Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-30 / 281. szám

baembai, 1951. november 30. SOMOGYI NÉPLAP 3 ELVISZIK A PÁRT SZAVAT Szenta a csurgói járás egyik leg­kisebb községe, mindössze ezer em­ber lakja. Ennek ellenére egészséges pórtélét folyik, tevékenykednek a tömegszervezetek, úgyhogy Szenta e tekintetben a járás első helyén áll. As új párttitkár Segeda György 5 holdas kisparaszt irányítja, vezeti most a pártszerve­zetet Nem régóta párttitkár, de nem­régen taigja a pártszervezetnek sem. Valamikor ugyan 1949-bem párttag volt, de egyszerűen kihagyták a pártból, máig sem tudja, hogy miért. Ettől kezdve az értelmes, megfontolt beszédű ember visszavonult. Nem beszélt, csak figyelte az eseménye­ket Amikor 1956 októberében Szén tán is hangoskodni kezdtek az ellenfarra- dalmárak, Segeda György beállított a tanácshoz és így szólt a kommu­nista tanácselnökhöz: »ne félj, én melletted állok.-« S tartotta a szavát. Együtt járt Bútor József tanács­elnökkel akkor, amikor az ismerő­sök, barátok elkerülték a kommu­nistákat, mert az ellenforradalmárok nem nézték jó szemmel az ilyen ba­rátságot. De ott volt mellette akkor is. amikor leváltották a tanácselnök- séeről és megválasztották a községi »nemzeti bizottságot«. Látta, hogy abba kommunistát. kisparasztot egyet se választanait, de annál több módos gazdát és olyant, aki meg­rögzött ellensége a népi hatalomnak. Ö akkor sem hátrált meg. Kijelen­tette bárhogyan lesz. mégis a lcom- munónták mellé áll és a pártba is belép. És alig hogy levérték az el­lenforradalmat, odaállt a pártszerve­zet vezetője elé, kérte felvételét. Né­hány hónap múlva pedig, amikor új párttitkárt választottak a szentai kommunisták, a választás Segeda Györgyre esett. Az eV.enforradalom alatti bátor kiállásáért egyhangúan választották mog a pártszervezet élére. Hatan kesdíék Erős pártszervezet volt Szerdán az ellenforradalom előtt, de amikor de­cember 22-én újjáalakították a párt- szer vezetet, csak hat kpmmunista kezdte o! a munkát. S a hat kommu­nista felvilágosító munkája nyomán egyre többen találták meg a párthoz vezető utat. Főleg olyanok • jöttek, akik azelőtt is párttagok voltak, de öt újonnan jelentkező is kérte felvé­telét. Hatról 24-re emelkedett a párttagok száma. Igaz. ebből öten elköltöztek máshová. A 19 párttag zöme 4—5 holdas kisparaszt, vagy olyan, aki kisparaszti származású, de most a szövetkezetben, vagy másutt dolgozik. Ezek a kisparasztok azért jöttek a pártba, mert látták, hogy az ellenforradalom ellenük iramod, s mert érzik, hogy nekik is segíte­niük kell azt a pártot, amelyik az ő érdekük védelmében szállt harcba az ellenforradalommal. Tanulnak a községben a kommu­nisták, hogy az ellenforradalom töb­bé ne tudja megtéveszteni őket. 12-en vesznek részt a politikai okta­tásban. Ez helyes, de arra is figyel­jenek fel, hogy a párton belül is akad olyan, akinek magatartása rontja a párt fegyelmét, gyengíti munkájukat. Elmondották a kom­munisták, hogy Kiss Ferenc, az egyik 'párttag különböző valótlanságokat terjeszt a párt titkáráról, s a párt- szervezet belső ügyeit kiviszi a köz­ségbe. Néhány hete elment a község­ből dolgozná, de amíg itthon volt, a taggyűléseken minden esetben sze­mélyeskedések, veszekedések zaj­lottak le. Tevékenykednek a tömegsxervesetek A járásban legelsőnek Szentén alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség 28 taggal. Ezek a fiatalok segítenek a község kulturális életé­nek fejlesztésében. Színdarabokat tanulnak, táncmulatságokat tarta­naik. A november 7-i ünnepélyen is műsort adtak. A KISZ minden ren­dezvényére meghívják a párttitkárt, a pártvezetőséget és minden fonto­sabb dologban kikérik az idősebb kommunisták véleményét. Néhány hete megalakult a község­ben a Nőtanács. Vezetője, Bakad Fe- rencné elmondja nekünk, hogy a té­li hónapok beálltával sokat akarnak tenni. Pl. a nagyobb iskolás leányok részére főzőtanfolyamot, az asszo­nyok részére pedig hímző-varró tan­folyamot indítanak. A Hazafias Népfront is részt vesz a község munkájában. Segítettek a talajjavításban, a vetőmagcserénél és a községfejlesztésnél. Érdemük, hogy az utak javításánál tízezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek Szenta lakói. így folyik az élet Szen­tén. Van még hiba az eredmény ele ellenére is. A kisparasztság és a kö­zépparasztság között nem a legjobb a viszony, amely különösen az erdői- birtokosság és a legeltetési bizottság közötti ellentétben mutatkozik meg. A pártszervezet most azt tűzte cé­lul, hogy ezt az ellentétet megszün­tesse és a kisparasztság és a közép­parasztság között jó kapcsolatot te­remtsen. Bíznak a pártban Bíznák a kommunistákban és e* nem csupán üres szólam Szentán. Négy szakcsoport — burgonyaterme­lő, sertéstenyésztő, méhész, dohány- termelő közel száz fővel dolgozik a községben. Most alakul az ötödik szakcsoport. Az adófizetést az első és a harmadik negyedévben 100 százalékra teljesítették. Gabonát és burgonyát örömmel adtak el az ál­lamnak, s ez mennyiségben többet tett ki, mint a kötelező beadás. Örömmel veszik igénybe az állam által nyújtott kedvezményeiket. 150 mázsa vetőmag burgonyát, cseréltek ki és húszán kérték a talajjavítást. A tanácselnök, Bútor József, párt­vezetőségi tag, hét éve áll a község élép. Szavai szerint soha ilyen te­kintélye, mint ma, nem volt még a községi pártszervezetnek és a ta­nácsnak. Problémáikkal, kéréseikkel szinte naponta felkeresik a pártszer­vezet titkárát és vezetőségét Erről a bizalomról tájékoztatott bennünket Pápai Ferenc pártankávü- li tanácstag is. 55 esztendeje él a községben, sokat látott, sokat tapasz­talt ö maiga néhány holdas kis­paraszt, alki a múltban látta és érez­te a nagygazdák hatalmát, s akinek ma fia erdőmémök lehetett. S hogy mennyire bíznak Szenta lakói a pártban, azt bizonyítja, hogy a 25 tanácstag közé hét kommunistát választottak be. Ha arról kérdezzük a szentai kommunistákat hogyan érték el eredményeiket, azt mond­ják: a kommunisták ott, vannak mindenütt és hallatják szavukat. Igen, ott vannak a tanácsban, a Ha­zafias Népfront vezetőségében, a földművesszövetkezet ügyvezetője, a Nőtamács elnöke, s a KISZ egyik vezetőségi tagja kommunista. S ezek a kommunisták elviszik az igazságot a párt szavát a község lakóihoz melynek nyomón bizalom támad az emberekben. Saalai László v%^«» Felvilágosító előadás-sorozat fiataljaink számára A Somogy megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás elfo­gadva alapúi a TTIT felvilágosító osztályának: tervezetét, előadásso­rozatot tervezett fiataljaink szá­mára. A Közgazdasági, az Édességipari és a Mezőgazdasági Technikum, továbbá a Tanítóképző és a Leány- gimnázium utolsó éves hallgatói részére november—március hóna­pok között egy 4 előadásból álló sorozatot indít. Az előadások az életbe kilépő fontos ölelnek tanulók szempontjából egészségügyi kérdéseket fel. A fertőző betegségektől a nemi betegségekig, az élelmezéstől a ru­házkodásig, az elsősegély nyújtás­tól a helyes sportolásig, minden prohláma szőnyegre kerül. Különös súlyt helyeznek az elő­adók a hallgatók egyéni -kérdései­nek problémáira. Az előadásokat szakfőorvosok Gyermekbírósági ítélet széljegyzetekkel EGY FIÜ, AKI BÜNÖZÖ lgaz-e, hogy ennek a lányosképű, tiszta tekintetű gyermeknek lelké­ben sötét indulatok égnek? Lehet-e, hogy e tizennyolc éves fiú szoká­sos bűnöző, tolvaj és betörő, ki már negyedszer áll a gyermekbíró­ság előtt? Igaz. Lehet. A makacs, ridek tények ezt mutatják. M. h kétszer volt már javító-nevelő inté­zetben s azután majdnem két és fél esztendeig tölt börtördakó. Most pedig lopásért és több rendbeli be­törésért került újra a bíróságra s mondja lesütött szemmel bíróinak: — Amikor dolgozom, mégis ér­zem, hogy mennem kell, lopni kell. Valami belső erő hajt s nem tudok többé ellenállni. Tragikus szavak. Első hallásra hihetetlenek. Ránéz az ember az összetört fiúra, akinek az arcáról sugárzik az értelem, intelligencia és a jámborság. Hát igaz ez? Lehet ez? M. I. az idei őszig Fonyódon élt anyjával együtt, s az állami gaz­daságban dolgozott. Szeptember 20-án elindult Alsó-Bélatelepre, be­hatolt egy nagykanizsai orvos villá­jába s onnan elvitt egy motorke­rékpárt. Elmotorozott apjához, s aztán irányt vett Fonyód felé. Út­közben elromlott a masina, betolta hát egy bokorba s vonaton ment haza, illetve csak egy szénakazalig, mert ott töltötte az éjszakát, nem mert anyja elé kerülni. Másnap az­tán M. I. visszatért Bélatelepre, be­tört egy villába, még egybe. Élelmi­szert keresett, helyette a harmadik házban gramofont talált egy csomó lemezzel. Jobb híján azt vitte ma­gánnal egy lányos házhoz, s ott tán­colt a két lánnyal késő éjszakáig. Másnap szétszedte a lemezjátszót és szétdobálta. Aztán hazament pénzért, majd az anyja tudta nél­kül beállt Komlón bányásznak. Egy hét múlva érte jött a "rendőrség. Ez a történet, a tényállás. Nincs vita, a fiú mindent beismert. Csak az az érdekes, hogy végeredmény­ben semmi sem kellett neki, sem c motor, sem a lemezjátszó. Igen, úgy látszik, vérében van a tolvajlás. De ki ezért a felelős? Hová visz ez az út? Mi a biztosíték arra, hogy az újabb büntetés letöltése után nem fólytatódik-e tovább? Hiszen M. 1. tizenöt éves kora óta állandóan ösz- szeütközésbe kerül a törvénnyel és soha sincs otthon. Es addig otthon volt? Nem. Saj­nos, ez a válasz. Szülei elváltak, apja megnősült ismét, gyermekei tartják. WTTTTTTWTTVf TTTTTTTTTTTTTTTTYTTTTTTTTTVVTTTTYTTTTTTTVTTTTTVTTTTY '^TVTTTVTTYTTVTTTTYyTVTTTTVTTTTfWTyTW’fY'TTTyTTyyTTWTTVyTYTTWTTTTTyTyy’fTf Váraink a két elsővel szemben mind középkori eredetűek, s néme­lyikük a honfoglalást megelőzően itt élt. pépek ősi földvárainak sán­cain épült. Ezeknek sajnos csak töre­dékes maradványaik, árkaik, főidőé­re j tett alapi alak maradtak meg, s csak néhol meredeznek még omlado­zó falak is, mint a bélavári, kadar- kuti és kerekí várnál. Van azonban egy falaiban és helyiségeiben ma is épen meglévő és lakható várunk: a balatonszentgyörgyi Csillagvár. Egyéb célt szolgáló műemléki épü­letünk kevés van, hiszen Somogy megye a nagybirtokok hazája volt, ahol város nem alakulhatott, kőépü­letes igény nem fejlődhetett. Ezek közé sorolhatjuk a kaposvári megye­házat (18311, az irodalmi nevezetes­ségre is szert tett főutcai egykori tiszttartó lakást, a mellette lévő eme­letes iskolát, a megyeházzal szemben lévő gyógyszertár épületét (mind a XVIII. századból). A vidéken lévők közül: a csurgói gimnáziumot (1796), a háromfai erdészlakot (XVIII. szá­zad), a nagyberki (1769) és a fonyódi présházakat (1800-as évek eleje), a tcipsonyi, 1715 körül épült kuriátis kinézésű, volt megyeházat, a szár­szói révcsárdát stb. XT a e történelmi emlékeinket az imént vázolt balatonkultusszal hozauk kapcsolatba, a következő kép illákul ki: a megye öt legnagyobb forgalmú üdülőhelyi góca (Siófok, Földvár, Lelle, Boglár és Fonyód) közül a legnagyobbon: Siófokon egy kis hajótörténeti -kiállításon kívül műemléki látnivaló nincs. Műemléki kirándulóhelyeikként azonban tekin­tetbe jöhetnének — mondjuk egy napos busztúrával lejárhatóan: kiliti középkori temploma, az ádándi gó­tikus rom, a ságvári római kori sír­emlék, Tab Dorffmeister-fresfcókkal ékesített XVIII. századi temploma és ugyan e korból származó impo­záns műemléki kastélya, továbbá Zala község Zichy Mihály múzeuma. Balatonföldváron szintén nincs műemléki látványosság, me-rt az egy­kori kelta földvárat — amelyről a telep is nevét kapta — a múlt szá­zad végi parcellázásokkal feldúlták. Természetes kirándulóhelye azonban a boráról és középkori templomáról egyaránt híres Kőröshegy, valamint az ettől 6 kilométerre lévő nagysze­rű turisztikai célt képező Katonavár, amelynek közel tíz méteres, impo­záns omladéfcai sürgős konzerválás­ra várnak. Lellének hárem műemléki épülete van. 1720«ban emelt temploma és klasszicizáló stílusban épült két szép XIX. század eleji kúriája. Értékes műemléki látványosság van a Lellé- től 6 kilométerre délre lévő Kád- pusztán, ahol egy Árpád-korabeli, XII. századi — sajnos teljesen fi­gyelmen kívül hagyott és pusztulás­nak kitett nagyszabású templomro­mok vannak. Lellétől 11 kilométerre fekszik és autóbusszal kényelmesen elérhető Somogytúr is, ahol egy XIX. század eleji műemléki kúriában, 4 holdas kert középén él megyénk hí­res festőművésze, a 88 éves Kunffy Lajcs, akinek otthona, célszerűen a fiatal megyebeli festönemzedék mű­vésztelepévé és a ma is pingálgató nagy művész műveinek1 muzeális ki­állító helyévé kellene legyen. (Ezt ő maga is így szeretné.) Bog'ár festői kilátást nyújtó he­gyén, 1852-ben épült, ablakaitól meg­fosztott sírkápolna áll, kanyargós hegyoldali utcáján pedig múlt száza­di boltha.itásos, öreg, kuriáüs épület kínálkozik megtekintésre. A Szöllős- györö'k felé vezető úton másik mű­emléki kúria van, amelyben országos hírű szőlőnemesítő intézet működik (1835). Boglárról busszal könnyen el­érhető a szöllősgyöröki, nagyméretű műemléki kastély is, valamint a népviseletéről, vézás, rátétes kézi­munkáiról híres Buzsók, amelynek népművészeti felkarolását az illeté­keseiknek külön- is figyelmébe ajánl­juk. A szöllősgyöröki kastély 36 hol­das, több mint 125 különféle fajta fát és cserjét őrző parkja pusztul. Védetté nyilvánítása, őrzése elsőren­dű kulturális érdek, hiszen a hozzá­tartozó nagyszabású főúri kastélyt, mai iskolai rendeltetésénél sokkal célszerűbben lehetne országos vi­szonylatban felhasználni. Ugyancsak megmentésre vár a Lengyeltóti kö­zelében lévő béndekpusztai, téglából készült, középkori, értékes építészeti emléket képviselő templomrom is. LVnyód problémája külön feje- zete a somogyi balatonpart- nak. Földrajzi fekvése, természeti adottságai, történelmi emlékei, Ka­posvárhoz, Belső-Somogyhoz, Pécs­hez való közlekedési kapcsolatai egyenesen predesztinálják arra, hogy kirándulóhellyé fejlesszük, kulturális célokat szolgáló nyaraló góccá te­gyük. Adottságai ma kiaknázatlanok, látványosságra tekintetbe jövő tör­téneti emlékei elhanyagoltak. Vár­hegyén — mely a déli part legmaga­sabb és a megye legszebb panorámá­ját adó pontja — szegényes, nem er­re a célra készült kilátó éktelenke­dik. Műemléki présháza romlásnak néz elébe. Törökkori végvárának nagyszabású árkait akáctüske bo­rítja, területét beépítés veszélyezteti, alapfalai feljáratlanok. Bár Fonyód erdős-hegyes területe maga is turisztikai cél, megvan a le­hetőség környékbeli kirándulásokra is. Ezek közül műemléki szempont­ból a pusztulásnak kitett bézsenyi, laki, somogyvári várhelyek, s a nik- lai Berzsenyi-múzeum lehetne egy buzsáki népművészeti ház létesítése is, amelyről éppen most tárgyal a megyei idegenforgalmi hivatal. vannak. Soha sem törődött vele. Anyja nevelte, amennyire azt ne­velésnek lehet nevezni, hiszen dol­gozott s a nagymamára bízta fiát, aki az általános iskolában már ki­mutatta hajlandóságait. A negyedik osztály elvégzése után kicsapták magaviseleté miatt. Se családi otthon, se iskola. Tár­sait megmentették a rossz befolyás­tól. De minek az árán? Egy bonta­kozó emberélet, egy jövő árán! Mi ez, ha nem felelőtlenség, modern barbarizmus? M. 1.-t a huszadik században letaszították a Taigetosz sziklájáról. Kemény szó ez, de ki kell mondani. Bűnös a szillő, ki nem törődött gyermekévéi, bűnös az iskola, mely a legolcsóbb meg­oldást választod ~gész bíró­ságra . védőnek,... —nek — ? neken :s — egyformán égett az ar cunk. - 1 ér itt a törvény szigora. a lelketlen, betű? Semmit. A gyer­mek áthágta szabályait, felelnie kell tettéért — ezt követeli. De ki felél azért, hogy M. 1. ide jutáit? Bizony nem egyedül üU a vádlot­tak padján ez a fiú! Társadalmi összefogás, több me­legség, több szeretet kell az ifjúság iránt. Sokunkban éltek bűnös haj­lamok ilyen korunkban, s nem egyedül rajtunk múlott, hogy nem kerültünk erre a so-rsra, hanem kör­nyezetünkön is. És nekünk szüksé­günk van az új társadalomban min­den egyes M. I.-re! Küzdeni kell ér­tük. Nem azért, hogy visszatereljük őket a becsületes útra, hanem hogy soha el se tántoruljanak attól. Nincs rossz gyerek, csak rosszul nevelt gyermek! Mennyi szociális gondoskodást, segítést ad államunk az ifjúságnak. Soha, egyetlen államrendszer eny- nyit nem adott. De addig mit sem ér ez a támogatás, míg mi magunk hozzá nem adjuk, ami vell: szírün­ket. Nem elég a gye?™*"*— át tíz-húsz forintokat adni, .ítég nem róttuk le egész kötelességün­ket. Pedig a gyermekért áldozni — érméi szebb kötelezettsége nem le­het embernek. A bíróság M. I.-t három évi bör­tönre ítélte, betudva az előzetes le­tartóztatásban letöltött időt. Az ügyész belenyugodott az ítéletbe, a védő, a vádlott és a törvényes gyám enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős, • A hivatalos formula ezzel végei ért. A mi felelősségünk ügyé nem. Míg M. I. három hosszú börtön- esztendejét tölti, érdemes gondol­kozni azon, hogy hátha még tehr­ilyén •I tünk valamit érte, s minden V annak műemléki látványossá-1 fiúért, aki bűnöző. cfairvlr k-icmWh fnrcmlmi'i Viq1s»a- 2 Fehér Kálmán gaink, kisebb forgalmú bala­toni fürdőtelepeink is. Zamárdinak XVIII. századi barokk-rokokó emlé-3 kekkel gazdag temploma, Szántódnak 3 150 éves rév csárdája van, mely Pá-3 lóczi-Horváth Ádám és Csokonai Mi-3 hály itt tartózkodásával az irodalom-a történetbe is beírta nevét, s amely-a nek műemlékké nyilvánításáé korhű « fogadóvá való berendezését, az ide- « gcnforgalmi hivatal műemléki fel- « ügyelőség útján most szorgalmazza. « Szemes XV. századi templomában or- « szágos jelentőségű pasztofórium áll.j Tőle pár kilométerre Teleki község- « ben XIII. századi templom. Kérész- « túron XVIII. századi, Dorffmeister- « freskós, Berényfoen gótikus templom. < Balatonszentgyörgyön az ország 4 nagyszerű érdekessége: a Csillagvár, « melynek restaurálása több mint 100 « ezer forint költséggel éppen most fo-| lyik a megyei tanács, a műemléki fel- 5 ügyelőség és az erdőigazgatóság ál- 3 öozatkészsége folytán. A megyei mű- 3 emléki terv legégetőbb feladata, hogy 5 ezeket a balatonközeli történelmi emlékeket karbahelyezze. 3 A kultúrmunkába Somogy megye 3 ez évben már pozitív eredménnyel^ kapcsolódott be. Megindult a me~;j gyei műemlékek, történeti múltú te-3 rületek számbavétele, felmérése és J megtörténtek az első lépések a fel- 5 tárásokra, renoválásokra is. A jövő J évi tervekben mór ótt szerepel a <j szántódi csárda, a fonyódi présház, 3 a szentgyörgyi Csillagvár megnyitó- « sa és ott szerepel a tudományos« szempontból szintén egyedüláUó kö-« zépkori »Fonold« falu és templom-« erődjének feltárása is. D estanciánk óriási! Lázas és« lelkes munkára van szükség,« ha mulasztásainkat pótolni akarjuk« e téren és történelmi emlékeink« múltját közkinccsé óhajtjuk tenni. « Móricz Béla 5 Könyvismertetés Solohov Megjelent az „Emberek sorsa" és az „Idegen vér” című kötete. Illusztráció Solohov: Idegen vér című kötetéből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom