Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

*ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 276. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. november 24. LÁSSUK AZ ÉREM MÁSIK OLDALÁT IS MESSZE VAN MÉG A KARÁCSONY HARMINC ÉVE HALT MEG RIPPL-RÖNAI JÓZSEF EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR BEKEKIALTVANY! Munkások és parasztok! A tudomány, a technika és kultúra dolgozói! Valamennyi ország jóakaraté em­berei! Mi, a különböző országok kommu­nista és munkáspártjainak kép­viselői, akik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évforduló­jának: megünneplésére jöttünk Moszkvába, hozzátok, józanságtok. hoz. szívetekhez szólunk. Még valamennyien frissen emlé­kezünk a második világháború ke­gyetlenségeire és szenvedéseire. Még nem tűnték el egészen a háború véres nyomai, de a békás városok és falvaik felett máris ott lebeg egy új, százszorta rombolóbb háború vészjósló kísérletet. Nincs ma a vi­lágon olyan ország, amelyben az új háború veszélye ne fenyegetné szün­telenül a családi otthonokat, ne ke­serítené meg az élet örömeit, ne vetne fel aggasztó kérdéseket. Mi lesz holnap, egy hónap múlva, egv év múlva? Talán újra a hábo­rú tüze pusztítja el házainkat, a imimctenit megsemmisítő atom- és hidrogén-bombák pedig a mi és gyermekeink váratlan halálát okoz­zák. A két világháborúban a népek már keserű tapasztalatra tettek szert. Az egyszerű emberek, akik a hábo­rú viharában a legnagyobb áldozato­kat hozzák, tudják, hogy minden újabb háború még nagyobb szenve­désekkel jár, egyre több országot tesz tőnkre, mind több és több emberit pusztít el, egyre veszélye- stahjb ás hosszantartóbb köviettkez- ményeiket hagy hátra. Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagyhatalmak idéz­teik elő. s a német militaristák rob­bantottak 'ki, tízmillió ember pusz­tult el. Tíz- és tízmillió vesztette el egészségiét, illetve vált nyomorék­ká. Egész népeket kárhoztatott éh­ségre és nélkülözésre. A második világháborúban, ímelyniek fő kezdeményezője a né­met fasizmus volt, nemcsak hatal­mas hadseregek, nemeseik falfeav- verzeft frontok sodródtak bete a há­ború forgatagába. A repülőgépeikről leszúrt, bombák védtelen városokat romboltak, békés polgárok ezreit és százezreit ölték meg, a hitleristák börtön-leiben, gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyermekek milliói pusztultak el. A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközö­ket használtak fel, amelyeket több ezer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és felruháztatá- sána lehetett volna fordítani. A má­sodik világháború flöbb mint 30 millió ember életébe került, a sebe­sülteik és hadirokkantaik millióit nem js számítva. Az a két atom­bomba pedig, amely a háború utol­só napjaiban a védtelen japán vá­rosokra esett, megmutatta, hogy a tömeges embenffvdlkolás milyen kéz­zelfogható veszély az emberiség el­lem. Nem szükséges tudósnak lenni, és nincs szükség költői fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a következő háború — ha a népek megengedik — felülmúlná mindazt, amit az emberiség eddig elszenve­dett. Európa és Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália lakói tudják: az ember a természet oly nagy erőit szabadította fel, s olyan hatalmas eszközökkel rendelkezik, amelyek romboló hatása a földkerekség bár­milyen részét sújthatja. Egy új há­borúiban. nem lesz olyan hely, ahol az ember nyugodtan, biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és ra­kétaháború tüze elérne minden né­pet és felbecsülhetetlen károkat rikozma, vjeszéüyieztetné az emberi­ség több nemzedékét. A világ egyszerű emberei, függet­lenül nemzetiségüktől, politikai né­zeteiktől. vallásuktól és bőrük szí­nétől, békében akarnak élni. A vi­lág egyszerű emberei felteszik a kérdést: Az ember, aki diadalmaskodó jó­zanságával kifürkészi a természet minden l&tkát és mind nagyobb mértékben uralkodik a termesze! felett, az ember, áki a szovjet mes­terséges holdak kilövése révén egy­hamar elérheti a csillagokat — ez az ember vajon ne tudná elkerülni a háborút és megakadályozni a saját pusztulását? Mi. a kommunista és munkáspár­tok képviselői, a népek sorsáért va­ló felelősségünk teljes tudatában ki­jelentjük: A háború nem elkerülhetetlen, a háborút meg lehet akadályozni, a bókét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. Annak az országnak a fővárosá­ban jöttünk össze, amely 40 évvel ezelőtt új korszakot nyitott az em- /btertiség történetében. 1917-ben, a történelem során először, orosz föl­dön győzött a szocialista forrada­lom. A dolgozók vették kezükbe a hatalmat és azt a célt tűzték ma­gúik elé, hogy megsemmisítik az el­nyomás, valamint embernek embsr általi kizsákmányolása minden for­máját. Oroszország munkásai és parasztjai Lenin pártjának vezetésé­vel zászlaikra írták a béke jelsza­vát és mindvégig kitartottak mel­lette. A szovjetország fennállásának 40 éve alatt minden nép számára megnyitotta az utat a békéhez, s az imperialistáik minden ellenállása da­cára békés együttműködésre töreke- tíiejtt más országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A kapitalista országok munkásai létérdekeiktől vezetve, aktívan be­kapcsolódtak a békeharcba. Ezt a nemes ügyet támogatták a haladó emberek világszerte. A béke erői­nek azonban nem sikerült megú&gú az emberiséget az új szmemcsétsn- ségtől, a második világháborútól. Ezek az erők nagyon elégtelenek voltak. A Szovjetunió pedig ebben az időben az egyedüli ország volt, amely következetesen harcolt a béke megőrzéséért. Mi, kommunisták azt mondjuk, hogy manapság már meg lehet aka­dályozni a háborút, meg lehet őriz­ni a békét. Ezt teljes meggyőző­déssel mondjuk, mert ma már más a helyzet, mások az erőviszonyok a világon. A Nagy Októberi Forradalom szül­te szovjetország ma már nem áll egyedül és nincs elszigetelve. A fa­sizmus fölötti győzelme után létre­jött in hatalmas szocialista világ­rendszer, amelyhez csaknem egy- milliárd ember tartozik. A Szovjet­unióval vállvetve küzd a bakéért, a nemzetközi együttműködésért, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás melleit éléséért a másik szocialista nagyhatalom, a népi Kína. Ugyanilyen békés célok vezérlik az összes európai és ázsiai népi demokratikus országokat. A Szovjetunió és más szocialista országok iparának, tudományának és technikájának eddig nem látott fejlődése a bókét szolgálja és erős gátja a háború kirobbantásániak. A világ színterén még egy új erő jelent meg: az októberi forradalom felébresztette a gyarmati népeket, amelyek már lerázták, illetve leráz­zák az évszázados függőség íviája1 amelyek békében akarnak élni és nem tűrik, hogy imperialista erőik belügyeikbe beleavatkozzanak. Ezek a népek, hogy felszámolják az el­maradottságot és a nyomort, a bé­ke és a semlegesség politikáját, az ismert »»öt alapelv« — a területi sért­hetetlenség és a szuverenitás köl­csönös tiszteletben tartása,' a meg nem támadás, az egymás balügyei­be való be nem avatkozás, az egyen­lőség és kölcsönös előnyök, a bé­kés egymás mellett élés — politikáját folytatják. Nemcsak a szocialista országok népei, de a Kelet népei sem akar­ják a háborút. A nyugati kapitalis­ta országok népei, amelyeket már két ízben sújtott a háború, szintén nem akarják a háborút, sőt gyűlö­lik azt. Honnan fenyegeti veszély a bé­két, a népek biztonságát? A világháború során és a jelenlegi fegyverkezési hajszán hallatlanul meggazdagodott kapitalista monopó­liumok azok, amelyeknek érdeke a háború és amelyek háborúról áb­rándoznak. A monopóliumoknak ha­talmas profitot biztosító fegyverke­zési hajsza egyre súlyosabb teher­ként nehezedik a dolgozók vállára, jelentősen lerontja az országok gaz­dasági helyzetét. Egyes kapitalista államok kormánykörei, a kapitalis­ta s különösen az amerikai mono­póliumok nyomására, visszautasíta­nak minden olyan javaslatot, amely a leszerelésre, a nukleáris fegyve­rek betiltására, valamint az új há­ború megakadályozására irányul. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a békeszerető országok számos érté­kes javaslatot terjesztettek elő. ame­lyek elfogadása megszilárdította volna a békét, csökkentette volna az új háború veszélyét. Senki sem tagadhatja, hoev azok a javaslatok, «melyeket az ENSZ^ben a fegyver - keziési hajsza beszüntetésére, az atomiháború veszélyének elhárítá­sára, az államok békés egymás mel­lett élésére, a közöttük való gazda­sági együttműködés fejlesztésére terjesztettek elő — az államok kö­zötti szükséges bizalom megteremté­sének döntő tényezői és megfelel­nek valamennyi nép életbevágó ér­dekeinek. Sok tekintetben e kérdé­sek megoldásától függ a béke, a jö vendő nemzedékek sorsa. E javasla tok csak azoknak a tevékeny ellen­állásába ütköznek, akiknek érdeke a nemzetközi feszültség fenntartá­sa. Az újságok és rádióállomások ez­rei próbálják naponta elhitetni az Amerikai Egyesült Államok, Ang­lia, Franciaország, Olaszország és más kapitalista országok népeivel, hogy — úgymond —, a «világ-kom­munizmus« veszélyezteti szabadsá­gukat, életmódjukat és békés éle­tüket. De egyetlen kommunista párt­nak, egyetlen szocialista országnak nincs semmiféle oka arra, hogy háborút robbantson ki és katonai támadást intézzen más országok el­len, s hogy idegen területeket hó­dítson meg. A Szovjetunió, a népi Kína maga is óriási földterülettel és felmérhetetlen természeti kincs­esei rendelkezik. Egyetlenegy szo­cialista országban nincs olyan osz­tály, vagy társadalmi réteg, amely­nek érdeke lenne a háború. Ezek­ben az arszá,gokban a hatalom a munkások és parasztok kéziében van, akik a legnagyobb áldozatokat hozták minden háborúban. Vajon akarhatnak ők egy új háborút? Á kommunistáik célja egy olyan tár­sadalom felépítése, ahol biztosítva lesz az általánál jólét, minden nép felvirágzása, a nemzetek közötti örök béke. A szocialista országok­nak egy ilyen társadalom felépíté­séhez tartós békére van szükségük. Éppen ezért a kommunisták a leg­következetesebb ellenségei a hábo­rúnak, a leg,kitartóbb harcosai a békének! A szocialista országok egyetlen­egy népre sem akarják ráerőszakol­ni társadalmi és politikai rendsze­rüket. Ezek az országok szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a szocializmus győzelme elkerülhetet­len, de azt is tudják, hogy a szocia­lizmust. nem lehet exportálni, mert a szocializmus minden egyes or­szágban elsősorban á .munkásosz­tály és valamennyi haladó erő belső harcának az eredménye kell, hogy legyen. Éppen ezért a szocialista or­szágoktól távol áll az, hogy más or­szágok belügyeibe avatkozzsanak, de nem engedik meg azt sem, hogy mások avatkozzanak be az ő bel­ügyeikbe. Azok az érvelések tehát hogy a szocialista országok veszé­lyeztetik a békét, mert állítólag rá akarják erőszakolná rendszerüket másokra — nem egyebek, mint ki­TÁJÉKOZTATÓ közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletéről § § ö Pártja, az Albán Munkapárt, Al- q géria Kommunista Pártja, Argen- © tína Kommunista. Pártja, Belgium © Kommunista Pártja, Bolívia Kom- 0 munista Pártja, a Bolgár Kommu- 0 nista Párt, Brazília Kommunista O Pártja, Nagy-Britannia Kommunis- 0 ta Pártja, a Magyar Szocialista © Munkáspárt, Venezuela Kommu- © nista Pártja, a Vietnami Dolgozók q Pártja, a Guatemalái Munkapárt, O Németország Kommunista Pártja, O Németország Szocialista Egység- x pártja, Honduras Kommunista -- Pártja* Görögország Kommunista Pártja, Dánia Kommunista Párt­ja, a Dominikai Köztársaság Népi Szocialista Pártja, Izrael Kommu­nista Pártja, India Kommunista Pártja, Indonézia Kommunista Pártja, Jordánia Kommunista Pártja, Irak Kommunista Pártja, Spanyolország Kommunista Párt­ja, az Olasz Kommunista Párt, Kanada Haladó Munkáspártja, Kí­na Kommunista Pártja, Colombia Kommunista Pártja, a Koreai vettek Munkapárt, Costarica Népi Élcsa- Kommunista pata, Kuba Népi Szocialista Pártja, Luxemburg K ommunista Pártja, Malájföld Kommunista Pártja, a Marokkói Kommunista Párt, Me­xikó Kommunista Pártja, a Mon­gol Népi Forradalriii Párt, Hollan­dia Kommunista Pártja, Uj-Zéland Kommunista Pártja, Norvégia Kommunista Pártja, Panama Népi Pártja, Paraguay Kommunista asszonyaihoz, Pártja, Peru Kommunista Pártja, emberhez, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugália Kommunista Pártja, a Román Munkáspárt, San-Marino Kommunista Pártja, Szíria és Li­banon Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja, O a Thaiföldi Kommunista Párt, a © Tuniszi Kommunista Párt, Török- O ország Kommunista Pártja, Uru- ® ,O©©©©©OO0OO©O0O©©OO00O©O0©OO©00©O©0OOO©OOOOOOO0©0000000d }OO0OOOQ©Oe©O0öOOÜ' Vv c o o 0 0 Q 2 A Nagy Októberi Szocialista 0 Forradalom 40. évfordulójának © megünneplésén részt vett kommu- © nísta és munkáspártok küldöttségei 0 elhatározták, hogy Moszkvában tett § látogatásukat felhasználják arra, hogy baráti találkozóra üljenek Q össze és a valamennyi pártot ér- G deklő kérdéseket megtárgyalják. 0 November 16—19. között Moszk- g vában értekezletet tartottak, ame- 0 lyen a következő kommunista és © munkáspártok képviselői - részt: Ausztrália Pártja, Ausztria Kommunista sértetek a békeszerető emberek fél­revezetéséire. A békét csak azzal a fetétellef te­het megőrizni, ha mindenki, akinek kedves a béke, egyesíti erőfeszíté­seit, nagyobb éberséget tanúsít a háborús uszítok mesterkedéseivel szemben, mélyen átérzi, hogy szent kötelessége fokozni a harcot a békéért, amelyet ma is veszély fe­nyeget. A világ néptömegeinek jólétéért, minden nép haladásáért és boldog jövőjéért harcolva fordulunk a férfiakíhoz és nőkhöz, a munkásokhoz és parasztokhoz, a tudomány és művészet dolgo­zódhoz, a tanítókhoz és aikalmazottaikihoz, az ifjúsághoz, a kisiparosokhoz, kiskereskedők­höz és ipari vállalkozóikhoz, a szocialistákhoz, demokratákhoz és liberálisokhoz, mindéin emberhez, függetlenül politikai és vallási meggyőződé­sétől, mindazokhoz, akik szeretik hazá­jukat, mindazokhoz, akik nem akarnak háborút, a világ minden jóakaraté embe­réhez. Mindannyiotókiat ama hívunk fel" követeljétek a fegyverkezési haj­sza beszüntetését, mert ez napiról napra fokozza a háborús veszélyt és a fegyverkezés terhe rátok, a munka emberedre nethezedSk a leg­nagyobb mértékben; követeljétek, hogy tiltsák meg az: atom- ég tadrogémfegyverek gyártá­sát és alkalmazását, s első lépésként haladéktalanul szüntessék be e fegy­verekkel való kísérlet eket; követeljétek, hogy vessenek véget annak a politikának, mely arra irá­nyul, hogy katonai tömböket és ka­tonai támaszpontokat hozzanak léi­re idegen országokban; tiltakozziaitok az ellen, hogy Euró­pa kellős közepén a német militaris­tákat, a legutóbbi háború fő okozóit újra íelfegyv erezzék; tiltakozzatok az imperialisták kö­zel- és közép-keleti cselszövései és háborús provokációd elten: támogassátok a kollektív bizton­ság, a különböző társadalmi rend­szerek békés egymás mellett élése, a népek széleskörű gazdasági és kulturális együttműködése politika - ját. Arra hívunk fel benneteket: követeljétek kormányaitoktól, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében békepolitákát folytassanak és szádjának szembe a hidegháború politikájával. Felhívjuk a világ valamennyi jó- aikaratú emberét: Szervezkedjenek és harcoljanak: 1. az latom- és ihidrogénfegyve r - kísérletek haHadéktalan beszünte­téséért; 2. e fegyverek gyártásának és al­kalmazásának a legrövidebb id&n belüli feltétlen betiltásáért. kommunisták, (életünket guay Kommunista Pártja, Finnor- 0 ' Mi, szag Kommunista Pártja, a Fran- © szocializmus ügyének szenteljük. Mi. cia Kommunista Párt, Ceylon g kommunisták, tántorithatatJanuI hi- Kommunista Pártja, a Csehszlovák © szünk e nagy ügy győzelmében. S Kommunista Párt, Chile Kommu- © éppen azéi% mert hiszünk eszméink nista Pártja, a Svájci Munkapárt, 0 _ Marx és Leniin eszimédtniak, a pro- Svédország Kommunista ^ Pártja, 0 teltár internacionalizmus eszmeinek Ecuador Kommunista Pártja, a © diadalában te békét akarunk és Jugoszláv Kommunistán Szovetse- q harcolunk a békéért. A háború a mi ge Japan Kommunista Partja. 0 ellenségünk. Az értekezlet reszvevoj vele- § Mától kezdwe a küiönböző tárna- menycseret folytattak, ame yen « dalmi rendszerű országok a bóké3 megtárgyaltak Ja. mai nemzetköz. 0 tudomá & a békés technika fej­helyzet időszerű kérdéséit g ]esatésében versenyezzenek egymás­A kommunista es munkáspártok J . _,________ , , x sál. Fölény ükét ne a harcterem, ha­k épviselői elhatároztak, hogy be- 0 hete dúsért a néneik élet­kekiáltványt intéznek minden or- © ne!m a haladásért, a nepeis elet szág munkásaihoz és parasztjai- § ^vonalárak emeleséert folyo var­hoz. az eeész vilin- férfiaihnz és o senyben bizonyítsák be. minden jóakaratú © Az értekezlet a marxi—lenini © Mi kezet nyújtunk minden jóaka­rata errJbernek. Szabadítsuk meg közös erővel a népeket a fegyver­ideológia és a proletár internacio- © kezés terhétől, amueüy sújtja őket. nalizmus által egybeforrott testvér- § Szabadítsuk meg a világot a háború, pártok kölcsönös viszonyára jel- 0 a halál és a pusztulás veszélyétől, lemző szoros együttműködés és szí- © A haladásért harcoló emberiség ra- vélyesség légkörében folyt le. 0 Syogó és boldog jövője áll előttünk. OO©ÖO©GO©OOOGG0OO©OO©OG©GOOO0OOOGOGOOOGO©O©OO©OO0O©©GOO0 DOOGGOOGGGGOöGOoSo BÉKÉT A VILÁGNAK!!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom