Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-21 / 273. szám

X) <0 XIV. évfolyam, 273. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. november 21. MACMILLAN ÉS GAITSKELL HEVES ÖSSZECSAPÁSA AZ ALSÓHÁZBAN AMI MA A LEGFONTOSABB »HARCI KÉRDÉS« MIT AKARÓNK HÁROM ALATT? C3LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Párthír KAPOSVÖLGYI ESEMÉNYEK Értesítjük a megyei, városi és já­rása pártnapi előadókat, hogy ma délután 5 órakor a Városi Tanács nagytermében pártnapi előkészítőt tartnnk A jelenlegi nemzetközi hely­zet kérdései címmel. Előadó: Hantos János elvtárs, az Országos Béketanács titkára. Kér­jük a meghívott elvtársak pontos megjelenését. MSZMP Megyei Bizottság agit.-prop. osztálya 150 mázsa halat fognak naponta a Balatonban A levegő fokozatos lehűlésével a Balatonon is megkezdődött az őszi nagyhalászat. A Siófoki Halászati Vállalatihoz tartozó öt üzemegység brigádjainak ezer méteres húzóhá­lójába százával kerülnek a nemes­halak, a keszegek, süllők, pontyok, harcsák. Január 1-től ez ideig több mint 9 500 mázsa halat fogtak a balatoni halászok és a víz fokozatos lehűlé­sével állandóan emelkedik az ered­mény: ma már naponta 150 mázsa hal kerül a hálókba. Az öt brigád egymással verseny­ben áll, hogy minél előbb kifog­hassák a századik vagon halat is. A nemeshal-íogásiban első a keszt­helyi brigád 134 százalékos teljesít­ményével, míg a tömeghal halászat­ban Siófok vezet 147 százalékos eredményével. A Siófoki Halászati Vállalat dol­gozói ágy tervezik, hogy éves ter­vüket december 31-ig teljesítik. Több mint 11000 hold őszi mélyszántás az állami gazdaságokban Megyénk állami gazdaságaiban nagy erővel folyik a jövő évi jé termés alapjainak mesterem lése, ? mélyszántás. Eddig több mint 11 000 kát. hold- nyi területen forgatták meg az eke- fejek a talajt megfelelő mélységben a téli csapadék befogadására. A gazdaságok közül a legjobb ered­ményt a tengődi érte el, amely no­vember 19-én befejezte őszi mély­szántási tervét: 1027 kát. holdon. Ebben a munkában jól dolgozik még a Lábodi Állami Gazdaság is, ahol 1388 hoildnyi területet készítet­tek elő a tavasziak alá. Divatbemutató Böhönyén Ha november I7-én, vasárnap este 6 és 7 óra között az egyszerű szem­lélő Böhönyét a tanácsiháza elől vizs­gálta volna, meglepő jelenségnek lett volna szemtanúja. Meglepődött volna annak a nagy tömegnek a lát­tán, ami a Petőfi kultúrház felé özön­lött, hogy láthassa a földművesszö- vetkezet nőbizottsága és a községi nőtanócs által rendezett divatbemu­tatót. A bemutató — amelyen a he­lyi földművesszövetkezet textilbolt­jának árui »szerepeltek« — a nézők nagy számát tekintve már sikernek számított, ami még csak fokozódott akkor, amikor a kifutón megjelen­tek a falubeli manekenek. Először a bébiruhákat, majd a felnőtt női és férfi ruhákat mutatták be nagy si­kerrel. A ruhák szebbnél szebbek, ízlésesebbnél ízlésesebbek voltak. A bemutató után kultúrműsorral szó­rakoztatta a nézőket a KlSZ-szerve- zet tánc- és színjátszó csoportja. A műsort táncmulatság követte, ahol a hangulatiról, a jó talp alá valóról a nagyszakácsi zenekar gondoskodott. A nézők köszönik a szép, kellemes szórakozást nyújtó estét, kívánságuk csak annyi, hogy többször legyen ilyen rendezvény. Baksa Sándor Böhönye állattartástól a tenyésztésig 1927 KÖRÜL KAPOSPULÁN még csak néhány gazda foglalkozott állattenyésztéssel. Figyelemre mél­tó eredményt csak Gulyás Antal apja ért el: az or­szágos kiállításon 1927-bsn második díjat nyert a bi­kája. Az igazi tenyésztési munka 1937-ben kezdődet. Retek József, Gulyás Antal, hogy csak pár nevet em­lítsünk — voltak Kapospulán a szarvasmarhatenyész­tés úttörői. Ezek a gazdák felismerték a kedvező talaj- adottságokat, rájöttek arra, hogy a tenyésztéshez szük­séges feltételeket a Kaposvölgye vidéke nagyszerűen biztosítja. Ennek a felismerésnek köszönhető, hogy 1939-ben mér 57 törzskönyvezett tehén volt a falu­ban. Egyre bővült, szélesedett a kör: évről évre növe­kedett a tenyésztő gazdák száma. A pulaiak szerint, akinek szép háza, gondozott gazdasági udvara van, az csak állattenyésztő lehet. Most már értik annak a mód­ját a gazdák, hogyan lehet jó egyedekből kitűnő te­nyészállatot nevelni. A minőség nem másodrangú kérdés, ha már van tehene valakinek, az igyekszik a legtöbbet kihozni belőle. Nem sajnál időt és fárad­ságot. Ez a kis község tavaly 25 tehenet, 20 bikát és ugyanannyi tenyészüszőt adott el a termelőszövetke­zeteknek, állami gazdaságoknak, vagy éppen egyéni gazdáknak. A múlt évben 3 000 kg-on alul volt a tej­átlag, de a mostani megközelíti a 3 500-at, a tej zsír­tartalma pedig 3,9 százalék. A napokban rendezett szarvasmarha bemutatón nagy volt az érdeklődés. Szinte ünnepnek számított ez a nap az állattenyésztők részére. Harmincöt-negy­ven gazda mintegy hatvan állatot vezetett fel. A bí­ráló bizottságnak nem volt könnyű feladata eldönteni, melyik is a legszebb. Először a tehenek kerültek sor­ra. Á füves réten körbe-körbe vezették jószágaikat a gazdák. A bizottság tagjainak intésére a körből egyen­ként váltak ki és sorakoztak a gyűrű közepén állataik­kal az emberek. Tejhozam, származás és kuliéin szem- pontiéból egyformán. Retek József tehene bizonyult a legjobbnak. Évente 5 300 liter tejnél is többet fejnek tőle és 3.9 százalékos zsírtartalomról tanúskodik a mérőműszer. Másodiknak Kovács Máté tehene állt a sorban. Majd Kocsis József és ismét Retek József állatai kö­vetkeztek. A hasasűszőknél az alábbiak szerint alakult a helyezés: első Gulyás Antal »Etel« nevű üszője, a következő Bajnóczi Mihály »Lencsi«-je, a harmadik helyezést Stemler József »Narancs«-a szerezte meg. A 15f—16 hónapos tenyészbikák versenyében a »Duci«, Retek József istállójának lakója állt az élen. Gyurkó Jenő, Molnár János »neveltjei« a második, illetve har­madik besorolást kapták. A fiatal üszők közül Bá­rányé Ferenc »Szegfűje« lett az első. A bemutatóra felvezetett állatok számából arra következtethetünk, hogy Kapospula a jövőben még nagyobb eredményeket érhet el. — Egyetlen célunk a minőség javítása — mondja Kovács Máté. — Ha a köz­ség szarvasmarha állományában az elmúlt évekhez mérten van is számbeli csökkenés, ez nem baj, az a fontos, hogy alapanyagban, minőségben javulás mutat­kozik. i* ) Este a kultúrházban gyülekeztek a gazdák, hogy megbeszéljék a bemutató tapasztalatait és a további tennivalókat. Általános volt az a vélemény, hogy az irányított szarvasmarhatenyésztés meghozta az ered­ményt. — A jó árpolitika módot ad arra, hogy minden tenyésztő megtalálja a számítását így, vagy úgy — feje­zi ki tömören Gyurkó Jenő. Ha tenyészállatot nevel akkor is, ha hizlal, úgy is kifizetődik. Tóth József egy bika árán vásárolt bútort. Gulyás Antal zsebébe süllyeszti kezét és így mond­ja: »Jó érzés, mikor az ember ezreket vehet fel egy- egy állatért Én egy bikáért 11 700 forintot kaptam.« Még a kezdeti sikertelenség sem szegheti kedvét a jó gazdának — vélekedik Kovács Máté. — Fő a jó gondo­zás, a minőségre való törekvés... a minőség és harmad­szor is a minőség — ez a lényeg. Galambos János, a Tenyészállatforgalmi Iroda vezetője arra kéri a pulaia- kat, ne adják el a növendéket, hanem neveljék fel maguk. Miért vágja más zsebre a hasznot? KAPOSVÖLGYÉBEN a gazdáknak az a feladata, hogy fokozzák — megtartani nem elég — az eredmé­nyeket s az országos hírhez méltó tenyészállatokat neveljenek. Kapospula vállalja is a ráeső részt. Erről győzött meg bennünket a gazdák széleskörű érdeklő­dése, kedve és a bírálattal egybekötött áUatbommtató eredményessége. Bízunk abban, hogy Retek József, Kovács Máté, Koesis József, Gyurkó Jenő és a többi pulai dolgozó paraszt nevével gyakran totál kozunk, ahol állattenyésztésről szó esik. A KISZ-SZERVEZETEK ÉLETÉBŐL A marxizmus—latinizmus az ifjúságról SVÉD ÉS CSEH HÓCSIZMÁK ÉRKEZNEK Svédországból és Csehszlovákiá­ból 70 000 pár gyermek és női hó­cipőt, illetve hócsizmát vásárolunk. A mintadarabok már megérkeztek és a szakemberele véleménye sze­rint az áru ízléses és jó minőségű. Különösen szépek a piros, a fehér és más élénk színű gumi lábbelik. A minap este a marcali területi KISZ rendezésében megkezdte mű­ködését az ifjúsági akadémia. Az első előadást Szigeti István, a já­rási pártbizottság első titkára tar­totta »A marxizmus—leninizmus az ifjúságról« címmel. Kár, hogy az igen értékes és élvezetesen előadott témát csak 16-an hallgatták végig a 46 meghívott közül. A kétheten­ként megrendezendő előadások ke­retében november 28-án Marcali község múltjáról hallhatnak a mar­cali fiatalok. DGOGO0OeOO0OOOOO©OOO©00QOOOOGOQOGOOOOOe©OO0©©©OOGO000OOO©OOGOOOOOOOGOGOO3G Mi újság a fonyódi járásban? Éledőben Fonyódon a Hazafias Népfront- mozgalom A Hazafias Népfront újjáéledőben van Fonyódon is. Erre leginkább az az aktivitás jellemző, melyet a ve­zetőség újraválasztása érdekében lét­rehozott bizottság kifejtett. Németh Jéesef, a népfront járási titkára ve­zette be a megbeszélést, majd sorra szólaltak fel a gazdák. A tervek kö­zött felmerült a községi kultúrott­hon felépítése, az ifjúság támogatá­sa, a kulturális munka és egy bur­gonyatermelő szakcsoport létrehozá­sának kérdése. Az élénk vita után megejtették a népfront új vezetősé­gének jelölését. Hasselbauer József italbolt vezető, Borbély József egyéni gazda, Peru- saa János egyéni gazda, Nagy Lajos tőzegüzemi dolgozó, Hőgye István egyéni gazda, Fáró István iskola- igazgató, Varga József asztalos. Ta­kács János lakatosmester, Kiss Fe­renc vb-elnoikhelyettes, dr. Máthé Sándor orvos, Kiss József kőműves és Sinkovics Lászlóné háztartásbeli asszony került a jelöltek listájára. Mindenkinek az volt a véleménye, hogy most olyan emberek kezébe te­szik le a vezetést, akiknek munkája biztosíték arra nézve, hogy fellendü­lés következzék be a Hazafias Nép­front munkájában és Fonyód község életében is. Mikor tör fel Fonyódon a hőforrás? A pesszimisták art tartják, hogy nem lesz a fonyódi gyógyvízből sem­mi. Szerencsére a borúlátóknak nincs igazuk: a fúrás szépen halad, már 320 méter mélységnél tartanak és a geológusok szerint nem kell kétszer ennyi ahhoz, hogy feltörjön a várva- várt melegvíz. A munka lassúságá­nak természetesen oka, hogy minden új rétegnél vizsgálatnak vetik alá a talajt, hogy minél bizonyosabban megállapíthassák a gyógyvíz értékét. A másik és cseppet sem lényegtelen ok a Mélyfúró Vállalat hanyag anyagmozgatása. A csisztapusztai érkoszorú egyik ágából felfakadó víz festői környe­zetével Fonyód nagy vonzerejű ide­genforgalmi nevezetessége lesz az el­jövendő időkben. Új könyv a Balaton-mentéről Az 1957-es szezonban nagy hiány mutatkozott olyan könyvben* amely a Balaton dali partjairól szól. E hiány megszüntetésére most készül egy úti­kalauz, mely Fonyódot és Fonyód környékét ismerteti a turistákkal, kirándulókkal, üdülőkkel. Az úti­könyvet Móricz Béla írja. Készülődés a megyei kultúrversenyre t A megyei kultúrversenyre igen nagy érdeklődés mutatkozik meg a fonyódi járás területén is. Már ed­dig Buzsákról, Ordacsehiből és Len­gyeltótiból két együttes: a községi és a KISZ jelentette nevezését nívós műsorral a versenyre. A buzsákiak felelevenítették a hajdanában híres táncaikat, az ordacsehiek pedig Szig­ligeti: Cigány című színdarabját ta­nulják nagy lelkesedéssel. 3ól sikerült műsoros est Vörsön A vörsi kultúrházban vasárnap nagysikerű műsoros estet rendeztek a KISZ-fiatalok, felhasználva a bú­csú idejét. Panza István nevelő ér­deme volt jórészt, hogy a rendezvény minden várakozást felülmúlt. Kommunisták és kiszisták találkozója Fonyódon Hétfőn, 18-án találkozóra gyűltek össze a Fonyódi Járási Tanács klub­jában a kiszista fiatalok, hogy baráti beszélgetésen találkozzanak a tanács kommunistáival. Délután négy órá­tól majd éjfélig voltak együtt öre­gek, fiatalok, megbeszélve számtalan olyan problémát, amely a kiszisták életével kapcsolatos, így a kulturális munka megjavítását és a politikai képzés lehetőségeit. A kiszisták egyébként szép ünne­pélyt terveznek Télapó napjára, me­lyen már kultúrműsort is adnának. Ezen az ünnepélyen ajándékokat kapnak a tanács dolgozóinak gyere­kei. Távolabbi tervek között szerepel olvasódélutánok szervezése, melye­ken könyveket, regényeket és verse­ket. ismertetnek az egybegyűlt fia­talokkal. ^afalin-bái (Tudósítónktól.)- Következik műso­runk első és egyben utolsó száma: menüett a Don Juan című operából. Bemutatja a művelődési ház KISZ- tánccsoportja — jelenti be a Marcali Művelő­dési Ház igazgatója. Nyílik a nagyterem oldalajtaja és a zon­gora akkordjaira be­sétálnak ia 'párok: a lányok hosszú fehér és rózsaszínű ruhában, a fiúk sötét öltözetben, fehér csokornyakken­dővel. Kört alkotnak és kecses mozdulatok­ká elevenítik fel a múlt századok klasszi­kussá vált báli táncát. Az asztaloknál Ülő vendégek a szokatlan­nak kijáró érdeklődés­sel figyelik a hajlon­gó, lépkedő . párokat, akiknek mozdulataik­ból egymás iránti ud­variasság, tisztelet árad. Kivonulásuk után méltán harsan fel a művészi táncot meg­illető taps. Kivonulnak, de az­tán visszajönnek és ki-ki a párjával most már keringő ütemére forog a teremben. Pél­dájukat csakhamar ‘ a vendégek is követik, s ezzel kezdetét veszi a Katalin-bál. A kérdésre, hogy mi­ben különbözik a bál a többi, mostanában szokásos táncmulatság­tól, azzal kezdem a választ, hogy néhány szódal ismertetem az elmúlt évek táncos összejöveteleinek jel­legét, formáját. Úgy gondolom, hogy a kö­vetkezők nemcsak Marcalira, hanem sok más községre is vonat­koznak. Igénytelenség és ízléstelenség — talán e kettő volt a legjellem­zőbb a táncmulatsá­gokra. Zippzáros ka­bát, kigombolt, gyűrött ingnyak (természetesen nyakkendő nélkül), nem egy esetben csiz­ma (különösen a szom­bati bálokon, ahová sokszor egyenesen a munkahelyről vezetett az út). Valahogyan úgy mentek a bálba a fia­talok, mint pl. a nép­büfébe. No, és hadd je­gyezzem meg, hogy a bálozók átlagos életko­ra 16—17 év. Húsz éven felüliek csak el­vétve akadnák, viszont 15 évesek annál in­kább. A Marcali Művelő­dési Ház vezetősége többek között célul tűzte ki a társas ösz- sze jövetelek, bálok színvonalának, ünnepé­lyességének emelését. Mintegy próbáikon ís- ként, az igazgató be­vezető köszöntésében ismertette ja. táncmű­vészet.n valamint a Kátalin-bál kialakulá­sának történetét. A polkátokon tpedig a bálmegnyitó menüetten Icívül még egy újdon­ság is szerepelt: »Meg­jelenés sötét öltözői­ben.-« A kezdeménye­zés megdöbbentette a fiatalokat. Szerencsére azonban legtöbben megértették, hogy nem valami »kaszt-bálról« van szó, hanem az Íz­lés fejlesztése a cél, és sötét ruhában je­lentek meg. Persze, voltak olyanok is, akik nem tisztelték. meg annyira jelenlévő tár­saikat, hogy nyakken­dőt kössenek, vagy Ilegalább begúm bolják inggallérjukat. Nem baj. Kezdeményezés volt, olyan, ami a 16— 18 évesek számára tel­jeséé szokatlan és szinte újként keH is­merkedniük vele. Az vtat — amely mm is éppen járatlan —, na­gyon benőtte a gyom. Kitaposása sok fárad­ságot és hosszú időt igényel, de megéri. Egy kevéssel ez is hozzájá­rul az ifjúság ízlésének, kulturált szórakozásá­nak fejlesztéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom