Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-13 / 240. szám

Vasárnap, 1957. október 13. SOMOGYI NÉPLAP T cAluidétit iát cSőtiuujunak ! MIKOR AZ ÚJSÁGÍRÓT IS MEGÖLELI A BÜROKRÁCIA írta: dr. Kanyar József, a Művészeti Tanács elnöke MÉG AZ ELMÚLT ÉV KÖZEPÉN Művészeti Tanácsunk Szabó Gyula, Kerekes András és e sorok írója ja­vaslatára tárgyalta a Kaposvárott felállítandó Tanítóképző Akadémia tervét, s úgy határozott, hogy Kapos­vár város igényét rögzíti a főiskolá­ra vonatkozóan és megteszi a megye és város vezetőivel együtt mindazo­kat a lépéseket, amelyeket Somogy első főiskolájának ügyében meg kell tennie minden hazáját és népének kulturális fejlődését becsületesen szolgáló embernek, ha a kései utó­dok jogos és méltó megvetését és el­marasztalását nem akarja maga el­len kihívni a kedvező történelmi pil­lanat felelőtlen elszalasztása miatt. Ugyanezen ülés elnöki megnyitó­jában (a helyi sajtó, 1956. okt. 2-i számában nyugtázta) elhangzott egy modern folyóirattár megalapozásá­nak a terve is a következő indoko­lással: »Kérjük illetékes könyvtár­fenntartóinkat, hogy a megfelelő anyagi feltételeket biztosítsák könyvtárunk részére íróink, kutató­ink, művészeink szellemi gyarapodá­sa érdekében. Mivel a közeli eszten­dőkben városunk főiskolai rangra való emelkedése remélhetően bekö­vetkezik, most kell előreláthatóan megadni a lehetőséget tudományos könyvtárunk nagyvonalú továbbfej­lesztésére is«. Hazánk közvéleményét erősen fog­lalkoztatja napjainkban a tanító- és óvónőképzés jövendője. Főiskolai rangra emelik a magyar tanítókép­zés ügyét — százados elmaradottsá­got számol fel ezáltal kormányza­tunk. Fővárosunkon kívül patinás iskolavárosaink lettek újból az új fő­iskolai létesítményekre kandidálva. Jókedv íratja velem e sorokat, kül­döttség járja az illetékeséket, So­mogy és Kaposvár megnőtt kulturális igénye jelentkezik az első főiskoláért történelme folyamán. Megmozdult Somogy! Csokonai nem hiába álmo­dott (»-Jövendölés az első oskoláról Somogybán«), az álom reménysége valóra válhatik, ha mindannyian akarjuk. AKADÉMIA SOMOGYBÁN! Ön­kéntelenül is eszünkbe jut az a he­roikus erőfeszítés, amellyel csaknem 90 évvel ezelőtt megyénk-első taní­tóképzőjét alapították a csurgóiak. 1868. október 20-án a belső somogyi református egyház küldöttsége meg­jelent Eötvös József miniszter előtt és hivatkozással a megnyilvánult anyagi áldozatkészségre, valamint, hogy a tanítóképző céljaira helyisé­geket is ajánlottak fel, kérték a mi­nisztert, hogy a tervezett 20 állami tanítóképző egyikét Csurgón állítsa fel. A miniszter kedvezően intézte el az akkori Somogy kérését. A mostani Somogy és Kaposvár adottságai a tanítóképző főiskolára vonatkozóan sokkal, de sokkal jelen­tősebbek és előnyösebbek. Korszerű­en és szakszerűen megépített új is­kolaépület áll rendelkezésre a volt óvónőképző intézettel, önálló gyakor­lóiskolával és mintaóvodával. A ha­talmas költséggel létrehozott és min­taszerűen berendezett 3,5 kát. hold terjedelmű gyakorlóteret is hatható­san eshetik latba művelődésügyi kormányzatunk döntésénél. De nem lebecsülendő a csaknem félszázezer lakosú város igénye és kulturális környezete sem a leendő főiskola szempontjából. Városunkban levéltár, múzeum, könyvtár, állandó színház kamaraszínházzal, zeneisko­la, mozik, egészségügyi intézmények, sportlétesítmények, színvonalas hang­versenyek állnak a főiskolai hallga­tóság rendelkezésére. A nagy megye centrumába épült székváros jó vas­„Beleszólunk a felnőnek dolgába" N em múlik el nap, hogy az újságok, a rádió, a különbö­ző szervezetek és intézmények ne foglalkoznának velünk — ahogy a felnőttek mondják —, a jövő re­ménységeivel, úttörő és nem út­törő fiatalokkal. Igen örülünk e körülöttünk zajló sürgés-forgás­nak, csak attól félünk, hogy iga­za lesz annak a bölcs közmondás­nak: »A sok bába közt elvész a gyermek.« Nem az a baj, hogy sok a »bába«, hanem az, hogy a sok »bábaiközi« megbeszélés, értekezlet, gyűlés hangzavarában nem hallat­szik a mi hangunk, az érdekeltek­nek a hangja. S ezért a sajtó fó­rumát használjuk fel arra, hogy mi, a Hámán Kató Ált. Iskola úttörői, tanulói megmondjuk Ka­posvár összes úttörője és ált. is­kolai tanulója nevében, hogy az eddig tapasztalt, minden jószándé- kú törekvés ellenére is, számkive­tettnek érezzük magunkat. Nem az irigység beszél belőlünk, amikor megállapítjuk, hogy míg a felnőt­teknek minden járja a legkü­lönbözőbb szórakozási, sportolási, kulturális lehetőség —, mi minde­nünnen kiszorulunk. Hol van olyan szórakozási, sportolási lehe­tőség, amely kizárólag a miénk, úttörőiké? Hol folytathatunk za­vartalanul nagyszabású, az egész város ifjúságát megmozgató kultu- 'rclljis munkát? Hol játszhlaitriánife a magunk játékait? Mert igenis, mi ezt is szeretnénk! S hogyan akarnak »belevinni« — a felnőttek szavával élve — romantikát a mi életünkbe? Hogy mi mindent akarnak a fel­nőttek velünk és értünk, azt tud­juk: hallottuk, olvastuk. Csak a »hogyanról« hallottunk még igen keveset. Bár tudjuk, hogy ez nem illik, engedjék meg, hogy most az egyszer beleszóljunk a »felnőttek dolgába«. Romantikussá szeretnék tenni életünket? Ehhez elsősorban ’■meg­felelő környezetre van szükség. Kínálkozik-e erre alkalmasabb, ro­mantikusabb hely, mint a Jófcai- ügeit, a maga évszázados fáival, árnyas sétányaivá!, jó leve­gőjével? Szerintünk nem. Ezért azt javasoljuk: legyen a Jókai-ligat az ifjúság parkja, az ifjúság ligete. Tudjuk, hogy a város mérnökei, kultúrmérnökei, a város kertészete szünetnek bennünket annyira, hogy elkészítenék a Jókai-liget. parkosítási tervét. (Mondanunk sem kell, hogy erre a célra sem ezresetek, sem százasaink nincse­nek; no, de csak szeretnek ben­nünket annak a bizonyos 2 szá­zaléknak az erejéig?) Kikötésünk: a terv számoljon azzal, hogy az ifjúság ligetében sokat szeretnénk játszani! Mit képzelünk oda? Körforgó­kat — de nemcsak székekkel, ha­nem repülőkkel, autókkal. Az üze­mek KISZ-fiataljai mindezt elké­szíthetnék hulladék-lemezből is. Nagyon örülnénk egy körforgó csónak-játéknak a Kapós folyón. Szeretnénk sportolni is, ezért a tervbe vegyék bele egv' röplabda és egy teniszpálya létesítését is, s valahol jutna hely még az asztali- tenisznek is. A Megyei Könyvtár — amely mindig segített az ifjúságnak bizonyára nem zárkózna el kéré­sünk elől, hogy létesítsen az ifjú­ság ligetében egy könyvtárszobát, amely az Ifjúsági Könyvtár fiók­jaként szolgálhatná művelődésün­ket a liget nyitvatartásának 6 hó­napja alatt. Biztosítanánk, hogy az Élelmi szer Kisker. Vállalat ne járjon rosszul, ha cuferászdás tejivó gom­bát építene a ligetben. Igen sze­retjük a tejet és a cukrászsüte­ményt. Az Erdészeti Vállalattól azt kér­jük, hogy a liget elkerített részén létesítsen Ms állatkertet. Igen hálásak lennénk, ha a vál- ilallatak, ’tatósményék ejgy-egy li­geti -paddal megajándékoznának bennünket. Hia mindezt megkap­nánk, gondoskodnánk arról, hogy a méltó keretet, méltó tartalom­mal töltsük meg. Sportjátékokat rendeznénk. Ének-1 karokat, foábjátszó csoportokat szerveznénk, s mutatnánk be mű­soraikat. Oly (gazdag programot jelölt ki számunkra az úttörő pró- íbaanyiag, hogy azt is szeretnénk lebonyolítani. Különféle kultúr- versenyeket rendeznénk, ezzel je­lentősen hozzájárulva az ifjúsági liget, a víáros kulturális életének fellendítéséhez is. Igaz, hogy eh­hez szabadtéri színpad is szüksé­ges lesz, de biztosak vagyunk ab­ban, hogy a többi mellett azt sem sajnálják tőlünk. ’ edves Felnőttek! Szeretnénk, ha velünk együtt összefog­nának, ha minél előbb létrehozná­nak egy kivitelező bizottságot, amely nemcsak tárgyalná, hanem meg is valósítaná elképzelésünket. Higgyék el, mindjárt kevesebb fennie az őgyelgő gyerek a város utcáin. Tanáraink, nevelőink bizo­nyosain szívesen vállalnának fel- üaveletet fölöttünk az ifjúság lige­tében. Megkérjük a pedagógusokat, de az összes felnőtteket, ha egyet ér­tenek elgondolásunkkal, vagy ha még jobb javaslataik üannaik az ifjúság ligetének megvalósításával Kapcsolatban, juttassák el azokat a Városi KISZ Bizottsághoz. úti összeköttetései szintén biztosíthat­ják a leendő főiskola déldunántúli hatósugarának kiépítését. A félszáz kilométerre lévő somogyi Balaton­part pedig a főiskola nyári tanfolya­mainak szolgálhat mindenkor kelle­mes hátteréül. SOHA ILYEN KEDVEZŐ PILLA­NATA nem volt megyénknek és vá­rosunknak, mint a mostani. Nyújtsa ki kezét Somogy népe és Kaposvár dolgozó társadalma1 az ejső akadé­miáért! Szóljanak hozzá a szakembe­rek! Induljon a küldöttség csakúgy mint 90 esztendővel ezelőtt a megye és a város vezetőivel, akik nem épí­tenek a város múltjára gafoonarak- tárt, hanem helyette — többek kö­zött— állandó színházat alapoztak meg Kaposvárott egy színészházzal. Most itt az épület, készek a gyakor­lótermek. Csak néhány professzori lakás kell az akadémiához. Okos né­pünk jövendőjéhez képest csekély ál­dozat. Eljött az idő, amikor már fal- vaink népét sem lehet többé elemi fokon tanítani és várja ez a nép a művelt, főiskolai oklevéllel rendel­kező pedagógusokat. Mozdulj meg Somogy és küzdj Kaposvár az első főiskoláért! Vidéki csend Mindig azt tartottam, hogy jó vi­déken élni, mert itt más a levegő, mások az emberek, no és van csend, amely nyucjtatólag hat az idegekre, s az ember elmerülhet gondolataiba. Hát igen . . . Most is például csendes szombat­délután van. A kertben mindenki porol, mert a legtöbben egész héten dolgoznak, és csak mos érnek rá. A gyerekek, akik máskor napköziben tombolják ki magukat, éppen mind itthon vannak és túlkiabálják a poro­lás zaját. Rendben van, jöjjünk be a lakásba. Éppen itthon vannak az én gyere­keim is. Kedves, csendes fiúk, de a barátaik mégis hihetetlen hangokat tudnak kicsiholni belőlük. A legidősebb zongorázik és bará­taival énekel hozzá. Nagyon szép ez a tangó, csak éppen hogy nem egészen csendes. Vagy lehet, hogy csak azért nem csendes, mert középső fiam a szomszéd szobában egy másik társa­sággal pisztonozik és mambót har­sog. A legkisebbnek már nem jutott hangszer, ő így kénytelen a saját ba­rátaival pinq-pongozni, nehogy le­maradjon valamiről. Hát nem marad le! A ping-pong labdák is csattognak, s a barátai üvöltöznek. Hátra van még a férjem, aki rá­diózni szeret, s mivel éppen szombat van, hát ezt igazán megteheti. Ott is énekel valaki. Nő vagy férfi, már szinte mindegy. A csend behatol ide­geimbe és szét akarja robbantani fe­jemet. Szinte megnyugtató, hogy az utcán is robog néhány motorbicikii, s végre felzúg egy traktor köveket rázó ro­baja. Ez legalább elnyomja a többi hangszer zaját és csak azt hallom. Csodálatos hangja van! Annyira zson- gít, hogy minden mást elfelejtek, s azt hiszem, tz már igazán maga a csend! Az áhítozott vidéki csend! SZABÓ IBOLYA K- A Kaposvári Tiszti Klubban kedden, 15-én a nőnap keretén belül kerül sor a katonafeleségek tanácsá­nak megválasztására. — »Ultra« mosogatóport állítottak elő laboratóriumi úton, mely lénye­|jgesen hatásosabb az eddig használt mosogatószereknél. Az új szer kitű­nően oldja a zsírt és nem kell töröl­jem sem utána. Az »Ultra« mosoga­tóport több vendéglátóipari üzemben bemutatták. — VÁLTOZÁS A VASÁRNAP SPORTMŰSORÁBAN. Az oroszlányi ^.csapat lemondása folytán elmarad a 'KINIZSI—OROSZLÁNYI BÁNYÁSZ NB H-es bajnoki labdarúgó mérkő­zés. Helyette ugyanabban az idő­pontban a Kinizsi és a KMTE komp­lett csapata játszik barátságos lab­darúgó mérkőzést. Az előre mcgvál- §|tott jegyek erre érvényesek.- Gépkocsivezetők, figyelem! A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Somogy megyei motorosklubja kö­zépfokú előkészítő tanfolyamot ren­dez ötéves gyakorlattal rendelkező ^gépkocsivezetők részére. Jelentkezés Dózsa György út 18. szám alatt ok­tóber 17-ig mindennap délelőtt 9—12 óráig. — A Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetsége október 20-án rendezi meg a XXX. Országos Bélyegnapot. A magyar posta emlékbélyeget hoz ^forgalomba, amelyet a bélyegnapi " kiállításokon árusítanak. Október 20-án a Budapesten és 16 vidéki vá­mosban működő alkalmi postahivata- $ lók ünnepi bélyegzőt használnak. Úgy látszik, nem lehet eleget be­szélni a bürokrácia szörnyéről. Va­lahol mindig kidugja polipmód karjait, s hiába humorizálják, dra­matizálják, hiába hivatalból üldö­zendő cselekmény: van, él, létezik. Akták mélyén, levelek tetején, szájban, mozdulatban és velőben. Néha a szegény újságírót is meg- ölelgeiti, amúgy vaskosan, hadd érezze, hogy mily hatalmas nagy­ság ő. Az újságíró — nevében van — abból él, az a hivatása, hogy új­ságot ír. Mindenfelé megfordul, fi­gyelő szemmel éli az életet. Szak­mai nyelven azt mondják, hogy anyagot gyűjt. Például szeretni írni a kaposvári telefonközpontról. Ö maga se igen járt még ilyen he­lyen, érdekli, s valószínű, hogy tízezrek vannak a városban és me­gyében, akik nem láttak még automata telefonközpontot, tehát szívesen olvasnának róla, meg az ott dolgozó emberekről. A téma megvan, jó témának látszik, meg kellene szerezni hozzá az anyagot. Mit tesz az újságíró? Udvariasan bekopogtat a postahivatal főnöksé­gére és beleegyezést kér ahhoz, hogy meglátogassa a központot. Egy óra hossza beszélgetés négy-öt emberrel. Ennyi az egész, ennyi kell egy riporthoz. De a főnökségen tudatják vele szintén udvaria­san —, hogy oda csak a pécsi posta- igazgatóság engedélyével lehetséges a belépés, az ő jogkörüket túllépi az engedélyadás. Legyen. Az új­ságíró nem mond le egykönnyen tervéről, másnap már viszi a pos­ta levelét Pécsre. Nyugtalanul vár, mikor jön a válasz. Másfél hét után meg is érkezik. így szól: »A Kaposvár 1. sz. megyei posta- hivatal távbeszélő központja dol­gozóival készítendő riport ügyében értesítem, hogy a belépési és ri- portfcészítési engedély megadása iránti kérelmét döntés végett a Postavézórigazgatósághoz terjesz­tettem fel. A döntésről késedelem nélkül értesítem.« Ugye, szép levél? Csak éppen nem megnyugtató. El lehet képzel­ni, hogy egy napon értesítés jön a Postavezérigazgatóságtól, hogy az engedélyt továbbterjesztették a Nemzetközi Postás Egyesülethez. Aztán később majd az Interparla­mentáris Unió, esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyalja az ügyet. Lehet, hogy szegény újság­író a geofizikai év alatt már meg sem írhatja riportját, s a római pápától jön meg majd végül az en­gedélyezés, a 2000-es szent év al­kalmából. A polipkarok hol itt, hol ott szo­rítanak. Ilyen a bürokrácia. Min­den karját egyszerre nehéz levág­ni. talán még egyet sem könnyű dolog. Próbáljuk legalább a kör­meit kimanikűrözni, hátha úgy jobban esik cirógatása! — fehér — Készülődnek a csurgóiak az országos kulturális seregszemlére A megye földművesszövetkezeti kultúrcsoportjai között a csurgói földművesszövetkezeti csoport is részt vesz az országos kulturális seregszemlén. Komoly feladatra v/állalkózott a csurgói színjátszó­gárda akkor, amikor Georgi Kara- szolov bolgár író regényéből ké­szült »Nagy gazda menye« című színdarabot tűzték műsorukra. A drámát a regényből Baráti Géza írta. Ezzel a színdarabbal készül a csurgói kultúrgárda a he­lyi földművesszövetkezet küldött- gyűlésére, amely október 27-én lesz. Azt remélik, hogy a járási kultúrverseny után a megyei kul- túrfesztiválra is eljutnak majd no-. vember 24-én, Kaposvárra. A da rabot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján, no-< vember 7-én is előadják majd Csurgón. A darab megválasztása jónak mondható. A felszabadulás utáni időszakot, a gazdagok és sze­gények közötti harcot eleveníti fel egy szegény és egy gazdag bolgár család életén keresztül. A darab próbája azt igazolta, hogy a csurgói fmsz-i színjátszók elég érettek ahhoz, hogy a »Nagy­gazda menyé«-nek előadására vál­lalkoztak. A lelkes színjátszók kö­zül már a próbán is megcsillog­tatta tudását Kovács Sándor, a Csurgói Földművesszövetkezet ven­déglőjének vezetője, iTóssó Jurta- lan, a nagygazda alakításában. Varga Imre, a csurgói járási köz­pont agronómusa a színjátszás iránti jó érzékéről tett tanúságot Stojkonak, a nagygazda fiának ala­kításában. Felesége, Szevda, a sze­gényparaszt leánya alakításában Nagy Imréné szintén dicséretet ér­demel. Reméljük, hogy a csurgóiak szívesen látják majd saját csoport­juk bemutatkozását és tapsban, el­ismerésben nem lesz hiány a be­mutatón. Megtudtuk azt is, hogy a csur­góiak ia kezdeti lépések után máris új tervekkel foglalkoznak. A szín­játszó-csoportot kibővítik és ezzel lehetővé válik majd a »Szabin nők elrablása« című színdarab eljátszá­sa. Megalakult a színjátszók mel­lett a földművesszövetkezet lcultúr- csoportjának zenekara is, de tánc- kart és énekkart is akarnak alakí­tani. Igen nagy segítséget ad ehhez a munkához Borbély István elv­társ, a csurgói FJK elnöke, aki ma­ga is részt vesz a próbákon, lel­kesíti, segíti a csoport munkáját. Bízunk abban, hogy nem állnak meg a kezdeti lépéseknél, s munká­juk meghozza Csurgón is a kultúr- munka sikerét. DÉVAI ZOLTÁN — Állat- és kirakodóvásár lesz október 14-én, hétfőn Nagybajom és 15-én, kedden Kercseliget községben. — Az ÉDOSZ-kultúrotthónban esz­perantó nyelvtanfolyam megszerve­zéséről tárgyalnak, abban az eset­ben, ha kellőszámú jelentkező lesz. A százéves eszperantó nyelvet vá­rosunkban nem sokan ismerik, vi­szont nemzetközi sikerei és hasznos­sága szükségessé tenné nagyobb kör­ben való művelését. Akik az eszpe­rantó nyelvet szeretnék megtanulni, az ÉDOSZ-kultúrotthon igazgatójá­nál, vagy Bodor Józsefnél (Virág u. 14.) érdeklődjenek. — Felhívás! Értesítem a megye la­kosságát, hogy a személyi igazolvá­nyok érvényesítésének ideje 1957. szeptember 30-án lejárt. Ezért felhí­vom mindazon személyeket, akik bármilyen Oknál fogva személyi iga­zolványukat még nem érvényesíttet­ték, haladéktalanul jelentkezzenek az állandó lakóhelyük szerinti járási rendőrkapitányságon. A késedelem okáról igazolást hozzanak. A járó- képtelen betegek, 70 éven felüliek igazolványát a legközelebbi hozzátar­tozó köteles érvényesítésre vinni. Ez alkalommal a járóképtelenséget az SZTK vagy körzeti orvosnak kell igazolni. A személyi igazolvány tu­lajdonos meghatalmazást köteles ad­ni. Felvétel, illetménykifizetés, kül­demények átvétele, SZTK-juttatás, engedélyek stb. csak érvényesített igazolvány alapján lehetséges, így aki érvénytelen személyi igazolvánnyal rendelkezik, hátrányt fog szenvedni. Mindazon személyek ellen, akik a felhívás ellenére sem tesznek ele­get jelentkezési kötelezettségüknek és elmaradásukat igazolni nem tud­ják, szigorúan eljárok. — Somogy megyei Rendőrfőkapitányság vezető­je. Művelődés — szórakozás Csiky Gergely Színház: Scserba­csov: Dohányon vett kapitány. Este 7 órakor. Vörös Csillag: Vágyakozás. 3, 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Gyermekbíróság. 3, 5, 7, 9 órakor. KIOSZ Béke-mozi október 13-án 4, 6, 8 órakor: Hyppolit, a lakáj. Rippi-Rónai Múzeum: Néprajzi, ősrégészeti, várostörténeti, természet- tudományi kiállítások és a győri képzőművészek tárlatának -utolsó napja. Nyitva 10—14 óráig. — A Csiky Gergely Színház októ­ber 13-án délután fél 3-ra hirdetett Dohányon vett kapitány előadása el­marad. Kedden, október 15-én nem . este 7 órakor, hanem délután 3 óra­kor kezdődik a Dohányon vett kapi­tány előadása. — Közöljük olvasóinkkal, hogy a Somogy megyei Népi Együttes hétfő­re, október 14-re, a Csiky Gergely Színházba hirdetett előadását tech­nikai okokból későbbi időpontra ha­lasztotta. — Több mint 200 esetben fizetett ki a harmadik negyedévben me­gyénkben kártérítést az Állami Biz­tosító tűz- és viharkárért. A kifize­tett összegekből többek között id. Ri­ba Lajos, Szöllősgyörök 20 500, Belső István, Gamás 7600, Varga István (alsó), Kaposkeresztúr 12 200, Barkó- czi Gellért, Tengőd 7400, Koch Gyula, Hács 15 400, Horváth P. Mátyásné, Nagybajom 8400 forintot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom