Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-06 / 260. szám

. j-i •% >*,, VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! sÁ Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 260. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1957. november 6. A Megyei Statisztikai Igazgatóság jelentése SZOVJET TUDÓSOK SZERINT LEHETSÉGES, HOGY AZ »ÜRKUTYA« ÉLVE VISSZATÉRHET A FÖLDRE FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETBINK ÉLETÉBŐL A TAGKÖNYVCSERE ELŐTT TÍZ NAP, AMELY MEGRENGETT! A VILÁGOT-« Somogy megye 1057. III. negyedévi gazdasági helyzetéről Az elmúlt negyedév megyénk gaz­dasági életének kiemelkedő jelentő­ségű időszaka volt. Olyan időszak, melynek gazdasági eseményein — el ért sikerein, meglévő nehéaségein — keresztül méltán mérhetjük le az ellenforradalom óta a gazdasági élet területén megtett útunk eredmé­nyességét, esetleg eredménytelensé­gét. Iparunk termelésének jelenlegi színvonala, mezőgazdaságunk jó terméseredményei, a termelőszövet­kezeti mozgalom erősödése, a felvá­sárlás sikere, a kereskedelmi forga­lom emelkedése, stb. azt bizonyít­ják, hogy a dolgozó nép áldozatkész munkája nem volt hiábavaló, a párt és kormány intézkedései helyesek voltak. Ipar A megye szocialista ipara 1957. III. negyedévében 203 millió forint értéket termelt, alig 3 százalékkal kevesebbet, mint az előaö év azo­nos időszakában. A cukorgyártási kampány egy heti eltolódását figye­lembe véve azonban az ipari terme-: lés előző évhez viszonyított lemara­dása az 1 százalékot sem érte el. Ez a lemaradás is főleg egyes élelmicik­kek (vaj, zsír, fogyasztói tej, stb.) kevesebb termelésének következmé­nye. Ez azonban nem okozott fenn­akadást az áruellátásiban. Az egy munkásra jutó termelési érték másfél százalékkal alatta ma­radt a múlt év III. negyedévi szint­nek; a Cukorgyár nélkül vizsgálva pedig elérte a múlt év azonos idő­szakának szintjét. Az ipari munkások 1957. III. ne­gyedévében havonta átlagosan 1336 forintot kerestek, 25 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. Az átlagkeresetek e növekedése jóval meghaladta a kormány által engedé­lyezett 10—15 százalékos béremelést. A fentiekből következik, hogy a termelés és bérek összhangját még nem sikerült teljesen kialakítani. Ennek oka többek közt az, hogy egyes vállalatoknál még nincs meg­felelő bérellenőrzés. A bevezetett bérellenőrzés sem volt mindenütt eredményes. Pl. a Kaposvári Ruha- üzem részére a maximális órabért átlagosan 5,69 forintban állapították meg, ennek ellenére a vállalat a III. negyedévben átlagosan 5,98 forintot fizetett ki egy teljesített munkaórá­ért. Gátlólag hat még az a körül­mény, hogy a bérezési formák egyes helyeken gyakran változnak. Ked­vezőtlen a teljesítménybéres órák aránya is. Míg 1956. III. negyedévé­ben a munkások az összes teljesített órák 80 százalékát teljesítménybér­ben dolgozták le, addig ez az arány a vizsgált időszakban 51 százalékra csökkent. Mezőgazdaság A GABONAFÉLÉK TERMÉSÁTLAGA ez évben kedvező volt. Előzetes ada­tok szerint búzából 8,7 mázsa, rozs­ból 7 mázsa, őszi árpából 12,4 má­zsa, tavaszi árpából 9,2 mázsa, zab­ból 7,2 mázsa termett kát. holdan­ként. Ezek az eredmények — zab kivételével — jelentősen meghalad­ják az előző év termésátlagait. A búza és árpa átlagtermése magasabb volt az 1931—40-es és az 1952—56-os évek átlagainál is. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek minden gabonaféléből maga­sabb holdanként! termést takarítot­tak be, mint az egyéni gazdaságok, de túlhaladták az állami gazdasá­gok termésátlagait is. TERMELŐSZÖVETKEZETEK A megye területén 1957. szeptem­ber 30-án 99 mezőgazdasági terme­lőszövetkezet és 8 termelőszövetke­zeti1 csoport működött. A negyedév folyamán 12 termelőszövetkezet ala­kult, s a tagok száma 245 új taggal növekedett. Az említett időpontban a termelő- szövetkezetek a megye szántóterüle­tének közel 4 százalékán gazdálkod­tak. Ez az arány 1956 szeptember végén 22 százalék, 1956 december végén pedig 1,5 százalék vall. A termelőszövetkezeti tagok 75 százaléka a növénytermelésben, 14 százaléka az állattenyésztésben, 11 százaléka pedig az építkezésnél, vagy más munkán dolgozott. A III. negyedév folyamán a növényterme­lésben dolgozó tagokra 79, az állat- tenyésztéssel foglalkozó tagokra 95 munkaegység jutott fejenként. Eb­ben az időszakban egy tagnak átla­gosan 6,6 mázsa kenyérgabonát, 3,5 mázsa árpát és zabot, 216 forint ér­tékű egyéb terméket, 948 forint kész­pénzt, összesen mintegy 3500 forint előleget osztottak ki. Azokban a termelőszövetkezetek­ben, lahol a munkaegység szerinti jövedelem elosztás helyett a tagok­nak munkabért fizetnek (pl. a barcsi Vörös Csillag) a negyedév folyamán tagonként 2664 forint készpénzt, 106 forint értékű terméket, össze­sen 2770 forint értéket fizettek ki. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek a negyedév végén 6 darab szántó és 18 darab univerzál trak­torral rendelkeztek. A gépállományt főleg szállításra használják, a nö­vénytermelésben kevésbé hasznosít­ják. Állami gazdasagok 1957. I—III. negyedévében 3800 darab hízó sertéssel kevesebbet ad­tak át az államnak, mint az előző év azonos időszakában. A sertéshíz- lalás azonban gazdaságosabb volt, mint a -múlt évben: mind a talkar- mányértékesítés, mind a napi súly- gyarapodás emelkedett. A szarvas- marhahízlalás eredményessége — bár negyedévenként fokozatosan ja­vult — még nem érte el az előző évi szintet. Az állami gazdaságok 1957. I—III. negyedévi — több mint 4000 darab­ból álló — tehénállománya megha­ladja az előző évit. Ebben az idő­szakban az egy tehénre jutó tejho­zam 3 százalékkal emelkedett. A gazdaságokban dolgozó munká­sok ez év III. negyedévében havon­ta átlagosan 1150 forintot kerestek, 20 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. a gépállomások nyári idénytervüket 98 százalékra teljesítették. A tervezettnél 3700, az előző évinél 45 000 normálholddal végeztek kevesebb munkát. A ga­bonaaratási tervet 21 százalékkal, a gabonacséplési tervet 14 százalékkal túlteljesítették. A talajmunka terv­teljesítésénél viszont 18 százalékkal lemaradtak. Lemaradásuk oka főleg az volt, hogy — az előző évektől eltérően — a talajmunkák zömét egyénileg gazdálkodók kis parcelláin végezték. A gabonaaratási terv túlteljesítése ellenére az aratógépek, kombájnok kihasználása — az előző évek átla­gához viszonyítva — alacsony: egy aratógépre 52 kát. hold, egy kom­bájnra 48 kát. hold teljesítés jutott. Nem volt megfelelő a traktorok ki­használása sem. Egy traktoregység ugyanis 22 százalékkal kevesebb tel­jesítményt nyújtott, mint az előző év azonos időszakában. A munka termelékenysége az elő­ző időszakokhoz viszonyítva javult: az egy traktorvezetőre és az egy le­dolgozott műszakra jutó traktormun­ka emelkedett. A tavaszi idényt a gépállomások mintegy 7 millió forint veszteséggel zárták. Az aratási és cséplési mun­kák tervének túlteljesítése, valamint ezek magas teljesítmény értéke kö­vetkeztében a nyári idény végén már 3,6 millió forint nyereségük volt. Szeptember végére azonban — a talajmunkák előtérbe kerülésével — a nyereség 3,3 millió forintra csök­kent, sőt a Karádi Gépállomás 57 ezer forint veszteséggel zárt. Kereskedelem A kiskereskedelem 1957. III. ne­gyedévében mintegy fél millárd fo­rint értékű forgalmat bonyolított le, közel 10 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az el­adási forgalom e növekedése azon­ban nincs arányban a fizetésből élők és a mezőgazdasági lakosság jöve­delmének ennél jóval nagyobb ará­nyú emelkedésével. Ennek következ­tében a lakosság pénzkészlete — fel­tehetően — jelentősen növekedett. A kiskereskedelem összes eladási forgalmán belül — az előző év azo­nos időszakához viszonyítva — az élelmiszer eladás 2 százalékkal csök­kent, míg a ruházati cikkek forgal­ma 9 százalékkal, az egyéb iparcik­kek eladása 30 százalékkal emelke­dett. Az élelmiszerek — főleg a kenyér, finomliszt, zsír — kiskereskedelmi forgalmának csökkenése annak kö­vetkezménye, hogy a kötelező be­szolgáltatás eltörlésével és a szabad­piaci forgalom megélénkülésével a lakosság önellátása fokozódott. Az említett cikkektől eltérően a cukor- fogyasztás 26 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek forgalmának nö­vekedése ellenére a kiskereskedelem egyes cikkekből, pl. kész ruhából, szövetáruból, kész ágyneműből a la­kosság igényeit nem tudta kielégí­teni. Annak ellenére, hogy a cipő­ellátás választéka a korábbi időszak­hoz viszonyítva bővült, a cipőválasz­ték sem volt kielégítő. Az egyéb iparcikkek eladásának növekedése főleg a vas- és műszaki cikkek, mezőgazdasági kisgépek, tü­zelőanyagok és építőanyagok eladási forgalmának nagyarányú emelkedé­séből adódott. A kiskereskedelem árukészlete a III. negyedév végén magasabb, mint a negyedév elején volt, de 11 száza­lékkal meghaladja az előző év III. negyedévvégi árukészletet is. Felvásárlás A felvásárló szervek fő tevékeny­sége 1957. III. negyedévében a ke­nyér- és takarmánygabona felvásár­lására irányult. Ennek során közel 5200 vagon kenyérgabonát, 590 va­gon takarmánygabonát gyűjtöttek be. A begyűjtött kenyérgabona meny- nyisége 1 százalékkal meghaladja az előző év III. negyedévi mennyiséget, takarmánygabonából viszont 27 szá­zalékkal kevesebbet gyűjtöttek be, mint egy évvel korábban. A takarmánygabona begyűjtése előző év III. negyedévhez viszonyí­tott jelentős csökkenése — a vetés- terület és a terméseredmény emel­kedése mellett — feltűnő. Ennek fő oka — véleményünk szerint — az volt, hogy a takarmánygabona, főleg ez árpa szabadpiaci ára közel egy- harmaddal magasabb volt az állami felvásárlási árnál. Ennek következ­tében a termelők inkább a szabad­piacon értékesítették feleslegeiket. Az élőállat és állati termékek fel­vásárlása a III. negyedévben — a baromfi kivételével — több, mint a múlt óv III. negyedévében volt. Az átvételre került vágóállatok átlagsú­lya is kedvezőbb a múlt évinél. Az élőállatok szerződéses felvásárlására a szerződésikötések jó ütemben ha­ladnak. Pl. vágósertésből az 1957/58. gazdasági évre tervezettnek már a 46 százalékát a III. negyedév végéig leszerződtették. Beruházás Beruházásra 1957. első háromne­gyedévében 86 millió forintot — az előző évhez mérve lényegesen keve­sebbet — fordítottak. A beruházá­sok 42 százaléka a mezőgazdaság, 33 százaléka az ipar fejlesztését szol­gálja, 20 százaléka népjóléti felada­tok ellátását segíti elő. Ez utóbbiak beruházása 17 millió forint volt, melynek közel 40 százalékát lakás­építésekre, 25 százalékát kulturális célokra használták fel. A beruházások tervezésére vonat­kozó utasítások előírták, hogy a ren­delkezésre álló eszközökkel elsősor­ban a már megkezdett beruházáso­kat kell befejezni. A befejezetlen be­ruházások ' állományát vizsgálva azonban kitűnik, hogy az év első há­romnegyedévében nem így történt. A befejezetlen (üzembe nem helye­zett) beruházások állománya az év eleje óta közel 20 millió forinttal emelkedett, s a negyedév végén meghaladta a 110 milliót. Ebből 16 millióra rúg azoknak a beruházások­nak az értéke, melyeket — a nép­NOVEMBER 7.-E ELŐTT A NAGYATÁDI JARASBAN Tudósítónktól. A nagyatádi járás községeiben szorgalmasan készülnek a művésze­ti csoportok a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évforduló­jának méltó megünneplésére. A falusi népművelési muínka irányí­tói már régebben hozzáláttak meg­felelő műsor összeállításához, beta­nításához. A kiadott műsorfüzet jó segítőként mutatkozott a felkészü­lésihez. Nagyatádon az ünnepséget 6-án este a járási művelődési ház­ban tartják. Az ünnepi beszédet Deák Lajos elvtárs, községi párttit­kár tartja. Ezt követően gazdag kul­túrműsor szórakoztatja az ünnepély részvevőit. A honvédség és a mű­velődési ház színjátszói a Partizá­nok c. jelenettel szerepelnek. Ugyancsak ők mutatják be a mat­róz-táncot is. A szavalókórus két szavalatot ad elő. Az általános gim­názium műsora között találjuk Állo­más a viharban c. jelenetet, forra­dalmi dalokat, harmonákaszólót. Az üzemek tánccsoportjai magyar és szomszédos népek táncaiból mutat­nak be. A járás községeiben is nagy a készülődés no.vejrniber' 7-re. So- mogyszobon Györkös Rudolf igazga­tó vezetésével a Szakadék c. szín­mű próbái mellett egyéb számokkal is készülnek. Az ötvöskónyi KISZ- szervezet színes műsorral szórak»»- rtjaítja majd) a községi ünnepségen részvevő dolgozókat. Utána tánc­mulatságot tartanak. Rinyabasenydn az úttörők, Kutason a művelődési otthon csoportjai lépnek iel az ün­nepi esten. A járásban működő úttörő csapa­tok ünnepi csapatgyűléseken emlé­keznek meg az Októberi Forrada­lomról. A Járási Könyvtár a járás hat községében tart megemlékezést A községi mozik ugyancsak ünnep­ségeken emlékeznek meg a Szovjet Film Ünnepi Hetéről. 00 Ülést tartott a Hazafias Népfront Marcali Járási Bizottsága Tudósítónktól. A Hazafias Népfront Marcali Járási ,Bizottsága november 2-án ülést tartott. Az ülésen Pados Jó­zsef, a járási bizottság elnöke is­mertette az országos kongresszuson hallottakat. Többek között hang­súlyozta, hogy a Hazafias Népfront a pórt programjára akar támasz­kodni, mélynek megvalósítása nemcsak a párt, hanem az egész nép ügye is. A Hazafias Népfront feladatát a következőkben határozta imáig: 1. Helyesen, bátran politizálni a tö­megekkel. 2. Megteremteni a saját járásunk és községünk békés épí­tésének, fellendülésének feltételeit, segíteni a község minden szocia­lista szellemű megmozdulását. »■Szeretnénk, ha a népfront moz­galom új, tevőleges és eredményes időszaka kezdődne meg járásunk­ban« — fejezte be Pados elvtáirs. A beszámolót vita követte. A hozzászólók egyértelműen álltak ki amellett, hogy a községekben Vég­zendő népfront mozgalom kereté­ben minden haladó erőnek össze kiéli fogni világnézetre, foglalko­zásra, pártállásra való tekintet nél­kül. A feltétel csupán a párt porgramjónak elismerése és a szo­cialista társadalom építéséért való tevékenység. Szó esett még a Ha­zafias Népfront és a tömegszerve­zetek kapcsolatáról, valamint a községekben végzendő konkrét munkákról is. A beszámolóhoz hozzászólt töb­bek között Szigeti István, az MSZMP járási bizottságának első titkára és Pócza János, a Hazafias Népfront megyei irodájának mun-, ! katársa is. Második njapiirepdi pom,tké,nt Fakt Gyula eivtárs javaslatot tett a Hazafias Népfront-bizottság és az elnökség kiegészítésére, illetve ki­bővítésére. A javasolt elvtársakat a részvevők elfogadták. Végül Bojtor elvtófs ismertette a Hazafias Népfront-bizottság IV. negyedévi tervét. Ebben szerepei többek között autóbusz váróterem létesítése Marcaliban, két nénkö- zépiskola és egy népfőiskola meg­indítása a járás három községében;; a népművelési munka segítése, a tanácstagok fogadóórádnak meg­szervezése stib. A tervet az értekez­let elfogadta. ■ A négv óra hosszat tartó meg­beszélés igen hasznosnak bizonyult, igazi értékét azonban a következő hónapok gyakorlata igazolja majd. Kár, hogy az értieWezlieitien — a meghívás ellenére — az egyéni és a szövetkezeti parasztok képviselői ■közül, csak kevesen jelentek meg. Találkozó az ellenforradalom leverésének évfordulóján Az MSZMP Megyei Bizottsága, a karhatalmi egységek parancsnoksá­gai és a Magyar Szovjet Baráti Társaság november 4-én találkozót rendeztek a Tiszti Klubban az ellen­forradalom leverésének évforduló­ján, amelyen szovjet elvtársak, a Kaposváron egy éve bebörtönzött kommunisták és az ellenforradalom leverése után helytálló harcostársak vettek részt. A találkozó előtt koszorút helyez­tek el a szovjet hősök szabadságparki emlékművénél, ahol Molnár Lajos őrnagy elvtárs mondott beszédet. Az este baráti légkörben, bensőséges hangulatban folyt le. Pohár,köszön­tőt mondott Szirmai Jenő elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságénak tit­kára és Gorlinszkij ezredes elvtárs. Ezután a Csáiky Gergely Színház művészed, a BM és a Honvédség kultúrtsoportja tagjai adtok művé­szi műsort, majd reggelig tartó tánccal ünnepeltek együtt a magyar és szovjet békeharcosok. gazdaság anyagi ereje és a beruházá­sok összhangba hozása érdekében — ez év során leállítottak. Káros jelen­ség, hogy ezek kijelölése nem egy időben, nem áz év elején történt meg, hanem év közben is folytatódott A Siófokon épülő tejipari beruházást pl., melyből már több- mint 1 millió forint értéket megvalósítottak, csak a III. negyedév folyamán állították le, miután kitűnt, hogy az Élelme­zésügyi Minisztérium 3 éves tervé­ben nem szerepel. Faros- és község- gazdálkodás Ebben az évben a III. negyedév végéig 698 lakás épült, 264 laikással több, mint egy évvel korábban. Ala­kások 56 százaléka magánerőből, 24 százaiéiba OTP kölcsönnel, 20 száza­léka állami erőből épült. A felépült lakások 82 százaléka új építkezés során jött léire, a többi — főleg az állami erőből épített — át­alakítás, helyreállítás útján keletke­zett. Az egy lakásra jutó szobák szá­ma a múlt évhez viszonyítva csök­kent, az alapterület viszont emelke­dett. Az ingatlankezelő vállalatok a ne­gyedév végén közel 4300 bérleményt kezeltek. Ebből 3600 lakásbérlemóny.- Ez évben a negyedév végéig 2,5 mil­lió forintot — az előző évinek csak) kétharmadát — fordították az épü­letek felújítására és karbantartására; Bér-bevételük 2,8 millió forint volt. Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom