Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-26 / 277. szám

Hedd, 1937. november 26. SOMOGYI NÉPLAP . • Befejeződött a földművesszövetkezeti küldöttgyűlés A szombaton délután kezdődött somogyi f ö ld m ű vessző vetkezeti kül­döttgyűlés vasárnap a reggeli órák­ban folytatódott. Ezúttal a beszá­moló feletti vitára és a küldöttek hozzászólására került sor. Igen sok számottevő javaslat hangzott el a földművesszövetkeze­tek kereskedelmi tevékenységéről, arról, hogy a falvakban a kereske­delmet, szabadabb kezet kapva egé­szen a földművesszövetkezetek bo­nyolítsák le. Kitértek a felszólalók az áruellátás megjavításának mód­jára, a nagykereskedelmi vállalatok körültekintőbb, a vidéki kisebb ve­gyesboltokra is kiterjedő áruelosztá­sára. Igen sokan a földművesszövetke- zetek termeltető tevékenységéről be­széltek. Ezt valamennyien a föld- művesszövetkezetek egyik legfonto­sabb feladataként jelölték meg. Egyetértettek abban is, hogy a föld- művesszövetkezetnek az egyszerű termelői társulások megszervezésé­ben a termeltetés technikájában is segítséget kell nyújtaniuk, nemcsak tanácsokkal, hanem ahol mód nyí­lik erre, mezőgazdasági kisgpppark létesítésével is, amelyet napi hasz­nálati díjért állandóan igénybe ve­hetne a parasztság. Szó esett egy­két igen jói működő takarékszövet­kezetről, nem egy hozzászóló a fel­vásárlás! munka megjavításához fűzött észrevételt. Általában hiba­ként emlegették a felvásárlás me­revségét, azt. hagy egyes felvásár­lók nem rugalmasak, azt várják, hogy a termelők készen helyükbe szállítsák, vigyék az árut. Frissebbé lehetne termi a felvásárlást akkor is, iha egy-két felesleges közvetítő szervet kikapcsolnának ebből a m «»kából. A részjegyalapról szólva több fel­szólaló kérte a SZÖVOSZ-t, növelje a kibocsátott nászjegyaliap értékét. Tekintettel az igen sok és nagy fel­adat megvalósításának szükségessé­gére, jó lenne, ha a húsz forintos részjegyet ötven, az ötven forintost száz forintos értékű részjegyre egé­szítenék ki. A szövetkezeti vagyonvédelemről csaknem valamennyi hozzászóló be­szélt. Még erélyesebb fellépéssel, a bolti alkalmazottak, még alanosabb meigválogatásával, a felügyelő bi­zottságok bátrabb és következete­sebb munkájával lehet ezen a hely­zeten javítani. A vita és hozzászólás után a választmány, az igazgatóság és a üfügvelőbizottság megválasztására került sor. A választmány elnöke Szép István, a Marcali Állami Gazdaság igazga­tója, az igazgatóság elnöke ismét Braohna János, elnökhelyettese Te­rmes! József lett. A megyét a decemberi országos szövetkezeti kongresszuson 28 meg­választott küldött képviseli majd. A gyűlés végén Halász János bel­kereskedelmi miniszterhelyettes, az OFT tagja beszélt a feladatokról. Majái az elnökség 18 személynek adományozta a SZÖVOSZ »Kiváló íöldművesszövetíkezeti dolgozó« ki­tüntetést. A kétnapos megyei kül­döttértekezlet — a városi tan áfcs nagytermében — az országos kül­döttek tiszteletére adott fogadóssal ért véget, ahol a Csiky Gergely Színház művészei: Homokay Pál, Kenderessy Zoltán. Olgyai Magda is felléptek. Kulturális bemutató a földművesszövetkezeti küldöttgyűlés tiszteletére Vasárnap nagy érdeklődés mel­lett zajlott le a földművesszövetke­zet: csoportok kulturális bemutató­ja. Ezúttal — a megyei küldöttgyű­lés alkalmából — a kilenc legjobb együttes lépett közönség elé. A be­mutató színvonalának, csúcspontját most is a már régebbről ismert csoportok: a lakócsai délszláv, a szentmihályhegyi horvát ajkú együt­tes, valamint a fonyódi énekkar és a buzsáki tánccsoport műsora je­lentette. Igen jó felkészültségről ta­núskodott a kadarkúti vegyeskar Czuni József vezetésével. Mindenek­előtt a kórus tiszta internálásé, a szó­lamok közötti összhang, s a fejlő­dést. mutató dinamikai készség ra­gadott meg. S ha szét próbálnák választani a szólamokat, a tiszta- cssngésű, erőteljes szopránról em­lékeznénk. Kár. hogv csak részletei adtak elő Kodály: Mátrai képek c. művéből. A Marseilles tempóvétele — úgy éreztük — túlságosan gyors, s a szükségesnél jobban próbára te­szi az együttes erejét. Csak a dicséret és elismerés hang­ján szólhatunk a fiatal, mindössze hat hetes balatonboglári tánccsoport­ról, mely Szennai páros-ával jóké­pességű együttes reményét kelti. A tánc kidolgozása — Nádorit Lajosné munkája — ha még nem is tökéle­tes, 6 hét alatt ragyogó eredmény. Voltak a bemutatónak árnyoldalai is, s ezt különösen a népi zeneka­rok műsorából érezhette a közön­ség. A barcsi és a marcali népi ze­nekar magyar nótái nem idevalók, e. sírva vigadást, a kesergőn mula­tozást hagyjuk csak az italboltok­nak, de ott is jó lenne változtatni ezen. A zenekarok népdal előadás- modorát sem dicsérhetjük, ezeknek is kávéházi íze van, s kedvezőtlenül hat a szólóénekesre (Pintér Mária) is. A cimbalomszóló tehetséges mu­zsikust dicsér, de nevéhez méltón a Cirkuszpolkát másutt hallanánk szí­vesen, nem kulturális bemutatón. A Szemez József gyűjtötte Víz­vári táncokat ezúttal is jól, sikere­sen mutatta be a barcsi együttes. Kár. hogy a tánc a feldolgozás miatt veszít valamicskét eredeti népiseké­ből. A buzsáki tánccsoport népi já­téka és tánca, a lakócsaiak teljes műsora, s a szentmihályhegyi Mát- Jcázó és Szentiván-éji tűzuigrás — mint mondottuk — a legszebb él­ményt nyújtotta a közönségnek. A nép szokásai, ősi táncai, a maguk egyszerű szépségében, üde hamvas- ságában jutottak el hozzánk, utat mutatva a többi csoportnak is. Igen, ez az, amit várunk a vidéki kultúr- csoportoktól. Akkor tudnak igazán szépet, értékeset nyújtani, ha a sa­játjukat, életükből, hangulatukból, hétköznapjukból fakadót adják. Kedves színfolt volt Kovács Ist­ván bácsi, lakócsai dudás szólójaj aki az idős parasztember érzelmeit, kedvét, vidámságát adta vissza ősi hangszerén. Derekas munkát végeztek A nagy­gazda menye csurgói előadói Kovács Sándor rendezővel az élen. Külön kívánunk szólni néhány szót a fonyódi vegyeskarról, mely kulturált előadásmódjával, precízen ledolgozott és jól választott műsor­számaival egyik legnagyobb értéke volt a bemutatónak. Bartók: Bo­lyongását, Senkim a világon című művét, Ádám: Somogy balatoni nó­táit és Kopiszov: Fecskéjét adták elő. öt év munkája. és szakavatott vezetése (Kiss Zoltán) összpontosult az előadásban. Külön méltatásra nincs helyünk, talán azzal is ki fejezhetjük véleményünket, hogy szívből gratulálunk. A késő esti órákban ért véget a sikeres bemutató, s úgy éreztük, gaz­dagabbak lettünk. Nem akarunk ür- neprontók lenni, de a rendelés jó oldalai mellett annyit mégis meg­jegyeznénk: ilyen nagyszabású be­mutató előtt hasznos lenne, b.n szak­avatott emberek felülvizsgálnák a csoportok műsorát. Ezzel elkerülhet­nénk a zökkenőket. És még egy. Nem volt verseny, »csak« bemutató. Az elismesés ilyen rendszere azon­ban (pénzjutalmak) nem hasmos dolog. Nem jelent örök emléket a csoportoknak és senki nem érezheti belőle munkájának gyümölcsét, a megbecsülést... — ri — — Olvasóankét lesz két — »A ma­gyar kukoricafajták és termesztésűk« s »A kukorica termelése« című köny­vekről november 29-én, pénteken es­te 7 órakor a csökölyi kultúrotthoB- ban. A könyv szerzői közül jelen lesz dr. Jánossy Andor, az Országos Nö­vénykísérletező Intézet igazgatója és Gazda Béla, az FM osztályvezetője. A Kaposvári Szabadegyetem rendezősége közleménye A Szabadegyetem iránt meg­nyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel ezúton ás közöljük az egyes tudományágakon meginduló előadások helyét és idejét. Filozófia a TTIT helyiségében (Baj csy-Zsillinszky u. 19.) minden hétfőn. Első előadás december 2-án este 6 órakor. Irodalom a Tanítóképző (Bajcsy- Zsillinszky u. 10.) I. emeletól, min­den szerdán. Első előadás decem­ber 4-én este 6 órakor. Művészet a Leánygimnáziumban (Bajcsy-Zsillinszky u. 8.) minden csütörtökön. Első előadás november 28-án este 6 órakor. Orvostudomány a kórház könyv­tártermében (Bajcsy-Zsillinszky u. 35.) minden (kedden. Első előadás december 3-án ette 6 órákor. Energia- és villamosság a' Tán­csics Gimnázium (Bajcsy-Zsillinsz- ky u. 17.) II. emeleti fizikai elő­adótermében minden pénteken. El­ső előadás december 6-án este 6 órakor. Az előadások a továbbiakban is mindig este 6 órakor kezdődnek. A megváltott bérletet az egyes elő­adásokra el kell hozni, mert a ren­dezőség igazolja rajta a Szabad­egyetemen való részvételt, s végül ennek alapján ad igazolást a Sza­badegyetem elvégzéséről. Szabadegyetemi ifctéjftet. az . egyes tudományágakra 20 forintért vált­ható a Szakszervezeti Területi Bi­zottságok kultúrfelelősemél és a ,TTIT megyei titkárságán (Bajcsy- Zsillinszky u. 19. Tel: 25-01.) — Szülői értekezlet lesz az általá­nos iskolába járó gyermekek szülei részére a kaposvári Tiszti Klubban 27-én, szerdán este 7 órakor. A be­szélgetést Kerényi József, a gyakorló iskola vezető tanára tartja. — Talált tárgyak. Két férfi és két női kerékpárt, valamint egy zsák ár­pát találtak. Az igazolt tulajdono­sok átvehetik a kaposvári városi és járási rendőrkapitányságon. — Kodolányi: Földindulás című háromfelvonásos drámájával szerepel a barcsi járási művelődési ház szín­játszó csoportja a járás községeiben. Az elmúlt vasárnap Lakócsán, a kö­vetkező vasárnap Kastélyosdombóra és Potonyba látogatnak el. — A bíróság két évi és hat havi börtönre ítélte Pápai Erzsébetet, ami­ért szeptember 17-én a kaposvári Zöldfa utca 31. számú házba beha­tolt és két öltöny ruhát ellopott. — Állat- és kirakodóvásár lesa no­vember 27-én, szerdán Segesd köz­ségben. — Több mint tízmillió kiflit, zsem­lyét és perecet süt egy-egy negyed­évben a sütőipar. A nyári hónapok alatt 400 ezerrel többet adtak el, mint annakelőtte. — A hároméves tervidőszakban négymillió forint jut Kaposvár vízel­látásának javítására. Ebből másfél­millió a jövő évben kerül felhaszná­lásra. Két új kutat fúrnak a Csá­szárréten és tárolómedence és hidro­for építésével megszűnik a vízhiány a kórházban is. — Mezőgazdasági népközépiskola indult Barcson húsz hallgatóval. A beiratkozottak túlnyomó része 25 és 35 év közötti dolgozó parasztember. Iskolai foglalkozások hetenként két­szer, kedden és pénteken este van­nak.-^YERMEKSZÁJ Vasárnap történt... Editke hízelkedve bújik hozzám- Látom a szeméről, hogy valamit kérni szeretne, de nem meri mon­dani. — Na, mi kellene — mondom ne­ki bátorít ón. — Apukám — mondja kiinyörgőn — hozd le a padlásról a szánkót. — A szánkói? — kérdem csodál­kozva. — Minek, hiszen még nem esett hó. — Itt nem — mondja magabizto­san Editke. — De mi a Ráma-he­gyen akarunk szánkózni. És a rá­dió besmondta, hogy ma reggel a hegyekben hó esett... Csiky Gergely Színház: Szármái Albert: Mágnás Miska. Este 7-kor. Vörös Csillag: Császár parancsára. 5, 7 és 9 órakor. Szabad Ifjúság: Tizennyolcévesek. 5, 7 és 9 órakor. Hippi-Hónai Múzeum: ösrégészeti, várostorténeti, néprajzi, természettu­dományi kiállítások és Rippl-F-ónai emlékkiállítás. Nyitva: 15—19 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsöa- zés és olvasótermi szolgálat 9—11-ig. Ifjúsági Könyvtár: Könyvkölesön­zés 9—11 óráig. T\/f ilyen az élet ősszel és télen Irl Berzencén? Ami dolgot a gaz­daság kínál, azt könnyűszerrel el­végzi iiz gazda. Ilyenkor jut idő minden másra, olvasásra, rádió hallgatásra,, szcmszédclásrrd: . S ilyenkor hangzanak íel a tavasz­szülte, nyár lobbantotta szerelmek hordozói ajkán a keretes évtizie- dek óta egyformán szép, komoly szavai, Berzencén emberemlékezet óta hagyományosak a zászlós la­kodalmak. Manapság ugyan már egyre ritkul a számuk, de azért még most is akad így őszi és tél­időben egy-kettő. Hiába, a fiatalok, akik Budapesten, Komlón, Inótán dolgoznak új vérkeringést hoztak a falu életébe. Az ifjabb nemzedék, már jobban húz a divatos »váro­si*> öltözékhez, mint a régi nép­viselethez. Bolla elvtárs, az elnökhelyettes szívesen kalauzol bennünket végig a László utcán, az öreg Kollár János házába. — ő tudja legjobban elmondani milyen egy zászlós-lakodalom — bi­zonygatja rhég akkor is, amikor be­lépünk az udvarra. — Ott van az istállóban az édesapám! — Arra kíváncsiak, milyen volt egy »ászlós« lakodalom? Elmond­hatom.- De biztos van, aki jobban emlékezik, mint én — szerényke­dik. I— Igaz, hogy negyvenkilenc esztendeje én is így esküdtem, így esküdött három fiam, meg egy lá­nyom. Hogy is volt csak... — tűnő­dik pár pillanatig —, majd igy foly­tatja: huszonegy nappal az eslcüvő előtt volt a keretes. A huszonket­tedik napon az esküvő. Reggel kez­dődött a lakodalom, a menyasz- szony, meg a vőlegény külön men­tek a templomba, ott találkoztak. Persze, ott voltak a zászlós legé­nyek is, akik afféle vőfély szere­pet töltöttek be. Lánybarátnéik varrogatták meg a szép kasmír kendőkből a zászlókat, fel is pánt­jUak&daLmaj néfujz&kái&k nijűmáhaii likázlák, azzal járták a legények a falut énekelve, táncolva. — Milyen volt az öltözékük? — Borjúszájú ing, bő gatya, fekete mellény, meg tükrösszárú csizma. A templomból a zász’ós legények kísérték haza a menyasszonyt_ a szülei, házába, a vőlegény ,i szülei házába ment szintén, de egyedül és soha sem azon az úton, amelyiken a menyasszonyt a legények kísér­ték. Délben a menyasszonyos ház­nál volt az ebéd, tánc, eszem- iszom, alkonyatfelé aztán átmentek a üölegényes házhoz, ott volt a vacsora, a tulajdonképpeni lagzi. Enni, inni, táncolni, énekelni kel­lett és ellátni különböző feladato­kat az ifjú pár körül. — És mi történt, ha mégis meg­állt valamelyik zászlós legény pi­henni? — Azt bizony csúffá tették. Csak éjfélkor, amikor böltötték a meny­asszony fejét, akkor ülhettek le. Amelyik hamarabb leült, azt be­zárták az ólba, de a lányoktól is volt mit hallgatnia! Bent a házban most kigyúl a lámpa sápadt fénye. Bizonyos, hogy nem jeladás ez, hogy most már indulhat a vendég útjára —, csak az asszonynép készülődik a vacso­ra főzéshez azért mi elköszö­nünk Kollár bácsitól. — Hiába — szól a kapufelé menet — csak hetven év a hetven év. En már nehezen emlékezem, de ha még hallani akarnak valamit a lakodalmakról, akkor néhány ház­zal odébb látogassák meg a Sánta Vendelnét. Sánta bácsi így fogad kis házuk szobájában: — Nincs itthon a feleségem. A boltba ment. ntásárolni. Igaz, hogy elég régen oda van, most már biz­tosan jön is majd... A várakozás percei azért hamar eltelnek beszélgetés közben, így észre sem vesszük, hány perc múlik el, míg Sánta ném megjön. Amint beteszi maga mögött az aj­tót, még szusszanni sem hagyjuk, máris feltesszük a kérdést: — ügy hallottuk, sokat tud me­sélni a régi zászlós lakodalmakról. Sok ilyenben vett részt annakide­jén? — Meg sem tudom mondani, hogy ,hányban — válaszol nevetve. — De nemcsak régen hívtak engem ilyen helyekre, haiiem még mostanában is. Holnap megint hivatalos va­gyok egy helyre. — Az is zászlós lakodalom lesz? — Nem, de azért szép nagynak ígérkezik. De 'sokat is táncoltam én annakidején a lakodalmakban! Olyan jól- ment akkoriban, hogy még mindig sokan emlékeznek rá és tavaly, amikor itt jártak a Nép- művészeti Intézettől, én mutattam meg, milyen táncokat is jártaik a zászlós lakodalmakban, meg más­kor is a berzenc'-ck... Míg ezeket mondja, máris mu­tatja a menyasszony-vőlegény elé menő, násznépet vezető zászlós le­gények tánclépéseit, meg a »körül polkái figurát, és a »kettőst«, amit lánykorában még nem egymás de­rekát, vállát ölelve, hamm szépen kézenfogva táncoltak a lakodal­masok. Hirtelen fordul egyet, s a sublót fiókjából fényképek kerülnek elő. Mindegyiken ott látható a dudás. — Van-e valami szerepe a du­dásnak a zászlós lakodalmakban? — A dudásnak?... — gondolkodik el egy pillanatra Sántává. — Hát persze, hogy van. Méghozzá a po­gácsa ajándékozásnál. Úgy látszik, nagyon értelmetlenül néztünk, mert mindjárt magyará­zatot is ad: — Tudják, ez is szokás nálunk. A vőlegény két-három nappal az esküvő előtt pogácsát — no, meg más finom süteményt is — visz a menyasszonynak a zászlósokkal és még 10—15 fiatalemberrel. A po­gácsák között van egy szívalakú is, amin a jegyespár osztozik. Mikor ezeket viszik, a fiatalok dudaszó mellett éneklik végig a falut, hogy mindenki hallhassa: most kapja a menyasszony a pogácsát. A kapu­ban aztán megállnak és elkezdi!:, dalolni, hogy »nyisd ki babám az ajtót«... míg be nem engedik őket. — Érdekes, szép szokás ez is... — Éppen olyan, mint a keretés hagyománya — mondja Sánta néni. — Mikor a fiú hozzátartozói elmen­nek megkérni a lányt, addig le s m ülnek a zászlós lakodalom »szabályai < szerint, míg el nem. mondják a szokásos kérdést: »Úgy hallottuk, egy galamb röpült ide. Itt van-e a párja?« — s választ mm kapnak. Ha a válasz az, hogy — igén itt van, iáikkor letelepednek az asztalhoz, s megkezdődik az ilyenkor szokásos eszem-iszom. 'Már kérdést sem kell feltenni 1 1 Sánta néni úgy is mondja, amit még tud: a lakodalmas nép meghívásának szokását. — A zászlós lakodalmaknál a vendégeket is érdekesen hívják meg. Az esküvő előtti estén a lány is, a fiú is, kiilön-külön, elmegy sa­ját rokonaihoz, vagy akiknek rész­vételére számít és megkínálja bor­ból, amit magával visz. ­Hirtelen félénk kopogtatás hal­latszik az ajtón — aztán, mintha így lett volna menrejndezve — a szobába lén egy fekete népvise­letbe öltözött csinos csillogó szemű lány. — Jó estét kívánok — köszön csendesen és már húzza is ki a kezében lévő szatyorból az egyik üveget. — Sánta néni holnap este elvárjuk a lakodalomba — mondja, s mi egy kicsit szaporábban szed­jük a levegőt. Itt van előttünk, a véletlen elhozta e szép berzencei népszokás egy kicsi darabját. Lám, ez a kislány már nem zászlós le­gények kíséretével esküszik, a bort sem kosárban, hanem nylon sza­tyorban hozta, lábán fekete nyers­gumitalpú a cipő, s szintén nylon a harisnya, a fekete kendő alól ki­bukkanó barna haja is rövid, még­is egy kicsit megtartja a régi, ked­ves szokásokat. Mikor elmegy, néhány pillanatig csend iili meg a szobát. Aztán azt kérdezzük: — Miért volt fekete népviselet­ben ez a lány? — Ilyenkor ,ez szokás. A lánysá- gát gyászolja. — A lakodalomban egyébként mi­lyen ruhát viselnek a meghívott lányok? — Piros kasmírt, vagy szövet- szoknyát, fehér »röpikét« és kas­mír kendőt. Hozzá 4—5 soros gyöngy jön a nyakba, s a simára fésült hajba, sok szalagot fonnak. Lassan el kell búcsúznunk Sán­ta nénitől is. Megköszönjük, hogy olyan sok szépet tudhattunk meg tőle egy ma már ritkán előforduló szokásról. A z utcán járva szájunkban é*- érezzük a kis menyasszony­hozta bor ízét. Minket is megkí­nált, hogy vegyünk részt a boldog eseményben. Szívesen el is men­nénk Berzencére, egy szép »igazi« zászlós lakodalomba, egy régi ha­gyomány felelevenítésének ünnepé­re. .. LÁSZLÓ IBOLYA - WEIDINGER LASZLQ

Next

/
Oldalképek
Tartalom