Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-17 / 243. szám

c A tuA&májup éj tjjhjiikü. oUAugjáJbéL... AZ INFLUENZA TÖRTÉNETE Már az ókorban voltak influenza- járványok. Az alattomos betegség nyilván sokszor felütötte fejét, kü­lönösen ott, ahol a nagy városokban összezsúfoltan sok ember élt. A ró­mai Titus Livius (élt i. e. 59—17-ig) volt az első történetíró, aki említést tesz és beszámol egy ilyen influenza- járványról. Minden 20—30 évben A második történelmileg hiteles influenzajárványról szóló beszámoló több mint ezer évvel fiatalabb és 1173-ból származik. A járvány an­nak idején nagyon megijeszthette az embereket, mert az okkoriban ismert országokban és földrészeken renge­teg áldozatot követelt. Természete­sen e két történelmileg ismeretes járvány között eltelt ezer év nem jelenti azt, hogy közben nem dü höngött az influenza. Az újabb idők bői származó jelentések alapján ar ra kell következtetnünk, hogy az influenza mint járvány általában húsz—harminc éves időközökben üti fel fejét, száguld végig a világon és szedi áldozatait. Közben még rövi- debb időközökben egy-egy kisebb, ártatlanabb influenza-hullám riaszt­ja meg a világot. A XX. század leg­kegyetlenebb járványa 1918—19-ben zajlott le. Ennek az egész világon 20 millió ember esett áldozatául. Magában Közép-Európában több mint 200 000 ember halt meg in­fluenzában. Nem csoda, hogy akkori­ban úgy féltek ettől a betegségtől, mint a középkorban a pestistől. formában jelenik meg. Egyszer rendkívül súlyos tünetek mellett, nagyon sok halálos áldozatot szed, máskor szinte teljesen ártatlan, a betegeit: szinte néhány nap alatt meggyógyulnak. Az influenzát kísé rő betegségek is különbözőek, sőt sokszor nem is jelentkeznek. Általá­ban az influenzajárvány súlyosságát a megbetegedések számához viszo­nyított halálozási százalék szerint ítélik meg. Egyébként a járványo­sán fellépő influenza nem mindig tart­ja meg eredeti arculatát. Amíg vé­gigszáguld a világon, jelentős váltO' zásokon megy át. Előfordul, hogy ugyanaz a járvány az egyik földré­szen rendkívül veszélyes és sok ha­lálos áldozatot követel, a másik kon­tinensen ártatlan. Egyszer ártatlan, egyszer súlyos Az influenza nem mindig ilyen kegyetlen, olyan, mint egy tarkán csillogó kaméleon, hullámról-hullám- ra, járványról-járványra más-más Hetven éves az influenzakutatás Az influenza kutatásával és leküz­désével csak a múlt század második felében kezdtek komolyan foglalkoz­ni. Az 1889 90. évi súlyos járvány során egy bacilust fedeztek fel, amelyről azt hitték, hogy ez idézi elő az influenzát, ezért influenza- bacilusnaik nevezték el. Később ki­derült, hogy ez a bacilus nem plő- idézője, hanem csak kísérője a be­tegségnek, sőt nem minden egyes influenzánál mutatható ki. Csak 1933-ban fedezték fel az első influ­enza-vírust. A virus köztudomás szerint jóval kisebb, mint a bncilus és csak elektronmikroszkópokon ke­resztül látható. Az első influenza­vírusokat A. típusnak nevezték el, mert feltételezték, hogy még több­féle influenzát előidéző vírust talál­nak. Közben valóban megtalálták a B. és C. típust, de ezen kívül még sok vírusfajtát fedeztek fel. Ren­geteg külnböző influenza okozó van. Ezért olyan nehéz a betegség meg előzése és leküzdésére irányuló harc. Egy oltással például mindig csak egyfajta vírust lehet semlegesíteni. Az oltás tehát csak akkor kecsegtet sikerrel, ha ismerjük az illető influ­enza-járvány okozóját. Gyakori eset, hogy a felismert virus elleni szérum még nem áll rendelkezésre és csak a betegség megjelenése után lehet ki tenyészteni. Ezenkívül az influen­zánál nem lehet arra számítani, hogy a páciens, miután átesett a betegsé­gen, immunissá válik. A következő influenza-hullámnál ismét áldozatul eshetik az alattomos betegségnek. Szerepet játszik-e az időjárás? Az influenza-járványokkal kapcso­latban újra meg újra felmerül a gondolat, hogy megjelenésükben az ionoszférában lejátszódó természeti tüneményele is szerepet játszhat­nak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ősz elején és a tél folyamán gyakorta jelentkező depressziós idő­változásoknál gyorsabban lábra kap az influenza. Ezeknek a helyi in­fluenza hullámoknak azonban kevés közük van az úgynevezett világjár­ványokhoz. Miután nincs kizárva, hogy az influenzavírusokat a nap fénynyomása a kozmoszból a Föld légkörének külső részébe -préseli-, feltételezhető, hogy a vándorló (vi­lág) influenzát a sztratoszférában lejátszódó úgynevezett sugárviharok fokozatosan az egész Föld felett el­osztják, innen az influenzavírusok az egyes övezetek meteorológiai vi­szonyainak megfelelően leszállnak az alsóbb légrétegelcbe és eljutnak az emberekhez. E perctől kezdve ter­mészetesen a szokványos fertőzési formák is szerephez jutnak és így az influenza megkezdheti vándorlását egyik helyről a másikra. Kiveszőben a kék bálna, a világ legnagyobb állata — Vadászati tilalommal akarják megmenteni a kipusztulástól Mielőtt a bálnavadászat téli sze­zonja megindul, érdekelt körük megpróbálják előkészíteni a bálna­vadászok nemzetközi bizottságát, hogy mondjon ki az idén vadászati tilalmat a kék bálnára. Az ok: a hatalmas állat veszélyesen ritkul és Ha olyan mértékben vadásszák, mint eddig, ki fog pusztulni. A kék bálna mindig a vadászok egyik kedvence volt hatalmas mé­reteinél fogva. A kék bálna a világ legnagyobb állata: megnő 100 láb hosszúra is, 150 tonnát nyom — 35 elefánt sú­lyát — és kétszer olyan nehéz, mint a kiveszett dinosaurus, a legna­gyobb élőlény, amely a szárazföldet valaha lakta. A kék bálna szeren­cséje az, hogy emlős állat létére a tengerben lakik, máskülönben a saját súlya agyonnyomná belső szer­veit. A kék bálna már születésekor 25 láb hosszú. Anyja naponta 200 fant tejet pumpál belé. A bálnatej hasonlít a tehéntejhez, de tartal­masabb proteinban, zsírban és ás­ványokban. Hathónapos korában a bálna 50 láb hosszú. Mérete miatt a vadászok összetévesztik a kisebb szürkebáinával és borjút ejtik el. A kék bálnát eleinte csontja, he­lyesebben fogai miatt halászták. Az ötös ikrek anyja egy évig hormonkezelést kapott SZud^a-z, kag,y,... ... a Szovjetunióban percenként 7500 könyvet nyomtatnak. Minden negyedik könyv, tankönyv. ...a Szovjetunióban él világmé­retekben a legtöbb labdarúgó: 1 200 000 játékos a 18 évesnél idő­sebb és 400 000 az ifjúsági korosz­tályban. Ezek a labdarugók 80 ezer csapatban játszanak. ... a Föld"’ életkorát 4 és fél- milliárd évre becsülik. ... a Franciaország Atlanti- óceáini partvidékén lévő Résziget közelében a halászok egy 430 kilós teknősbékát ejtettek zsákmányul. A szakemberek véleménye szerint a teknősbéke 400 esztendős. ... a damaszkuszi kiállításon van egy kis pavilon, amelynek bejáratú vörös félholdas zöld-fehér címer, díszíti. Ez a harcoló Algéria pavi-{ Ionja. A pavilonban csak fénytké-{ pék és dokumentumok vannak azt algériai nép felszabadító harcáról, t ...a szacharin, amelyet 1879-bent fedezett fel egy Fahlbert nevű ve-t gyész, ötszázszor édesebb a cukor-► nál? — Ezzel szemben egyáltalán» nincs tápértéke van. Ugyanakkor a szárazföldön 4000 méter mélységben a hőmér­séklet kb. plusz 135 fok Celsius. ... a délamerikai Amazon folyó földünk összes folyói közül a leg­több vizet viszi? Az Amazon több mint 200 folyó, köztük 17 olyan mellékfolyó vízét veszi fel, ame­lyek közül a legtöbb a Rajnánál, illetve a Dunánál is hosszabb. Ha az Amazon folyót rárajzolnánk Európa térképére, a forrásterületet Madridnál, torkolatát viszont Moszkvánál kellene jelezni. .. . Afrika az a földrész, amely a legtöbb vizierővel rendelkezik? Afrika vizienergiája több mint 200 millió lóerőnek felel meg. Ebből vi­szont még egyetlen százalékot sem állítottak az ember szolgálatába. * ... a zsebóra billegője évente kö­rülbelül 3000 kilométer utat tesz meg ? ... a régi görögök és a rómaiak a tejet és a túrót fontos élelmiszer­ként fogyasztották, viszont a vajat nem használták táplálkozáshoz, csak kenőcsként, gyógyszerként és műszaki célokra — így például ko­csikenőcsként. ... az elefánt legnagyobb súlya 300 kilogramm körül van? A bálna viszont kb. 100 000 kilogrammos súlyt is elér. i nppe. Y7TTT7YY7TYYV7Y7YTY7T7777Y77YY7777Y7YYY7»VYYTY7YVY»Y7YYYTVT7rfYT7YTYY777YY77YTYYY7» — Leány — jelentette vidáman Bil­let doktor, hirtelen kitárva az elő­szoba ajtaját, ahol az apa várakozott. — Minden simán folyt le, de még vá­runk egy másikat... Az anya, Christofle asszony előző este jött be a touloni Sairu-Michel klinikára. Sohasem volt még gyer­meke. Nyolc évvel ezelőtt gyermek­kori barátjához, Camille Christofle- hoz, egy biztosító intézeti tisztviselő­höz ment feleségül. A fiatal pár az Abd el Kader utcán kis házat vásá­rolt magának. Boldogan éltek, csak a gyermek hiányzott. Múlt évben Christofle asszony fel­kereste az egyik touloni nőgyógyászt, Billet doktort, aki hormonkúrát írt elő számára. Hat hónappal később másállapotba került. Áprilisban egy radioszkopikus vizs­gálat megállapította, hogy ikreket vár. Október elsején érezte az első fáj­dalmakat, másodikén este bevitték a klinikára. — Ne nyugtalankodjék — mondta Billet doktor —. valószínűleg kora- szülés lesz, de minden simán fog le­folyni, két szép babára számíthatunk. Valóban minden simán folyt le, az anya nem érzett különösebb fájdal­mat, csak kimerültséget. Az apa nagyon ideges volt, de ami­kor az orvos bejelentette az első gyer­mek, a kis Michele megszületését, megnyugodott. — A baba nem nagy — mondta az orvos — ezerhúsz gramm, de ez nem meglepő, mivel ikreket várunk. Húsz perccel később sor került a kis Helénára. Camille várakozott, lát­ni akarta feleségét és a két babát. Hirtelen nyugtalan lett: feltűnt neki a klinika izgatott hangulata. A szülő­szoba melletti kis teremből hangos be­szédet hallott, majd szaladgálni kezd­tek a lépcsőkön. Húsz perccel később megjelent Bil­let doktor: — Megérkezett a harmadik; ez al­kalommal fiú ... Christofle elképedve nézett az or­vosra. — És lehetséges, hogy még nem végeztünk — jegyezte meg az orvos. Valóban még nem volt vége. Húsz­percnyi időközökben Roland után megszületett Genevieve és végül Phi­lippe. Látogatás Európa legnagyobb műselyemgyárában Dr. Helmut Hanke cikke öt gyermek nem egészen két óra alatt! Ez anyira megviselte az apát, hogy az ötödik gyermek bejelentése után elájult. De hamarosan megához tért. — Meg van elégedve? — kérdez­ték té*e. — Nagyon. Még nem tértem egé­szen magamhoz, de nagyon boldog vagyok. Annyit imádkoztunk, hogy gyermekünk legyen! Az orvost magát is váratlanul érte a dolog. — Legfeljebb három gyermekre számítottam — vallotta be —, amikor a negyedik megjelent, kezdtem nyug­talankodni, feltettem az anyát, de még Inkább akkor, amikor az ötö­dikre került a sor. Az anya még nem látta gyerme­keit. Egy kondicionált levegőjű »kof­ferban« elszállították a Foch kórház­ba, amelynek külön osztálya van ko­raszülött gyermekek részére. — Nehéz lesz valamennyit életben tartani — jelentette ki Sansot doktor, az illető osztály vezetője. — Hat hó­napra születtek és három rendkívül gyenge. Este kilenc órakor megindult a küzdelem. A másodszülött kis Helé- nért harcoltak. Már alig pihegett. Mesterséges légzést alkalmaztak, fél­óra múlva magához tért. De minden gondozás ellenére reggel két órakor kiszenvedett. A kis Philippe, az ötö­dik, éjfél körül halt meg. Három óra harminckor Genevieve is befejezte rövid életét. Orvosok és ápolók e drámai éjsza­ka után folytatják a harcot a két életben maradt babáért, Rolandért és Michelért; mindent elkövetnek, hogy cortison injekciókkal megmentsék őket. E kettő a leggyegébb (súlyuk 940 és 950 gramm). — Csoda volna, ha életben marad­nának — mondják az orvosok. Amikor az anya megtudta, hogy három gyermeke meghalt és a kettő éietbenmaradásához is kevés a re­mény, zokogni kezdett: — Olyan ré­gen reménykedünk! Vajon lehet-e még gyermekem. Az api lesújtva fűzi hozzá: — Ha legalább egyet lehetne meg­menteni! (A »Paris Presserből.) ▼ YTVVTVTVT▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼*▼▼*! A ZAJOS BÁLI ÉJSZAKA el­éri tetőpontját: bemutatják {az elbájcló estélyi ruhát. A tetszés ..körülbelül egymilliárd évig»egy nagyestélyi ruhát illet, mely mű­tart, amíg a teleszkóppal még lát-{selyemből készült egy Degas hal­ható, legtávolabbi csillagok fénye» vány, illatos modorában. Á múse- eljut hozzánk a Földre? { lyem itt diszkrét elegancia alkotó­... a földkéreg, ameddig ismerjük, { anyagává lett, kiválasztott öltözkö- átlag 7—8 szazaiéit alumíniumot{dési kultúra követévé, tartalmaz? — Az aluminium a leg-{ Bizonyos, hogy a selyem ebben az gyakrabban előforduló fém. A vas-Sesetben a szövött alapon a tű és az tartalom kb. 5 százalék. íolló mesterének művészete által és ... amennyiben Földünk teljesen » nem utolsó sorban a ruha viselőjé- sima folyó lenne, tehát nem volná-»nek kecsessége által lett álommá, nak rajta hegyek, dombok, völgyek»De gyakran éppen az anyag az, és mély tengerek, a tengerek vize »amely a divattervezőt alkotásában kb. 2300 méter magasan takarná {sugalmazza, ihleti. És ez teljes mér- Földünket? ► tékben érvényes a müselyemre, me­...a felhők csak kb. 18 kilomé-{lyet naponta a legtökéletesebben ter magasságban a Föld felszíne fe-{Európa legnagyobb műselyem-gyá- lett képződnék? Tűzhányók 3dtöré-{ rában, az -Engels Frigyes« VEB se után hamufelhök képződnek. {Műselyemgyárban, Premnitzben szo­...1847-ben alkalmaztak előszörímint a földgolyót 50-szer körű 1- klcroformot műtétnél az altatás-í óriási fonalat. A szövetek nyél­hez? Addig az összes műtéteket.ívere lefordítva: ez a hosszúság elág­az amputálást is beleértve, ébren ► ?!jffjfnnarr£?’ hogy , be!°le . ^porta kellett a betegeknek végigszenved-^^ a tengerben még 10 000 mé-^ggcjTíSm gyár kollektivajá- ter melységben is léteznek elole-{nak u évi alkotó építőmunkája rej­nj0K' {tőzik, mely gyárat a háború ror.ijai­.. a teh almot alvó állatok meg-{ból kellet üj életre kelteni. Kéz a merevednek es lehűlnek? Egy sun-fkézb az értelmiséggel a munkás_ arszno testi hőmérséklete peldáu tság iu ^ldätlanul nagyot alkotott. njc.ron plusz 35 fok Celsus korul» Egyedül a NDK első ötéves tervidő- can, a téli alom idején viszont { szak^ban (1951—1955) a termelés az nindössze plusz fi fok Celsius. { 1950-es évihez képest 403 százalék- ...a Vörös-tenger onnan kapta} ra növekedett, mialatt a munka ter­vevét, hogy a benne levő rengeteg; melékenysége 230 százalékra és az /örösmoszat idoniként vöröses szí-{üzemi nyereség 6 és félszeresére lezetet ad a tengernek? { nőtt. Ebből 40 millió német márka ...a víz hőmérséklete a ten ger-{ került ki a munkások és alkalma­ién körülbelül 4000 méter mélység-{ zottak életszínvonalénak javítására. >en általában 0 fok Celsius körül« A premnitzi műselyemgyár viharos fejlődésében jelentős része van a Né­met Nemzeti Díjjal kitüntetett 4 munkatársnak, a három Érdemes Feltalálónak, a hét Érdemes Aktivis­tának és az 1077 aktivistának. Egy müí.elyem koktél-ruhán nem látja meg többé az ember, hogy az erdőben nőtt. És mégis úgy van. A Viskoza műselymet fábó.l nyerik. A kémia ebben az esetben többet visz végbe, mint a nagy varázslónő. Az általa fából elvégzett átalakítási fo­lyamatnak csak néhány állomását nevezzük meg itt: felaprítás után a fát sejianyaggá főzik szét. Azután 18 százalékos nútron-lug jön hozzá, ebből alkalicellulóze keletkezik. Eb­ből azonban még nem keletkezik fénylő fonal. Evégből még ként ad­nak hozzá. Ez a vörösses-sárga, fa­pados és nyúlós Xanthogenat nevű anyag születési órája, és ebből két további gyártási eljárás útján a sű­rűn folyó viszkózát nyerik. Most a fonalkészítésre kcrijl a sor, azaz az átszűrt és megérlelődött viszkózát hajszálíincm fuvókákon nyomják át ■ eközben érintkezésbe kerül a fú­vón levő arannyal és platinával. Ez­által sok finom szál keletkezik, me­lyek először fürdőbe jutnak, ezáltal egy gyorsan forgó fonógépalkatrész feltekeri őket. Most a fonalk eszi lés következik. A mosás, kénelvonás és szárítás utón a műselyemfonál szö­vésre készen áll. A NDK-ban visz­kóza műselymen kívül nagymennyi­ségben állítanak elő vörösrézmü- selymet is, melynek gyártása gyapot­ból indul ki. Ezzel szemben az azetát műselyem gyártását csak a második ötéves tervbe (1956—19ö0) vettük fel. Különben a viszkóza műselyem nemcsak selyemfonállá és selyem­szövetté változik. Szálakra vagdalva alapanyaga ezenkívül a gyapotnak is és pedig száihesszúság szerint a gyapjú és gyapottípusmak is. Egy ilyen jelentős üzemnek mint a premnitzi ««Engels Frigyes« mű­szál-gyárnak, természetesen számol­nia kell új szükségletekkel is. A ké­miai úton előállított szálak tulajdon­ságai közé tartozik az, hogy nem­csak a természetes szálakkal verse­nyeznek, hanem egymással is szem- beszállnak részben állandó tovább­fejlődés formájában. így a szinteti kus selyem (perion) példátlan dia­dalmeneté a műselymet már mész szeme nőén kiszorította a női haris nya gyártásban. Másrészt a műse- 'yemkordnak még nagy jövője van az automatizált iparban, ez a fona­dék a finomfehérneműknél és a női felsőruházatnál is éppúgy megállja a helyét, mint azelőtt. És mégis rövidlátás volna a prem­nitzi műselyemgyártól, ha elzárkó­zott volna a kémiai fonál lehetősé­geinek ettől az új fejlődésétől. így tej ént, hogy ma ebben az üzemben a perionkészítés is jelentős helyet foglal el. Uj technológiai eljárás alapján, fonógépenként 1000 méter peiíonfonalat gombolyítanak föl. Azonkívül Premnitz az egyedüli üzem a NDK-ban, amely perion­nál hosszakat gyárt, melyeket többek között a szász szőnyegipar a szinté- tikus flór-szőnyegek előállítására al­kalmaz. A PREMNITZI PERLONSE- LYEM főfogyasztója a világ­hírű szász harisnyakötő műhelyek. A leheletvékony, finom luxusgyárt­mányok, melyeket itt a premnitzi selyemszálakból szőnek, az egész vi­lágba eljutnak mint a német minő­ségi munka követei. Emellett mindig íinomabb szálak, mindig ezer méte­renként kisebb grammsúlyú előállí­tása a fuvókák által, a törekvés. A premnitzi perionselyem egy további részét női alsónemű előállítására használják fel. Nincs jobb anyag az alsónemű kötöttáruipar számára, amely ebből mutatós, többé vagy kevésbbé átlátszó alsóruhanemű- darabokat varázsol és pedig a nem­zetközi divat legutolsó utasításai szerint. A premnitzi perion másik része ismét technikai szövetté változik. A cukoripar szűrőiben, a kábelburko­latokban, a bányakötelekben és más kötélgyúrtmányckban és nem utol­sósorban belföldi és tengeri halászat hálóiban egyaránt megtalálható. Még az orvostudományban is alkal­mazást nyert: a sebészek előnyben részesítik mint varróanyagot az ope­rációknál. Már egy idő óta beszélnek a Tery- lene fonálról. Ezt a polyészter pro­duktumot az ««Engels Frigyes« mű- selyemgyárban Lanon néven mint gyapotszállhosszat készítik. Ebből alakjukat megtartó férfiöltönyök készülnek, melyek akkor sem vesz­tik el vasalásukat, ha abban folyót is úsztunk át. Gyapjúról van szó — ez egyszer nem birka hátáról, hanem a retor- tákból- —, a Prelana-nál is, melyet polyacrylnitritből állítanak elő. Ez a vastag gyapjúszál Premnitzben közvetlenül a nagybani gyártás előtt áll. Ennek a szintetikus szövetnek testvérét Wollcrylon megjelöléssel az Agfa-Wolfen filmgyár készíti. TGY SEGÍT az ««Engels Fri- gyes« műselyemgyár tetterő­sen egy új textilkorszakot megte­remteni, egy olyan korszakot, amely mindenekelőtt azzal tűnik ki, hogy a ruházat a jövőben eddigi súlyának csak töredékét fogja nyomni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom