Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-19 / 271. szám
Kedd, 1957. november 19. SOMOGYI NÉPLAP i S Csak az nem látja, aki nem akarja... Hozzászólás egy rövid beszélgetéshez A répáspusztai váróterem egyik padján eigy őszhajú bácsi üldögélt. Az ablaknál korosabb asszony. Időnként kitekintett és várta a Kaposvár felé közlekedő vonatot. Mikor beléptem, abba maradt a beszélgetés. Tudtam, éreztem, hogy én vágtam el az »értekezés« fonalát. Figyelő, vizsgáló tekintetek követték minden .mozdulatomat. Az ősahajú köhin- tett — sűrűén és aprókat Az asz- síiony céltalanul lépett néhányat, majd visszatért az abakhoz. Nem bírta sokáig szó nélkül. — Tudja — fordult a ltampós botját kezében .tartó ember felé — a testvérem már régóta kint van Amerikában. Igen nagy honvágya van, szeretne hazajönni, de nem kapott engedélyt. Azt írja, talán meg is halna az örömtől, ha még egyszer hazai földre léphetne. Úgy van az — folytatja —, mindig ott rossz, ahol van az ember. Miközben ezeket mondta, felém- feiém nézett. Várta, talán én is szólok valamit. — Fiatal korában — szőtte tovább gondolatait az asszony — egy kommunista ember befolyása alá került. Attól tanult sok mindent. Még régebben, van neki tán 15 éve is, egyik levelében arra kért bennünket, hogy oktalanul ne ellenkezzünk, azoké a szó, akik elfojtják az igazságot. Ne szóljunk semmit, inkább alkalmazkodjunk. Azóta más lett a világ. — Nekem mindegy. Én már 72 éves vagyok. Nincs sok vissza. Lehet, hogy egy vagy két év és vége... ki tudja?! Ha a fiataloknak jó ez a világ, akkor nekem is — jelentette ki válaszul halkan és kényszeredetten az öreg. Majd fölkelt a pádról, s kétszer is elment az ajtóig, meg vissza. — Én nem hajtok fejet a maiak előtt. A régiek igen, azok tudtak. Mikor megkapta az érettségi bizonyítványt, volt a fejében is az illetőnek. De most?!... A rövid séta közti nyilatkozatot mér hallhatta a váróterembe lépő psfajkás munkás is. — Miért hajtott azoknak fejet? — veszi át a szót az asszony. — Sok olyanról tudok, akit a pénz vitt át a vizsgákon. Ha volt a fejében, ha nem, előttük nyitva állt az út. így voM ez... — Miikor épült ennyi ház? — teszi föl a kérdést az újonnan érkezett. — És mekkora ablakok voltaik a viskókon? Ablakok? Lyukak vel- tak azok, nem mások. — Szó, ami szó, de kiké az új házak? — próbálkozik a tromffal az idős bácsi. — Azt mondják, hogy minden a miénk, de csak próbáljon csak elvinni egy darab rönköt innen az állomásról, tudom, megbüntetik érte. Az érdekesnek ígérkező vitának hirtelen vége szakadt, bejárt a vonat., A kocsiban messzebb kerültünk egymástól. Én nem vagyok 72 éves, majdnem egy fél évszázad korkülönbség van közöttünk. Ö többet látott, én nem tapasztaltam annyit, mégsem hiszem el, hogy a régi rendszer »csupa jóval« traktálta az embereket. Ha nyitott szemmel járt a világban az idős ember, akkor tudnia kellene arról, hogy háltak az utcán, a városok perifériáin nyomorogtak, nem védte seníki, semmi a munkást. Azt is kellene tudni, hogy a Viharsarok kubikosai nem passzióból gyülekeztek, aratósztrájkokat sem azért szerveztek a földnélküliek, mert volt bőven ebédre való. Sok mindenre kellene és illenék még emlékeznie. Százak és ezrek — akiknek kortársa ő — éppen elég keserű emlékek hordozói a múltból. Hogy lehet az, hogy akkor nem vette észre egyesek jó sora mellett milliók szenvedését, most meg csak arra figyel fel, hol van vélt, vagy jogos panasz? Aki szereti a dolgozó embereket, az örül annak, hogy Magyarországon mindenkinek van cipője és a családból nemcsak a »nagylány néz mozit« s nem kell 16 órát dolgozni és nem utolsósorban annak, hogy térd- és főhajtás nélkül -beszélhet akárki, akárkivel. Az idősebb néni Amerikában tartózkodó tetvére elmenekült a küzdelem elől, megalkudott az úri világgal, apró egyéni érdekek miatt. Lehet, hogy saját problémája megoldódott idegenben, de a három millió koldus országában továbbra is az úr maradt az úr. Vér hullt és bilincs csörgött a kezeken, teltek a börtönök, de tovább folyt a harc. Csak 1945-ben dőlt el a nagy per: a sárba süppedt cselédlakások népe kilépett a fényre, s mélyen magukba szívták a szabadság éltető levegőjét. .. Azóta nincsenek szolga-arcok, s a kitárult széles utakon bizton halad célja felé a nép. Ezt csak az nem veszi észre, aki nem akarja. Gőbölös Sándor SZERETNÉK telel&nálni Sürgősen telefonálnom kellene, nem tudok elmenni a randevúra. Közel a kaposvári pályaudvar s ott a csarnokban a nyilvános telefon. Világos nappal van, de belépésemkor kiigyúl a villaniyégő. Milyen modem berendezés! — gondolom, s közben gyanútlanul tuszkolja be kezem a keskeny nyíljon) a húszjíililérest. Csak félig ér be, tovább nem megy. Nagy kedvem volna oldalba csap- dosná a készüléket, ám meggondolom magam. Az állomáson hiába nézek körül, hogy hátha találok még egy telefont. A vasúti tudakozó ablakába még az is ki van írva, hogy szigorúan tilos a távbeszélőit szolgálati ügyön kívül használná. Második stációként feSrohamok a Béke-szálló előtti telefonfülkéhez. Benn traccsol egy éltes- korú szőke dáma s mellette csicsereg barátnője. Kollektive távibeszélgetnek. A fülke előtt három ember ácsorog idegesen. (S vannak, akik még azt panaszolják, hogy Kaposvár semmiben sem hasonlít Pesthez?!) Végül eszembe jut, hogy a szálloda portáján is van telefon. Ott szerencsém volt. Ránézek ae órára: éppen háromnegyed óra telt el, mire a beszélgetésig eljutottam. Felteszem most a jámbor kérdést: ha nem randevúról, hanem súlyos beteghez való orvoshivás- ról lett volna szó, vajon ráérhetett-e ez a telefonbeszélgetés ennyi id'eig? Remélem lesz, aki választ tud adni erre? Waidapfel József: Irodalmi tanulmányok. (Szépirodalmi.) Kb. 556 oldal, kötve 32,— forint. Waldapfel József irodalomtörténész, akadémikus legjobb tanulmányait tartalmazza ez a kötet. Waldapfel régebbi tanulmányai fontos részletproblémákat tisztáztak, újabb íráséiban pedig arra vállalkozott, hogy a marxista esztétika fényében mutassa be irodalomtörténetünk nagyjait, Csokonait, Katonát, Vö- rösmartyt, Madáohot MELYIK FILMBEN LÁTTA ? A szovjet film ünnepe Lapunk október 26-tól 4 hétig tündén szármában közli egy szovjet rínész, vagy színésznő számmal megélőit fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szelvényt is. A négy héten át kötőit szelvényeket vágja ki és kitölt- ■ e gyűjtse össze. A 24. szelvény után -'alamennyit együtt küldje be a melyei Moziüzemi Vállalathoz, (Kapos- ir, Május 1 u.). Figyelem! Csak a lapból kivágott telvény érvényes. Nyeremények: í. díj: 100 darab mozijegy-szel>' ' ... J*képrejtvény pályázata II. díj: 80 darab mozijegy-siel» szelvény. III. díj: 40 darab mozijegy-sasi« vény. IV. díj: 16x20 darab mozijegy« vény. V. díj: 50x10 darab mozijegy-szel« vény. A mozijegy-szelvények beváltba« tők 1958. december 31-ig a megyo minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési batáridő: 1957, nővén» bér 30. Értékelés: 1957. december 31-ig, él nyertesek neveit a lap közli, „A szovjet film ünnepe képrejtvény pályázata Ilyenkor öszidőben még korán kivilágosod- nak a falusi kis ablakok. El kell igazítani otthon ia dolgot, sietni kell a mezőre, hogy jó időben hazakerüljön a termés, földbe jusson a jcrJőve való. özvegy Keresztesné is ébredezik. Egyedül élldegél, majdnem árván. Kibal- fag az udvarra, szórja a magot a csibéknek, a tyúkoknak. Gyorsan számibcweszi, nincs-e hiány, nem járt-e erre az ősi ellenség, a róka.. Hamarjában elcsendesedik a süldő is, s már csak a kecskének kell odavetni a friss zöl det és nyugodt megbékéléssel megy tovább az élet. Rendet teremt a kis konyhában, rakosgat, seperget és gyors kezekkel el törölget mindent. Lalcása ragyog a tisztaságtól, egyszerű, fényes és meghitt itt minden. Megszépíti magányéit lelke ezer gazdagsága, a munka szerelme. Még nem indulhat, pedig sietni kellene, azt sem tudja, hova, merre menjen? A kredencre veti tekintetét, szeme megcsillan, közelebb lép. mélázgat pillanatra. Kezébe megcímzett boríték 'erűi: Keresztes Gyula önvád, Zalaegerszeg. Jjjai tétován nyúlnak a belsejébe. Rövidke levél az édesanyától a kedves fiúig. — 'Drágaságom ! — olvasgatja 1— megkaptam leveledet. A fényképeket is. Az egyiken bajuszod van. Ugye, azt úgy festetted oda? Pedig milyen jól all! — Éppen olyan vagy, mint az édesapád volt katonakorában. De örülne az én öregem, ha így láthatna! Szegény húsz évig élt nyomorultan, bénán, mégis mindenem volt — gondolja magában. Aztán tovább be- tűzgeti saját kezeirását. — Azt kérdezed, iían-e sok dolgom? Bozany, fiam, ott a krumpli, répa, bab, kukorica, meg ami a kis szegénységben van. Jó, hogy vigasztalsz, hogy legyek nyugodt, hogy jól vagy, majd rendben lesz minden. Rendben lesz, fiam, ne félj, csak visielkedj rendesen. A fiatalok mindig emlegetnek. A levélre most poty- tyant egy folt, nem nagy, de ragyog. A fiú biztosan tudja majd, hogy honnan került oda. * * * S amikor lassacskán megindul az öreg Keresztes néni a kertjén keresztül, a két hold szántója felé, akkor seregük a gyermekhad az iskola felé. Nem látni különöset rajtuk, olyanok mint máskor. Az iskola parkjában rövidesen együtt van a lányok csapata. Kapanyelet szorongat kis kezük, titokban hozták el hazulról a szerszámot. Izgatott tanácskozás kezdődik az úttörő csapatvezető körül. Foglalkozási nap van ma délután: a programban számháború, térképjelek, játékok és sok más, a gyermekszívet gyönyörködtető esemény szerepel. — Tervünket teljes egészében megvalósítjuk, csak mindent egy kicsikét megrövidítünk — tájékoztat a vezető pajtás. A mindig, vidám és bátor Zsuzsanna már folytatja is. — A szegény Keresztes néni nem bír a munkával. Látjátok, a Sági Feri pajtás minden nap megszedi a kecskéinek a zöldet. Segítik a szomszédok is, mi sem maradhatunk szégyenben. Keresztes néni kertjében van egy kis krumpli. Ma délután foglalkozás előtt szépen kiszedjük. De titokban, senki észre ne vegye, mert így még nagyobb lesz az öröm. Aki velem tart, szavazzon! Villámgyorsan lendülnek magasra a kezek, mindenki ott lesz. * * * Tanítás utóm két órakor gyülekező az iskolában, szinte lopakodva, a mezőről visszakerülve jutnak a. kerthez. Őrt állítanak, aki figyelmeztet a leselkedőkre, nem akarnak ők dicsekedni, csak segíteni. így írja elő iaz úttörő-törvény. Már csattognak a kapák, gyűlik a krumpli. Hajlong a kis csapat, pillanat megállás nincs. Szőke, barna fejekről hull, hajlik a kócos haj, elsimítják, oda is tapad már a bőrhöz, de nem szabad pihenni. Nem hallik nóta. sem. minden kapavágás mégis daliám, az úttörő szívek muzsvlcája a huppanás, koccanás, tekintet, minden legapróbb w.ozdulat. A szomszédos Vég néni csak úgy véletlenül pillant Keresztesné kertje felé, kapásokat lát és megdöbben. Csak nem tolvajok vannak a kertben? Gyorsán a »■tettesek« felé! Az őr megállítja és rövid szóváltás után mosolyogva mégy vissza ' udvarára. ■ A színész neve: Egy óra sem telt el, s négy zsákra való krumpli együtt van. Egyetlen elhagyott szemet sem találni utánuk. Karsai Mária pajtás még egyszer megszemléli a munkát, s elégedett. Nem dicsér senkit, csak annyit mond mindnyájuk tiszta szívéiből: mennyire fog örülni a mama! Az eddig rejtőzködő, surranó csapat most lármás, nótás, kaco.gó, vidám, pajkos sereggé változik — pereg a játék, mókáznak, figyelnek, folyik a gyönyörű úttörő foglalkozás. Hogy Keresztes néni mit látott, mit érzett, amikor fáradtan, bizony kissé gomyedten kertjébe ért, azt senki nem figyelte. De udvarára éppen akkor toppant ~be, amikor Sági Feri a friss zöldet hozta a mama kecskéinek. — Ugye, ti voltatok? — Mi nem voltunk Keresztes néni. — Feri nem hazudott, mert a lányok voltak, hogy tudott-e róla, azt meg nem kérdezték. — Jól van, fiam, meghálálom nektek. — Meghálálta már a fia Keresztes néni, amikor itthon volt. Mennyit segített minket. — Gyere fiam, igyál egy pohár mustot. Feri bement, meg- itiß a pohárral és megköszönte illendően. Kifelé-menet hamiskásan mosolygott. Ö már ismerte a fiúk haditervét, ők Keresztes néni répáját fogják kiszedni. S becsülettel megtették. így történt Hetesen, ezen az őszön. ‘-NAGY KÁROLY Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: HÍREK — A Csiky Gergely Színház Igazgatósága közli: A Mágnás Misika mai előadása délután 3 órakor kezdődik. Este 7 órakor • az ÉDOSZSZ művelődési otthonban Kisfaludy: Kérőik című vígjátéka kerül színre. — Baetíecker jelenik meg a Balatonról, Magyar Tenger címmel. A tíz év óta első magyar Baedecker a Balaton kialakulását, környékiének történelmét, irodalmát, művészetét Ismerteti és az utazási, szállodai és étkezési lehetőségeiket is tartalmazza. — Nőnap lesz ma este 7 órakor a Kaposvári Helyőrségi Tiszti Klub társalgójában. A programban kézimunka és gyermekjáték készítése szerepel. — A Szegedi Ruhagyárban hazai gyártmányú műbőrből, béleletlen esőkabátok gyártását kezdték meg. A barna, zöld, és szürkeszínű esőkabátokból az idén nyolcezer kerül ki az üzemből. — Ezen a héten kezdi meg működését Igáiban a népközépiskola. Az iskola foglalkozásait egy héten háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken tartják majd. — A posta karácsony előtt egymillió üdvözlőlapot hoz forgalomba. A hivatalok rövidesen mgkezdik a 800 000 karácsonyi és 200 000 újévi üdvözlőlap árusítását. — A Szülők Főiskolája befejező előadására ma este 6 órakor kerül sor a TTIT Bajcsy Zsilinszky utca 19. sz. alatti helyiségében. Az előadást Zeke Ilona, a mintaóvoda vezető óvónője tartja Mese és játék címmel. — Rövidesen forgalomba kerül 15 gyár műanyag újdonsága. Ezek a többi között: PVC-ből készült illatosított önzáró pénztárca, összecsukható ruhafogas, , nagyméretű süteményes-fái, hóembert és harangot ábrázoló karácsonyfa-dísz, fűszertartó készüét. — Liszt Ferenc leveleket vásároltak a Nyugat-Németo,rszágbain tartózkodó magyar külkereskedelmi szakemberek a Művelődési Minisztérium részére. Ezek között szerepel Liszt Ferenc egy 1841. augusztus 10-én Bonnban kelt és a Schubert zeneműkiadóhoz címzett levele, valamint több más írások. — A rák korai felismeréséhez szükséges szűrővizsgálatok elvégzéséhez 33 kolposzkóp készüléket szerzett be az Egészségügyi MimsaÉétí- um. Ezeket elosztották az ország rákellenes küzdelemben részvevő intézményei között. 12) Csiky Gergely Színház: Mágnás Miska délután 3 órakor. ÉDOSZ Művelődési Otthon. Kérők. Este 7 órakor. Vörös Csillag: A szív újra dobog. 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Bagdadi tolvaj. 5, 7, 9 órakor. Megyei Könyvtár: Könyvleölesönzés és olvasótermi szolgálat 9—11 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyvkölcsön- zés 9—11 óráig. Rippl-Rónai Múzeum: Várostörténeti, ősrégészíeti, természettudományi, néprajzi kiállítások és a somogyi képzőművészek őszi tárlata. Nyitva 15—19 óráig. Somogyi Tücsök Bábszínház: Jancsi és Juliska. Tájelőadás Topariá- ron, déután .4 órakor.