Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-16 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 242. szám. ARA 59 FILLÉR Szerda, 1957. október 16.--------------------------------------------­- < J UGOSZLÁVIA HIVATALOSAN ELISMERI A NÉMET DEMOKRATIKUS köztársasagot AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A TOVÁBBI SIKER ALAPJA HOGY A PEDAGÓGUSOK TISZTÁN LÄSSANAK ÉV ELEJI TAPASZTALATOK AZ INFLUENZA Új pasztörgépet szerelnek az igali sajtgyárban Az igáid sajtgyár évente több mint 1400 mázsa sajt készítésével segíti a dolgozók változatos étkezé­sét. Az eddig gyártott »Pannónia-^ elnevezésű sajt helyett ezentúl a jobbminőségű és kedveltebb fajtát, a »-trappista« sajtot állítják elő. Az üzem teljesítőképességének fokozásához Ma­gyarországon elsőízben készített korszerű 3000 literes pasztörgépet kaptak az elmúlt napokban, mélynek szerelési munkáit október 15-én megkezdték. Ez az egyetlen és első ilyen hazai gyártmányú gép, amely­től igen sokat várnak a szakemberek. Az új gép üzembeállítását november végéré ter­vezték, de a szerelők elhatározták, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulójának tiszteletére november 1-én már megkezdheti a tej feldolgozását. Ez azt jelenti, hogy az eddigi havi 150 mázsa sajt helyett, majdnem kétszáz mázsa kitűnő minőségű trappista sajtot tudnak majd készíteni. A brüsszeli világkiállításra készül az Agyagiparosok Háziipari Szövetkezete , Nem egy remek alkotás került már ki a Kaposvá­ri Agyagiparosok Háziipari Szövetkezetének dolgozó­ja Tamás László, a népművészet mestere és a többi népművészek keze alól. Sokszáz remekmű bejárta már a világot, hirdetve a magyar népi iparművészet gaz­dagságát. Az elmúlt években például Londonba egy magyar kiállítás szobájához szállítottak gyönyörű cserépkály­hát. Ezenkívül Szíria, Dánia és Egyiptom is, számos agyagipari készítményt rendelt meg. Dániába például 300 cirokmintás tányért szállítottak. Most is lázas készülődés folyik a szövetkezet mű­helyében. Készülnek a brüsszeli világkiállításra, ahol méltóképpen akarják képviselni a magyar népi ipar- művészetet. Négyezer különböző népművészeti habán díszítésű agyagedényt küldenek a kiállításra. Tamás László, a népművészet mestere, Szirmai Olga, Falud! Júlia népművészek keze alól egymás után kerülnek ki a formás, tetszetősen díszített edények, s méltán számíthatnak majd nagy sikerre Brüsszelben. KISZ-ííatalok készülődése november 7-re A középiskolás ifjúság, akárcsak az üzemek fiataljai, lázasan készü­lődik az Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának megülé- sére. A leánygimnázium és a Tán­csics fiúgimnázium 31-én, az Édes­ipari Technikum november 4-én Komszomol — KISZ-találkozókat rendez. Ezenkívül természetesen no­vember 6-án minden iskolában ün­nepséget tartanak. A Textilművek kiázistái november 7-én találkozó keretében jönnek össze üzemük idősebb kommunistáival. Az Építő­ipari Vállalat KISZ-szervezete pe­dig ünnepi ifjúsági napot tart. Két kiállítást is rendeznek a KlSZ-szer­Boszénfai ló a magyar olimpiai válogatott keret részére Az Állattenyésztési Kutató Intézet bőszénfai lótenyésztési telepén sok szép magyar félvér lovat gondoz­nak a hozzáértő emberek. Nem egy példány került már el innen külföld­re, hogy tovább öregbítse a magyar lótenyésztés világhírnevét. Az elmúlt napokban három, hét­éves heréit lovat szállítottak a Bá­bolnai Állami Gazdaság exportistál­lójának és közvetlenül Bőszénfáról került el egy Olaszországba. A bá­bolnai istállónak az olimpiai válo­gatott keret részére is átadtak egy igen szép, heréit, magyar félvér példányt, amelyik majd a nagy ver­senyeken képviseli hazánk színeit a lóverseny számokban. Október 14-én újabb kiváló pél­dánnyal gyarapították a bőszénfai lótenyésztési telep hírnevét: a Bá­bolnai Állami Gazdaságnak sport­célokra egy 3 éves. heréit, magyar félvér csikót szállítottak el. vezetek, az MSZBT 24 tablós anya­gából. A cukorgyáriak 25-től 1-ig, a textilesek 1—7-ig. Az úttörők is ki­veszik részüket az ünnepségekből: a Hámán Kató iskolában idős kom­munistákat, a Rákóczi iskolába pe­dig komszomolistákat hívnak meg. ELŐADÁST RENDEZ AZ SZTK KISZ-SZERVEZETE Az SZTK alközpont KlSZ-szer- vezete november 7-i műsorában a Partizán című elbeszélést, s a Jó be­teg című, SZTK-orvossal foglalko­zó jelenetet mutatja be. November' 6-án a szervezet kilenc fiatalja lete­szi a fogadalmi eskütételt. ülést tartott az írócsoport elnöksége A Hazafias Nép­front segítségével lét­rejött helyi írócso­port alakuló ülésén részvevők kifejezésre juttatták azt az akara­tukat, hogy annyi pró­bálkozás után most él­ni akarnak a lehető­séggel, megteremtik a somogyi irodalmárok segítő, baráti közössé­gét. Az írócsoport elnök­sége is ennek szelle­mében tartotta meg el­ső ülését, melyen az elnökség és a lekto­rátus működésének és munkamódszerének megbeszélésén kívül elvi döntéseket is hoz­tak, melyeiket a cso­port következő tag­gyűlésén a tagság elé visznek. Többek között elha­tározták a Somogyi Néplapban kétheten­ként megjelenő irodal­mi melléklet közlését, amelybe nemcsak az írócsoport tagjainak, hanem más, tehetséges emberek megfelelő mértéket megütő mű­veinek is helyet biz­tosítanak. A műveket kérik, hogy a Haza­fias Népfront megyei irodájának címére küldjék: Kaposvár, Sztálin út 14. Megállapodtak ab­ban is, hogy nemcsak a már eddig felkértek lehetnek a csoport tag­jai, hanem megfelelő művek beküldése és bizonyos fejlődés után másak is. Ezek segíté­sét az elnökség egyik legfontosabb köteles­ségének fogja tartani. A vezetőség a meg­jelenő írásokkal kap­csolatban kifejtette, hogy azok a mának szóló — a múltról és jelenről egyaránt be­szélő — haladó jelle­gű, a szocializmus épí­tését elősegítő művek lehetnek, műfajukat tekintve a legváltoza­tosabbak, s nemcsak szépirodalmi, hanem irodalomelméleti, iro­dalompolitikai, esztéti­kai írások is, vala­mint bírálatok, könyv- ismertetések. Végül az anyagi és egyéb helyzetet figye- lembevéve párhónapos munkatervet dolgoz­tak ki, mely előádá- sokat, vitákat, későb­bi nyilvános bemu­tatkozást is foglal ma­gába. Kukoricafosztás A NŐTANÁCS AKTÍVAÜLÉSÉRŐL Szombaton reggel 9 órakor aktí­va ülést tartott a Somogy megyei Nőtanács. A Megyei Pártbizottság részéről Szőke Pál elvtárs beszélt az összegyűlt mintegy 120 asszonyhoz, hangsúlyozva a kommunista asz- szonyok előtt álló feladatokat, s azt, hogy a rtőmozgalmi munka a pártmunka szerves részéhez tarto­zik. Horváth Sándorné, a Nőtanács megyei titkára beszámolójában rész­letesen elemezte Somogy megye jiő- mozgalmi helyzetét, majd a nő ta­nácsok megnövekedett feladatairól Ibleszélt. Beszámolójának végén asszonytársai segítségét kérte a fel­merülő problémák megoldásához. Az aktíva részvevői közül 32 asz- szony jelentkezett önkent, hogy tár­sadalmi munkában segíti a nőmoz­galmat. Ezután igen sok hozzászólás hang­zott el. A dolgozó asszonyok fel­vetették azt a kérdést, hogy ott, ahol két műszakban dolgoznak, az asszonyoknak már nincs idejük és fáradtak is ahhoz, hogy odahaza foltozó, javító munkát végezzenek. Ezért javasolták, hogy budapesti fminténa, Kapoevároltt .is létesítse­nek foltozó-javító varrodát, ahcíl fiatalok, öregek és csökkent mun­kaképességűek végeznék ezt a mun­kát. Lőczi elvtársnő a gyermekne­velés erkölcsi kérdéseiről beszélt. Hiczóné elvtársnő. pedig asszony­társai nevében is hangsúlyozta, hogy sokkal több ilyen kommunista ak­tívára van szükség ahhoz, hogy a nőmozgalom erőteljesebb munkát fejtsen ki. Negyedesné több prob­lémát vetett fel. Ezek közül a leg­égetőbb a Patyolat kérdése, hiszen rengeteg. muinkásasszony a Patyolat­nál kénytélen mosatná, ahol tud­valévőén hosszú időre vállalják a mosást és nem is végzik el megfe­lelő módon. Mozsámé elvtársnő a piaci árak ingadozásáról beszélt. El­mondotta, hogy annak ellenére, hogy 9 óra előtt nagybani felvásár­lás tilos a piacon, az árusok ezt mégis megteszik és az az asszony, aki csak később tud piacra menni, méregdrágán veheti csak meg a különböző élelmiszercikket. A nőmozgialmi aktíván elhang­zott sok társadalmi probléma meg­vitatása után a részvevők két hatá­rozatot hoztak. Az egyik szerint há­romtagú bizottság lép érintkezés­be a Patyolat Vállalattal, hogy meg­beszéljék a felmerült panaszokat. A másiik határozat szerint a Nőtanács delegált elvtársnőt a tanács keres­kedelmi osztályához, ahol a gáztűz­helyek elosztását végzik, hogy az elosztásban a szociális problémák, előtérbe kerülését segítse. Az aktívaülést Nánási Imréné, a Nőtanács elnökének szavai zárták ibe. — Érdekes kiállítást rendeznek Szombathelyen »Természettudomány a 'bélyegeken« címmel. Olyan bélye­geket mutatnak be, amelyek a ter­mészettudománnyal kapcsolatos tár­gyakat, eseményeket ábrázolnak. iÄ'Ä«: ŐSZI PILLANATKÉPEK SOMOGYSZOBRÓL vetik le a kabátot. Ősz van. Vetkő- ' zjik a határ., CSŰtrbe kívánkozik a kukoricái, a burgcmyluföldeken kapák villognak — most van az őszi munkák dandárja. Somogy- szobon is szorgoskodnak az embe­rek. A Kispeti tói dűlőben Futó János a negyedszer kaszált lu­cernáját kocsira rakja. »Megijesz­tett az idő — mondja — azt hittem, máma esni jog, dehát tévedtem. Most már nem hagyom itt, bár még száradni kellene neki.-» — A föld végében mésziszap fehérük. Hány mázsa lehet? — Ügy 25—30 körül. — Ezek a földek savanyúnk, me- szezni kell, másként nem lehet jó termésre számítani — közli a magyarázatot a gazdai. Az idén 2 holdra másfél vagon jmésziszapot hordott ki. De nemcsak ő, hanem a többi gazda is meszezi a földei. * * * Néhány parcellával odébb, az út­tól kicsit beljebb, egy kocsi áll. Tizennégy soros vetőgép van utána akasztva. A szekéren zsá­kok. A névtáblán ez áll: Nagy Jó­zsef, Somogyszob. Megvárjuk a gazdát. A két erős ló fordul a bo­ronával. .. Adjon isten — válaszol köszönésünkre Nagy József. — Még délig el is akarja vetni a búzát, ezért csak rövid pihenőt engedé­lyez magának. Az őszi árpa és rozs már a földben van. Búzából még 2000 négyszögölet alcar be­vetni. Két kis holdon, amit szep­tember végéi} szórt be maggal — már szépen zöldell a búza. Sok a dolog — magyarázkodik, miközben meghúzza a gyeplőt, s a lovak en­gedelmeskednek a felszólításnak, tüledre fordúl/vg. elindulnak. * * * Jön a vontató. Most nem pótkó- csit húz maga után, hanem ekét. Hangja betölti a határt. Nagy Sán­dor, a gép vezetője egy mozdulat­tal »csöndességre inti». így már halljuk egymás hangját. Kisgyura Sándorné földjét szántja most. Ö is siet. Tegnap négy holdat ké­szített el-, ma Bem szeretne -^le­maradni. ..« 2,6 normálholdat kell fölszántani, hogy elérje a 100 szá­zalékot. Ha egész hónapon át szánthat, akkor 3000 forintra is fel­megy a keresete. Tavasszal és ősz­szel tudok legtöbbet keresni. De a nyári hónapokra sem panaszkod- hatom. . Ha nincs szántanivaló, akkor fuvarozok. Fát hordok a ka­szái erdőről, vagy gabonát a fogat nélküli gazdáknak. Kevesebb üzemanyag fogyna és többet fel tudnék szántani, ha egy tagban lenmének a földek, vagy legalább egy dűlőben. Itt nemsokára végzek és megyek a Kiss Jóska 600 négy- szögöljére. Az sem tart sokáig. Onnét a temető mellé sietek, ott van egy hold. még ma el akarom azt is végezni. Mit csinál a pénz­zel? Kell az — mosolyodik el. Négy családom■ van — és mind a négy lány. Tadózni készülünk... egy pillanatra még visszatart ben­nünket: »Nézzétek meg ezt az ekét, nem használta senki, azt mondták rgssz. — Én megjavítottam, még az újjal sem lehet különb munkát végezni.» Nagy Sándor szereti a foglalkozását és az emberek szí­vesen is szántatják vele a földjü­ket. * * * Bent a faluban a szokásosnál élénkebb a kocsiforgalom. Üres szekerek igyekeznek ki a határba, s burgonyával, kukoricával meg- rakottan fordulnak be a kapukon. Nyomába szegődünk egyiknek. An­falles István udvarában kötünk ki. A gazda »rágnivalót« dob a lo­vak elé, nem fogja ki őket, mert még visszamegy kukoricáért. Le­rakodunk, s utána én is harapok vfüamit. Rövidek a napok, a mun­ka meg éppen elég. — Mi a legsürgősebb? — érdek­lődünk tőle. — Minden sürgős — mondja. A másfél hold szerződéses burgonyának csak egyharmada van kiszedve. Ráment 17 munka­nap. A Segesdi Gépállomás nem tudott adni burgonyaszedő gépet — soká tart, míg kézierővel ki tud­juk szedni. Nagy könnyebbséget je­lentett volna a gép, de hiába te­lefonáltam. A vetéssel sem végzett még. Ezután vágják le a szárt, he­lyére búzát vet majd. Tíz perc sem múlt el és megszabadult ter­hétől a kocsi. Anfalles István nem­sokára újból elindul a mező felé, még ma szeretné tető alá hozni ku­koricáját. * * * Dizeri Józseffel, a földművesszö­vetkezet felvásárlójával arról be­szélgetünk, mennyi műtrágyát kap­tak és használtak fel Bolhás és Somogyszob község parasztjai. A kimutatás szerint az 56—57-es gaz­dasági évben több fogyott el, mint az 57—58-ra előirányzott mennyi­ség. Például tavaly szuperfoszfát­ból 967 mázsát vásároltak. Az idén 460-at küldtek és még 340 mázsát hoznak. A múlt évben 22 vagon­nal használtak fel. A jövőben eny- nyi nem lesz elég. Legalább 300 mázsával több kell. A Nagyatád felé vivő kövesút baloldalán, közvetlen az erdő mel­lett, kukorica fog közre egy darab krumpliföldei. Ketten szedik ^ a burgonyát. Érkezésünkkor a férfi felegyenesedik. — Van sok alatta? — Nem lehet panaszkodni, szeren­csére itt nem volt sok bogár — hangzik a válasz. — Szaporátlan a szedés, nem tudom mikor végzünk vele. A feleségem beteg, én nem értem rá mindig itt lenni, csak á Mama szedegette. — A Mama 75 éves. Lassan emeli föl a kapát, ne­hezen fordítja ki a bokrot a föld­ből, nem neki való már az ilyen munka. Pedig szívesen dolgozik. Gondosan oda-oda üti a kapanyél­hez a földesebb gumókat, s mikor megtelik vele a kosár, elindul ve­le, hogy odaöntse a többihez. Négy kocsira való burgonyát ásott _ ki az idős asszony — egyedül. Segítségre nem számíthatnak, mert Vendel bácsinak nincsenek gyerekei. * * * Mit vetnek ebbe a földbe? —tu- dakolóztuk a kukoricaszárt kötöző embertől. Azt hiszem, búza jön be­ié, így mondta a sógor. Akitől ér­deklődtünk, nem is somogyszobi ember, cscak látogatóba jött sógo­rához, Kenesei Istvánhoz. így va.n ez — mondja nevetve. — Kértem egy rossz nadrágot és gyerünk ki a mezőre. Ha már itt van az em­ber, legyen valami haszna is. — Oletics István — ez a neve a Zá­kányból jött látogatónak — nem tud tétlenkedni, mikor a rokonok­nak annyi sok a tennivalójuk. — Ha ők jönnek el mihozzánk, én is adok nekik majd dolgot. A szor­galmas vendég igazán megérdemli az ebédet. Délután akár szánthat­ják is a »csuta-földet«, hiszen már nincs is lábon álló kukoricaszár. — Elviszik a gazdák. Elfogy a csontliszt, bioszuperfoszfát és a kálisó is. Ha esetleg maradna, ak­kor a környező községek meg­vásárolják — mondja Dizeri Jó­zsef. Jóska, mennyi most a krump­li ára? — kérdi Náray Gyula, A kocsi megáll, odalépünk a krump­lival megrakott szekér mellé. — A válogatottért 70, az apróért 60 fo­rintot fizetünk — részletezi a fel­vásárló. De az állomásra neked kell kihozni. — Mennyi van eladó? — Legalább 40 mázsa. Milyen az átlag — kérdem tőle. 150 mázsa körül van. Helyi viszonylatban ez nem megvetendő. — Az is igaz, hogy nem sajnáltam ám tőle a kálit, meg a pétisót sem. A mű­trágyán kívül kapott még 100 má­zsa istállótrágyát is . a föld. — So- mogyszobon nem minden gazda takarít be annyi krumplit, mint Náray Gyula. (Gőbölös)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom