Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-26 / 277. szám
XIV. évfolyam, 277. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1957. november 26. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÖLTÖZŐBEN — SZÍNPADON NÉZŐTÉREN BEFEJEZŐDÖTT A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI KÜLDÖTTGYŰLÉS LAKODALMAS NÉPSZOKÁSOK NYOMÁBAN BERZENCÉN A VASÁRNAP SPORTJA SZÁNTSUNK MÉLYEN A naptár lapja az ősz végét jelzi. Reggelenként már deresek a mezőik — fázik a kéz az ekeszarvon. A föld művelőinek utolsó hajrájában résztvevő gazdák a jövő évi termést illetően többre számíthatnak majd, mint azok, akik nem végeznek őszi mélyszántást. Az idő még kedvező, de rövidesen rosszra fordulhat, s a mulasztást nem lehet tavasszal pótolni. A Iábodi parasztok már letették a betakarulás és az őszi vetés gondjainak jó részét. Prizmákban, vermekben a burgonya, a kukorica 80 százalékát leszedték és elvetették. November 15- ig több mint 1300 holdon földbe került a búza, rozs és árpa. — A szántással sem lesz baj — mondja a tanácselnök. Azok is, akiknek nincs fogatuk, előkészíttethetik tavasziak alá a földjüket. Csak igényüket jelentsék be a tanácsnál, a többi már nem az ő dolguk. A szükségletnek megfelelő számban küld traktort a Nagyatádi Gépállomás. Az őszi szántáson kívül mostanában más lekötöttségük nem igen akad már a parasztoknak. Helyesen cselekszik az a gazda, aki a jó időjárás adta lehetőséget kihasználja, nem vár tavaszig, hanem ekét akaszt a lovai után és felszántja földjeit még a tél előtt. így a talaj kellő mennyiségű csapadékot raktározhat el a szárazabb napokra és ha tavasszal nem is hull elegendő eső, a növény mégse hal »«somján«, s pem sárgul meg a kukorica levele. Könnyebb a munka is abban a földben, amit ősszel szántottak meg. Nem csupán az a cél, hogy ne maradjon parlagon egy talpalatnyi föld sem, hanem arra is törekedni keik hogy a megművelt területek lehető legtöbb termést adjanak. A nagyobb hozam egyik figyelmen kívül nem hagyható feltétele az őszi mélyszántás. A Iábodi határban a tavasziak alá kerülő földek felét már felszántották. A munka folyamatos, _ nincs zökkenő. Nemcsak az ország érdeke a több termés, a gazda saját sorsát, életét jobbítja, A parasztok a földből élnek, ha jól művelik, több lesz a kenyér, szebb a ruha és kevesebb a gond. A tanács egyik nagy problémája a községhez tartozó 491 hold tartalék terület hasznosítása. Ebből majdnem 300 holdat a Nagyatádi Gépállomás szánt majd fel, a többül egyéniek dolgoznak. Barna József, a gépállomás igazgatója azt mondja, hogy ők szívesen termelnének a körzetükben lévő tartalék- I földeken pillangósokat. Lábodon nincs termelőszövetkezet és az állami gazdaság sem tart igényt a fenti területre. Az idevágó rendelkezés értelmében a tanács bérfizetési kötelezettség nélkül megművelés céljából a gépállomás részére átadhatja a 25 kát. holdas, vagy ennél nagyobb területű tartalékföldeket. Ha a Földművelésügyi Minisztérium a 25 holdnál nagyobb birtoktestek megművelésére állami gazdaságot nem kötelez, akkor a járási mezőgazdasági osztály hozzájárulhat ahhoz, hogy a községi tanács vb. az ilyen földeket dolgozó parasztok haszonbérletébe adja. Ez esetben azonban a dolgozó parasztok közös vetésterv alapján kötelesek a bérelt területen termelést folytatni. Lábodon úgy néz ki a dolog, hogy az állami gazdaságnak nem kell a föld, a gépállomás nem termelhet rajta, egyéniek pedig nem tartanak igényt a tartalékföldekre. Barna József véleménye szerint, ha engedélyeznék a termelést, akkor ők legalább jövőre 20 vagon aprómagvat tudnának biztosítani az országnak. Az idő sürget, az őszi mélyszántást mindén esetre el kell végezni a lá- bodi tartalékföldeken is. Egyelőre ez a legfontosabb. Tavaszra bizonyára megoldódik a kérdés; nem marad vetetlenül a föld, ha aa illetékes szervek gondoskodnak hasznosításáról. G. L. VJ ELJÁRÁSOK a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban MAGTERMELÉS Soha az országban sehol sem próbálkoztak még lápon magtermeléssel. Pedig a pusztaszentgyörgyi ezer hold kivételével az egész gazdaság lápos terület. Ma repce, cukor- és takarmányrépa-mag termesztése folyik és 1209 négyszögölön próbálkozás az úgynevezett barekd káposztamag kitenyésztésére. REZERVÁTUM £ 30 000 hold erdőterület rezervátumként vár a vadászokra. Olyan szép a fejlődés, hogy ma már külön üzemegységgé szerveződött az erdőgazdaság. Hatezer apróvad, fácán, nyúl, őz van a területén, de a tervek szerint 1980-ra 10Q 00Q lesz. Most 'hoznak Mezőhegyesről ezer fácántyűkot és kakast és jövőre fá- cán-volier fogja a tenyésztést végezni. SZÁLLÍTÁS Egy kampány ideije alatt. 5 000 vagonnyi kendert, cukorrépát, zöldség-féléit stb. mozgat meg a gazdaság, die nem veszi igénybe a MÁV aműgyis túlterhelt kocsiparkját, hanem 55 kilométer hosszúságú iklsvasútján bonyolítja le a szállítást. ÖNT0ZÉS E.S LECSAPOLÁS A Balaton ví.wintje mintegy egy méterrel magasabban áll, mint a berakd gazdaság területe. Ezért zsilip- és csatornarendszer vezeti le a felesleges vizeket. Nagy csapadék- hulláskor a szivattyúhéz dobja át a Balatonba a többlet csapadékot. A berek lecsapolósa kitűnően sikerült és a kertészetben egyre nagyobb területen öntöznek öntöző- hajókkal. (Ebben az évben 230 ka- tasztrális holdat.) LABORATÓRIUM A gazdaság laboratóriumában a talajvizsgálatokon kívül tápanyag vizsgálat is folyik, és Móró Gábor tudományos munkatárs segítségével különböző kísérleteket folytatnák. A laboratórium a vezetéssel együtt értekéül ja iküllcinfiéle Tfcotechndkai, tápanyag-utánpótlási és műtrágyázást kísérleteket. KÍSÉRLETEK Nagyadagú műtrágyákkal a kísérleti parcellákon két-háromszoros ei edmányeket értek el. Most ősszel 2 400 holdon bevezették ezt az eljárást és jövőre már meg lehet nézni az eredményt! Rozzsal, őszi árpával és búzával fajtakísérletek is folynak. Az NDK- ból kapott búza és az Udvaros-féle megfelel arra a célra, hogy lápon termesszék a kalász megdőlésének veszélye nélkül. Eddig még nem sikerült lápon Jgabonát termeszteni, viszont jószágállománya miatt ez a gazdaság létérdeke. PALÁNKSILÓ Megdőlt a téves hiedelem., hogy az őserejű földet nem kell trágyázni. A szarvasmarba állomány növeléséhez sok silóra van szükség. A Nagybereki Állami Gazdaság földjén 250—300 mázsa siló terem meg holdanként és a szükséges 112 000 mázsa siló élőteremtésével nem is volna különösebb baj. Csakhogy a szokásos gödörbe nem építhetnek silót a talajvíz miatt, a toronysiló meg igen szaporátlan és költséges megoldás. Néhol használnak betonozott silót, is és ennek az egyszerűsítésével és célszerűsítésével alkották meg a palánksilót. A föld felszíne felett két oldalt palánkat emelnek és közé hordják a silókombájn által összevágott silót, melyet azután hernyótalpas traktorral alaposan betaposnak, hogy a levegő kiszoruljon. A siló 30 méter hosszú, 7—8 méter széles és 3 méter magas. Miikor a "takarmány kellőiképpen össze van döngölve, a palán.kot elveszik, az oldalakat, tetőt agyagsárral betapasztják. Kész az olcsó és jó palánfcsiló, melyet a vasúti szállítás megkönnyítésére egyszerűen lehet a sínek mellett is felépíteni. A gazdaságnak 200 hold minőségi silója van elkészítve, melyben már kukorica és abrak is van. * * * Uj gazdaság, új eljárások, kísérletek. így van ez rendjén, hiSzen az állami gazdaságok nem kis feladata, hogy példát mutassanak a termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdáknak a gazdaságos talajművelésre, a nagyüzemi igazdálkodás lehetőségeánok modern agrotechnikával párosult kihasználására. (fehér) Dolgozó népünk feladata a haza védelmében címmel tartotta meg élénk érdeklődés mellett a szakszervezeti székházban előadását szerdán este Kaposvárott Várkonyi László, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos alektöke. Az MKS ismeretterjesztő előadássorozatának ez volt a nyitánya. Még ez év folyamán ugyanis két előadás lesz, amelynek egyikén ismert katonai szakemberek a rakétafegyverekrclL valamint az irányítható lövedékekről adnak majd ismertetőt nemcsak a Honvédelmi Sportszövetség tagjainak, hanem az érdeklődőknek, is. N ÓVODA NYÍLT AGYKORPÁDO N Régi óhajuk teljesült a napokban a nagykorpád»iakinak, azoknak a szülőknek, akiknek óvodáskorú gyermekük van. A község lakossága már a községfejlesztési tervek tárgyalásakor elhatározta, hogy a befolyt összegből 15 ezer forintot az óvoda átalakítására fordítanak. Ezenkívül mintegy ötezer forint értékű társadalmi munka, elvégzését is vállalták. Jelenleg harminc gyermek befogadására alkalmas KAPOSVÖLGYI ESEMÉNYEK Sántíts egy napja E kis faluból, amely lényegében most zárkózik fel a Kapos völgyének szarvasmarhatenyésztő községei mögé, s pár éve van náluk törzskönyvezés, a héten tartott állatbemutatáson és bírálaton 31 válogatni- való jószágot vezettek fel a gazdák. Nem okozott nagy nehézséget a 9 legjobb egyed kiválasztása sem. A kilenc három—négy—ötezer "literes tejelőképességű, illetve ősű tehén, bika, üsző gazdáját oklevéllel tüntették ki. A jutalmazottaik a következők: id. Papp István, Horváth János, Lőezi Gyula, Kulcsár Vajda János, Hellmann György, Nyári József, Papp István és Bárány Rudolf. Rajtuk kívül még vagy 100 érdeklődő este meghallgatta Dianovszki Sándor megyei állattenyésztési felügyelő takarmányozásról szóló előadását, s szót kapott, s a gazdáknak nevelési és betegségek leküzdéséről szóló tanácsokat adott dr. Kajtár Márton, a Sántosi Hizlalda állatorvosa is. Befejeződtek a községi állatbemutatók és bírálatok ügy, ahogy azt a rendező szervek eltervezték, a Kapós-völgyébe tartozó mind a 27 szarvasmarha tenyésztő községben megtartották az állatbemutatókat és ezek közül válogatták ki a megyei szakemberek a legjobbakat. Miután minden faluiban elvégezték ezt a teendőt, a következő feladat a körzetekre osztott köza szarvasmarhák száné-javát. A körzeti legszebbeket aztán pontozás alapján mégegyszer elbírálják, s az így kiválasztott több tucat tehén, bika, üsző gazdája kapja meg a négy vándorserlegen kívül a 28 díjat, illetve a vele járó jutalomtárgyat, a Kaposvölgyi Szarvasmarhatenyésztési Hónap december 10-én tartandó rák- si záróünnepén, ahol előreláthatólag a földművelésügyi miniszter is jelen ■lesz. Egyébként a Földművelésügyi Minisztérium az eddigi jutalmazásra fordítható összeghez további nyolcezer forint rendkívüli támogatásit adott. óvodájuk van, de még további harminccal bővítik a férőhelyek számát. Milyen lesz a Télapó ünnepe és a karácsony? Még messze van ugyan december hónapjának két ünnepe, a télapó napja és a karácsony, de kik gondoljanak már jól előre), a családoknak e legmeghittebb ünnepének méltó megülésére, ha nem a nők, anyák, vagy leendő édesanyák. A Városi Nőtanács értekezletet tartott a közelmúlt napokban, amelyekén az ünnepekre való készülődések feladatairól, tennivalóiról beszélgettek el a tömegszervezeíekr intézmények, nagyüzemek képviselői. Az értekezlet valahány részvevője örömmel jogadta és egyet értett abban, hogy az idei karácsony megünnepléséhez a társadalom melegen érző szivére van szükség. Ezen a napon és már előtte is éledjenek újjá a régi- karácsonyi hagyományok, a karácsony legyen a béke, a kölcsönös; örömszerzés, a családok ünnepe. Ezidén nem feledkezhetünk meg: azokról sem — mondotta a m eg- beszélés egyik részvevője —, akik magányosan élnek. Most is, mint régen, fel kellene állítani a mozi, színház és pályaudvarok előcsarnokában a mindenki karácsonyfáját. A nőtanács a gyermekek részére karácsonyi karnevált és egy központi műsoros ünnepség megrendezését tervezi. Természetesen, úgy kell ütemezni mindkét nagyszabású eseményt — hangzott el ismét egy okos javaslat —, hogy időben lebonyolódjanak és december 24-én délután már minden gyermek otthonában lehessen szeretteiinek körében. A legapróbb részletekre is kiterjedő értekezlet azzal ért véget, hogy hamarosan újra találkozik az operatív bizottság, ahol már határozott programmal várja a meghívottakat. S addigra az is tisztázódik, hogy nagyüzemeink közül melyik, milyen anyagi segítséget nyújt ahhoz, hogy a szociális otthonok lakói és az állami gondozott gyermekek számára is feledhetetlen legyen 1957. karácsonya. Mi épül a községfejlesztésből? A nagyatádi járás több községében lérdeklődtünk, mit valósítottak meg a köz- sógfejilesztési alapból? Háromfán sajnos vontatottan halad a községfej lesztébi hozzájárulás befizetése. A tervezett 75 ezer forintból eddig csak 20 ezret" fizettek .be. Pedig a lakosság érdeke, hogy mielőbb befolyjék a tervezett összeg, hisz ahból járdát akarnak építeni, már meg is rendelték a betonlapokat. Lábodon a - tervezett összegnek már .több mint a fele befolyt. Itt a falu felső részére akarják elvezetni a villanyt. így mintegy tíz családhoz tudják bevezetni az áramot. Járdát is építenek. Társadalmi '■ munkával pedig rend- beteszák a parkot, valamint a szabadtéri színpad építéséhez is hozzálátnak. A lakosság túlnyomó többsége megértette, hogy szükséges az összeg befizetése. Balatincz István, özv. Szennai Istvánná, Papik Ferenc, Kótai József és Iván József több száz forintot fizettek be. Példát vehetne róluk ígér Ferenc tanácstag, aki 1418 forinttal van hátralékban, Kótai Ferencné, Takács Istvánné, Tóth János és Gergő Jenő, akik ugyancsak jelentős összeggel adósak még. Kutason ugyancsak járdát . építenek és rendbe tették az utakat is. Szabáson a községféjlesztési alapból átalakították a kultúrházat. Megtudtuk, hogy a szabást gazdák 90 százaléka befizette már a rá leső trészt Nagykorpádon 10 000 forintot a művelési otthon tatarozására, 15 000 forintot pedig az óvoda átalakítására fordítottak a befolyt ösz- szegből. Ugyancsak jelentős mértékben végeztek társadalmi munkját ss. ségek legjobb állataiból kiválogatni | kosítják majd. Decemberben elkészül a szabási új művelődési otthon (Tudósítónktól.) A- nagyatádi járás 13 községében van már művelődési otthon. A szabásiak is elhatározták, hogy a Fekete-féle kastélyt átalakítják kultárházzá. A községfejlesztési alapból 10 000 forintot adtak a 40 000 forint állami támogatás mellé. Az ötvenezer forint készpénz mellett még mintegy húszezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek a szabásiak. Társadalmi munkában hordták a homokot, cserepet és egyéb anyagokat az építkezéshez. Most már az utolsó simításokat végzik a művelődési házon és december közepén átadják a lakosságnak. Az avatásra már készülnek a szabásiak; műsort tanulnak. Az új művelődési otthonban kap helyet a 300 férőhelyes nagy előadóterem (itt tartják a mozielőadásokat is) és a szakköri termek. Helyet kap az otthonban a KISZ-szervezet és az úttörőcsapat is. A községi népkönyvtárt ugyancsak itt helyezik el. A művelődési házhoz kétszobás gondnoki lakás is tartozik. A környéket széleskörű társadalmi munkával parKONTÁROK AZ ÉLEN Sok helyütt emlegetik már, hogy ideje volna az új ipartörvény megszületésének, mert a kontárok megeszik az építkezéseket. Ez a dolog kétszeresen érvényes a Balaton partján. Az új házak, villák építésének 60 százalékát nem szakemberek végzik el. Az állam jót akart csak, amikor engedélyezte, hogy az építtető segítségül hívhatja rokonait, ismerőseit, amikor építkezik. Csakhogy ezek a kedves »ismerősök« jópénzért dolgoznak, s néha egészen szépen jövedelmező mellék- keresetre tesznek szert ezáltal. Sokat rajtakapnak ezen, s mivel nem főfoglalkozásként űzik a kontárságot, a törvény értelmében csak szabálysértés miatt indul ellenük eljárás. így azonban egyáltalán nincs megoldva a kérdés. Hiszen még olyan igazán szakmabelinek mondható ember, mint egy nagykanizsai építészmérnök is, kontárral építtette házát Fonyódon. Egyelőre még a kontárok vannak az élen, míg népi államunk nem kényszeríti őket a meghá+ "" >. De addig is sok ilyen — feketézővel, üzérre 'fisai rokon — kontárt szeretnénk a foírósá látni
