Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

\asérm»p, 1957. november 24. «OMOGTI NtriAr 5 Váljanak a földmíivesszövetkezetek a dolgozó parasztság érdekvédelmi szerveivé A megyei küldöttgyűlés beszámolója Tegnap délután megkezdődött Ka­posvárott a somogyi földművesszö­vetkezetek megyei küldöttgyűlése. Megyénk földművesszövetkezeti moz­galmának helyzetéről, a soronkövet- kező gazdasági és tömegszervezeti feladatokról Brachna János, a MÉ­SZÖV igazgatóságának elnöke tar­tott beszámolót, amelyet kivonato­san ismertetünk. Brachna elvtárs bevezetőben be­szélt a földművesszövetkezeti rend­szer kialakulásáról, s annak az első években elért jelentős eredményei­ről, majd arról az időszakról, amely­ben a termelés-szervező tevékenység mindinkább háttérbe szorult, s mun­kájával csupán a fogyasztáson és be­szerzésen keresztül tudta bizonyítani a szövetkezés előnyeit. Később a földművesiszövetkezeti rendszer e fo­gyatékossága ellenére is gazdasági­lag és politikailag egyaránt erősö­dött. Ezt mutatja például a taglét­szám növekedése is. Amíg 1949-Jben megyénk földművesszövetkezetei alig 50 000 tagot számláltak, addig ma már több mint 90 000 dolgozó parasz­tot tömörítenék soraikban. Gazdasá­gi munkájukban a legszámottevőbb eredményt a falusi lakosság ellátásában érték el. Megalakulásuk óta több száz falusi boltegységet korszerűsí­tettek a megyében és 1084 boltot nyitottak meg. A nagyobb községek­ben a vegyesboltok mellett ma már különféle (szaküzletek találhatók, s a szövetkezeti boltok ott vannak a legkisebb falvakban, pusztákon és tanyai településeken is. A földmű­vesszövetkezetek 1950-ben 132 mil­lió, 1956-ban pedig már 722 millió forintos áruforgalmat bonyolítottak le. Bővült az áruféleségek választé­ka is. Ennek az évnek első három negyedében hatszor annyi porszívót, 11-szer annyi hűtőszekrényt, három­szor annyi varrógépet, négyszer any- nyi hentesárut, 42 százalékkal több mosógépet, 13 százalékkal több mo­torkerékpárt és 16 százalékkal több zománcedényt hoztak forgalomba, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Jelentősen növekedett a termelési szükségletek kielégítése. Mezőgazda- sági kisgépekből 1955-ben 6 millió, az idén pedig 21 millió forint érté­kűt vásároltak a dolgozó parasztok. Műtrágyából 1956-ban 359, ebben az évben pedig 559 vagonnyii hoztak forgalomba a földmüvesszóvetkeze- tek. Az elmúlt években javult a föld* művesszövetkezetek gazdálkodásának jövedelmezősége is. 1947—1950 között a földművesszö­vetkezetek nagy többsége, sőt 1952- ben is több mint fele ráfizetéssel működött. Ma már a 34 szövetkezet közül csupán kettő számíthat vesz­teségre. A gazdálkodásban elért eredményeket mutatja az is, hogy megyénk földművesszövetkezeteinek évi tiszta nyeresége az 1952. évi 1,6 millió forintról 1956-ban 19 millió forintra emelkedett. A mezőgazdasági termékek felvá­sárlásában és értékesítésében is ér­tünk el sikereket. 1954-ben 24 millió, 1956-ban pedig mintegy 100 millió forint volt a felvásárlás forgalma. Különösen figyelemreméltó a termé­kek exportjának növekedése. Zöld­ségből, gyümölcsből és burgonyából az 1954. évinek közel háromszorosát küldték külföldre a szövetkezetek ebben az évben. A földművesszövetkezeteknek a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séért folytatott munkáját bizonyítja az a tény, hogy ma már 113 szak­csoport, 36 termelői társulás műkö­dik megyénkben 48.03 taggal, 5629 hold földterületen. A termelői társu­lások szervezésénél, fejlődésénél kü­lönösen az elmúlt esztendőben és az idén volt tapasztalható javulás. A kultúrmunka szélesedésének bizonyí­téka, hogy 35 földművesszövetkezeti kultúrcsoportunk van. A vázlatosan felsorolt eredmények is mutatják, hogy az elmúlt 12 esz­tendő alatt komoly sikerek születtek a földművesszövetkezeti mozgalom fejlesztésében és megszilárdításában. Ezeknek az eredményeknek jelentős résziük van egész népgazdaságunk erősítésében, hazánk szocialista épí­tésében. Ezután Brachna elvtárs részletesen ismertette azt az anyagi és erkölcsi kárt, amelyet az ellenfor­radalom okozott a földművesszövet- kezetekinek, majd így folytatta: A földművesszövetkezetek koráb­bi és mostani működéséhez államunk hathatós támogatást nyújt. 1951-ben 37 millió, az idén pedig 114 millió forintos állami hitellel gazdálko­dunk. Eszközeink 83 százalékát ál­lami hitel képezi. A tagok általi befizetett részjegy-alap összege 1951-ben alig haladta meg az 1300 000 forintot, 1956-ban pedig 3 644 000 forintot tett ki. Ezzel szem­ben a tagök és választott vezetők ez- ideig részjegy utáni, vásárlási, érté­kesítési . visszatérítés (és tiszteletdíj címén összesen 11 141 000 forintot kaptak kézhez. Fokozottabban kell téhát támaszkodnunk saját anyagi erőnkre. Megértették ezt megyénk földművesszövetkezeti tagjai, hisz a IV. országos kongresszus tiszteletére indított versenyben az első helyet szerezték meg azzal, hogy több mint kétmillió forintot befizettek az el­múlt néhány hónap alatt a részjegy­alapra. A sikerben a legnagyobb ré­szük a marcali és fonyódi járások szövetkezeteinek van. Leggyengébbek az eredmények a csurgói és a kapos­vári járásokban. Mulasztásaink is vannak a leg­utóbbi — 1954. évi — megyei kül­döttgyűlésünk határozatainak végre­hajtásában. Nem mondhatjuk kielé­gítőnek azt a politikai felvilágosító munkát, amelyet a szövetkezetek tagjai a dolgozó parasztok körében végeznek. Javítanék kell kapcsola­tukat a pártszervezetekkel, a taná­csokkal, a Hazafias Népfront bizott­ságaival, s biztositaniok kell a gaz­dasági és tömegpolitikai munka egy­ségét. Az alsó és felső vezető szer­vek fordítsanak nagyobb gondot a szövetkezeti demokrácia betartására. Helytelen az a gyakorlat is, hogy he­lyenként a választott vezetőségeik he­lyett az alkalmazottak irányítják a szövetkezetét. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a demokratikusan válasz­tott vezetőségek a dolgozó parasztság széles tömegeivel együtt döntsenek a szövetkezetek életének fontos kér­déseiben. A kádermunka is számos kívánnivalót hagy maga után. Tennivalóink között első helyet kell biztosítanunk a paraszti termelés segítésének. Ehhez a munkához alapot ad a Magyar Szocialista Munkáspárt ag­rártéziseinek a földművesszövetke­zeti rendszer fejlesztésére vonatkozó útmutatása. Tanulmányozzák ezt a határozatot a földművesszövetkezeti vezetők és dolgozók és magyarázzák ennek igazát a dolgozó parasztság köreiben. A termelés szervezését azért kell nyomatékosan hangsúlyoznunk, mert ezzel a munkával az utóbbi években jóformán egyáltalán nem foglalkoz­tunk és e feladattól helyenként ta­pasztalható bizonyos fokú tartózko­dás. A párt és a kormány néhány hó­nappal ezelőtt ránk bízta több szer­ződéses növény termeltetésének fel­adatát. A szerződések kötésének munkája nemcsak 36 agronómusunk- ra és a termelési felelősökre, hanem a választott vezetőségekre, s szövet­kezeteink apparátusának dolgozóira is kötelességet ró. Különös gondot kell fordítanunk a cukorrépa terme­lési szerződések megkötésére, mely­nek előirányzatát november 10-ig 72,4 százalékra teljesítettük. Fal­vaikban senki számára sem lehet kö­zömbös, hogy itthon termeljük-e meg a cukorrépát, vagy külföldről, drága valuta ellenében hozzuk-e be a cuk­rot. Törekedjünk tehát arra, hogy Somogy megyében a dolgozó paraszt­ság 7400 hold cukorrépát termeljen, ami előfeltétele annak, hogy cukor- ellátásunik zavartalan legyen. Tovább kell szélesítenünk a föld­művesszövetkezetek felvásárlási és értékesítési tevékenységét is. Erre annál is in­kább szükség van, mivel megszűnt a mezőgazdasági termékek kötelező be­gyűjtési rendszere. A helyes felvá­sárlási árak kialakításával elejét vehetjük a spekulációnak. Ehhez az is szükséges, hogy a szövetkezeti al­kalmazottak ne csak áruátvevők, ha­nem kereskedők is legyenek, keres­sék fel a dolgozó parasztokat és ha szükséges, a helyszínen vásárolják fel felesleges terményeiket és ter­mékeiket. Az idén 38 helyen ismét a földművesszövetkezetek végezték megyénkben a kenyér- és takar­mánygabona felvásárlását — ered­ményesen. Jól oldották meg a bab, mák és szálastakarmány felvásárlá­sát is. A jövőben nagyobb figyelmet érdemel a zöldség és gyümölcs fel­vásárlása, amelyhez rendezni kell a földművesszövetkezetek és a MÉK kapcsolatát. Szélesíteni kell e téren is a társadalmi ellenőrzést, hogy ele­jét vegyük minden olyan manipulá­ciónak, amely a dolgozó parasztokat megkárosítani igyekszik, amilyenre Balatonberényben tapasztaltunk pél­dát a szőlőfelvásárlásnál. Ezer meg ezer szál fűzi a dolgozó parasztokat a földmű vessző vekeze- tekhez — saját szövetkezetükhöz, A parasztság érdekeit legjobban a föld­művesszövetkezetek tudják képvisel­ni. Szükséges tehát, hogy íöldmű- vesszövetkezeteinket a dolgozó pa­rasztok valóságos érdekvédelmi szerveivé fejlesszük. Erre meg van intJno’iejnJ jteJhieMőaégünk.. Olyan lég­kört kell teremtenünk a falvakban, hogy a tagság bizalommal és abban a tudatban fordulhasson a szövet­kezethez, hogy ott orvoslást nyer minden c"Jósolható sérelme A bizalom megteremtésének, fo­kozásának fontos előfeltétele a szövetkezeti vagyon gondosabb védelme. Az ellenforra­dalom hatására nagymértékben meglazult a munkafegyelem, az el­lenőrzés a szövetkezeteknél és kez­dett mind nagyobb méretekben el­harapódzói a társadalmi tulajdon megkárosítása, s a különféle korrup­ció. Helyenként kisebb-nagyobb lel­tárhiányok jöttek napvilágra. Ezt a káros folyamatot, bár sikerült megállítanunk, mégis sok tenniva’ó vár ránk e téren. Szövetkezeti \ a- gyont olyan ember kezére ne bíz­zunk, aki a közös tulajdon megká­rosítása miatt korábban már bünte­tésben részesült. A vezetőség min­denütt fokozottabb ellenőrzést vé­gezzen, támaszkodjék a szé’eskörű társadalmi aktíva ez irányú munká­jára, s hívja fel segítségül a nemrég megalakított földmű vessző vetkezeti nőbizottságokat is. Lássunk néhány követésre méltó példát. A r.agyba­jomra földművesszövetkezet felügye­lő bizottsága folyamatosan ellenőr­zi az egységeket, s számon kéri a hibák kijavítását. Bőszéinfán a bolt- bizottság elnöke, Baumgärtner Ist­ván .hasonlóan jó ellenőrző munkát végez. A földművesszövetkezetek veze­tői, dolgozói és az irányító szervek indítsanak következetes harcot a slzövetkezeti Vágyon iwagkárosítói elten és a legnagyobb eréllyel lép­jenek fel minden visszaéléssel szerű­iben, A dolgozó parasztság legsajátabb érdeke a fogyasztás és értékesítés mellett a termelés közös megszerve­zése is. Arra kall törekednünk, hogy földművesszövetkezeteink be­töltsék a parasztság nevelő­iskoláinak szerepét. A mi feladatunk az ala­csonyabb típusú szövetkezeti for­mák segítése. Ebben a munkánkban javulás mutatkozik az utóbbi idő­ben. Korábban a szakcsoportok kö­zös tevékenysége csupán az értéke­sítésre szorítkozott, ma már viszont számos olyan társulás ákad, amely­nek tagjai munkájukat részben, vagy egészben közösen végzik. Ä kéthelyi szőlőtermelő szakcsoport például a védekező szereket közösen szerzi be. s közösen vásárolt bortá­roló edényeket és szőlőfeldolgozó eszközöket. Emellett 16 000 forint értékű közös alapjuk van. Úgy ter­vezik, hogy a jövőben gyümölcsfa 'és szőlőoltvány telepet létesítenek. A csökölyi burgonyatermelő szak­csoport közösen akar vásárolni bur- gonyaszedő gépet és porozó gépet. Ezeket a helyes jellemvonásokat kell erősítenünk és kialakítanunk a szakcsoportokban és társulásoknál, s a spekulációs törekvéseket türelmes, meggyőző munkával vissza kell szo­rítanunk. Ezután Brachna elvtárs arról szólt, hogy tovább kell fejleszteni a ke­reskedelmi, vendéglátóipari munkát nagyobb gondot érdemelnek a tej­es takarékszövetkezetek. Beszámoló­ját így fejezte be: — A földműves- szövetkezeteik gazdasági és poiiükai munkájának szüntelen fejlesztésével tegyünk meg mindent a mozgalom további megszilárdításáért, s tel le­érő n kikel járuljunk hozzá hazánkban a szocializmus mielőbbi felépítésé­hez. Ezt követően a megyei küldött­gyűlés meghallgatta a felügyelő bi­zottság jelentését, majd határozatot hozott, az 1954—56. évi mérleg és eredményszámlák elfogadásáról, va­lamint a választmány, az igazgató­ság és a felügyelő bizottság felmen­téséről. A küldöttgyűlés ma folytat­ja tanácskozását. Vasárnapi sport-jegyzetek A SPOFTBARATSÄG igazi megnyilat­kozásával találkoztunk most mái- egy­más után két’ ízben is Kaposvárott — írja szerkesztőségünkhöz küldött leve­lében Sallai Rudolf, a KMTE egyik ve- zelöségi tagja, aki arra kérte szerkesz­tőségünket, hogy köszönjük meg a Ki­nizsi szurkolóknak azt a lelkes bizta­tást, amely .a KMTE—Győr, majd pedig a KMTE—Szt'álinváros mérkőzéseken el­hangzott. Szíves örömmel adunk helyt a köszönetnek, annál inkább, mert mi magunk voltunk azok, akik nem egy esetben felhoztuk a kaposvári sportkö­rök együttműködésének szükségességét. Irtunk már arról is, hogy a sportköri vezetők megtalálták az egymáshoz ve­zető utat az NB Il-es csapatoknál. S a vezetők gondolkoztak azon és felvetet­ték, hogy össze lehet hozni a két sport- tábort: Nos, erre feleletet adott e>z a két mérkőzés, amikor a Kinizsi tábora oda- áilt a KMTE mellé. Ez a tény mutatja, hogy megvan a két' sporttábor szurko­lóinak is az egysége, most csak az a fontos, hogy meg is maradjon. Persze december 15-én a Kinizsi—KMTE mér­kőzés az más . . . A MEGYEI labdarúgó1 bajnokság két­ségkívül legnagyobb meglepetését -a marcaliak szolgáltatták, akik nem ki­sebb ellenfelet terítettek kétVállra va­sárnap, mint a táblák csapatát. Marcali­ban az idén nehezen indult és került rendes kerékvágásba a labdarúgás. A határozottan balszerencsés osztályozók visszavetették a csapatot, s amikor pél­dául Ralatonlellétöl otthonában kikapott Marcali csapata, akkor a közönség is már-már kezdett elfordulni a marcali fiúktól. Néhány lelkes sportvezető, no egy-két idősebb játékos, olyanok mint Bősz Adám, azonban nem csüg­gedtek el, s tudták, hogy a csapatban több van. mint amennyit az eddigi ered­mények sejtetnek. Elsősorban a csapat közösségi szellemén igyekeztek változ­tatni, no meg néhány öntelt fiatalnak a fejéből verték ki az elbizakodottság szellemét. Az eredménv gyorsabban megmutatkozott, mint remélték. A ta« biak elleni mérkőzésen határozottan jól játszott a csapat és teljesen valós kö­rülmények között szerezte meg az ér­tékes két bajnoki pontot. HITETLENKEDVE FOGADTÁK a szur­kolók az elmúlt vasárnap délután a Bu­dapestről érkező telefonhírt. Talán nem is a Kinizsi veresége jelentette a nagy meglepetést, hanem az, hogy a csapat 4 gólt kapott és egyet sem tudott rúgni. Mindenki »magyarázatot« kért szerkesz­tőségünktől, ahonnan kiküldött munka­társunk jelentése alapján igyekeztük megmagyarázni a balsikert. Valliuk be az igazat, hogy a szurkolók nem elé­gedtek meg a mi magyarázatainkkal ügy véljük, hogy most. egv hét távlatá­ból sem lesz könnyű dolguk Mözsáék- nak, amikor vasárnap délelőtt a Kinizsi Baráti Körének tanácskozásán arról lesz majd szó, hogy mi a Kinizsi hullámzó teljesítményének az oka? Persze, nem fognak haragudni azért a Kinizsii szur­kolók, ha mondjuk e héten ismét hul­lámzás következik, mert a 0:4 után ugyan mi mást jelentene a hullámzás, mint egy szép győzelmet a Láng Gép­gyár ellen. IGEN ÉLÉNK mozgolódás volt e hé­ten a K. Dózsa ökölvívó edzésem, ahol rendszerint 40—50 fiatal vett részt az edzéseken. Érdekessége volt ezeknek az edzéseknek, hogv két Mii fiú« is szor­galmasan dolgozott a homokzsáknál no meg a szorítóban. Az egyik Nyári, a csapat légsúlyú versnyzőfe. aki lesze­relt. Biztatóan mozgott Nyári, s köny- nyen lehet, hogy hamarosan ser kerül­het szereplésére a csapatban. Hacsak... Hogy mi ez a hacsak? Hát bizony az, hogy Nyárit másfelé is csalogatják. Az NB I-es Vasas Beloíannisztól is kapott igen kedvező ajánlatot. Nem, ne essék tévedés. Nyári nem profi akar lenni, csupán egy kérése van: szeretne vasas szakmát tanulni a jelenlegi mestersége helyett. Ugye, hogy megvan ennek Ka­posvárott is a lehetősége, kedves vas­ipari vállalatok? A másik öklöző már korántsem olyan bőbeszédű, mint Nyári, aki rengeteg katonai élményét meséli az érdeklődő fiataloknak edzés után. Hja, Joktab nem a katonaságtól, hanem nyugatról tért haza. .ahová egy évvel ezelőtt, mint ő mondotta, meggondolatlanul eltávozott Most szorgalmasan edz, dolgozik. — A szerítóbam szeretném jóvátenni hibámat te mondotta. Hogy mit felel a kérdezős- ködöknek? Tömören talán így fejezhet­nénk ki: mindenhol rossz, de legjobb itthon. ÚJ BAJNOKESÉLYES lépett elő a me­gyei labdarúgó bajnokságban, a K. Hu­nyadi Vasutas. Amikor az idény kezde­tén a kaposvári vasutasok 5:0 arányú vereséget szenvedtek Tabon, valószínű kevesen hitték azt, hogy az Idény végé­re esetleg a vasutas csapat a táblásat élére kerül. Igaz, eléggé hullámzó volt korábban a csapat' teljesítménye. Itthon még csak megbirkóztak valahogy az el­lenfelekkel, de idegenben már nem ment valami jó! a csapatnak. Az idény végére azonban határozottan feljavul­tak. Két hete pl. igen tetszetős játékkal idegenből is 4:0 ás győzelemmel tértek haza. aztán a hazai pályán újabb 4:* következett, ami jelzi, hogy feljött az együttes, mégpedig annyira, hogy e hé­ten elfoglalták a bajnoki táblázat első helyét. A vasárnapi siófoki mérkőzésen bebizonyíthatják, hogy joggal-e, avagy csak véletlenül. Kovács Sándor flblak-faredőnyök sürgős szállításra is megrendelhetők Béri Gésa REDÖNYÜZEME Bp. VI. Eötvös u. 44. / SZÜRET UTÁN LESZ AZ ESKÜVŐNK... Esküvői tortákat, finom, palackozón karokat rendelésre postán is szállít az ORSZÁGOS ÜDÜLÓVENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT TERMELÖCUKRÁSZDÁJA, SIÓFOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom