Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-12 / 265. szám

A magyar válogatott kiharcolta a világbajnoki döntőbe jutást Magyarország—Norvégia 5:0 (2:0) A Népstadionban 90 000 néző volt kí­váncsi a magyar —norvég világbajnoki selejtezőre. Nagy volt a tét ezen a ta­lálkozón mindkét csapat számára, mert hisz, ha a magyar csapat győz, akkor biztosította a 16-os döntőben való rész­vételét. Norvég győzelem esetén e cso­port minden egyes csapatának 4 — 4 pontja lett volna, s újabb mérkőzéseket kellett volna játszani a döntőbe jutásért. A lendületesebben játszó magyar csapat azonban hamarosan szerte fosz­latta norvég sportbarátainknak eme re­ményét, mert az első félidőben szerzett 2:0-ás vezetés után 5:0 arányú biztos magyar győzelem született. A gólok kö­zül Csordás és Sándor kettőt-kettőt, Ma­chos egyet szerzett. V a s á r n Kétségkívül a legnagyobb sikert NB ll-es csapatunk, a K. Kinizsi érte el va­sárnap, amely immár másodszor szer­zett igen kellemes meglepetést a labda­rúgó sport somogyi barátainak. Zala­egerszeg után ugyanis a Kinizsi Székes­fehérvárott is győzni tudott. Olyan fegy­vertény ez, amely előtt meg kell haj­tani az elismerés zászlaját. Elgondolkoz­tató is a Kinizsi fehérvári sikere. Mu­tatja ugyanis ez a győzelem, hogy he­lyes vezetéssel, megfelelő szellem ki­alakításával ugyanabból a csapatból api labdarúgó-mérleg lehet jó eredményeket is kihozni. Úgy véljük, a Kinizsi példájából meríthetnek maguknak mind a KMTE-nél, mind pedig NB lll-as csapatainknál. A KMTE bal- szerencsés küzdelemben maradt alul. Jórészt azért, mert a csapat túlzottan tisztelte nagynevű ellenfelét, amely vi­szont csak egész rövid időn keresztül játszott jól. NB lll-as együtteseink közül a csur­góiak arattak osztatlan sikert. 3:0-ás győzelmük teljesen megérdemelt. Csak­nem meglepetést szerzett a Dózsa is, amely tíz emberrel játszva, ki tuctott harcolni egy pontot. A Textiles és a Nagyatádi Kinizsi e héten alulmaradtak. A megyei bajnokság igazi rangadé- ján a tabiak minimális győzelmet arat­tak a nagy ellenlábas Taszári Honvéd felett. Ez a találkozó színvonal tekinte­tében méltó volt a megyei I. osztály ieq- jobbjaihoz. A vasárnapi labdarúgó mérkőzésekről tudósítóink az alábbiakat jelentették: IGAZI CSB KÜZDELEM VOLT Csepeli Fasas—Kaposvári Dózsa 12:8 Kaposvár, 1000 néző. Vezette: Viní- czet. Az ökölvívó csapatbajnokság, mint az várható volt, valóban megmozgatta e sportág népes szurkolótáborát Kaposvá­rott. A Csiky Gergely Színház, amely­nek vezetősége otthont adott1 az ököl­vívóknak, kicsinek bizonyult a nézők befogadására. Vagy ezer embert azért bezsúfoltak a nézőtérre és a színpadra, sqk SEázan pedig bosszúsan távoztak, mért nem lehettek szemtanúi az ököl­vívó CsB rajtjának. Félórás késéssel kezdték meg a küz­delmeket, amely végül is a papírforma szerinti eredménnyel végződött. A mérkőzés sorsa már akkor eldőlt, ami­kor a harmatsúlyban Gombkötő vere­séget szenvedett Györgytől (aki koráb­ban Szobolevszki néven szerepelt). A vereség ellenére sem érheti vád a ka­posvári ökölvívókat, akik tudásuk leg­javát nyújtva, hősiesen küzdöttek. A Csepeli Vasastól, amely ma jelenleg _ a legjobb együttesnek látszik az_ ország­ban. nem szégyen ilyen arányú veresé­get szenvedni. Eredmények (elöl a csepeli verseny­zők): Légsúly: Kurucz pontozással győzött Nachlade’l ellen. Lassan melegedtek be­le a versenyzők. Tudásban nem mutat­kozott különbség a két öklöző között, a sokat fogyasztott Nachladel azonban kissé erőtlen volt. s emiatt a harmadik menetben visszaesett. Nachladelt fogá­sért kétszer meg is intették. 2:0. Harmatsúly: György pontozással győ­zött Gombkötő ellen. A jobb alapállásé. Gombkötővel szemben csak nehezen tu­dóit kibontakozni a tapasztaltabb György. Igen szoros mérkőzésen mini­mális különbséggel győzött a csepeli fiú. 4:0. Pehelysúly: Nagyot a harmadik me­netben leléptették Tóbi ellen. Mindkét versenyző nagy ütésre ment. Tóbi ütött pontosabban, s Nagy sokat sza­bálytalankodott. Már ötször(lll) figyel­meztette a mérkőzésvezető Nagyot, mi­re megintette. A harmadik menetben másodszor is megintették Nagyot, majd pedig teléptették a csepeli versenyzőt. Könnyűsúly: Oláh ellen Papp Béla pontozással győzött. Nagy taps fogadta a sxorltóba lépő Eapp Bélát', aki _ igen ügyesen és okosan versenyzett. Felütései rendre célba találtak, s közben ‘ól véd­te Oláh támadásait. A második és har­madik menetben Oláh több Ízben kettős fedezékbe vonult Papp elől. Papp biz­tosan győzött. 4:4. Kisváltósúly: Tóthot Füzessi kiütötte. Mozgalmas és igen tetszetős volt az első menet. Füzessi minden helyzetből és so­kat ütött. A második menetben egy gyo­morszájütés után Tóth földre került és kiszámolták. 4:0, Váltósúly: Arros az első menetben feladta Dóri ellen. A szorítlőba lépő Dó­rit nagy taps köszöntötte, s a közönség méltatlankodott, hogy válogatott ver­senyzőnk nem Sebők II-vel került szembe. Az Arros—Dőri mérkőzés alig két porcig tartott, mert Dőrl hamarosan felülkerekedett és Arrosra nyolcat szá­moltak. Újrakezdés után Dőri ismét be­talált1, mire Arros feladta. 4:8 Nagyváltósúly: Sebők II. ellen Nliklai a harmadik menetben feladta. A hosszú karú Miklai másfél meneten át kitűnően tartotta magát és a meglepetés a leve­gőben lógott. A második menet utolsó pillanatában azonban Miklai csúnyán belefutott Sebők II. balegyenesébe. A harmadik menetben nem sokkal a kez­dés utál Szegfi edző törülközőt dobott a szárítóba, jelezve, hogy feladja a mérkőzést. 6:8. Középsúly: Csiszár ellen Riba a má­sodik menetben feladta. Az első menet­ben Riba ugyancsak »megdorgálta« a lassan mozgó Csiszárt. A második me­netben is kezdetben a kaposvári ver­senyző volt fölényben. Aztán egy ízben nem tudott a sarokból kimenekülni, s amikor Csiszár elkapta, öt másodperc­cel a gongszó előtt! feladta a mérkőzést. Szerintünk kár volt Ribának feladnia a küzdelmet. 8:8. Félnehézsúly: Sebők I. ellen Gerber az első menet után feladta. Gerber erőt­len volt. 10:8. Nehézsúly: Bene ellen Bödő az első menetben feladta. Bödő jól kezdett, de azt'án a nagyobb rutinnal rendelkező Bene felülkerekedett. 12:8. A szakvezetők véleménye: Varga Károly, a csepeli ökölvívó szak­osztály elnöke: — Meglepett bennünket a kaposváriak felkészülése és ereje. Ne­héz küzdelemben, úgy érzem, sportsze­rű keretek között győztünk. Szegfi László, a K. Dózsa edzője: — A párosítás a csepelieknek kedvezett. Ha Dőri találkozik Sebők ll-vel, vagy ha Gombkötőnek jobban sikerül a ver­senye, úgy érzem, legalább egy döntet­lent kiharcoltunk volna. A fiúkat így is ! dicséret illeti. * K S. Győri Vasas EIO—XMTE 4:2 (3:1) Kaposvár, Kinizsi-pálya, 2ÓÓÖ néző. Vezette: Kovács. ETO Tóth — Kalmar II., Kárpát), Ta­más — Horváth, Fehérvári — Hegedűs II Budai, Pló, Kalmár III., Rafíai. Ed­ző’ Kovács Imre. KMTE: Kovács — Ta­kács Egres, Darvas — Tiszagiáti, Pam- mer — Jutási, Vigh, Zsoldos, Trisohler, Szili. Edző: Radnai István. A délelőtti ökölvívó mérkőzés miatt csak lassan gyülekezett a közönség, amelynek nagy része győri győzelmet várt Akadtak azonban optimista szur­kolók Is, akik úgy vélekedtek, hogy a cukorgyári gödör salakján esetleg meg­lepetés születik. Az első támadást a KMTE vezette, aztán rögtön feljöttek a győriek. Hegedűs II. labdája már a 2. percben elsüvöltőtt a kapu mellett. Az­tán Pió tört ellenállhatatlanul kapura, de a középcsatár hibáz®tt. A 7. percben már góllá is érett a győri csapat fölénye. Kalmár _ lab­dáját a lesen álló Budai a hálóba vágta. 1:0. Erőtlen KMTE támadás volt a gólra a feledet, s a 10. percben Trischler lövé­sét kellett védenie a győri kapusnak, aki csak szögletre tudta hárítani a helyzetet. A beívelt szögletet a kapos­vári csatárok elkapkodták. Nem így a győri csatárok. A 13. percben ugyanis szöglethez jutott a Győri ETO. Raffai labdája a 16-oson álló Pióhoz került, aki fordulásból, kapásból kapura ívelt. Kovács meg sem mozdult, csak ak­kor lepődött meg, amikor a labda a hálóban kötött ki. 2:0. Nyomasztó lett a győriek fölénye. Szinte állandóan a KMTE térfelén folyt a já­ték, s a kapkodó KMTE védelem mellett a 15. percben Horváth 20 méterről küldött lövcsóvel már ü:0-ra ala­kult az eredmény. A játéknak ebben az időszakában úgy festett a helyzet, hogy a győri csapat esetleg kétszámjegyű győzelmet arat. Rövidesen kiderült azonban, hogy ezzel a. győriek majdnem el is lőtték minden puskaporukat. A 20. perc után feljött a KMTE annak ellenére, hogy a 22. percben Egres megsérült, s csak a 38. percben tért vissza. De ezután már csak a csatársorban statisztált. Vigh ment hátra, és Darvas lett a középhát­véd. A KMTE tíz emberrel is több ve­szélyes támadást vezetett. A 24. percben egy sízép Trisohler— Zsoldos- összjáték után a köaépcsatár a kapus kezébe lőtt. A 31. percben szépített az MTE. Jutási futott el a jobbszélen, az alapvonalról az ötösre ívelt. Zsol­dos fejjel toldotta meg a labda út­ját, amely éppen Szili elé került, s a szélső az ötösről nagy gólt lőtt. A gól után váltlakozó játék alakult ki, hol a győri, hol a kaposvári kapu for­gott veszélyben. A 35. percben Takács a gólvonalról vágta ki a labdát a be­futó Pió elöl. A másik *10010« pedig a 40. percben Jutási bámészkodott el, s így oda lett az előtte kínálkozó jó hely­zet. A második félidőben eleredt az eső. A lelkesen játszó KMTE került enyhe fölénybe, ennek ellenére egy újabb potyagóllal a győriek nö­velték góljaik számát. A 7. percben Pió —Kalmár III. összjáték után az összekötő lövése talált utat a későn vetődő Kovács mellett a hálóba. 4:1. A gól után KMTE fölény következett. A 15. percben Zsoldos lövése kecsegtetett göltet, de Tóth a helyén volt, majd pe­dig ugyancsak Zsoldos fejese szállt alig valamivel kapu fölé. A 26. percben Trischler a 16-osról fordulásból, kapásból ragasztott ha­talmas gólt a győriek kapujába. 4:2. A vendégek beszorultak, egy Ízben igen meleg helyzet adódott 0 győri kapu előtt, s Kárpáti kézzel ütötte le a lab­dát az ötösön, s az egyébként is rosszul bíráskodó bíró sípja azonban néma maradt. A 32. percben Egres fejese ju­tott majdnem a hálóba, majd a 37. perc­ben a sántikáló Egres a hálóba továb­bította a labdát. Miután azonban a csa­tár lesen állt, így a gól érvénytelen volt. Még az utolsó percekben is a KMTE tá­madott, csatárai .azonban nem boldogul­tak a most már jól záró győri védelem­mel. A látottak alapján az eredmény a győri csapatra nézve hízelgő. Az első húsz percet leszámítva ugyanis a győri csapat adós maradt azzal a |ó játékkal, melyet Kaposvárott az ETO-tól vártak. Szünet után különösen sok hibával ját­szott a győri csapat, s az igen lelkesen küzdő MTE egy kis szerencsével akár ki is egyenlíthette volna a korábban már 3:0»ra vezető győriek előnyét. A KMTE vereségét elsősorban a gyengén védő Kovácsnak köszönheti, aki a má­sodik és negyedik gólnál teljesen el­aludt. Oka a vereségnek az is, hogy a KMTE csak későn eszmélt rá, hogy ezen a mérkőzésen keresni Is lehet. Ha kez­dettől fogva energikusabban, erőtelje­sebben játszik az MTE, akkor szerin­tünk még a meglepetés is elképzelhető lett volna. A qvőri csapatban Tóth, Kalmár ll„ Kárpáti. Horváth és Pió játszott átla­gon felül. A KMTE legjobbjai Takács, Darvas, Pammer, Zsoldos, Szili és Trischler voltak. Ez utóbbi játéka kel­lemes meqiepetés volt a szurkolók és szakvezetők számára egyaránt. Kovács I. budapesti játékvezető igen gyengén működött, számos fordított íté­lete volt, az első győri gól kétméteres lesből esett. Nem ítélt meg egy 11-est, s ami még nagyobb hiba, vitatkozott a közönséggel. Kovács Sándor EZ TÖRTÉNT MÉG AZ NB ll-BEN: Sztálinváros—Sopron 1:0. Budafok— Mosonmagyaróvár 2:1. Láng Gépgyár — Oroszlány 5:0, Nagykanizsa—Zala­egerszegi TE 2:2, Pécsi VSK— Pécsbá- ny.atolop 2:0. Veszprém—Délbudai Spar­tacus 0:0, Zalaegerszegi Dózsa—Szak- szárd 1:0. K. Kinizsi—Székesfehérvári Vasas 1:0 (1:0) Székesfehérvár, 5500 néző. Vezette: Nagy II. L. Mint közöltük, lapunk egy döntetlen erejéig bízott a Kinizsiben Székesfehér­várott. Ugyancsak bizakodtak azok a szurkolók is, akik elkísérték a csapa­tot, részben autóbuszon, részben autók­kal és motorkerékpárokkal. A marok­nyi kaposvári szurkolócsoport »hajrá, Klnizsi«-jét hamarosan elnyomta a »haj­rá, Vasas« buzdítás, amikor a két csa­pat az alábbi összeállításban kifutott a pályára: Kinizsi: Riapp — Szili, Szigeti, Pál­iéival — Barna, Márkus — Ács, Mózsi, Stadler, Szentgróti, Horváth. Edző: Zá- borszky Jenő. Székesfehérvár: Nemes — Molnár, Bognár, Reiner — Dérfalvi, Né­meth — Szűcs, Kisteleki, Szentes, Sző­ke, Horváth. Edző: Turay András. A Kinizsi indította el a labdát széllel szemben. Rögtön az első percekben Rapp bravúros védése vonta magára a figyelmet. A fehérváriak vették át a já­ték irányítását, s a fedezet Németh, de nem egy ízben még a hátvéd Reiner is egymás után dobták támadásba a fe­hérvári csatárokat. Különösen Horváth- tól vártak sokat a fehérvári vezetők. Szili őt azonban cerberusként őrizte. A 10. percben meleg helyzet' adódott a ka­posvári kapu előtt. Szentes már egyedül állt Rappal szemben, a kapus azonban vakme­rő kifutással mentett. Az első veszélyes Kinizsi-támadás a 14. percben gördült a pályán, amikor Mó­zsi—Stadler összjáték után a középcsa­tár kígyózva jutott el a fehérvári kapu elé, Bognár azonban az utolsó pillanat­ban közbelépett. Az első húsz percben bizony nagy, helyenként nyomasztó volt a fehérváriak fölénye. Húsz perc után azonban megváltozott a játék képe, s hol az egyik, hol a másik kapu forgott1 veszélyben. A kaposvári támadások közül az vezetett eredményre, amelyet a 34. percben vezetett a kaposvári táma­dósor. Barna—Márkus összjáték után Mózsi kapta a labdát, ügyesen játszotta át az őt támadó Dérfalvit, a kapu elé kanyarodott, ott kicse­lezte a ráfutó Molnárt, az alapvo­naltól mintegy tíz méterre középre adott, és a befutó Stadler fejjel védhetetlenül küldte a labdát Ne­mes hálójába. 1:0. A gól után nyugodtabb lett a Kinizsi játéka és érthetően idegesebb a fehér­váriaké. A kaposváriak igyekeztek le­lassítani a játékot. Ez sikerült is. A 40. percben mégis újból . veszélyes fehér­vári támadás következett. Szőke lerázta Szigetit, Némethihez játszott, aztán Kis­teleki—Szentes összjáték után a csatár lövését Rapp csak kiütni tudta. Szentes másodszorra a kapu fölé küldte a lab­dát. A 44. percben Rappnak ismét csak AZ NB bravúr árán sikerült mentenie Szentes lövését. Szünetben Zábarszky edző további nyugodt játékra kérte a Kinizsi játéko­sakat. A széltől támogatott kaposvári csapat az egygólos vezetés birtokában valóban nyugodtabbao is játszott, mint ellenfele. A 2. percben Horváth—Mózsi összjá­ték után a csatár húsz méterről nagy lövésit küldött kapu mellé. Majd az 5. percben Mózsi 16 méteres szabadrúgá­sát védte Nemes. A 10. percben újabb gólt ért el a Kinizsi. Szili indított, Barna—Ács— Szentgróti —Stadler volt a labda út­ja, Horváth és Ács kísérték a tá­madást. Mindenki beadást várt, Stadler azonban lőtt. A szél is meg­csavarta a labdát és Nemes azt csak a hálóba tudta ütni. A játék­vezető azonban lest ítélt, holott itt tétlen lesről volt szó. A félidő második felében újból rákap­csolt a székesfehérvári csapat, de a fe­hérvári ötösfogat támadásai a jól mű­ködő fedezetpáron és hátvédhármason rendre elakadtak. A 25. percben Szen­test' vagy ötméteres lesen engedi el a játékvezető. Rapp a 16-oson kívül kezét használva mentett A megítélt szabad­rúgást a védők szögletre hárították. Közben Tunay edző 11-est reklamálva vitatkozott a játékvezetővel és sérte­gette a kaposvári játékosokat. Enyhe székesfehérvári fölény jegyében ért véget a mérkőzés, mert az utolsó tíz percben a kaposvári csapat már csak az eredmény tartására törekedett. A mutatott játék alapján a Kinizsi rá­szolgált a győzelemre. Rászolgált azzal, hogy az első félidőben, amikor a szél a fehérvári együttest támogatta, helye­sen alkalmazta a csapat a védekező já­tékmodort. Ebben a valóban tervszerű védekezésmódban azonban nem adta fel a gólszerzési lehetőséget. Ilyen akcióból született meg a mérkőzés sorsát el­döntő Stadler-gól. Szünet után, amikor az enyhe szél támogatásával erre lehe­tőség nyílt, aztán mér támadásra is fu­totta a Kinizsi erejéből. Az egyéni tel­jesítmények is a Kinizsi javára billentik a mérleget. A csapat minden egyes tag­ja szinte önmagák múlta felül. Rapp Kaposvárott méq tőle soha nem látott nagyszerű védést mutatott be. Szili a mezőny egyik legjobbja volt, de kitű­nően játszott Szigeti és Pálfalvai is. Barna és Márkus oroszlánként harcol­tak. Ács hasznosan, Mózsi lelkesen, Stadler szemfülesen, Szentgróti és Hor­váth nagy játékkedvvel játszott. A székesfehérvári csapatból Reiner, Németh és Szentes játéka érdemel em­lítést. Nagy 11. L. játékvezető szünet után több hibát vétett, ítéleteivel inkább a kaposvári csapatot sújtotta. Káplár József III-ÉRT Csurgói Petőfi—Mohács 3:0 (2:0) Csurgó, 800 néző. V.: Széki. Csurgó: Kepler — Németh, Jakoda, Hottó II. Molnár, Szanyi — Némeh, Raff a, Hottó I., Szabó, Nagy II. Mo­hács: Varga — Bárány, Heim, Tófej — Kárász, Peszt — Rózsafai, Kővári, Kis­páll, Mercz, Mrenka. Nagy iramban kezdődött a játék, s hamarosan hazai fölény alakult ki. A csurgói csatárok azonban helyzeteiket kihasználatlanul hagyták. A 23. perc­ben Peszt 11-est vétett, s a megítélt büntetőt Hottó II. a jobb felső sarokba vágta. 1:0. A gól felvillanyozta a ha­zaiakat s megzavarta a vendégeket. A 33. percben egy formás csurgói táma­dás befejezéseként újabb gólt ért el a Cs. Petőfi. Nagy II. vezette a támadást, Szabóhoz játszott, ő Raffához gurított, a csatár látta, hogy Hottó I. jobb hely­zetben van mint ő, ezért átugrotta a labdát s Hottó I. senkitől sem zavarva, védhetetlenül lőtt a hálóba. 2:0. Szünet után mohácsi támadások ve­zették be a játékot. Mercz hatalmas sza­badrúgását Kepler csak szöglet árán tudta menteni, de aztán felszabadult a hazai kapu, sőt az 5. percben újabb csurgói gólnak tapsolhatott a közönség. Jakoda hatalmas, 16 méteres szabadrú­gását Varga vetődve csak kiütni tudta. Tófej röviden toldotta meg a labda út­ját, s a szemfüles Raffa elcsípte azt és a fekvő kapus fölött a hálóba küldte a labdát. 3:0. A játékidő további részében a csurgói csapat támadott, a csatárok azonban a befejezéssel adósak marad­tak. A látottak alapján a Csurgói Petőfi rászolgált a győzelemre, mert gyorsab­ban, ötletesebben játszott, mint a véde­kezésre berendezett ellenfele. A gól­arány akár nagyobb is lehetett volna. Jók: Jakoda, Hottó Pl., Molnár, Szabó, Nagy II., a mezőny legjobbja, ill. Tófej, Kővári, Kispáll és Mercz. Halmai Emil Kaposvári Dózsa— PBTC 1:1 (1:0) Kaposvár, 200 néző. V,: Leibes Dózsa: Molnár II. — Csinrn, Miéig, Deák — Síit, Tacsi — Güth, Kecskeméti, Veverán I., Nagy, Molnár III. PBÍC- Gergely — Bata, Sereién, Foór — S«> mor, Horváth — Máté, Hauschli, läi- pám, Szálai, Szigeti. Mindvégig jó iramú mérkőzést ko­zott! a két csapat találkozója. A Dózsa meglepő jó kezdés után a 30. percben szerzett vezetést, ami­kor Güth szép gólt lőtt. 1:0. Továbbra is a Dózsa fölényének jegyé­ben telt a játék, a Dózsa csatárok azon­ban nem találták meg a rést Gergely kapujába. Szünet után a játékvezető szám®» té­ves ítélete keltett némi zavart & gá­lyán. Ezek az ítéletek mind a két csa­patot egyformán sújtották. A 16. percben Hauschli révén egyenlítettek a vendégek. 1:1. A gól után a feleselő Güthőt a játékve­zető kiállította. A tíz főre olvadt Dőfcsa nem adta fel a harcot. Igaz, hogy ettől kezdve inkább a vendégek kerültek fö­lénybe, de a helyzetek alapján még így is a Dózsa nyerhette volna meg a Mér­kőzést. Jelzi ezt, hogy Kecskeméti ká­rom ízben találta el a kapufát. Az utol­só percekben beszorult a Dózsa, igen veszélyesen támadtak a bőrgyáriak, de a kitűnően védő Molnár II. ”e legre- ménytelenebb helyzetekben is bizte® kézzel hárított. A látottak alapján az eredmény a Pécsi Bőrgyár csapatára nézve hízelgő, mert a Dózsa a játékidő nagyobbik sza­kaszában fölényben volt, s jobban is játszott, mint a pécsi csapat. Jók: Mol­nár II., a mezőny legjobbja, Csima, Da- csi, Kecskeméti, ill. Gergely, Bata, gar­dán és Hauschli. Muráth Jfesef Tolna—K. Textiles 3:0 (2:0) Tolna, 1000 néző. V.: Szász. Tolna: Ezer — Sofler, Láb, Szépvöl­gyi — Ruzsina, Jovicza — Bajosa, Je­nősz, Széles, Grell, Krausz. Textiítes: Kovács — Susenka, Szilvási, Végh — Perreg, Lofkó — Földi, Peresztegi, P*l- kovics, Nagyréti, Balte. Tolna kezdte a játékot és egymás után vezette a támadásokat, de a csa­tárok lövéseibe mindig sikerült a ka­posvári védőknek belépniük. A TextStes csatárai, Nagiyréti és Pailkovios s*i«te állandóan lesen álltak, megakasztva a támadásit. Ha megkapták a labdát, ad­dig cseleztek, míg' a gyors tolnai véde­lem el nem vette tőlük, A jobban játasó Tolna mégis egy szerencsés góllal sze­rezte meg a vezetést. Végh csak nézte, hogy Bajcza el­szaladt, beadását Jenősz rosszul találta el, s a pergő labda a kapu előtt még egy göröngyön megcsúsz­va, Kovács kezét érintve vánszer- qott a kapuba. 1:0. Továbbra is Tolna támadott, a Textiles csatárok csak felesleges csele zgetéseík- kel vétették észre magukat. A 40. percben ismét jobboldali tá­madás futott a kaposvári kapu felé, és az átívelt labdát Krausz nehéz szögből bombázta a hálóba. 2:0. Azután Kovács szebbnél-szebb védései­vel érdemelte ki a közönség elismerését. A második félidőben sem változott a helyzet és a 30. percben szép tolnai akció után Grell lőtt a hálóba. 3:0. A három gól után kezdtek rákapcsolni a Textiles csatárok is, de csak ia játék vált változatosabbá, ez eredmény Már nem változott. Jók: Láb, Széles, Bajcza, Kraus«, ill. Kovács, a mezőny legjobbja, Perreg, Szilvási. Horváth Gáza Bajai Bácska—Nagyatád 3:0 (2:0) Nagyatád, 700 néző. Vezette: Mozsgai. Baja: Körmendi — Bcrbás, Ihos II., Bisiztrovics — Molnár, Ihos I. — Al­bert, Horváth, Petresevics, Dujmoy, Weil’ing. Nagyatád: Köves — Szabó, Dénes, Tátrai — Tálas, Tamás II. — Sárdi II., Selmeczi, Kanizsai, Bicsáki, Posta. ­Változatos játék alakult ki, s egyre inkább a hazaiak fölénye domborodott ki. Az első gólhelyzet a 25. percben adódott, amikor Posta beadását a meg­lepett Sárdi kapu fölé fejelte. Feljött a bajai csapat is lassanként, amelynek különösen balszárnya veszélyeztetett. Védelmi hibából a 31. percben szerzett vezetést a vendégcsapat. Dénes rosszul időzített hazaadását Dujmov elcsípte és a kifutó Köves mellett a hálóba lőtt. 1:0. A megzavarodott atádi védelem jóvol­tából másfél perc múlva Weilinq újabb gólt szerzett. 2:0. Szünet után rákapcsolt taz atádi csa­pat, s harminc percen át beszorultak a vendégek. Nem egy ízben még Dénes is megcélozta a bajaink kapuját, de Körmendi a biztos gólnak látszó labdá­kat is hárította. Már úgy látszott, hogy nem válozik az eredmény, amikor a 45. percben Weilinq beívelt szög­letét Dujmov a hálóba fejelte. 3:0. Újrakezdésre már nem is volt idő. A mérkőzés azt mutatta, hogy a ba­jai csapat technikailag fölötte áll az atádi együttesnek. A hazaiak csak lel­kesedésükkel igyekeztek ellensúlyozni a vendégek naqyobb tudását, ez azonban kevésnek bizonyult. A Bajai Bácska rá­szolgált a győzelemre, ha a gólarány túlzott is. Egyénileg Körmendi a me­zőny legjobbja volt, rajta kívül lhos II. és Dujmov játéka emelkedett ki a bajai csapatból. A nagyatádi együttesből csak Köves játékát lehet dicsérni. Horváth Miklós Árverési hirdetmény! November hé 15-én 9 órakor 8 db igásló és 13 db választott csikó nyilvános árverés útján eladásra kerül a Somogy megyei Aílatforgalmi Vállalat Kálmáncsa, Emlékmajori gazdaságban. (Vasútállomás, Kálmáncsa) Varrógép műszerészeket azonnali be­lépésre felveszünk. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Kaposvári Ruhaüzem, Május 1 u. 45. (11802) K. KINIZSI —KOMLÓI BÁNYÁSZ barátságos labdarúgó mérkőzés les* 13-án, szerdán 2 órakor a Kinizsi-pá­lyán. A MEGYEI I. 0. EREDMÉNYEI: (Anyagtorlódás miatt részletes be­számolót szerdai számunkban közlünk.) Siófok—Zamárdi 2:2, Barcs—Nagyba­jom 7:1, Marcali—Böhönye 2:2, Tab— Taszár 1:0. Balatonlelle—Fonyód 1:1, Lengyeltóti—Gyékényes 1:1, K. Kinizsi II.—Somogyszob 4:2, K. Hunyadi Vas­utas— Batetonboglár 4:0. — A totó 12 találatos szelvénye: 1 2 2x1 2 2 x x törölve törölve 2 1 x. A 12 találatos szelvény 8921 forintot, a 11 találatos 513 forintot, míg, a 1* talá­latos 73 forintot fizet. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy a no­vember 17-re érvényes 46. heti totó­szelvényről törölte az 1. szám alatt felvett Dorog —Vasas mérkőzést. He­lyette az 1. számú pótmérkőzés^ a 13. szám alatt felvett Kaposvári MTE— Sztálinváros találkozó lépett elő fő­mérkőzéssé. Somogyi Néplap Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP Megye! Végrehajtó Bizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin n. 14. Telefon: 15-10, 15-11. Kiadóhivatal: Latinka Sándor u. 2/a, Telefon: 15-16. Somogy megye« Nyomdaipari Vállalat Nyomdáért felel: László Tibor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom