Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-10 / 237. szám

Csütörtök, 1957. október 10. SOMOGYI NÉPLAP 5 Á Megyei Légoltalmi Parancsnokság tájékoztatója A% atombomba robbanása, hatásai A következőikben az atomfegyve­rek hatásait és az ezek elleni lehet­séges védekezés módszereit kíván­juk ismertetni. Tekintettel arra, hogy valameny- nyi atomfegyvernél az általános ha­tások azonosak, csupán erősségük és kiterjedésük változó, az atom­fegyverek hatásait és az azok elleni védekezés módszereit az atombom­báira vonatkoztatva fogjuk’ ismer­tetni. Az atombomba háromféle helyzet­ben robbanhat. Robbanhat a terep felett a levegőben, a terepen, vagy a terepbe befúródva és víz alatt. Az atombomba levegőben törté­nő robbanásánál a robbanás után a bomba helyén egy fénylő gömb (tűzlabda) jelenik meg, a robbanás középpontjában a becslések szerinti hőmérséklet eléri az 50 millió cel- ziusz plusz fokot. Ezután a tűzlabda növekszik, majd lökőhullám kelet­kezik és a tűzlabda, kis sűrűsége következtében, léggömb módjára gyorsan kezd felszállni. A robbanás utóin mintegy 10 másodperc múlva a tűzlabda fényessége majdnem tel­jesen megszűnik és a lökőhullám is ártalmatlan mértékűre csökken. Amíg a tűzlabda fényes, a jelen­levő anyagok (hasadási termékeik) gáz halmazállapptúa'k. A lehűlés kö­vetkeztében ezek az anyagok kon- clenzálódnak. vízcseppek és külön­böző nagyságú szilárd részecskék keletkeznek, amit atomfelhőnek ne­vezünk. Ha a bomba a földhöz igen kö­zel robban, aminek köttetik °zitében a tűzlabda eléri a földet, akikor a terepen levő anyagokat elgázosítja és magával ragadja. A robbanással egyidejűleg keletkező erős szél a légnyomással együtt a földről nagy- mennyiségű tereprészecskét ragad magával, amelyek később a nehéz­ségi erő következtében visszahulla­nak. Az atomfelhő magassága függ a felszabaduló hőenergiától, a kör­nyező levegő hőmérsékletétől és sű­rűségétől. Ez az atomfelhő kb. 12— 18 km magasságban, több kilométer távolságra, igen jellegzetes gomba- alakot vesz fel. . Az atomfelhőben lévő rádióaktív gázosodási termékek a tereptől fel­ragadt részecskéket radioaktívvá íjáltoztatják, melyek a földre visz- szahullva szennyeződést okoznak. Ezt a jelenséget kiszóródásnak ne­vezzük. Az atombomba földön, vagy föld alatt történő * robbanásáról jelenleg adatok rendelkezésre nem állanak, bár a Szovjetunió a természet át­alakító munkája során alkalmazott ilyen vonatkozásban atomenergiát. Az elképzelés szerint egy földlökés keletkezik, mely hatásaiban lényegi­leg hasonló lesz egy kisebb méretű földrengéshez. Az atombomba a föld felszínén, vagy felszín alatt törté­nő robbanásánál kisebb távolság­ban keletkeznek károk, mert a te­repalakulatok és építmények a ha­tást lafékezik, árnyékolják. Ellen­ben ilyen esetben komoly veszélyt okoz az úgynevezett "-maradó rádvó- akti vitás«. Az atombomba víz alatti robba­nása esetében a keletkező jelensé­gek eltérnek az eddig ismertetett robbantásoktól. Atombomba robbanás különböző hatásai nem egy időben érik el ha­táskörzeten belül a terepet. Legelő­ször létrejön a robbanás, utána a fényhatás, majd a hőhatás és a ra­dioaktív sugárzás jelentkezik. Né­hány másodperccel később jelen'ke- zik a léglökés és a robbanás hangja. Ezek után a robbanás körülményei­től függően a hasadási termékek érik el a terepet. (Folytatjuk.) Vértes László: Medveemberek Krónikája. (Gondolat Kiadó.) Egy fiatal régészekből, 30 turistá­ból álló karaván jelent meg egy reg­gel az eldugott bükki Szilvásvára­don. Ezzel kezdődött meg az a nyolc esztendeig tartó, izgalmas, mulatsá­gos és viszontagságos kutatómunka, amelynek története ez a könyv, t Négy nyáron át folyt az ásatás az Istállóskői barlangban, a medvét istenükként imádó ősemberek 80 000 év előtti tanyáján. Ennek során fény derült a »történelem előtti kor« em­berének történetére. Megtudja az olvasó a tudományos kutatás kalan­dos, sokszor derűs kulisszatitkait a vadregényes bükki terepen. Számos kép és karikatúra illusztrálja a ko­moly tartalmú könyv színes, érde­kes mondanivalóját. József Farkas: Rohanunk a forra­dalomba. (Bibliotecha Kiadó.) A mű alcíme: a modern magyar irodalom útja 1914-től 1919-ig. Meg­kísérli, hogy irodalmunknak forra­dalomba torkolló útját megrajzolja. Mindenekelőtt a haladó irodalom egészének mozgását kívánja meg1 mutatni, a nagyrészt még pacifista alapon bontakozó háborűellenes iro­dalmi arcvonal kialakulását a világ­háború első szakaszában, majd for­radalmi irányba fejlődő radikalizá- lódását 1917—18-ban. Ekkor ez az irodalom maga is az érlelődő forra­dalom előkészítőjévé válik. A mű elsősorban az eszmei radi- kalizálódást vizsgálja. Kimutatja a háborúellenes irodalmi front sok ágából összefonódott vonásait. Máso­dik részében elemzi az oroszországi forradalmi események, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom előre­lendítő politikai kihatásait irodal­miunkra. MAQYAREQRESI DÍJNYERTESEK Ragyogó, napsütéses időben rendezték meg Magyaregresen a szarvas- marhatenyésztési napot. Ez alkalommal — szeptember 22-én — büszkén mutogatták legszebb szarvas jószágai kát a helybeliek a nagyszámú láto­gatónak. Felvételeink a díjazott állatok közii] a három legkiválóbbat áb­rázolják. Tilinger József apósának. Bók Mózesnek »Füge« nevű tehene évenként 6605 kg 3,9 zsírszázalékos tejet ad. Méltán kapta az I/A. díjat. Uőcí/e/t gyújtó 'nyög rozonseae eobbanbon yr/fikve mennyiség - né/ kevesebb basa ­fnj Mélytestű, rövid lábú, fejlett törzsű, előbasú tehén a »Rózsi« — igy vé­lekedett róla a bíráló bizottság. Emellett sok hasznot is ad: 6083 kg 3,9 zsírfokos tejet csorgat évenként a sajtárba. Balogh Lajos büszkén vette át a II. díjat. »Narancs« rászolgált az I B. díjra: évi hozama 7110 kg 3,8 százalékos zsírtartalmú tej. Gazdája, Nagy Károly — amint unokájától, Puskás Zoltántól megtudtuk — nem bánta meg, hogy a télen nyolcezerhárom­száz forintért megvette ezt az értékes jószágot. AzS atombomba szerkezetének elvi ábrázolása. OT7YYTYWV VTVVY’/VYVTYTTTTYVVVVVYVVVVVVVVYVVVVVVYTVVVVVYVVVVVVVVVVVVVTVVVVVVYWVYYVV YVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVTVVVVVYVVVVYVVVVVWVVVVVVVYVVVVY YVYYI »7YTVVVVYVVTYTY7YYY NYITOTT SZEMMEL! Dolgozókkal a dolgozókért! * Az országos sajtóban éppen úgy, mint a megyei lapban az utóbbi be­itekben kát problémával találkozunk mind gyakrabban éspedig: 1. Szövet­kezeti mozgalom és a földműves • szövetkezeti hiányok; 2. A termelés gazdaságosabbá tétele. Mindkettő tagadhatatlanul orszá­gos jelentőségű, jelei, mutatói egy tisztultabb, jobb, új élet kibontako­zásának. Végre ráeszmélünk arra is, hogy ■ nemcsak szólam, fecsegés: miénk a föld, a gyár; magunknak dolgozunk, hanem valóban: magun­kért kell is dolgoznunk. Az utolsó 12 év munkája, eredménye sokat, sokkal többet változtatott életünk­ben, mint azt hinnénk. A régi sze­gény, elnyomott nép felvilágosodott, igényes lett, a régi urak, kizsákmá­nyolok pedig, ha kényszerűségből is, dü leegyszerűsödnek. — Ebben, a magunk-csináltá átváltozásban saj­nos, sokszor nem látjuk egész tisz­tán a valóságot, sőt a letűnt urak zavart keltő, alattomos munkáinak, rágalmazásainak még képesek va­gyunk engedni, támogatói is lenni! Mi volt a régi, szegény summás élete a múltban? Pajtáikban. csűrökben aludtak, gyakran a férfiak és nők is vegye­sen, összezsúfolva. Meleget, ha kap­tak: este. De mit!? Ma igényes fér­fi-, női-szállás, külön. Terített asz­tal, kultúrterem, rádió és ha mesz- szebb dolgozik: meleg ebéd a hely­színen. Ma mór az ínycsiklandozó »Érdekes tartalmú is közérdeklődés­re számot tartható pl oblémákról kap­tunk levelet Miklósi Károlytól, a Kaszói Erdészet dolgozójától. A szövetkezeti, társadalmi vagyon megőrzése, védelme körüli véleményét vetette papírra, kü­lönösen a földművesszövetkezeti foszto­gatásokra lehetőséget nyújtó hibákat ostorozza. A szerkesztőség üdvözli ezt az írást., s helyt ad számára a lap ha­sábjain. Ezeretn-nk, ha másokban is gondolatot fakasztana e cikk, s hozzá­szólnának ez égető közéleti problémá­hoz. A szerkesztőség a hozzászólások után kifejti ezzel kapcsolatos álláspont­ját. meleg étel szaga nem a tiszttartó úr lakásából, hanem a gazdaság konyhájából jön. Igazgató, agronó- mus, munkás ugyanazt eszí. Ami a múltban elképzelhetetlen álom volt, ma valóság! A fakitermelő, favágó, kint a munkahelyén eheti meg több íogá- sos, ízletes, meleg ebédjét és itt ná­lunk a hideg vacsoraként adott sza­lonna sokszor bizony már nem is ízlik. Vagy mi volt az építőipari mun­kás sorsa? Senkit sem érdekolt, hogy a vidé­ki munkás, napszámosnő hol lakik, hol vett ki magának kvártélyt. Mun­kája közben hogy rongyolódik le a ruhája. Meleg étel szinte ismeret­len fogalom volt. A főpallér jóvol­tából kapott ugyan hitelt a szom­széd fűszeresnél hideg élelemre, bor­sos áron, hogy a főpallér úr is meg­kaphassa ebből részesedését! A .vidéki munkás hogyan és mi­kor megy családjához? Hát ez a múltban igazán nem érdekelt sen­kit! Ma szinte fillérekért utazhat haza, akár hellénként is. Üdültetés, szanatóriumi kezelés,. Balaton. Ké­kes, Hajdúszoboszló, Visegrád és a többi helyek, még rágondolni is bűn lett volna! Bölcsödé, hol volt ilyen a múltban falun? Sehol!! De sorolhatnánk tovább is. Eze­kért van bkunk, sőt nagyon is van, gazdaságosabban termelni, félteni és megvédelmezni a nép vagyonát. A mi munkánk nemcsak egyéni, hanem társadalmi is. Mi mindnyá­junkért, a dolgozó népért dolgozunk! A mi munkánk célja: a biztosabb ma. a jobb holnap, a még boldogabb jövő! Mindnyájunk, a dolgozók tár­sadalma részére. Nézzük hát ezek tudatában: nem közömbös részünk­re, hogy a közelmúlt hónapok föld­mű vessző vei kezeli hiányai megköze­lítőleg 40 millió forintra rúgnak. Nagy összeg ez még népgazdasági szinten is, de ha mélyrehatóbban vizsgáljuk, a tényleges kár ennél sokkal nagyobb, szinte felbecsülhe­tetlen. Szinte érthetetlen, hogy a kisebb vidéki boltokban nem blok­kolják az eladást. A napi pénztár- forgalmi, bevételi lapok kiállítása is így csak utólag készülhet, de semmi esetre sem tükrözheti a tényleges so: - rendi forgalmat. A rosszindulatú ikapzsiaknál ez egyenesen bűnre csábító! Nem kis dolog a boltok leltározása, mert hiszen a legkisebb falu boltja is sokszor több százezer forintos árukészlettel rendelkezik. A Köztisztviselők, a Hangya, stb. a múlt e tőkés jellegű szövetkezetei egyáltalán nem engedték meg ma­guknak. hogy elmaradjon a leltáro­zás. Még inkább megengedhetetlen ez ma, amikor i a nép vagyonáról van szó! Aki a falu dolgozóinak vásárlási kiszolgáltatottságát önkényesen és bűnös módon. a maga hasznára for­dítja: százszor rosszabb a múlt ki- zsá'kmányolóinál és mindezzel a szocializmus építése ellen hadakozik! S hogy mindez tudatosan, vagy tudatlanságból, bűnös szándékból, vagy felületességből, gyengeségből törtéinbeitett meg, nem változtat a tényeken. De ha megtörtént, Iciter- melte a falu szocializálása elméleté­nek és gyakorlatának e szinte pél­dátlan ellentmondását. A kicsinyes, öncélú, kispolgári kapzsiság, ha utat nyer — íme ilyen mérhetetlen, felbecsülhetetlen kárt tud okozni. Ez figyelmeztet arra, hogy földműves­szövetkezeteinket féltve őrizzük, óv­juk, minden maszek jellegű megnyil­vánulástól, bérbeadástól, mert ez nem a mi fejlődésünk útja. Mindehhez természetesen éppen úgy kell a párt, a kormányzat s az alsóbb szervek erőskezű, határozott intézkedése, mint a falu dolgozó né­pének, a millió szemű ellenőrnek egységes összefogása. Adminisztra­tív, gyakorlati vonatkozásban leg­először is az eladások kötelező blokkolásának az elrendelése a leg­fontosabb. A vegyes boltokban az áruk sokfélesége, a vevők nagy szá­ma. sokszor filléres, kis tételű vá­sárlási és k.is számú személyzete a vélt magyarázata annak, hogy ez kivihetetlen. Pedig nem az! Az el­adás akár kisebb, akár nagyobb té­telű, összegezni kell. Másolat nélkül a blokk semmi, mert elszámolási bizonylat csak a blokk hiteles máso­lata lehet. Hogy külön napi összege­ző pénztárforgalmi lapot ne kelljen vezetnie, a forgalomban lévő 20 és félszer 28 és fél cm-es, úgynevezett bank-posta alakú pa­pírból készítsünk blokk tömböt. Az első oldalt cca 2 és félszer 3 cm-es kockára perforálhassuk, a második oldal pedig a másolat. így egy-egy oldalon 60—80 leszakítható blok­kunk lesz, a másolat pedig magá­ban adja a pénztárforgalmi össze­sítést a tényleges forgalomról. Há­rom-öt oldal ogy-egy eladó napi forgalmának vezetésére is elég. Az eladás gyors ütemét egyáltalán nem késlelteti. És hogy a másolaton az összeadás is könnyebb legyen, a perfoi’ált blokk kockáikat hosz- szában Ft—fillér elválasztó vonal­lal készíttessük. Ugyanez keld az italboltokban is. Mindez külön mun­ka, külön befektetés nélkül jár. A leltározás megkönnyítése pedig úgy érhető el a legcélszerűbben, ha a bolti könyvben elkülönítjük a fűszer és egyéb árut, \jagy külön boltkönyvet vezetünk a fűszer- és külön az egyéb árukról. Természe­tesen, ebben az esetben külön tör­ténik a fűszer- és külön az egyéb áruk blokkolása, az áruk átvébele- zése és a napi pénztárforgalom be­fizetése is. Ezzel az árukészlet, lel­tározási • lehetőség, minden két rész­re oszlott. Különösen itt jelentke­zik minden visszaélés feltárási le­hetősége és a forgási sebesség el­lenőrzése. Az ellenőrzés egyéb tehe­tősége és a forgási sebesség ellen­őrzése. Az ellenőrzés egyéb lehető­sége, módja már egy click keretét meghaladja, de azt egy olyan nagy apparátus, mint a földművesszövet- kezet, országszerte tudlja, csőik foko­zottabban éljen is vele. S amikor cikkem e részét befe­jezem, meg kell ‘ mondanom, tettem pedig azért, hogy itt is érvénye­süljön a fejlődés azon általános 'követelménye, hogy az elavultat, rosszat adottságainknak, feladata­inknak megfelelő újjal kell felcse­rélnünk. Az új megoldás természe­tesen csak a tapasztalatok és az el­mélyült! tanulmányozás eredménye lehet. E munkánkat pedig serkentse annak tudata, hogy ezzel végül is egész dolgozó népünk javát szol­gáljuk. Miklósi Károly a Kaszói Erdészet dolgozója Szenta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom