Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-18 / 244. szám
Az arcbőr-ápolás — SZÉPSÉGÁPOLÁS Most ősszel — különösen nagy gondot kell fordítanunk az arcbőr ápolására. Ilyenkor az ú. n. szárazbőrű lányok és asszonyok az arcbőr hám- lására, feszültségére panaszkodtak. Az ilyen bőr 'kevesebb zsiradékot tartalmaz, érzékenyebb a szárító szélre, napfényre és a kora reggeli nedvesebb időkre. A száraz arcbőrt puhító kenőccsel tanácsos ;bekenni. Legfontosabb az, hogy a száraz bőrt ne mossuk lúgos, meszes vízben. Egyes községekben arról panaszkodnák a lányok, hogy náluk aránylag már fiatalabb korban petyhüdtebbé válik az arcuk bőre és apró -ráncocskák keletkeznek a száj sarkában, a szem sarkában és a homlokon. Ezekben a községekben a folyó meszes vízét használják a mindennapi mosakodásra. Mindenki számára szükséges a rendszeres tisztálkodás. A szárazbő- rűeknek azonban nem tanácsolhatjuk, hogy rendszeresen használjanak szappant. Legfeljebb túlzsírozott baby-,szappant használj aulák, de még azt sem mindennap. Az igen érzékeny arcbőr tisztításához eredményesen használhatunk hígított tejet. Erdélyben, Romániában, Bulgáriában a lányok előnyösen felhasználják a száraz bőr kezelésére a frissen fejt tej habját, mások kevés glicerint adnak a mosakodó vízhez. A langyos kamilla-tea is jót tesz a száraz bőrnek. Akiknek az arcbőre egyáltalán nem tűr vizet, próbálja meg azt fél tojássárga és kanálnyi étolaj keverékkel tisztítani, ápolni. Akinek arcbőre száraz és nem kerülheti a munkája révén a szappannal való tisztítást, az a mosakodás után kenje be az arcbőrét zsíros kenőccsel, majd egy 10—15 perc várakozás után törölje le az arcról a felesleges kenőcsöt. A zsiradék pótolja az arcbőr hiányzó faggyúmennyiségét, .gátolja a bőr párolgását, általa üdébb lesz a patyhüditebb bőr is. De a száraz bőrűek ne vásároljanak, ne használjanak parafinos olaj-tartalmú kenőcsöket, mert azok nem pótolják a bőr hiányzó zsírtartalmát. A zsíros bőrt arról lehet megismerni, hogy vörös, fénylőén zsíros, duzzadt, pattanásos. A zsírosibőrűeknek oxigén-borax nevű krémet ajánlunk, ennek szorító, összehúzó és baktériumölő hatása van. A zsírosbőrűek csak a szem alá használjanak zsíros arckrémet, hogy megelőzzék a szarka- lábok keletkezését. A rendes arcbőr mosható hideg vagy langyos vízzel, szappannal. A langyos víz jobban lemossa a bőrre tapadt anyagokat. A meszes vizet forralással lehet megpuhítani, de egy kevés szódabikarbóna hozzáadásával is .kicsapódik a meszes vízből a kártékony sótartalom. Ha azt akarjuk, hogy a szemöldökünk sötétebb legyen, akkor azt esténként kenjük be ricinusolajjal. Néhány szó a terítésről Egyet el kell ismernünk: háziasz - szonyaink kiválóan főznek, de a terítést sokan elhanyagolják. Gondolunk itt a mindennapos családi étkezésre, az ebédre és a vacsorára. Ha vendégeink vannak, minden megy kifogástalanul, minden a legnagyobb rendben van. Ha azonban a család egyedül étkezik, gyakran előfordul, hogy a terítés már nem részesül olyan figyelemben. A gyerekek és a felnőttek bármilyen időben helyet foglalnak az asztalnál — s ahogy éppen kedvük tartja. A háziasszony aszerint osztja ki az ételt, ki hogyan érkezik. Igaz, hogy némelykor ezt nem lehet másként elrendezni, mert az apa és a gyermekek más-más időpontban járnak haza. Ügyelnünk kell arra, hogy ne honosodjanak meg ilyen módszerek a családban, mert csakhamar szokássá válna és nem változnak meg akkor sem, ha az egész család együtt van. Ha a kötelesség nem gátol benne, a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt be kell tartaniok az étkezés időpontját. Az ebéd ideje 13 óra, a vacsoráé 19 óra rendes körülmények között. így aztán például nem szabad megtörténnie, hogy vasárnap a leány fél kettőkor, az apa kettőkor és a fiú három óra tájt jöjjön ebédelni. Hétköznap az anya a nagyasztalt legalább tányérok alá kis angol terítékkel teríti meg, noha esetleg! csak a konyhában az ablaknál. Középre valamivel nagyobb térítőt tesz, j erre helyezi a sótartót, a vizeskancsót és a vizespoharaikat, nem pedigj egy fél literes korsót az egész családi számára. Az étel tálakban sokkal j gusztusosabb, mini lábasban. Igen 3 praktikusak és ízlésesek a tűzálló 3 üvegtáblák, amelyek lábast pótol-3 nak és amelyekben az étel fel isj szolgálható. A tányérokat a személyek száma szerint rakjuk szét a kö-] vetkezőképpen: lapos és mély tá-j nyér, szükség szerint kistányér, vagy« üvegtányér. Továbbá a rendes evő-3 eszköz, desszert es villával a tészta-j hoz, vagy kiskanállal a kompéihoz. 3 Vasárnap a háziasszonynak illik fe- 3 hór abroszt felteríteni és az asztal j közepére virágcsokrot tenni. Ha aj család egyedül van, vendégek nél-j kül ebédel, a fehér abroszt beled-3 keljük nylon térítővel. Ezt azonban j sohasem tesszük teritetlen asztalra, j Mindez nem igényel sok munkát és! mégis segít a meghitt, családias lég-3 kör megteremtésében. j Reiides háziasszony nem tűri, j hogy a. gyermekek és a felnőtték 3 úgy üljenek az asztalhoz, ahogy ép-3 pen a munkából megjöttek. Minden 3 étkezés előtt kezet kell mosni és meg j kel! fésü’iködni. Csak azután leheti helyei foglalni az asztalnál. Étkezés 3 közben, amikor tele van az ember* szája étellel, nem illik beszélgetni, i sem az asztalra könyökölni. Késünk-3 kel, amellyel eszünk, nem nyúlunk a sótartóba és nem szelünk vele kenyeret. A szeletekre vágott kenyeret nem villára szúrjuk, hanem kézzel fogjuk meg és darabkákat tördelünk belőle. Étkezés után a villát és a kést vízszintesen rakjuk egymás mellé, nyelükkel befelé, hogy leszedés közben ne essenek le a tányérról. Az anya szoktassa gyermekeit arra, hogy az asztalnál apróságokban segítségére legyenek, ami nevelési szempontból is nagyon fontos és ezenkívül a háziasszony saját maga számára takarít meg időt és így lehetővé válik, hogy ő is a családjával együtt, egyszerre étkezzék. Ka az anyának sikerült ezekre a dolgokra rászoktatnia családját, ez mindenki számára természetessé, ■szokássá válik, s ha majd egyszer a 'ányok férjhezmennek és a fiúk megnősülnek, akkor a családi étkezés náluk is terített asztalnál a legkellemesebb napi étkezésele egyike lesz. Néhány jétanács a tojás tartósításáról A tyúkállományunk tojáshozama ősszel és télen elenyésző. Ezért érdemes a nyárvégi—koraő-szi tojásokat tartósítani. A tartósítással megakadályozzuk a tojás belső tartalmának párolgását •és romlását. Tartósítani csak egészséges tojást érdemes. A piszkos tojásokat nem tartósíthatjuk, azokat nem szabad megmosni, mert mosással, dörzsöléssel elpusztul a tojásra tapadó vékony védőhártya is. Egyszerűen és olcsón meszes vízben tehetjük el télire a friss tojást. A meszes vizet oltott mészből készítjük. 10 liter vízhez 40 dk mész szükséges. A meszes vízben rövid idő alatt elzáródnak a tojás finom likacsai, ezáltal megszűnik a tojás párolgása. A meszes tojás fehérjét elég jól lehet habbá verni. Eltartható a tojás vízüvegben is. Az eltevéshez szültséges vízüveget a kereskedésben vásárolhatunk. A sűrű vízüveg-folyadékot vízzel tízszeresére kell hígítani a tojás elte- vése előtt. A vízüvegben tartósított tojások jobbízűek, mint a meszes vízben tárolt tojások. Mind a meszes, mind a vízüveges eljáráshoz legcélszerűbb a tojásokat 5—6 literes uborkásüvegekben tárolni. A száraz gabona-magvak közé rakott tojás párolgási vesztesége igen nagy, ha pedig nedves korpa, gabona közé kerül a tojás, akkor meg köny- nyen megromlik, megpenészedik, megdohosodik. Ebből következik, hogy ezzel az eljárással nem lehet ■huzamosabb ideig eltartani jól a tojásokat. Ellenben, akár húsvétig is eltartható a friss tojás úgy, hogy a tojásokat ládákba, rácsokra, egymás mellé élére állítjuk, mégpedig hűvös helyen. Az így elhelyezett tojásokat 2 hetenként kell megforgatni, ezáltal megakadályozzuk a tojás apadását. Mit süssünk ? Roston sült máj: A májat szeletekre vágjuk, forró zsírban megsütjük és a következőképpen tálaljuk: a májszeleteket pucérral kenjük meg, azután tükörtojást teszünk rá, és az egészet apróra vágott nyer-; hagy mával szórtuk mert. Azoknak, akik nem szeretik a nyers hagymát és a tükörtojást. azt ajánljuk, hoay a májat (pirított hagymával, szórják meg. Megspórolhatjuk a tisztítás árát Hogyan mossuk a szvettereket ? A gyapjúszvettereket sohasem súroljuk, nem csavarjuk ki (az öblítésnél és mosás után sem) és sohasem szárítjuk kályha közelében. Összeugrás ellen a legjobban úgy óvjuk irieg a szvettert, hogy eredeti formájában, tehát a legjobb, ha még újonnan, egy darab kartonpapírosra feKtetjük és ceruzával lerajzoljuk a körvonalát. A kartonpapírosból azután kivágjuk a szvetter formáját, mégpedig három részben- két rész az uj jakba kerül és egy a szvetter eleje és a háta közé. Ha az ujj cs a derék borda zással végződik, a kartonpapírost csak a bordázás kezdetéig vágjuk ki, a bordázást magát szabadon hagyjuk. A mosásnál ügyelnünk kell arra, hogy a víz langyos legyen, a piszkos holmit inkább két vízben mossuk ki, mintsem, hogy túl erősen nyomkodnánk, vagy kefével dörzsölnénk. Azonos hőmérsékletű vízben öblítünk (mivel épp a hirtelen hőmérséklet változás okozza hogy a gyajuholmi összeugrík) kétszer, háromszor, míg a szappant teljesen kiöblítettük s aztán biztonság kedvéért még -egyszer öblíthetünk. Utána-a szvettert két frottírtörülköző közé tesszük, megvárjuk, amíg kissé magukba szívják a vizet, a kartonpapírosból kivágott formáikat a szvetterbe helyezzük és jó messze a kályhától, törülközőn megszárítjuk. A pamutholmi mosásánál nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a nyaktoi- vágás és a manzsetta bordázása ne veszítse el rugalmasságát. Mosás előtt ezeket a helyeket erősen le- féreeljük és a cérna végét jól elvarr- juk. A bepiszkított széleket puha kefével, szállal szemben keféljük. A pamutholmit alsó szélénél felakasztva szárítjuk (a hosszú ujjakat szintén átdobjuk a zsinóron és lefelé lógatjuk). A nedves pamutholmi saját súlyától felveszi eredeti formáját. A szvettereket sohasem akasztjuk, hanem fiókban, vagy rekeszei szekrényben tartjuk. Molyok ellen a polietilén zacskók és a gyakori szellőztetés nyújt védelmet. Hogyan mossuk a kordbársonyt? Minden bélés nélküli 'kordbársony- ból (manchester) készült ruhadarabot kimoshatunk (kabátot és hasonló holmit nem.) A mosáshoz langyos vízben feloldott szappanpelyhet, vagy Persa- pon mosószert használunk. De vigyázat, más-más színű holmikat külön kell mosni. A kordbársony holmit mosógépben is moshatjuk, de nem forró vízben és nem túl sokáig. A bepiszkított részeket nem keféljük, hogy ne tegyük tönkre a kelme bolyhos felületét, inkább több vízben mossuk jst. Nem facsarjuk ki, hanem néhányszor öblítjük, öblítés után a teljesen vizes darabokat a kád fölé, vagy a szabadban árnyékba akasszuk. Ahogyan felakasztjuk olyan marad, ha megszárad; ezért valamennyi gombot gondosan begombolunk, behúzzuk a zips-zárat és óvatosan kihúzogatjuk a varrásokat. Szoknyákat és nadrágokat derékban több csiptetővel erősítünk a zsinórhoz, mellényeket, női ruhákat és blúzokat vállfára akasztunk. Végül még valami: amikor a ruha már csaknem száraz, jól kirázzuk. Utána tiszta ruhakefével az anyagot szálmentében (felülről lefelé) lekeféljük, hogy visszanyerje eredeti bolyhosságát. Az így szárított kordbársony ruhaneműt nem kell (és nem is szabad) vasalni, de ha mégis szükséges, egyes részeket átgőzölünk. Ha van fürdőszobánk, a ruhát a kád fölé akasztjuk, amelybe forró vizet engedtünk, hogy elegendő gőzt nyerjünk. Abban az esetben, ha nincs fürdőszobánk, egy mosdótálba öntünk forró vizet és a kimosott ruhát efölé akasztjuk. Háromszor annyi férfi követ el öngyilkosságot, mint nő Fainbourouglh losangelesi pszichológus és Snydeman kaliforniai egyetemi tanár .könyvet adott ki az öngyilkosság okairól. A két tudós hosszú idő óta együttesen tanulmányozta több mint 800 öngyilkos hátrahagyott 'búcsúleveleit és utolsó feljegyzéseit. Az érdekes könyv szerzői megállapították, hogy a legtöbben 40. és 59. életévük között szánják el magukat végzetes tettükre. Azt is megállapították, hogy háromszor annyi férfi követ el öngyilkosságot, mint nő. Az öngyilkosság elterjedtebb a fehérbőrűeknél, mint a színesbőrű- eknél. A statisztikai adatokból kiderült, -hogy csak minden negyedik öngyilkos színesbőrű. -Érdekes a két tudósnak az a megállapítása is, hogy a gazdagök körében -több az öngyilkos, mint a szegényeknél. A nők leginkább méreggel vetnek véget életüknek, a férfiak szívesebben választják a lőfegyvert vagy az öngyilkosság egyéb drasztikusabb eszközeit. A városokban több az öngyilkosság, mint falun. A házasságban élők között ritkább az öngyilkosság. A két orvos szerint a rendszerint felhozott egészségi, érzelmi és anyagi okok nem az öngyi-lkos-ság igazi okai. Azok »-messzebbre nyúlnak vissza«. Egyébként, ha idejében felfigyelnék bizonyos tünetekre — például étvágytalanság, álmatlanság, impotencia« — a »beteg« környezetében élők megákadályozhatják, hogy a baj végzetessé -váljon. 4 i Cötét, cs magtalan este volt. ^ A nagy táborban hiába lobogtak a tüzek, is hiába énekeltek a regősök, a sötétség belopódzott a szívekbe is. A férfiak csüggedten néztek maguk elé, az asszonyok bágyadtan motoszkáltak a sátrakban, csak a gyerekek figyeltek az énekre, amely Attila örökségéről, a távoli új hazáról szólt. A vezéri sátor büszkén merede- zett a tábor közepén. Minden oldalról fegyveres vitézek őrizték, akik olyan mozdulatlanul álltak helyükön, mintha magára a Hadúrra vigyáztuk volna. Odabent, a nehéz bársony függönyök mögött a hét törzs feje tanácskozott. Nagy ügyben jöttek össze. Eddigi vándorlásuk elég szerencsés volt, az egész nép rendületlenül hitt az Attilától rájuk hagyott földben és egyaka- rattal követte a vezért. De most meglazult valami. Kétkedés és türelmetlenség váltotta fel a hűséget és lelkesedést. Éppen most, mikor már közel lehetnek a célhoz és mindenki akkora földet kaphat, amekkora jólesik neki. Pedig ha eddig eljöttek, már nem fordulhatnak vissza. Mi legyen tehát? Hogyan öntsenek új reményt a csüggedő szívekbe? Erről folyt a tanácskozás. A drága keleti szőnyegek közön Álmos ült a főhelyen. Még vándorlásuk elején őt emelték maguk fölé a törzsek fejedelmei. Álmos kiváló férfi vplt, bölcs vezére népének. Fia, Árpád ősi Szokás szerint ott állott az apja háta mögött. Álmos öreg volt, Árpád pedig fiatal: Almos álmokban hitt és Haiú’- parancsait leste, Árpád a nép erejében bízott. A törzsek fejei megegyeztek abban, hogy tovább kell vándorol- i níuk. De ki legyen a vezér? Ism rALMOS HALALA j&k-e el továbbra is az öreg Álrfiost, vagy válasszák meg fiát, Árpádot? De mindez csak gondolat maradt, egyikük sem merte kimondani. Almos Iszótlanul meredt maga elé. Érezni lehetett, hogy nagy elhatározás viharzik benne. Végre felemelte fejét és mélyen belenézett a reáfüggesztett szemekbe, mintha külön-külön akarná kikémlelni valamennyi törzsfő gondolatát. Hangja parancsoló volt, mikor megszólalt: — Fejedelmek! Tudom, hogy tiszteltek engem, mert tiszteltétek apámat. Ügyeket, és mert hittetek anyám, Emese álmában, amely nekem jósolta á vezérséget! De az én időm lejárt, kiöregedtem ... Mondjátok meg őszintén, kit akartok helyettem Vezéreteknek? Az teror, vitéfjeh isolzáig néztek' az ősz Álmos fáradt szemébe, azután (lassan a háta mögött álló Árvádra emelték tekinteti'? ást. Nézték a fiút, aki annyira hasonlított apjához, akinek ereiben ott folyt a vezéri vér, s akinek nemes alakja máris meghajlást parancsolt mindannyiuknak. Almos megértette a néma választást és bólintott reá. Az egyik törzsfő felkiáltott: — Árpád legyen a vezérünk' A többiek még vártak egy kicsit, még szokatlan volt kimondani a tiikolt gondolatot, de azután az a szájuk is megnyílott a névre: — Árpád! Árpád! Árpád! A fiatal férfi, akit váratlanul ™ ért mindez, s aki eddig úgy nézett fel apjára, mint a legnagyobb emberre és legkiválóbb vezérre, most megdöbbent az egybehívottak kitörésétől. Sejtette, hogy ez a pillanat egyszer elkövetkezik, de sehogy sem számított rá éppen ma este. Hiszen eddig mindenki apjától várta az irányítást, eddig soha senki sem mondta, hogy új vezért kellene választani... Megdöbbenését egy pillanatra legyőzte a férfias büszkeség, de azután újra csak fiú lett, akiből ijedten tört fel a kiáltás: — De veled mi lesz, apám? A iséftorbaml megrendültem, nézitek maguk elé a fejedelmek és vártak. Álmos is hallgatott. Nem. keserítette el a választás, ö is azt akarta, hogy így legyen. Elismerté fiában a többet, a nagyobbat, az lerőseíbbet, -Mimit |ember, érezte a lemondás fájdalmát, de mint apa, boldog volt és mint vezér, hitte, hogy most tette a legtöbbet népéért. Hangja határozottan csengett, amikor megszólalt. Látszólag csak fiához beszélt, de valójában a fejedelmeknek is utolsó parancsot adott: — Téged holnap pajzsra emelnek, hogy a többi népek is elismerjék vezérségedet. Egész nap folyni fog a bor és mindenki kiveszi részét a mulatozásból. Egy nappal később azután máglyát emeltek az én részemre, s mikor a lángok magasra csapnak, te nem, nézel vissza, hanem miegindulsz népünkkel előre! Már nem lehet messze az új haza! Ott, a nagy hegyeken túl meg kell találnotok! A fejedelmek sápadtan ineredtek egymásra. Ismerték ezt a pogány szokást, mégsem mertek Álmosnak Hlyen véget \szánni. Már szinte kiáltani akartak, hogy ne legyen még Árpád a vezér, de már késő volt. Alm,os nem engedte kimondani a feltörő gondolatot. Parancsol'óan intett kezével, hogy senki se ellenkezzék. A törzsfők tisztelték a maguk alkotta törvényt és megadással hallgatták. Megértették, hogy Álmos hitük szerint saját lelkét is át akarja adni fiának és ez csak úgy lehetséges, hu a halált választja. Árpád lehajtott fejjel állt, míg a törzsek fejedelmei el nem hagyták a sátrat. Akkor térdreborult apja előtt és már nem szégyellte a szemében felcsillanó könnyeket. K "int pedig megszólaltak a kürtök és élénk lángot vetettek a tüzek. A regősök dala az egekig szállt és különös moraj futott végig a pusztán. A nép tudomásul vette az új vezér választását. Es másnap valóban folyt a bor. Táncraperdült az egész tábor, csak Álmos maradt sátrában. Hallotta, amint odakint ezrek örömrivallgása közben emelik pajzsra Árpádot és (tisztelgő ünneplésbe kezd a hét törzs népe. Harmadnap pedig, mikor a kelő nap első sugarait szórta a pusztára, a nép legöregebbjei elkísérték Álmost a máglyához, amelyet nyergekből hordtak össze. A táltosok meggyújtották a tüzet és gyászdalokat énekeltek. A leghűségesebb szolgák is ott álltak a tűz körül és figyelték az eget, hogy mit szól Hadúr a legnagyobb áldozathoz. Ugyanakkor felharsantak a kürtök és Árpád .v.ezér lovára szállt. A nemes paripa büszkén ficánkolt alatta, mikor vitézei élén megindult arra, amerre-a távolban ködlö hegyeken túl az új hazát sejtették. Mögötte magasra csaptak a máglya lángjai, de ő nem nézhetett vissza. így szólt a parancs. Es el kellett viselnie ezt is férfias keménységgel, mint minden balsorsot és dicsőséget. SZABÓ IBOLYA
