Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-26 / 277. szám

Hedd, 1937. november 26.

SOMOGYI NÉPLAP

. •

Befejeződött a

földművesszövetkezeti küldöttgyűlés

A szombaton délután kezdődött somogyi f ö ld m ű vessző vetkezeti küldöttgyűlés vasárnap a reggeli órákban folytatódott. Ezúttal a beszámoló feletti vitára és a küldöttek hozzászólására került sor.

Igen sok számottevő javaslat hangzott el a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenységéről, arról, hogy a falvakban a kereskedelmet, szabadabb kezet kapva egészen a földművesszövetkezetek bonyolítsák le. Kitértek a felszólalók az áruellátás megjavításának módjára, a nagykereskedelmi vállalatok körültekintőbb, a vidéki kisebb vegyesboltokra is kiterjedő áruelosztására.

Igen sokan a földművesszövetke- zetek termeltető tevékenységéről beszéltek. Ezt valamennyien a föld- művesszövetkezetek egyik legfontosabb feladataként jelölték meg. Egyetértettek abban is, hogy a föld- művesszövetkezetnek az egyszerű termelői társulások megszervezésében a termeltetés technikájában is segítséget kell nyújtaniuk, nemcsak tanácsokkal, hanem ahol mód nyílik erre, mezőgazdasági kisgpppark létesítésével is, amelyet napi használati díjért állandóan igénybe vehetne a parasztság. Szó esett egykét igen jói működő takarékszövetkezetről, nem egy hozzászóló a felvásárlás! munka megjavításához fűzött észrevételt. Általában hibaként emlegették a felvásárlás merevségét, azt. hagy egyes felvásárlók nem rugalmasak, azt várják, hogy a termelők készen helyükbe szállítsák, vigyék az árut. Frissebbé lehetne termi a felvásárlást akkor is, iha egy-két felesleges közvetítő szervet kikapcsolnának ebből a m «»kából.

A részjegyalapról szólva több felszólaló kérte a SZÖVOSZ-t, növelje a kibocsátott nászjegyaliap értékét. Tekintettel az igen sok és nagy feladat megvalósításának szükségességére, jó lenne, ha a húsz forintos részjegyet ötven, az ötven forintost száz forintos értékű részjegyre egészítenék ki.

A szövetkezeti vagyonvédelemről csaknem valamennyi hozzászóló beszélt. Még erélyesebb fellépéssel, a bolti alkalmazottak, még alanosabb meigválogatásával, a felügyelő bizottságok bátrabb és következetesebb munkájával lehet ezen a helyzeten javítani.

A vita és hozzászólás után a választmány, az igazgatóság és a üfügvelőbizottság megválasztására került sor.

A választmány elnöke Szép István, a Marcali Állami Gazdaság igazgatója, az igazgatóság elnöke ismét Braohna János, elnökhelyettese Termes! József lett.

A megyét a decemberi országos szövetkezeti kongresszuson 28 megválasztott küldött képviseli majd.

A gyűlés végén Halász János belkereskedelmi miniszterhelyettes, az OFT tagja beszélt a feladatokról. Majái az elnökség 18 személynek adományozta a SZÖVOSZ »Kiváló íöldművesszövetíkezeti dolgozó« kitüntetést. A kétnapos megyei küldöttértekezlet — a városi tan áfcs nagytermében — az országos küldöttek tiszteletére adott fogadóssal ért véget, ahol a Csiky Gergely Színház művészei: Homokay Pál, Kenderessy Zoltán. Olgyai Magda is felléptek.

Kulturális bemutató a földművesszövetkezeti küldöttgyűlés tiszteletére

Vasárnap nagy érdeklődés mellett zajlott le a földművesszövetkezet: csoportok kulturális bemutatója. Ezúttal — a megyei küldöttgyűlés alkalmából — a kilenc legjobb együttes lépett közönség elé. A bemutató színvonalának, csúcspontját most is a már régebbről ismert csoportok: a lakócsai délszláv, a szentmihályhegyi horvát ajkú együttes, valamint a fonyódi énekkar és a buzsáki tánccsoport műsora jelentette. Igen jó felkészültségről tanúskodott a kadarkúti vegyeskar Czuni József vezetésével. Mindenekelőtt a kórus tiszta internálásé, a szólamok közötti összhang, s a fejlődést. mutató dinamikai készség ragadott meg. S ha szét próbálnák választani a szólamokat, a tiszta- cssngésű, erőteljes szopránról emlékeznénk. Kár. hogv csak részletei adtak elő Kodály: Mátrai képek c. művéből. A Marseilles tempóvétele — úgy éreztük — túlságosan gyors, s a szükségesnél jobban próbára teszi az együttes erejét.

Csak a dicséret és elismerés hangján szólhatunk a fiatal, mindössze hat hetes balatonboglári tánccsoportról, mely Szennai páros-ával jóképességű együttes reményét kelti. A tánc kidolgozása — Nádorit Lajosné munkája — ha még nem is tökéletes, 6 hét alatt ragyogó eredmény.

Voltak a bemutatónak árnyoldalai is, s ezt különösen a népi zenekarok műsorából érezhette a közönség. A barcsi és a marcali népi zenekar magyar nótái nem idevalók, e. sírva vigadást, a kesergőn mulatozást hagyjuk csak az italboltoknak, de ott is jó lenne változtatni ezen. A zenekarok népdal előadás- modorát sem dicsérhetjük, ezeknek is kávéházi íze van, s kedvezőtlenül hat a szólóénekesre (Pintér Mária) is. A cimbalomszóló tehetséges muzsikust dicsér, de nevéhez méltón a Cirkuszpolkát másutt hallanánk szívesen, nem kulturális bemutatón.

A Szemez József gyűjtötte Vízvári táncokat ezúttal is jól, sikeresen mutatta be a barcsi együttes. Kár. hogy a tánc a feldolgozás miatt veszít valamicskét eredeti népisekéből. A buzsáki tánccsoport népi játéka és tánca, a lakócsaiak teljes műsora, s a szentmihályhegyi Mát- Jcázó és Szentiván-éji tűzuigrás — mint mondottuk — a legszebb élményt nyújtotta a közönségnek. A nép szokásai, ősi táncai, a maguk egyszerű szépségében, üde hamvas- ságában jutottak el hozzánk, utat mutatva a többi csoportnak is. Igen, ez az, amit várunk a vidéki kultúr- csoportoktól. Akkor tudnak igazán szépet, értékeset nyújtani, ha a sajátjukat, életükből, hangulatukból, hétköznapjukból fakadót adják.

Kedves színfolt volt Kovács István bácsi, lakócsai dudás szólójaj aki az idős parasztember érzelmeit, kedvét, vidámságát adta vissza ősi hangszerén.

Derekas munkát végeztek A nagygazda menye csurgói előadói Kovács Sándor rendezővel az élen.

Külön kívánunk szólni néhány szót a fonyódi vegyeskarról, mely kulturált előadásmódjával, precízen ledolgozott és jól választott műsorszámaival egyik legnagyobb értéke volt a bemutatónak. Bartók: Bolyongását, Senkim a világon című művét, Ádám: Somogy balatoni nótáit és Kopiszov: Fecskéjét adták elő. öt év munkája. és szakavatott vezetése (Kiss Zoltán) összpontosult az előadásban. Külön méltatásra nincs helyünk, talán azzal is ki fejezhetjük véleményünket, hogy szívből gratulálunk.

A késő esti órákban ért véget a sikeres bemutató, s úgy éreztük, gazdagabbak lettünk. Nem akarunk ür- neprontók lenni, de a rendelés jó oldalai mellett annyit mégis megjegyeznénk: ilyen nagyszabású bemutató előtt hasznos lenne, b.n szakavatott emberek felülvizsgálnák a csoportok műsorát. Ezzel elkerülhetnénk a zökkenőket. És még egy. Nem volt verseny, »csak« bemutató. Az elismesés ilyen rendszere azonban (pénzjutalmak) nem hasmos dolog. Nem jelent örök emléket a csoportoknak és senki nem érezheti belőle munkájának gyümölcsét, a megbecsülést... — ri —

— Olvasóankét lesz két — »A magyar kukoricafajták és termesztésűk« s »A kukorica termelése« című könyvekről november 29-én, pénteken este 7 órakor a csökölyi kultúrotthoB- ban. A könyv szerzői közül jelen lesz dr. Jánossy Andor, az Országos Növénykísérletező Intézet igazgatója és Gazda Béla, az FM osztályvezetője.

A Kaposvári Szabadegyetem rendezősége közleménye

A Szabadegyetem iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel ezúton ás közöljük az egyes tudományágakon meginduló előadások helyét és idejét.

Filozófia a TTIT helyiségében (Baj csy-Zsillinszky u. 19.) minden hétfőn. Első előadás december 2-án este 6 órakor.

Irodalom a Tanítóképző (Bajcsy- Zsillinszky u. 10.) I. emeletól, minden szerdán. Első előadás december 4-én este 6 órakor.

Művészet a Leánygimnáziumban (Bajcsy-Zsillinszky u. 8.) minden csütörtökön. Első előadás november 28-án este 6 órakor.

Orvostudomány a kórház könyvtártermében (Bajcsy-Zsillinszky u. 35.) minden (kedden. Első előadás december 3-án ette 6 órákor.

Energia- és villamosság a' Táncsics Gimnázium (Bajcsy-Zsillinsz- ky u. 17.) II. emeleti fizikai előadótermében minden pénteken. Első előadás december 6-án este 6 órakor.

Az előadások a továbbiakban is mindig este 6 órakor kezdődnek. A megváltott bérletet az egyes előadásokra el kell hozni, mert a rendezőség igazolja rajta a Szabadegyetemen való részvételt, s végül ennek alapján ad igazolást a Szabadegyetem elvégzéséről.

Szabadegyetemi ifctéjftet. az . egyes tudományágakra 20 forintért váltható a Szakszervezeti Területi Bizottságok kultúrfelelősemél és a ,TTIT megyei titkárságán (Bajcsy- Zsillinszky u. 19. Tel: 25-01.)

— Szülői értekezlet lesz az általános iskolába járó gyermekek szülei részére a kaposvári Tiszti Klubban 27-én, szerdán este 7 órakor. A beszélgetést Kerényi József, a gyakorló iskola vezető tanára tartja.

— Talált tárgyak. Két férfi és két női kerékpárt, valamint egy zsák árpát találtak. Az igazolt tulajdonosok átvehetik a kaposvári városi és járási rendőrkapitányságon.

— Kodolányi: Földindulás című háromfelvonásos drámájával szerepel a barcsi járási művelődési ház színjátszó csoportja a járás községeiben. Az elmúlt vasárnap Lakócsán, a következő vasárnap Kastélyosdombóra és Potonyba látogatnak el.

— A bíróság két évi és hat havi börtönre ítélte Pápai Erzsébetet, amiért szeptember 17-én a kaposvári Zöldfa utca 31. számú házba behatolt és két öltöny ruhát ellopott.

— Állat- és kirakodóvásár lesa november 27-én, szerdán Segesd községben.

— Több mint tízmillió kiflit, zsemlyét és perecet süt egy-egy negyedévben a sütőipar. A nyári hónapok alatt 400 ezerrel többet adtak el, mint annakelőtte.

— A hároméves tervidőszakban

négymillió forint jut Kaposvár vízellátásának javítására. Ebből másfélmillió a jövő évben kerül felhasználásra. Két új kutat fúrnak a Császárréten és tárolómedence és hidrofor építésével megszűnik a vízhiány a kórházban is.

— Mezőgazdasági népközépiskola indult Barcson húsz hallgatóval. A

beiratkozottak túlnyomó része 25 és 35 év közötti dolgozó parasztember. Iskolai foglalkozások hetenként kétszer, kedden és pénteken este vannak.-^YERMEKSZÁJ

Vasárnap történt...

Editke hízelkedve bújik hozzám- Látom a szeméről, hogy valamit kérni szeretne, de nem meri mondani.

— Na, mi kellene — mondom neki bátorít ón.

— Apukám — mondja kiinyörgőn — hozd le a padlásról a szánkót.

— A szánkói? — kérdem csodálkozva. — Minek, hiszen még nem esett hó.

— Itt nem — mondja magabiztosan Editke. — De mi a Ráma-hegyen akarunk szánkózni. És a rádió besmondta, hogy ma reggel a hegyekben hó esett...

Csiky Gergely Színház: Szármái

Albert: Mágnás Miska. Este 7-kor. Vörös Csillag: Császár parancsára.

5, 7 és 9 órakor.

Szabad Ifjúság: Tizennyolcévesek. 5, 7 és 9 órakor.

Hippi-Hónai Múzeum: ösrégészeti, várostorténeti, néprajzi, természettudományi kiállítások és Rippl-F-ónai emlékkiállítás. Nyitva: 15—19 óráig.

Megyei Könyvtár: Könyvkölcsöa- zés és olvasótermi szolgálat 9—11-ig.

Ifjúsági Könyvtár: Könyvkölesönzés 9—11 óráig.

T\/f ilyen az élet ősszel és télen

Irl Berzencén? Ami dolgot a gazdaság kínál, azt könnyűszerrel elvégzi iiz gazda. Ilyenkor jut idő minden másra, olvasásra, rádió hallgatásra,, szcmszédclásrrd: . S ilyenkor hangzanak íel a tavaszszülte, nyár lobbantotta szerelmek hordozói ajkán a keretes évtizie- dek óta egyformán szép, komoly szavai, Berzencén emberemlékezet óta hagyományosak a zászlós lakodalmak. Manapság ugyan már egyre ritkul a számuk, de azért még most is akad így őszi és télidőben egy-kettő. Hiába, a fiatalok, akik Budapesten, Komlón, Inótán dolgoznak új vérkeringést hoztak a falu életébe. Az ifjabb nemzedék, már jobban húz a divatos »városi*> öltözékhez, mint a régi népviselethez.

Bolla elvtárs, az elnökhelyettes szívesen kalauzol bennünket végig a László utcán, az öreg Kollár János házába.

— ő tudja legjobban elmondani milyen egy zászlós-lakodalom — bizonygatja rhég akkor is, amikor belépünk az udvarra.

— Ott van az istállóban az édesapám!

— Arra kíváncsiak, milyen volt egy »ászlós« lakodalom? Elmondhatom.- De biztos van, aki jobban emlékezik, mint én — szerénykedik. I— Igaz, hogy negyvenkilenc esztendeje én is így esküdtem, így esküdött három fiam, meg egy lányom. Hogy is volt csak... — tűnődik pár pillanatig —, majd igy folytatja: huszonegy nappal az eslcüvő előtt volt a keretes. A huszonkettedik napon az esküvő. Reggel kezdődött a lakodalom, a menyasz- szony, meg a vőlegény külön mentek a templomba, ott találkoztak. Persze, ott voltak a zászlós legények is, akik afféle vőfély szerepet töltöttek be. Lánybarátnéik varrogatták meg a szép kasmír kendőkből a zászlókat, fel is pántjUak&daLmaj néfujz&kái&k nijűmáhaii

likázlák, azzal járták a legények a falut énekelve, táncolva.

— Milyen volt az öltözékük?

— Borjúszájú ing, bő gatya, fekete mellény, meg tükrösszárú csizma. A templomból a zász’ós legények kísérték haza a menyasszonyt_ a szülei, házába, a vőlegény ,i szülei házába ment szintén, de egyedül és soha sem azon az úton, amelyiken a menyasszonyt a legények kísérték. Délben a menyasszonyos háznál volt az ebéd, tánc, eszem- iszom, alkonyatfelé aztán átmentek a üölegényes házhoz, ott volt a vacsora, a tulajdonképpeni lagzi. Enni, inni, táncolni, énekelni kellett és ellátni különböző feladatokat az ifjú pár körül.

— És mi történt, ha mégis megállt valamelyik zászlós legény pihenni?

— Azt bizony csúffá tették. Csak éjfélkor, amikor böltötték a menyasszony fejét, akkor ülhettek le. Amelyik hamarabb leült, azt bezárták az ólba, de a lányoktól is volt mit hallgatnia!

Bent a házban most kigyúl a lámpa sápadt fénye. Bizonyos, hogy nem jeladás ez, hogy most már indulhat a vendég útjára —, csak az asszonynép készülődik a vacsora főzéshez azért mi elköszönünk Kollár bácsitól.

— Hiába — szól a kapufelé menet — csak hetven év a hetven év. En már nehezen emlékezem, de ha még hallani akarnak valamit a lakodalmakról, akkor néhány házzal odébb látogassák meg a Sánta Vendelnét.

Sánta bácsi így fogad kis házuk szobájában:

— Nincs itthon a feleségem. A boltba ment. ntásárolni. Igaz, hogy elég régen oda van, most már biztosan jön is majd...

A várakozás percei azért hamar eltelnek beszélgetés közben, így észre sem vesszük, hány perc múlik el, míg Sánta ném megjön. Amint beteszi maga mögött az ajtót, még szusszanni sem hagyjuk, máris feltesszük a kérdést:

— ügy hallottuk, sokat tud mesélni a régi zászlós lakodalmakról. Sok ilyenben vett részt annakidején?

— Meg sem tudom mondani, hogy ,hányban — válaszol nevetve. — De nemcsak régen hívtak engem ilyen helyekre, haiiem még mostanában is. Holnap megint hivatalos vagyok egy helyre.

— Az is zászlós lakodalom lesz?

— Nem, de azért szép nagynak ígérkezik. De 'sokat is táncoltam én annakidején a lakodalmakban! Olyan jól- ment akkoriban, hogy még mindig sokan emlékeznek rá és tavaly, amikor itt jártak a Nép- művészeti Intézettől, én mutattam meg, milyen táncokat is jártaik a zászlós lakodalmakban, meg máskor is a berzenc'-ck...

Míg ezeket mondja, máris mutatja a menyasszony-vőlegény elé menő, násznépet vezető zászlós legények tánclépéseit, meg a »körül polkái figurát, és a »kettőst«, amit lánykorában még nem egymás derekát, vállát ölelve, hamm szépen kézenfogva táncoltak a lakodalmasok.

Hirtelen fordul egyet, s a sublót fiókjából fényképek kerülnek elő. Mindegyiken ott látható a dudás.

— Van-e valami szerepe a dudásnak a zászlós lakodalmakban?

— A dudásnak?... — gondolkodik el egy pillanatra Sántává. — Hát persze, hogy van. Méghozzá a pogácsa ajándékozásnál.

Úgy látszik, nagyon értelmetlenül néztünk, mert mindjárt magyarázatot is ad:

— Tudják, ez is szokás nálunk. A vőlegény két-három nappal az esküvő előtt pogácsát — no, meg más finom süteményt is — visz a menyasszonynak a zászlósokkal és még 10—15 fiatalemberrel. A pogácsák között van egy szívalakú is, amin a jegyespár osztozik. Mikor ezeket viszik, a fiatalok dudaszó mellett éneklik végig a falut, hogy mindenki hallhassa: most kapja a menyasszony a pogácsát. A kapuban aztán megállnak és elkezdi!:, dalolni, hogy »nyisd ki babám az ajtót«... míg be nem engedik őket.

— Érdekes, szép szokás ez is...

— Éppen olyan, mint a keretés hagyománya — mondja Sánta néni. — Mikor a fiú hozzátartozói elmennek megkérni a lányt, addig le s m ülnek a zászlós lakodalom »szabályai < szerint, míg el nem. mondják a szokásos kérdést: »Úgy hallottuk, egy galamb röpült ide. Itt van-e a párja?« — s választ mm kapnak. Ha a válasz az, hogy — igén itt van, iáikkor letelepednek az asztalhoz, s megkezdődik az ilyenkor szokásos eszem-iszom.

'Már kérdést sem kell feltenni

1 1 Sánta néni úgy is mondja, amit még tud: a lakodalmas nép meghívásának szokását.

— A zászlós lakodalmaknál a vendégeket is érdekesen hívják meg. Az esküvő előtti estén a lány is, a fiú is, kiilön-külön, elmegy saját rokonaihoz, vagy akiknek részvételére számít és megkínálja borból, amit magával visz. Hirtelen félénk kopogtatás hallatszik az ajtón — aztán, mintha így lett volna menrejndezve — a szobába lén egy fekete népviseletbe öltözött csinos csillogó szemű lány.

— Jó estét kívánok — köszön csendesen és már húzza is ki a

kezében lévő szatyorból az egyik üveget. — Sánta néni holnap este elvárjuk a lakodalomba — mondja, s mi egy kicsit szaporábban szedjük a levegőt. Itt van előttünk, a véletlen elhozta e szép berzencei népszokás egy kicsi darabját. Lám, ez a kislány már nem zászlós legények kíséretével esküszik, a bort sem kosárban, hanem nylon szatyorban hozta, lábán fekete nyersgumitalpú a cipő, s szintén nylon a harisnya, a fekete kendő alól kibukkanó barna haja is rövid, mégis egy kicsit megtartja a régi, kedves szokásokat.

Mikor elmegy, néhány pillanatig csend iili meg a szobát. Aztán azt kérdezzük:

— Miért volt fekete népviseletben ez a lány?

— Ilyenkor ,ez szokás. A lánysá- gát gyászolja.

— A lakodalomban egyébként milyen ruhát viselnek a meghívott lányok?

— Piros kasmírt, vagy szövet- szoknyát, fehér »röpikét« és kasmír kendőt. Hozzá 4—5 soros gyöngy jön a nyakba, s a simára fésült hajba, sok szalagot fonnak.

Lassan el kell búcsúznunk Sánta nénitől is. Megköszönjük, hogy olyan sok szépet tudhattunk meg tőle egy ma már ritkán előforduló szokásról.

A z utcán járva szájunkban

é*- érezzük a kis menyasszonyhozta bor ízét. Minket is megkínált, hogy vegyünk részt a boldog eseményben. Szívesen el is mennénk Berzencére, egy szép »igazi« zászlós lakodalomba, egy régi hagyomány felelevenítésének ünnepére. ..

LÁSZLÓ IBOLYA - WEIDINGER LASZLQ