Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-12 / 239. szám

Szombat, 1957. október IS. SOMOGYI NÉPLAP i 3 * KÉT NAP a &extilg,y,áii Leátu^ai között... Akik nem idevalók A becsületes, tisztességes lányok többsége mellett találkoztam néhány nem az otthonba való lánnyal. De nézzük meg az érem másik oldalát. Hogyan jutottak eddig? Hisz ezek is emberek. Születni pe­dig seníki sem születik rossznak, er­kölcstelennek. Két példát említek. Az egyik el­vált asszony. Hosszú űt áll mögöt­te, míg addig jutott, hogy naponta cserélődő udvarlói nem azért ke­resik fel, hogy táncolni, szórakozni menjenek vele. Férje Volt, akivel egy ideig jól éltek. Gyereket vár­tak. Mint sok férj, ez sem tudta kivárni a várakozás idejét. Míg az asszony lázasan, élet-halál közt fe­küdt a kórházban, férje kedvesét szórakoztatta. Fizetését nem a csa­ládra költötte. S amikor lábadozón kikerült a kórházból, azt vette észre, hogy férje már nem az övé. A csalódás súlya, s a közbejött egyéb megpróbáltlatások az erköl­csi züllés legmélyebb útjára sodor­ták. A megaláztatások miatt nem maradt ereje tisztességesen élni. Mikor segítségre lett volna szüksé­ge, legjobb barátai hagyták el, s engedték a lejtőn haladni. Most lé­lekben teljesen elfásult, érzéketlen minden iránt. A másik eset még ennél is súlyo­sabb. Egy árva kislány. Szüleiről mit sem tud. Menhelyben nevelke­dett. Hiába tervezte szépnek a jö­vőjét, a hajdani lelencruha csak ve­rést, megaláztatást juttatott neki. Fiatal lelkét elkorcsosította a bru­tális nevelés. Az otthon emberi kö­rülményeket teremtő lehetőségeit már nem tudta kihasználni. Meg- hasonlott önmagával. Rajtuk kívül vannak még páran, akiknek maga­tartása nem válik az intézet di­csőségére. Aggasztó ezeknek a fiatal lá­nyoknak a sorsa. Az otthon önkor­mányzata és nevelőtestülete lemon­dott további sorsuk irányításáról, kizárják őket. Ezek a lányok na­gyon könnyelműen, cinikusan mon­danak véleményt jövőjükről. Mégis nehezen hihető el, hogy fiatal, de érett emberek lelkében nyomtalan maradjon a kollektíva harca, ame­lyet értük vívott. Az üzemben dolgozó fiúk véleménye A nem otthonban lakó lányok véleménye után meglepett, amit a fiúiktól hallottam. Nagyon tisztelik ezeket a lányokat. Igaz, ők látják napi munkájukat. Látják őket a délelőtti, a délutáni és az éjjeli mű­szakiban. Csak azok tudják értékel­ni a valóságnak megfelelően őket, CAPEK, KAREL: AZ ARANY KAGYLÓTÓL AZ ÉJFÉLI NAPIG (Magvető). Kb. 544 oldal, kötve 31,50 Ft. Capek a 30-as években be­utazta egész Európát és élesszemű megfigyelőként vallott azokról az országokról, ahol megfordult. * * * Antalfíy Gyula: BÖRZSÖNY (Bibliotheca Kiadó) A nagysikerű »Magyar évszakok« szerzőjének tollából jelent meg »Ma­gyar tájak« sdtozat második kötete. A szerző ezúttal a geológiától, a ter­mészetföldrajzi, jelenségektől kezdvé s növény- és állatvilágon át a törté­neti, települési és néprajzi viszonyo­kig, a mai életforma megnyilatkozá­sáig részletesen feldolgozza a Bör­zsönyt. Kitűnő tolla lírai színekkel festi a Börzsöny szépséges tájait. akik ismerik. Este több üzemi fiút láttam az otthonban, eljöttek be­szélgetni, mozit nézni. Szórakoztat­ni az otthonülő lányokat. Miről és hogyan politizálnak? Vannak közöttük párt- és KISZ- tagok szép számmal. Nem állítha­tom azonbah, hogy túlságosan ér­deklődnek la politikaíi kérdések iránt. Az újságba való belenézege- tésen kívül más politizálás ritkán akad. A taggyűlések után van in­kább élénkebb hangulat. Ekkor el­mondják mindazt, amit a taggyű­lésen elhallgattak. Legtöbb probléma az ellenforra­dalom szerepének tisztázásánál me­rül fel. Az októberi események re­akciós voltát bizonygatják, d's nem értik az azóta eltelt eseményeket, bizonyos hiányosságokat visszatérni látnak. Egy lány így fogalmazza meg: »Akaratlanul követhet el az ember hibát, de ugyanazt a hibát még egyszer, csak szándékosan csi­nálhatja.« Az üzemen belül is sok esetben a régi hibák megismétlődé­sét látják. Sok szó esik a KISZ- ről. Az a baj, hogy még kevesen ismerik az új szervezeti szabályza­tot. A «nyílt, egyenes, kommunista-ér­zelmű állásfoglalások mellett akad más vélemény is. Több lány az ott­hon tagjai közül, valószínűleg’nagy­mamájától örökölt olvasót tartogat fiókjában. Imiakönyvek is találhatók bőven. Ott tartózkodásom alatt nem tudtam kideríteni, mit jelenthet az egyik lány kabétgallórján egy kis fehér kereszt. Gondolom, nem csa­ládi jelvény. KISZ-jelvényt nem igen láttam. A nevelő testület A leányotthon nemcsak szállást ad, hanem bizonyos mértékig pó­tolnia keli a szüleiktől távol élő lányoknak az otthon melegét. A szü­lői felügyelet gyakorlói itt a neve­lők. Mindéin műszaiknak van egy nevelője. Nagy felelősség 3Ö0 lány gondos nevelése, különösen akkor, ha már felnőtt emberek. Az volt s benyomásom, hogy nem tudják ezt a feladatot rugalmasan megoldani. Nem tudják áthidalni azt a kettős­séget. amely a leányotthon jellegéből adódik. Ezeknek a lányoknak nagy, mély és megértő szeretetre lenne szüksé­gük. Olyan nmjalők kellenek ide. KISZ-kírek A csokonyavisontai KlSZ-szerve- zet vezetősége elhatározta, hogy ál­landó népi tánccsoportot, valamint színjátszó csoportot szerveznek. A Balatonnagybereki Állami Gaz- daság pálmajori KISZ-szervezete aktívan működik, a színjátszó-cso­port bevételeiből akarják megjaví­tani a színpadot és a kultúrtermet. aikikkel minden problémájukat meg tudnák beszólni, akik elnyernék a lányok bizalmát. Megértenék őket örömükben, bánatukban. Ilyen nyers hangon, ahogyan beszélnek — Péter nénit kivéve —, nem lehet a közelkerülést megoldani. Nem kelle­ne a nevelői fölényt lépten-nyomon hangoztatni és ok nélkül éreztetni. A példa azt bizonyítja, nem vezet teljes eredményhez. Nem tudnék egyetlen lányt sem megróni, amiért az úgynevezett ma-, gas cét használja, mint a nevelők egyrésze. Hiszen ők nálamnál is jobban tudják, hogy a zajos mun­kahelyen kiabálva kell beszélni. Nem hiszem, hogy valakinek meg­sérül a dobhártyája, ha egy kicsit hangosabban beszélnek körülötte. Több szeretetet, nagyobb megértést keiVnel tanu.'Jt faini a nevcilőknek j Bizonyára nem maradna el az ered­mény. így elérhető lenne, hogy a fe­gyelmet is meg tudnák tartani, de a nevelői tekintélyen sem esne csorba. Az üzemvezetőség segítségnyújtása Az üzem sok áldozatot hoz az otthon fenntartásáért. Az otthon lakóitól beszedett 40 forint alig fedezi a kiadások egy részét. Foglal­kozik az otthon problémájával a vállalat vezetősége, személy szerint Iraké elvtárs, aki sok munkája mel­lett- igen szívén viseli az otthon gondját. A szakszervezet részéről Lukács elvtársnő foglalkozik a lány- otthonnal. A lányok legtöbbje hálás ezért a szép otthonért. Szavaikból lei cseng az őszinte megbecsülés. Szeretnek itt lakni. Lukács elvtársnőhöz bizalommal fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal. A készséges segíteni akarást látják. Az üzemi párt- és KISZ-szervezet sokat küzd a lányok szocialista szellemben való neveléséért. A pórt- és KlSZ-éagakon Ikelresztül foglalkozik velük. Most szervezik az Ifjúsági Akadémiát, amely hallga­tóinak többsége az otthon lakói kö­zül kerül majd ki. Egyazonban jó lenne: ha az üzem vezetősége, a párt- és KlSZ-szer- vezet, s a szakszervezet nemcsak a megfelelő körülményeket biztosíta­ná, hanem többet foglalkozna az otthon lakóinak emberi problémái­val. Tóth Ilona Földszöv-hírek Jól sikerült, árubemutatót rende­zett a zákány! fmsz. Egy nap alatt közel 100 000 forint forgalmat értek el. * * * Igen látogatottak a szövetkezeti taggyűlések, a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetikezettuez tartozó községeikben. Ezeken a tag­gyűléseken választják meg a közel­gő közgyűlésre a küldötteket. KÉSZÜL A LÉGOLTALMI KIÁLLÍTÁS A Megyei Tanács nagytermét:) en még gyalupadok állnak. Asz­tatok, dekoratőrök sürgölődnek, m uirakaruhaba bújt katonatisztek rendezgetik, porolják a kiállításra váró eszközöket, képeket. Nagy a felfordulás, pontosan olyan, amilyen egy kiállítás rendezése közben lenni szokott. De a nagy zűrzavarból is ki tudja hámozni a Látogató: értékes, rég, talán sokak számára sose látott tárgyak, szemléltető esz­közök kerülnek a falakra, állványokra. A cél rendkívül hasznos: meg­ismertetni az embereket a légolta főm -eszközeivé,' \<üs feíadaíiaival békében és adott háborús esetben egyaránt. Ahogy belépünk a terembe, kétoldaliról két — a második világ­háborúban használatos, ma már csak muzeális -‘értékkel« bíró -- bomba fogad, rossz emléket ébresz Lile bennünk. A -kiállítás különálló részekre t agozódik. (Képek ép ddkumentu-\ mák mutatják Sóé igen szemléié tosen a második világháborúban használatos ejtőeszközöket és hatását, a károsodás fokát. Mellette a modern, nagyhatású fegyverek képei sorakoznak. Itt láthatjuk a löík- hajtásos repülőgépektől a rakéta fegyverig, a pilóta nélküli vadász­gépekig mindazt, ami ismert modern használati eszköz. Érdekesség a »repülő csészealj«, melyről aranyi vicc és vita, hitetlenkedés hang­zott el akkoriban. Pedig valóság. Repülő harang néven szerepel, s egy román származású mérnök találmánya. A következő kiállítási részen légoltalmi felszereléseket láthatunk majd. s útmutatást a figyelő«, riasztás, elsötétítés eszközeiről, módsze­reiről. A vegyvédelmi, bakteorológiai részen láthatjuk az egyéni és kollektív védelmi eszközöket, a legmodernebb gázkimutató készülé­ket és vegyi laboratóriumi felszerelést. Az óvóhelyről való mentési munkálatokra tanít a műszaki kiállítás, ahol makettokon mutatják be a legegyszerűbb és olcsó. d!e még atom ellen is védelmet nyújtó óvóhelyet. A kiállítás legszebb és egyben l egtanulságosabb része az atom­bomba működésének, hatásának ismertetése és bemutatása. A szín­pad hatalmas terepasztallá alakul á t melynek segítségével a város határán robbanó bomba kiterjedését, hatósugarát mutatják be. Az egyik tábla kigyulladó lámpái a láncreakció lefolyását jelzik. Meg­ismerhetjük képeken ős gipszmintákon, hogy a vegyi támadás kö­vetkezményeként. milyen változások keletkeznek az emberi szerve­zetben. Láthatjuk majd egy atomerőmű modelljét, a tűzoltó szolgálat eszközeit, az állategészségügy feladatait, rádió adó-vevő készüléke­két, s mindezt oly tetszetős, szemet is gyönyörködtető kiállításban, hogy szinte kedvet kapunk a légoltalmi ismeretek elsajátítására. A falakon elhelyezett táblákat mind) ‘hátsó világítással látják el, s a feliratok, s a személyes magyarázatok is útbaigazítják majd a láto­gatót. A megyei, városi és üzemi légoltalmi parancsnokságok rendez­te kiállítás rövidesen elkészül, s yasárnap délelőtt 10 órakor ünne­pélyesen nyitják meg a Megyei Tanács nagytermében. EQY ÖREQ HARCOS KIDŐLT A SORBÓL Csütörtökön délután, ezen a szép, napsugaras októberi napon, Ma­gyaregresen sok dolgozó paraszt, férfiak és asszonyok gyászruhát öl­töttek és elkísérték utolsó útjára volt párttitkárukat, Nagy Lajos elv- társat, a párt régi, törhetetlen har­cosét. Nagy Lajos szegényparaszt szü­lők gyermeke volt. 1895-ben szüle­tett. 18 éves korában a harctérre vitték, idegen érdekekért. A Kár­pátokban egy véres ütközet alkal­mával orosz fogságba került. Éveket töltött a testet-lelket nyomorító fo­golytáborban. 1918 nyarán érte meg élete legnagyobb élményét, látta és hallotta beszélni Lenint. Erről hol titokban, hol nyíltan sokat mesélt a falu apraja-nagyja előtt. Mint vö­rösgárdista részt vett a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomban. 1919 tavaszán tért haza Magyaror­szágra, szülőfalujába, Magyaregres­re. A Tanácsköztársaság alatt a falu­tanács tagja volt. A forradalom bu­kása után csendőrök jöttek érte, Kaposvárra kísérték, a börtönben szörnyen összeverték, melynek nyo­mait élete végéig szenvedte. Politikai jogaitól megfosztották Horthyék. 25 évig zaklatták, állandó csendőri fel­ügyelet alatt állott. De ezt a kemény magyar parasztembert, ezt az igaz kommunistát, nem tudták megtörni. A felszabadulás után elsők közt volt, akik megalakították Magyar­egresen a kommunista pártot, és mindvégig, míg betegsége le nem döntötte lábáról, harcos, kemény ■katonája volt a pártnak, szíwel-lé- lekkel szolgálta a magyar népet. Családját, feleségét, leányát, komr munista szellemben nevelte. Nagy elvtárs elköltözött közülünk, egy öreg harcos kidőlt a sorból, -Kér­ges, kemény kezéből kihullott a zászló, de helyébe újak léptek, és a dolgozó nép győzelmes lobogóját vi­szik tovább. S. P. Felháborodottan tiltakoznak! Államunk hosszú várakozás után rendszeresen biztosít társasutazási lehetőséget a külföldi, szomszédos népi demokráciák országaiba. Örömmel vettük tudomásul ez in­tézkedéseket. De joggal kifogásol­juk az eljárás módját, az IBUSZ és EXPRESSZ utazási irodák tevé­kenységét. Úgy tudjuk, hogy e le­hetőségek a magyar dolgozók részé­re adattak és nem kizárólag buda­pesti kiváltságosok élvezhetik a külföldi utak előnyeit. Csak két példát a közelmúltból. Az EXPRESSZ három társasuta­zást tett Lengyelországban, augusz­tus 5, 11 és 19-i indulással. Jelent­kezők Kaposvárott is akadtak. Az iroda közölte, hogy az 5-i út — melyre jelentkeztek — létszáma be­telt. De a 11-i biztos! Rövidesen újabb távirat érkezett, mely szerint a lengyel út elmarad. Eddig rend­ben van. De az már érthetetlen, hogy a júliusban befizetett 1000 fo­rint előleget még a mai napig sem küldték vissza, holott ezt már szep­tember 9-i levelükben jelezték. Úgy látszik, nem elég, hogy az EXPRESSZ lehetetlenné teszi a vi­dékiek külföldi útját, még az egy- szerű ember spórolt pénzére is szük­sége van. Ehhez nem kell kommen­tár. A másik eset még felháborítóbb. A szeptember 24-i lapok hozták a hírt, hogy az IBUSZ őszi külföldi társasutazásokat indít a Szovjet­unióba és Csehszlovákiába. A Kar­lovy Vary-i kirándulásra négy, a prágai utazásra nyolc indulási idő­pontot jelöltek meg. A szeptember 24-i újsághír nyomán (figyelem, négy nap múlva!) szeptember 30-án ment a levél Kaposvárról, melyben jelentkezését közölte városunk la­kója. És lám, október 7-én megér­kezik a válasz: »az összes meghir­detett társasutazásra betelt a lét­szám, tehát jelentkezését elfogadni nem tudjuk«. Nekünk — a lenézett, s háttérbe­szorított vidéknek — nem áll mó­dunkban tudni, hogy milyen lét­számmal indult Csehszlovákiába a 12 társasvonat. De az egyszerűen lehetetlen, hogy négy nap alatt be­teljen a létszám. Kénytelenek va­gyunk feltételezni, hogy »aki közel van a tűzhöz, könnyen melegszik«. Felháborodottan tiltakozunk az ilyen »megkülönböztetett« eljárás ellen! Tiltakozunk és felhívjuk fel­sőbb szerveink figyelmét, vizsgál­ják felül, milyen manőverek foly­nak a nevezett utazási irodákban. Mert lehetetlen állapot, hogy a vi­dék árvagyerekként tengődjön a társasutazások kiválasztottjai, sze­rencsés nagyjai között!!! Illlllllll! A rádpusztai új lakástulajdonosok Közel öt éve küzdöttünk ezért mondja Németh Lajosné —, sok- raethidjaséglbe [kartült, amíg teléa’ttik ezt a boldog pillanatot, — de most aztán meg vagyunk nyugodva, mert a »Szent György nap« veszélye oralere elmúlt a fejünk felől. Ez év tavaszán kimérték, telekkönyvez- ték, birtokba adták a házhelyeket, államunk segítő kézzel kölcsönt nyújtott hat családnak, s megin­dult az építkezés. Göbölyös kivite­lező, Botlka Antal ácsmester, Kusz Géza, Skeilecz Gyula kőműveseik dicsérendő munkát végeztek, azon voltaik, hogy minél hamarabb, mi­nél olcsóbban készüljenek el a há- Zciik EZ A HAT ÜJ HÁZ CSAK KEZ­DET. Már többen, mint Kovásznai- ék, Harmaték, Lászlóik. Lukácsa ibácsiék, Léből Józsefek. Nagy Jó­zsefek is számolnak, terveznek, mert a következő tavasszal ők is raekiállnak a házépítésnek. A kis -ünnepség után — jó ma­gyar szokásként, terített asztal, né­hány pohár bor, az elmaradhatat­lan paprikás és sült csirke mellett beszélgettünk barátainkkal. Emlékszel — kérdi Sebestyén elvtárs, a tsz elnöke Szigeti elv­társtól —, amikor itt még a bérlő mákja virult? Visszaemlékeznek a régi cseléd-világra, amikor nekik itt a pusztán csak a robot, a közös (konyha, meg egy kis szomorú cselédlakás jutott. VISSZAEMLÉKEZNEK A HAJ­NALI KONGATÁSRA, a késő esti kifogásokra, a napi robotra, a nyomorra. Azután tervezgetnek, mennyi lesz az osztalék, hány má­zsát ad majd a kukorica, melyik földbe, mit vetnek. Elismerőleg szólnak a Csillag-pusztai Állami Gazdaság örökébe került Balaton- boglári Szőlészeti Gazdaság veze­tőiről, akik szívükön viselik e ki­csi, de szilárd tsz sorsát. Beszélgetés közben természetesen szó kerül a gyászos emlékű 195G-OS októberről is. — Nálunk aztán nem volt semmi — mondja Sebestyén elvtárs, az egyik fiatal, de sokat Jiepasztalt volt brigádvezető. Mi nyugodtan dolgoztunk, szedtük a kukoricát, vetettük az őszi eket- Ám, közben kiderül, hogy volt azért egy megtévedt ember, aki egyszeriben olyasforma kijelentést tett, hogy »nincs szükség pártra«, de amikor látta, hogy kijelentésé­re semmiféle különösebb felbuzdu­lás nincs, elhallgatott, NEM IS OSZTOTTAK SZÉT semmit. Egyetlen kiló takarmány, egyetlen szál széna jogosulatlanul nem került ki a raktárból, kazal­ból. Ebből a terimlellőszövc-tkjczetből nemhogy kiléptek v-olna az akkori zavaros időkben, hanem inkább erősödött a család új belépőkkel. Nemcsak a betervezett munka­egység értéke lesz meg, mert a terven felüli hét holdnyi tengeri termésük a tagok természetbeni osztalékát növeli. A tagok munkakedve igen jó. Közös gazdaságunk évről évre erő­södik. Nincsenek eladósodna, mert jó egynéhányszor megrágja az egész tagság, ha csak kisebb hitel felvételéről is van szó. Ruda Gyula ■llllllllllllllllllll!llllllllllllllllllillllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllll!ll!|||||||||||||||inilllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllllll!ll!llllllllllllllllll!!lllillllil!!(|i' Munkamegosztás A barátnő látogató­ba jön és elámul Zsu­zsi kertjén. — Rengeteg dolgod lehet vele j— mondja elismerően. — Ugyan, semmi az HUMOR egész — legyint Zsuzsi. — Egyszerű szervezés és beosztás dolga. RJő- ■ször is praktikusan öltözködöm: könnyű ruhát veszieik, kényel­mes cipőt húzok és széles'karimájú szal- makaiapot rakok a fe­jemre. Aztán kivá­lasztok egy ügyes ka­pát és egyéb szerszá­mot. — És hány órát dol­gozol naponta? — Hogy-hogy? A munkáit; a férjem vég­zi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom