Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-01 / 256. szám
Pénle&, 1957. november 1. SOMOGYI NÉPLAP MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK FÓRUMA MIT TEHETÜNK A BURGONYABOGÁR ELLEN? S szarvasmarhák mesterségss megtermékenyítéséről Magyarországon a szarvasmarhák mesterséges termékenyítése nem régi keletű, így Somogy megyében sem tett meg még nagy utat. A kezdő évben, 1950-iben alig pár száz Szarvasmarhával kísérleteztek megyénkben. Nem volt könnyű dolog az új módszer meghonosításához -hozzáfogni, mert a mesterséges termékenyítésről igen kedvezőtlen vélemények keringtek az állattartók, a tenyésztők körében. Legtöbbször az a rémhír kapott szárnyra, hogy a borjú hibásan (láb és fül nélkül, stb.) jön a világra. Ilyen előzmények után az első borjak születését nagy érdeklődés előzte meg. Amikor az első borjak megszülettek és az érdekeltek látták, hogy hiedelmük téves, lassan kezdtek megbarátkozni ezzel az eljárással. A későbbi években a mesterségesen termékenyített szarvasmarhák száma emelkedett és 1955-ben elérte a 7500-at. Az utána következő esztendőben felsőbb utasításra igen erőteljes felfutás vette kezdetét, s a mesterségesen megtermékenyített szarvasmarhák száma meghaladta a 16 000 "darabot Természetesen az ilyen nagymérvű fejlesztésnek nem voltaik meg a kellő feltételei. Alacsonynak bizonyult a bikalétszám, hiányoztak a közlekedési eszközök, s ezt a munkát végzők nagy többsége nem rendelkezett elég gyakorlattal. Számos más akadályozó körülmény is közrejátszott abban, hogy a várt eredmény elmaradt. Ezért az ellenforradalom után a tények arra az elhatározásra késztettek bennünket, hogy több községben ezt az eljárást be tellett szüntetnünk és visszaállt a korábbi, a természetes fedeztatési módszer. Ahhoz, hogy a mesterséges termékenyítésben tovább tudjunk menni, az állattenyésztést irányító szerveknek először a saját portájukon kellett rendet teremteni. Ezt sürgették beszélgetések alkalmával az állattartók. Igen sokan panaszolták a pontatlanságot, a rendszertelenséget a főállomás munkájában. Ez valóban így volt, a tényeket megcáfolni nem lehet. A mesterséges termékenyítés felépítése pedig a dolgozó parasztság érdekeit kell, hogy szolgálja, ami, sajnos, az utóbbi egy év alatt nem valósult meg teljes egészében. Az eddigi kísérletezés, próbálkozás hozott sikert, s ezért a mesterséges termékenyítés fejlesztését, szélesítését továbbra is napirenden kell tartanunk, mert annak Somogy megyében megvannak a lehetőségei. Ennek a módszernek a terjesztését a jövőben körültekintően kívánjuk végezni. A Kaposvári Mesterséges Termékenyítő Állomás az elmúlt évek folyamául jelentős eredményeket ért el: mesterséges termékenyítésből 2 született több ezer borjú, melyek külleme szép, szervezeti szilárdságuk jó és minden remény megvan arra, hogy termelékenységük is jobb lesz, mint az elődöké volt. Erre a közeljövőben meg is kapjuk a választ, mert sok olyan előhasú szarvasmarha termelékenységét vizs- ^ góljuk meg, mely a mesterséges termékenyítésből származik és már te- jel. Az így tapasztalt termelést ősz- $ szehasonk'tjuk az anyai tejtermeléssé!. Ennek alapján tudjuk majd elbírálni, hogy melyik bika, hogyan örökíti a magas tejtermelést és zsírszázalékot, vagyis termelésben és küllemben milyen jótékony hatást fejt ki. Az állomáson lévő tenyészbikák anyai termelése ugyanis jó, küllemük ellen sem lehet kifogást mint például Zselicszentpálról, azzal a kéréssel keresnek fal bennünket, hogy ismét folytassuk az elmúlt év őszén abbahagyott munkát. Nemrég Nemesvidon is hasonló kívánság hangzott el, amint erről Papp Ferenc, marcali járási tanácselnök tájékoztatott bennünket: Természetesen mi az ilyen kéréseiknek szívesen teszünk eleget. Az említett előnyökön kívül még egyről szeretnék szólni. Jelenleg 89 községet foglal magában a mesterséges termékenyítés hálózata. Ezekben a falvakban több mint 300 tenyészbikát kellene tartani, melyek évi tartási költsége, gondozása, ta- tónmányozása, töty> mint három millió forintot emesztene fel.. Ezzel szemben a 89 faluban a bikákra, és e községek után az állomás fenntartására összesen: évenként alig több mint kétmillió forintot kell fordítani. így egy év alatt csaknem egymillió forintos megtakarítás érhető el a mesterséges termékenyítés alkalmazásával. Ennél a számításnál figyelmen kívül hagytam a tenyészbikák beszerzési és vágóra történő értékesítési ára közötti árcsökkenést. Arra ä tényre sem utaltam, hogy a természetes fedeztetés alkalmazása esetén egy-egy tenyészbika életkora 3—4 év, míg a mesterséges termékenyítő állomáson lévő bikák 9—10 évig is használatban vannak. Ez utóbbi is lényeges dolog, mert nem mindegy az, hogy egy jó bika után évente 50—60, vagy 700 borjút kapunk-e. Az is nagy különbség, hogy a tenyészbika 3 évig van-e tenyésztésben, vagy 8—10 évig. Néhány példán keresztül szándékoztam érzékeltetni a mesterséges termékenyítés módszerének előnyét A továbbiakban — az agrártézisek figyelembevételével, melyek a szarvasmarhatenyésztés minőségi javítását célozzák —, el kell érnünk, hogy a jobb módszer kerüljön alkalmazásra és szélesítésre. A tanácsi szervek, a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó szakemberek .tekintsék feladatuknak, hogy a mesterséges termékenyítést a tenyésztőkkel megszerettessék. CZEGLÉDI LAJOS megyei főállattenyésztő.----------- ii JWBMWW«»"—— — Uj szőlőoltvány telepeket létesítenek a Badacsony és a Somló vidékén. A két új 20—20 holdas telep évente mintegy másfél millió oltványt ad majd a gazdáknak. MIT AKARHATUNK ILYENKOR, ezzel a csíkos micsodával, amikor a burgonyatermés java már téli raktározásra került, hol van még a hó, a karácsony, a kikelet — kérdezhetik egyesék a cím láttán. Ám mielőtt felelhetnénk a kérdésre, hadd iktassunk ide égy Ladról, a burgonya egyik hazájából nemrégen hozzánk érkezett levelet: ►►Szerettem volna az alábbiakat személyesen elmondani. Elfoglaltságom miatt azonban levélben kérem támogatásomra a szerkesztőséget. Tanácsülésen már két ízben felszólaltam a burgonyabogár elleni védekezés végett szükséges vetésforgó átalakítás érdekében. Egy- t’agba vetett burgonyán könnyebb a gépi porzás. Sürgős rendelkezésre volna szükség. A veszély nagy. A múlt héten Kadaríkúton jártam ismerősömnél, s a küszöbön tapostam el a bogarat. Nemcsak ladi viszonylatban gondolok a védekezés általam javasolt formájára, hanem az egész megyében. Hiszen Somogy burgonyatermasz- tósben az ország második helyén áll. A megyei mezőgazdasági osztály a helyi tanácsokon keresztül felszólíthatná a gazdákat: úgy alakítsák a vetésforgót, hogy a burgonyák egy tagba kerüljenek. Ez fontos lépés lenne a jövő évi többtermés érdekében.« A jövő évi burgonyatermésért való aggódás adta Lehotai Kálmán ladi levélírónk kezébe a tollat. Valljuk meg, sokan megrökönyödtek a meleg, nyárvégi napokon a bogárlepte kövesutak láttán. Különben is idén tömegestől jelentek meg majd mindenütt a burgonya- földeken. A gazdák egy része éppen azért, mert ilyen mértékben még egy esztendőben sem lépett fel a burgonyabogár — lebecsülte a veszélyt, nem sokat adott a védekezésre. Csak, amikor meglátták a lerongyolódott burgonyákat, akkor kezdtek feleszmélni, s a közönyt egyszeriben nadt kapkodás váltotta fel. A védekezőszer elosztásánál tetézödtek a bajok. Az állam adta ingyen port szívfájdalom nélkül pazarolták, már akik hozzájutottak. Sokan éppen emiatt nem kaphattak ingyenes védekezőszert. A burgonyatermelők nagy része az idei tömeges burgonyabogán uralomból jövőre is hasonló meglepetésre számít. Jövőre tán az ideinél is több helyütt és nagyobb területen jelentkezik. A bogarak idei második nemzedéke behúzódott a talajba s ott várja meg a tavaszi burgonyakelést. Tehát fel teli készülni a hatásos védekezésre, túszén a kártétel megakadályozható! Lehotai Kálmán levele vétele után beszélgettünk a Megyei Tanács növényvédelmi szakemberével. Ö is helyesli a javaslatot. Az élet bebizonyította, hogy a burgonyabogarat irtani, kártételét megakadályozni, a termést gépekkel, korszerűen, hatásosan, csak nagyüzemi módon lehet. Vagyis az lenne a helyes megoldás, ha egy község gazdálkodói megegyeznének, hogy az eredményes védekezés érdekében a határ egy vagy több részén alakítanának ki 15—20 holdas burgonyaültetvényeket. Az ilyen tagokon már gazdaságosan üzemelhetnének a növényvédő gépek is. összefogással magukat védhetnék a parasztok. AZ ELMÚLT GAZDASÁGI EV megmutatta azt is, hogy a védekezésnek az a formája, amikor az állam anyagát pocsékolják, nem vezet célra, s ezért helyesen tenné a földművelésügyi kormányzat, ha a burgonyabogár elleni védekezést a termelőkre hárítaná. Jobban elősegítené a célt? ha korlátlan mennyiségű védekező port bocsátana a termelők rendelkezésére, természetesen pénzért, esetleg csökkentett áron. Az is arra ösztönözne, vagyis összefogásra serkentene, amit Lehotai Kálmán is feszeget, ha kedvezményes feltételek mellett bocsátanák a növényvédő gépeket ama gazdák rendelkezésére, akik a hatásos védekezés céljából összefüggő burgonyaültetvényeket alakítanak ki. Azok részére pedig, akik géppel nehezen vethető kis parcellán, szétszórtan termelik a burgonyát — a földművesszövetkezetek útján 1, 2, 5 kilós csomagolásban —, hogy a visszaélést eleve kizárják, árusítsanak védekező szereket. Legyen a falvakban elegendő háti-, kéziporzó is. Még előttünk a tél, legyen idő a felkészülésre! Bemutatjuk a népfront új megyei tanácstag-jelöltjeit A tabi járás jelöltje: Szirmai Jenő Bizonyára sokak előtt ismerős e név. Az elmúlt egy esztendő alatt megyénk minden területén megfordult már viselője, a Megyei Párt- bizottság első titkára. Ismerik Marcaliban, Barcson, a tabi járásban, ahol a Hazafias Népfront most új megyei tanácstagként jelölte, s a jelölőgyűlések részvevői egyhangúan örömmel hagyták jóvá a javaslatot. Szirmai Jenő elvtárs dolgozószobájában fogadott. Asztalán papircso- mók, jelentések, arcán egy egész megye pártügyeinek gondjai, örömei tükröződnek. Szeme1 felcsillan, amikor jelöltségéről kezdünk beszélgetni. — Amikor a jelölőgyűléseket tartották, sajnos, nem voltam itthon és nem tudtam kimenni a járásomba — mondja. — November 7 után azonban rövidesen ellátogatok Tabra, mert szeretnék minél többet választóim között tartózkodni, hogy megismerhessenek kellőképpen, s lássák, nem vagyok méltatlan bizalmukra, törődöm ügyesbajos dolgaikkal. ,i— Egyébként is — folytatja —, már egész kora ifjúságomtól az egyszerű emberek között éreztem magam a legjobba^. 1921-ben Kaposvárott születtem, és édesapám, aki hentes volt, korán elhunyt. Anyám mosásból kapott pénzén nevelt fel engem addig, amíg ' dolgozni nem tudtam. Ekkor először kifutó lettem, majd szabótanonc. 1940-ben bányába mentem dolgozni, majd téglagyárban vállaltam munkát. Ezenkívül szakmámban az ország legkülönbözőbb vidékein működtem. Emlékezetes nap számomra 1935. november 7-e. Ekkor mentem le először a munkásotthonba, s tulajdonképpen ehhez a dátumhoz fűződik az ifjúsági mozgalom munkájában való részvétel kezdete. 1937-ben találtam meg a kapcsolatot a kommunista párttal, s ez időtől kivettem, részem harcaiból. — A felszabadulás utón ezidáig különböző párt és állami beosztásokban dolgoztam. Járási titkár voltam Marcaliban, valamint Fonyódon, a káderátcsoportosításnál Komlóra helyeztek a városépítéshez, majd ismét pártmunkát kaptam. Az októberi ellenforradalmi események után a kaposvári és megyei elvtársak hívására jöttem a megyeszékhelyre és vállaltam el a Megyei Pártbizottság első titkári tisztét. — Mint megyei tanácstag, ha megválasztanak — fejezte be a beszélgetést Szirmai Jenő — azon dolgozom, hogy a párt célkitűzéseinek megfelelően biztosítsuk és emeljük a parasztság jólétét. Növeljük általános műveltségét, hogy mnéL nagyobb tudássá1, s minél könnyebben végezhesse a jövőben munkáját. Az állomást , igen sokan látogatják meg Somogyból és más megyéből is. A vendégek mindannyian elismeréssel nyilatkoznak a látottakról. Nem egyszer azért jönnek, hogy kiválasszák azt a tenyészbikát, amely- lyel szeretnék teheneiket terrméke- nyfttetni. A fcadarkúti Szabadság Tsz vezetői hazamenve a termékenyítő állomásról, elhatározták, hogy a jövőben nem tartanak bikát. Ma- tisa Lajos külön beutazott Ráksiból, hogy a »-Füge fia« és a «-Márta fia« nevű bikák közül személyesen válassza ki a jobbat, a tetszetősebbet. Vannak gazdák, akik már otthon meg tudják mondani, hogy melyik bikától kívánják a szarvasmarhájukat mesterségesen megtermékenyít- tetoi, mert Istállójukban csak «mesterséges« szarvasjóiszágok vannak, BogöróusztK.j tt. ssz.: Matruzoa lesen.
