Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-16 / 242. szám

Szerda, 1957. október 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 —MMT HHWWfc» IWKaMbaMBM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS a további siker alapja Ez év elején cikket írtunk arról hogy a Kutasi Állami Gazdaságban torzsalkodás, személyi ellentét, intri­ka, széthúzás gátolja a dolgozók, a kommunisták előtt álló feladatok megoldását. Kíváncsiak voltunk ar­ra, hogy azóta milyen eredményeket értek el az említett fogyatékosságok megszüntetésében. A pártvezetőségi üléseken, taggyű­léseken és másjellegű tanácskozáso­kon a kommunisták foglalkoztak az időszerű, gazdasági feladatok végre­hajtásával. Értek is el szép eredmé­nyeket a gazdaságépítő munkában. Horváth István elvtárs, a gazdaság igazgatója, minden kérdés nélkül be­szél arról, hogy milyen eredményeik vannak a folyó gazdasági évben. »A gabonaneműekre ezelőtt két-három millió forint volt a ráfizetés. Ebben az évben hatszázezer forint jövedel­met hozott ezek termesztése. Szépen emelkedett a burgonyahozam is. Az eddig legmagasabb termésátlagunk 28 mázsa volt, jelenleg hetven .má­zsás termést értünk el. Az egyik 80 holdas táblánkon százhúsz mázsás átlagtermést értek el a gazdaság dol­gozói. A dohánytermesztés is szépen fejlődik, két mázsáról hét mázsára emelkedett. Fejlődött az állattenyész­tés is. Csökkentek az állattenyésztés költségei. A daraértékesítés 13 száza­lékról 22—23 százalékra javult.« Valóban, a Kutasi Állami Gazda­ságban tehát vannak eredmények. Kevesebb ráfordítással érték el sike­reiket. Erről beszélnek a gazdaság kommunistái és dolgozói. Az eredmények alapja a pártszer­vezet, gazdasági vezetés együttmű­ködése. Bizonyos mértékig azonban még mindig fennáll a torzsalkodás, a személyi ellentét, a széthúzás a pártszervezet soraiban. Mi az oka a személyi ellentétnek, a széthúzásnak? Mit mondanak erről a gazdaság kommunistái? Vargyas Ferenc elv­társ, a pártszervezet titkára így nyi­latkozik: »Az igazgató nem bízik a kommunistákban. Nem szereti- vezető beosztásban a párttagokat. Sérelmes­nek tartom, hogy a nagybajomi üzemegységvezetőt és a tehenész bri­gádvezetőt a pártszervezet tudta nél­kül váltották le« Rúzsa Ferenc üb-elnök: »A gazda­ság vezetősége a bérrendezést a szak- szervezet tudta nélkül hajtotta vég­re. Embereket vesznek fel és bocsá­tanak el az üb. megkérdezése nél­kül«. Horváth István igazgató: »A párt- szervezet és a vezetőség egyes tagjai szakemiberellenesek«. íme, ahány ember, annyi vélemény. Vezetőket felvenni, elbocsátani a pártszervezet, az üzemi bizottság tudta nélkül nem helyes. A bérren­dezést végrehajtani a szakszervezet tudta nélkül öreg hiba. A valóság azonban az, hogy a bérrendezésről tudott a párttitkár és az üzemi bi­zottság elnöke is. Nemcsak tudtak, sőt jóváhagyták, aláírták a besoro­lást. Véleményünk szerint a hiba ott volt, hogy a bérrendezésről csak az üzemi bizottság elnöke tudott, de. az üzemi bizottság tagjai nem. Szakember-ellenesek-e a pártszervezet egyes tagjai? Véleményünk szerint, Póda és Rácz esetében nem. Póda Sándor, a jelen­legi üzemegységvezető, előző munka­A Kínai Népköztársaságban 19 ha­vi építőmunka után átadták a forga­lomnak a világ legmagasabban fekvő autóútját. Az út, amely Szinkiang délnyugati részét és Tibet nyugati részét köti össze, 1179 kilométer hosszú és jobbára több mint 4000 méterrel a tengerszint felett halad. Az autóút legmagasabb pontja 5500 méter magasan van. Kína felszaba­dulása előtt Szinkiang délnyugati része és Nyugat-Tibet között nem volt semmiféle összeköttetés. * * * Október 5-én Pekingben ünnepé­lyes keretek közt, üzembehelyezték az NDK segítségével épített »Észak- kínai rádióalkatrész gyárat«. Kínának azelőtt általában külföldről kellett behoznia nagyértékű rádióalkatré- szeket, most ebben az iparágban is önállóvá vált. Az egy esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségéve] épített rádiócsőgyárral együtt Kína mc^st már erős és modern alappal rendelkezik a rádióipar fejlesztésé­hez. * * * Kína Vasúti hálózata 1952 óta 8500 kilométerrel bővült. A Kínai Népköztársaság ipari tar­helyén az ellenforradalom időszaká­ban jó néhány ember előtt kijelen­tette: »... eljött a mi időnk«. Hogy ez alatt mit értett? Úgy gondoljuk, nem kell hozzá kommentár. Annak idején egy pap is felkereste, s meg­beszélték a feladatokat. Póda felada­ta lett volna a Kisgazdapárt szerve­zése. Az emberek nem szerették az előző munkahelyén sem. Rácz István brigádvezető előző munkahelyén sem állta meg a helyét. Volt vezetői elmondják, hogy Rácz nem ellenőriz­te a munkát. Szakmailag igen gyen­ge. Éppen ezért váltották le és he­lyezték alacsonyabb beosztásba. Most ez az ember a Kutasi Állami Gazda­ság egyik üzemegységében brigádve­zető. Lehet-e szakemberellenesnek nevezni azokat az embereket, akik ebben az esetben bizalmatlanok Pó- dával és Ráczcal szemben? Jelenlegi beosztásukban mindketten bebizonyí­tották egy-két intézkedésükkel, hogy nem lehet őket valami kiváló szak­embereknek nevezni. Csoda-e ezek után, ha a helytelen intézkedések láttán nő a kommunisták és dolgo­zók elégedetlensége Pódával és Rácz­cal szemben. Úgy véljük, hogy nem. Valóban jó lenne, ha a vezetők fel­vétele és elbocsátása terén a gazda­ság igazgatója sokkal jobban támasz­kodna a kommunisták és a becsü­letes dolgozók véleményére. Kommunistaellenes-e az igazgató ? Véleményünk szerint nem. A fő­könyvelő, a vezető bérelszámoló párttag, s más vezető beosztásban is ott vannak a kommunisták. Az igaz­gató, nagyon helyesen, mindenkitől megköveteli és elvárja,» hogy mun­káját becsülettel végezze. Érvénye­síteni akarja pártunk szervezeti sza­bályzata által előírt követelményt, hogy a párttag mutasson példát a munkájában. Ha egy gazdasági veze­tő megköveteli a párttagoktól a jó munkát, s nem szorítja háttérbe a párttagokat, ezt mint pozitív tényt kell elkönyvelni, semmi esetre sem kommunistaellenességnek. A gazdaságban fennálló torzsalko­dásnak, a személyi ellentétnek, huza­vonának, széthúzásnak csak a nép látja kárát. Amíg a vezetőség, a kom­munisták sok esetben marakodnak, addig hibák vannak a társadalmi tu­lajdon megóvása, gyarapítása, a munkafegyelem, a munkaszervezés, a dolgozókról való gondoskodás te­rén. Úgy véljük, hogy a Kutasi Ál­lami Gazdaság kommunistái meg­szívlelhetik és magukévá tehetik Kalangya elvtárs, pártvezetőségi tag álláspontját: »Világos, hogy a volt csendőr védi az ellenforradalmáro­kat. A szocializmus építésének el­lenségei jobban összefognak, mint mi, kommunisták. Hasonlóképpen fogalmazta meg álláspontját Laci Ferenc is: »Ahhoz, hogy feladatun­kat jól tudjuk végrehajtani, nagyon, de nagyon össze kell fognunk.« Ez így is van. Jussanak közös álláspontra a kommunisták A siker alapja az üzemi pártszer­vezet egysége, a pártszervezet, a gaz­dasági vezetés, a szakszervezet párt­szerű együttműködése. Nemcsak személyi villongások aka­dályozzak a gazdaság pártszervezete tömegkapcsolatának erősítését. Ezt gátolják ma még fellelhető szektás, dogmatikus nézetek és káros mód­szerek. A kommunisták rendkívül melése az első ötéves tervszakaszban, vagyis 1953-tól 1957-ig, megkétszere­ződött. A tervek szerint az ipari ter- nielés 1967-ben az 1952. évinek nyolc­szorosát teszi már ki. Rövid hírek az NDK-ból Az NDK-ban a fogyasztási cikkek ára 1949 óta, tehát a Német Demok­ratikus Köztársaság kikiáltása óta, felére csökkent. A lakosság tehát 1957-ben ugyanazért az összegért, mégegyszer annyi fogyasztási cikket vásárolhat, mint 1949-ben. * * * A Berlini Fesztivál keretében a Német Állami Operában október 3- án bemutatták Richard Strauss »Elektra« című operáját, amely óriá­si sikert aratott. * * * Az NDK Állami Falusi Együtte­sének tánccsoportja sikeresen mutat­kozott be Hanoiban. * * * A genfi nemzetközi zenei verse­nyen nagy sikerrel mutatták be a DBF A Baathevan-filmjét. keveset tesznek a tömegkapcsolat ál­landó erősítéséért. Megalakulásuk óta egyetlen új tagot sem vettek fel. Lebecsülik a tömegszervezetekben, elsősorban a szakszervezetben vég­zendő politikai munkát. Szakszerve­zeti élet a gazdaságban — kereken kimondva — nincs. Üb-tagok, bizalmiak, szervezett dolgozók szerint teljesen kihalt a szakszervezeti élet. Nincsenek üzemi bizottsági ülések, bi­zalmi-értekezletek. Az egyik takar- mányos, Pápa elvtárs elmondta, hogy másfél év óta nem volt egyetlen szakszervezeti taggyűlés. A kisgyűlé- sek, röpgyűlések szinte ismeretlen fogalmak a dolgozók körében. Az utóbbi időben jelentősen csökkent a szervezett dolgozók száma. De csök­kent a tagdíjfizetési átlag is. Az év első negyedében 9,50, a második ne­gyedében 8,22, júliusban 5,80 volt a tagdíjfizetési átlag. Az üzemi bizott­ság mintegy 12 000 forinttal tartozik a MEDOSZ megyei bizottságának. A fogyatékosságokat növeli az a tény, hogy a szakszervezeti tagok két hó­napja nem kaptak tagbélyeget. Az üzemi bizottság — s annak el­nöke, Rúzsa Ferenc — nem foglal­kozik a dolgozók ügyes-bajos dolgai­val. Előfordult, hogy a szakszervezeti segélyeket három-négy hónapos ké­séssel fizették ki. Maráéi Dezső és Rozina Sándor dolgozók, június 11- én, illetve augusztus 26-,án állították ki a szakszervezeti belépési nyilat­kozatot. Felvételük még ma sem nyert elintézést. A bognárműhely dolgozói régóta nem kapnak választ általuk jogosnak vélt bérpanaszukra. Igaz, hogy ezzel a kérdéssel az Álla­mi Gazdaságok Megyei Igazgatósága is foglalkozott, de az említett szerv sem adott választ. Milyen hatása van az említett fo­gyatékosságoknak a dolgozókra? Le­gyintenek egyet, amikor a szakszer­vezetről van szó. A 'dolgozók zömé bizalmatlan az üzemi bizottság iránt. Több dolgozó kijelentette: »ha van problémánk, nem érdemes Rúzsa elvtárshoz menni, mert nem csinál semmit érdekünkben«. A gazdaság dolgozói tájékozatlanok, akár mun­kaügyi, akár bel- és külpolitikai kér­désekről van szó. Elég sokan, példá­ul a negyedik szakszervezeti világ- kongresszusról sem tudnak semmit. Jónéhány dolgozó még nem értesült arról, hogy a gazdaságban szakszer­vezeti bizalmi és üb-választásra ké­szülnek. A szakszervezeten keresztül a gaz­daság pártszervezetének a tömegek­re semmiféle befolyása nincs. Ezt a tűrhetetlen állapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. El kell érni, hogy a szakszervezeten keresztül is érvé­nyesüljön a pártszervezet tömegbe­folyása. Ehhez azonban az szükséges, hogy javuljon a szakszervezet párt- irányítása. A szakszervezetben lévő kommunisták a párt- és kormányha­tározatok szellemében éljenek, dol­gozzanak. Ki a felelős a Kutasi Állami Gazdaságban lévő áldatlan helyzetért? Elsősorban az ott dolgozó kommunisták. De nem kisebb, sőt nagyobb a járási pártbi­zottságon, MEDOSZ megyei bizott­ságon és az Állami Gazdaságok Me­gyei Igazgatóságán dolgozó kommu­nisták felelőssége sem. Ők is látják a hibákat, de nemcsak látják, hanem eltűrik azokat, s nem tettek intézke­déseket a hibák megszüntetése érde­kében. Mi a kivezető út ? A szakszervezetben dolgozó kom­munisták, az üzemi bizottság, a' bi­zalmiak jó munkája. Ehhez az szük­séges, hogy a mostani választások során meg kell vonni a bizalmat azoktól az üb-tagoktól, bizalmiaktól, akik nem állták meg helyüket, nem alkalmasak a munka elvégzésére, nem képesek fogyatékosságaik kija­vítására. Az egyik kommunista szak- szervezeti tag mondotta: »Rúzsa elv­társ nem dolgozott a szakszervezet­ben, elvesztette a munkások bizal­mát, nem méltó arra, hogy választott funkcionáriusa legyen a szakszerve­zetnek«. — Amikor ez a kijelentés elhangzott, az ottlévő dolgozók he­lyeselték ezt a megállapítást. Hogy a jövőben hogyan alakul a Kutasi Állami Gazdaság pártszerve­zetének kapcsolata, ez nagy mérték­ben függ a mostani szakszervezeti választásoktól. Éppen ezért a szerve­zett dolgozók, kommunisták válasz- szanak jól. Válasszanak olyan kom­munistákat, pártonkívülieket az üze­mi bizottságba, szakszervezeti bizal­minak, akik minden megalkuvás, in­gadozás nélkül, következetesen vé­delmezik a dolgozók jogait, s köteles­ségeik maradéktalan teljesítésére ne­velik a dolgozókat, Suri Károly PILLANATKÉPEK KÍNÁBÓL Gaál Franciska színésznő egykori szőllőskislaki kastélya néhány éve a Balatonboglári Szőlészeti Állami Gazdaság tulajdona. Ott kaptak el­helyezést azok a gazdaságban dolgo­zó leányok, akiket az állam nevel, mert szüleik vagy nem élnek, vagy pedig olyan helyzetben vannak, hogy nem képesek gyerekeik eltartására. Ma a volt kastély hetven fiatal lány­nak nyújt kellemes, barátságos, tisz­ta otthont. Két éve jártunk utoljára ebben az ifjúsági otthonban, s az akkor ottlakó negyven leány bizony nem a legjobb körülményok között élt. Barátságos, tiszta otthon Néma csend fogad bennünket. Ki­haltnak látszik a festői környezetben meghúzódó kastély. A konyhában ta­láljuk Takács Magdát, az otthon egyik dolgozóját, aki közli, hogy a lá­nyok szüretelnek. Végigjárjuk az épületet, amelynek minden szobájá­ból árad a tisztaság, melegség, amely mutatja, hogy lakói szeretik ezt a helyet. A hálószobában színes, virá­gos huzatok az ágyakon. A parkett ragyogó tisztára felkefélve. A tár­salgóban is az otthon melege fogad. A falakon apró dísztárgyak, képek, s mindenütt tisztaság. Az egyik szo­bában egyforma szekrények, benne csinos, új ruhák, a szelcrények tete­jén pedig új bőröndök. Ezt látva örülünk, mert két esz­tendeje nem ezt tapasztaltuk. Ez a változás elsősorban a gazdaság veze­tőinek érdeme, akik nem sajnálták a pénzt, hogy kellemes, barátságos környezetet teremtsenek az otthon lakóinak. Érdeme a rend, a tiszta­ság Túri Irmának, aki 1954-ben bri­gádvezetőből lett az otthon vezetője. Telnek a kádak Már messziről halljuk a szüretelő leányok vidám énekét. Szorgosan jár kezükben a kés, telnek a hordók, puttonyok, s a kocsikon lévő hatal­mas kádak. Csinosak, vidámak, s legtöbben jól öltözöttek. Nyáron havonta ezer forintot is megkerestek. A pénz az övék, mind­össze 300 forintot fizetnek havonta a kosztért. Lakást és némi ruhane­műt ingyen kapnak. A megmaradt pénzt elvásárolják, vágy pedig taka­rékba rakják. Aki régebben van itt és rendesen dolgozott, sok szép ruhát vett magának. A KISZ-szervezet terveiből Az otthon nincs elzárva a külvilág­tól. A KISZ zászlóbontásáról ők is értesültek, s már áprilisban meg is alakították az alapszervezetet. Tizen­öten voltak, két lány elment, ma­radtak tizenhármán. Nyáron nem so­kat tudott tenni a szervezet, mert a napi fárasztó munka után már nem jutott rá idő. Kirándulásokat, közös mozilátogatásokat azért szerveztek, vagy pedig közösen elmentek vala­melyik közeli faluba táncolni. Néha röplabdáztak, ping-pongoztak. Most azt tervezi a KISZ, hogy se­gítséget nyújt az otthon vezetőinek a lányok nevelésében. Emellett aktí­vabb sportmunkát is akarnak végez­ni. Tánccsoportot és kultúrcsoportot hoznak létre. Tervezik azt is, hogy a munkában és a fegyelemben példa­mutató leányokkal megerősítik a KISZ-szervezetet. Szüretelés közben 'beszélgetünk a leányokkal. Balázs Margit KISZ-ta.g, két hét múlva betölti a 18. évét. Az otthonban a nagykorúság eléréséig maradhatnak a leányok. Balázs Mar­git 1953 óta van Szőllőskislakon, egyik legrégibb lakója az otthonnak. Pestre készül nagynénjéhez, de sza­vaiból érezni, nem tudja, mihez kezdjen. Bájos, nagyon helyes szőke kislány, aki az otthonban sok szere- tetet kapott, s látszik rajta, hogy nem szívesen válik meg pajtásaitól. A másik; Szabó Edit, 10 éve nevelke­dik különböző ifjúsági otthonokban, így végezte el a nyolc általános is­kolát is. Szőllőskislakra csak ebben az évben került. Ő is KISZ-tag, jól dolgozó, fegyelmezett fiatal. Ha be­tölti a 18. évét," bátyjához megy Pest­re, de hogy ott mihez kezd, nem tud­ja. A harmadik fiatal Kiss Piroska, az ifjúsági otthon KlSZ-szervezeté- nek titkára. Szőke, nagyon csinos, 17 éves, igefi határozott beszédű fiatal. Kérdéseimre bátran, határozottan fe­lel. ‘Csak akkor válik határozatlanná, amikor a jövőjéről érdeklődöm. Nincs senkije, még távoli rokonairól sem tud, nem tudja, mihez kezd, ha eléri a 18. évet. Maradhatnak a gazdaságban A hetven fiatal lány sorsáról be­szélgettünk Széli András elvtárssal, az állami gazdaság igazgatójával. El­mondotta, hogy a gyors, ügyeskezű leányok nagy segítséget nyújtanak a gazdaságnak. Most ősszel a lányok részére két éves szőlő- és gyümölcs- termelő szaktanfolyamot indítanak. Ha betöltik a 18. évet, akkor sem kell a gazdaságból elmenniük,mart van a gazdaságnak női munkásszál­lása, ahol maradhatnak, s ahol szí­vesen látják őket. — Az a cél — mondotta Szél elvtárs —, hogy mi­nél több lány ittmaradjon, mert az otthonban eltöltött idő alatt igen sok gyakorlatot szereztek a szőlészeti munkához. Amikor beesteledett, újra felkeres­tük az ifjúsági otthont. A szép kör­nyezet, a barátságos otthont, elcsúfí­totta a petróleumlámpa pislákoló fé­nye. Ez a világítás bizony nagyon barátságtalanná tette az otthont. Széli elvtárs elmondotta, hogy a pénz megvan, csak vállalat kell, amely elvégzi a villany bevezetési munkákat. Még ebben az évben sze­retnénk a villanyt bevezetni az ifjú­A lányok átalános műveltségének fejlesztése érdekében nemrégen pe­dagógust helyeztek az otthonba. A Látrányból odahelyezett fiatal peda­gógus, Kovács elvtársnő, nagy ter­vekkel, reményekkel érkezett meg. Tudta, nagy szükség van az ottlévő fiataloknak a szeretette, hiszen tíz éves korától ő is egyedül nevelke­dett. A barátságtalan fogadtatás az otthon vezetője, Túri Irma részéről azonban elvette kedvét a munkától. Úgy látta, hogy a vezetők és néhány fiatal részéről pedagógus gyűlölet van, s ezért kedvetlenül dolgozott, nem kérte ki az otthon vezetőjének véleményét. Talán ezért is két hét után az otthon vezetőjének javasla­tára KISZ-gyűlést tartottak, ahol Túri Irma és a fiatalok elmondották, hogy nem ezt várták a pedagógus­tól, mire az jogosan megsértődött, s elhelyezését kérte. sági otthonba is. így hát egyelőre csak a petróleum-lámpát ülik körül a lányok. Néhányan levelet írnak, könyvet olvasnak, néhányan pedig kézimunkáznak. Vidámak, itt is ha­mar felhangzik az ének. Megkérdezzük őket, ki tud főzni. Bizony nincs közöttük olyan, aki főzni tudna. Hiszen az otthonban nincs lehetőség arra, hogy elsajátít­sák a főzés tudományát. Arra a kér­désünkre, hogy ki szeretne főzni ta­nulni, mindenki feltartja a kezét. Bizony, szükség is van erre.. Elmon­dották a leápyok, hogy egyik társuk közvetlenül az otthonból ment férj­hez. Hogy valaki jó feleség legyen, ahhoz főzni is kell tudni. Nagyon helyes, hogy az állami gaz­daság törődik a lányok szakmai kép­zésével, hiszen a gazdaság szempont­jából ez igen fontos. De arra is ta­nítsák meg a leányokat, amire az életben nagy szükség van. Most a téli estéken lehetőség van arra, hogy megtanítsák a lányokat főzni, varr­ni, esetleg szabni. Széli elvtárs egyéb­ként megígérte, hogy a főzőtanfolya­mot rövidesen megindítják. Helytelenítjük ezt a KISZ-gyűlést, s az otthon vezetőinek eljárását. Ha hibát látott a pedagógus munkájá­ban, akkor neki kellett volna a pe­dagógus figyelmét felhívni erre, s nem lejáratni tekintélyét a leányok előtt. Beszélgettünk Túri és Kovács elvtársnővel. Belátták, hogy mind­ketten hibáztak, mert nem voltak bi­zalommal egymás iránt. Ezt a hibát ki lehet, és ki kell ja­vítani, s csak ha egy mód van rá: az otthon valamennyi lakója előtt. Javasoljuk, hogy a gazdaság vezető­je, Széli elvtárs is vegyen részt ezen a gyűlésen és segítsen abban, hogy. helyreálljon az új pedagógus tekin­télye, visszajöjjön munkakedve, s hogy az otthon vezetője és a peda­gógus között megszűnjön a bizal­matlanság. Ezt kívánja a hetven le­ány érdeke. . Szalai László Egy KISZ-gyűlés, amit elitélünk |

Next

/
Oldalképek
Tartalom