Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-16 / 269. szám

-V <0 UJ <0 VAJ'' < ✓/­\' vo ÍV rlLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ ANGOL SAJTÓ A TUNISZI FEG Y VERSZ ÁLLÍTÁS KÖV ETKEZMÉN YEIRÖL A TASZSZ JELENTÉSE EISENHOWER OKLAHOMAI BESZÉDÉRŐL AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 269. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1957. november 16. A PÉNZÉHES KIRÁLY ÉS A SZEGÉNY FIÜ EZER VAGON CUKOR A KISZ-SZERVEZETEK ÉLETÉBŐL Ünnepélyes fogadalomtétel A kaposvári vasutas klubban csü­törtökön este 17 fiatal vasutas dol­gozó jött össze a forgalomtól és a pályafenntartástól. A KlSZ-szerve- zet ünnepélyes fogadalomtétele előtt megvizsgálták eddigi ténykedésüket, alapos bírálatot mondtak a lelépő vezetőség munkájáról, megoldották helyiségproblémájukat, valamint fel­vették a tagság sorába ifj. Ékes Jó­zsefet, aki mint katona tavaly októ­berben részt vett a Rádió védelmé­ben s ezért kitüntetést is kapott. Megjelentek a taggyűlésen a vezetők is — Fonyódi Nándor, Doma József, Farkas Lajos elvtársak — s felszó­lalásaikban támogatásukról biztosí­tották a fiatalok szervezetét. Az új­ra választott vzetőség titkára Soly- mosi Géza lett, tagjai Ékes József, Fáncsi Erzsébet, Pulai és Kopasz elvtársak. Ezután az ünnepélyes fo­gadalomtétel következett, majd tánc­cal egybekötött vacsorával tették emlékezetessé ezt a napot a vasutas fiatalok. Megkezdődtek a politikai akadémiák Csütörtökön délután zsúfolásig megtelt az Ady Endre utcai kollé­gium nagyterme. Megkezdődött a kaposvári középiskolák KlSZ-szerve- zetei által szervezett politikai akadémia, melyre önkéntes jelentkezés alapján mintegy százötvenen jöttek el. Az első előadáson a KIMSZ for­radalmi harcairól Csákvári János újságíró tartott élményekkel tarkí­tott, színes beszédet, melyet a fiatalok mindvégig nagy figyelemmel hallgattak. A nagyatádi járás működik (Tudósítónktól.) Az első nőtanácsok Nagyatádon, Kutason és Háromfán már májusban megalakultak. A nagyatádi asszo­nyok közül ötvennégyen jöttek ösz- sze az újjáalakulás alkalmából. Lét­számuk már hetvenhatra szaporo­dott, rendeztek szervezeten kívül álló asszonyokkal is találkozót. Október elején került a járási nő­tanácsok élére Benkovics Józsefné. Nagy ambícióval látott munkához, melynek rövidesen meg is lett az eredménye. Máig a járás 12 községé­ben alakult meg és működik a nő­tanács. Lábcdon 117, Segesden 40 ta­got számlál a szervezet. Kuntelepen 14 asszony tömörült a nőtanácsba. Ök indították el a már megyeszerte ismert »egy marék toll«-mozgalmat. Mindéi tag vállalta a toll gyűjtését, melyből takarókat és párnákat ké­szítenék és elküldik a Gyermekvá­ros lakóinak, A járás nőtanácsai ki­vették részüket a Gyermekvárosért tégi aj egyek árusításából is. A nagy­atádi asszonyok eddig 4700 forint, a kutasiak 1400 forint értékben vásá­roltak téglajegyet. Az őszön és a té­len műsoros esteket tartanak, bálo­kat rendeznek, melynek bevételét ugyancsak a Gyermekvárosnak ajánlják fel. tizenkét községében nőtanács A hosszú téli estéken sem tétlen­kednek a nő tanácsok. Nagyatádon már megalakították a szabás-varrás, iütő-főző és kézimunka szakköröket. Ssténként a járási művelődési ház­ban jönnek össze, ahol nótaszó mel­lett készülnek a különböző játékok: babák, mackók, nyulak stb. Ezekkel lepik meg majd a gyermekeket Mi­kulásikor és karácsonykor. Nagyatá­don játékvásárt is rendeznek majd. Sort kerítenek az asszonyok és lá­nyok találkozójára is. Orvosi és pe­dagógiai előadásokat hallgatnak majd. Hasonló terveik vannak a vi­déki nőtanácsoknak is. Az országos nőkonferenciára már megválasztották küldötteiket. Há­rom asszony képviseli a járást: Csóta Erzsébet konzervgyári mérnöknő, Braun Istvánné fonalgyári munkásnő és Saávári Ferencné, a nagyatádi nő­tanács elnöke. A következő teendő a meglévő szervezetek megerősítése. Az asszo­nyok minden rétegével 'kívánnak foglalkozni és bevonj áB őket a nő­tanácsok sokrétű, hasznos munkájá­ba. örvendetes jelenség, hogy egyre több idős asszony is fordul a nőta­nácsokhoz segítségért, ügyes-bajos dolgai orvoslása végett: A MÉSZÖV JELENTI: 27 vnUlió forinttal emelkedett a falusi boltok árukészlete Ma már képesek a földművesszö­vetkezeti boltok a falusi lakosság megnövekedett igényeinek kielégíté­sére. A háromnegyedévben hatszor annyi porszívót, tizenegyszer annyi hűtőszekrényt, háromszor annyi var­rógépet, 42 százalékkal több mosó­gépet, 13 százalékkal több motorke­rékpárt, 16 százalékkal több zománc­edényt vásárolt a falusi lakosság, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. A szövetkezeti kereskedelem meg­felelően felkészült a téli szezonjelle­gű cikkek árusítására. Bőségesen áll a fogyasztók ren­delkezésére teniszflanell, téli szö­vet, kötöttáru, pulóver, haris­nya, téli fehérnemű, ruha. Lábbeliből is jó az ellátás: kellő mennyiség vár eladásra a közked­velt »Gazda« gumicsizmából. Van elegendő bakancs és csizma. Nagy mennyiségben és kellő választékban várnak vevőre gyermekruházati cik­kek. Minden szaküzletben van már 125 köbcentiméteres motorkerékpár. A téli szezonra nagy mennyiségű rá­diókészüléket szereztek be a szövet­kezeti boltok. Van elegendő anód és elem is. A negyedik negyedévben há­romszor annyi mosógépet hoznak forgalomba a szövetkezetek, mint amennyit július, augusztus és szep­tember hónapban eladtak. Lesz elegendő tűzhely, kályha, húsdaráló és egyéb háztartási cikk is. Az idei bőséges termés és a szö­vetkezetek készlete lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztság fejlessze kisgépállományát. Számottevő meny- nyiségben van vetőgép, eke, borona, tengerimorzsoló és a közkedvelt 25 literes füllesztőfazék. A kislakásépítők is beszerezhetik tégla-, cement-, mész-, épületfa-szük- ségletüket. Sajnos, tetőfedő anyag még nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre. Ennek ‘ kiszolgálása továbbra is előjegyzés alapján törté­nik. Élelmiszerárukban bőséges az el­látás. Korlátlanul lehet kapni rizst, zsírt, száraztésztát. Javul a gyar­matáru ellátás is. Folyamatosan érkezik be citrom, ka­kaó, szegfűszeg, fahéj és a közeljö­vőben várható a disznóölésekhez szükséges feketebors is. Nagy választékban áll rendelkezés­re mikulási és karácsonyi figurális áru, játék és ajándéktárgy. A közel­jövőben nagyobb mennyiségű karóra érkezik a szövetkezetekhez. A ke­reskedelmi apparátus lelkiismerete­sen felkészült a nagy forgalom le- bonj'olitására. Nem kell pénzt és időt tölteni utazgatásra, mert minden vá­sárló saját szövetkezeténél válogat­hat. December 1-től 8-ig ünnepi könyv­vásárt rendez úgyszólván valameny- nyi boltegység. A Földmű vessző vet­kezeti Könyvterjesztő Vállalat válo­gatott, falut érdeklő szórakoztató műveket bocsátott ki olcsó áron. A hosszú téli estéken jó könyvekkel űzhetik az unalmat, tanulhatnak, művelődhetnek a falusi emberek. Szarvasmarhatenyésztési nap Zimanyban Istállólátogatással kezdődött csü­törtökön a szarvasmarha tenyésztési nap Zimányban. Gölle után ide is eljött és este beszédet is mondott dr. Bíró Gyula professzor. A megye mezőgazdaságát és állattenyésztését irányító szakembe­rekkel együtt először Kovács István 17 holdas középparasztot látogatták meg. Tizenegy jószág tölti meg istállóját. Ö6 pontos tehene napi 35 liter tejjel há­lálja meg gondos gazdája szeretetét, hozzáértő munkáját­A látogatások után délután állatbe­mutatót és bírálatot rendeztek a köz­ségben. Este hat órakor pedig az isko­lában folytatódott a napi program. Dr. Bíró professzor előadása után Kovács István, az FM törzskönyvi felüqyelőle arról szólt, hogy a falusi fiatalok előtt is van jövő, szeressék a paraszti hiva­tást. Majd Sási János, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője a bemutatón legszebbnek ítélt tehenek, üszők, bikák gazdái között osztotta ki az elismerő okleveleket. Díjat és okle­velet kapott Zalavári Zoltán, Kiss Jó­zsef, Szijjártó Lajos, Szijjártó György, Zsalakó István, Virág Ferenc, Somogyi Károly, Bizderl Kálmán, Szijjártó Ká­roly, Török Vendel, Takács Vendel, Ta­kács Imre, Kiss József, Vörös Györav, Szijjártó Lajos. Ezután a helyi gazdák méq sokáig elbeszélgettek a szakembe­rekkel, a szervező Hazafias Népfront és a TTIT képviselőivel. ÜBaLatatikiliti leadtz&Lap Tj1 gy kis sárga kartonlap ér­*-J kezett szerkesztőségünkbe, olyan, mint a többi. Feladója: Ba- zsai Lajos, kultúrotthonigazgató. Tartalma: híradás egy szépmúltú együttesről.« Elünk, dolgozunk, ter­veink vannak-» — ez áll benne rövi­den, s mi örömmel nyújtjuk át olvasóinknak példaként... Az összefogás hihetetlen ereje támasztotta fel újra a Balatonküiti kulturális életet. Hogy kezdődött? Egyszerűen. Talán két héttel ez­előtt, vagy ívalamivel régebbien, közös gyűlést hívtak össze. A »-kö­zös« szó mindenekelőtt azt jelenti, hogy KISZ-fiatalok és színjátszók, táncosok tanácskoztak egymással — mert a kettő még nem egészen azonos. Mintegy hatvan fiatal je­lent meg első hívásra, s ez igen nagy szó. De közös volt ez a gyű­lés azért is, mert a falu, sőt a járás vezetői, a párt és helyi ta­nács, a pedagógusok is szívügyük­nek tekintik a kultúrát, ott vol­tak és segítséget ígértek. ''TTT»TTTTTTVTTTTTTT77TTTTr»TTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTT Elhatározások születtek, melyek mind az összefogásra támaszkod­nak. November 7. megünneplése, évadnyitó közös bál november 17- re és a többi terv... Heti két ösa- szejöveteiről beszéltek. Keddi és pénteki napon rendszeresítik a klubéletet, amikor a kultúrotthon^ ban olvasással, sakkal, rádióval, különböző szórakoztató játékokkal tölthetik el szabad estéiket a fia­talok. Tánc-estéket is rendeznek majd, s hogy a zene ne olcozzon különösebb gondot, saját magneto- fonukkál felveszik a siófoki Bala­ton cukrászda zeneszámait. Anyagi gondok? Nincsenek. A meglévő pénzből, a múlt téli be­vételből már befestették, kicsinosí­tották a kultúrotthon három helyi­ségét. Erre is kell gondolni — ír­ja az igazgató —, hogy valóban ott­hon legyen a művelődés háza... Ez végül elhatározták: A »-Néma Le- venté«-vel vesznek réiszt az idei kulturális seregszemlén, valamint életre keltik a régi tánccsoportot is, mely remélhetőleg újabb pálmát hoz el a vetélkedésről. Egymillió forint előleg szerződéses állatért a tsz-eknek Az idén 43 termelőszövetkezet 1600 sertés és 166 marha hizlalására kötött szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. A somogyszili Petőfi 121 hízósertésre és 15 üszőre, illetve bikára szerződött s kézhez kapott 77 100 forint előleget. A felsőmocsoládi Petőfi Tsz a 83 hizlalasi szerző­dés kötésekor 51 000 forint előleget vett fel. A siófoki Uj Barázda 106 sertést, a karádi Búzakalász 7# sertést hizlal a vállalatnak. Vannak tsz-ek — mint a kaposvári Szabadságzászló és a szabadi Győző —, ame­lyek előleget nem fogadtak el, azért, hogy az állatok átadásakor egyben nagyobb összeg álljon rendelkezésűikre. A fenti számok azt is mutatják, hogy bár a tsz-ek egy része felis­merte, mi hoz sok pénzt a kasszába és mi a gazdálkodás legfontosabb ága, ám a kedvező jelek ellenére az is kitűnik, hogy számos szövetke­zetnél még baj van az állattenyésztéssel, a terményt kiosztják ahelyett, hogy hízó jószággal feletetve kamatoztatnák, s ezzel földjeik termőere­jét is fokoznák. A másik szembetűnő tény: kevés helyen tértek rá a jól jövedelmező manhahízlalásra. Ebből egyúttal az is következik, hogy a tsz-ekben még alacsony a marhaállomány aránya. Az Állatforgalmi Vállalat a termelőszövetkezeteikkel e hó végéig még hajlandó sertéshizlalási szerződést kötni. Azonkívül a vállalat a tsz-ek kívánságára továbbtenyésztésre alkalmas üszőket, teheneket is vásárol. A szövetkezet jobban jár, ha a kiselejtezett marháit nem sová­nyan, hanem hizlalás után értékesíti a vállalatnak. 3 Ennyit ír a levelezőlap feladó­4 ja, s ez kezdetnek nagyon szép. 4 Bizton reméljük, beszámolhatunk * még olvasóinknak a tervek meg- ■* valósulásáról is... 4 . Nem lens gond 4 az átteleltetés < 4 Az állami gazdaságokban az idén 4 jól felkészültek az állatok zökkenő- 4 mentes áttelel telesére. Eddig több 4mint 251 ezer mázsa takarmányt tar- 4 tósi toltak, ami a tervezettnél majd- 4 nem 10 ezer mázsával több. Ha szá- 4mosállatonként 10 köbméter silót ^vesznek számításba, akkor ez a 4 mennyiség több mint 25 ezer állat ítéli takarmányozását teszi változato- ísabbá. 4 A silózásban kiemelkedő, eredményt íért el a Nagybaráti Állami Gazdaság. 4 amelyik 266 százalékra teljesítette 4 előirányzatát. MAGNETOFON HELYETT... Nem is tudom, hol kezdjem, annyi élmény kavarog bennem. Nem akarok nektek olyasmit el­mondani, amit a sűrű riportokból már amúgy is ismertek. Nem is egyszerű dolog rendezni a sok mesélnivajiót, hisz én most voltam életemben először külföldön. Ne­kem izgalmas élmény volt, ami má­soknak természetes lehet, a vám- vizsgálat — pedig semmi tilosat nem vittem magammal —, az ide­gen egyenruhák, az idegen szó, az idegen szokások, az ételek íze, más táj, más emberek... az idegen- ség. Én még sohasem voltam ide­gen. Még sohasem láttam olyan magais hegyeket, mint a Magas Tátra, még nem láttam augusztusi fényben csillogó havas hegyormo­kat, most ültem életemben először drótkötélvasúton. Milyen félelme­tesen szép volt a lebegés ég és föld között! — Nézzétek ezt a gyönyörű ké­pet, ez Zakopane. És mit szóltak ehhez a kis csokorhoz? Havasi gyo­pár és encián, meg néhány isme­retlen havasi virág. Hiába is sza- gőftgatjütok, 'nincs illatuk. Beval­lom, nem én szedtem őket, vettem néhány fillérért. — A frizurámhoz egy szavatok sincs? Krakkói fodrász műve. Krak­kóban feltűnt nekem, hogy milyen ragyogó frizurákat hordanak a nők. Nem vált ritka a lófarok, és csikósörény. Ilyen alkalmat nem hagyhattam ki. Kerestem egy ele­gáns fodrászüzletet. A fodrásznál amikor megtudták, hogy magyar vagyok, a lányok megölelgettek, és egy csokor Virággal búcsúztattak. Krakkóban láttam a legszebb kis­kosztümöket is. Nem vettem. Saj­nos, valutában gyengén álltam. — Ne gondoljátok, hogy nekem csak ilyen léhaságokon járt a sze­mem és eszem. De mit meséljek most nektek a múzeumokról és várfalakról és műemlékekről? Itt van egy sereg kép, nézsges: 'tr~ ' Inkább azt mondom el, amit a ké­peken nem lehet látni... hogy a lengyelek csendesek és nagyon fe­gyelmezettek. — Varsó szép és érdekes város, a véglegetek városa. A felhőkar­colók szomszédságában kormos tűz­fal ágaskodik az ég felé. Vj mo­dern városrészek tövében üszkös romok éktelenkednek. A második világháború szörnyű emlékei még kísértenek. Talán nem is akarják elfeledni a fasiszta háború rém­ségeit, melytől többet szenvedtek, mint Európa más népei. Emlékmű­veik lenyűgözően egyszerűek, fáj­dalmasak. 4. komor, páros fégla- építmények a sok elfolyt vér em­lékét idézik. Az egyik márvány em­lékműbe üvegbe IfogHaÜt ‘bitófát építettek be, látása valósággal fej- bekólintja az embert. így figyel­meztetik a sokat szenvedett város lakóit egy szörnyű, véres évtized rémségeire. — Varsó szenvedésleit hallgatva jutott eszembe, hogy a lengyel nép talán nem is csendes. — mint kez­detben véltem —, hanem inkább szomorú még. Alig van család, mely nem vesztette el néhány tagját. Nem is csodálkoztam azon, hogy idegesen ráncolódnak még az ar­cok, mikor német <szót hajlanak, pedig mi alig tudtunk másképpen szólni hozzájuk. — Ez a csodálatosan szép felhő­karcoló a Tudományok Háza, a szovjet nép ajándéka, Ezt a közép­kori városrészt nem rég építették újjá romjaiból. Ebben az étterem­ben ebédeltünk, míg Varsóban voltunk. A koszt? Nekem ízlett, jó volt, elég is volt. De a férfiak már a második héten epedve áhítoiták a tömény hazai falatokat, vagy inkább a honi izeket. Sokat beszél­gettünk erről, nem azért mert idő­szerű probléma, hanem, mert szem­be ‘találtuk vele magunkat. Igen szép és lenyűgöző látvány a roba- jos tenger, de akár hiszitek, akár nem, a mi gyöngyházfényű Bala­tonunk is nagyon kedves; félelme­tes látvány a Magas Tátra égbe- fúródó bérc-sora, de a mi ezerszínű somogyi dombjaink beszédesebbek. Mindig csak költői túlzásnak hit­tem, hogy nálunk másképpen süt a nap, hogy másként dalol a ma­dár, hogy újságírói fantázia ter­méke a gyötrelmes honvágy. Mi­kor hazatérve anyám nyakába bo­rultam, bizonyossággal éreztem, hogy én sohasem tudnám legyőzni magamban az idegenség fojtogató érzését. Pedig baráti társaságban, baráti fogadtatásban, csak két hétig éltem idegen földön. Azt hi­szem, aki elhagyta ezt a földet — akármilyen bűm nyomja is lelkét — önmagára kiszabta büntetését. — Szép volt, jó volt és köszönöm is azoknak, akik adták. De a leg­nagyobb élmény mégis a hazaté­rés volt. * * * Milyen kár, lyogy nincs magneto­fon készülékem. Úgy szerettem vol­na csendben, titokban odarejteni a minden hangámyalatra érzékeny mikrofont, mikor Irénke tanító né­ni két barátnőjének mesélhetett lengyelországi jutalom üdüléséről. A magnetofon sem adhatott vol­na vissza mindent. Nem tükröz­hette volna az élmények melegétől csillogó szemeket, a mosolyba haj­ló mesélő arcot, a fényképeket for­gató hallgatók feszülő figyelmét. mégis csak hívebb lett volna, mint az emlékezetre támaszkodó idézése az elmondottaknalc. Lehet, hogy nem hangról hangra, szóról szóra közvetítettem, de törekedtem a krónikás hűségére. Ha mégis el­tértem egy-egy szóban, kérem Irénke néni elnézését. Ha pedig hallgatódzásomért és indiszkréciómért nehéztellne, hát vállalom a büntetést is és a pa­rancsára legfeljebb a sarokba ál­lok. KELLNER BELA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom