Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-07 / 287. szám
tlLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' kap VlZREBOCSÁTOTTÁK A SZOVJET ATOM JÉGTÖRŐ1« IPARI-KERF.SKEDELMI TANULÓK ISKOLÁJA MIT HOZOTT A POSTA? AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZABÁLYSÉRTÉS XTV. évfolyam, 287. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. december 7. A téli programról Újszerű kezdeményezése van pártunk megyei bizottságának. Átfogó, együttes téli programot dolgoztaik ki a megyei és járási pártbizottságok, tanácsok és tömegszervezetek. Az a cél, hogy az elkövetkező hónapokban lehetőség nyíljék megyénkben a kulturális színvonal növelésére, a párt politikájának ismertetésére, a dolgozó parasztság földművelési és állattenyésztési szaktudásának gyarapítására. Uj vonása a tervnek, hogy a cél megvalósításán munkálkodó különféle szervek tevékenységét összehangolja. Lássunk egy kis ízelítőt ebből a széleskörű programból. A pártszervezetek erejének fokozása, politikai hatósugaruk növelése végett tervszerű pártépítő munkára van szükség. Megkülönböztetett figyelmet és a felső szervek részéről hatékonyabb támogatást igényelnek a kis létszámú pártszervezeteik. Ahol ilyenek vannak, azokba a községekbe a megyei és járási vezetők gyakrabban ellátogatnak, ismertetik a párt politikáját, hogy a falu dolgozó parasztjai közül minél többen tudatosan támogassák azt. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat magukban foglalják az MSZMP agrárpolitikai tézisei és a megyei pártbizottság augusztusi, a «-Somogy megye mezőgazdasági helyzete és fejlesztésének iránya« című határozata. Elsődleges teendő, hogy az átszervezés szükségességét megértsék a mezőgazdaság szocialista részlegének kommunistái és falusi elvtársaink, akik aztán hirdessék a szövetkezeti eszmét a dolgozó parasztok között. A meglévő tsz-ek megszilárdítására fordítsunk nagy gondot — segítsenek ebben az üzemek is pat- ronálással. Ahol megvan a lehetőség a szövetkezetek számszerű fejlesztésére, újak alakítására, ott az állami gazdaságok, gépállomások kommunistái, du főleg a tsz-ek tagjai bátorítsák a belépni szándékozókat, érjék el, hogy okos érveik nyomán tetté érlelődjék ez a szándék. Az alacsonyabb fokú szövetkezési formák helyes tartalommal való megtöltése, a tarialékföldek törvényes hasznosítása — ezen belül földbérlő társulások létrejöttének segítése — mlnd- mind hajtóereje a termelés növelésének. Ezt a célt szolgálja a szakmai előadássorozat szervezése is a növénytermelés és állattenyésztés tudományos és gyakorlati kérdéseiről azok részére, akik az ezüstkalászos tanfolyamokra nem jelentkeztek. Dolgozó parasztoknak módjuk nyílik arra, hogy közösen meglátogassanak szép eredményeket elért tsz-eket, állami gazdaságokat és ott személyesen gyűjtsenek tapasztalatot a példás nagyüzemi gazdálkodásról, vagy annak egy-egy ágáról. Tág teret szentel a program a nép kulturális színvonala növelésének. Megszabja a feladatokat -su túl korosak beiskolázásában, áz analfabétizmus felszámolásában, a kultúrcso- portok munkájában. Gondja van a színház műsorpolitikájára, a tájelőadások programjára, a mozik, a bábszínház előadásaira, az olvasómozgalom szélesítésére, a zenei élet, a képző- és népművészet felkarolására. Milyen szervezeti intézkedések teszik lehetővé e sokrétű teendő elvégzését? A falusi párttitkárok részére kéthetes tanfolyamot szerveznek, ahol az országos pártértekezlet anyagával és a párt agrárpolitikájával foglalkoznak. A községi tanácselnökök, elnökhelyettesek és gazdasági felügyelők ugyancsak kéthetes, bentlakásos tanfolyamon ismerkednek tennivalóikkal. A íöldművesszövetkezeti ügyvezetők hasonló rendezvényen vesznek részt. A gépállomásokon és állami gazdaságokban egyhónapos politikai és szakmai oktatás lesz. A termelőszövetkezeti elnökök, brigádvezetők, könyvelők 2—4 hetes időtartamú tanfolyamon bővítik tudásukat. E vázlatos felsorolás is engedi sejtetni: megvan a mód arra, hogy hasznosan töltse el a telet a megye, a falu népe. Tél elején a tahi járásban Tabán és környékén is leesett az első hó, s fehérre festette a főidőket, utakat, a kis házak tetejét. Lassanként mindenütt .megszűnik a földeken a munka, a gazdaemberek a ház körül dolgozgatnak. A legfontosabb tennivalók elvégzése mellett ebben az időszakban már jut idő a tanulásra, művelődésre, szórakozásra is. A járási székhelyen két héttel ezelőtt megkezdte működését a népfőiskola. A mezőgazdasági, magyar irodalomtörténeti, történelmi és földrajzi témakörökkel foglalkozó iskolába először 9 érdeklődő látogatott el. A színvonalas előadások híre azonban — amelyeket a gimnázium pedagógusai, általános iskolai tanárok, s szakemberek tartanak — rövid idő alatt eljutott másokhoz is, s jelenleg már 37 hallgató jár rend- sseresen az iskolába. Két fiatal, a Tablxüi néhány kilométerre lévő Torvajról jár be hetenként két alkalommal, újabb négy pedig a közeljövőben lép a hallgatók sorába. Amilyen öröm az, hogy a járási székhelyen működő népfőiskola egyre több tanulnivágyó embert vonz, olyan elkeserítő, hogy Karádon nem sikerült a nénközépiskola megszervezése, beindítása. Amikor a népművelési szervek látták, hogy igyekezetük hiábavalónak bizonyult, úgy határoztak, hogy Karád helyett Nagyberényiben szervezik meg az iskolát, mivel itt nagyfokú érdeklődést tapasztaltak. A megindulás azonban - itt ís várat magára, pedig minden perc magy veszjjf-égeit jelenít. A karáét! huzavona miatt már így is eléggé megrövidült az idő, igyekezni kell tehát, hogy Nagyberónybem még rendesen, a tavaszi munkák megkezdése előtt leadhassanak minden anyagot az iskola hallgatóinak. A tél folyamán azonban a községekben sem lesz hiány ismeret- terjesztő, a lakosság műveltségi színvonalát emelő előadásokban, ahol nincs népfő-, vagy középiskola. A pedagógusoknak az eddiginél nagyobb arányú bevonásával minden községben megismertetik az érdeklődőkkel József Attila, Ady életét, munkásságát, István király és Hunyadi János korát, tetteit, valamint a természettudományok és a modern technika legújabb eredményeit, vívmányait. Az előadásokról nem hiányoznak a mezőgazdasági és az időszerű politikai kérdésekkel foglalkozó témák sem. A mezőgazdasági előadások részletes tájékoztatást adnak a dolgozó parasztságot érdeklő kérdésekről: a növénytermesztés eredményeinek növelési lehetőségeiről, s az állat- tenyésztés problémáiról. Minden községben három növénytermesztésről szóló, három állattenyésztéssel és egy állategészségüggyel foglalkozó előadást tartanak a tél folyamán. Teljesül Törökkoppány és Bedeg- kér gazdáinak kívánsága ás. (Néhány nap múlva megkezdődik mindkét helyen az ezüstkalászos tanfolyam, amelyre a kis- és középparasztok közül már számosán jelentkeztek. A tél még csak ritkán mutogatja magát a tahi járásban. Az emberek azonban már belekezdtek «téli programjuk« megvalósításába: tanulnak, művelődnek, hogy amikor újra kitavaszodik, nagyobb tudással, szakismerettel indulhassanak ismét a földekre, a nagyobb, gazdagabb termésért. — ger — öf€ty, kínnak Sötét hófellegeket hajt a téleleji csípős szél, de itt benn, a modem kis tanácsház elnöki szobájában a duruzsoló cserépkályha kellemes meleget áraszt. Jönnek-mennek az emberek, intézik különböző ügyeiket, keresik igazukat. Halk kopogás után hajlotthátú, idős bácsika lép be, fején avult szőrkucsma, jobbjában jókora kampósbot. Szerényen álldogál, míg Huber elvtárs, a kisberényi tanács elnöke megkérdi: «Mi járatban van?« — Egy igazolásra lenne szükségem a nyugdíj-megállapítás végett. Szíves szóval leülteti a fiatal, mozgékony tanácsvezető, s előzőleg megkezdett munkáját igyekszik gyorsan beviegezni. 'Addig pár1 pillantással nézegettem a bácsit. Ki lehet? Erre különösebb nehézség nélkül rájövök, az agyonbarázdált, fáradt arc, a törődött tekintet biztosan szomorú sorsot takar. A csendes, szerény viselkedés nem a hajdani gazdagság jellemzője, s valóban pár percnyi várakozás után, mikor a kért bizonyítványt állítja ki az elnök, megismerem őt — egyelőre száraz adatokból. 1882-ben született Horváth József, foglalkozását tekintve: világéletében cselédember volt, a hajdani szolgás őrs öreg hírmondója. Kezembe Veszem a kapitalista rendszer egyik kevésbé dicsőséges okmányát: a esetédkönyvet. Az élet keservének hosszúi útja van e lapokra írva. Elsárgult oldalakon a hajdani Nagyberki- Bérgazdaság, Répáspuszta, gróf Széchenyi birtok, s a többiek mind egytől-egyik száz és ezrek jkig/serves kálváriájának mementói. A ilá"” melegben felenged Horváth bácsi, megered a nyelve. «Bizony keserves világ volt az — mondja —, aki még nem próbálta meg a közös konyhát, a sötét, tüdőbajt lehelő nedves odvak, a hajdani cselédlakások «-kényelmét«, az nem is tudja, mi volt a mi sorsunk.« Ahogy könyvét lapozgatom, egyszerre csak a hivatalos résznél elémbukkan az akkori rabszolgatartó társadalom aljas lélekkel írásba vésett érdekvédelmi törvénye, az 1907. évi XLV. tv., a »cseléd- törvény«. Csodálkozva látom, hogy a kisemmizett cselédek védelmére keltek, mert |az egyik szakaszban az szerepel, hogy a cselédet, szolgálaton kívül más munkára — (s ezt szószerint idézem) — robotra, úrdolgára kényszeríteni nem szabad. — Már maga ez a két szó is élénken jeüilemzi azt a rendszert, mely ilyen kitételű törvényeket alkotott, s használt a huszadik században. De mikor erre kerítem a sort, Horváth -bácsi elmérgesedik, s hazugságnak nevezi az egészet, mert mint mondta, «nemhogy védelembe részesültünk, de kötelező volt az úr dolgára menni. Ez náluk például a belső munkálatoknál is megmutatkozott, mert minden hónapban az uraság házatáján az összes mosmivalókat a béresasz- szonyok végezték míg a vasalás a kocsis-feleségekre hárult.« Volt olyan hónap, hogy 6—7 napon keresztül mostak, vasaltak a cselédasszonyok minden ellenszolgáltatás nélkül. Ez a világ szerencsére elmúlt, s Horváth bácsi is kapott a földreformkor két és fél hold földet, amelyet még a közelmúltban is munkált. Sajnos azóta az Isonzón kapott sebesülés annyira kiújult, hogy egyáltalán nem tud dolgozni, balkezét még derékig sem tudja felemelni. Családjáról szomorúan mondja, hogy törődött felesége hat gyermeket hozott a világra, de a rossz élelmezés, a betegség, az embertelen lakásviszonyok négyet a sírba tettek. Egyik fia Esztergom megyében nagycsaládos, juttatott kispa- raszt, másik, a leánya, a Tiszántúl egyik kis falujában éldegél. Mint mondja: »egyik sincs olyan helyzetben, hogy még nyűgöt vegyen a nyakába.« Az októberi ellenforradalomra kerítem a sort, s kérdem, mi lett volna vele, meg hasonló több ezer sorstársával, ha ide újra a bárók, és a grófok telepedtek volna be. Gondolkodik egy keveset, megkeményednek arcán a vonások, s tűzzel mondja: »Hallja, akkor inkább én egyenesen a temetőbe mentem volna, mert nekem az urakból már elegem van örökre.«* Most pedig népi államunktól valami kis nyugdíjat kér, hogy öreg feleségével legalább a sóra, olajra, no meg egy kis trafikravalót i» megkaphassa, mert a kertben egy kis zöldség, krumpli megterem, meg valami kevés jár attól is, aki két hold földjüket kezeli. Reménységgel nyálazta le a hivatalos borítékot, amiben kérelmiét, bizonyítványait, meg »cselédköny- vét« küldi az SZTK Megyei Alközpontjának, s bizony Huber elvtárssal mindketten arra gondolunk, hogyha ennek a «-kis öregnek« életét, személyét Kaposváron ismernék, tálján ügyét még kedvezőbben intéznék el. Mindnyájan bízunk abban, hogy anélkül is úgy lesz. RUDA GYULA ,Niint a mókus fenn a fán, az úttörő oly vidám" (Tudósítónktól.) 64 taggal alakult újjá márciusban a kutasi úttörőcsoport, amely Dózsa György nevét írta zászlajára. Ekkor alaklult meg a kisdobos raj is, 46 taggal. A rajokon belül megalakultak az őrsök is. A pajtások maguk választották a raj- és őrsvezetőket, sőt a rajokat is, őrsöket is kívánságuk szerint nevezhették el. Sirály, Rigó, Kakukk, Mókus nevő őrsök vannak. Minden őrsnek van indulója is. A KARÁCSONYRA készülnek Safranek: Makrancos házasok című vígjátékit tanulják karácsonyra a nagyhajóim erdészet színiátszói. Pét fiú és hét lány ül minden este az asztalok előtt, s míg az egyik c opert szerepét írja, a másik már olvasópróbát tart. Mókus őrs tagjai minden foglalkozás alkalmával vidáman fújják: »Mint a mókus fenn a fán, az úttörő oly vidám ...« vagy a Rigó őrs: »Rigó, rigó, sárga rigó ...« című énekkel kezdi az összejövetelét. Nem unatkoznak a kutasi pajtások. Rendszeresen megtartják foglalkozásaikat és azoknak nincs »iskoiaszaguk«, mert nem a tanítási órák után vannak, hanem délután és sok esetben nem is az iskolában, hanem a szabadban, vagy a művelődési otthonban. Az őrsök tagjai megismerkedtek hazánk új címerével, útjelekkel. Most a próbá- zásokra készülnek a pajtások. Minden őrsi összejövetel alkalmával tanulnak egy új dalt is. Szeretettel olvassák a Pajtás újságot is, mert ebből sok segítséget kapnak a próbá- zásokhoz. Az őrsök tagjai az »Ismerd meg lakóhelyed« mozgalmon belül kirándulásokat rendeztek, amelyek alkalmával meglátogatták a község nevezetes emlékeit, régi épületeit. Most nagy akadályversenyt készítenek elő, amely jó erőpróba lesz a pajtásoknak a próbázások letétele előtt. Főzési versenyt is rendeznek, amelyen nemcsak a lányok, de a fiúk is részt vesznek.. A nyárra kéthetes táborozást terveznek és már gyűlnek a forintok. Eddig 4500 forint értékű takarékbélyeget vásároltak. A kisdobos raj részére mesedélutánokat és diafilm-vetítéseket rendeznek. A nagyobb leánypajtások közül az ügyesebbek most készítik a rajok őrsök zászlóit.
