Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

XIV. évfolyam, 282. szám. ABA 50 FILLER Vasárnap, 1957. december 1, VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KAPOSVÁR 13 ESZTENDEJE SZABAD IRODALOM, MŰVÉSZET, NÉPMŰVELÉS HATHATOS NÉPI ELLENŐRZÉST ERŐSÖDIK A SZÉL JÓZSEF ATTILA KAPOSVÖLGYI ESEMÉNYEK Befejeződött a körzeti bírálat ÚJ OLVASÓKÉRT A mai nappal sajtótérjesztési moz­galom indul megyeszerte s a postá­sok a megszokott napi munkán tül olyanokhoz is bekopogtatnak majd, akik eddig nem voltak előfizetői az újságoknak. Postásaink nemcsak állásukkal já­ró kötelezettségüket teljesítik, tan­két annál, viszik a párt szavát, az igazságot az embereknek, közvetve teljesebbé segítik tenni a hétközna­pok örömeit, az ünnepet, s oszlat­ják a régről örökbe maradt tudatlan­ság, szűklátókörűség, tájékozatlanság felhőit. A mai társadalom embere előtt nincs elzárva a tanulás, lehető­sége. Az állam, a szocialista társa­dalom érdeke azt kívánja meg az emberektől, hogy minél tájékozottab­bak legyenek az ország, a világ dol­gairól. Azt szeretnék, ha minél előbb megvalósulna Petőfi jövendölése: "Ha majd a szellem napvilága ra­gyog minden ház ablakán ...« Vajon ki tagadhatná el a tényt, hogy a fel- szabadulástól eltelt több mint egy évtized alatt elindultunk ezen az úton. A népet szeretjük, ha magasba emeljük a marxizmus napfényes zászlaját, ha nem engedjük feledésbe borulni azokat a nagyszerű vívmá­nyokat, amelyeket a nép küzdött ki magának a párt vezetésével. A kommunista sajtó kötelessége küzde­ni a szocializmus eredményességét gátló hibák, a dolgozókat bosszantó bürokrácia ellen, a mulasztások fel­számolásáért. Frázis nélküli igazság, hogy az újság az ember második kenyere, ami nélkül az ember elvesz a rohanó események forgatagában. Uj olvasókat, új előfizetőket tobo­roznak a kézbesítők az elkövetkezen­dő két hónapban a Népszabadságnak, a Szabad Földnek, a Somogyi Nép­lapnak. Megyei lapunk, tizenkét és félezer olvasóhoz jut el, de még több ember szívébe akarunk beférkőzni. Az elmúlt hetekben lefolytatott vé­leménykutatás alapján biztosan mondhatjuk: van okunk a várako­zásra. Tovább szeretnénk növelni ol­vasótáborunkat. Számítunk derék postásainkra, akik sokat tesznek, hogy megismertessék lapunkat a so­mogyi emberekkel. Tudjuk, az új előfizetőkért mi is sokat tehetünk. Elsősorban is azzal, hogy jó lapot adunk az olvasók ke­zébe. De nagy a felelősségük a párt- szervezeteknek is. Hiszen lapunk a párt lapja, célja, hogy betöltse a kol­lektív agitátor, a kollektív propagan­dista és a kollektív szervező szere­pét, Az ő munkájukat könnyíti meg az újság, felkészíti az embereket, hogy könnyebben megértsék, mi, miért van. Lapunk fejlécén ez áll: "Az MSZMP Megyei Bizottsága és a Me­gyei Tanács lapja-“. Érthetően ez fel­adatokat, felelősséget is ró a helyi tanácsok vezetőre, tagjaira. Vállalja­nak részt a szervezésből, járják ők is a házakat, hiszen ismerik jól az embereket, segítsenek új olvasókat, új előfizetőket toborozni a párt új­ságainak. Az elmúlt három héten gazdag j események zajlottak le a Kapásvöl- | gyében. A szarvasmarha tenyésztési , hónap keretében 25 községben volt ál,latbemutató és rangsorolás. Min­den községben 12 állatot díjaztak, hármat-hármat, a tehenek, inövsndék- üszők, hasas üszők és bikák közül. A legutóbbi napokban körzetenként vizsgálták meg a megye szakemberei a legszebb állatokat. A háromszáz első, második és harmadik díjas szarvasmarha közül választották ki a körzet és Kaposvölgye legjobbjait. A dijakat — az első, második és harmadik díjat külön-külön állat­faj ónként és a vándorserleget — va­lamint az elismerő, dísz- és egyéb okleveleket Magyar! András, a föld­j művelésügyi miniszter első helyette- I se osztja ki december 8-án, a , szarvasmarha-tonyésztési hónap zá­róünnepélyén Ráksiban. Korábban úgy tervezték, hogy te­hergépkocsikkal Ráksiba hozzák a díjazandó szarvasmarhákat, de ettől az elgondolástól elállottak a szerve­zők, hiszem sok' veszélyt rejthet ma­gáiban az ilyen állatmozgatás an­nál is inkább, mivel zömben istál- lós jószágokról van szó és a hőmérő higanyszála most már mind ösz- szóbb zsugorodik. A nyertesek te­hát nem jelennek meg "személye­sen-«, hanem fényképeik díszletnek majd a ráksi kultúrotthon falain. A fotografálásra néhány napon belül kerül sor. Kimagasló eredményeket éri el a Guiiorgvári célgazdaság A Kaposvári Cukorgyára Cólgazdaság több mint 5000 holdas határában évről évre jobb eredmények születnek a nö­vénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt. öbbeu az évben már hetven vagonnal túlszárnyalták a szemestermények ter­mesztési tervét. Huszonnégy vagon cu­korrépa magot termeltek, mely mennyi­ség húszezer Icát. hold terület neveté­séhez elegendő. 450 vagon ipari répát is le takarítottak a földekről. Igen szép állatállományukkal is jog­gal dicsekedhetnek. Hízlalási tervüket jelentősen túlteljesítették és nagy meny- iiyiségű hízómarhát és sertést szállítot­tak exportra. Többek között 2300 hízott marha, majdnem .1300 tonna súlyban és 326 tonna hízott sertés hagyta el a gazdaság hizlaldáit ebben az esztendő­ben. Az őszi vetési és betakarítási munká­ban, valamint a jövő évi jó termés alap­jainak a megteremtésében is példamu­tatóan dolgoztak. 1600 kát. hold őszi vetésükkel már októberben végeztek és 2400 holdnyi őszi mélyszántásukat no­vember 28-án befejezték. Zárszámadás a tsx-ekben MI KERÜLT AZ ÉVI MÉRLEG SERPENYŐIBE ? A hosszú burgonya-prizmák egyikénél nagy a sür­gés-forgás. Idősebb asszonyok és emberek kisebb-na- gyobb vesszőkosarakba szedik a krumplit, majd zsá­kokba öntve mázsára rakják és viszik haza i— ki töb­bet, ki kevesebbet. Magyar Béla egyedül dolgozik a termelöszövetketeetbim, a munkajegyséig szerzésben nem segített neki senki. — A háztáji földemen kívül húszezer forint a részesedésem. Ebből úrasan meg­élünk ketten — mondja, miközben egyre töltögeti zsák­jait. A 394 munkaegységre eső két mázsa 88 kg bur­gonyát nem a piacra viszi, van neki egy törzskönyve­zett tehene, két hízója és még két süldője — megeszik majd azok. — Hagyja csalt, Kiss bácsi, majd beleöntöm én a zsákba... A megszólítottnak nehéz már egy kicsit a kosár. Észrevette ezt Nagy Pál magtáros és az öreg­ember segítségére sietett. Kiss József elkerülte már a hetedik ikszet is. Hetvenegy éve ellenére 250 munka­egység van a javára írva. Hat év óta dolgozik az Al­kotmányban. Majd ötven évet töltött a geszti, memyci és más uraságok szolgálatában. Izmai erejét térítet- lenül kiszívta az úri porta, neki a haszonból nem sok jutott. Csak élete alkonyán derült ki fölötte az ég. Gondoskodik róla a nagy család. — Korábban éjjeliőr beosztásban volt — mondja Kiss bácsi —, de gyakran megfáztam, betegeskedtem. — Észrevettük — toldja meg a szót Mester József tsz-elnök —. azért is foglalkoztatjuk máshol. Az istállók körüli munkában segítkezik az állatgondozóknak. Sön- röget, rendben tartja az «-udvart«, útba igazítja az idegeneket, stb. Jövőre, ha úgy érzi, hogy igen elfá­radt és nem tud dolgozni, nyugdíjat kap. — Amíg mozogni tudok, addig itt maradok — ál­lítja erősen Kiss bácsi. (— Meg van elégedve? Meg. Mostanában nem pusztulnak ám éhen pad­lásomon az egerek... Az irodában Kiss Mária könyvelőnő és Mester József tsz-elnök szavaiból megtudjuk, hogy a zár­számadó közgyűlés megmutatta: a vezetőség és a tagok között nincs ellentét. Már menetközben értesül min­denki mindenről. A zárszámadást megelőzően is tud­ta valamennyi tag, hogy ki, mennyire számíthat. Csak a fontosabbakat említs üli: búzából 5, kukoricából, bur­gonyából 2—2 kilót, szappanból 4,5 dkg-ot osztottak és 27 forintot. Egy munkaegységre összértékben 46,46 forint jutott. Az 59 család 68 tagja 430 ezret vitt haza a ^borítékban. Az Alkotmányban köztudomású, hogy a szai-vas- marha állomány kiegészítésére 11 törzskönyvezett te­henet vettek, igaz, hogy részben kölcsön pénzen. Mint­egy 100 000 forintra rúg a beruházásra fordított ösz- szeg. — A tagság azt akarja — mondja Kiss Mária —, hogy 58-ban a 27 helyett 30 forintot osszunk. Ez reá­lis kívánság, el is tudjuk érni. Az idén félmillió forin­tot kaptunk a sertésekért, 120 tenyészanyának és kan­nak alkalmas állatot adtunk el és ugyanannyi 90 kilós bacont. Jövőre is szép pénzt ígér a mór szerződéses 50 süldő, meg a 134 választási malac. A 19 növendék üszőt és bikát tenyészállatokként értékesítjük majd. Hogy meg legyen egységenként a 30 forintos osz­talék, ahhoz más üzemág, így a növénytermesztés jö­vedelmezősége is szükséges. Ebben az évben 121 hol­don búzából 11 mázsás volt az átlag. arra vull. hogy nem hanyagolják el az 550 holdas gazdaságot az igaíi tsz-parasztok. Törődnek a földdel és gondolnak a jö­vőre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, bogy a vetéssel, betakarítással és az őszi mélyszántással el­készültek. — Most már nincs sürgető dolog, ráérünk burgonyát osztani — mondja a könyvelő. A zárszámadás nem csak munka utón járó meg­érdemelt pénz 'kiosztását jelentette, hanem az évi tennivalók zömének befejezését. Az évi mérleg ser­penyőjében az anyagi javakon kívül megnyugvás, bi­zalom, jövőbe vetett hit és biztonságérzet is volt. Ilyen, kézzel nem fogható értékeket is osztottak november 23-án az igali Alkotmány Tsz-ben. Egy hét óta a falusi juhász, Somogyi Lajos sokat tusakodik, vívódik önmagával. Félévvel ezelőtt még a szövetkezés gondolatától is összeborzadt, hallani sem akart róla. A napokban mégis felkereste Mester Józsefet, mondván, hogy ő is belépne. Rövidesen két kérelmező felvételéről hoz határozatot a közgyűlés. A tavaly szétbontott Pártkongresszus Tsz egyik volt tagja is jelentkezett az Alkotmányba. Az eredmények mindennél jobban bizonyítanak. Rózsa Mihály három fia két évvel ezelőtt másutt dolgozott. Aztán a szö­vetkezethez kötötték sorsukat. Tavaly a hattagú csa­ládnak már bőven jutott ruhára is. Ezt a csizmát meg már az idei osztalékból vettük — mutatott a lá­bára dicsekedve az egyik fiú. A tavasszal tatarozzák Rózsa Mihály lakását. Nagy ablakok kerülnek a házra. Szép kilátás nyílik majd onnét... (GőböZös) Tervszerű burgonya- vetögumó felújítás Somogybán Megyénkben az általában négy­évenként leromló vetőgumó felújítá­sáról a kalászosokéhoz hasonlóan, tervszerűen gondoskodnak. Mezőgazdasági szakemberekből álló bizottság el is készítette erre vonatkozó hároméves tervét. Állami vetőgumó-akció keretében Somogy­bán tájfajta, Gülbaba, Kisvárdai Ró­zsa, Aranyakna és Margit fajta bur­gonya elszaporítását teszik lehetővé. A tervszerű vetögumó felújítására 1958-ban a csurgói, fonyódi és mar­cali járásban kerül sor. 1959-ben a •nagyatádi, siófoki, 1960-ban a ka­posvári és 1961-ben pedig a barcsi és tabi járásban. Mintha mi sem történt volna — Válasz — A Somogyi Néplap 1957. október 23-i számában megjelent «Lesz-e traktoros belőle?« című, rólam irt. cikkre szeretnék válaszolni. Először is nagyon köszönöm, hogy a szer­kesztőség munkatársai akkor az ügyemben személyesen eljártak. A panaszom kivizsgálása utáni napon a Balatomnagybereki Állami Gaz­daság imremajori üzemegységében válóban gépre ülhettem, ebe csak tíz napig vezethettem traktort. Alik': visszajött szabadságáról a zetoros c azóta ismét a növénytermelés ben dolgozom gyalogmunkásként. Új­ra megfogtam a régi ió villám nye­lét és rakom a "trágyát, mintha mi­sem történt volna. Beszéltem Frank - berger párttitkár elvtárssal, akt egyik helyről a másikra küldött, mint korábban. Még egyszer nagyon köszönöm a’ szerkesztőség fáradozását, amely hozzásegített ahhoz, hogy tíz napig zetoros lehettem. Tisztelettel: MISETA JÁNOS Táska * * Levélírónk először októberben kö­zölte velünk sérelmét: traktoros is­kolát végziéjtt, de teem dolgozhat gépen. Ottjáirtumkkor latolgatták a gazdaság vezetői: mi módon segít­hetnének e bajon. Különösen a pár - titkár elvtárs mutatott nagy jóin­dulatot e lehetőség megteremtésé­ben. Tudjuk, úgy lenne teljes a kén ha ismét meghallgattuk volna a nagyberkieket is. Mégis helyt ad­tunk Miseta János hozzánk küldött (levelének, s kérjük, ha egyetlen megpldús is kínálkozik, ne mondja­nak nemet a fiatal traktorosnak, hadd váljék az idősebbek támogatá­sa és saját megszerzendő gyakorlati tapasztalatai árán kéipzett szakem­berré. Egyébként várjuk és szíve­sen leközöljük a gazdaság vezetőinek válaszát is. (Saapk.) NÉPI ÉRTÉKEK A földművesszövetkezetek kulturális bemutatóján a kilenc legjobb csoport szerepelt nagy sikerrel. Fényképezőgépünk a barcsi népi együttest és a buzsáki tánccsoportot örökí- JP tette meg. Középen Kovács István bácsi, lakócsai dudás, ősi hangszerével. « 3ÉkV-^^oK®QScé<^CSOfcc8eiScH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom