Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-09 / 236. szám

F Ö L II ^ <«***•»>* ŰZETEK Jót is, rosszat is a részjegy-alap növelési mozgalomról* kiiiií 4AAAiAÁii*AiiitA4A£AÁiÁ*i.iiil.tiÁAJ •1 ■«-« Szeptember 30-ig az egész megyé­ben több mint 730 000 torint össze­gű részjegyzés történt. Sajnos ez még nincs 50 százaléka sem a célul tűzöttnek, azért további lelkiisme­retes munkára, szorgalomra van szükség, hogy szégyenben ne ma­radjunk. A Csokonyavisontai Fmsz már túl­jegyezte a 70 forintos átlag-előirány­zatot. Jelenleg az egy főre eső rész­jegy-átlag 73 70 forint; szeptember 30-ig 33 614 forintot fizettek be erre. Ebből az összegből is építi az fmsz a fürdőt. Majd minden fmsz-nél van valami építeni való, ezt is tudatosí­tani kell, s ha a falusi gazda tudja, hogy a részjegy-alapból italbolti be­rendezés, állatmérleg, felvásárlóhely korszerűsítés, vagy éppen kuglipálya lesz, szívesebben adja forintjait. A háromfai fmsz-nél Pacsek Pálné és Fülöp Antalné kettesben kevés kivétellel minden tagot meglátogat­tak, s közülük sokan felemelték ed­digi részjegyüket. A nagybajomi fmsz dolgozói 19 050 forinttal emelték a részjegy-alapot. Jó munkát végzett a bajomi textil­bolt dolgozói közül Gölcz János, aki esti látogatásai során 2100 forintot, Horváth József eladó pedig 1500 forintot szedett be. Nem mondhatunk jót a berzencei fmsz ezen munkájáról. Kovács Já­nos középparaszt, igazgatósági tag, évenként átlag 1200 forint tisztelet­díjat kap a szövetkezettől és mégis csak 50 forinttal emelte részjegyét, noha az igazgatóság többi tagjai 100 forintot fizettek részjegy-emelésre. A felügyelőbizottság elnöke Miháldi­■s necz János és Csordás Ferenc so- * mogyudvarhelyi vezetőségi tag sem « mutat valami jó példát. < Nehezen indult a részjegy-alap nö- < velés a csurgói fmsz-nél. Aztán üze- * mi értekezleten tanácskoztak a ten- 3 nivalókról. Ennek eredményeképpen 3 Horváth Gyula boltvezető pár nap 3 alatt 390 forintot, Kubu Géza felvá- 3 sárló 170 forintot, Sótonyi Imre 1000 Élüzem lesz a Nagyberki £ Földművesszövetkezet Nagy napja lesz október 20-án a Nagyberki Fmsz-nek. A SZÖ­VŐ SZ és a KPDSZ együttes ér­tékelése alapján a második ne­gyedévben elért eredményeik alapján elnyerte a kitüntető él­üzem címet. A második évne Hagy kívánnivalót maga után... A földművesszövetkezetek fontos, feladata a termeltetés munkájának elősegítése. Ennek érdekében foglal­koznak a szövetkezetek a szántási és egyéb gépi munka szerződések megkötésével is. A parasztságnak, főleg a fogatnélküli parasztoknak, nem kell esetleg a messzebb fekvő gépállomásra menni a szerződések gyedben a kiskereskedelmi tervet ►rnf£kotóse^ erdekeben, hanem a he­ll 7, a vendéglátóipari tervet 121,6, a felvásárlási tervet 106 forintot gyűjtött. Szeptemberi százalékra teljesítették, annak el _-a. nana o •— a . ' ^ l*om.C>T0 Hnm I VT 7 -í rl Ógn TO/íl’ en OTf v egéig több mint 8000 forint rész­jegy-emelést értek el. ? Talán egyedülálló eset történt 4 Iharosberényben, ahol az fmsz dol-i gozói nagy propagandával kezdték 3 meg a szervezést. Kilifter János 3 egyéni gazdaember bement a sző- 3 vetkezet irodájába és neheztelte, 3 miért nem mentek hozzá, ő is fel 3 akarja emelni részjegyét. Ehhez nem 3 kell kommentárt fűzni... 3 A marcali járás fmsz-ei szeptem-* bér második felében 52 987 forint i ■enére, hogy az idén már nem volt kötelező b‘gyűjtés. A föld- művesszövetkezet nyeresége eb­ben az időszakban 89 000 forintra rúgott. Az élüzemavató ünnepséget összekapcsolják a küldött-köz­gyűléssel. A legjobb dolgozók jutalmakat kapnak. Különösen büszkék a földművesszövetkezet vezetői Keresztény Gyul-i fonói, Vigh József botéi boltvezetőre, Kiss Tóth István kaposkereszturi felvásárlóra és Kovács György batéi italboltosra. részjegyemelést értek el. Van mivel * érvelni Csornában is, hisz az fmsz jól* felkészült az ŐSZi CSÚCsforgalomra, r7 f7T77T77TV7TT7*T7TT7TTTT7T77V7TT777»'r áru van bőven. A nyár folyamán rendbehozták, kifestették és tataroz­ták italboltjaikat. A csornai italbolt korszerű berendezéssel, virágos asz­talokkal várja a lakosságot. Az el­múlt évben 19 ezer forint visszaté­rítést fizettek a tagoknak. A rész­jegy-alap növelés mégsem megy úgy, ahogy ezt el lehetne várni. Mindössze 4800 forintot fizettek be részjegy-alap növelésre eddig. A kaposvári fmsz október 1-dg 63 000 forinttal emelte részjegy-alap­ját. ► lyi földművesszövetkezettel is meg­► köthetik a szerződést és a gépállo­► más 140 forintos holdanként! árért felszántja a kívánt területet és az egyéb gépi munkát is elvégzi az ar­ra rászorulóknak Sok kívánnivalót hagy maga után ez a munka a marcali járásban. Ezért Takács András, a gépállomás igazga­tója megbeszélte a tennivalókat a marcali járás földművesszövetkezeti igazgatósági elnökeivel. Sajnos, ki­derült ezen a megbeszélésen, hogy a szövetkezetek nem végeztek megfe­lelő felvilágosító munkát és így for­dulhat elő az, hogy több községben a fogattal rendelkező parasztok jóval magasabb áron szántják fel és vetik el a szegényebb emberek földjeit, mint amennyiért azt a gépállomás elvégezné. Vannak kirívó esetek is. Boronkán — ahogy Takács elvtárs elmondta — egy »élelmes-« spekuláns végigjárta a fogatnélküli gazdákat, elvállalta tőlük a szántanivalót 180 forintért kh-nként, ezt elvégeztette a gépállo­mással 140 forintért és a hasznot maga vágta zsebre (Megjegyezzük, hogy az illető ellen eljárást indítot­tak.) Miért nem tudta ezt a mun­kát a földművesszövetkezet elvégez­ni becsületes, hivatalos haszonért, hivatalos áron? A szövetkezet a pa­rasztság érdekvédelmi szerve kall, hogy legyen, nem szabad tehát meg­engedni, hogy ilyen esetek előfor­duljanak. Amikor minden paraszt- ember érzi majd, hogy a földműves- szövetkezetekre nyugodtan számít­hat, azok munkájában bízhat, ak­kor ilyen spekulációra nem kerül­het sor. Végezzék tehát a földmű­vesszövetkezetek a maguk működési területén a szántás és a gépi munka szerződtetést. 3 takarékszövetkezet- 741 tag Nagy port vert fel az elmúlt hónapokban a megye első takarék­szövetkezetének, -a foöhönyeinek a megalakulása. Ez a takarékszövet­kezet ma 287 tagot számlál. Szám­belileg nála is nagyobb a nagybajo- mi, itt 302 család adta össze 100 forintjával az alapot, s 30 200 forin­tos betétjük van. A balatonszeme- sivel együtt 3 takarékszövetkezete van a megyének. Ezekbe 740 tag tar­tozik, s a betétalapjuk 74 100 forint­ra rúg. Amilyen nagy port vertek fel az első takarékszövetkezetek So­mogybán, most épp olyan nagy a csend körülöttük. Mindenki levette kezét a további szervezésről. A MÉSZÖV eleinte igen nagy gondot, figyelmet szentelt ennek az életre­való mozgalomnak a széleskörű el­terjesztésére. Most azonban e mun­katerületnek nincs gazdája a ME- SZÖV-nél, mert az ezzel foglalatos­kodó munkatársat más tennivalók­kal bízták meg. Úgy véljük azonban, hogy, ez a mozgalom nagyobb támogatásra érdemes, hiszen a falusi nép több­ségének érdekeit szolgálhatja, ép­pen ezért javasoljuk a szövetkeze­teik .megyei szervéinek, ne vegyék le kezüket a takarékszövetkezetek­ről, okos szóval, buzdítással segítsék elő, hogy a falun bajbajutott embe­rek istápolhassák egymást pénzzel is. Eredményes cukorrépa­szerződtetés A cukorrépa szerződtetés érdeké ben társadalmi munkát végzett az elmúlt vasárnap a kéthelyi fmsz va­lamennyi dolgozója. Eredményesen dolgoztak, mert ezen a napon 13 hold területre szerződtek a gazdák­kal. CSAK 1QÉRET MARADT! Emlékszik még Kondorost Erzsiké? Harmincnyolcon ül­tünk együtt és be­szélgettünk arról, milyen részt vállal­hatnak magukra az fmsz-i k ultúrcsopor- tok a falu életének szebbé, vidámabbá té­teléből. 38 ember lel­kesedett, szőtt terve­ket itt a megyei köz­pontban és sokan mondták el, hogyan készülődnek az or­szágos kulturális se­regszemlére. A lelke­sedés magára is át­ragadt, s a memyeiek nevében megígérte: falujukban is meg­alakítják, újjászerve­zik a szövetkezeti kul- túrcsoportot. Azóta eltelt már egy hónap és szomo­rúan látjuk, hogy az ígéret csak ígéret ma­radt. Tudom, nem­csak Erzsiké a hibás, mert a földművesszö­vetkezet elnöke, Kapi- nya elvtárs, csa.k azért küldte Kapos­várra erre a kultúr- megbeszélésre, hogy valaki képviselje a Mernyei Földműves- szövetkezetei Is. Erzsi­ké nemrégen t clgozik Mernyén, nem ismeri eléggé a falut, hiszen Kaposvárról jár ki minden nap. De azért a 38 ember lel­kesedéséből el kellett volna valamit vinni Mennyére is, beszélni a tervekről, feladatok­ról, meg kellett volna nyerni ennek a szép feladatnak a falu ta­nulni, művelődni, s másokat nevelni, szó­rakoztatni akaró fia­taljait. Talán még nem ké­ső. Kérem magát, Erzsik(s, próbálja le­küzdeni a nehézsége­ket, talán a szövet­kezet dolgozói is támo­gatják és én bízom abban, hogy a mer- nyeivel [együtt ismét 38 kultúrcsoport lesz c megyében. Úgy, ahogy eet okker meg­ígérték. DÉVAI ZOLTÁN Áz építkezések SEGÍTŐJE Rend, tisztaság és jó áruellátás a tükörképe a felső- mocsoládi fmsz tüzelő- és építőanyagtelepének. Ger- gye Ferenc 1956 óta vezető a telepen és elmondhatjuk, hogy munkáját a dolgozó parasztság megelégedésére végzi. Megkérdeztünk néhány embert Felsőmocsoládon és a környéken, de nem hallottunk rosszat senkitől sem a telepre vonatkozóan. Tégla, betonáru, fűrész­áru, egyéb építési faanyagok állandóan kaphatók. A telep vezetője — mivel szakember is az épitkezésben — jótanácsokkal is ellátja a hozzá fordulókat. Nyugod­tan alhat a telep miatt az fmsz igazgatósága, mert a gyakorlati élet bebizonyította, hogy a vezetés jó kezek­ben van. Hiánya még soha nem volt Gergye Ferenc­nek, pedig a telepen több mint 600 000 forint értékű áru van és a havi forgalom sokszor meghaladja a 300 000 forintot. Egy részeges hordó históriája Valahol Somogybán, Kaposvártól nem messze, egy fmsz-nél szeszfőzde működik. A kifőzött pálinkának felét, mint másutt is, állami .készletként iárolta a föld­művesszövetkezet. Furcsa dolgokról szí . ztek tudor- mást, amikor az átadásra került volna sor, kiderült, hogy a lezárt hordókban 40 literrel kevesebb a pálir ka a kelleténél. Hogy miért? A szeszfőzdés azt válaszolta: »■megitta a hordó«. Nagy hivatalos herce-hurca lett ebből a 40 literes pálinka-hiányból. Különböző szervek foglalkoztak ve­le és a vége az lett a sok vizsgálgatásnak, hogy a hor­dó valóban ►►megitta« a 40 liter pálinkát, mert ezt a szeszfőzdés írásban is bebizonyította. Hogyan? A hiva­talos szervek igazolást adtak arról, hogy a hordó való­ban meg tud inni 40 liter pálinkát. Ezek szerint tehát nemcsak részeges emberek, hanem részeges hordók is vannak. (Ezt a »-receptet« a nagyberki földművesszö­vetkezettől importáltuk.) Sző vetkezetek ről röviden... Nőbizottság alakult a kéthelyi földművesszövetkezetben. A nőbi­zottság javaslatára a kultúrcsoport is megkezdte működését. * * * Aktív taggyűlés zajlott le a mikei fmsz-hez tartozó Nagyállás-pusztán. Az egyik hozzászóló, Paróczai Jó­zsef javasolta, hogy építsenek táro­lóhelyet, berendezést a részjegy­jegyzésből. Nagyálláson ugyanis sok az uborka és egyéb zöldségáru és nincs raktár. * * * Árubemutatót rendezett a seges- di fmsz I. sz. boltja, amely egy nap alatt közel 40 000 forintot forgalma­zott. * * * Korszerű italbolt nyílott Felső- Csurgón. Az idevalósiaknak ezentúl nem kell kilométernyire utat gya­logolni egy pohár sörért, vagy fröccsért. * * * A “Nagy gazda menye« és a »Sza­bin nők elrablása« c. színdarabok előadására készül a csurgói szövet­kezeti kultúrcsoport. * * * 17 taggal önálló méhész-szakcso­portot alakítanak a szentai méhé­szek. * * » Teljesül a kisberkiek régi vágya, rövidesen elkészül az állatmérleg. Nem riadtak vissza az anyagi áldo­zatoktól sem. Előreláthatólag 10 000 forintot adnak össze célrészjegyként az álilatmérleg megvásárlására. * * * 64 Ifh-on magtermeltető szakcsa­pért alakult (Sőllóben október 5-én. 4000 liter pálinka Korszerű szeszfőzdéje van a Ka­posvár és Vidéke Körzeti Földmű- vesszövatkezetnek Szenna község­ben. Az augusztus 1. óta üzemben lévő szeszfőzdét nagy számban ke­resik fel a Zselicség gazdái, hogy az összegyűjtött gyümölcsökből pálin­kát főzessenek. Milyen jó neve van a szennai szeszfőzdének, azt bizo­nyítja. hogy még Simonfáról is ide­hordják a gyümölcscefrét kifőzésre. A szennai szeszfőzde ezideig kb. 4 000 liter pálinkát főzött. Az ered­ményes jó munkáért a főzde veze­tőjét, Mezei Gergelyt illeti dicséret. f^öldszöv f^eri elárulja... Mivel én is húsból és vérből va­ló ember vagyok, így természete­sen meg is szoktam éhezni. így jártam a múltkor is. Bementem a csurgói vendéglőbe és megmondom őszintén, jó ebédet kaptam. Evés közben azonban .teljesen akaratla­nul ránéztem a vizeskancsóra — ez volt a vesztem — és elment a gusztusom, olyan kétes volt a kor­só tisztasága. Nem szeretek ón sem­mit rovás nélkül hagyni, ezért oda­hívtam a korsóhoz a felszolgálót, a vendéglővezetőt, de még a szövet­kezet elnökét is, ő szintén az ét­tereimben tartózkodott. Mosták is azok a kezüket rendületlenül, ám­bár jobb lett volna, ha a korsókat mossák tisztára. * * * Ha már az italboltoknál tartunk, elmesélem a nagyberki italboltve­zetőinek az esetét is. Ez az atyám­fia előszeretettel méregeti a szeszt egy zománcozott fóldeciből. Ennek »előnye«, hogy így a vendég nem látja milyen színű az itóka (de per­sze a mennyiséget * sem). Elrendelte hát az üzemágvezető az italboltos- anak a rendes, hitelesített üveg fél dec ivei való mérlegelést, ám hiá­ba. Ezt ugyanis csak akkor hasz­nálja a szemfüles italboltos, ami­kor az üzemágvezető jelen van. Tanácsolom a nagyberki üzemág- vezetőnek, hogy rakja azt a zo­máncozott fél-decit az úthenger alá, akkor talán nem kerül elő többet a vendégek bosszantására. 2 évvel ezelőtt éppen Marcali­ban jártam, amikor az egyik irodai dolgozó a földművesszövetkezet ál­lóeszköz leltárán dolgozott. A na­pokban ismét Marcaliba vetődtem és megtudtam, hogy az az állóesz­köz »izé« két esztendő óta sem ké­szült el. * * * Jártamban-keltemben még Pé­csett, Kaposvárott és Dombóváron is sűrűn találkozók attalai bő­szoknyás menyecskékkel, amint éppen az üzleteket rójják. Kíván­csi voltam és felkerekedtem, va­jon nincs áru az attalai boltban? Van bizony, méghozzá 260 000 fo­rint értékű. A bolt azonban mégis csak 60—70 000 forint forgalmat bo­nyolít le havonta. Mi ennek az oka? Ki tudja megmondani?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom