségi értekezletet, ahol a függetlenített járási titkárt beiktat­ják. Az értekezletre csütörtökön ke­rül sor.- A könnyűipar befejezte éves tervét. A vállalatok azonos feladatot kaptak, mint az előző évben, de az elmúlt tizenegy hónapban 2,7 száza­lékkal többet termeltek, mint a múlt év átlagában. Novemberben pedig a tavalyihoz képest 20 százalékkal nagyobb termelési értéket állítottak elő. — A Megyei Tanács, pártibizottság és a Megyei Könyvtár rendezésében 16-án, hétfőn délután Csató János fő- gimnáziumi tanár ankétot tart a Me­gyei Tanácson Darvas József »-Város az ingoványon« című könyvéről. — Néhány nap múlva lesz cseh és német gyártmányú nyolc és tizenkét basszusos kis tangóharmoniíka, vala­mint új hanglemez a hangszerbolt­ban. Az eddig hiánycikket képező igombosharmonika jelenleg is kap­ható. — Növénytermesztési előadást tar­tott Balatonberényben december 7-én, szombaton Sárközi Péter. Vasárnap a Fonyódi Járási Könyvtár és a Me­zőgazdasági Könyvkiadó rendezésé­ben Jeszenszky Árpád tudományos kutató tartott előadást a zöldségfélék korai termesztéséről. egészségügyi kiállítás NAGYATÁDON A Somogy megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a Társada­lom és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat patronálása mellett a Nagyatádi Járási Tanács VB. egész­ségügyi csoportja, a kulitúrház igaz­gatósága és az Orvos Egészségügyi dolgozók Szabad Szakszervezete ren­dezésében 1957. december 20-tól de­cember 26-ig tartó egészsésügvi kiáJH- tást és hetet rendez. A kiállítás ideje alatt a Somogy megyei főorvos, a já­rási főorvosok és a megyei kórház főorvosai előadásokat és szaküléseket Ságnak .tartani. — A BM Somogy megyei Rendőrfö- kapitánysága felhívja a házfelügyelők figyelmét ,hogy a kapuzárásra vonat­kozó rendelkezéseket szigorúan tart­sák be, a megadott időpontban a ka­pukat zárják le. A Főkapitányság a rendelkezések pontos betartásiát el­lenőrizni fogja, ahol azt tapasztalja, hogy a házfelügyelő a rendelkezések­nek nem tesz eleget, a házfelügyelő ellen «szabálysértés» címén az eljá­rást megindítja. — A somogysárdí Vöröskereszt csoport játékbabákat készít, hogy azokkal karácsonyra megajándékoz­za az iskolésgyermekeket. Hirdetmény. Kaposvár Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága felhívja a háztulajdonosokat, kezelőit, hogy a jár­dákat a hótól, jégtől rendszeresen tisz­títsák és sikosság ellen hamuval vagy homokkal hintsék be. E felhívás végre­hajtását a végrehajtó bizottság ellen­őrizteti és a mulasztók ellen a szabály­sértési eljárást megindítja. — A szabadegyetem egészségügyi sorozatának mai előadását Wetter Ambrus főorvos, megyei onkológus tartja a Rákkutatás állása, megelő­zés és gyógyítás címmel a kórház könyvtártermében este 6 áraikor. — Ma este a TTIT klubban a Mes­terséges hold II. címmel Szentes Im­re, a csillagászati szakosztály titká­ra tart előadást este 7 órai kezdettel. Csiky Gergely Színház: Lehár: Luxemburg grófja. Este 7 órakor. Vörös Csillag: Csigalépcső. 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Ember a vágányon. 4, 6, 8 órakor. Hippi-Rónai Múzeum: Ösrégészeti, várostörténeti, néprajzi, természettu­dományi kiállítások és a Rippl-Rónaí emlékkiállítás. Nyitva: 15—rl9 éráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsön- zés és olvasótermi szolgálat 9—U óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom