Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-12 / 239. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 239. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1357. október 12.-------------------------------------------------------------------------------------------s S ZOVJET RAKÉTASZAKÉRTÖ NYILATKOZATA AZ ÜJABB KÍSÉRLETEKRŐL KOLUMBUS, AMERIKA FELFEDEZŐJE KÉSZÜL A LÉGOLTALMI KIÁLLÍTÁS LESZ-E ÁLLANDÓ SZIMFONIKUS ZENEKAR KAPOSVÁROTT? ____________________________________t Teremtsük meg a jó cukorellátás alapját A termeltetés munkájának elősegítése, a termelési szerződések megkötése nagy felelősséget ró a földművesszövetkezetekre. Az összes szerződéses növények közül, melyek termeltetésének szervezését a földművesszövetkezetek átvették, egyik legfontosabb a cukorrépa. A felszabadulás óta 9—10 kg-ról '25—26 kg-ra nőtt a személyenkénti cukorfogyasztás hazánkban. Ez a tény szükségessé teszi, hogy a parasztság nagyobb mértékben termelje a cukor alapanyagát, a cukorrépát. A falvakban a földművesszövetkezetek a gazdái a cukorrépa szerződések kötésének. A mozgalom valamennyi vezetője, dolgozója és az egész tagság, de különösen a földművesszövetkezetek agronó- musai vállán nyugszik a feladat: megteremteni a következő év jó cukorellátásának alapját. Az október 7-i értékelés szerint, megyénk földművesszövetkezetei a szerződések tervét 55,4 százalékra teljesítették. A legjobb eredményt a marcali járás szövetkezetei érték el, amelyek már 67,7 százaléknál tartanak. Dicséretes az a jó munka, amelyet október első hetében a marcali járás szövetkezetei végeztek, amikor is hét nap alatt 20 százalékos emelkedést értek el a szerződtetésben. Annak érdekében, hogy a földművesszövetkezetek a megye tervéből még hiányzó 45 százalékot teljesíteni tudják, a szombati és vasárnapi napra cukorrépa szerződtetési napokat szerveznek. Feltétlenül fontos, hogy minden szövetkezeti vezető lelkiismeretesen fogjon hozzá ehhez a munkához. Ha mozgósítják a szövetkezetek valamennyi dolgozóját a cél elérése érdekében és minden dolgozó csak néhány száz négyszögölnyi cukorrépa szerződtetését vállalja és lelkiismeretesen el is végzi, akkor a siker nem fog elmaradni. A csurgói járásban megy a szerződtetés a leglassabban: a tervezett cukorrépa területnek a 42,1 százalékára akadt eddig vállalkozó. Ennek ellenére itt is vannak szövetkezeti dolgozók, akik megteszik a magukét. A porrogi szövetkezethez .tartozó községek cukorrépa szerződtetési terve 35 kát. holdat ír elő. Deák János, a porrogi szövetkezet szentkirályi felvásárlója 15 holdat kötött le egyedül. Horváth János, a porrogi felvásárlási üzemág vezetője szintén 15 holdat szerződtetett a gazdákkal. A porrogiak azonban nem állnak meg a 35 holdnál, hanem ahogy elmondták, meggyőződéssel el tudják érni azt, hogy Porrog túlteljesítse a cukorrépa szerződési tervet. Deák és Horváth elvtársak elmondják a gazdáknak, hogy milyen előnyökkel jár a cukorrépa termelése. Igaz, munka- igényes növény, lelkiismeretességet, jó talajelőkészítést, trágyázott földet és műtrágyát kívtán, de megéri. Hisz minden mázsa átadott cukorrépáért 3 kg cukrot és 10 forint készpénzt kap a termelő fő járandóságként. Mindent egybevetve, az ellenszolgáltatást pénzre átszámítva, 44,80 forint értékben veszi át a gyár a répa mázsáját. Elmondják a beszélgetések során a szövetkezeti dolgozók azt is, hogy a parasztság hivatása a cukorrépa megtermelése, hogy ne kelljen drága valutáért külföldről behozni cukrot akkor, amikor nálunk minden előfeltétele meg van az alapanyag megtermelésének. A szókimondó agitáció meghozza a várt eredményt. A gyékényesi szövetkezet körzetéből 35 hold cukorrépa termését várja jövőre a gyár. Bogár István termelési felelős azonban mindeddig csupán 6,5 kh- at tud'ott szerződtetni. Biztosak vagyunk benne, ha Bogár elvtárs hozzáértését és szorgalmát latba veti, akkor nem fog különösebb gondot okozni a szerződési terv teljesítése, különösen, ha a szövetkezet többi dolgozója is segít neki. A Kaposfői Földművesszövetkezetnél Varga László agronómus jó munkáját dicséri az, hogy a tervüket mór 90 százalékra teljesítették. A somogysámsoni szövetkezetnél láthatunk példát arra, hogy a szövetkezetnek nem a termeltetéssel foglalkozó dolgozói milyen nagy segítséget tudnak nyújtani a szerződtetés' munkájához. Pl. Varga István szegerdői boltvezető és Horváth Lajos italboltvezető is eredményesen agitál a cukorrépa termeltetés mellett. Szőkedencsen Molnár Gábomé itaáboltvezető 4 holdat szerződtetett. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a somogysámsoni szövetkezetnél a tervezett 108 holdból eddig már 81 kh-ra kötöttek szerződést. Sajnos, nem mondhatunk azonban mindenkiről jót, mert pl. Lágy Tibor, a Csurgói Földművesszövetkezet agronómusa kevés sikert tud elkönyvelni magának ebben a munkában. Ezért így nyilatkozik: felvilágosítás helyett hivatalból kellene előírni, hogy ki mennyi cukorrépát köteles termelni. Ez az út természetesen járhatatlan. Récsei elvtárs, a csurgónagy- martoni termelési felelős pedig azzal ment ki szerzed dést kötni, hogy úgysem lehet, mert a parasztok nem akarnak szerződni. Ugyanakkor a csurgónagymartoni tanácselnök, Csabai János rövid idő alatt 5 holdat szerződtetett és a tanács dolgozói nagy segítséget adtak a földművesszövetkezetnek ehhez a munkához. Reméljük, hogy a hátralévő időszakban a szövetkezetek minden erejükkel azon lesznek, hogy terveiket teljesítsék és ezzel segítsék az ország jobb cukorellátását. Dévai Zoltán Miért nem kell Vörsön a zöldség a földművesszövetkezetnek? Úgy látszik, Vörsön a termelés és az értékesítés nincs kellőképpen ösz- szehangolva, megszervezve.. Ezt a tényt nagyon könnyű bizonyítani is, hiszen sok gazda kötött zöldségtermelési szerződést a földművesszövetkezettel, s most, amikor eleget akarnak tenni a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, a földművesszövetkezet nem veszi át azt. Sokkal jobban meg kell szervezni az értékesítést a községekben, hiszen a vörsi eset nem egyedülálló. Lát- rányban ugyanez történt a dinnyével. Ott a MEZÖKER inkább kötbérfizetést vállalt, csakhogy ne kelljen 40 métermázsa dinnyét átvennie. A rengeteg dinnye elrohadt. Ez vár most a vörsi gazdák zöldségére is a földművesszövetkezet eljárása miatt? A Fonyódi Járási Tanács VB határozataiból Október 8-án összeült a Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy megtárgyalja a járás kisiparának helyzetét. A tanácsülés több fontos határozatot hozott egyes hibák és hiányosságok kiküszöbölésére. Megállapította, hogy a kisipari szövetkezetek dolgozóinak sokkal hathatósabb segítséget, támogatást kell nyújtani szakmai és politikai fejlődésük érdekében. Rendelkezett, hogy az igen elszaporodott kontárokat erősen meg kell adóztatni, hogy ezzel számukat és káros működésüket csökkentsék. Az ellenforradalom után még nem szilárdult meg a fegyelem a magánkisiparosoknál és ezért az ülés határozatot hozott, hogy az általuk foglalkoztatottak SZTK-bejelentését fokozottabban ellenőrizni kell. Elhatározták még, hogy tárgyalásokat kezdenek a Siófokon székelő Déldunántúli Háziipari Központtal a háziipari munka hiányosságainak kiküszöbölésére. Hasznos legelőgazdálkodást tapasztalatcsere Kaposvárott A Földművelésügyi Minisztérium és a Somogy megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya rendezésében október 9-én kétnapos legelőgazdálkodási tapasztalatcsere kezdődött Kaposvárott, amelyen részt vettek a dunántúli megyék mezőgazdasági osztályvezetői, főállattenyésztői, több legeltetési bizottsági elnök és néhány termelőszövetkezeti elnök. Sípos János, a Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdál kodá- si osztályvezetőjének megnyitó szavai után Wéber Endre takarmány- gazdálkodási előadó ismertette megyénk legelőgazdálkodási helyzetét. Bevezetőben a szarvasmarhatenyésztés igen fontos tényezőjéről, a rét- és legelőgazdálkodásról beszélt, majd elmondotta, hogy megyénkben 76 000 kát. hold rét, majdnem 63 000 hold legelő van tanácsi kezelésben. 249 legeltetési bizottság működik, s el lehet mondani, hogy nagy részük az utóbbi időben hasznos munkát végzett a legelők javításában. Különösen szép eredményt ért el a nagybajomi, kadarkúti, balatonszentgyörgyi és ádándi legeltetési bizottság. Az elmúlt évben összesen 31 000 folyóméter árkot tisztítottak ki, vagy létesítettek újonnan, s ezzel 2300 kát. hold legelőterületet víztelenítettek. Ebben az évben az összes legelőterület 10 százalékáról vezetik le a vizet, s van olyan legeltetési bizottság, mint a • libickozmai, amelyik 20 000 forint költséggel járult hozzá a munkához. A legelőfásításokról szólva elmondotta, hogy ezen a téren is vannak szép eredmények. 1400 kát. hold területet fásítottak ligetesen, mezővédő, erdősáv és szakaszhatár fásítással. A kadarkúti legeltetési bizottság pl. 43 hold fwtóhomokot besztercei szilvával ültetett be. A továbbiakban a pásztorok premizálása körüli nehézségekről szólt, és arról, hogy a dolgozó parasztság sok esetben nem akarja a fűbért fizetni. A legelők trágyázásával kapcsolatban megemlítette, hogy a tavalyi 1220 holddal szemben az idén több mint 1700 holdat trágyáztak, fektetéses trágyázáson kívül. Műtrágyát csaknem 1000 holdra szórtak és 1200 hold legelőterületet javítottak meszezéssel. Beszélt még az apaállat gondozásról, valamint azok- ,ról a célkitűzésekről, amelyeket^meg akarnak valósítani a jobb legelőgazdálkodás érdekében. Ezután Baskai Tóth Bertalan egyetemi docens igen nagy érdeklődéssel kísért vetítettképes előadására került sor, amely a gyakorlati legelőgazdálkodás helyes módszereit mutatta be. Több érdekes és jól bevált módszert javasolt a fektetéses trágyázás bevezetéséhez. Többek között elmondotta: a pásztorok általában arról panaszkodnak, hogy nem tudják az állatokat a megszokott delelőhelyükről máshova szoktatni. Ebben nagy segítséget nyújt a Szolnok megyében jól bevált, könnyen húzható sózóvályú alkalmazása, amit a régi delelőkről az újabb helyre lehet szállítani és az állatok így minden további nélkül megszokják. Jó a vakaróoszlopok felállítása is, amit szintén eredményesen próbáltak ki több helyen. Hogy ennek milyen nagy jelentősége van, azt bizonyítja az is, h^y száz számosállattal évente tíz noldon lehet fektetéses trágyázást végezni. A legelők felújításával és ezzel kapcsolatos feladatokkal Takács Lajos martonvásári tudományos kutató foglalkozott, majd Buchberger Pál, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke a rétek, legelők víztelenítésének kérdéseit fejtegette. Bevezetőben elmondotta, hogy a rétek, legelők víztelenítésénél amilyen hasznos lehet a lecsapo- lás az elvizenyősödött területen, olyan káros lehet annak túlzott keresztülvitele, amelynek következtében a kedvezőbb talajvízszint lesüly- lyed, a talaj kiszárad és a fűhozam visszaesik. Szólt arról, hogy az állattartó termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok részéről megindult helyes kezdeményezéseket a rétek és legelők megjavítására, kormányunk is elő kívánja segíteni, a közelmúltban alkotott jogszabállyal. Ennek alapján — mondotta — Somogybán is tisztán állami feladatnak kell minősíteni a vízrendezés terén a nagyobb népgazdasági szempontokat kielégítő és éppen ezért nagyobb terheket jelentő fontosabb vízfolyások rendezését. A fennmaradó kisebb vízgyűjtő területű élő vízfolyások és az összes lecsapolások fenntartása, jókarba .helyezése az érdekeltek által, társulás utján valósítandó meg, melyhez a vízügyi szervek mindenkor megadják a műszaki segítséget. Ezután elmondta: összesen 70 községben folynak vízlevezetések, amely több mint 12 900 kát. hold rétet és legelőt érint. Mostanáig 84 000 köbméter földet mozgattak meg az árokrendezések során és a víztelenítési terv végrehajtása az 1958—60-as években mind az érdekeltek, mind az állam részéről további áldozatot követel. Ehhez 2 400 000 forint fedezet szükséges, 1 000 000 köbméter földmunka elvégzésére. Dr. Kurulecz Viktor egyetemi tanár a gyakorlati silózásról tartott előadást és igen sok hasznos tanáccsal látta el a tapasztalatcsere részvevőit. Az előadások után számos hozzászólás hangzott el a rét- és legelőgazdálkodás problémáiról. Egyöntetűen foglaltak állást amellett, hogy ezt a kérdést kormányunknak továbbra is támogatni kell, mert szarvasmarhatenyésztésünk legfontosabb tényezője a helyes rétes legelőgazdálkodás. A tapasztalatcsere második napján helyszíni bemutatók voltak. Kadar- kúton a legelőgazdálkodást és legelőfásítást, Csököly községben a legelő víztelenítését tanulmányozták és ellátogatták a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz gazdaságába is. — Káplár — > LEKVÁRFÖZÉS. Költöznek a madarak A vándormadarak háborítatlan pihenője, a Hortobágy folyó és környéke, gazdag vadásztanyájuk a csaknem 5000 holdas halgazdaság. Az elmúlt napokban isimét benépesült költöző madarakkal az őszutói táj, csapatokba verődve vezért választanak és készülnék a nagy útra. Tízezrével pihennek esténként a vadkacsák a vízen, s az óvatosabbak már el is indultaik melegebb vidékek felé. A felröppenő sirályok, a hósszúlcfifú Ígérnek is gyülékezníefe Még élvezik az őszi halászatból nekik jutó gazdag zsákmányt, s utána, október végén itthagyják ők is a pusztát. A Hortobágy jellegzetes madarai, a filmről is jól ismert óháti erdőben lakó kék vércsék is elhagyták már fészkűiket. A vadlibák első hírnökei viszont megjöttek már a halastavak környékére. Balatonkeresztúr tanácselnökével Azzal toppantunk be a keresztúri tanácsházára, hogy átfogó képet kapjunk ennek a kis balatonmenti községnek életéről. Gál Sándor, a tanácselnök elősEör meghökkent, nem is tudott mit mondani. Minden rendben van, megy a dolog, talán a mezőgazdasági előadó több mindenről tud — mondta. S később kiderült, hogy a tanácselnök elvtárs is tud mindenről, ami itt történik, s szeretettel beszél róla. — Szeptember 16-án alakult meg a KTSZ-szerve- zet — kezdi —, s máris érezzük munkájukat. Nagyon komolyak ezek a fiatalok, s látszik, hogy mit akarnak. Mér most vasárnaD színdeiőadást is tartanak. Karinthy Frigyes: Bűvös szék című jelenetét mutatják be, amit a szervezet megalakulása óta tanultak meg. S készülnek már november 7-re is. t— A beruházásokkal hogyan állnak — kérdezzük. — A jövő évben kezdik meg a község szívében egy korszerű, modern, nagy földmű vessző vetkezeti áruház felépítését. 450 000 forintos állami beruházással épül fel, s már alig várjuk, hogy kész legyen. A beton üzemet 170 000 forintos költséggel bővitik ki. S aztán még itt van a községfejlesztési alap. Ebben az évben 60 méter járdát építettünk belőle, betonjárdát kapott a Rákóczi utca is. A jövő hét elején pedig, hogy még inkább segítsük kiszeseimket, a régi iskola helyiségét kitatarozhatjuk számúikra. Nagyon sok minden készül tehát a községben, kár volt az előzetes félelemért. S mintha Gál eltttárs olvasna bennünk, még hozzátesz az előbbiekhez. — Majdnem elfelejtem mondani, hogy a Zamárdí Erdőgazdaság a község futballoályáját még ezen az őszön parkosítja. Körülötte pedig fásítani fog. Végre lesz nekünk is szép, balatonparthoz méltó sporttelepünk. Ezután már csak egyetlen kérdés maradt. Arról érdeklődni, hogy a mezőgazdasági munkákkal hogyan állnak Balatonkeresztúron? — Szépen halad a vetés is, a betakarítás is. A rozs hetven százaléka már a földben van, a cukorrépát elszállítottuk,- a kender aratása még folyik. A legeltetési területről hétszáz métormázsa kendert arattunk le. A szüret is mér lassacskán elkezdődik, a szerződéses szőlőt már viszik a községben a begyűjtőhelyre. Véget ért a beszélgetés a keresztúri tanácsházán. Megismertük egy kis balatonmenti község őszi színeit, kultúráját, munkáját a dologidőben. S mindezt a tanácselnök elvtárs lassan induló, de annál jobban fel- melegedő szavain kérésztől. 1- fc-
